Magyar Nemzet, 1997. augusztus (60. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-14 / 189. szám

10 Mazart Nemzet VÁROSHÁZA ZUGLÓBAN a Pillangó parki la­kótelepen helyezték ki annak a színinformációs rendszernek az első darabjait, amilyeneket ké­sőbb az egész főváros területén ki akarnak állítani. A táblák és a tér­képek jól illeszkednek környeze­tükhöz, s arra szolgálnak, hogy felvilágosítást adjanak a kerület közérdekű intézményeiről és a la­kóterület környezetéről a gyalo­gosok és az autósok számára. NEM KÖZLEKEDNEK a sze­mélyszállító vonatok Budapest Nyugati pályaudvar és Óbuda kö­zött augusztus 21-től szeptember 3-ig a Budapest-Esztergom vas­útvonal pályafelújítása miatt. Az utasokat vonatpótló autóbuszok szállítják a Nyugati pályaudvar- Rákosrendező-Angyalföld-Újpest -Óbuda útvonalon, a járat azon­ban nem érinti az Aquincum­ felső megállóhelyet. Az autóbuszok me­netideje hosszabb a vonatokénál, így Esztergom felé az eredeti me­netrendhez képest negyedórával korábban indulnak. Óbuda és Esztergom között a személyszál­lító vonatok az eredeti menetrend szerint közlekednek. A JÓZSEFVÁROSI Önkor­mányzat azt tervezi, hogy öt esz­tendő alatt a kerület összes park­jában ivókutakat és csobogókat épít. Az első három kút várhatóan még idén októberig elkészül, s azokat a Horváth Mihály téren, a Harminckettesek terén és a Csi­bész téren állítják föl. Az állatok számára is szomjoltó kutak terve­zésére bárki vállalkozhat, s elkép­zeléseit, terveit az önkormányzat építésigazgatási irodáján nyújt­hatja be augusztus 31-ig, az 1082 Budapest, Baross utca 65-67. szám alatti címen. NAGYTAKARÍTÁST TART a a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. a Belső-Józsefvárosban. Hét végén faltól falig meleg vízzel, fertőtlenítőszert használva mos­sák le a járdákat és az utakat. Az rt. munkásai a Bródy Sándor, a Mária, a Szentkirályi, a Rökk Szi­lárd, a Somogyi Béla, a Puskin, az Ötpacsirta, a Pál, a Csepreghy, a Krúdy, a Stáhly, a Kőfaragó, a Trefort, a Reviczky, a Horánszky, a Gyulai Pál és a Múzeum utcák­ban takarítanak. SZÁZADIK SZÜLETÉSNAP­JUKAT ünneplő józsefvárosi embereket köszöntött lakásukon nemrég Décsei Béla, a VIII. kerü­let polgármestere. Ez alkalomból átadta Göncz Árpád köztársasági elnök köszöntő levelét, és virág­gal kedveskedett az önkormány­zat nevében. Az ünnepeltek: Kiss Mária, Kerényi István és Lébi Ár­pád, még aktívak, jó egészségnek örvendenek. Elkülönített kutyafuttatókat terveznek Újlipótvárosban Megszépül a Szent István park Az újlipótvárosi lakók au­gusztus 25-e után ismerkedhet­nek meg a Szent István park re­konstrukciójára született tervek­kel. A kerületi önkormányzat azt szeretné, ha a lakók álláspontja is beépülne a felújítási tervbe, melynek két variációját most ké­szíti a Főkert Rt. Tervezési Kft., a Solitaire Bt. és az Építész Stúdió Kft. A park rekonstruk­ciójára a tervek szerint kétszáz­­millió forintot költenek. Ennek az összegnek nagy részét a Fővá­rosi Önkormányzat állja, a XIII. kerület tízmillió forinttal járul hozzá az építkezéshez. Mivel a rekonstrukciós tervek még képlé­kenyek, csak néhány felújítási ötletről sikerült információt sze­reznünk. Megtudtuk: a három ütemben megújuló park első sza­kaszát már jövő tavasszal szeret­né átadni az önkormányzat. A park leromlott állapotát el­sősorban a környék felelőtlen ku­tyatartóinak köszönheti. Budapest más részein az ebtulajdonosok jobban ügyelnek környezetükre - állítja Komlósné Hlatky Katalin, a Főkert Rt. Tervezési Kft.