Magyar Nemzet, 1997. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-04 / 29. szám

16 ­ Új román konzulátus Szeged régi álma valósulna meg Bár még csak nem hivatalo­san értesült Szeged vezetése ar­ról, hogy Románia a Tisza-parti városban tervezi megnyitni ma­gyarországi konzulátusát, az önkormányzat máris kijelölte befogadására a helyet, hiszen ezt a lépést életbevágóan fon­tosnak tartja. A város „Rózsa­dombjának” ligetes villane­gyedében a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöki rezidenciáját bocsátják a diplomaták rendel­kezésére. Szalay István szegedi polgármester arról tájékoztatta a Magyar Nemzetet, hogy a konzulátus remélhető megnyi­tásával régi álmuk is valóra vá­lik, közelebb jutnak ahhoz a célkitűzéshez, hogy Szeged a Duna-Tisza-Maros eurorégió fontos központja legyen. Két évvel ezelőtt határoztak a felek arról, hogy a jugoszláviai Vaj­daság, a romániai Arad és Temes megye, valamint Dél- Magyarország négy megyéje részvételével létrehozzák a dél­kelet-európai régiót, átjárhatób­bá teszik a határokat, és az egészségügyi, oktatási, logiszti­kai központ szerepkörét Szeged vállalja fel. A román diplomáciai képvi­selet Tisza-parti költözködése a polgármester szerint sokat segí­tene a szóba forgó funkciók be­töltésében, ugyanis lehetőség nyílna a román-magyar közös regionális pályázatok beadására és a támogatások elnyerésére. Nem titkolt terv, hogy a térség fellendítéséhez az EU-tól is re­mélnek segítséget. Magyar rész­ről egyebek között ezt azzal in­dokolják, hogy a dél-magyaror­szági hagyományos iparágak tönkrementek, és fennáll a ve­szélye annak, hogy a térség az európai gazdaság peremkerüle­tére sodródik. Egyébként Szalay István úgy látja, hogy Szeged stratégiai szerepe az utóbbi két évben felértékelődött, nemcsak azért, mert a szolgáltatóágazatát a franciák privatizálták, hanem megjelentek svéd befektetők is, köztük a Wallenberg-csoport, és minden bizonnyal hídfőállást alakítanak ki a balkáni terjesz­kedéshez. (h. m­.) HaíwVmzH KEDD, 1997. január 4. Bohumil Hrabal tragikus halála PRÁGA­­ Hétfőn a prágai Bulovka Kórházban tragikus körülmények közt meghalt Bohumil Hrabal, a kortárs cseh irodalom nagy személyisége. A 83 éves író kórházi szobájá­nak ablakából, az ötödik emeletről esett ki, amikor az ablakpárkányra szállt madarak elé akart eleséget szórni. Az írót már hosszabb ideje a kórház ortopédiai osztályán ápolták. Hrabal halála mély megdöbbenést keltett a cseh művésztársadalomban. Bohumil Hrabal 1914-ben született, s a Károly Egyetem jogi karán végzett, de a jogon kívül szinte mindennel foglalkozott. Volt vasutas, biztosítási ügynök, színházi alkalmazott, kereskedelmi utazó, acélgyári munkás. Első könyve túl negyvenedik életévén, 1956-ban jelent meg, de csak 1962-től számított főhivatású írónak. (somogyi) Meghalt egy író. Egy nagy író. Hitem szerint századunk egyik legnagyobb és legsa­játosabb írója, aki egy kis nép nyelvébe zár­tan is világhírű lett. Úgy halt meg, ahogyan született és élt. Olyan képtelen, szertelen, egyszerre szívszorító és groteszk módon. Mintha kitalálta és megírta volna saját halá­lát. Nem lassan hunyt ki, enyészett el, mint életének és írásművészetének egyik ihletője, Pepin bácsi, a Sörgyári capriccio, a Dísz­gyász, a Harlekin milliói hőse, a női kiszol­gálású vendéglők szorgos látogatója, a szép kisasszonyok kedvence, Hrabal hirtelen ment el. Talán már elfáradt, elege volt az életből, amely felesége halála után kiüresedett szá­mára. Már csak a macskái maradtak, meg a galambok, akiket etetni kellett, akikhez he­tente