Magyar Nemzet, 1998. szeptember (61. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-09 / 211. szám
6 A fokozottabb biztonságért A Belügyminisztériumban elkészült az a tervezet, amely a tűzoltóság és a polgári védelem integrálását célozza. A két szervezet összevonása szerepel az Orbán-kabinetProgramjában. Az integrálás előkészítését célzó munkaanyagot már mindkét szolgálat és az érdekvédelmi szervezetek is véleményezték; a tárca államtitkárai valószínűleg ebben a hónapban elkészítik a belügyminiszterhez benyújtandó javaslatot. Összeállításunkban az érintett feleket szólaltatjuk meg, mi a véleményük az összevonásról, valamint körképet adunk a tűzoltóság és a polgári védelem jelenlegi helyzetéről. A BM figyelembe veszi a véleményeket A jogszabályi háttér biztosítása elengedhetetlen A tűzoltóság és a polgári védelem összevonásával az a cél, hogy a jelenleginél hatékonyabb, operatívabb, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát szilárdabban garantáló és az európai uniós országokban kialakult rendszerhez közelebb álló szervezet jöjjön létre - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kovács Lajos, a Belügyminisztérium e témában illetékes egyik munkatársa. A két szolgálat összevonásának elvi alapját a parlament által elfogadott kormányprogram adja. A múlt héten elkészült egy előzetes elgondolás tervezete a belügyi tárcánál az integráció végrehajtására, amely egyébként az önkormányzati hivatásos tűzoltóságokat nem érinti. Kovács Lajos főtanácsostól megtudtuk, ezt a munkaanyagot megkapta a két szerv országos parancsnoksága, valamint az érdek-képviseleti szervezetek is; e hét közepéig kellett véleményezniük a tervezetet. Ezzel párhuzamosan a Belügyminisztériumban egy szakértői csoport dolgozik az integráció előkészítésén mind szakmai, mind jogi oldalról megközelítve a kérdést. Ez a csoport már megkapta a tűzoltóság és a polgári védelem véleményét, amelyeket munkája során természetesen figyelembe vesz, majd javaslatot tesz a miniszternek, a javaslatot az államtitkárok valószínűleg még szeptemberben megtárgyalják. A két szervezetet korábban már egy alkalommal összevonták, de azt egy alkotmánybírósági határozat kapcsán meg kellett szüntetni. Most az integrációt előkészítő csoport arra is összpontosít, hogy az összevonásnak megteremtsék a jogi hátterét - ugyanis a taláros testület éppen a jogszabályi hiányosságokat kifogásolta. A belügyi tárca szakembere kérdésünkre leszögezte: a napi operatív feladatok - tűzoltás, balesetek esetén a műszaki mentés - továbbra is a tűzoltóság, míg a katasztrófa elleni védekezés az összevont szervezet egészének feladata lesz. A Belügyminisztérium az összevonást a megyei szinteken is tervezi bevezetni. A javaslat kidolgozásakor arra törekednek, hogy a jelenleg hatályban lévő tűzvédelmi és polgári védelmi törvényben foglalt feladatok végrehajtását az integráció folyamata ne veszélyeztesse. A közelmúltban finn és angol szakemberek is tanulmányozták a magyarországi helyzetet. Megállapították: a két tevékenységet sikeresen lehet integrálni, de olyan új struktúrát kell létrehozni, amely a jelenlegi feladatok végrehajtását lehetővé teszik. Kovács Lajos hangsúlyozta: a NATO-tagországban működő katasztrófavédelmi szervezetek már nem parancsnokságokként működnek, s hazánkban is a „civilesítés" felé kellene haladnunk. Ez azt jelenti, hogy a feladatkört országos hatáskörű hivatal, főigazgatóság, szolgálat vagy központok irányítsák. Az összevonással kapcsolatban a szakember leszögezte: arra törekednek, hogy az integráció során a két szervezet személyi állománya a legkevésbé sérüljön. Az integráció részletes kidolgozása során fog kiderülni, hogy a jövőben több vagy kevesebb költségvetési pénzt igényel-e. Egy biztos, a