Magyar Nemzet, 1998. július (61. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-01 / 152. szám
Parlamenti vita a családi támogatások rendjéről Kialakult a kormányzati struktúra (Munkatársainktól) Az Országgyűlés tegnap Szájer Józsefnek, a Fidesz frakcióvezetőjének zárszava után 207 igen szavazattal, 47 nem és 45 tartózkodás mellett, az eredeti előterjesztésnek megfelelő tartalommal elfogadta a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényt. Ezzel kialakult az új kormányzati struktúra. A T. Ház elsöprő többséggel úgy döntött, hogy a jogszabály sürgős kihirdetését kéri az államfőtől. Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője zárszavában elmondta: a polgári kormány célja, hogy az új minisztériumi struktúrával hatékonyabb és takarékosabb államszervezetet hozzon létre. E törvénnyel több, de kisebb létszámú tárca szerveződik, így csökkenthetők a költségek. A Fidesz a szavazás során nem támogatta azt a szocialista módosító javaslatot, amely arra irányult, hogy az Ifjúsági és Sportminisztériumot már most hozzák létre. Az elfogadott törvény értelmében 13 tárca működik a jövőben. A koalíciót alkotó három frakción túl igennel voksolt a törvényre Kupa Mihály független, s szavazatával támogatta az új kormányt Csurka István s az ellenzéki MIÉP 12 igen szavazata. Éles vitát váltott ki a családi támogatások átalakításáról szóló előterjesztés. Az ellenzék számon kérte a törvényi formát, s „politikai habverésnek” minősítette a csak a parlamentre kötelező határozati javaslatot. Megkezdte a parlament a felsőoktatási tandíjmentesség tárgyalását. A Ház tegnap elfogadta az egészségügyről szóló törvény módosítását is, amelynek értelmében a törvény bizonyos pontjai 1998. július 1-je helyett csak 1999. január 1-jén lépnek hatályba. A plenáris üléssel párhuzamosan a parlamenti bizottságok is üléseztek. Áder János házelnök a munkanap kezdetén tájékoztatta a képviselőket, hogy a Fidesz társadalombiztosítás szervének állami felügyeletével kapcsolatképtelenség után rátérhetett a minisztérium felsorolásával öszszefüggő törvényjavaslat részletes vitájára. A plénum előtt nemegyszer éles hangvételű polémia Kulturális Örökség Minisztériumának tervezett elnevezését kérdőjelezte meg, jobbnak tartva az átfogóbb kulturális minisztérium nevet. Sasvári Szilárd (Fidesz) azzal érvelt, hogy az európai és a világkultúra is beletartozik a nemzeti örökség fogalmába. Úgy vélte, hogy amíg a leköszönő kormánypártok inkább kövületnek tartják a hagyományt, addig a polgári pártok tisztelik a tradíciókat, és ezt a törvényhozási munkában is érvényesítik. Hegyi Gyula (MSZP) elvakult kultúrharcos álláspontnak aposztrofálta a fideszes honatya bírálatát. Pető Iván (SZDSZ) szembeállította a kormányprogram kultúrával foglalkozó részének toleráns hangvételét a fideszes képviselő szerinte intoleráns stílusával. (Folytatás a 4. oldalon) Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője előterjeszti a minisztériumokra vonatkozó törvényjavaslatot HAVRAN ZOLTÁN FELVÉTELE A minisztériumok listája Belügyminisztérium, Szociális és Családügyi Minisztérium, Egészségügyi Minisztérium, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Gazdasági Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Környezetvédelmi Minisztérium, Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, Külügyminisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Oktatási Minisztérium, Pénzügyminisztériumban törvényjavaslatot nyújtott be, majd a képviselő-testület a napirend elfogadása körüli kínos huzavona és átmeneti határozatbontakozott ki az ellenzék részéről benyújtott módosító indítványról, így