Magyar Nemzet, 1998. augusztus (61. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-07 / 184. szám
6 Mahir Nemzet Pénz és akarat A falusi turizmus világszerte divat. A városi civilizációtól megcsömörlött polgár előszeretettel veti bele magát az érintetlen - vagy annak látszó - természet lágy ölébe. A szerencsére még élő magyar népi hagyományok ideális hátteret nyújtanak az úgynevezett „zöld turizmus” eme ágának. A falusi vendégfogadás húzóereje lehetne a belföldi turizmus fellendülésének is, ám az, ami az alföldi pusztán, a tanyavilágban vagy a dombok közt meghúzódó falvakban található, önmagában még nem eladható termék. A jogi szabályozás mostanra viszonylag elfogadható feltételeket teremtett ugyan, ezenkívül manapság már két szakmai szövetség is próbál - több-kevesebb sikerrel - segítséget nyújtani a falusi vendégfogadás vállalkozóinak, a sikerhez azonban két dolog ezúttal is nélkülözhetetlen: a pénz és az akarat. Összeállításunk arról ad számot, a falusi turizmus adottságaival rendelkező tájainkon találkozik-e már a két alapfeltétel. Vissza a természethez Dollárt termel a homok Dél-Alföld falusi turizmusának központja Csongrád megyei község, Pusztamérges. Az ezerháromszáz lakosú település öt év alatt vált az idegenforgalom centrumává. A felemelkedés sokak szerint elsősorban a fanatikus polgármesternek, Börcsök Antalnak köszönhető, aki nemcsak a harmadik ciklust tölti a határ menti kis falu élén, hanem a Falusi Turizmus Országos Szövetségének az elnöke is. Pusztamérges polgármestere 1992-től kezdte járni Európát, ismeretségeket kötött külföldön és olyan programokat szervezett - nemzetközi töltöttkáposztafőző verseny, libaszépségverseny, kakaspörkölt-főzési vetélkedő stb. -, amelyekre meghívott dánokat, németeket, hollanda összeg, mint a nyugdíja. Jelenleg egy „tiszta szobát” egy személynek egy napra ezer forintért adnak ki. Valójában a gazdasági hozamot a szolgáltatások emelik, hiszen a házigazda eladja disznaját, csirkéjét, gyümölcsét menük formájában. Egy főnek a kiadós reggelit három-négyszáz forintért kínálják, amibe beletartozik a kolbász, a szalámi, a disznósajt, tej, vaj, lekvárok, házi pálinka és az otthon termelt bor is. A kiadós reggelit még testesebb ebéd követi öt-hatszáz forintért, a vacsora már szerényebb, ami általában négyszáz forintot kóstál. Valójában a falusi turizmus „fő mutatványa” a gasztronómia, de a homoki világ romantikus környezete, az egzotikus vidék is A falusi turizmus közvetett gazdasági hatása nem elhanyagolható. Pusztamérgesen például egyetlen munkanélkülit sem tartanak nyilván. A határ menti települést megismerve ugyanis a Nyugatról érkező turisták később vállalkozásokba kezdtek, így adódott egyebek közt az ötlet a jelenleg száz helybelinek munkát adó libavágóhíd megépítésére, amelynek termékeit már Európa is kezdi megismerni a sóhat. A homoki világ egzotikuma „megfogta a vendégeket”. Pusztamérgesre évente ezerezerötszáz külföldi érkezik, és körülbelül kétszáz házban talál rendszeres szállást. Ma már nyelvi gondokkal sem küszködnek a helybeliek, ugyanis egy hatvanórás kurzus keretében még a hatvan-hetven éves háziasszonyok is megtanultak alapfokon németül, angolul. A nyelvtanulást alapítvány finanszírozta. Nem ritka az olyan falusi háztulajdonos, akinek kétszobás házából évente