Magyar Nemzet, 1997. december (60. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-01 / 280. szám
2 MiUiyar Vmvizot KÜLPOLITIKAI HELYZET A TISZTESSÉG VÉLELME még fennmaradt Prágában azt követően, hogy Václav Klausnak távoznia kellett a kormány éléről, s a csehek éppen ebbe kapaszkodnak bele. No meg saját pártja is, amelynek volt ereje meghozni azt a szigorú döntést, hogy a tisztázás érdekében új emberekkel nyitnak újabb fejezetet. Mert hogy Klaus már erélytelennek bizonyult megfojtani a korrupció mind nagyobbra növekedő sárkányát, noha ő volt az átalakulás egyik motorja. Még Csehszlovákia pénzügyminisztereként megkezdte azt a gazdasági reformot, amely fokozatosan vezetett a pluralista demokrácia megteremtéséhez és az emberi jogok betartásához Prágában. Nagy érdeme ez Klausnak, aki azonban mintha túlságosan elégedetté is vált volna azzal, hogy a világ a cseh állapotokat a lehető legjobbnak ítélte - miközben otthon gyülekeztek a fellegek. A prágai lapok különkiadásokban szintén ezt emelték ki. A Mladá Fronta Dnes például azt írta: a Polgári Demokratikus Párt mai vezetése teljes mértékben kompromittálódott, s ha meg akarják őrizni a bizalmat, a megüresedő kormányfői székbe közülük senki sem ül bele. Sőt, a lap még tovább megy, megállapítva, a pártban maradt annyi józanság, amely kellő alap lehet az új kabinet gyors megalakításához, hiszen a hatalmi válság nagy kockázata a NATO-csatlakoztatás. A Lidovné Noviny szintén azt húzta alá, hogy a rendszerváltás utáni legnagyobb válságból le kell vonni a tanulságokat, s mindent el kell követni, hogy tiszta politikával megőrizzék Csehország jó hírnevét. „HÍD AZ EURÓPAI UNIÓHOZ”, „Bosznia az európai államok családjának a tagja”, ilyen címekkel idézték a helyi lapok a Középeurópai Kezdeményezés szarajevói csúcstalálkozójáról alkotott véleményeket. A muszlim vezetéshez közel álló Dnevi Avaz, illetve a független Oslobodjenje is kiemelte, hogy a KEK-csúcs megrendezése lehetővé tette, hogy Bosznia két évvel a pusztító háború után az egyenrangúság elvét tiszteletben tartva kapcsolódjék be az európai politikai életbe. S azt is megerősítette, hogy Bosznia-Hercegovinát nem hagyták magára a világ országai, amit bizonyított a daytoni erőfeszítések elismerése is. A KATONAI ELVÁRÁSOK TELJESÜLTEK, ismerte el a helyszínen Kovács László is, a magyar külügyminiszter azonban hozzáfűzte, a daytoni megállapodás polgári vonatkozású kötelezettségeiben még elég nagy a lemaradás. Márpedig anélkül nem jöhetnek létre a béke és stabilitás fennmaradásához szükséges feltételek, ezért szükség van a nemzetközi katonai jelenlét fenntartására. Kovács László véleményét mintegy megerősítette Tony Blair, aki egynapos boszniai látogatásán bejelentette, a brit katonák a jövőben is részt vesznek a boszniai békefenntartásban. (Zs. E.) Nemzetközi élet Románia csatlakozott a kisebbségügyi okmányhoz A KEK -csúcs együttműködési határozata (Folytatás az 1. oldalról) A tizenhat tagállam képviselői határoztak arról is, hogy továbbfejlesztik a KEK-országok között két-, illetve többoldalú együttműködést, fejlesztik a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni harc terén kezdett együttműködést. Az aláírók abban is egyetértettek, hogy szélesíteni kell a KEK-tagországok részvételét még az európai integráció bővítésében, valamint fejleszteni kell a KEK-tagok és a többi nemzetközi és regionális szervezet közötti kapcsolatokat is. Románia csatlakozott KEK kisebbségügyi okmányához, és Bukarest döntését valamennyi résztvevő üdvözölte. Az olasz felszólalók hangsúlyozták: a lépés azt jelenti, hogy Románia elfogadja a szervezet kisebbségi jogokkal kapcsolatos álláspontját. A tagállamok között egyetértés alakult ki abban, hogy erősíteni kell az együttműködési rendszer szervezett kereteit, ami azt jelenti, hogy a tájékoztatási és a dokumentációs központot átalakítják állandó titkárságra, amelynek a központhoz hasonlóan az olaszországi Triesztben lesz majd a központja. Megállapodás a szlovák és a magyar