Magyar Nemzet, 1998. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-24 / 70. szám

1998. március 24., kedd A tenderkiírás április végén várható Az M3-ast szakaszonként építik Hosszú vajúdás után megszüle­tett a döntés az M3-as autópálya építési idejéről. A kormány által 2003-ra kijelölt határidőnél ko­rábban, már 2001. év végére el­készül az M3-as Polgárig tartó szakasza - mondta Répássy At­tila, az Északkelet-magyaror­szági Autópálya-fejlesztő és Üzemeltető Rt. vezérigazgatója a megyei kereskedelmi és ipar­kamara rendezte konferencián. Valószínűleg 2007-ben éri el Nyíregyházát az autópálya, a már-már közlekedési káosszal küszködő megyeszékhelynek így végre-valahára lesz elkerülő útja. Mivel az eredeti elképzelé­sekkel ellentétben a kormány már nem köti koncessziós meg­oldáshoz az M3-as építését, há­rom forrásból igyekeznek elő­teremteni a szükséges pénz­összeget. A költségvetés fedezi a kiadások nagyobb hányadát, az rt.-nek lehetősége nyílt na­gyobb hitelek felvételére, s az elkészült szakaszokon beve­zetendő díjbevételekre is számí­tanak, amelyeket nettó értékben a további munkálatokra fordíta­nak majd. Kovács Kálmán közlekedési államtitkár a személy- és teher­forgalom növekedése okozta ki­hívások mellett arról is beszélt, hogy nincs gazdasági fejlődés fejlett közlekedési infrastruktúra nélkül. Az M3-as autópálya re­gionális szerepe és hatása jelen­tős, ezért április végén kiadják a részletes tenderajánlati felhí­vást, s az ajánlatokat már nyá­ron elbírálják. Szeptemberben megkötik a szerződést, és ez­után, 1999 tavaszán elkezdődhet a beruházás Füzesabonyig érő első szakasza. (tóth m. i.) Házgyárból csavar- és házottáru-üzem Gépiparunk egyik oázisa Az asztal túlodalán: Szalai Jó­zsef, a Miskolctól tizenkét kilo­méterre letelepedett Csavar- és Húzottáru Rt. elnök-igazgatója. Közel két évtizede dolgozik a kohászatban, 1982-től gyáregy­ségvezető. Már 1985-től kezdve ostromolta az akkori Lenin Ko­hászati Művek vezérigazgatóját, hogy kiválhassanak a mamutvál­lalatból. Biztos előérzettel nem akarta, hogy gyáregysége arra a sorsra jusson, mint később a tel­jes diósgyőri kohászat. Három évig tartó fáradozása után 1988 januárjától leányvállalattá, majd 1989 decemberében önálló rész­vénytársasággá váltak. Ám jött a rendszerváltás, a piac beszű­kült, elmaradoztak többek kö­zött a szovjet vevők, az Ikarus, s átmenetileg a Rába. Azután a lassú fellendülés, újabb külföldi piackutatás, beruházások, minő­ségjavítás új technológiával. Ily módon 1994-re a termelés fele már exportra megy, közvetlenül a felhasználóhoz, így a kereske­dői árrés kiesik, nagyobb a ha­szon. A megrendelőkkel folya­matos a kapcsolattartás a minő­séget, az igényeket illetően. A termékek zöme Németországba, Lengyelországba, Ausztriába, Szlovákiába, itthon a Daewoo debreceni gördülőcsapágy-gyá­rába, s újra a Rábához kerül. Időközben szűkös lett a te­rület, s a diósgyőri telephely há­rom sarkában dolgozó üzem kö­zötti anyagmozgatás csak terhet jelentett. Alapos keresgélés után az alsózsolcai házgyár 1995. de­cemberi megvételével, majd át­alakításával, a gépek áttelepíté­sével tavaly novemberben kez­dődött a termelés. Januártól 67 termelőberendezéssel - köztük új húzógépsorral, mechanikus revétlenítővel, hőkezelővel - fo­lyik a munka. Az átalakítás egy­­milliárd kilencvenmillióba ke­rült, s pályázat alapján az állami támogatás mindössze ötven­hárommillió forint volt azzal a feltétellel, hogy öt évig nem le­het a létszámot csökkenteni. A DAM-ban maradt még a Csavar­gyár Kft. harminc dolgozóval, melyet - a hőkezelő kivételével - a közeljövőben áttelepítenek. A szorosabb együttműködés a szlovákiai tulajdonú nemesacél­művel (mint alapanyagszállító­val) lehetővé teszi az eddigi le­maradás pótlását is, így csök­kenhet az import mennyisége. Szalai József a csapatmunka híve. Jelmondata: aki irigyli, az csinálja, amit ő; aki felnéz rá, annak kívánja, legyen neki is lehetősége erre. Gyára profilját illetően hazánkban az első, de német és angol vendégei is di­­csérően szólnak róla. Legújabb ötlete nyomán a hagyományos technológia