háromszázezer forintos tiszta bevétele származik, s ez körülbelül akkoran olyan csábító, mint a magyaros töltött káposzta. Dél-Magyarországon még négy olyan körzet található, amely Pusztamérgeshez hasonló eredményeket ért el a falusi turizmusban: Mártély, Mórahalom, Szatymaz és Csongrád környéke. Börcsök Antal szerint az alföldi kínálat bővíthető lenne, mivel a nemzetközi szervezetek jó befektetésnek tekintik a falusi turizmust, támogatnák a halastavak, horgászhelyek, lovaspályák építését. Csak nem tudják, kinek és hová adják a pénzt. Halász Miklós Közelkép: Falusi turizmus 1998. augusztus 7., péntek A Bakonyban és a Balaton-felvidéken vonzerő a polgármester bora, nyila... Hagyj békén vagy kényeztess! Az utóbbi négy évben tízszeresére nőtt a falusi turizmus a Bakonyban és a Balaton-felvidéken. A robbanásszerű emelkedés egyaránt jellemző a kiadó szobák számára és az ott töltött vendégéjszakákra. Nyáron elsősorban a Balatonhoz közeli Káli-medence a keresett, az egész éves forgalmat tekintve azonban már a Bakony vezet. Jelenleg ötven településen kétszázhetven, falusi vendéglátással foglalkozó családot tartanak nyilván. Egy házban átlagban három kiadó szoba van, így összesen legalább kétezer vendéget tudnak fogadni egyszerre. Egy éjszaka általában ezer-ezerötszáz forint személyenként. Sipos Jánosnét az idegenforgalmi berkekben a falusi turizmus professzoraként emlegetik. Saját utazási irodájával, a Biotoursszal alapító tagja a Falusi Turizmus Országos Szövetségének. Ő szervezte meg a Veszprém megyei egyesületet, amely a falusi vendéglátók képzése, továbbképzése mellett részt vesz a piacszerzésben is. Ami a képzést illeti, először német szakértőket hívott, akik a különböző tanfolyamokon ismertették kialakult módszereiket a vendéglátó háziasszonyokkal. Később a három Balaton-parti megye és a Loire-völgyének együttműködése keretében francia szakembereket invitált a Bakonyba. Az ő segítségükkel keresték meg az újabb lehetőségeket. A mi gazdasági szerkezetünkhöz jobban illik a francia módszer, mint a német és az osztrák. Ez utóbbiak nehezen adaptálhatók. A különbség: amíg például Németországban előírás, hogy a falusi turizmussal foglalkozó családnál helyben legyen a tehén, a csirke, a bárány meg a ló, vagyis valamennyi adottságnak megfeleljenek, a francia falvakban az egész falu bekapcsolódik a turizmusba. Az egyik háznál mérik a saját termésű bort, a másiknál a mézet kínálják, a harmadiknál a tehenészet ad látnivalót, sajtot és túrót. Ez a munkamegosztás nemcsak praktikus, hanem kevésbé pénzigényes is - vélekedik Siposné, aki azt kifogásolja, hogy a magyarországi pályázatok a német modellre épülnek. A Falusi Turizmus Veszprém Megyei Egyesületének elnöke egyébként 1968 óta foglalkozik idegenforgalommal, beszél németül, angolul és franciául. A külföldi vendégek általában vele tárgyalnak, miután kiválasztották az egyesület katalógusából a legmegfelelőbb ajánlatot. Kétféle vendég van, az egyik a „hagyj békén”, a másik pedig a „kényeztess” típus. Amíg az első ellátja magát és gondoskodik saját programjáról, addig a másik elvárja, hogy süssenek, főzzenek neki, ha lehet, tájjellegű ételeket, és annak is örül, ha a házigazda elviszi mondjuk lovas kocsival kirándulni. Mindkét igényre fel kell készülni - mondja Siposné. Állítja: a