Magyar Nemzet, 1998. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-03 / 2. szám
SZOMBAT, 1998. január 3. Gazdaság Kornai-interjú a Frankfurter Allgemeinében Lezárult a rendszerváltozás A rendszerváltozás három legfőbb követelményét tekintve egyértelműen megállapítható, hogy Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban végbement a szocializmus piacgazdasággal történő felváltása - jelentette ki Komár János gazdaságkutató professzor az MTI szerint a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott, tegnapi interjújában. A tekintélyes kutató a rendszerváltozás legfőbb követelményeiről szólva elmondta, hogy az említett három országban ma már szinte senki sem kérdőjelezi meg a piacgazdaság létét. Másik fontos tényezőnek a tulajdonviszonyok megváltozását nevezte. Rámutatott, hogy a három ország között ugyan jelentősek az eltérések, de mindenütt a magángazdaság játszik ma már meghatározó szerepet. Alapvető változás történt a harmadik fontos területen, a társadalmi tevékenység koordinálásában is. A teljhatalmú bürokrácia helyett most a piac tölt be nem egyeduralkodó, de meghatározó szerepet. Komár szerint sok igazság, ám egyúttal sok túlzás is van azokban az állításokban, amelyek szerint a privatizációban a korábbi vezető réteg illegális úton jelentős vagyonhoz jutott. Szavai szerint a nagy társadalmi változásoknál elkerülhetetlen, hogy az illetők az előző rendszerben felhalmozott szellemi tőkét magukkal hozzák. Mindig vannak olyanok, akik ismereteiket, döntési tapasztalataikat, kapcsolataikat felhasználják, és törvénnyel nem lehet ezeket az embereket a politikai és gazdasági életből kizárni. Ha a változást elitváltáshoz kötné valaki, akkor csak félig vagy egyharmad arányban ment végre a rendszerváltozás - mondta a gazdaságkutató professzor. A gazdasági elit ötvenhatvan százalékát ugyanazok a személyek alkotják, akik a rendszerváltozás előtt. Ám a változás akkor is végbement volna, ha a két csoport teljesen megegyezne - állapította meg. A nemzetközi együttműködés és összeolvadás erősödése időszakában nem sok értelme van arról beszélni, hogy a privatizáció során a nemzeti vagyont kiárusították a külföldi cégeknek. A legfontosabb az, hogy tulajdonosi érdekeik alapján cselekedjenek, fektessenek be és legyenek hajlandóak jelentős fejlesztésekre - hangsúlyozta Komár János. Adókedvezmény jár használatáért Életbe lépett az üdülési csekk A kormány a belföldi turizmus jelentős fellendülését várja az újévtől életbe lépett, új szociális üdültetési csekkrendszertől. Az állam az eddigiektől eltérően nem közvetlen költségvetési támogatást nyújt az üdülni vágyó polgároknak, hanem adó- és járulékkedvezményekkel ösztönzi a munkáltatókat a csekkek felhasználására, illetve alkalmazottaik üdülésének elősegítésére - írja az MTI. A költségvetés az idén ötmilliárd forinttal járul hozzá a rendszer működtetéséhez. A csekket az aktív dolgozók közvetlenül nem vehetik meg. Csak akkor juthatnak hozzá, ha a munkáltatójuk megvásárolta azt a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kfttől. A csekket ezer-, ötezer és tízezer forintos névértékben bocsátják ki. A munkáltatók pedig a névérték feléig, személyenként legfeljebb tízezer forintig adó- és tb-járulékkönnyítést kapnak. Az új rendszer előnye lesz az is, hogy az eddigiektől eltérően a csekkeket nemcsak az egykori SZOT-üdülőket működtető Hunguest Rt. szállodáiban lehet beváltani, hanem minden olyan vendégfogadó helyen felhasználhatók lesznek, amelyeknek tulajdonosai megállapodnak a rendszert koordináló Nemzeti Üdülési Szolgálattal. A szakemberek remélik azt is, hogy a tavalyi mintegy 130 ezerrel szemben idén legalább kétszázezren veszik majd igénybe a támogatott üdülési lehetőségeket. A szociálturizmusban részt vevők számának növekedése a hazai szállásadók nagyobb üzleti biztonságát is elősegíti. A Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. évkönyvben