Magyar Nemzet, 1997. február (60. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-04 / 29. szám
16 Új román konzulátus Szeged régi álma valósulna meg Bár még csak nem hivatalosan értesült Szeged vezetése arról, hogy Románia a Tisza-parti városban tervezi megnyitni magyarországi konzulátusát, az önkormányzat máris kijelölte befogadására a helyet, hiszen ezt a lépést életbevágóan fontosnak tartja. A város „Rózsadombjának” ligetes villanegyedében a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöki rezidenciáját bocsátják a diplomaták rendelkezésére. Szalay István szegedi polgármester arról tájékoztatta a Magyar Nemzetet, hogy a konzulátus remélhető megnyitásával régi álmuk is valóra válik, közelebb jutnak ahhoz a célkitűzéshez, hogy Szeged a Duna-Tisza-Maros eurorégió fontos központja legyen. Két évvel ezelőtt határoztak a felek arról, hogy a jugoszláviai Vajdaság, a romániai Arad és Temes megye, valamint Dél- Magyarország négy megyéje részvételével létrehozzák a délkelet-európai régiót, átjárhatóbbá teszik a határokat, és az egészségügyi, oktatási, logisztikai központ szerepkörét Szeged vállalja fel. A román diplomáciai képviselet Tisza-parti költözködése a polgármester szerint sokat segítene a szóba forgó funkciók betöltésében, ugyanis lehetőség nyílna a román-magyar közös regionális pályázatok beadására és a támogatások elnyerésére. Nem titkolt terv, hogy a térség fellendítéséhez az EU-tól is remélnek segítséget. Magyar részről egyebek között ezt azzal indokolják, hogy a dél-magyarországi hagyományos iparágak tönkrementek, és fennáll a veszélye annak, hogy a térség az európai gazdaság peremkerületére sodródik. Egyébként Szalay István úgy látja, hogy Szeged stratégiai szerepe az utóbbi két évben felértékelődött, nemcsak azért, mert a szolgáltatóágazatát a franciák privatizálták, hanem megjelentek svéd befektetők is, köztük a Wallenberg-csoport, és minden bizonnyal hídfőállást alakítanak ki a balkáni terjeszkedéshez. (h. m.) HaíwVmzH KEDD, 1997. január 4. Bohumil Hrabal tragikus halála PRÁGA Hétfőn a prágai Bulovka Kórházban tragikus körülmények közt meghalt Bohumil Hrabal, a kortárs cseh irodalom nagy személyisége. A 83 éves író kórházi szobájának ablakából, az ötödik emeletről esett ki, amikor az ablakpárkányra szállt madarak elé akart eleséget szórni. Az írót már hosszabb ideje a kórház ortopédiai osztályán ápolták. Hrabal halála mély megdöbbenést keltett a cseh művésztársadalomban. Bohumil Hrabal 1914-ben született, s a Károly Egyetem jogi karán végzett, de a jogon kívül szinte mindennel foglalkozott. Volt vasutas, biztosítási ügynök, színházi alkalmazott, kereskedelmi utazó, acélgyári munkás. Első könyve túl negyvenedik életévén, 1956-ban jelent meg, de csak 1962-től számított főhivatású írónak. (somogyi) Meghalt egy író. Egy nagy író. Hitem szerint századunk egyik legnagyobb és legsajátosabb írója, aki egy kis nép nyelvébe zártan is világhírű lett. Úgy halt meg, ahogyan született és élt. Olyan képtelen, szertelen, egyszerre szívszorító és groteszk módon. Mintha kitalálta és megírta volna saját halálát. Nem lassan hunyt ki, enyészett el, mint életének és írásművészetének egyik ihletője, Pepin bácsi, a Sörgyári capriccio, a Díszgyász, a Harlekin milliói hőse, a női kiszolgálású vendéglők szorgos látogatója, a szép kisasszonyok kedvence, Hrabal hirtelen ment el. Talán már elfáradt, elege volt az életből, amely felesége halála után kiüresedett számára. Már csak a macskái maradtak, meg a galambok, akiket etetni kellett, akikhez