Magyar Nemzet, 1998. október (61. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-06 / 234. szám
1998. október 6., kedd Új kulturális intézmény nyitotta meg a kapuit hétfőn Budapesten. A ferencvárosi Liliom utcában „életre kelt” a Trafó, hivatalos nevén a Kortárs Művészetek Háza. Jogelődjét, a nagy hagyományokkal rendelkező, Andrássy úti Fiatal Művészek Klubját az épület állapota miatt 1997-ben bezárták. A főváros 1994-ben dolgozta ki az új kortárs művészeti központ tervét, majd az intézmény leendő székhelyéül megvásárolta, átépítette, felújította a Liliom utca 14. szám alatti ingatlant, egy egykori transzformátorházat. (A beruházás nettó háromszázhatvanmillió forintba került.) Az épületegyüttes ipartörténeti érték, a szecessziós stílusú transzformátorállomás 1909-ben épült Gernstenberger Ágost és Arvó Károly tervei alapján. Kitűnő adottságokkal rendelkezik, belső terei változatosak és jól elkülönítettek, így egyszerre több művészi produkció befogadására is alkalmasak. A Trafóház nagytermében háromszáz néző foglalhat helyet, a ház átépítésével körülbelül ezernégyszáz négyzetméternyi területet vehet „birtokba” a kortárs művészet. Az igazgató, Szabó György tervei szerint az új épületben a képzőművészet mellett a tánc, a színház, a zene és egyéb művészeti ágak, kísérletek is otthonra lelhetnek. Az előadások, koncertek, performance-ok bemutatásához korszerű technikai berendezéseket (professzionális hang- és fényparkot) vásároltak. A társalgóban ismét életre kel a művészklub, ahol a művész-találkozók mellett szakmai előadásokat, vitákat szeretnének rendezni. Az 1992-ben létrejött Műhely Alapítvány szintén a Trafóházba költözik, és fontos társa lesz az intézménynek. A hamarosan megnyíló budapesti őszi fesztivál keretében a Trafóban lesz látható többek között Bozsik Yvette társulatának új produkciója, a Nevess remegve, valamint a kanadai Holy Body Tattoo táncszínház Költészet és apokalipszis című előadása. D. M. Vár a Trafó Megnyílt a Kortárs Művészetek Háza Szabó György igazgató a Liliom utcai Kortárs Művészetek Háza előtt NAGY ZOLTÁN FELVÉTELE Titanic : hatodszor „Hullámtörő "filmek a budapesti mozikban Hatodik alkalommal rendezik meg október 8. és 18. között a Titanic nemzetközi filmjelenlét fesztivált Budapesten. Idén három helyszínen tartanak vetítéseket: a Toldi mozi mellett a Broadway és az Örökmozgó ad otthont a Titanic eseményeinek. Tizenhárom ország filmeseinek munkáit, koprodukciókat, valamint két magyar művet - összesen harminchat filmet - mutatnak be több mint hetven vetítésen a tíz nap alatt. A filmeket nyolc szekcióba sorolták: a Hullámtörők alkotják a fesztivál törzsét olyan filmekkel, amelyek más fesztiválokon díjat nyertek. A bűn mélységei csoportban az erőszak különféle arcainak filmes ábrázolásait gyűjtötték egybe. Itt mutatják be a Titanic nyitófilmjét, Yvan Le Moine A vörös törpéjét, amelynek egyik különlegessége, hogy Anita Ekberget láthatjuk újra a mozivásznon. Ebben a szekcióban vetítik Philippe Grandrieux Sötét utak című filmjét is, amely az augusztusi locarnói fesztiválon - meglehetősen nagy vihart kavarva - megkapta az Európai Művészmozik Szövetségének oklevelét. (Philippe Grandrieux-vel október 12-én a közönség is beszélgethet a Toldi moziban.) A harmadik csoportban Lars von Trier birodalma címmel a dán rendező filmjeiből rendeznek retrospektív vetítést, köztük olyan filmjeivel - a Járvánnyal, a Medeával - is találkozhatunk, amelyeket eddig még nem