ellenzéki pártok között Kimarad a területi autonómia POZSONY Pénteken folytatták megbeszéléseiket az ötpárti Szlovák Demokratikus Koalíció és a hárompárti Magyar Koalíció elnökei és a Twist magánrádió, illetve a Sme napilap szombati értesülései szerint megállapodásra jutottak közös nyilatkozatukat illetően. Mint ismeretes, a tárgyalások hétfőn szakadtak meg, mert a szlovák ellenzéki pártok azt követelték, a magyar politikusok a közeli és a távolabbi jövőt illetően is mondjanak le a területi autonómiaigényükről, ami a magyar politikusok számára csak napjainkat illetően volt elfogadható, annál is inkább, mert egyik párt programjában sem szerepel a területi autonómia koncepciója mint a kisebbségi kérdés rendezési formája. A jövőt illetően viszont a magyarok csak a két ellenzéki blokk együttműködésének idejére kívánták korlátozni lemondó kötelezettségvállalásukat, amit a szlovák ellenzék képviselői sérelmesnek tartottak, és felfüggesztettnek nyilvánították a megbeszéléseket a közös nyilatkozatról. A szlovák sajtó értesülései szerint - amelyet nevük mellőzését kérő két magyar politikus is megerősített - a magyar politikusok elfogadták a szlovák ellenzékiek javaslatát, s a nyilatkozat szövegében önálló mondatban konstatálják, hogy nincs a programjukban az etnikai alapokon nyugvó területi autonómia kialakításának az igénye, s azt „a jövőben sem fogják szorgalmazni programjaikban és gyakorlati politikájukban”. Ugyanakkor a nyilatkozat záró szakasza leszögezi azt, hogy az együttműködés és a sikeres választások esetében a közös kormányzás alapjául szolgáló minden kölcsönös kötelezettségvállalás csupán a két blokk közötti szövetség idejére értendő. A közös nyilatkozat szövegét a nyolc pártelnök kedden írja alá és teszi közzé. Lapunk értesülései szerint a kompromisszumos megoldás vitát váltott ki a Magyar Koalíción belül, miközben a vita nem az egyes magyar pártok között alakult ki, hanem a tárgyaló pártelnökök és a Magyar Koalíció tanácsában dolgozó alelnökök és szakértők között. Ez utóbbiak szerint a nyilatkozat végső szövegének elfogadásakor a pártelnökök túllépték mandátumukat, nagyobb engedményt tettek a szlovák ellenzékieknek, mint arra a tanácstól jogosultságuk volt. (neszméri) Elhalasztották az orosz kormány beszámoltatását Jelcin-Kohl találkozó Moszkvában (Munkatársunktól) MOSZKVA - Jövő tavasszal Németországban találkozik Helmut Kohl kancellár és Borisz Jelcin orosz elnök, állapodtak meg Moszkvában a két államfő találkozóján. A megbeszélést, mint az Itar-TASZSZ jelentéséből kiderült, a külpolitikai tanácsadók készítik elő, amely mindenképpen Szergej Jasztrzsembszkij pozíciójának erősödését jelzi. Az orosz és német elnök, áttekintve a két ország kapcsolatait, megállapodott arról, hogy legalább ezer menedzser utazik Németországba, s Kohl külön felhívta a figyelmet arra, ők ne csak Moszkvából jöjjenek. Szó volt az Európai Unió és Oroszország hétfőn életbe lépő egyezményéről, s Jelcin felhívta a figyelmet arra, hogy a Kreml az orosz export területén máig túlságosan sok diszkriminációt érez. A két elnök beszélt az európai szállító repülőgépek ügyéről is, amelyek a tervek szerint az AN-70-es típus alapján készülnek. A műkincsek ügye természetesen szóba jött, hiszen várhatóan az a jövő évi német választás egyik központi kérdése lesz. A közelmúltban Németországban letartóztatott orosz kémről ezúttal a hivatalos jelentések szerint nem volt szó. Oroszországban egyébként alapvetően a „Csubajsz írószövetsége” néven elhíresült botrányról írtak leginkább a hét végi lapok. Ezzel kapcsolatban az orosz elnök szóvivője bejelentette, hogy a kormány hétfőre tervezett beszámoltatása az államfő keddi, svédországi utazása s egyéb akadályozó tényezők miatt legalább tíz nappal csúszik. Az orosz elnök a költségvetésről, az állami kifizetések elmaradásáról, a külföldi tőkebefektetések leállásáról és az új adótörvényről szeretné elsősorban megkérdezni a kormány tisztviselőit. Borisz Jelcin még péntek este a „négyes fogat”, a két ház