Magyar Nemzet, 1997. augusztus (60. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-09 / 185. szám

26 Magyar Nemzet A Magyar Nemzet totózója 33. heti totótanácsadó augusztus 16-17-re A jövő heti totóműsoron szereplő német és olasz csa­patok zömét ismerjük, azon­ban ezek a csapatok nem a megszokott párosításban lép­nek pályára az egymás elleni mérkőzéseken, ugyanis ezek a meccsek a német illetve az olasz kupa találkozói. Az e hét végi találkozók túlnyomó része 1X-re áll, érdekes vi­szont, hogy a jövő heti mér­kőzések majdnem mindegyi­ke X2-re. NB I-es mécsesek­re nem tippelhetünk, mert a magyar válogatott edzőtá­borozáson van, készülve az augusztus 20-i Svájc elleni vb-selejtező mérkőzésre. A műsor első három helyén NB I osztályú mérkőzések szere­pelnek. Mindháromra 1X2-t tippeltünk, habár inkább ezek is X2-re állnak, azonban az 1- est is megjátszottuk, mivel saját pályán általában sokkal biztosabban mozognak a csa­patok. Ami a fixeket illeti, négy vendégcsapat győzelmét vettük biztosra, vagyis 2-esre. Eisenhüttenstadt-Hertha BSC: az Eisenhüttenstadt a tavalyi bajnokságot az amatőr Regionalliga északkeleti cso­portjának a 8. helyén végezte, a Hertha a Bundesliga má­sodik osztályának a 3. helyén, s innen avanzsált az első osz­tályba. Lübeck-Düsseldorf: két, osztályából kiesett csapat mérkőzése. A Lübeck a má­sodik osztályból kiesve az amatőrligában folytatja idei pályafutását, a Düsseldorf az első osztály 16. helyéről lé­pett az alacsonyabba, de en­nek ellenére a Lübeck feletti győzelmét biztosra vehetjük. Halle-Frankfurt: az amatőr­ligás Hallénak nem sok remé­nye lehet még egy döntetlen­re sem a második osztály 7. helyén végzett Frankfurttal szemben. Oldenburg-Stutt­­garter Kickers: az Oldenburg a második osztály utolsó he­lyéről esett ki a múlt bajnok­ság befejeztével, míg a Kic­kers a második osztály egyik kiváló eredményeket felmuta­tó stabil együttese. Győzel­me még idegen pályán is biz­tosra vehető. Jövő heti játékunk négy mérkőzés három esélyre és öt mérkőzés két esélyre való megjátszásából áll, hat darab 400 forintos kombinált szel­vényen összesen 2400 forin­tért. Ha a fixre és a két esély­re játszott mérkőzések ered­ményei tippelésünknek meg­felelően alakulnak, akkor 11- es találatra 64, 12-esre 32 és 13-asra 4 százalék a találati valószínűségünk. 1. Erd-Dunaferr IX 2X2 1 2. MATÁV Sopron-Csepel XI 2 1 2 X 3. Salgótarján-Szeged-Dorozsma 1 2 X X 2 1 4. Rostock-Leverkusen X2 X2 X2 X2 X2 X2 5. Eisenhüttenstadt-Hertha BSC 2 2 2 2 2 2 6. Reutlingen-Bielefeld X2 X2 X2 X2 X2 X2 7. Lübeck-Düsseldorf 2 2 2 2 2 2 8. Münster-Mainz X2 X2 X2 X2 X2 X2 9. Neukirchen-Uerdingen X2 X2 X2 X2 X2 X2 10. Halle-Frankfurt 2 2 2 2 2 2 11. Oldenburg-Stuttg. Kickkers 2 2 2 2 2 2 12. Chievo-Castel di Sangro 11 1 X X X 13. Cosenza-Foggia XI 2X12 +1 mérkőzés 14. Treviso-Reggiana 2 2 2 2 2 2 SZOMBAT, 1997. augusztus 9. játék Ajánlatunk a lottó jövő heti