-jének vezetője. A kutyák a parkban ta­lálható fák negyven százalékának tették tönkre a kérgét. Ezért, illet­ve a lakók egy részének már most is közismert kutyaellenes állás­pontja miatt, a tervek szerint ma­gas kerítéssel zárnák körül a par­kot, melynek közepén egy, a mos­taninál nagyobb vizes medencét alakítanának ki. A Duna felől a Pozsonyi út irányába haladva, a park szélén - párhuzamosan a Du­nával - kutyafuttatót hoznának létre. Ezután következne a kerítés, amely a parkos részt zárná le. Kér­dés, hogy a visszatelepített füves rész közepén virágágyást helyez­nek-e el, vagy marad egyedül a pázsit. A lekerített részen túl, a há­zak előtti parkolók és a lezárt zöld terület között, a park északi és déli oldalán egyaránt kutyafuttató len­ne. A park területének egyötödét a kutyásoknak tartanák fenn. A zöldövezet Pozsonyi úti részére, szintén magas kerítéssel, két beke­rített játszóteret álmodtak a terve­zők, ahová a Hild térihez hasonló, modern játékok kerülnének. Az elképzelések szerint megmaradna legalább az egyik focipálya, az esztétikai szempontból nem túl szép nyilvános illemhelyet pedig a föld alá helyeznék. (fazekas-rock) Közerkölcsök és m­agánszékek Schiller Zsuzsa felvétele Pezsgőbirodalom a föld alatt Láthatatlan Törley-múzeum A fővárosiak előtt talán ke­véssé ismert, hogy Budapesten, a budafoki városrész alatt közel 30 kilométer hosszú pincejárat hú­zódik. Ennek egy részében alapí­tották 1882-ben a Törley pezsgő­gyárat. A hozzá tartozó múzeum, amely a gyár életének múltját és jelenét mutatja be, sajnos a nagy­­közönség előtt nem nyitott, kizá­rólag engedéllyel látogatható. Akinek mégis sikerül bejutnia, az a régi palackok között sétálva elsárgult, régvolt időket idéző képeken át, a rekonstrukciós munkák alatt talált pénzérmékig sok érdekességet láthat. Sőt, érezhet. „Buborékoló”, fanyar il­lat lengi be a föld alatti pezsgő­birodalmat. A Törley-pincék világszerte ismert nedűje az 1800-as évek végén Franciaországból érke­zett hazánkba. Törley József és két francia pezsgőgyáros, a Francois fivérek kezdtek a vál­lalkozásba. Ők hárman 1886-ig működtek együtt, ezután a Francois testvérek új gyárat alapítottak. Törley József fran­ciaországi tapasztalatait kama­toztatni akarta, ezért bejárta az itthoni borvidékeket, hogy pa­lackba álmodott pezsgőjéhez méltó alapbort találjon. Az etyeki szőlőültetvények jó minő­ségű termését találta a legjobb­nak. A Törley-pezsgők nagy ré­sze még ma is a borvidék leg­jobb szőlőjéből, az etyeki char­­donnay-ből készül. Hosszú évek munkájával az alapító olyan pezsgőket teremtett, mint a Törley Chardonnay Brut, a Törley Sec, illetve Demi Sec, melyek ma is ugyanazzal a technikával készülnek. (haiti) Tízen érdeklődnek az Ybl-palota iránt Még mindig eladósorban Évtizedek óta pusztul a Bel­város szívében egy épület, amely egykor a vízművek székháza volt, ám a közművállalat köz­pontjának a Dózsa György útra költözése óta senki sem használ­ja. Az Ybl-palotáról van szó, amelyet a névadó építész valaha egy bank számára tervezett, de tulajdonosa, a Fővárosi Önkor­mányzat ma már talán bármilyen vevőnek eladná, ha pénzt kapna a lerobbant