kormány célja, hogy egy korszerű, az európai elveknek jobban megfelelő katasztrófavédelmi szervezet jöjjön létre - szögezte le a belügyi tárca főtanácsosa. (őszy) A tűzoltóság a hatékonyabb működésért Valóságos integrációt Az összevont szervezet akkor fog jól működni, ha biztosított lesz a jogszabályi háttér, a műszaki-technikai és pénzügyi feltételek és a megfelelő szakembergárda - így vélekedik Kertes Ferenc tűzoltó ezredes. A tűzoltóság országos parancsnokságának sajtófőnöke szerint ha öszszevonják a tűzoltóságot és a polgári védelmet, akkor valóságos integrációnak kell létrejönnie országos, megyei és városi szinten egyaránt. A jogszabályi háttérrel kapcsolatban a főosztályvezető kifejtette: a tűzoltóság csupán az egyik javaslattevő szerv lehet, a végleges változat kidolgozása pedig a Belügyminisztériumra tartozik. - Nekünk az a feladatunk - fogalmazott -, ha döntés születik a végleges összevonás módjáról, akkor az ehhez szükséges esetleges törvénymódosításokra javaslatot tegyünk, csakis a szakmai szempontokat figyelembe véve. A tűzoltóság szakembere úgy véli, az integráció során lényeges, hogy „egyféle akarat” érvényesüljön, ne két-három vélemény csatázzon folyamatosan a végleges döntés után is. - El kell dönteni - folytatta -, hogyan akarja a kormányzat az összevonást,utána pedig a legrövidebb időn belül végre kell hajtani. Kertes arra hívta fel a figyelmet, ügyelni kell arra, hogy az összevonás közben a tűzoltóság és a polgári védelem a napi feladatait folyamatosan teljesíteni tudja. Lapunk kérdésére, van-e értelme a két szervezet közötti rivalizálásnak, a sajtófőnök leszögezte: ebben az átmeneti időszakban semmiképpen nem lenne szerencsés, ha a két szervezet egymással versenyezne, hiszen az egzisztenciális harcokat indítana el. Ugyanakkor Kertes szerint egy általános rivalizálás más helyzetben segíti a fejlődést. A tűzoltóság álláspontja szerint az új összevont szervezet akkor lesz cselekvőképes és hatékonyabban működő az előző struktúránál, ha a létrejött új szervezet a gyors döntéshozatalt segíti. Azzal kapcsolatban, számítani lehet-e leépítésekre, költségvetési elvonásra, a főosztályvezető így fogalmazott: tudomása szerint az összevonás elsődleges célja a hatékonyság, a reagálóképesség növelése, de ha az integráció költségmegtakarítással jár, az csak üdvözölhető. Végezetül Kertes Ferenc hangsúlyozta: a tűzoltóságon belül az elmúlt években igen jelentős fejlesztéseket hajtottak végre, s ha ez a tendencia folytatódik, akkor színvonalában hamarosan eléri az európai uniós tagországokban működő szervezetek fejlettségi szintjét. (6.-t. g.) Vészhelyzet, ami bekövetkezhet... Az európai uniós csatlakozásunk után nálunk is 112-es lesz az új segélyhívó szám. (Képünk egy polgári védelmi gyakorlaton készült) Kavran Zoltán felvétele Győr-Moson-Sopron megye Folytonos készültségben Győr-Moson-Sopron megyében sok fejfájást okoz a vegyi és egyéb veszélyes anyagok közutakon és vasúton történő szállítása. A közlekedésfelügyelet is szorgalmazza, hogy ezek a szállítmányok használják a megkerülő utakat, illetve az M1-es autópályát, de az elterelésről még nem született hatósági döntés. Győr-Sopronban hivatásszerűen mindössze harmincan dolgoznak a polgári védelemben, míg további 8800 fő sorolható a szervezet kötelékébe. Az utóbbi időben felerősödött az állampolgári és önkormányzati érdeklődés munkánk iránt, fűzte hozzá Fánk József, a megyei parancsnok helyettese. A beharangozott szervezeti átalakítással kapcsolatban nagyon óvatos véleményt fogalmaztak meg a megyei parancsnokság vezetői, nem ismerik ugyanis a terv részleteit. Szerintük a tűzoltósággal való összevonás eredménye lehet pozitív is, az összehangoltabb munkaszervezés jobb munkát is hozhat, valamint az