Magyar Nemzet, 1998. március (61. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-24 / 70. szám
1998. március 24., kedd A tenderkiírás április végén várható Az M3-ast szakaszonként építik Hosszú vajúdás után megszületett a döntés az M3-as autópálya építési idejéről. A kormány által 2003-ra kijelölt határidőnél korábban, már 2001. év végére elkészül az M3-as Polgárig tartó szakasza - mondta Répássy Attila, az Északkelet-magyarországi Autópálya-fejlesztő és Üzemeltető Rt. vezérigazgatója a megyei kereskedelmi és iparkamara rendezte konferencián. Valószínűleg 2007-ben éri el Nyíregyházát az autópálya, a már-már közlekedési káosszal küszködő megyeszékhelynek így végre-valahára lesz elkerülő útja. Mivel az eredeti elképzelésekkel ellentétben a kormány már nem köti koncessziós megoldáshoz az M3-as építését, három forrásból igyekeznek előteremteni a szükséges pénzösszeget. A költségvetés fedezi a kiadások nagyobb hányadát, az rt.-nek lehetősége nyílt nagyobb hitelek felvételére, s az elkészült szakaszokon bevezetendő díjbevételekre is számítanak, amelyeket nettó értékben a további munkálatokra fordítanak majd. Kovács Kálmán közlekedési államtitkár a személy- és teherforgalom növekedése okozta kihívások mellett arról is beszélt, hogy nincs gazdasági fejlődés fejlett közlekedési infrastruktúra nélkül. Az M3-as autópálya regionális szerepe és hatása jelentős, ezért április végén kiadják a részletes tenderajánlati felhívást, s az ajánlatokat már nyáron elbírálják. Szeptemberben megkötik a szerződést, és ezután, 1999 tavaszán elkezdődhet a beruházás Füzesabonyig érő első szakasza. (tóth m. i.) Házgyárból csavar- és házottáru-üzem Gépiparunk egyik oázisa Az asztal túlodalán: Szalai József, a Miskolctól tizenkét kilométerre letelepedett Csavar- és Húzottáru Rt. elnök-igazgatója. Közel két évtizede dolgozik a kohászatban, 1982-től gyáregységvezető. Már 1985-től kezdve ostromolta az akkori Lenin Kohászati Művek vezérigazgatóját, hogy kiválhassanak a mamutvállalatból. Biztos előérzettel nem akarta, hogy gyáregysége arra a sorsra jusson, mint később a teljes diósgyőri kohászat. Három évig tartó fáradozása után 1988 januárjától leányvállalattá, majd 1989 decemberében önálló részvénytársasággá váltak. Ám jött a rendszerváltás, a piac beszűkült, elmaradoztak többek között a szovjet vevők, az Ikarus, s átmenetileg a Rába. Azután a lassú fellendülés, újabb külföldi piackutatás, beruházások, minőségjavítás új technológiával. Ily módon 1994-re a termelés fele már exportra megy, közvetlenül a felhasználóhoz, így a kereskedői árrés kiesik, nagyobb a haszon. A megrendelőkkel folyamatos a kapcsolattartás a minőséget, az igényeket illetően. A termékek zöme Németországba, Lengyelországba, Ausztriába, Szlovákiába, itthon a Daewoo debreceni gördülőcsapágy-gyárába, s újra a Rábához kerül. Időközben szűkös lett a terület, s a diósgyőri telephely három sarkában dolgozó üzem közötti anyagmozgatás csak terhet jelentett. Alapos keresgélés után az alsózsolcai házgyár 1995. decemberi megvételével, majd átalakításával, a gépek áttelepítésével tavaly novemberben kezdődött a termelés. Januártól 67 termelőberendezéssel - köztük új húzógépsorral, mechanikus revétlenítővel, hőkezelővel - folyik a munka. Az átalakítás egymilliárd kilencvenmillióba került, s pályázat alapján az állami támogatás mindössze ötvenhárommillió forint volt azzal a feltétellel, hogy öt évig nem lehet a létszámot csökkenteni. A DAM-ban maradt még a Csavargyár Kft. harminc dolgozóval, melyet - a hőkezelő kivételével - a közeljövőben áttelepítenek. A szorosabb együttműködés a szlovákiai tulajdonú nemesacélművel (mint alapanyagszállítóval) lehetővé teszi az eddigi lemaradás pótlását is, így csökkenhet az import mennyisége. Szalai József a csapatmunka híve. Jelmondata: aki irigyli, az csinálja, amit ő; aki felnéz rá, annak kívánja, legyen neki is lehetősége erre. Gyára profilját illetően hazánkban az első, de német és angol vendégei is dicsérően szólnak róla. Legújabb ötlete nyomán a hagyományos