láthatott a magyar közönség. A Túl kusza kultusza szekcióban Anthony Waller, Gustavo R. Mosquera és Peter Berg egy-egy művét mutatják be. A Kispálya királya három darabja a brit független film alkotójának, Shane Meadowsnak A cigányok királya, a Kispálya, valamint a 24/7 című műve. A Magyar filmfedélzeten két dokumentum-játékfilmet mutatnak be: Gazdag Gyula Ginsberg - Egy költő a Lower East Side-ról, illetve Vágvölgyi András Ken, avagy egy város megtalálja a gyilkost című munkáját. A Rockdokk - zenei dokumentumok csoportjában Jim Jarmusch Neillángról készített legújabb munkája A Ló éve, Nick Broomfield botrányokat kavaró riportfilmje a Nirvána együttes frontemberéről Kurt and Courtney címmel és egy technotörténeti áttekintés szerepel. A nyolcadik csoportba Klipszszemrevaló fülbevalók címmel videoklipek rendezőinek - Spike Jonze, Walter Stern és Floria Sigismondi - munkái kerültek. (A Titanic programjairól, a filmekről és az alkotókról részletes katalógust állítottak össze a szervezők, amihez a helyszíneken lehet hozzájutni.) (vnda) Kultúra Erkel Színház: X. 6. 19.00 Olivér! Katona József Színház: X. 6. 19.00 Az eltört korsó, X. 9. 20.00 Egy faun délutánja -Hommage á Mary Wigman Kolibri Fészek: X. 8. 10.30 Paprikajancsi, X. 10. 10.30 Tudod-e, hol van Garboncia? Kolibri Színház: X. 9. 11.00 Az ördög éve nyilvános főpróba, X. 11. 19.00 Az ördög éve Magyar Állami Operaház: X. 7., X. 8. 19.00, X. 10. 11.00 Giselle, X. 9. 19.00 Cosi fan tutte Merlin Színház: X. 6. 19.30 Escorial - Vakok, X. 6. 21.00 Képpel és Képtelenül, X. 8. 19.30 Szókratész 15.00 Alice Csodaországban, X. 11. 19.00 Rejtelmek - Énekelt Mikroszkóp Színpad: X. 9., X. 11. 19.30 Zsaru kabaré Festi Színház: X. 9. 19.00 Árulás, X. 10. 19.00 Mesterkurzus, X. 11. 19.00 Dühöngő ifjúság Radnóti Színház: X. 7. 19.00 Anconai szerelmesek, X. 8. 19.00 Imri, X. 10. 19.00 Nem félünk a farkastól, X. 11. 19.00 Agónia Vígszínház: X. 8., X. 9., X. 11. 19.00 Szent István körút 14., X. 12. 19.00 Sylvia ........................................ Kakukkfészek Kassáról Határon túli magyar színházak Budapesten A Romániában, Szlovákiában, Vajdaságban és Ukrajnában működő hivatásos magyar színházak tevékenységéről a hazai közönség keveset tud. A tizenkét magyar teátrumnak kevés lehetősége adódott magyarországi vendégjátékra. Ezt a mulasztást pótolhatja az a sorozat, amelynek keretében ma este a Kassai Thália Színház mutatkozik be, a budapesti Tháliában. - A Fővárosi Önkormányzat három éve rendszeresen megtartja a határon túli fiatalok találkozóját. Mindannyiszor vendégül láttunk egy-egy társulatot is. Az érdeklődés aztjelezte: nagy a rokonszenv e színházak iránt. Ezért hoztuk létre ezt a sorozatot - mondta Schiffer János főpolgármester-helyettes. November 1-jén a szatmárnémeti Harag György társulat hozza el Tamási Áron korai drámáját, az Ősvigasztalást. A sepsiszentörgyi Tamási Áron Színházat decemberre várják. Ők Euripidész Alkésztiszét mutatják be Bocsárdi László egyéni értelmezésében. A jövő év elején újvidéki, nagyváradi és temesvári vendégjátékkal folytatódik a sorozat. Márciusban és áprilisban két város: Beregszász és Szabadka kulturális életéből adnak ízelítőt. Az elsőként fellépő kassai társulat 1969 óta játszik a háromszázezres városban, ahol a lakosság tizede magyar ajkú. 1990-ben váltak el a Komáromi Jókai Színháztól. Jót tett a társulatépítésnek a magyarországi Dezsényi Péter főrendező. Az együttesben egyre több a fiatal, a színész-igazgató