ingatlanért. Varga Péter, a Főpolgármesteri Hivatal vállalkozási és vagyonhasznosí­tási ügyosztályának vezetője most arról számolt be lapunknak, hogy ismét vannak érdeklődők az épület iránt. A tíz jelentkező­vel a főváros vagyonkezelő köz­pontja tárgyal. A Károlyi Mihály utca 12. számú épület sorsa öt évvel ez­előtt kezdte foglalkoztatni Buda­pest vezetőit: számos elképzelés született, többek között kulturális célokra hasznosították volna az ingatlant. Ezek a tervek azonban nem valósultak meg, és maradt az épület eladása magánvállalkozók­nak. A befektetők azonban nem tolongtak az Ybl-palotáért. Az el­múlt években egy osztrák, majd egy belga cég jelentkezett, de az egymást követő pályázatok nyer­tesei csak húzták az időt: nem fi­zettek, újabb kikötéseket szabtak, amikor pedig körvonalazódni lát­szott a megoldás, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal nem já­rult hozzá az építkezéshez. Ennek „eredményeképpen” a Kallin­­gerbau nevű osztrák cég hiába vásárolta meg a szomszédos, Re­áltanoda utca 5. számú épületet, ott nem létesíthetett parkolót. Egy belga cég ugyan vállalta vol­na a Károlyi Mihály utcai épület alatt a parkolóépítést, de a végén mégsem fizette ki az Ybl-palota négyszázmillió forint körüli vé­telárát. A Fővárosi Közgyűlés és an­nak tulajdonosi bizottsága így kí­nos helyzetbe került, de továbbra sem mondott le az épület haszno­sításáról. Saját erőből az önkor­mányzat nem tudja felújítani az ingatlant, ezért inkább megpró­bálnak túladni rajta. A most is zajló tárgyalásokon tíz jelentke­zővel folynak a megbeszélések. Az eladási árnak most nincs alsó határa, Varga Péter azonban re­méli, hogy a felújítási kötelezett­ségek ellenére sikerül olyan ve­vőt találni, aki nem csupán in­gyen venné át az épületet. Hogy a reményekből mi válik valóra, azt csak szeptember végén tudhatjuk meg: a tárgyalások határideje mindenesetre szeptember köze­pén lejár, az önkormányzat addig várja az újabb jelentkezőket. (sz. i. m­.) Pest-Buda CSÜTÖRTÖK, 1997. augusztus 14. Elődjét egy székely pénzhamisító tervezte Újra megszólal a margitszigeti zenélő kút Mintegy nyolcmillió forin­tért újítják fel a margitszigeti zenélő kutat. Kiss Katalintól, a Fővárosi Hivatal települési és értékvédelmi osztályának veze­tőjétől megtudtuk: Szent István ünnepén már óránként fog fel­­hangzani a zene, amit az egyko­ri dallamok töredékei alapján Csányi Attila zeneszerző állított össze. A margitszigeti zenélő kút pontos mása a Marosvásárhely főterén épített dísz- és közkút­­nak. Bodor Péter, az erdélyi kút tervezője művelt műszaki em­ber volt, aki Bécsben végezte a műszaki főiskolát, és több évet töltött Európa különböző orszá­gaiban. A fennmaradt hagyomá­nyok szerint a székely ezermes­ter pénzhamisító gép szerkesz­tése miatt a szamosújvári bör­tönben töltötte szigorú bünteté­sét, amikor a város 1820 körül a már korábban is meglévő piac­téri csorgókút helyére nagyobb hozamú, díszesebb „szökőku­­tat” kívánt építtetni közmunkák segítségével. A rab Bodor Pé­tert bízták meg a kút tervezésé­vel, ezért némileg könnyítettek börtönkörülményein. Megtekintésére, meghallga­tására messze földről jöttek az érdeklődők, ugyanis saját korá­ban a kút szinte megmagyaráz­hatatlan csodának számított. Gyomrában háromezer vödör vizet tároltak tűzoltás esetére. A környék lakói vízköpőiből