húzásaira Az 5-ös lottó jövő szombati, 33. heti sorso­lására folytatjuk a legrégebben kihúzott, az idén még nyeretlen lottószámok megjátszását. Az idei nyeretlen számok darabja a múlt héten 2- vel csökkent: a 37-essel és a 44-essel. Ezek he­lyett a 6-ost és a 68-ast variáltuk az eddig ját­szott számok közé: 6, 9, 12, 20, 41, 52, 53, 63 és 68. A két újonnan megjátszott szám, a 6-os és a 68-as tavaly novemberben volt utoljára a nye­rők között. Számaink közül a legérdekesebb az 52-es és az 53-as. Az 52-es tavaly október óta nem volt a nyerőlistán, viszont addig 1995-ben is 7-szer és 1996-ban is 7-szer szerepelt a nye­rők között. Ezzel szemben az 53-as 1995-ben és 1996-ban csak egy-egy alkalommal került a nyerőszámok közé. Egyébként ez a legrégebbi nyerőszám, 1996 áprilisában találkoztunk vele utoljára. 1. 6 9 12 41 63 2. 6 9 20 53 68 3. 6 9 41 52 68 4. 6 12 20 41 53 5. 6 12 52 63 68 6. 6 20 52 53 63 7. 9 12 20 52 68 8. 9 12 52 53 63 9. 9 20 41 52 63 10. 9 41 53 63 68 11. 12 20 41 63 68 12. 12 41 52 53 68 Ha a sorsoláson kihúzott 5 nyerőszám a megjátszott 9 számban megtalálható, akkor a variációban legalább 1 darab 4-es találat is lesz. A 6-os lottó mához egy hétre Mosonmagya­róváron megrendezésre kerülő 33. heti sorsolá­sára a legrégebben kihúzott 8 lottószámot játsz­­szuk meg. Ezek: 9, 10, 24, 27, 32, 33, 34 és 42. A fenti számokat április és május hónapban sorsolták ki utoljára, kivéve a legrégebben elő­került 34-est, amely februárban volt utoljára nyerőszám. A 33-as és a 34-es a legritkábban kihúzott számok közül valók. 1. 9 10 24 27 32 33 2. 9 10 24 27 34 42 3. 9 10 24 32 34 42 4. 9 10 24 33 34 42 5. 9 10 27 32 33 34 6. 9 10 27 32 33 42 7. 9 24 27 32 33 34 8. 9 24 27 32 33 42 9. 9 27 32 33 34 42 10. 10 24 27 32 34 42 11. 10 24 27 33 34 42 12. 10 24 32 33 34 42 A variáció legalább 1 darab 5-ös találatot biztosít, ha a sorsoláson kihúzott nyerőszámok a megjátszott számok között szerepelnek. ',\w (galfalvi) Jijrev HATVANNÉGY MEZŐS VILÁGEGYETEM Don Miguel hosszú útja NAGY KÓPÉ VOLT és mód­felett tehetséges ember. Villámpar­tik közben szóözönnel kábította el­lenfeleit; komoly játszmák folya­mán gyakran ragadta karon valame­lyik sétáló pályatársát, hogy arról győzködje: saját állása több, mint ígéretes. Jó darabig tartotta benne a lelket rendíthetetlen derűlátása ak­kor is, amikor felesége és kislánya odaveszett a háborúban. Abban bí­zott, hogy nagy feltűnést keltő szi­multánjainak az óceánon túl is hírük megy, így eltűnt hozzátartozói hírt szereznek a messze vetődött család­fő hollétéről. Miután a lengyel válogatott az 1939-es Buenos Aires-i sakkolimpia vége felé megtudta, hogy Németor­szág lerohanta hazáját, Miguel­­ ak­kor még Mieczislaw­­ Najdorf sem tért vissza Európába. Biztosító tár­saságot alapított egy argentin kollé­gájával, és­­ rengeteget sakkozott. Míg addig három olimpián Polónia csapatát segítette tisztes helyezések­hez, 1949-től