hetente többször ki kellett buszozni Kerskóba, sok-sok írása, a Véres történetek és legendák színhelyére. Talán már a prágai kocsmák sem voltak a régiek, túl sok lett a turista az Aranytigrisben, ahol pedig egykoron úgy alá lehetett merülni az „ emberi beszédbe”, ahol meg lehetett mártózni az „emberi sorsokban és szavakban”, hogy azután a Gyöngéd barbárok, a Túlságosan zajos magány, a Tükrök árulása, a Táncórák fantasztikus történet gubancaivá, szövegfolyamataivá változtassa őket. Talán mindent elmondott az életről és az életéről az embereknek önéletrajzi trilógiájában, a Házimuzikban, a Vita nuovában és a Foghíjakban. Elvékonyodtak és végül elszakadtak a szálak, amelyek embertársaihoz kötötték. Elment, mert nem volt dolga többé az életben és a művészetben. Elvégezte a dolgát itt a földön. Hiányozni fog. Mindenekelőtt az olvasóknak. V. Detre Zsuzsa Kutyaárverés A rédicsi határállomáson elkobzott kutyákat árvereztek el a Vas megyei Pornóapátiban. Az ötvenöt elárverezett kutya összértéke kétmillió forint volt MTI-fotó Czika László A Molotov-koktél olcsóbb, mint a gránát Görög étterem volt a célpont (Folytatás az 1. oldalról) A hétfő reggeli tűzbomba felgyújtotta a födszintes faházat és a hozzá tartozó előteret, mintegy 380 négyzetméteren. A riasztást követően a tűzoltók perceken belül a helyszínre érkeztek és a tűzből öt darab propán-bután gázpalackot hoztak ki. A palackok kimenekítésével sikerült megelőzni egy nagyobb szerencsétlenséget okozó robbanást. A „lánglovagok” az étteremben megtaláltak egy fel nem robbant Molotov-koktélt is, így feltételezhető, hogy az elkövetők többen voltak és semmit sem bíztak a véletlenre. A rendőrség a bűncselekmény környékét azonnal lezárta, és a forgalmat is el kellett terelni a bűnügyi szemle idejére. A BRFK akcióosztály beosztottai a kora reggeli órákban több szemtanút is találtak, akik három férfit láttak a görög étterem közelében. A detonációt követően ezek a személyek a helyszínről villámgyorsan több irányba távoztak. A nyomozók kihallgatták az étterem görög tulajdonosát is, aki nem tudta érdemben segíteni a rendőrök munkáját. Elég szűkszavúan és röviden válaszolt a kihallgatást vezető kérdéseire. Visszafogottságát az eljárásban résztvevők nem a nyelvi nehézségekre vezették vissza, de erről többet a Magyar Nemzetnek nem kívántak elárulni. A nyomozók szerint a Molotov-koktélt azért használják előszeretettel az alvilágban érdekelt - elsősorban védelmi zsarolással foglalkozó - körök, mert sokkal olcsóbb, mint a kézigránát. Egy tojásgránát beszerzési ára 20-25 ezer forint, míg egy tűzbomba nem kerül többe néhány száz forintnál, és a félelemkeltő hatást ez is kiváltja. A most felgyújtott étterem tulajdonosa nem tudott olyan csoportot vagy személyt megnevezni, aki megfenyegette. Nincs szó zsarolásról és védelmi pénzről - állítja a tulajdonos, aki információnk szerint ettől függetlenül gondoskodott saját védelméről. (k. z. I.) A miniszter félrelép - moziban Magyar filmet készít Andrew G. Vajna Andrew G. Vajna producer, aki legutóbbi nagy sikerét az Evitával aratta, magyar közönségnek szóló magyar filmet készít Ray Cooney A miniszter félrelép című bohózatából saját hazai filmvállalata, az Intercom produkciójában. A producer megvásárolta a darab megfilmesítésének jogát világterjesztésre, a színdarabot az amerikai Jim Adler igazította első forgatókönyv-változatában a film műfajához. Ezt fordítja Ungvári Tamás és dolgozza át sajátosan magyar történetté Kern András és Koltai Róbert - a film társrendezői és főszereplői - közreműködésével. A végleges szövegkönyv csapatmunka eredménye lesz - jelentette be Andrew G. Vajna hétfőn, a Kempinski Szállóban megtartott sajtótájékoztatón. A filmmel az a célja - mondta -, hogy kipróbálja, lehet-e Magyarországon, tisztán üzleti vállalkozásként, csak magyar forgalmazással nyereséget elérni. Persze az sem baj, ha külföldre is el tudják adni. Andrew G. Vajna reméli, hogy ha vállalkozása sikerrel jár, az kedvet csinál a fiatal hazai producereknek is. A forgatás június 15-én kezdődik Budapesten, a bemutatót karácsonyra tervezik. A részletes szereposztásról, az operatőr, a zeneszerző személyéről akkor határoznak, ha elkészül a végleges forgatókönyv, de a producer magyar művészekben gondolkodik. A két rendező reméli, hogy a sikeres színdarab úgy alakul át magyar filmmé, hogy megmarad bohózatnak, és nem lesz belőle szatíra. Kern Andrást és Koltai Róbertet főiskolás koruk óta jó barátság fűzi össze, arra számítanak, hogy ha többéves szünet után olyan jól megértik egymást a József Attila Színház színpadán, társrendezőként is jól kiegészítik majd egymást. Az új magyar filmet az Amerikában megszokott nagy reklámkampánnyal harangozzák majd be, és különös gondot fordítanak forgalmazására. (s. m.). A Manor Nemzet megkérdezte: kell-e félnünk a spanyolnáthától? Az idei influenzajárvány eddig 13 halálos áldozatot követelt, ezért többen attól tartanak, ismét a spanyolnáthához hasonló ragály alakulhat ki. A Magyar Nemzet dr. Vass Ádámot, az Országos Tisztiorvosi Hivatal igazgatóhelyettesét és dr. Jankovics Istvánt, az Országos Közegészségügyi Intézet influenzalaboratóriumának vezetőjét arról kérdezte: kell-e félnünk egy ilyen tragikus következményekkel járó járványtól 1997-ben? -A spanyolnátha 1918-ban világméretű járványként 20 millió áldozatot követelt, többet, mint az I. világháború - jelentette ki Vass Ádám. - A vírus azért bizonyult ilyen pusztító hatásúnak, mert a korábbiaktól teljesen eltérő volt a szerkezete. Az idei vírus antigénszerkezete hasonlít a tavalyihoz. A világjárványok 10-30 évente jelentkeznek, ám még egy ilyen agresszív vírusnál - mint a ’10-es évek végén a spanyolnátha kórokozója volt - sem biztos, hogy ilyen sok áldozatot szedne. Azóta sokat fejlődött az orvostudomány, már léteznek a szövődmények megfelelő kezeléséhez elengedhetetlen igen fontos antibiotikumok. A pánikkeltő híradásokat én is olvastam, de semmi jelét nem látom annak, hogy az idei vírus különleges lenne. - Spanyolnáthától tehát nem kell félnünk. Megelőzhetjük-e még védőoltással a betegség kialakulását? - kérdeztük a víruslabor vezetőjét. - Igen, az oltástól számított hat-hét nap alatt kialakul a védettség - válaszolta Jankovics István. -A járvány alatt nem veszélyes oltatni magunkat? - A vakcina csak elölt vírust tartalmaz, nincs mellékhatása, tehát a járvány alatt is adható. -Az idei vírus szerkezete nagyon hasonló a tavalyi járványt okozóhoz. Ez azt jelenti, akik tavaly már megbetegedtek, azok idén védettséget szereztek? - A vírusnak két altípusa van, ha valaki az egyikkel találkozott, attól a másiktól még megfertőződhet - mondta lapunk tájékoztatására Jankovics doktor. (é. n.) Lábnyomok az Operettszínház előtt Örökös tagság’97 Neves közéleti személyiségekből álló kuratórium tett javaslatot az örökös tagság idei győzteseire magyar színésznők, színészek és operaénekesek személyében. A közönség, a zsűri által kiválasztott tizennyolc személy közül szavazhatja meg a halhatatlanság birodalmába lépő művészeket, akiknek lábnyomát április 5-én