falusi turizmus sikere a település vezetésétől is függ. Ahol vendégszerető a polgármester, ott jobban mennek a dolgok. A Bakony lábánál, Öskün például élénk a forgalom. A színvonalas kisvendéglő és a szobakiadók összedolgoznak, egymáshoz irányítják a turistákat. Az ösküi polgármester, mutató az íjászat a hobbija, gyakran bemutatót is tart a hegyoldalban a turistáknak. Hegymagas vendégei a polgármester borát és pincéjét emlegetik, Kisapátiban pedig a polgármester a faluban üdülőkkel együtt jár kirándulni, és mesél nekik a vidék történetéről, hagyományairól. A Káli-medencében és a Bakonyban Siposné szerint még sok lehetősége van a falusi turizmusnak. Olyan vendégeket vonzhatnak, akiknek túl hangos vagy túl drága a Balaton. Mindanynyian természetbarátok és döntő többségükben városi értelmiségiek. Barta Éva A vendéglősök és a szobakiadók összedolgoznak Támogatás a nemzeti agrárprogramból A gémeskutat is el kell adni A kilenc éve megalakult Falusi Vendéglátók Szövetsége ma a meglehetősen hosszadalmas Magyar Falusi, Tanyai, Gazda Vendégfogadók, Vendégek Országos Érdek-képviseleti Szövetsége névre ,h hallgat”. Csáky Csaba elnök szerint a félreértések, az egyéb üdülési formákat képviselő szervezetekkel való összemosás elkerülése miatt módosították az elnevezést. Úgy véli, a szövetség célját ez valósághűbben fejezi ki: szándékuk ugyanis annak elősegítése, hogy a vidéki falvak, tanyák, városok tanyás térségeiben az őstermelő, illetve vállalkozó gazdálkodók kiegészítő jövedelemhez juthassanak. - Erre minden esély adott - mondja Csáky Csaba -, egyrészt a gazdálkodó életforma sokakat érdekel. A falusi, tanyai vendéglátás tíz ágyig és négyszázezer forintig személyijövedelemadómentes. Ez teszi lehetővé, hogy az árak viszonylag alacsonyak, a szálláshelyek mindössze nyolcszázezer forintért vehetők igénybe. Az adómentesség megtartása az európai versenyképesség feltétele. A szövetség a tavaly elért legnagyobb eredményének azt tartja, hogy a Földművelésügyi Minisztérium felvette a falusi vendégfogadást a nemzeti agrárprogramba. Ennek keretében januártól a gazdák két-két millió forintos támogatást igényelhettek szállás- és férőhely kialakítására. Az ezredfordulóig szeretnék, ha a vendégágyak száma elérné a negyvenezret. A területfejlesztési tanácsok kamattámogatást, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány pedig mikrohiteleket ad a fejlesztésekhez. Mint Csáky Csaba elmondta, a magyar sajátosságokat kell hangsúlyozni. Ennek szellemében ősszel a szövetség gesztorálásával - marketingtanfolyam indul a falusi vendéglátás „eladásáról”. Az ezredfordulóra pedig 24 nyelven jelentetik meg a magyar falusi-tanyai vendégfogadók kínálatát bemutató katalógust. Hunyor Ágnes Somogy a népművészetével és a magyar tengerrel csábít Szénapadláson lehet éjszakázni Az egyutcás somogyi falvak a messze földön híres népművészettel, Buzsák vézás, rátétes és boszorkányos hímzésével, Karád jellegzetes tárgyi és szellemi folklórjával, a szennai szabadtéri néprajzi gyűjtemény zsúpfedeles parasztházaival és rusztikus szobabelsőivel csábítja a külhoni vendégeket. Az igényes hazai és külhoni vendég nem hajlandó ugyanabban a helyiségben zuhanyozni, ahol a háziak, ezért aki falusi vendégfogadásra rendezkedik be, elsőként két fürdőszobáról és illemhelyről