elnökével és a kormány vezetőjével folytatott tanácskozása után bejelentette, hogy Csubajszot semmiképpen sem készül eltávolítani a miniszterelnök-helyettesi posztról. A lapok természetesen gazdasági függőségüktől vezetve értékelik a múlt heti botrányt. A Borisz Berezovszkij kezében lévő sajtó minden lehetőséget kihasznált Csubajsz lejáratására. A televízió egyes műsorán szombat este például Szergej Durenko magyar füleknek szinte minősíthetetlen hangnemben számoltatta el az egyébként valóban óriásit hibázott politikust. A sajtóban idáig nem kelt szárnyra, de jól értesült forrásokból úgy hírlik, hogy Csubajsz és társai Gajdar pénzét mosták. A kormány a hét végét a beszámolásra való felkészüléssel töltve szinte kizárólag csak sikerpropagandát adott a médiumok kezébe, ám egyértelműnek tűnik, hogy még ha a Csubajsz kezében lévő befolyás alatt levő lapok nem is ejtenek szót az „írószövetségi botrányról”, Jelcinnek erre rövid időn belül vissza kell térnie. A helyzet mindenképpen Csernomirgyin miniszterelnöknek kedvez, aki a Nyezaviszimaja Gazeta szerint megerősítette második helyét a népszerűségi ranglistán, ahol Csubajsz első ízben kapott negatív értékelést. Az igazi megmérettetésre azonban a Rosznyeft privatizációjakor kerül sor, ahol összecsap majd a Csubajsz által támogatott Onekszim Bank és a Csernomirgyin által támogatott Gazprom-Lukoil Berezovszkij-érdekeltség nyugati, elsősorban brit tőke bevonásával. Stier Gábor HÉTFŐ, 1997. december 1. Kettészakadt az Egységpárt Funar a nacionalisták elnöke lett BUKAREST - Bekövetkezett az, amit a sajtó gyakorlatilag napok óta jó érzékkel kész tényként kezelt: hivatalosan is két táborra szakadt a román nemzeti egységet nevében is hirdető, de inkább idegengyűlöletéről és magyarellenességéről ismert Román Nemzeti Egységpárt, mintegy illusztrálva azt a régi igazságot, hogy két dudás nem fér meg egy csárdában. A párton belüli nézeteltérésekhez, amelyek távolról sem friss keletűek, ugyanis nem ideológiai természetű ellentétek, hanem elsősorban személyi ambíciók vezettek, s ezek már akkor érzékelhetőek voltak, amikor az RNEP élén Gheorghe Funart Valeriu Tabara váltotta fel. A kolozsvári polgármester elnöki tisztének elvesztésébe nyilván pillanatig sem nyugodott bele, de pártütésre lényegében csak akkor szánta el magát, amikor kizárták az RNEP soraiból, mert túl „szabadszájúnak” és önkényeskedőnek bizonyult. Gheorghe Funar kizárásával indult meg aztán az az erjedési folyamat, amelynek végére szombaton tettek pontot, méghozzá két helyszínen: Kolozsváron és Bukarestben. A Szamos partjára hívta egybe ugyanis Funar az RNEP rendkívüli országos konvencióját (amolyan kongresszusát), míg ugyanarra az időpontra tűzték ki, de a parlament fővárosi székházába a párt országos tanácsának ülését. A külön-külön színhelyre meghívottaknak ily módon választaniuk kellett, hogy melyik „vezér” táborába állnak be. Ami meg is történt, de nem úgy, ahogy azt Gheorghe Funar elképzelte. A Valeriu Tabara elnök által összetrombitált sereg, mint kiderült, reprezentatívabb volt, az RNEP parlamenti képviseletének 25 tagja közül 22, a megyei fiókok elnökei közül pedig a 41-ből 38-an voltak jelen. A kolozsvári konvenció ennek ellenére nem zavartatta magát, mi több, a tisztújítást is elvégezte, így Valeriu Tabara ellenében Funar tábora visszahelyezte a kora tavasszal leváltott kolozsvári polgármestert elnöki tisztségébe a 411 jelenlevőből 399 szavazattal. Ettől a pillanattól világossá vált, hogy két, egymással rivalizáló RNEP működik az országban. Hogy melyik az „igazi”, azt valószínű - és erre Gheorghe Funar mint lehetőségre, már utalt is - a törvényszék dönti el, hiszen az csak magától értetődik, hogy mindkét fél azt állítja, hogy a másik a párt alapszabályzatától eltérően járt el, mi több, meghamisította azt. Az RNEP-en belüli civakodásra, a nagy válóperre - a történelem fintora is ez! - két napal Románia nemzeti ünnepe előtt került sor, amely, tapasztalatból tudjuk, évek óta a nacionalista retorika