mellett rátértek az alkatrészgyártásra is, esztergák, fúró- és marógépek beszerzésé­vel. Az alkalmazottak tavaly öt­venhatezer forintos bruttó átlag­bért kaptak, s idén huszonnégy százalékos emelésre számít­hatnak. (karádi) Régiók H­ódmezővásárhely tervezett Nyugdíjas Lakóparkja - EGY ÚJSZERŰ KEZDEMÉNYEZÉS KEZDETE - A Nyugdíjas Szövetség városi szervezeté­nek kezdeményezésére Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata megkezd­te egy Nyugdíjas Lakópark létesítésének előkészületeit. A tervezett intézmény jellege, tervezési programja, a helyi Nyugdíjas Szövetség és tagjainak igénye szerint alakult. Ennek lé­nyege, hogy a városban sok olyan nyugdí­jas él, akik nem szociális helyzetük, rászorult­ságuk alapján tartanak igényt idős koruk­ban intézményes otthoni elhelyezésre.­­Ezeknek a nyudíjasoknak a többsége ön­álló lakással vagy lakóépülettel rendelke­zik, anyagi helyzetük - a körülményekhez képest - stabil. Az igény fő motivációja a magányosság érzete, még akkor is, ha házas­társakról van szó. Ezek a nyugdíjasok, a legkülönbözőbb okok miatt elvesztették a családi köteléket, vagy hiányzik a rendsze­res kapcsolat. Nem megoldott a fokozott or­vosi felügyeletük, hiányzik a korosztályuk­nak megfelelő társas, közösségi kapcsolat. A város a nyugdíjas lakópark megvalósí­tására a Kertvárosban, szép természeti kör­nyezetben 1,7 hektáros beépítetlen területet biztosít. A tervezési program alapján, na­gyon részletes, elemző tanulmányterv ké­szült. Kocsor György Ybl-díjas építészter­vező empátiakészsége eredményezte a szé­les körben tetszést aratott tervet, amely messzemenően figyelembe veszi a sajátos körülményeket és életvitelt. A terv, a város­­szerkezeti kapcsolatok elemzésével számos javaslatot tesz a szőkébb és tágabb környe­zet alakítására is. Az épített és természeti adottságok figyelembevételével sikerült a programot településfejlesztési szintre emelni, mintegy előkészítve a kertváros és a szom­szédos Kása erdő területek fejlesztésének lehetőségét. A Kertvárosban hiányzó kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó intézmények ré­szére a Nyugdíjas Lakópark mellett, azzal építészetileg egységet alkotó, de szerkezetileg különálló alközpont fogalmazódik meg a tervben. Ez a fórum, amely megvalósítását tekintve különállóan, egy kézben tartott vállalkozási formában jöhet létre, előnyös a városrész és a Nyugdíjas Otthon lakói számára egyaránt. Ugyanakkor fontos sze­repet tölthet be a gondozott és nagy kiterje­désű Kása erdő rekreációs és üdülési célú fejlesztésében is, amelyben többek között a degeneratív betegségek kezelésére alkalmas vá­rosi gyógyvízre alapozva, hidroterápiás gyógyszálló létesítése is szerepel. A Nyugdíjas Lakópark telepítése, belső szer­kezete olyan, mint egy önálló település, ház­tömbökkel, sétálóutcákkal, terekkel. Sok ví­vódás után jöttünk rá, hogy ez felel meg a legjobban a sajátos elvárásoknak. Az épü­letek földszintesek vagy egyemeletesek, ma­gastetővel, téglaburkolattal. Az utcák és te­rek kis türelemmel burkoltak, fasorok és növények tagolják a teret. A kiszolgáló- és fenntartó épületekben konyha és étterem, orvosi rendelő, nővérszobák, vendégház, könyvtár, sport- és klubhelyiség, garázssor, kápolna található. A lakóegységek a legvál­tozatosabb igények kielégítésére készültek. Minden egység egy önálló lakás, alapterüle­tük egy átlagos másfél szobás lakás nagysá­gú. A lakások többségét egy kis méretű ön­álló kert egészíti ki. A lakóegységek úgy let­tek tervezve és telepítve, hogy a nap min­den szakában átjárja a napfény. A tervek szerint a Nyugdíjas Lakópark 100 lakóegységgel - lakással valósulna meg. Felméréseink szerint a városban jelenleg 60-70 egyedülálló vagy házaspár jelentkezé­sére lehet számítani. Az otthonba történő felvétel anyagi hátterének megállapítását, valamint az ellátás törlesztésének mértékét csak pontos számítások után lehet megálla­pítani, a beruházási és fenntartási költségek pontos ismerete után. Ezt megelőzően ta­pasztalatok beszerzése is szükséges. Nem túlzás állítani, hogy országszerte je­lentkező igény kielégítését