gondoskodik. Észak-Somogy balatoni háttérfalvaiban ugyanis már-már városias komfort várja a vendéget, miközben a csendes, ezer-ezerötszáz lakosú községekből gépkocsival tíz-tizenöt perc alatt elérhető a Balaton. Tiszták, takarosak a házak, a helyi ABC-ben nem kell sorba állni és üdülőhelyi felárat fizetni, a kertben friss gyümölcs terem, és a vendéglátó gazda szilva- vagy barackpálinkáját is megízlelheti a messziről jött turista. Ennek is tulajdonítható, hogy Észak-Somogy több településén már túljutottak a falusi turizmus első fázisán, azaz akik néhány éve még csak nyári vendégként tértek vissza Kéthelyre, Lengyeltótiba, Buzsákba, Látrányba, Karádra vagy a csipkeverésről híres Balatonendrédre, azoknak jelentős hányada mára már betelepült külföldi. Buzsákon csaknem nyolcvan ház van külföldi tulajonban, ám van olyan Balaton közeli falu, ahol már egy egész utcasort a külföldiek laknak. Az ezer lakosú Buzsákon július végén 127 szobát, illetve lakrészt kínáltak a vendégeknek, s ezek közül több mint ötvenet augusztus első napjaiban el is foglaltak. A falu polgármestere, Knézics István elmondta: a messze földön híres Szent István-napi buzsáki búcsú idején már nem lesz kiadó szoba a községben, és abban is biztos, hogy az ötszáz éves település szüreti ünnepén is kitehetik a „Megtelt” táblát. Hasonló vonzerővel bír a közép-somogyi Szenna, a Balaton közeli Karád vagy Mesztegnyő. Ez utóbbi községben egy-egy forgalmas nyáron naponta kétszáz német turistacsalád éjszakázik. És bár tizenöt német márka alatt ma már nem kap kvártélyt a külhoni, az igényes falusi vendéglátók Somogyban is jól tudják: meg kell fizettetni a vidéki összkomfortot is. A gond csak az, hogy a falusi turizmus Somogyban sem összefogott. A vendéglátó önkormányzatok egy-egy „sátoros ünnepre” pályázat útján igyekeznek pénzhez jutni, a szobavagy házkiadók egy része pedig a földművelésügyi tárcánál áll sorban - igen kevés reménnyel - a kétmilliós pályázati pénzért. Többségük magára marad tervével és szegényes szakértelmével is. Mergancz Andreától, a kaposvári Tourinform iroda vezetőjétől megtudtuk: a falusi vendéglátást „balkézről” nem lehet csinálni. Ez külön szakma. Legalább alapfokú vendégfogadói képesítéshez kellene kötni a falusi turizmusban érdekelteket, és persze az is fontos lenne, hogy ne csak országos, hanem megyei érdekképviseletük is legyen. (gulyás) * Somogy falvaiban, a Balaton közelében a múlt év eleje óta csaknem kétezer külföldi vásárolt lakóházat. Habár többségük nem nyerészkedni kíván, helyenként már azzal is számolnak, hogy előbb-utóbb riválisaik lesznek a magyar vendéglátóknak, ők ajánlják fel nyári szolgáltatásaikat honfitársaiknak. Napraforgókkal minősítenek Tahiti helyett Tivadart Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, kivált a szinte érintetlen szépségű Felső-Tisza-vidék természeti adottságai különösen kedveznek a falusi turizmusnak. Akik régebben csinálják, már rájöttek, hogy a vendégnek programok kellenek, ezért a Falusi Turizmus (FT) országos vezetősége az összes hobbiturizmust, a panziókat és a kempingeket is szeretné bevonni a falusi turizmusba. Az a cél, hogy aki falura kívánkozik, annak a szolgáltatások teljes palettáját tudjuk kínálni, beleértve a vízi, a gyalogos, a kerékpáros, a lovas- és más túrákat - mondta lapunknak Hanusz