Magyar Nemzet, 1998. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-02 / 51. szám

Védelmi pénzek és udvari szállítók 5. oldal­a­­ Magyar Nemzet Politikai összefogáshoz vezethet az erőműellenes tiltakozás Tízezrek tüntettek a Dunáért (Munkatársainktól) A magyar polgárok nem akar­nak több gátat a Dunán! Sem Nagymarosnál, sem Pilismarótnál, sem Dunakilitinél, sem máshol. Ez volt a lényege annak a kiált­ványnak, amelyet tíz év óta az első vízerőmű-ellenes tüntetés résztve­vői intéztek az Országgyűléshez szombaton. A budapesti József ná­dor térről a parlament épületéhez vonuló, többségében jól öltözöt­tekből álló tömeg többször skan­dálva követelte a kormány leváltá­sát. Az eseménnyel azonos időre időzített ellendemonstráción mind­össze pár bámészkodó járókelőn kívül csupán a rendező Reális Zöl­dek néhány képviselője vett részt a Vörösmarty téren. (Folytatás a 4. oldalon) Tíz év után ismét az utcára szólították a környezetért aggódókat a Duna-m­ozgalmak Huntian /ultim Ismeretlen lehetőségek Háromféle patikasegély / M­unkatársunktól) A felmérések szerint minden ötödik ember anélkül távozik a pa­tikából, hogy ki tudná váltani re­ceptjét. A szakemberek annak tu­lajdonítják a gyógyszerfogyasztás csökkenő mértékét, hogy a betegek egyre nagyobb része képtelen megvásárolni patikaszerét. Ez vél­hetően azért van így, mert nem is­meretesek azok a szociális lehető­ségek, amelyekkel élhetnek a pol­gárok. Gyógyszervásárláshoz há­romféle segélyt lehet kérni: az ön­kormányzattól kell igényelni az in­gyenes gyógyszervásárlásra jogo­sító közgyógyellátási igazolványt és az eseti gyógyszersegélyt, míg az Egészségbiztosítási Pénztárhoz méltányossági kérelmet lehet be­nyújtani. (Folytatás az 5. oldalon) Legalább tíz százalékra számít az MDF Szolgáltató államot ígérnek (M­unkatársainktól) Amíg a társadalom többsége nem érzi nyereségnek az átalaku­lást, addig nem lehet befejezett­nek nyilvánítani a rendszerválto­zást -jelentette ki Lezsák Sándor Gödöllőn az MDF vasárnapi, XII. országos gyűlésén. A pártel­nök szerint a jelenlegi kormány megsokszorozza a szegények számát, lezülleszti a középréte­geket, és oktatáspolitikájával a felemelkedés esélyét is elveszi a szegényektől. A Demokrata Fó­rum azt ígéri, ha hatalomra kerül szövetségeseivel, visszafordítja azokat a káros folyamatokat, amelyeket a szociálliberális kor­mány indított el. Támogatni fog­ja a hazai kis- és középvállalko­zókat a rájuk vonatkozó szabá­lyok megváltoztatásával. A gaz­dasági szabályozók újragondolá­sát és megváltoztatását is meg­ígérte a pártelnök, aki a növeke­dést és a gazdasági egyensúlyt egyaránt mérlegelő gazdaságpo­litikát tart szükségesnek. A bős-nagymarosi keret­megállapodás szövegének vá­ratlan aláírása óta újra az egy­­pártrendszer, a szocialista dik­tatúra kísértete járja be az orszá­got - állította Lezsák. Vélemé­nye szerint azonban az országos felháborodás, a több tízezres tömegtüntetés elmosta a kor­mány egységét, megroppantotta a koalíciót, s a két kormánypárt „választási reményei is elúsz­hatnak a Dunán”. Az MDF el­nöke úgy látja: a jelenlegi kor­mány nem az ország, hanem csak bel- és külföldi lobbyk ér­dekeit szolgálta. (Folytatás a 3. oldalon) A célegyenes előtt Bő két hónappal a választá­sok első fordulója előtt a par­lamentbe kerülésre és a győ­zelemre esélyes pártok sorra rendezik programalkotó ta­nácskozásukat. Egy héttel ezelőtt a Fidesz, az elmúlt hét végén az SZDSZ és az MDF, a következő hét végén pedig az MSZP öntötte, illetve önti vég­leges formába választási prog­ramját. A különböző pártok programjai csupa jót ígérnek a polgároknak. A kormánypár­tok az eddigi politika folytatá­sával, az ellenzéki