például Vitányi Iván szocialista honatya a Nemzeti Osztrák reményeink A most lezárult brit uniós elnökség alatt kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások, Magyarország jó fél évet zárt. Mától pedig Ausztria az Európai Unió soros elnöke, s biztató, hogy Bécs mindig is támogatást ígért integrációnkhoz. Persze hiba lenne saját szemüvegünkön keresztül szemlélni az EU belső folyamatait, de természetesen nem közömbös, hogy melyik tagállam tölti be éppen a főként közvetítői, problémamenedzselő szerepet jelentő féléves elnöki tisztséget. Kivételezett bánásmódra azonban semmiképp nem számíthatunk. Egyrészt azért nem, mert az unió igencsak elfoglalt belső problémáival, a lassan haladó intézményi reformok, a közös pénz bevezetése, a foglalkoztatási gondok és a környezetvédelmi problémák bőven adnak tennivalót. Nem is beszélve a bővítés előkészítéséről, ami a legjobb esetben is az említettekkel csak párhuzamosan haladhat. De azért sem, mert a bővítésre való felkészülés, s ezen belül Magyarország csatlakozása Ausztriában is alapos körültekintést igényel. Nem véletlen, hogy a szomszédos országban, különösen a határ menti Burgenlandban felerősödtek az alapos aggodalmakat megfogalmazó hangok, amelyeket az osztrák kormány minden elvi támogatás ellenére sem hagyhat figyelmen kívül. Bécsben az elnökségtől azt remélik, hogy fél éven keresztül Ausztriára figyel az európai világ. Az osztrák kormány minden bizonnyal kihasználja ezt a szerepet, hogy erősítse az ország külpolitikai, külgazdasági tekintélyét és nem utolsósorban az unió támogatottságát saját lakossága körében. Ami Magyarországot illeti, a tárgyalásokat „élesben” már az új kormánynak kell lefolytatnia, mérlegelve egyik oldalon a nemzeti, másikon pedig az EU és benne az osztrák érdekeket is. Fél év nagy idő, s talán segíthet a jóindulatú, de elfogulatlan osztrák elnöki közvetítés. De az elkövetkező hat hónap azonban mégiscsak egy röpke fejezet az unió átalakulásának történetében, s Magyarország tényleges csatlakozásáig még jó néhány EU-tagállam veszi át az elnöki stafétabotot. Az osztrák földrajzi közelség miatt azonban mindenképp jobban szem előtt leszünk, s ez jó esetben jelenthet egy kis helyzeti előnyt számunkra. Ezzel a lehetőséggel élnünk kellene. Pietsch Lajos Kevés a szakszervezeti beutaló Üdülésről álmodó munkavállalók (Munkatársunktól) Nagy igény lenne arra, hogy a szakszervezetek közvetlenül is részt vállaljanak a munkavállalók üdültetéséből, ám erre általában nincs forrásuk - állítják érdek-képviseleti vezetők. A közszféra munkavállalóinak többsége olyan alacsony keresetű, hogy komoly gondot jelent számára üdülésének megszervezése. A közszolgálatban dolgozókat képviselő szakszervezetek többsége vagy bérbe adta saját üdülőjét, vagy pénzhiány miatt nem tudja azokat működtetni - nyilatkozta lapunknak Fehér József, a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselők Szakszervezetének főtitkára. Csupán néhány szervezet rendelkezik alacsony komfortfokozatú, kisebb üdülőházzal. A tagság részéről nagy az igény az üdültetésre, mert a szerény keresetű közalkalmazottak nemigen tudják megfizetni az utazási irodák útjait. A szakszervezeti vezető hangsúlyozta: „a közszolgálattal szemben abszolút diszkriminatív megoldás az üdülési csekkrendszer”, mert a közszféra munkavállalói gyakorlatilag kiszorulnak a kedvezményes üdültetés rendszeréből. (Folytatás az 5. oldalon) AO nHJtv var x •*•1 lírRJCtAV A -----------------M V 60 éve ■m t lé&wwTWWwm Magyar N«IBi Ára: 59 Ft • ______________________________ ^ ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR________________________________LXI. 