mindig friss forrásvizet kaptak. A kupolában elhelyzett orgona­sípok naponta háromszor szó­laltak meg. Korabeli króniká­sok szerint a nyáresti szellő sokszor tíz kilométeres távol­ságban is hallhatóvá tette a mu­zsikát. Az eredeti szerkezetre csak hiányos leírásokból, illetve el­beszélésekből következtethe­tünk, mivel azt 1839-ben egy hóvihar összerombolta. Az el­pusztult mechanikát a millen­niumi kiállítás idejére sem tud­ták helyreállítani. A marosvásárhelyi csodaku­tat 1911-ben lebontották, mivel egy hatalmas szélvihar teljesen megrongálta, alkatrészei tönkre­mentek, és bonyolult szerkezetét már senki sem tudta megjavítani. A kút zenélő szerkezetéről hitelt érdemlő és használható informá­ció nem maradt fenn. A korabeli, szűkszavú leírásokból megálla­pítható volt, hogy a zenét szol­­­gáltató orgonát hatóránként au­tomatikusan, a vízvezeték tizen­öt méteres szintkülönbségében rejlő kinetikai energia működtet­te az úgynevezett súlymotoros szerkezettel. Az orgona sípjain áramló levegőt egy programve­zérlő henger szabályozta, mely nyomtalanul elpusztult. Ugyan­csak súlymotoros szerkezet moz­gatta a Neptun-szobrot is, amely időjelző feladatot látott el. A szobor 1836-ben került le a kút­ról, és pusztult el, illetve tűnt el. Az eredetileg játszott dallamról emlék nem maradt fenn. Ilyen előzmények után, 1935-ben Péli Andor és Jankó Béla építészek rekonstruálták, és felépítették a marosvásárhelyi muzsikáló Bo­­dor-kút mását és Margitszigeten. Akárcsak a marosvásárhelyi, a margitszigeti zenélő kút is egy rettenetes orkán után némult el. Bár 1945 után a háborús károkat Budapest város tanácsa hely­rehozatta, az elmúlt esztendők­ben sokáig nem hallgathattuk a kút muzsikáját. (f.-r. I.) Foghíjtelken biztonságosabb a parkolás Megteltek a csillaggarázsok A csillagos éjszaka egyre több autót talál elkerített, őrzött parkolóban a fővá­rosban. Nem csoda, hiszen a gépkocsikat lopják. A budapesti statisztikák kirí­vóan rosszak, naponta any­­nyi autó tűnik el, hogy a biztosítók bizonyos típusok­ra és egy adott értékhatár felett nem kötnek szerző­dést az ügyféllel. Az autó­sok tanácstalanul állnak a makacs és kérlelhetetlen biztosító előtt, majd garázs vagy őrzött parkoló után néznek. Szerencséjük van, mert a kerületek költségvetése igen szűkös, így a beépítésre váró, foghíjas telkeket kiadják vállal­kozóknak, akik éjjel-nappal mű­ködő őrzött parkolókat üzemel­tetnek addig, míg el nem kezdő­dik az építkezés. Persze a csil­laggarázsnak is ára van, és egy­re nehezebb helyet találni. A parkolók őrzői az ismerős bér­letes ügyfeleket szeretik a leg­jobban, az ismeretlen autósok­kal bizalmatlanok. A II. kerületi Kapás utcában már öt éve működik a huszon­négy órás parkoló. A szolgálatot teljesítő hölgy nem szívesen vá­laszol a kérdésekre. Fél az ide­gentől, de fél a tulajdonostól is. Nehogy olyat mondjon, amit nem szabad. A parkoló túlélte az idei tavaszt is: a tervek szerint a tulajdonos elkezdte volna az építkezést, aztán mégis elhalasz­tották. A bekerített területen nyolcvanöt autó is elfér, ha egy kicsit szorosabban állnak. Órán­ként hetven, naponta ötszáz fo­rint a tarifa, a havi bérlet ötezer­be kerül. (A mozgássérült autó­soknak ötven százalék kedvez­mény jár.) A bérletesek kiváltsá­gosak, ha éjszaka is érkeznek ha­za, fenntartják nekik a helyet. A