Árpád, az FT megyei szervezetének elnöke. - Vagy olyan háznál lakjon, ahol teljesen önálló és önellátó, vagy olyan szállást kapjon, ahol tevékeny részesévé válik a mindennapi falusi életnek. Ehhez persze gazdálkodáshoz értő vendéglátók kellenek. Erre jó példa a Nyíregyháza melletti Bihari-tanya, ahol mindenféle állattal foglalkozhat a vendég, kívánság szerint lehet lovagolni, kocsizni. A megyében a falusi turizmus azonban pillanatnyilag nem áll másból, mint pár lelkes szervezőből és mintegy hatvan családból, akik ebből próbálnak meg kiegészítő jövedelemhez jutni a főfoglalkozásuk vagy a nyugdíj mellett. Ebből ugyanis ma nem lehet megélni: a falusi turizmus jobbára kényszerturizmus. Korántsem a pénzes embereket vonzza, vállalkozói körökben alighanem kinevetnék azt, aki Kálmánházán vagy Tivadarban tölti a nyarat Kalifornia vagy Tahiti helyett. A kispénzű, de valahol mégis üdülni kívánó nagycsaládosok, az országjárók és azok veszik igénybe, akik a gyermekeiket meg akarják ismertetni a falusi élettel. Bár statisztikailag kimutathatóan nő a vendégéjszakák száma, a hazai turisták közül egyre kevesebben tudják vállalni az üdülés költségeit, ezért is nehézkes a falusi turizmus terjeszkedése. Ugyanakkor nagyon sok külföldi - az olasz vadászok mellett holland, belga, német, svájci, angol, francia turista tér vissza rendszeresen a megyébe, mert számukra nagyon olcsó és teli van olyan lehetőségekkel, amelyeket túlurbanizált hazájukban nehezen kapnak meg. A megyében tavaly óta minősítették a falusi vendéglátóhelyeket, a minőségi kategóriákat egytől négy napraforgóval jelezték. A négy napraforgós ház már vetekszik egy háromcsillagos szállodával, itt az ár éjszakánként 2000 forint. Az egy napraforgós házban 500- 600 forintot kérnek el egy vendégtől egy éjszakára. Az ellátás mindig a vendég igényeitől függ, a honiak legtöbbször a család étkezésébe kapcsolódnak be, viszont például az olasz vadászok maguk választják ki az ebédhez levágandó szárnyast, illetve közük a kívánt menüt. A vendéglátó jó híre szájról szájra terjed, ennél jobb reklám nem is kell, bár a Tourinform Rt. minden nemzetközi és hazai turisztikai kiállításra elviszi a megye prospektusait. Az idén márciusban megnyílt a Falusi Turizmus Országos Szövetségének információs irodája Budapesten a Király utcában, itt bárki naprakész adatokhoz juthat a szállást és a programokat illetően. Szabolcs is évente megjelenteti a katalógusát, amelybe minden falusi vendéglátó kínálata belekerül. Ez a propaganda még tökéletesen elég, sokan már nem is kívánják - általában nincs is miből - fejleszteni a vállalkozásukat, viszont a kínálatukat egyre többen bővítik valamilyen programmal, szolgáltatással (csónakáztatás, lovaglás, kocsikázás stb.). Vezetniük kell egy pénztárkönyvet, s mivel rengeteg a vendéglátással kapcsolatos kiadásuk, kevesen érik el a négyszázezer forint adómentes határt. A megyei szervezet fejlesztésre öt mikrorégiót jelölt meg: a Szatmár-Beregi síkságot, a Nyírséget, a Nyíri Mezőséget, az Erdőhátat és a Beregi-Tiszaházi Csenger környékét. De kevés az akarat és a vállalkozó szellem, ha a falukép elriasztja a vendéget. Egyelőre kevés olyan falu alkalmas a vendégek fogadására, mint a műemlék vízimalmáról híres Túristvándi. (tóth m. i.) Az oldalt szerkesztette: Osváth Sarolta