Argentína - olykor ki­emelkedően szereplő - elsőtáblása­ként nyolcszor játszott az ötkarikás szellemitornász-találkozókon, és hét ízben nyerte meg az elmesport nagyhatalmai közé (éppen jóvoltá­ból) felemelkedő dél-amerikai állam egyéni bajnokságát. " REMEKELT NAJDORF a háború után Buenos Aires, Mar del Plata, Barcelona, Velence, Bled és Amszterdam királyosjátékos-vetél­­kedőin - de már a világégés utáni első nagy nemzetközi megmérette­tésen is látható volt: számolni kell vele a képletes koronáért folyó küzdelemben. Ott Groningenben, 1946-ban, húsz - zömében, klasz­­szis - résztvevő között Szabó Lászlóval együtt 4-5. lett, majd 1950-ben a budapesti világbaj­­nokjelölti torna tízes mezőnyében megszerzett 5. és az 1953-as svájci kandidátusi viadal 15 fős aré­nájában Jefim Gellerrel megosz­tott 6-7. helyével bizonyította, hogy tartósan megvetette lábát az elitben. Noha „Don Miguel” (a közel­állóknak Mendel) úgy vélte: a szovjet vetélytársak egytől egyig felülmúlják megnyitási felké­szültségben, maga is felfedezett új utakat a kezdések birodalmában. Róla nevezték el a szicíliai véde­lem egyik legfontosabb fejezetét és a Grünfeld-védelem meg az elhárí­tott vezércsel egyik változatát. Ő volt Dél-Amerika legjobb táblaművésze a Capablanca és Mecking tündöklése között eltelt négy évtizedben. Nem hivatalos világcsúcsaiként jegyzik 1943-as (+182, -8, - 12) 202 táblás szimul­tánját és azt a bravúrt, hogy 1945- ben +39, - 4, -2 eredménnyel 45 ellenféllel vívott a tábla megtekin­tése nélkül. Kitűnt alkotói hosszú­­életűségével is. 1970-ben, hatvan­esztendősen még kölcsönösen vál­tott ütést a Világválogatott-Szov­jetunió mérkőzésen Mihail Tál ex­­világbajnokkal, hat évvel később az élbolyban végzett az erős össze­tételű San Pine-i nyílt viadalon, s a kilencedik ikszben járva is közép­helyezést ért el második hazája bajnokságán. RENGETEGET UTAZOTT, elemzett, nyilatkozott öreg napjai­ban is. Pénzéből és szervezői buz­galma eredményeként került tető alá Buenos Airesben azoknak a nemzet­közi versenyeknek a sorozata, ame­lyeken fiatal argentin játékosok kap­nak lehetőséget a fejlődésre. Az utolsók egyike távozott vele, aki egy kivételével vala­mennyi világbajnokot ismerte sőt, némelyiküket le is győzte. Nyolc­vanhét évnél hosszabbra nyúló életútja azt példázza, hogy száza­dunkban is lehetett polgári foglal­kozás mellett kiemelkedő sakkozói pályát befutni. És hogy az ügysze­retet meg az érdeklődés az egyéni sikerek elmaradása után is ébren tarthatja a Caissa istenasszony iránti lángoló szerelmet. Lilienthal-Najdorf Budapest, 1950, világbajnokjelöltek versenye 1. e4 c5 2. Hf3 d6 3. Fb5+ Fd7 4. Fd7+ Vd7 5. 0-0 Hf6 6. Bel Hc6 7. d4 cd4 8. Fg5 (8-e6-re 9. Ff6 gf6 10. Hd4-et, 8-, e5-re 9. Ff6 gf6 10. c3-at tervezi) 8­. Hg4! 9. Hd4 h6 10. Fh4?­g5! 11. Fg3 h5 12. Hc6 bc6 13. h3 h4! 14. Fd6 Hf2! 15. Kf2 (15. Vd4 Hh3+ 16. gh3 Vd6 17. Vh8 Vg3+ 18. Kfl Vh3+ 19. Ke2 - 19. Kgl Vg3+ 20. Kfl Vf3+ 21. Kgl h3­­ 19­. Vg4+ 20. Ke3 Vg3+ 21. Ke2 g4! 