többször ki kellett buszozni Kerskóba, sok-sok írása, a Véres történetek és legendák színhelyére. Talán már a prágai kocsmák sem voltak a régiek, túl sok lett a turista az Aranytigrisben, ahol pedig egykoron úgy alá lehetett merülni az „ emberi beszédbe”, ahol meg lehetett mártózni az „emberi sorsokban és szavakban”, hogy azután a Gyöngéd bar­bárok, a Túlságosan zajos magány, a Tükrök árulása, a Táncórák fantasztikus történet gu­bancaivá, szövegfolyamataivá változtassa őket. Talán mindent elmondott az életről és az életéről az embereknek önéletrajzi triló­giájában, a Házimuzikban, a Vita nuovában és a Foghíjakban. Elvékonyodtak és végül elszakadtak a szálak, amelyek embertársai­hoz kötötték. Elment, mert nem volt dolga többé az életben és a művészetben. Elvégezte a dolgát itt a földön. Hiányozni fog. Minde­nekelőtt az olvasóknak. V. Detre Zsuzsa Kutyaárverés A rédicsi határállomáson elkobzott kutyákat árvereztek el a Vas megyei Pornóapátiban. Az ötvenöt elárverezett kutya összértéke kétmillió forint volt MTI-fotó­­ Czika László A Molotov-koktél olcsóbb, mint a gránát Görög étterem volt a célpont (Folytatás az 1. oldalról) A hétfő reggeli tűzbomba fel­gyújtotta a födszintes faházat és a hozzá tartozó előteret, mintegy 380 négyzetméteren. A riasztást követően a tűzoltók perceken belül a helyszínre érkeztek és a tűzből öt darab propán-bután gázpalackot hoztak ki. A palackok kimenekíté­sével sikerült megelőzni egy na­gyobb szerencsétlenséget okozó robbanást. A „lánglovagok” az ét­teremben megtaláltak egy fel nem robbant Molotov-koktélt is, így feltételezhető, hogy az elkövetők többen voltak és semmit sem bíz­tak a véletlenre. A rendőrség a bűncselekmény környékét azonnal lezárta, és a forgalmat is el kellett terelni a bűnügyi szemle idejére. A BRFK akcióosztály beosztottai a kora reggeli órákban több szemta­nút is találtak, akik három férfit láttak a görög étterem közelében. A detonációt követően ezek a sze­mélyek a helyszínről villámgyor­san több irányba távoztak. A nyomozók kihallgatták az étterem görög tulajdonosát is, aki nem tudta érdemben segíteni a rendőrök munkáját. Elég szűk­szavúan és röviden válaszolt a ki­hallgatást vezető kérdéseire. Visszafogottságát az eljárásban résztvevők nem a nyelvi nehézsé­gekre vezették vissza, de erről többet a Magyar Nemzetnek nem kívántak elárulni. A nyomozók szerint a Mo­­lotov-koktélt azért használják elő­szeretettel az alvilágban érdekelt - elsősorban védelmi zsarolással foglalkozó - körök, mert sokkal olcsóbb, mint a kézigránát. Egy tojásgránát beszerzési ára 20-25 ezer forint, míg egy tűzbomba nem kerül többe néhány száz fo­rintnál, és a félelemkeltő hatást ez is kiváltja. A most felgyújtott étterem tu­lajdonosa nem tudott olyan cso­portot vagy személyt megnevezni, aki megfenyegette. Nincs szó zsa­rolásról és védelmi pénzről - állít­ja a tulajdonos, aki információnk szerint ettől függetlenül gondos­kodott saját védelméről. (k. z. I.) A miniszter félrelép - moziban Magyar filmet készít Andrew G. Vajna Andrew G. Vajna producer, aki legutóbbi nagy sikerét az Evitával aratta, magyar közönségnek szóló magyar filmet készít Ray Cooney A miniszter félre­lép című bohózatából saját hazai filmvállalata, az Intercom produkciójában. A producer megvásárolta a darab megfilmesítésének jogát világterjesztésre, a színdarabot az amerikai Jim Adler igazította első for­gatókönyv-változatában a film műfajához. Ezt for­dítja Ungvári Tamás és dolgozza át sajátosan ma­gyar történetté Kern András és Koltai Róbert - a film társrendezői és főszereplői - közreműködésé­vel. A végleges szövegkönyv csapatmunka eredmé­nye lesz - jelentette be Andrew G. Vajna hétfőn, a Kempinski Szállóban megtartott sajtótájékoztatón. A filmmel az a célja - mondta -, hogy kipróbálja, le­het-e Magyarországon, tisztán üzleti vállalkozásként, csak magyar forgalmazással nyereséget elérni. Per­sze az sem baj, ha külföldre is el tudják adni. Andrew G. Vajna reméli, hogy ha vállalkozása sikerrel jár, az kedvet csinál a fiatal hazai produce­reknek is. A forgatás június 15-én kezdődik Buda­pesten, a bemutatót karácsonyra tervezik. A részletes szereposztásról, az operatőr, a zeneszerző személyé­ről akkor határoznak, ha elkészül a végleges forgató­­könyv, de a producer magyar művészekben gondol­kodik. A két rendező reméli, hogy a sikeres színdarab úgy alakul át magyar filmmé, hogy megmarad bohó­zatnak, és nem lesz belőle szatíra. Kern Andrást és Koltai Róbertet főiskolás koruk óta jó barátság fűzi össze, arra számítanak, hogy ha többéves szünet után olyan jól megértik egymást a József Attila Színház színpadán, társrendezőként is jól kiegészítik majd egymást. Az új magyar filmet az Amerikában megszokott nagy reklámkampánnyal harangozzák majd be, és különös gondot fordítanak forgalmazására. (s. m­.). A Manor Nemzet megkérdezte: kell-e félnünk a spanyolnáthától? Az idei influenzajárvány eddig 13 halálos áldozatot követelt, ezért többen attól tartanak, ismét a spa­nyolnáthához hasonló ragály ala­kulhat ki. A Magyar Nemzet dr. Vass Ádámot, az Országos Tiszti­­orvosi Hivatal igazgatóhelyettesét és dr. Jankovics Istvánt, az Orszá­gos Közegészségügyi Intézet inf­luenzalaboratóriumának vezetőjét arról kérdezte: kell-e félnünk egy ilyen tragikus következményekkel járó járványtól 1997-ben? -A spanyolnátha 1918-ban világméretű járványként 20 millió áldozatot követelt, többet, mint az I. világháború - jelentette ki Vass Ádám. - A vírus azért bizonyult ilyen pusztító hatásúnak, mert a korábbiaktól teljesen eltérő volt a szerkezete. Az idei vírus antigén­szerkezete hasonlít a tavalyihoz. A világjárványok 10-30 évente jelentkeznek, ám még egy ilyen agresszív vírusnál - mint a ’10-es évek végén a spanyolnátha kór­okozója volt - sem biztos, hogy ilyen sok áldozatot szedne. Azóta sokat fejlődött az orvostudomány, már léteznek a szövődmények megfelelő kezeléséhez elengedhe­tetlen igen fontos antibiotikumok. A pánikkeltő híradásokat én is ol­vastam, de semmi jelét nem látom annak, hogy az idei vírus különle­ges lenne. - Spanyolnáthától tehát nem kell félnünk. Megelőzhetjük-e még védőoltással a betegség kialakulá­sát? - kérdeztük a víruslabor ve­zetőjét. - Igen, az oltástól számított hat-hét nap alatt kialakul a védett­ség - válaszolta Jankovics István. -A járvány alatt nem veszé­lyes oltatni magunkat? - A vakcina csak elölt vírust tartalmaz, nincs mellékhatása, te­hát a járvány alatt is adható. -Az idei vírus szerkezete na­gyon hasonló a tavalyi járványt okozóhoz. Ez azt jelenti, akik ta­valy már megbetegedtek, azok idén védettséget szereztek? - A vírusnak két altípusa van, ha valaki az egyikkel találkozott, attól a másiktól még megfertőződ­het - mondta lapunk tájékoztatá­sára Jankovics doktor. (é. n.) Lábnyomok az Operettszínház előtt Örökös tagság’97 Neves közéleti személyisé­gekből álló kuratórium tett javas­latot az örökös tagság idei győz­teseire magyar színésznők, színé­szek és operaénekesek személyé­ben. A közönség, a zsűri által ki­választott tizennyolc személy kö­zül szavazhatja meg a halhatat­lanság birodalmába lépő művé­szeket, akiknek lábnyomát április 5-én