Fabó Péter is csak harmincnégy esztendős. Munkájukat sok bizonytalanság nehezítette. Mindezek ellenére kiemelkedő produkciókat hoztak létre, mint Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnőjét, a Verebes István rendezte Csehov-tréfákat vagy a beregszásziakkal közösen a Kár, hogy kát, John Ford darabját. A Thália színházban ma a tavalyi évad nagy sikere, a Kakukkfészek látható, amelyet Koncz Gábor állított színpadra. - A Madách Színház kassai vendégszereplésén ismertem meg a társulatot. Tudták, hogy tíz évig játszottam McMurphyt a Kakukkfészekből, és hogy rendezek is. A felkérésükre örömmel mondtam igent - emlékszik vissza a színész-rendező. - A kassai színészek szeretik a darabot. Jó lenne, ha a nézők is ezzel az érzéssel távoznának. Hargittai Eleonóra Létszámcsökkentéssel, takarékosan A Magyar Rádió rendezte adósságait A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma megtárgyalta a részvénytársaság elnökének első kétéves tevékenységét. A kuratórium egyhangúlag fogadta el a dokumentumot. Az ülést követően Hajdú István elnök értékelte az rt. munkáját. A legfontosabb események között említette, hogy ez év elején rendezték több mint kétmilliárd forintos adósságukat, illetve sikerült tartalékot is képezniük. Ennek ellenére az utóbbi időben vannak gazdasági nehézségeik, mivel a személyi kiadások jelentősen meghaladták a tervezettet, és a sugárzási díj átutalásának módja rontja az áfa-visszafizetési arányokat. Választani kellett tehát: vagy felélik tartalékaikat, vagy olyan beruházásokba kezdenek, amelyek a jövőben olcsóbbá teszik a Magyar Rádió működését. A tervezett beruházások közel egymilliárd forintba kerülnek. Az elmúlt időszakban elkészültek azok az intézmény törvényes működéséhez elengedhetetlen szabályzatok, amelyek segítségével az intézmény működési költségei pontosan követhetők. Tovább folytatódik a tervezett létszámcsökkentés, a korábbi kétezer helyett ma már csak 1670-en dolgoznak a Magyar Rádióban. (h. k.) Magyar Vizor 11 A NAPLÓ ERDEI PÉTER, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola végzős hallgatója Kanadában, a banffi kürtös-világtalálkozón három kategóriában első díjat nyert: a legjobb szólista, valamint a legjobb magas- és mélykürtös díját nyerte el. HERMÉSZ DÍJAT adott át hétfőn a pécsi Fókusz Könyváruháznak Hámori József kulturális miniszter. A tavaly alapított, öt évre szóló díjjal minden évben nyolc könyvkereskedés kiemelkedő tevékenységét jutalmazzák. MESÉK A FÉNYRŐL címmel nyitnak meg kiállítást Szabó Sípos Barnabás festményeiből ma este hat órakor a Rátkai Márton Klubban (Budapest VI., Városligeti fasor 38.). KUFSTEIN, Olmütz, Theresienstadt, Josephstadt címmel az 1848-19-es forradalom és szabadságharc üldözöttjeinek emlékére nyílik meg kiállítás ma este hat órakor az Evangélikus Országos Múzeumban (Budapest V., Deák tér 4.). Élre tör a Danubia? A fővárosi zenekarok között is rangos pozíciót vív ki magának a Danubia ifjúsági szimfonikus zenekar. A Magyar Televízió 9. karmesterversenyének győztese, Héja Domonkos által 1993-ban alapított együttes tavaly még a túlélésért küzdött, most azonban — elsősorban a Pannon GSM támogatásának köszönhetően — nagyszabású produkciókra készül. A koncertévadban hét zeneakadémiai hangversenyből álló bérletet hirdetett. (Az elsőn, október 9-én pénteken Prokofjev Nyitány héber témára című műve, Hacsaturján zongoraversenye és Sosztakovics X. szimfóniája csendül fel az örmény Gajane Dzsagacpanian