jelenteti meg azoknak a szálláshelyeknek a jegyzékét, ahol a Hunguest Travel és a Tourinform irodáiban megrendelhető üdülési csekkek beválthatók. Kisvállalkozók jobb pozícióban Több a helyi adó Győrött A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara arra kérte a térség önkormányzatait, hogy 1998-ban ne éljenek a helyi adók emelésének törvényben biztosított lehetőségével, inkább a már meglévő vállalkozások megerősítésére, illetve újak bátorítására törekedjenek. A kamara azt is szorgalmazta, hogy az önkormányzatok vizsgálják felül a külföldiek beruházásaihoz nyújtott adókedvezményeket. Balogh József győri polgármester az MTI-nek elmondta: Győrnek nagy szüksége van a helyi adókból származó több bevételre. Ezek szerint 1998-ra az iparűzési adót a korábbi 1,2 százalékról 1,4 százalékra emelték. Kedvező változás viszont: a kisvállalkozások adómentességének határát 4 millió forintról 5 millióra módosították. Új magyar találmányok A csodaszirup Szőllősy János, a Horizon- Multiplan műszaki igazgatója ma az ország egyik legsikeresebb feltalálója. Rájött ugyanis, hogy az igazi üzlet a kreativitás piacra segítésében van. Saját találmányát, a mágneses térerőmérőt, amivel aranyérmes lett Brüsszelben, legfeljebb mint hobbieszközt tartja számon. A véletlen hozott össze dr. Csucska Elek állatorvossal, aki 30 év után döntött úgy, hogy legyek segítségére gyógyhatású készítménye menedzselésében. Ma milliárdos cégünk van, ami főként a Humet R-nek köszönhetünk. E szerről annyit érdemes tudni, hogy a közösen megtalált huminsav olyan transzformátor, amely átalakítja és az élőlények számára felvehetővé teszi az ásványi anyagokat, s ami nagyon fontos, mellékhatás nélkül. Jelentőségéről talán a vashiány okozta vérszegénységben szenvedő csernobiliek tudnának a legtöbbet beszélni - magyarázza Szőllősy János. A műszaki igazgató saját találmánya a mágneses terek mérésében hozott újat. Az általa kifejlesztett eszköz, a Fluxalarm Pro iránt megnyilvánuló nemzetközi figyelem főként annak tudható be, hogy a műszer a jelenleg alkalmazott aknakutatókkal ellentétben nem bocsát ki sugarakat, és nem aktivizálja a robbanótöltetet. Szőllősy János a Humet R és a Fluxalarm találmányával az idei brüsszeli, illetve nürnbergi nemzetközi kiállításon aranyérmet nyert. (v. b.) A Cégek az 1998-as startvonalnál Eljött a tőkeexport korszaka? Az üzleti szféra az új esztendőt tekintheti az előző év zavartalan és töretlen folytatásának, de készülhet merőben eredeti elképzelésekkel - stílusosan -, fogadalmakkal is. Ahány cég, annyi terv, annyi átmenet? Voltaképpen nem: a legtöbb esetben a szűkebb és tágabb környezettől való függés az, ami meghatározza a vállalatok lehetőségeit. Amikor tehát programokat készítenek, akkor saját adottságaikat helyezik bele abba a mozgástérbe, amelyet a magyar és a nemzetközi gazdaságaidnál vagy éppen nem kínál nekik; vizsgálják a szakterületük és az általánosabb piac fizetőképességét; elemzik termelésük, fejlesztéseik, marketingjük finanszírozhatóságát, a friss tőke bevonásának módját; értékelik versenypozícióikat, a vetélytársak tevékenységét, terjeszkedési szándékait. Az esztendő fordulóján arra kértünk vállalati szakembereket, hogy néhány kérdésünkre válaszolva vázolják fel cégük várható helyzetét. Az Agrimpex Gabonakereskedelmi Rt. elnöke, Polgár Ferenc, az Iqsoft Intelligens Software Rt. marketing- és kereskedelmi igazgatója, Sipka Júlia, a Cél Motors Rt. tulajdonos elnöke, Vadas Tamás saját vállalati környezetére vetítve érvelt, a Magyar Menedzsmentintézet társelnöke, Krupanics Sándor viszont - tisztségéből adódóan - általánosabb értékelést adott. „Válogatásunkkal” igyekeztünk a gazdaság több, más és más jellegzetességekkel rendelkező területére „ellátogatni”, így a jelentős felvásárlói hálózattal, malmokkal, kikötői tárolókapacitással, több évtizedes piaci