22. Hd2 0-0-0!) 15­, ed6 16. Hd2 0-0-0 17. Vg4 (szívósabb 17. Vf3 Fg7 18. c3) 17­. Vg4 18. Kg4 Fg7 19. c3 Fe5 20. Kf3 Bh6 21. Bf1 Be8 22. Hb3 d5! 23. Ke2 Ff4 24. Kd3 Be4 25. Bael Bhe6 26. Be4 Be4 27. Bf3 Be1 28. Bf2 Be3+ 29. Kc2 Bg3 30. Hd4 Fe3! 31. Bf7 Fd4 32. cd4 Bg2+ 33. Kc3 Bg4 34. Kb4 Bd4+ 35. Kc5 Bc4+36. Kd6 h3 37. b3 Bh4 vilá­gos feladta (0:1) (Barcza Gedeon egykori elemzése alapján) Taj­mano­v-N­ajdorf Neuhausen-Zürich, 1953, v­ilágbajnokjelöltek versenye 1. d4 Hf6 2. c4 g6 3. Hc3 Fg7 4. e4 d6 5. H6 0-0 6. Fe2 e5 7. 0-0 Hc6 8. d5 He7 9. He1 Hd7 10. Fe3 f5 11. f3 f4 12. Ff2 g5 13. Hd3 Hf6 14. c5 Hg6 15. Bel Bf7 16. Bc2 Ff8 Akkor ez volt az új idők új sze­le. 17. cdó cdó 18. Vd2 g4 19. Bfd­ g3! Vonalat és átlókat nyit gyalog­áldozat árán. 20. Kg3 fg3 21. Fg3 Hh5 22. Fh2 Fe7 23. Hbl Fd7 24. Ve1 Fg5 25. Hd2 Fe3+ 26. Khl Vg5 27. Ffl Baf8 28. Bdl b5 Va­jon enélkül nem nyomulna előre győzedelmesen fekete királyszárnyi hadjárata? 29. a4 a6 30 ab5 ab5 31. Bc7 Bg7 32. Hb3 Hh4 33. Bc2 Fh3 34. Ve2 (34. gh3 Vgl+ 35. Fg1 Bg1+ 36. Kh2 Hf3 matt) 34­. Hg2 35. Fg2 Fg2+ 36. Vg2 Vh4 37. Vg7+ Kg7 38. Bg2+ Kh8 39. He1 Hf4 40. Bg3 Ff2 41. Bg4 Vh3 42. Hd2 h5 és világos borítékolta a 43. Bg5 lépést, de folytatás nélkül feladta a játszmát (0:1). „E Najdorf által ragyogóan ve­zetett parti geometriáját és dinami­káját mindenki, aki látta, sokáig megőrzi emlékezetében” - írta David Bronstejn az 1953-as világ­bajnok-jelölti viadalról szóló híres témakönyvében. Szilágyi Péter Állandó rovat Vízszintesek: 1. Hozzálát. 8. Mély völgy. 16. Távolabbra taszítja. 18. Hasadó. 19. Kicsi­nyítő. 20. Oda-vissza férfinév. 21. Klaszszi­­kus levegő. 23. A római légió egysége. 24. Más­hová. 25. Olasz női név. 27. Újra. 29. Svájci vá­ros. 31. Teljesen egész­séges (két szó). 33. Író v. (Áron). 35. Magam. 36. Sasztri egyik ne­ve. 37. Hálózat angolul (NET). 39. Ez a „fa” ék­szer. 40. Tantál. 42. Koptat. 44. Takaróba csavar. 47. Sima. 48. Cégforma. 50. Ünnepé­lyesen pozícióba helyez. 51. Erdei vad. 52. Né­pies kanál. 55. Valamit megelőzően. 56. Liszt­tisztító eszköz. 58. Tex­tilipari alapanyag. 60. SZE. 61. A közelebbit megelőzve. 62. Dadaista költő v. (Hans). 63. Szövetet valamivel átáz­tató. 66. Sváb ... (német hegység). 68. Háziállat. 69. Így is írják Írorszá­got. 70. Timur ... (mon­gol hódító v.). 72. Príma jelzése. 73. Joskar ... (oroszországi város). 74. Impregnál. 77. Ősi germán nép. 79. Erdélyi író (György). 81. Dugig rámol. 82. Balti főváros. 84. Sz. 86. Tréfák közsé­ge. 87. Apró szemcsék­re zúz. 88. Gyógyfürdők kelléke. 90. Hejehajító. 92.Tartozó. 93. Auto­mata mosógépen ilyen program is található. 94. Angol férfinév. Függőlegesek: 1. Lábízület. 2. Borsodi helység. 3. Francia névelő. 4. Étel. 5. Béka­só. 6. Mezőgazdasági eszköz. 7. Kettőzve: édesség. 9. Utolsó be­tűnk. 10. Névelős név­elő. 11. Csepeli utca névadója (József). 