anyagi források is koncentráltabban jelenhetnek meg. A parancsnokság azonban jelenleg a megyei önkormányzat épületében, azaz a megyei védelmi bizottsággal egy fedél alatt van, s esetleges átköltöztetésük lazíthatja a ma még nagyon szoros, kitűnő kapcsolatokat. (Kiss) Közelkép: Katasztrófaelhárítás 1998. szeptember 9., szerda Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Hiányosak a védőeszközök Felkészült szakemberek, de a korszerű felderítő- és védőeszközök hiánya jellemzi a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kataszrófaelhárításában illetékes szerveket, a tűzoltóságot és a polgári védelmet. A 330 fős megyei tűzoltóság hét városi parancsnoksága közül ötnek 24/48 órás szolgálatot teljesítő aktív beavatkozóegysége van. Csak Nyíregyházán található emelőkosaras autó, amely a kilencedik emeletre is felér, és csak a nyíregyháziak rendelkeznek ismeretlen veszélyes anyagot gyorsan analizáló műszerrel és hőkamerával, amivel a tűzoltók testi épségük veszélyeztetése nélkül távolabbról is megállapíthatnák a gázpalackok hőmérsékletét. A polgári védelem védőeszközei is korszerűtlenek, csak a megyei parancsnokságnak van olyan veszélyhelyzeti felderítő gépjárműve, amellyel azonnal megállapítható, milyen veszélyes anyag jutott a levegőbe. A többi technikai eszköz is elavult, a kétezer darab korszerűnek mondható menekülőkámzsa helyett pedig legalább tízezer kellene. (t. m. i.) Csongrád megye Egy helyen a tűzoltók és a polgári védelem A Csongrád megyei védelmi bizottság titkára, a katasztrófaelhárítás egyik legfőbb szakértője, Kaszás Mihály ezredes példamutatónak tartja a három évvel ezelőtti ásotthalmi összefogást, amikor hatalmas tűz ütött ki a település melletti erdőben. Akkor élesben mutatkozott meg, amit régóta tudnak, hogy a katasztrófák leküzdéséhez nem elegendőek a profi szervezetek, a siker azon múlik, milyen gyorsan tudják riasztani a lakosságot, amelynek egyes csoportjait „békeidőben” készítik fel az elemek elleni harcra. A szakemberek előtt világossá vált, hogy a lehetséges katasztrófákat úgy tudják elhárítani, ha a riasztóláncot szorosabbra zárják, és ennek érdekében a közeljövőben decentralizálják a vidéki védelmi erők elhelyezését is. Amíg Szegeden, illetve a megye többi városában és környékén percek alatt színre léphetnek a mentőcsapatok, addig a peremvidékeken több időre van szükségük a profi beavatkozóknak. A reagálási időt csak úgy tudják csökkenteni, hogy kistérségi védelmi központokat hoznak létre. A fábiánsebestyéni bázis modellértékűnek tekinthető, ott egy régi malomépületet fejlesztettek ki katasztrófaelhárító központnak. Egy helyen vannak a rendőrök, tűzoltók, polgárőrök, mentősök, vöröskeresztesek. Közülük valaki mindig ügyeletet tart, és képes arra, hogy a riasztóláncon keresztül a lakosságot is mozgósítsa. Hamarosan Algyőn alakítanak ki regionális katasztrófaelhárító műszaki mentőbázist, amit a kormány is támogat, hiszen a paksi atomerőmű után az algyői olajmező válhat a legveszélyesebb zónává. A kórházak is új katasztrófaelhárítási tervet készítenek. A védelem új módját megköveteli az Európai Unióhoz való csatlakozás is; ennek szellemében világítják át a nagyobb termelőüzemek belső biztonságát. (h. m.) Orovecz István: Értelmetlen a rivalizálás Szakmai függetlenség kell Ha sor kerül a tűzoltóság és a polgári védelem összevonására, annak mindenképpen meg kell teremteni a jogszabályi hátterét - nyilatkozta lapunknak Orovecz István. A polgári védelem országos parancsnoka leszögezte: az integráció lényege, hogy mindkét szervezet megtartsa szakmai autonómiáját, s egy adott helyzetben gyorsabban, hatékonyabban tudjanak cselekedni együtt. A parancsnok szerint a polgári védelem már most is igen kis létszámmal dolgozik és szűkös