pártok a je­lenleginél hatékonyabb és tisz­tességesebb kormányzás által kínált­ak biztonságosabb, ki­számíthatóbb jövőt. Demokratikus, plurális politikai rendszerben termé­szetes, hogy a politikusok­nak, a pártoknak ígérniük kell s egymásra licitálniuk, ígérni bármit persze nagyon könnyű, elhitetni már nem annyira. A választópolgárok nagy része nemigen igazodik el a politikusok és szakértők nyelvén írt, hosszadalmas választási programok útvesz­tőiben, a harsány, blikkfan­gos kampányszlogenek vi­szont gyakran túl közhelye­­sek, illetve átlátszóak ahhoz, hogy elhihetők legyenek. Ráadásul a választók jelen­tős hányadának magatartását nem annyira a programok és jelszavak, hanem a kialakult bizalom, lojalitás és „érzü­let” határozza meg. Ha az adott párt — és vezetése — ro­konszenves, nyilván a prog­ramja is az. A vonzások és taszítások, illúziók és csalódások széles mezője sokkal ingatagabb, mint az öntudatos meggyőző­dés, a szilárd jellem által val­lott értékrend világa. A tétova választók érzülete és vonzódá­sa a választásokig még sokat változhat. Miként négy éve, az idén is feltehetően az utolsó két hónapon belül dönti el a szavazóknak legalább a fele, hogy melyik pártra fog szavaz­ni május 10-én. A befutó előtti utolsó körben tehát még na­gyobb összpontosításra és spo­rtszerű, rokonszenves ver­senyzésre lesz szüksége annak, aki elsőként akar célba jutni. Faggyas Sándor Csak kellő támogatás esetén vállalják a kormányzati felelősséget SZDSZ-vétó Bős ügyében / Munkatársunktól­ Az SZDSZ küldöttgyűlése azzal bízta meg a szabad demokrata kormánytagokat, vétózzák meg Bős-Nagymaros ügyében a párt által elsietettnek és megalapozatlannak minősített kormánydön­téseket. Az SZDSZ elutasítja egy olyan megállapodás vagy keret­megállapodás előkészítését és megkötését, amely túllép a hágai ítéleten, s gyakorlatilag Magyarország kapitulációját jelenti. El­fogadhatatlannak tartanak minden olyan, a következő kormá­nyokat kényszerhelyzetbe hozó, a költségvetést - s így az állam­polgárokat - sok százmilliárd forint kiadással terhelő megálla­podást, amely nem tisztázza egyértelműen a várható költségeket és a környezeti következményeket - hangzott el szombaton a Nemzeti Sportcsarnokban megrendezett szabaddemokrata­ kül­döttgyűlésen, ahol a párt elfogadta választási programját. Kuncze Gábor pártelnök záró­beszédében hangsúlyozta: az SZDSZ megvalósítható, az ország szekerét jó irányba vivő program­mal áll a választópolgárok elé, s megfelelő támogatás esetén vállalja a kormányzati felelősséget. A kor­mányzati szerepvállalás csak valódi koalíció esetén jöhet szóba, ameny­­nyiben elég erőt kapnak elképzelé­seik megvalósításához. A vízlépcső ügyéről szólva a pártelnök a követ­kezőképpen fogalmazott: „Mert le­het azt mondani, hogy ma az embe­rek a Duna ügyében közömbösek, de majd akkor, amikor három Bok­ros-csomagnyi pénzt kell kifizet­nünk azért, hogy ez a ma megalapo­zatlan »valami« megvalósuljon, ak­kor nekünk fogják feltenni a kér­dést, hogyan engedhettük meg ezt a döntést. Nem lehet a következő kor­mányt és parlamentet meggondo­latlanul és megalapozatlanul kény­szerhelyzetbe hozni. Ha ez a politi­kai rutin, akkor én büszkén válla­lom, hogy nincs rutinom. De ha ez egyszerűen csak politikai arrogan­cia, akkor nem kérek belőle, s nem vállalok vele közösséget” - hangoz­tatta. „Az SZDSZ megakadályozza ennek a megállapodásnak ilyen mó­don történő megkötését. Erről a helyről kérem fel a miniszterelnök urat, vessen gátat ennek a megala­pozatlan megállapodásnak, mert ez az egyetlen gát, amit az SZDSZ ma el tud fogadni. Ha a kormány mégis döntést hoz az SZDSZ egyetértése nélkül, akkor az nem a kormány