örökítik meg a Fővárosi Operettszínház előtt. Színésznők közül Almási Éva, Galambos Erzsi, Lukács Margit, Molnár Piroska, Törőcsik Mari, Udvaros Dorottya, a színészek soraiban Bessenyei Ferenc, Garas Dezső, Haumann Péter, Hofi Géza, Sinkovits Imre, Tordy Géza, az operaénekesek kategóriájában pedig Gregor József, Ilosfalvy Róbert, Polgár László, Marton Éva, Kincses Veronika és Rost Andrea a jelölt. A közönség minden kategóriában három-három nevet tüntethet fel a napilapokban megjelenő szavazólapokon, amelyeket levelezőlapra ragasztva március 21-ig kell eljuttatni a Magyar Televízió Stúdió ’97 szerkesztősége címére (1810, Budapest, Szabadság tér 17. - Örökös tagság). (n. t. i.) A Dorogi Hulladékégető Kft. közleménye A közelmúltban sajtótájékoztatókon és a médiában többször elhangzott az a félrevezető állítás, hogy a Dorogi Hulladékégető alkalmatlan a Budapesti Vegyiművek Garén tárolt 15 ezer tonnányi klórbenzoltartalmú veszélyes hulladékának elégetésére, s ezért annak ártalmatlanítását külföldön kell elvégezni. Ezzel szemben tény, hogy a Dorogi Hulladékégető ma olyan létesítménnyel rendelkezik, amely műszakilag alkalmas az ilyen típusú hulladékokra. 1995-ben a városi képviselők jelenlétében, Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter úr személyes felkérésére megvizsgáltuk a garéi hulladékok Dorogon történő ártalmatlanításának lehetőségeit. A dioxinra és a klórra vonatkozóan a kísérleti eredmények kimutatták, hogy jóval az érvényben lévő normák alatt voltak. Az utóbbi három év folyamán megvalósított beruházások eredményeképpen, melyek közel 2 milliárd forint összegre rúgnak, Magyarország egy világszínvonalú hulladékártalmatlanító művel rendelkezik. Jelenleg a környezetvédelmi tárca megbízásából vizsgálatok folynak arra vonatkozóan, hogy miként lehetne környezetvédelmi szempontból a leggazdaságosabban és a legnagyobb biztonság mellett ártalmatlanítani a hulladékokat. Meglepetéssel értesültünk arról is, hogy egyesek szerint külföldi égetők a Dorogi Hulladékégető árajánlatának a feléért is vállalnák a garéi anyagok ártalmatlanítását, s ezért mindenképpen a határokon túlra kell szállítani a veszélyes hulladékot. Ésszerűtlennek tűnik számunkra, hogy Magyarország, amely egy megfelelő kapacitású, világszínvonalú hulladékártalmatlanító művel rendelkezik, külföldön ártalmatlanítsa a hulladékait. Mint ismeretes, a bázeli egyezmény értelmében az országban keletkező hulladékot az adott országban kell kezelni, ha az rendelkezik megfelelő létesítménnyel. A Dorogi Hulladékégető ilyen létesítménynek számít. Ma a dorogi égetőmű létszáma mintegy 90 fő. Mindemellett az égetőmű a vele folyamatos munkakapcsolatban lévő több mint 100 magyar vállalkozás révén további 200 főt foglalkoztat Magyarországon. A Dorogi Hulladékégető Kft. munkahelyeit nem külföldiek töltik be, mivel az első pillanattól csak két francia tartózkodik a gyárban: egy mérnök és egy technikus. A Dorogi Hulladékégető Kft. adóit, közterheit Magyarországon fizeti és évente mintegy 1 milliárd Ft értékben vásárol árut és szolgáltatást magyar vállalkozásoktól. A Dorogi Hulladékégető Kft. hosszú távú jelenlétet tervez Magyarországon ami azt jelenti, hogy a képződő eredményt is itt kívánja felhasználni. Felvetődik a kérdés: a hazai környezetvédelmi ipar elleni megújuló támadások milyen célokat szolgálnak? Álláspontunk szerint a hangulatkeltő, a tényeket félreértelmező kijelentések semmiképpen sem járulnak hozzá a garéi súlyos környezetvédelmi probléma megoldásához. Dorogi Hulladékégető Kft. (x)