szolgálhatja e példaértékű kezdeményezés, amely megva­lósításához a város a saját vállalásán túl, pályázati forrásokat kíván igénybe venni. Hódmezővásárhely, 1998. március hó Stifán Sándor városi főépítész Magyar Nil 13 Elkészült Szabolcs megye idegenforgalmi koncepciója Kalandturizmus testvérvárosokkal Szép sikerrel zárult Nyíregyhá­zán a Vakáció ’98 elnevezésű, III. nemzetközi idegenforgalmi és utazási kiállítás, amelyen díszvendégként Iserlohn, a sza­bolcsi megyeszék­hely testvérvárosa és a vízi turizmus, a kalandturizmus lehetőségeit is fel­villantó Veszprém megye mutatko­zott be a több ezer érdeklődőnek. A Primom megyei vállalkozásélén­kítő alapítvány és a Tourinform me­gyei irodája által rendezett négyna­pos rendezvényen képviseltette ma­gát Nyíregyháza testvérvárosai kö­zül a lengyelor­szági Rzeszów és a finnországi Ka­­jaani is. A megye tizenöt utazási iro­dája, a partnereik­kel együtt mintegy harminc iroda bél­és külföldi ajánlataiból válogat­hatott a népes közönség a kiál­lítási területen. A gazdag kísérőprogramok között volt turisztikai fórum - amely többek között az európai integrációval, a falusi és az ifjú­sági turizmussal foglalkozott - magyar turisztikai kártyabemu­tató, a Matáv videokonferencián ismertette az idegenforgalom­ban hasznosítható távközlési szolgáltatásokat. Bemutatkozott az új Regionális Idegenforgalmi Bizottság (RIB) is, amelynek el­nökét, Korózs Lajost az ipari miniszter néhány hete nevezte ki a bizottság északkelet-ma­gyarországi elnökének.­­ Ez a terület Magyarország legnagyobb idegenforgalmi ré­giója: Nógrád, Heves, Borsod, Szabolcs, Hajdú és Szolnok me­gyék tartoznak hozzá - mondta lapunk kérdésére. - Itt többek között olyan idegenforgalmi gyöngyszemek találhatók, mint a Felső-Tisza-vidék, a Tisza-tó, a Hortobágy, Eger vagy a Zemp­­léni-hegység, az aggteleki karsztvidék. Ebben a nagy régi­óban hazánk valamennyi létező turisztikai vonzástényezője megvan: a falusi turizmustól kezdve a vízi turizmusig, a gyönyörű kastélyoktól a vára­kig, múzeumokig. Ezeket mind okosan ki kell használni. A fel­emelkedési lehetőséget a közös cselekvésben, az összefogásban látom. Ha egy régió nem akar élni az adottságaival, akkor nincs felemelkedés. Itt biztosan lesz. Csak egyetlen cél van, az, hogy minél több működő tőke jöjjön ide. Az országos idegen­­forgalmi bizottság a szervezet ez évi működésre 135 millió forin­tot különített el. Az idegenforga­lom finanszírozása több forrás­ból táplálkozik: például a kor­mányzat által biztosított turiszti­kai célirányzatok, a gazdaságfejlesz­tési célirányzat és az európai uniós pénzek is rendel­kezésre állnak. Ám ezeket csak úgy, önmaguktól nem fogják adni. Ide projektek, ki­dolgozott koncep­ciók kellenek, és mellé kell tenni a saját erőt is. Ez a legnehezebb, de szerencsére meg­mozdult ebben a régióban a magán­tőke, s bővültek a befektetési lehető­ségek is. Az idegenfor­galom terén Sza­bolcs megye az idén nagyot lépett előre: a felső-ti­szai vízi turizmus­ban érdekeltek megalakították a felső-tiszai vízi turisztikai egye­sületet; a Tourinform angol és német nyelven kiadta a megyét bemutató invitálót; a Varázsos tájak sorozatban végre megje­lent a Felső-Tisza-vidék párat­lan szépségeit először bemutató kötet. A megyei közgyűlés és a kereskedelmi és iparkamara megbízásából elkészült Szabolcs- Szatmár-Bereg idegenforgalmi koncepciója, és megalakult a Magyar Utazási Irodák Szövet­ségének helyi tagozata. Emellett tervezik a megyét bemutató internetes honlap lét­rehozását, amely naprakész in­formációkkal szolgál majd a tu­ristáknak és a szakembereknek egyaránt. (t. m. i.) (MAGYAR NEMZET- ARCHÍV) | ***** | | | V. „ARANYHOMOK EXPO" ^ Élelmiszeripari és Agráripari Szakkiállítás és Vásár \A KECSKEMÉT, 1998. Március 26-27-28-29. | ^ A kiállítás helye: a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Főiskolai kara ^ Kecskemét, ^ ^ ^ Szeretettel várjuk kedves látogatóinkat G A az ARANYhtOMOK EXPO kiállításon, ét ahol látványpékség hálózatunk árubemutatóival, és friss pékáru kóstolóinkkal szeretnénk kedveskedni Önöknek.

Next