döntése lesz, hanem a szocialista párté, s ezt a felelősséget neki kell felvállalnia” - hangsúlyozta. (Folytatás a 3. oldalon) Szociáldemokrata siker Alsó-Szászországban Schröder a kancellárjelölt BONN­­ A vasárnap este ren­delkezésre álló nem végleges ered­mények szerint a német Alsó- Szászország tartományban kor­mányzó szociáldemokraták fényes győzelmet arattak, az 1994-es 44,3 százalékhoz további több mint há­rom százalékot szereztek. Hogy si­­került-e megőrizniük az abszolút többséget, az a parlamenti mate­matika értelmében csakis attól függ, hogy a szabad demokraták­nak sikerült-e átlépniük az ötszáza­lékos küszöböt, ami lapzártánkkor még nem volt bizonyos. A négy éve katasztrofálisan lecsúszott al­sószász CDU-nak nem sikerült visszakapaszkodnia, egy árnyalat­nyit visszaestek a Zöldek is, míg az egyéb pártok - köztük a szélsősé­gesek is - nem tudtak bejutni a tar­tományi gyűlésbe. Csaknem hatmillió polgárt vártak az urnákhoz vasárnap Alsó- Szászország tartományban. Az esemény hatalmas nemzetközi ér­deklődést keltett, és mintegy két­ezer újságírót vonzott Hannoverbe a világ minden tájáról. (Folytatás a 3. oldalon) Páncélosokkal támadt a szerb rendőrség Miniháború Koszovóban HÍRÖSSZEFOGLALÓ Az utóbbi évek legsúlyosabb fegyveres összecsapása robbant ki szombaton Koszovóban, Szerbia többségében albánok lakta tartományában. Meg nem erősített jelentések szerint a szerb rendőrség és a függet­lenségpárti albán terroristák kö­zötti tűzharcban négy rendőr és hat vagy hét albán vesztette éle­tét. A hírügynökségi beszámo­lókban „miniháborúnak” neve­zett összetűzésről ellentmondó jelentések érkeznek, ám valószí­nűnek tűnik, hogy a tűzpárbaj akkor kezdődött, amikor a rend­őrök megtalálták egy terrorista­­csoport rejtekhelyét. (Folytatás a 2. oldalon) Csak a kézzelfogható haszon motivál Erdőprogram született (Munkatársunktól) Hazánk történelmének eddigi legnagyobb erdőtelepítési terve született meg nemrégiben a Ma­gyar Tudományos Akadémia mű­helyeiben. Az elképzelés szerint az elkövetkező harminc-negyven évben legalább nyolcszázezer hek­tár gyenge minőségű termőföldet kellene fákkal beültetni. A nagy­szabású koncepció végrehajtására idehaza nincs elegendő pénz, az erdészek ezért hosszú távon az Eu­rópai Unió támogatásában re­ménykednek. Az ezredfordulóig egy közmunkaprogram jelenthet némi segítséget, amelynek idei el­indítására a napokban adja áldását a munkaügyi miniszter. Az erdők az elkövetkező három évben negy­venezer munkanélkülinek nyújt­hatnak rövidebb-hosszabb ideig megélhetést, akik 12 ezer hektáron ültetnek majd el új facsemetéket. A nemzeti erdőtelepítési program naprakész állapotban van, akár holnaptól is útjára indítható - tud­tuk meg Sólymos Rezső pro­fesszortól, az Erdészeti Tudomá­nyos Intézet munkatársától. Az Akadémia szakemberei a megyei földművelésügyi hivatalok segítsé­gével a közelmúltban az ország minden olyan rossz minőségű ter­mőföldjét felmérték és összesítet­ték, amelyeket erdősítésre alkal­masnak találtak. A professzor sze­rint jókora területről, legalább egy­millió-kétszázezer hektárról van szó, amelyből nyolcszázezer hek­tár beültetését már 2030-ig be kel­lene fejezni. Ha ez sikerülne, a je­lenlegi 18,7 százalék helyett az or­szág területének majd egynegyedét borítaná összefüggő erdő. (Folytatás a 8. oldalon) FIX KAMATOZÁSÚ, ISMÉTLŐDŐ LEKÖTÉSŰ, LEJÁRAT ELŐTTI VISSZAVÁLTÁSKOR IS KAMATOZIK! A 9 féle választható futamidő közül: Éves kamat EBKM Éves kamat EBKM 60 nap 16,50% >6,50% 450 nap 16,25% 15.96% 90 nap 16,50% 16.50% 540 nap 16,00% '5.44% A bank az értékjegy fedezete mellett az erre kijelölt fiókjaiban hitelt nyújt. TARTSA PÉNZÉT TREZORBAN­ BANK

Next