12. Elszánás. 13. Orosz he­lyeslés. 14. Cukrozza. 15. Oroszországi félszi­get. 17. A Magyar Nemzet rendszeres ro­vata. (Zárt betűk: N. Z. É.) 21. Római pénzegy­ség. 22. Francia sziget. 26. Ipari röv. 27. Szin­tén. 28. Modellvasút mérete. 30. Kirgiz vá­ros. 32. Kutyuk­. 34. Svájci író v. (Claude). 35. Nótaszó. 37. O’ ... (amerikai drámaszerző, utolsó négyzetben sze­mélyneve kedőbetűjé­­vel). 38. Imitál. 41. Irat­­csomó. 43. Kérelemhez töltjük ki. 45. Amerikai tábornok v. (Róbert). 46. Katonai röv. 47. Cet foga. 49. Ilyen fal is van. 51. Színész volt (Lajos). 53. Kicsi. 54. Afrikai ország. 56. SZONG. 57. Hideg évszakra vonat­kozó. 59. Igor... Ove­­neszjan (ismert atléta v.). 61. Czuczor Gergely ál­neve volt. 62. USA-tag­­állam. 64. Állatot kilő. 65. Aneszteziológia. 67. A magyar tenger. 69. Több darabból áll. 71. Író (Miklós). 73. Indoko­ló. 75. Csurom vizessé váló. 76. Készülő levél. 78. Ausztria része. 80. Fakad. 83. Kis Gizella. 85. Ezüst. 87. A Ludolf­­féle szám. 89. Belül már avul (!). 91. Vés. LéL A megfejtéseket a következő címre kérjük: Magyar Nemzet szer­kesztősége. Szombati Magazin. Játék: 1554 Budapest, Pf.: 59. Határidő: augusz­tus 16. A július 26-ai ke­resztrejtvény helyes megfejtése: Hazai tudó­sítások. Féléves előfizetést nyertek a Magyar Nem­zetre: Budapestről: Dr. Kéri Istvánná 1113, Moncsik Zsolt 1093. Vidékről: Eperjessy Géza Révfülöp, Tóth Zsigmond Szandasző­­lős. MŰKINCSEK - AUKCIÓK - ÁRVERÉSEK Gyarapodó és fogyó hamis Van Goghok Műtörténeti indítékú rigmust keltött a két világhá­ború közötti időszak hírneves berlini közírója, Alfred Kerr. „Az élet szép, A nap nevet, Vincent holtan is fes­­teget” hangzású strófája abból az alkalomból született, hogy 1930 táján Berlinben törvényszéki eljárás folyt egy Otto Wacker nevű férfi ellen, aki Van Gogh-hami­­sítványokat bocsátott áruba. A nagy impresszionista tanítvány vitatható eredetű műveinek száma több mint egy évszázaddal az alkotó elhunyta után is növekszik, bár az ilyen tárgyú híradá­sok olykor túloznak. Olyasmit is a falszifikátoroknak rónak fel, amit nem ők követtek el, máskor meg gya­nútlanul mennek el olyan vásznak mellett, amelyek aligha Van Gogh ecsetje alól kerültek ki. Tény, hogy a zaklatott lelkű piktor mindig csábította az utánzókat, mert jobban tudták másolni spontán stílusát, mint azo­­két a régi mesterekét, akik több réteg festéket kentek a kereten kifeszített anyagra. Szorosan összefüggnek a hamisítási láz hullámai az üzletmenettel is. Az első vi­lágháború után például felszökött a Van Gogh-képek ára, következésképpen a talmi kópiák is megszaporod­tak, de már a múlt század végén is találkozunk hamisí­tókkal. Alapos a gyanú, hogy az első ál-Van Goghok a mester bátyjának köréhez tartozó Schuffenecker fivérek lelkén száradnak. Amédée Schuffenecker egyébként azzal is megnehezítette az utókor dolgát, hogy több ere­deti Van Gogh-mű is volt a