technológia mellett rátértek az alkatrészgyártásra is, esztergák, fúró- és marógépek beszerzésével. Az alkalmazottak tavaly ötvenhatezer forintos bruttó átlagbért kaptak, s idén huszonnégy százalékos emelésre számíthatnak. (karádi) Régiók Hódmezővásárhely tervezett Nyugdíjas Lakóparkja - EGY ÚJSZERŰ KEZDEMÉNYEZÉS KEZDETE - A Nyugdíjas Szövetség városi szervezetének kezdeményezésére Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata megkezdte egy Nyugdíjas Lakópark létesítésének előkészületeit. A tervezett intézmény jellege, tervezési programja, a helyi Nyugdíjas Szövetség és tagjainak igénye szerint alakult. Ennek lényege, hogy a városban sok olyan nyugdíjas él, akik nem szociális helyzetük, rászorultságuk alapján tartanak igényt idős korukban intézményes otthoni elhelyezésre.Ezeknek a nyudíjasoknak a többsége önálló lakással vagy lakóépülettel rendelkezik, anyagi helyzetük - a körülményekhez képest - stabil. Az igény fő motivációja a magányosság érzete, még akkor is, ha házastársakról van szó. Ezek a nyugdíjasok, a legkülönbözőbb okok miatt elvesztették a családi köteléket, vagy hiányzik a rendszeres kapcsolat. Nem megoldott a fokozott orvosi felügyeletük, hiányzik a korosztályuknak megfelelő társas, közösségi kapcsolat. A város a nyugdíjas lakópark megvalósítására a Kertvárosban, szép természeti környezetben 1,7 hektáros beépítetlen területet biztosít. A tervezési program alapján, nagyon részletes, elemző tanulmányterv készült. Kocsor György Ybl-díjas építésztervező empátiakészsége eredményezte a széles körben tetszést aratott tervet, amely messzemenően figyelembe veszi a sajátos körülményeket és életvitelt. A terv, a városszerkezeti kapcsolatok elemzésével számos javaslatot tesz a szőkébb és tágabb környezet alakítására is. Az épített és természeti adottságok figyelembevételével sikerült a programot településfejlesztési szintre emelni, mintegy előkészítve a kertváros és a szomszédos Kása erdő területek fejlesztésének lehetőségét. A Kertvárosban hiányzó kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó intézmények részére a Nyugdíjas Lakópark mellett, azzal építészetileg egységet alkotó, de szerkezetileg különálló alközpont fogalmazódik meg a tervben. Ez a fórum, amely megvalósítását tekintve különállóan, egy kézben tartott vállalkozási formában jöhet létre, előnyös a városrész és a Nyugdíjas Otthon lakói számára egyaránt. Ugyanakkor fontos szerepet tölthet be a gondozott és nagy kiterjedésű Kása erdő rekreációs és üdülési célú fejlesztésében is, amelyben többek között a degeneratív betegségek kezelésére alkalmas városi gyógyvízre alapozva, hidroterápiás gyógyszálló létesítése is szerepel. A Nyugdíjas Lakópark telepítése, belső szerkezete olyan, mint egy önálló település, háztömbökkel, sétálóutcákkal, terekkel. Sok vívódás után jöttünk rá, hogy ez felel meg a legjobban a sajátos elvárásoknak. Az épületek földszintesek vagy egyemeletesek, magastetővel, téglaburkolattal. Az utcák és terek kis türelemmel burkoltak, fasorok és növények tagolják a teret. A kiszolgáló- és fenntartó épületekben konyha és étterem, orvosi rendelő, nővérszobák, vendégház, könyvtár, sport- és klubhelyiség, garázssor, kápolna található. A lakóegységek a legváltozatosabb igények kielégítésére készültek. Minden egység egy önálló lakás, alapterületük egy átlagos másfél szobás lakás nagyságú. A lakások többségét egy kis méretű önálló kert egészíti ki. A lakóegységek úgy lettek tervezve és telepítve, hogy a nap minden szakában átjárja a napfény. A tervek szerint a Nyugdíjas Lakópark 100 lakóegységgel - lakással valósulna meg. Felméréseink szerint a városban jelenleg 60-70 egyedülálló vagy házaspár jelentkezésére lehet számítani. Az otthonba történő felvétel anyagi hátterének megállapítását, valamint az ellátás törlesztésének mértékét csak pontos számítások után lehet megállapítani, a beruházási és fenntartási költségek pontos ismerete után. Ezt megelőzően tapasztalatok beszerzése is szükséges. Nem túlzás állítani, hogy országszerte jelentkező igény kielégítését szolgálhatja e példaértékű kezdeményezés, amely megvalósításához a város a saját vállalásán túl, pályázati forrásokat kíván igénybe venni. Hódmezővásárhely, 1998. március hó Stifán Sándor városi főépítész Magyar Nil 13 Elkészült Szabolcs megye idegenforgalmi koncepciója Kalandturizmus testvérvárosokkal Szép sikerrel zárult Nyíregyházán a Vakáció ’98 elnevezésű, III. nemzetközi idegenforgalmi és utazási kiállítás, amelyen díszvendégként Iserlohn, a szabolcsi megyeszékhely testvérvárosa és a vízi turizmus, a kalandturizmus lehetőségeit is felvillantó Veszprém megye mutatkozott be a több ezer érdeklődőnek. A Primom megyei vállalkozásélénkítő alapítvány és a Tourinform megyei irodája által rendezett négynapos rendezvényen képviseltette magát Nyíregyháza testvérvárosai közül a lengyelországi Rzeszów és a finnországi Kajaani is. A megye tizenöt utazási irodája, a partnereikkel együtt mintegy harminc iroda bélés külföldi ajánlataiból válogathatott a népes közönség a kiállítási területen. A gazdag kísérőprogramok között volt turisztikai fórum - amely többek között az európai integrációval, a falusi és az ifjúsági turizmussal foglalkozott - magyar turisztikai kártyabemutató, a Matáv videokonferencián ismertette az idegenforgalomban hasznosítható távközlési szolgáltatásokat. Bemutatkozott az új Regionális Idegenforgalmi Bizottság (RIB) is, amelynek elnökét, Korózs Lajost az ipari miniszter néhány hete nevezte ki a bizottság északkelet-magyarországi elnökének. Ez a terület Magyarország legnagyobb idegenforgalmi régiója: Nógrád, Heves, Borsod, Szabolcs, Hajdú és Szolnok megyék tartoznak hozzá - mondta lapunk kérdésére. - Itt többek között olyan idegenforgalmi gyöngyszemek találhatók, mint a Felső-Tisza-vidék, a Tisza-tó, a Hortobágy, Eger vagy a Zempléni-hegység, az aggteleki karsztvidék. Ebben a nagy régióban hazánk valamennyi létező turisztikai vonzástényezője megvan: a falusi turizmustól kezdve a vízi turizmusig, a gyönyörű kastélyoktól a várakig, múzeumokig. Ezeket mind okosan ki kell használni. A felemelkedési lehetőséget a közös cselekvésben, az összefogásban látom. Ha egy régió nem akar élni az adottságaival, akkor nincs felemelkedés. Itt biztosan lesz. Csak egyetlen cél van, az, hogy minél több működő tőke jöjjön ide. Az országos idegenforgalmi bizottság a szervezet ez évi működésre 135 millió forintot különített el. Az idegenforgalom finanszírozása több forrásból táplálkozik: például a kormányzat által biztosított turisztikai célirányzatok, a gazdaságfejlesztési célirányzat és az európai uniós pénzek is rendelkezésre állnak. Ám ezeket csak úgy, önmaguktól nem fogják adni. Ide projektek, kidolgozott koncepciók kellenek, és mellé kell tenni a saját erőt is. Ez a legnehezebb, de szerencsére megmozdult ebben a régióban a magántőke, s bővültek a befektetési lehetőségek is. Az idegenforgalom terén Szabolcs megye az idén nagyot lépett előre: a felső-tiszai vízi turizmusban érdekeltek megalakították a felső-tiszai vízi turisztikai egyesületet; a Tourinform angol és német nyelven kiadta a megyét bemutató invitálót; a Varázsos tájak sorozatban végre megjelent a Felső-Tisza-vidék páratlan szépségeit először bemutató kötet. A megyei közgyűlés és a kereskedelmi és iparkamara megbízásából elkészült Szabolcs- Szatmár-Bereg idegenforgalmi koncepciója, és megalakult a Magyar Utazási Irodák Szövetségének helyi tagozata. Emellett tervezik a megyét bemutató internetes honlap létrehozását, amely naprakész információkkal szolgál majd a turistáknak és a szakembereknek egyaránt. (t. m. i.) (MAGYAR NEMZET- ARCHÍV) | ***** | | | V. „ARANYHOMOK EXPO" ^ Élelmiszeripari és Agráripari Szakkiállítás és Vásár \A KECSKEMÉT, 1998. Március 26-27-28-29. | ^ A kiállítás helye: a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Főiskolai kara ^ Kecskemét, ^ ^ ^ Szeretettel várjuk kedves látogatóinkat G A az ARANYhtOMOK EXPO kiállításon, ét ahol látványpékség hálózatunk árubemutatóival, és friss pékáru kóstolóinkkal szeretnénk kedveskedni Önöknek.