közreműködésével.) A hangversenyek közül egyet-egyet Kocsis Zoltán, Lukács Ervin és Wolfgang Gönnenwein vezényel. Héja Domonkos hétfői tájékoztatóján bejelentette, az az álma, hogy a Danubia zenekar néhány éven belül állandó hivatásos együttessé váljon. Ehhez további támogatókat keresnek. (d. m.) Y A RÁDIÓ MELLETT Értékek a süllyesztőből Bár a legelemibb udvariassági szabályokkal is ellentétes, mégis napi gyakorlattá vált, hogy a műsorokhoz betelefonáló hallgatók nem mutatkoznak be. Egyikük-másikuk ugyan elárulja a keresztnevét, de sokan még azt sem. Úri helyeken régen nem foglalkoztak névtelen bejelentésekkel, levelekkel. Ma már elfogadottá vált, hogy név nélkül lehet véleményt nyilvánítani nemcsak a kereskedelmi rádiókban, hanem a közszolgálati adókon is. Nem tudni, miért divatos az inkongnitó. Reménykedjünk, hogy nem a félelem, csak az össznépi kulturálatlanság az oka, ám ennek semmiképpen nem a Magyar Rádióban kellene teret engedni. Éveken át az a vád érte a rádió Vasárnapi újság című műsorát, hogy a riporterek „mikrofonállványként” tevékenykednek benne, s ahelyett, hogy megszorongatnák beszélgetőpartnereiket, hagyják, hogy elmondják a mondandójukat. Ilyenfajta vád ma már egyetlen újságírót sem érhet, a híresen rámenős kollégák ugyanis négy esztendőn át tűrték, hogy Horn Gyula rendszeresítse számukra sajtótájékoztatóin a mikrofonállvány szerepét. A Vasárnapi újság pedig tovább folytatja a korábbi gyakorlatát, kikérdezi a megszólalókat, és hagyja, hogy álláspontjukat elmagyarázhassák a hallgatóknak. Legutóbb Harrach Péter szociális miniszter kapott lehetőséget arra, hogy elmondja jövőre vonatkozó terveit, elképzeléseit a műsorban. Beszélt arról, hogyan devalválódott az elmúlt évtizedekben a család társadalmi szerepe, hogy mit lehet, mit kell tenni ennek megváltoztatására. A „kispolgári” eszméket nyilvánvalóan azért rombolták az elmúlt évtizedekben, mert naivitásukban (?), ostobaságukban (?), cinizmusukban (?) a rendszer ideológusai hittek a nagy kommunista feloldódásban. Ez azonban csak úgy érhető el, ha az emberekből kioltanak minden nemzeti érzést, büszkeséget. Erről is szó esett többek között Sediánszky János Magyar millennium című sorozatának legutóbbi adásában. Ezt a célt szolgálta például az is hogy a fővárosi középiskolásokat március 15-én, mely nem volt munkaszüneti, csak tanítási szünetnap, óvatosságból bezárták az iskolákba. A „kezelés” elég eredményesnek bizonyult. Ha ma körülnézünk a középgenerációknál, valóban nem duzzasztja kebelüket a büszkeség és nemzeti érzés, legfeljebb ha a magyar sportsikerek nyomán felhangzó Himnusz dobogtatja meg a szívüket. A nemzettudat nem magától lesz, azt tanítani, ápolni kell. Ehhez Sediánszky János műsora hétről hétre jó segédanyagot szolgáltat. Réges-régi felvételt tűztek műsorra vasárnap este a Petőfi adón A rádió dalszínháza keretében. Az Ének a színészetről című beszélgetés készítőjét a Magyar Nemzet hűséges olvasói jól ismerték. Mátrai Betegh Béla mutatta ugyanis be Neményi Lilit a rádióhallgatóknak. A színész-énekesnőn kívül megszólaltak a kortársak, és sok felvételt hallgathattunk, melyek jobban árulkodnak minden dicséretnél. Hogy miért éppen a Neményi Liliről szóló műsor volt a szerencsés kiválasztott a hatalmas hangtárból, nem tudható. Mátrai Betegh Bélát viszonthallani mindenképpen érdekes, tanulságos lehetett, és nemcsak azoknak, akik ismerték, hanem azoknak is, akik hívei voltak egy eltűnt világ újságírásának. Honthy Kinga