örökítik meg a Fővárosi Operettszínház előtt. Színésznők közül Almási Éva, Galambos Er­zsi, Lukács Margit, Molnár Pi­roska, Törőcsik Mari, Udvaros Dorottya, a színészek soraiban Bessenyei Ferenc, Garas Dezső, Haumann Péter, Hofi Géza, Sin­­kovits Imre, Tordy Géza, az ope­raénekesek kategóriájában pedig Gregor József, Ilosfalvy Róbert, Polgár László, Marton Éva, Kin­cses Veronika és Rost Andrea a jelölt. A közönség minden kate­góriában három-három nevet tüntethet fel a napilapokban megjelenő szavazólapokon, ame­lyeket levelezőlapra ragasztva március 21-ig kell eljuttatni a Magyar Televízió Stúdió ’97 szerkesztősége címére (1810, Bu­dapest, Szabadság tér 17. - Örö­kös tagság). (n. t. i.) A Dorogi Hulladékégető Kft. közleménye A közelmúltban sajtótájékoztatókon és a médiában többször elhangzott az a félrevezető állítás, hogy a Dorogi Hulladékégető alkalmatlan a Budapesti Vegyiművek Garén tárolt 15 ezer tonnányi klórbenzoltartalmú veszélyes hulladékának elégetésére, s ezért annak ártalmatlanítását külföldön kell el­végezni. Ezzel szemben tény, hogy a Dorogi Hulladékégető ma olyan létesítménnyel rendelkezik, amely műszakilag alkalmas az ilyen típusú hul­ladékokra. 1995-ben a városi képviselők jelenlétében, Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter úr személyes felkérésére megvizsgáltuk a garéi hulladékok Doro­gon történő ártalmatlanításának lehetőségeit. A dioxinra és a klórra vonat­kozóan a kísérleti eredmények kimutatták, hogy jóval az érvényben lévő normák alatt voltak. Az utóbbi három év folyamán megvalósított beruházások eredményekép­pen, melyek közel 2 milliárd forint összegre rúgnak, Magyarország egy világszínvonalú hulladékártalmatlanító művel rendelkezik. Jelenleg a környezetvédelmi tárca megbízásából vizsgálatok folynak arra vonatkozóan, hogy miként lehetne környezetvédelmi szempontból a leg­gazdaságosabban és a legnagyobb biztonság mellett ártalmatlanítani a hulladékokat. Meglepetéssel értesültünk arról is, hogy egyesek szerint külföldi égetők a Dorogi Hulladékégető árajánlatának a feléért is vállalnák a garéi anyagok ártalmatlanítását, s ezér­t mindenképpen a határokon túlra kell szállítani a veszélyes hulladékot. Ésszerűtlennek tűnik számunkra, hogy Magyar­­ország, amely egy megfelelő kapacitású, világszínvonalú hulladékártalmatlanító művel rendelkezik, külföldön ártalmatlanítsa a hulladékait. Mint ismeretes, a bázeli egyezmény értelmében az országban keletkező hulladékot az adott országban kell kezelni, ha az rendelkezik megfelelő létesítménnyel. A Dorogi Hulladékégető ilyen létesítménynek számít. Ma a dorogi égetőmű létszáma mintegy 90 fő. Mindemellett az égetőmű a vele folyamatos munkakapcsolatban lévő több mint 100 magyar vállalkozás révén további 200 főt foglalkoztat Magyarországon. A Dorogi Hulladékégető Kft. munkahelyeit nem külföldiek töltik be, mivel az első pillanattól csak két francia tartózkodik a gyárban: egy mérnök és egy technikus. A Dorogi Hulladékégető Kft. adóit, közterheit Magyarországon fizeti és évente mintegy 1 milliárd Ft értékben vásárol árut és szolgáltatást magyar vállalkozásoktól. A Dorogi Hulladékégető Kft. hosszú távú jelenlétet tervez Magyaror­szágon ami azt jelenti, hogy a képződő eredményt is itt kívánja fel­használni. Felvetődik a kérdés: a hazai környezetvédelmi ipar elleni megújuló támadások milyen célokat szolgálnak? Álláspontunk szerint a hangulat­­keltő, a tényeket félreértelmező kijelentések semmiképpen sem járulnak hozzá a garéi súlyos környezetvédelmi probléma megoldásához. Dorogi Hulladékégető Kft. (x)

Next