parkoló elvileg éjszaka is nyitva van, de tizenegy órakor bezárják a kaput. Aki utána parkolni akar, csengetnie kell. Ha van hely, beengedik a későn érkezőt, per­sze alaposan megnézik. A bizal­matlanság itt is erős, a parkolás félti az autókat és saját magát is. Nem őrzött, csak fizetett parkoló, felelősséget nem vállalunk az au­tókért - hívja fel a figyelmemet egy fontos szabályra a hölgy, mi­közben távozom. A szomszédos kerületben, a Roham utcai parkolóban jóval kevesebb, csak mintegy harminc autó fér el. Az őr készséges, rög­tön sztorit mesél: „Nemrégiben egy hölgy értékes terepjáróval parkolt egy órát. Távozóban kö­zölte, hogy nem fizet, mert sok­nak tartja a százhúsz forintos óradíjat. Másnap újra jött volna parkolni. Mondtam neki, feláll­hat a templom tetejére, akkor sem engedem be. Aki egyszer nem fizet, azt megjegyzem, ugyanis ezt a potyát nekem kell megfizetnem.” A parkolós felhá­borodottan meséli, hogy sokan ötezeressel akarnak fizetni, per­sze nem tud visszaadni, olyan kevés a bevétel. Gyanakszik, hogy az élelmes autósok kihasz­nálják ezt, azért akarnak nagy címletű bankóval fizetni. A be­vétel nagy részét a bérletesek hozzák: a napi parkolás hatszáz, a havi bérlet (csak éjszakára) tízerbe kerül, egész hónapra ti­zenkétezer a tarifa. A mozgássé­rülteket egy-két órára ingye­nesen beengedik, hogy el tudják intézni ügyeiket az önkormány­zati hivatalban, a rendőrségen vagy a postán. A terület egyéb­ként valamelyik biztosítóé vagy bankká, de nem lehet tudni, mi­kor kezdik el az építkezést. - Nálunk még nem fordult elő, hogy valaki ne fizetett vol­na - rázza a fejét a Klauzál ut­cai „csillaggarázs” őrzője. A középkorú férfi készséges, az arcán a gyanakvásnak nyoma sincs. - Mindegy, mennyibe kerül a parkolás, mindent sokallnak - folytatja. A várakozás ebben a VII. kerületi parkolóban órán­ként nyolcvan forint, a napi díj kilencszázhatvan. A parkolóban százharminc autó fér el, köztük százan bérletesek. Ők havi nyolcezer-négyszázat fizetnek. Főleg üzletemberek, cégek vásá­rolnak bérletet. A területet az Er­zsébetváros Kft. bérli a helyi ön­­kormányzattól. Hogy mennyiért? A parkolás sajnálkozva tárja szét a kezét: „Azt nem lehet tudni, de úgy hallottam, hogy a szemközti telket, amin harminc autó fér el, százezerért akarja kiadni az ön­­kormányzat.” A másik oldalon, a Nagydiófa utcában nemrégiben adtak át egy parkolóházat. Ott a havi bérlés húszezerbe kerül. A parkolás nem érti, hogy az embe­rek miért sokallják az ő tarifáju­kat, amikor amaz több mint két­szerese az övékének. Nyakig érő gazt kellett kiir­tania a Pannónia úti parkoló bérlőjének, mielőtt beindíthatta volna vállalkozását. A területet kutyával őrzik, nincsen szabad helyük. Mind a hatvanöt helyen bérletes parkol havi hatezerért. (A gépkocsik rendszáma a falra van festve.) A napidíj négyszáz­ba kerül, óránként hatvan forin­tot kell fizetni. A napközben parkoló ismeretlen autóját tüze­tesen átnézik, nincs-e rajta sérü­lés, ami később vitára adhat okot. Egyébként elsősorban nagy értékű autókat tárolnak itt. A parkolóőr szűkszavú, de azért egy esetet elmesél: az egyik bérlőnek rövid időn belül három autóját lopták el, a negyedikkel inkább beállt az őrzött parkoló­ba, mert jobbnak vélte, mint bármilyen biztosítást... (őszg-tóth) Az oldalt szerkeszti: Fazekas-Ruck Levente .

Next