birtokában, így homályos tettei miatt azokra is a bizalmatlanság árnyéka vetül. Mivel napjainkban is magas a Van Gogh-alkotások árfolyama - egyetlen rajz nyollmillió-nyolcszázezer fontért kelt el egy londoni árverésen­­, ismét a figyelem középpontjába kerül a hamisítványok kérdése. Decem­berben egy párizsi kikiáltáson eladatlan maradt a Kert Auvers-ban című Van Gogh-kép, amelynek eredetisé­gét egyes szakértők kétségbe vonják. Jan Hulskennek, a híres Van Gogh-szakkatalógus szerzőjének pedig a New York-i Metropolitan Museum falán lógó Arles-i nő és a párizsi Musée d’Orsay-ban őrzött Paul Gachet orvos portréja című képek eredetiségét illetően vannak kételyei. Hulsker azok aggályait veti el, akik a tíz éve­­ világcsúcsot jelentő - huszonnégymillió-hétszázötven­­ezer fontos kikiáltási áron Japánba kerülő Napraforgók című Van Gogh-kép originalitását vitatják, a Der Spie­gelben megszólaló Matthias Arnold viszont Hulsker fé­lelmeit találja alaptalannak. A müncheni specialista, aki névjegyét Van Gogh-ügyben egyebek között egy két­kötetes monográfiával tette le, kijelenti, hogy a szóban forgó tárgykörben azért uralkodik akkora zűrzavar, mert a Van Gogh-művek különböző jegyzékeinek készítői között nincs tervszerű együttműködés. Hulsker például 1996 végén megjelent, átdolgozott szakkataló­gusában negyvenöt olyan alkotással kapcsolatban veti fel az eredetiség kérdését, amelyeket 1980-ban még gyanún felül állóknak ismert el, ráadásul a derék szak­ember tagja volt annak a bizottságnak, amely jóváhagy­ta a hamisítványokkal jócskán megterhelt de la Faille­­féle 1970-es katalógust. A műjegyzékek valóságos és képletes szóváltásá­ban az igazságot Arnold a művészettörténet és a termé­szettudomány bizonyító érveiben keresi. A Kert Auvers-ben szokatlan kompozíciója még semmit nem jelent - világít rá.­­ Van Gogh ugyanis csinált olykor ilyen pontokkal teleszórt felületeket. Azzal sem ért egyet a bajorországi expert, hogy a mintegy ezer művét pár esztendő alatt megalkotó képíró élete utolsó két és fél hónapjában nem festhetett hetven képet. Van Gogh levelei tanúsítják, hogy voltak napok, amikor kisebb méretű piktúrából kettőt is elkészített. Végül nem meg­győző érv a Napraforgók eredetiségében kételkedőktől, hogy ez a munka árulkodóan más, mint a többi Van Gogh-festmény. A Napraforgók valóban különbözik az 1888 és 1889 folyamán Arles-ban létrehozott négy ha­sonló Van Gogh-képtől, de azt, hogy vászna más, mint a többieké, magyarázhatja, hogy az alkotó Gauguintől, attól a pályatársától kapta az anyagot, aki tudnivalóan kérte őt, hogy csináljon egy napraforgóképet. S a kidol­gozás bizonyos elnagyoltságai sem tetszenek majd előt­tünk olyan érthetetlennek - érvel Matthias Arnold -, ha arra gondolunk, hogy milyen egészségi állapotban volt ekkor az életének csakhamar önkezével véget vető Vin­cent Van Gogh. (szilágyi) Utca Auvers-ben. Az egyik legutolsó Van Gogh-festmény

Next