kapcsolatrendszerrel, áru-, illetve értéktőzsdei érdekeltséggel rendelkező Agrimpexhez, ahhoz a szoftvercéghez, mely Oracle adatbáziskezelő rendszerével jelen van a közszféra és számos nagyvállalat életében, a gépjárművekkel foglalkozó céghez, mely a koreai Hyundai haszon- és személygépjárműveit értékesíti hazai továbbeladóknak, illetve közvetlenül a vásárlóknak.Az 1998-as központi költségvetés az ideit meghaladó növekedésre épít, a változatlanul előtérbe helyezett exportorientáció mellett pedig számol a belső fogyasztás növekedésével, illetve deklarálja: finanszírozhatóbb lesz, s nagyobb mozgásteret kap az üzleti szféra. Csaknem egy hónappal a büdzsé elfogadása után milyennek ítéli cége 1998-as esélyeit? Sipka Júlia: - Az elmúlt két évben az Iqsoft elindult egy növekedési pályán, és ezt valószínűleg tovább erősíti az elfogadott költségvetés. Árbevételünknek kevesebb mint fele származik a közszférától, hiszen nagy magánvállalatok az ügyfeleink, mégis fontossá válik 1998-ban, hogy az államigazgatásban számos helyen elindítottak informatikai - gépesítési programot, s ez jótékonyan hathat a mi számítástechnikai szoftverrel foglalkozó cégünk életére. A költségvetés nem alkalmaz megszorításokat a közigazgatásban sem, így üzletileg is előnyös ennek a piacnak a fejlődése: könyvtáraknak, nagy közgyűjteményeknek készül termékeink egy része, remélhetően ki tudjuk használni a kulturális szféra erőteljesebb támogatását is. Polgár Ferenc: Úgy vélem, hogy 1998-ban folytatódhat az a tendencia, amelyet 1997-ben érzékelhettünk. Legjobb példa erre, hogy az 1997. évi várható mutatók rendre meghaladták a vezető gazdasági elemzők kellően óvatos előrejelzéseit. Ezek a számok jobbak is lehettek volna, ha a mezőgazdaság nem szembesül az ismert nehézségekkel, például a búza minőségével. Remélem, hogy 1998-ra kiheverjük ezeket a problémákat, és végre az évek óta hektikus mezőgazdaság is megnyugszik. Ehhez megfelelő agrárpiaci irányítás és természetesen megfelelő időjárás is szükségeltetik. Vadas Tamás: - Az 1998-as esélyeinket illetően szokatlanul optimista vagyok. Ennek alapvető oka, hogy az 1997-es évünk több körülmény összejátszása következtében nem sikerült jóra, így joggal várom, hogy 1998-ban javulnak esélyeink. Az 1997-es - elsősorban első félévi -, gyengébb eredményünk alapvetően a dollár-márka erőviszony, illetve annak helytelen koreai megközelítése következtében állt elő. Miközben a keresztárfolyam fokozatosan drágává tette a dollárrelációjú importot, a külföldi partnerünknek több hónapba telt annak megértése és lereagálása, hogy a márkabázisú konkurensek milyen árelőnyre tettek szert. Ez idő alatt a korábban meghatározó piaci részesedésünk igen jelentősen visszaesett. Mivel az év második felére sikerült a helyzetet partnerünkkel megértetni, reményünk van arra, hogy a következő év érzékelhetően jobb lesz az 1997- esnél. Krupanics Sándor: - A Magyar Menedzsmentintézet tagvállalatai esetében a legfontosabbnak azt tartom, hogy a nemzetgazdasági folyamatok meghatározó elemei irányváltást mutatnak, így a rendszerváltás óta tartó politikai és gazdasági átalakulás üzleti szempontból is kezdi megmutatni eredményeit immár a piacgazdaság keretein belül is. Az 1998-ban várhatóan kialakuló, minőségileg jobb gazdasági környezetnek azonban biztosítania kell a több évre, talán hosszú évekre való stabil, szolid növekedés alapját. - Milyennek ítéli cége piaci esélyeit, termékei, szolgáltatásai iránti hazai, nemzetközi fizetőképes kereslet alakulását, képes-e megfelelő finanszírozási hátteret szervezni, biztosítani fejlesztéseihez, termékei piacra juttatásához, marketingjéhez? Vadas T.: - A fizetőképes kereslet változása értelemszerűen különböző módon fog megjelenni a magánszemélyek, illetve a vállalkozások oldaláról. Úgy számítom, hogy a különböző gazdasági folyamatok a cégek beruházási esélyeit és így a haszonjárműpiacot