anyagiakkal gazdálkodik, így az összevonás semmiképpen sem eredményezheti az állami finanszírozás csökkenését. Orovecz szerint az integráció egyik lehetőség lehet hatékonyabb katasztrófaelhárítási rendszer megteremtésére, de ehhez megfelelő költségvetési támogatást kell kapniuk. Mint megtudtuk, a polgári védelem már évek óta szorgalmazza a polgári veszélyhelyzeti, tervezési és mentési rendszerre való áttérést, amely persze nem feltételezi a két szervezet összevonását. Nyugat-Európában egyébként már régóta globálisan kezelik ezt a kérdést: olyan egységes irányítási és riasztási rendszereket építettek ki, amelyek képesek összefogni az egyes szervezeteket. Hazánk az Európai Unióhoz való csatlakozásának egyik sarkalatos feltétele, hogy bevezessük a 112-es veszélyhelyzeti hívószámot. Ezen az állampolgár minden olyan veszélyhelyzetet bejelenthet, amelyet eddig az adott szolgálatoknak - mentők, tűzoltóság, rendőrség - jelentett be. A központ nem egyszerű ügyeleti szolgálat, hanem műveletirányítási centrum is egyben, hiszen a feladatokat azonnal az illetékes szervek vezetői számára továbbítja. Orovecz István teljesen értelmetlennek tartja a tűzoltóság és a polgári védelem közötti esetleges rivalizálást. - Nekünk nincsen szükségünk arra - állítja -, hogy a jelenleg törvényben meghatározott feladatoknál többet végezzünk el. - A vezérőrnagy szerint mindkét szolgálatnak más-más a feladata; szerinte nem az a lényeg, hogy ki vonul ki a helyszínre elsőnek, hanem hogy mindenki a megfelelő időben végezze el a feladatát. Úgy véli azonban, hogy a polgári védelem szerepe az utóbbi években a NATO-tagországokban is felértékelődött. A katonai szervezetben létrehozták az euroatlanti nemzetközi segítségnyújtási központot, amelynek egy magyar polgári védelmi tiszt is tagja. Ennek a központnak az a feladata, hogy összehangolja a segítséget fogadó országok és a felajánló országok kapacitásait. (y) 5? / Érintőleges a veszélyeztetettség? „Forródrót” Mohi és Budapest között Az elmúlt hónapokban szinte minden héten napirenden szerepelt a nemrégiben beindított szlovákiai atomerőmű sorsa. Északi szomszédunk teljes bizonyossággal állítja: a legkorszerűbb technikával felszerelt erődítmény minden biztonsági előírásnak megfelel. A Mohihoz legközelebb eső két főváros - Budapest és Bécs - azonban aggodalommal szemléli az atomerőmű működését. A kétmilliós magyar fővárostól mindössze hatvan kilométerre fekvő szlovák létesítmény ugyanis közelebb fekszik Budapesthez, mint az ugyancsak atomerőműt üzemeltető Paks. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség által készített jelentés megállapította: a veszélyeztetés mértéke ugyanakkora, mint magyar társáé. Demszky Gábor a Mohiban történt látogatása után azt javasolta, hogy a szlovák féllel közösen Budapest és a szlovák város között létesüljön egyfajta információs „forródrót”, amelynek segítségével gyors válasz adható a lakosságot leginkább érdeklő kérdésekre. Erre a célra felhasználhatják a polgári védelmi szervezetek kommunikációs infrastruktúráját - véli a főpolgármester. Katasztrófa esetén a három éve készült fővárosi nukleáris baleset-elhárítási feladatterv lép életbe - tájékoztatta lapunkat Gáspár József, a Fővárosi Polgári Védelem parancsnok-helyettese. Leszögezte: felkészültek a lakosság esetleges riasztására, a szirénákat folyamatosan ellenőrzik. Mohiból az ügyeleti szolgálathoz beérkező jelzés perceken belül beindíthatja az egymásra épülő kidolgozott rendszert. A lakosságot a rendvédelmi szerveken keresztül, például rendőrségi hangosbemondók, illetve a rádió- és televízióállomások segítségével értesítik. Gáspár József úgy látja, Mohi csak érintőlegesen veszélyezteti Budapestet. (n. t.) Az oldalt szerkesztette: Őszy-Tóth Gábriel