152., 1998. július 1., szerda Binder még bízik Nagymaros felépítésében Csöndes tiltakozás a bizonyítványok miatt Csöndes jelenlétükkel tiltakoztak a szlovákiai magyar szülők a kétnyelvű bizonyítványok megszüntetése miatt, miközben a parlament épp a nemzetiek javaslatairól tárgyalt. POZSONY - A Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének felhívására több ezer szülő ment el a mintegy 300 szlovákiai magyar iskolába kedd délután egy órakor, hogy csöndes jelenlétükkel tiltakozzanak a kétnyelvű bizonyítványok megszüntetése, illetve a Szlovák Nemzeti Párt által javasolt oktatási törvénymódosítás ellen, amely arra irányul, hogy szeptembertől a kisebbségi iskolákban a szlovák nyelv és irodalom mellett a történelmet és a földrajzot kötelezően, más tantárgyakat pedig a szülők kérése alapján kizárólag szlovák nyelven oktassák. Mézes Rudolf, a szülői szövetség elnöke szerint azért választották a tiltakozás időpontjául kedd délutánját, mert akkor kezdte meg ülését a szlovák parlament 49. ülésszaka, amelyen a honatyáknak meg kellene tárgyalniuk a nemzetiek említett törvénymódosító javaslatát. Mézes lapunknak nyilatkozva azt is elmondta: értesüléseik szerint a diákok mintegy 30 százaléka át sem vette a pénteken kiosztott bizonyítványt, további mintegy 50 százalék pedig kedden vitte viszsza az egynyelvű okmányt. (Folytatás a 2. oldalon) Államosítják a vagyont Július végéig megszűnhetnek a tb-önkormányzatok Már július vége előtt megszűnhetnek a társadalombiztosítási önkormányzatok, miután a Fidesz - Magyar Polgári Párt hat képviselője beterjesztette a parlament elé módosító javaslatát. E szerint államosítják a tb-vagyont, és kormánybiztos felügyelné a két társadalombiztosítási ágazatot. A tb-önkormányzatok vezetői tiltakoznak az ellen, hogy a testületeket feloszlassa a kormány, s helyükre biztost nevezzen ki. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat várhatóan az Alkotmánybírósághoz fordul és aláírásgyűjtésbe kezd. Mint Selmeczi Gabriella, a Fidesz képviselője elmondta: a tb-önkormányzatok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, nem lett átláthatóbb a gazdálkodás, botrányok kísérték működésüket. Példaként a CM-klinikát, a magánmentők finanszírozását, a kockázatkezelő kuratóriumokat és a folyamatos vagyonvesztést említette. A képviselőnő szerint romlott a biztosítottak helyzete is. Alkotmányellenesen jöttek létre a testületek, ezért a Fidesz sürgető tennivalónak tartja, hogy az illegitim önkormányzatok ne működhessenek tovább, akkor is, ha az Alkotmánybíróság 2000-ig haladékot adott a helyzet rendezésére. (Folytatás a 3. oldalon) A várakozási díj nyolcvantól száz forintig terjed Új parkolási rend a Balatonnál (Munkatársunktól) Átalakították parkolási rendszerüket a balatoni települések, így készülve az idegenforgalomra. A könnyen áttekinthető parkolás érdekében az önkormányzatok kft.-knek adták bérbe a bérleti jogot, az elkérhető árak felső határát szerződés limitálja. Az órabér személyautók esetén átlagosan nyolcvan-száz forint között mozog, teherautók és buszok ennek a háromszorosát, négyszeresét fizetik. A városok területét parkolási övezetekre osztották, amit a térképeken külön színekkel jelölnek (az alacsonyabbtól a magasabb díjszabás felé haladva: sárga, zöld, piros). A tarifa a belvárosban a kinti háromszorosa is lehet - nyolcvan forint például a veszprémi sárga zónában egy, a zöldben fél-, míg a pirosban negyedórát „ér”. Helyi lakosok számára vezették be az „lakossági bérletet”, melynek kiváltásához helyi címmel kell rendelkezni, és háztartásonként csak egy váltható. (Folytatás az 5. oldalon) LÉPHAT PÁL RAJZA