már 1998-ban élénkíteni fogják, míg a magánfogyasztás - és ezzel együtt a személyautó-piac - ennek jeleit csak később mutatja majd. Sipka J.: - Minden jel szerint jók az Iqsoft piaci esélyei. Elsősorban idehaza, de hál’ istennek megjelent szolgáltatáskínálatunkban olyan termék, amely iránt Nyugat-Európában - de akár még távolabb is - van érdeklődés. Most az a kérdés, hogy piaci nyitásukat hogyan tudjuk finanszírozni? Ebben pesszimistább vagyok, mint általában a helyzetünk megítélésében. Bár igaz, hogy éppen az elmúlt két évben sikerült bankunkkal kialakítani egy úgynevezett folyószámlahitelkeretkonstrukciót, ezáltal az átmeneti pénzügyi nehézségeink finanszírozhatók. De nem teszi lehetővé a konstrukció, hogy egy-egy termékünk érdekében komolyabb beruházás, fejlesztés, befektetés valósuljon meg. Az olyan cégnek, mint a miénk, elsődleges tőkéje a fejekben lévő tudás, csakhogy erre egyetlen bank sem ad kölcsönt. A jövőben is ez a viszony lesz talán a legkritikusabb része gazdálkodásunknak. A napi bevételekből elcsípett, nyilvánvalóan tömegében nem elegendő forrással tudjuk csak finanszírozni fejlesztéseinket. Krupanics L.: - Ma már biztosan igaz a magyar gazdaságban is, hogy 1998-ban már nem akadályozzák finanszírozási problémák a jó projektek megvalósítását. Ezzel párhuzamosan mind belföldön, mind a külpiacon az elvárható és a fejlett piacgazdaságokban megszokott eszközökkel lehet csak teret nyerni a termékek és szolgáltatások számára. Polgár F.: - Ma a megbízható, fizetőképes vállalatokat a bankok szívesen hitelezik. Itt kínálati piac van, és ezen keresztül, akiket a bankok jónak minősítenek, azoknak a finanszírozási háttere megfelelően biztosított. A következő évre már szinte elfogyott a privatizálható állami tulajdon. A magyar gazdaság van-e olyan állapotban, hogy az eddigihez hasonló intenzitással áramoljon be a működőtőke? Növekedni fog-e a magánvállalatok iránti kereslet? Keresettebbek lesznek-e a leendő kockázatitőketársaságok, illetve cégfeljavító vállalatok kezében lévő portfoliók? Gyarapszik-e a zöld mezős befektetések száma? Krupanics L.: - Az előző hétkilenc évnek nem lett volna semmi értelme, ha nem azt várnánk, hogy a zöld mezős beruházások volumene növekedni fog a következő évben, évtizedben. Ha nem ez történik, akkor nem jól oldottuk meg a leckét - amit személyesen nem hiszek. Ezt igazolja az európai uniós tagfelvételi meghívás, NATO-tagságunk előkészítésének utóbbi hónapokban felgyorsult folyamata, és sorolhatnám tovább a makrogazdasági és/vagy politikai, gazdaságpolitikai eredményeket. Mindezek egyetlen célt szolgálnak, a tőke szabad áramlásának egyik helyszínévé tenni Magyarországot, továbbá a magyar befektetéseknek is esélyt adni harmadik piacokra. Polgár F.: - A tőke nem egyszerűen a privatizáció miatt áramlott hozzánk. Úgy vélem, hogy Magyarország ugyan mint piac kicsi, de mint stratégiai pont, fontos a külföldi tőke számára. Ez lehet az oka annak, hogy a jövőbeni tőkeáramlást illetően optimista vagyok. Szembe kell azonban nézni azzal a lehetőséggel is, hogy az itt „letelepedett” külföldiek tőlünk fognak esetleg beruházni a közelebbi-távolabbi országokba. Ez viszont tőkeexportként jelentkezik. Sipka J.: - Azt a vállalatunk nézőpontjából nem tudom megítélni, hogy az egész gazdaság milyen tőkebeáramlással számolhat. Azt azonban bizton remélem, hogy az informatikában töretlen lesz az a tendencia, ami eddig volt. A mi mesterségünkben nem vagy nem jellemzően az volt a gyakorlat, hogy meglévő vállalatokat vásárolt meg a külföldi tőke, hanem igenis voltak zöld mezős beruházások. Mivel geopolitikai helyzetünk javulni látszik, s NATO-tagságunk szinte valóságos már, az a tőke is elkezd ide jönni, amelyik eddig még csak mérlegelt, fontolgatott: biztonságosabbnak fogja érezni a befektetést. Ha eddig az állami tulajdon ment át a magán- - és ezen belül a külföldi - tőke