nagy alkalma. Idén viszont, talán tanulva a parlament igencsak félresikerült, a sajtó által egyszerűen cirkusznak nevezett csütörtöki ünnepi ülésszakán történtekből, amikor Valeriu Tabara és Corneliu Vadim Tudor a sovén hisztéria csúcsait döngette, a már gyulafehérvári megemlékezés az úgynevezett nagy egyesülésre csöndesebb, mértéktartóbb lesz. Talán azért is, mert a nacionálkommunista erők vezérei máris bejelentették, hogy maradnak. Gyarmath János Londoni aranykonferencia A lopott műkincsek sorsa Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti: Az Egyesült Államok arra kívánja felhasználni a rablott náci aranykincs ügyében összehívott, kedden kezdődő londoni nemzetközi konferenciát, hogy azon egy újabb rendezvényre tegyen javaslatot, amely a háború idején ellopott, felbecsülhetetlen értékű művészeti alkotások sorsáról szólna. A The Sunday Telegraph értesülése szerint az amerikaiak már jövő tavaszra össze akarják hívni az újabb konferenciát, amelynek a washingtoni Holocaust Múzeum nyújtana otthont. A legnagyobb vasárnapi brit konzervatív lap szerint azonban a javaslat valószínűleg Németország és Oroszország erőteljes ellenállásába ütközik, mivel „e két ország falain lóg a háborúban ellopott műalkotások zöme”. Elán Steinberg, a Zsidó Világkongresszus igazgatója a lap szerint úgy tartja, hogy az Egyesült Államok múzeumaiba is jutott e műkincsekből. A Telegraph szerint a műtárgy-konferencia javaslata káoszba döntheti a műalkotások világpiacát, ahol az eredetvizsgálat egyébként is meglehetősen kényes ügy. OPEC-kvóta A kőolaj-exportáló országok szervezete, az OPEC napi 27,5 millió hordóra emeli a tagállamok által kitermelhető teljes olajmennyiséget - ezt hozta nyilvánosságra szombaton a katari hírügynökség, ezzel kiszivárogtatva a néhány órával korábban hozott, de egyelőre titokban tartott döntést. A katari hírügynökség közlését az OPEC olajminiszteri tanácskozásának egyes résztvevői is megerősítették. Ez egyébként azt jelenti, hogy az OPEC négy év óta most először emeli jelentősen kitermelési kvótáját. Az mindeddig napi 25,033 millió hordó volt, s ezzel a szervezet 11 tagállama a világ teljes olajtermelésének 40 százalékát adja. Pl PROVIDENCIA • (Életvonal) SZEMÉLYBIZTOSÍTÁSI SZERVEZET A jövő év nagy kérdése: a nyugdíjreform Élet és nyugdíjbiztosítások Mindannyiunk életében meghatározó szerepet játszanak az előre nem látható és váratlan események, amelyek anyagi következményekkel is járnak. Elég csupán egy gyermek születésére, iskoláztatására, házasságkötésére vagy a nyugdíjas éveinek esetleg bizonytalan anyagi hátterére gondolni. Ön szerint mennyibe kerül egy gyermek iskoláztatása? Tudja Ön, hogy ha most nyugdíjba menne, jelenlegi fizetése alapján mennyi lenne havi nyugdíja? Az életbiztosítások megoldásokat nyújtanak az emberek biztonság utáni vágyára. Az életbiztosítások díját leggyakrabban folyamatosan (havonta, negyedévente, félévente vagy évente) az egész tartam alatt szokták fizetni. Előfordul az is, hogy a szerződés megkötésekor, egy összegben fizetik meg a díjat, ekkor egyszeri díjas életbiztosításról beszélünk. A legfontosabb életbiztosítási fajták: Kockázati életbiztosítás, amelynek lényege, hogy relatív kis díjért cserébe a legszükségesebb pillanatban a család rendelkezésére áll egy, ténylegesen soha meg nem takarított pénzösszeg. Elérési életbiztosítás esetén az elsődleges funkció a megtakarítás. Ezért kiválóan megfelelnek például ngu előtakarékosság céljára. Járadékbiztosítás esetén a biztosító azt vállalja, hogy a szerződő díj fizetése ellenében rendszeres időközönként pénz folyósít a megjelölt kedvezményezettnek, általában a biztosítottnak. Fontos! Minden életbiztosítás után adókedvezmény jár, ha a szerződés tartama legalább 10 év a befizetett díjak 20%-a, de legfeljebb 50 000 Ft a jövedelemadóból levonható. Játsszon velünk! Továbbra is a fődíjért, a 800.000 forintos nyugdíjbiztosításért, és emellett fontos információkat kap a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban.