Magyar Nemzet, 1998. július (61. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-01 / 152. szám

Parlamenti vita a családi támogatások rendjéről Kialakult a kormányzati struktúra (Munkatársainktól) Az Ország­­gyűlés tegnap Szájer Józsefnek, a Fidesz frakcióvezetőjének zár­szava után 207 igen szavazattal, 47 nem és 45 tartózkodás mel­lett, az eredeti előterjesztésnek megfelelő tartalommal elfogadta a Magyar Köztársaság miniszté­riumainak felsorolásáról szóló törvényt. Ezzel kialakult az új kormányzati struktúra. A T. Ház elsöprő többséggel úgy döntött, hogy a jogszabály sürgős kihir­detését kéri az államfőtől. Szájer József, a Fidesz frak­cióvezetője zárszavában el­mondta: a polgári kormány célja, hogy az új minisztériumi struk­túrával hatékonyabb és takaré­kosabb államszervezetet hozzon létre. E törvénnyel több, de ki­sebb létszámú tárca szerveződik, így csökkenthetők a költségek. A Fidesz a szavazás során nem tá­mogatta azt a szocialista módosí­tó javaslatot, amely arra irányult, hogy az Ifjúsági és Sportminisz­tériumot már most hozzák létre. Az elfogadott törvény értelmében 13 tárca működik a jövőben. A koalíciót alkotó három frakción túl igennel voksolt a törvényre Kupa Mihály független, s szava­zatával támogatta az új kormányt Csurka István s az ellenzéki MIÉP 12 igen szavazata. Éles vitát váltott ki a családi támogatások átalakításáról szóló előterjesztés. Az ellenzék szá­mon kérte a törvényi formát, s „politikai habverésnek” minősí­tette a csak a parlamentre kötele­ző határozati javaslatot. Meg­kezdte a parlament a felsőoktatá­si tandíjmentesség tárgyalását. A Ház tegnap elfogadta az egész­ségügyről szóló törvény módosí­tását is, amelynek értelmében a törvény bizonyos pontjai 1998. július 1-je helyett csak 1999. ja­nuár 1-jén lépnek hatályba. A ple­náris üléssel párhuzamosan a par­lamenti bizottságok is üléseztek. Áder János házelnök a mun­kanap kezdetén tájékoztatta a képviselőket, hogy a Fidesz tár­sadalombiztosítás szervének ál­lami felügyeletével kapcsolat­képtelenség után­­ rátérhetett a minisztérium felsorolásával ösz­­szefüggő törvényjavaslat részle­tes vitájára. A plénum előtt nem­egyszer éles hangvételű polémia Kulturális Örökség Minisztériu­mának tervezett elnevezését kér­dőjelezte meg, jobbnak tartva az átfogóbb kulturális minisztérium nevet. Sasvári Szilárd (Fidesz) azzal érvelt, hogy az európai és a világkultúra is beletartozik a nemzeti örökség fogalmába. Úgy vélte, hogy amíg a leköszönő kormánypártok inkább kövület­nek tartják a hagyományt, addig a polgári pártok tisztelik a tradí­ciókat, és ezt a törvényhozási munkában is érvényesítik. Hegyi Gyula (MSZP) elvakult kultúr­­harcos álláspontnak aposztrofál­ta a fideszes honatya bírálatát. Pető Iván (SZDSZ) szembeállí­totta a kormányprogram kultúrá­val foglalkozó részének toleráns hangvételét a fideszes képviselő szerinte intoleráns stílusával. (Folytatás a 4. oldalon) Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője előterjeszti a minisztériumokra vonatkozó törvény­javaslatot HAVRAN ZOLTÁN FELVÉTELE A minisztériumok listája Belügyminisztérium, Szociális és Családügyi Minisztérium, Egészségügyi Minisztérium, Földművelésügyi és Vidékfejleszté­si Minisztérium, Gazdasági Minisztérium, Honvédelmi Miniszté­rium, Igazságügyi Minisztérium, Környezetvédelmi Miniszté­rium, Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, Külügy­minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Ok­tatási Minisztérium, Pénzügyminisztérium­­ban törvényjavaslatot nyújtott be, majd a képviselő-testület­­ a napirend elfogadása körüli kínos huzavona és átmeneti határozat­bontakozott ki az ellenzék részé­ről benyújtott módosító indít­ványról, így például Vitányi Iván szocialista honatya a Nemzeti Osztrák reményeink A most lezárult brit uniós elnökség alatt kezdődtek meg a csat­lakozási tárgyalások, Magyarország jó fél évet zárt. Mától pedig Ausztria az Európai Unió soros elnöke, s biztató, hogy Bécs min­dig is támogatást ígért integrációnkhoz. Persze hiba lenne saját szemüvegünkön keresztül szemlélni az EU belső folyamatait, de természetesen nem közömbös, hogy melyik tagállam tölti be éppen a főként közvetítői, prob­lémamenedzselő szerepet jelentő féléves elnöki tisztséget. Ki­vételezett bánásmódra azonban semmiképp nem számíthatunk. Egyrészt azért nem, mert az unió igencsak elfoglalt belső prob­lémáival, a lassan haladó intézményi reformok, a közös pénz bevezetése, a foglalkoztatási gondok és a környezetvédelmi problémák bőven adnak tennivalót. Nem is beszélve a bővítés előkészítéséről, ami a legjobb esetben is az említettekkel csak párhuzamosan haladhat. De azért sem, mert a bővítésre való fel­készülés, s ezen belül Magyarország csatlakozása Ausztriában is alapos körültekintést igényel. Nem véletlen, hogy a szomszé­dos országban, különösen a határ menti Burgenlandban felerő­södtek az alapos aggodalmakat megfogalmazó hangok, amelye­ket az osztrák kormány minden elvi támogatás ellenére sem hagyhat figyelmen kívül. Bécsben az elnökségtől azt remélik, hogy fél éven keresztül Ausztriára figyel az európai világ. Az osztrák kormány minden bizonnyal kihasználja ezt a szerepet, hogy erősítse az ország külpolitikai, külgazdasági tekintélyét és nem utolsósorban az unió támogatottságát saját lakossága körében. Ami Magyarországot illeti, a tárgyalásokat „élesben” már az új kormánynak kell lefolytatnia, mérlegelve egyik oldalon a nemzeti, másikon pedig az EU és benne az osztrák érdekeket is. Fél év nagy idő, s talán segíthet a jóindulatú, de elfogulatlan osztrák elnöki közvetítés. De az elkövetkező hat hónap azonban mégiscsak egy röpke fejezet az unió átalakulásának történeté­ben, s Magyarország tényleges csatlakozásáig még jó néhány EU-tagállam veszi át az elnöki stafétabotot. Az osztrák földrajzi közelség miatt azonban mindenképp jobban szem előtt leszünk, s ez jó esetben jelenthet egy kis hely­zeti előnyt számunkra. Ezzel a lehetőséggel élnünk kellene. Pietsch Lajos Kevés a szakszervezeti beutaló Üdülésről álmodó munkavállalók (Munkatársunktól) Nagy igény lenne arra, hogy a szakszerveze­tek közvetlenül is részt vállalja­nak a munkavállalók üdültetésé­ből, ám erre általában nincs for­rásuk - állítják érdek-képviseleti vezetők. A közszféra munkavál­lalóinak többsége olyan alacsony keresetű, hogy komoly gondot jelent számára üdülésének meg­szervezése. A közszolgálatban dolgozó­kat képviselő szakszervezetek többsége vagy bérbe adta saját üdülőjét, vagy pénzhiány miatt nem tudja azokat működtetni - nyilatkozta lapunknak Fehér Jó­zsef, a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselők Szakszerve­zetének főtitkára. Csupán néhány szervezet rendelkezik alacsony komfortfokozatú, kisebb üdülő­házzal. A tagság részéről nagy az igény az üdültetésre, mert a sze­rény keresetű közalkalmazottak nemigen tudják megfizetni az utazási irodák útjait. A szakszer­vezeti vezető hangsúlyozta: „a közszolgálattal szemben abszolút diszkriminatív megoldás az üdü­lési csekkrendszer”, mert a köz­szféra munkavállalói gyakorlati­lag kiszorulnak a kedvezményes üdültetés rendszeréből. (Folytatás az 5. oldalon) AO nHJtv var x •*•1 lírRJCtAV A -----------------M V 60 éve ■m t lé&wwTWWwm Magyar N«IBi Ára: 59 Ft • ______________________________ ^ ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR________________________________LXI. 152., 1998. július 1., szerda Bin­der még bízik Nagymaros felépítésében Csöndes tiltakozás a bizonyítványok miatt Csöndes jelenlétükkel tiltakoztak a szlovákiai magyar szülők a kétnyelvű bizonyítványok megszüntetése miatt, miközben a parlament épp a nemzetiek javaslatairól tárgyalt. POZSONY - A Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének felhívásá­ra több ezer szülő ment el a mint­egy 300 szlovákiai magyar isko­lába kedd délután egy órakor, hogy csöndes jelenlétükkel tilta­kozzanak a kétnyelvű bizonyít­ványok megszüntetése, illetve a Szlovák Nemzeti Párt által java­solt oktatási törvénymódosítás el­len, amely arra irányul, hogy szeptembertől a kisebbségi isko­lákban a szlovák nyelv és iroda­lom mellett a történelmet és a földrajzot kötelezően, más tantár­gyakat pedig a szülők kérése alapján kizárólag szlovák nyel­ven oktassák. Mézes Rudolf, a szülői szövetség elnöke szerint azért választották a tiltakozás idő­pontjául kedd délutánját, mert ak­kor kezdte meg ülését a szlovák parlament 49. ülésszaka, amelyen a honatyáknak meg kellene tár­gyalniuk a nemzetiek említett tör­vénymódosító javaslatát. Mézes lapunknak nyilatkozva azt is el­mondta: értesüléseik szerint a diákok mintegy 30 százaléka át sem vette a pénteken kiosztott bi­zonyítványt, további mintegy 50 százalék pedig kedden vitte visz­­sza az egynyelvű okmányt. (Folytatás a 2. oldalon) ­ Államosítják a vagyont Július végéig megszűnhetnek a tb-önkormányzatok Már július vége előtt megszűnhetnek a társadalombiztosítási önkormányzatok, miután a Fidesz - Magyar Polgári Párt hat képviselője beterjesztette a parlament elé módosító javasla­tát. E szerint államosítják a tb-vagyont, és kormánybiztos fel­ügyelné a két társadalombiztosítási ágazatot. A tb-önkormányzatok vezetői tiltakoznak az ellen, hogy a tes­tületeket feloszlassa a kormány, s helyükre biztost nevezzen ki. A Nyugdíjbiztosítási Önkormány­zat várhatóan az Alkotmánybíró­sághoz fordul és aláírásgyűjtés­be kezd. Mint Selmeczi Gabriella, a Fidesz képviselője elmondta: a tb-önkormányzatok nem váltot­ták be a hozzájuk fűzött remé­nyeket, nem lett átláthatóbb a gazdálkodás, botrányok kísérték működésüket. Példaként a CM-klinikát, a magánmentők finan­szírozását, a kockázatkezelő ku­ratóriumokat és a folyamatos va­gyonvesztést említette. A képviselőnő szerint rom­lott a biztosítottak helyzete is. Alkotmányellenesen jöttek létre a testületek, ezért a Fidesz sürge­tő tennivalónak tartja, hogy az il­legitim önkormányzatok ne mű­ködhessenek tovább, akkor is, ha az Alkotmánybíróság 2000-ig haladékot adott a helyzet rende­zésére. (Folytatás a 3. oldalon) A várakozási díj nyolcvantól száz forintig terjed Új parkolási rend a Balatonnál (Munkatársunktól) Átalakították parkolási rendszerüket a balatoni települések, így készülve az ide­genforgalomra. A könnyen átte­kinthető parkolás érdekében az önkormányzatok kft.-knek adták bérbe a bérleti jogot, az elkérhe­tő árak felső határát szerződés li­mitálja. Az órabér személyautók esetén átlagosan nyolcvan-száz forint között mozog, teherautók és buszok ennek a háromszoro­sát, négyszeresét fizetik. A városok területét parkolási övezetekre osztották, amit a tér­képeken külön színekkel jelöl­nek (az alacsonyabbtól a maga­sabb díjszabás felé haladva: sár­ga, zöld, piros). A tarifa a belvá­rosban a kinti háromszorosa is lehet - nyolcvan forint például a veszprémi sárga zónában egy, a zöldben fél-, míg a pirosban ne­gyedórát „ér”. Helyi lakosok számára ve­zették be az „lakossági bérletet”, melynek kiváltásához helyi cím­mel kell rendelkezni, és háztartá­sonként csak egy váltható. (Folytatás az 5. oldalon) LÉPHAT PÁL RAJZA

Next