kezébe, akkor a jövőben már nem az állami tulajdont felvásárló befektetések lesznek a jellemzőbbek. Ez utóbbi a mi informatikai, szoftverfejlesztő iparágunkban is igaz lesz, nota bene: arra nem vágyunk, hogy egy külföldi cég felvásárolja az Iqsoftot. Persze eddig is sokkal inkább hardveres vállalatokat vettek meg külföldi befektetők. Vadas T.: - Külön - és ebben a pillanatban nehezen megválaszolható - kérdés, hogy az ázsiai gazdaság állapotváltozásai menynyire hatnak ki koreai partnerünkre, illetve ránk. Optimista verzió szerint a koreai cégek a túlfűtött gazdaság pénzügyi megújításához exportbevételeik növeléséből származó „valódi” pénzekből láthatnak hozzá. Ehhez külkereskedelmi és árpolitikájuk markáns átértékelése szükséges. Mindezek megtörténte számunkra is kedvező változásokat jelenthet. Sajnos azonban nem idegen a koreai - keleti gazdaságtól a befelé fordulás, mondván, „nyersanyagunk van, belső piacunk van, belső kapacitásunk van, nincs szükségünk a külföldre”. Mindez egy drasztikus takarékossági kampányba csomagolva igen hátrányos világgazdasági hatásokat hordozna. A magyar gazdaság szereplőinek exportorientáltsága azt is vélelmezi, hogy a hagyományosabb piacaik mellé újakat is keresnek a cégek. Milyen új - és régi-újfelfedezésekre van esély, illetve a távol-keleti történések - kistigrisek feszültségei kontra a tovább nyíló kínai, vietnami piac - üzletpolitikai taktikaváltást igényelnek-e? Krupanics L.: - Röviden azt is válaszolhatnám, kinek igen, kinek nem. És ez valószínűleg igaz is lenne. Számomra azonban a termékszolgáltatás export mellett ugyanilyen fontos a magyarországi tőkeexport bővülésének lehetősége 1998-tól. Egy stabilizálódott gazdaság szereplőinek új piacokat kötelező meghódítaniuk a piacgazdaság törvényszerűségei szerint. Személyes véleményem, hogy egy nemzetgazdaság sem maradhat érzéketlen az ázsiai piacok fejlődésével kapcsolatban, ezen belül is Kína az igazán nagy lehetőség a XXI. században, így egyértelmű, hogy további magyar vállalkozói jelenlétet prognosztizálok a közeli jövőben a térségben. Vadas T.: - A magyar és az európai gazdaság piaci lehetőségeit nem elhanyagolható módon fogja javítani az az ismétlődő sokk, mely előbb Dél-Amerikában, majd most a Távol-Keleten érte a befektetőket. Nagy valószínűséggel levonják azt a tanulságot, hogy az úgynevezett nagy történelmi ugrásokat megtevő gazdaságok jelentős kockázatot is képviselnek, és ezért új piacot keresve rá fognak találni a kiegyensúlyozottabb növekedést ígérő és ugyanakkor nem elhanyagolható nagyságú piacot jelentő Közép- és Kelet-Európára. Polgár F.: Az üzleti életben nem lehet megállni, lelassulni. Állandóan figyelnünk kell, mi történik körülöttünk, konkurenseinknél, vevőinknél, szállítóinknál, mert csak ennek alapján maradhatunk versenyképesek. Tanulnunk kell magunk és mások hibáiból. Intő jel, ami a Távol-Keleten történik mind a gazdaságpolitika, mind az üzleti élet számára. Sipka J.: - Szerintem mind inkább „mozgolódnunk” kellene a környező országokban: Horvátországban, Szerbiában, Romániában, Ukrajnában például. Az Iqsoft, bár tudna ajánlani részben saját fejlesztéseket, általunk kidolgozott, illetve Nyugat-Európából, Amerikából behozott technológiát ezekben az országokban, ám nincs hozzá tőkénk. A mai viszonyok ellenére is reális piacok lehetnének számunkra a kistigrisek: a távol-keleti térségben sokfelé nem rendelkeznek igazán fejlett szoftvertechnológiákkal. De hát erre a piacra bejutni is csak tőkével lehetne. Ebből is következik, hogy természetes mozgásterünk Nyugat-Európa, s talán Amerika lehet, feltéve persze, hogy olyat tudunk kínálni, ami ott hiánycikk, illetve amiből ott is kevés van. Az Iqsoft úgynevezett objektumorientált technológiája - idehaza piacvezető termék és alkalmazás - Nyugat-Európában is, Amerikában is egyaránt újdonság. Gergely László Fábry János rajza Magyar Vizor 11