Magyar Nemzet, 1998. november (61. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-02 / 256. szám
2 Magyar Nemzet KÜLPOLITIKAI HELYZET FELELŐSSÉGGEL TARTOZUNK a román-magyar kapcsolatokban eddig elért sikerekért - hangoztatta a román külügyminiszter a Curentul című napilap hasábjain azt követően, hogy Andrei Plesu Budapesten tárgyalt kollégájával, Martonyi Jánossal. Hasonló szellemben nyilatkozott a román miniszterelnök is, aki novemberben látogat Magyarországra. A magyar-német egyetem alapításáról szóló kormányhatározatot végre fogjuk hajtani, függetlenül Andrei Marga oktatási miniszter álláspontjától - idézte Radu Vasile szavait a Cotidianul című lap. A miniszter és közvetlen munkatársai mégis azt igyekeznek bizonyítani, hogy a kormányhatározat törvényellenes, s erre hivatkozva mindeddig figyelmen kívül hagyták az összes rendelkezést, amely a döntésből a tárcára vonatkozik, írta Cotidianul. LESZ BOMBÁZÁS, ha Belgrád nem teljesíti ígéreteit - jelentette ki a francia Journal du Dimance hasábjain Richard Holbrooke. Az amerikai különleges megbízott a Szlobodan Miloseviccsel, a koszovói válság feloldására október közepén létrehozott egyezség betartását sürgette ezekkel a kemény szavakkal. Határozottan elvetette, hogy a NATO - elkerülendő a katonai fellépést - hajlandó lenne módosítani, kitolni a megszabott határidőket, amíg Belgrád teljes mértékben végrehajtja a megállapodásból reá hárulókat. ÚJ ÖSSZEÜTKÖZÉS veszi kezdetét Irak és a Nyugat között - jósolta a The Daily Telegraph annak kapcsán, hogy az iraki vezetés úgy döntött, megszakítja az együttműködést az iraki vegyifegyver-program ENSZ-ellenőreivel. A lépést teljes mértékben elfogadhatlannak minősítették szerte a világon. Brit külügyi értékelés szerint Bagdad ismételten kihívást intéz a Biztonsági Tanács határozatai és a fegyverzetellenőrök munkája ellen. A The Sunday Telegraph vasárnap arról írt, hogy Irak titkos megállapodást kötött Szíriával az iraki olaj szankciósértő csempészéséről röviddel azelőtt, hogy ismét megszakította az együttműködést az ENSZ leszerelési ellenőreivel. Nyugtalanságát fejezte ki az orosz külügyminisztérium is. A Moszkvában közzétett sajtóközleményben - jelentette az MTI - az orosz külügyminisztérium arra figyelmeztet, hogy Bagdad szombati lépése „meghiúsíthatja az iraki probléma rendezését célzó további erőfeszítéseket”, s egyben sérti a korábban megkötött megállapodásokat, amelyek megnyitották volna az utat a nemzetközi büntetőintézkedések feloldásához. (K. M.) Spanyol döntés Kártalanítják az ETA-áldozatokat A spanyol állam magára vállalja annak a több milliárd pezetás összegnek a kifizetését, amelylyel az ETA tartozna kártalanítani áldozatait, illetve a családtagokat - közölte a hét végi spanyol sajtó alapján az MTI. A madridi kabinet döntésének a béketárgyalások elősegítése a célja, ennek érdekében a kormány azt sem fogja követelni, hogy a baszk szeparatista terrorszervezet a tárgyalások megkezdése előtt szolgáltassa be a birtokában lévő fegyvereket. A Terrorizmus Áldozatainak Szövetsége által közzétett adatok szerint az ETA pénzügyi tartozása meghaladja a hatvanmilliárd pezetát. José Maria Aznar miniszterelnök azt is el szeretné érni, hogy a parlament intézményes nyilatkozatot tegyen az utóbbi húsz év 810 halálos áldozata családtagjai és a sebesültek személyes bátorsága és áldozata elismerésére. Az Aznar-kormány hangsúlyozza az erőszakos cselekmények végleges felfüggesztésének szükségességét. Egyúttal pedig azt várja, hogy a terrorszervezet adjon valamiféle garanciát arra, hogy a több mint egy hónapja bejelentett fegyverszünet valóban komoly és végleges. Washington minden válaszlehetőséget nyitva tart Irak újabb kihívása Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag elítélte Irak szombati döntését, amely szerint megszakítanak minden együttműködést a nemzetközi fegyverzetellenőrökkel. A BT felszólította Bagdadot, hogy „azonnal és feltétel nélkül" vizsgálja felül álláspontját. WASHINGTON Még szombaton intenzív egyeztetést tartottak Clinton elnök külpolitikai tanácsadói és döntéshozói az iraki kérdésről, s a hivatalos megfogalmazás szerint számolnak minden válaszlehetőséggel - beleértve a katonai akciót is. William Cohen védelmi miniszter megszakította ázsiai körútját, és vasárnap délutánra visszaérkezett Washingtonba. Az elmúlt napokban folyamatosan éleződött ki a feszültség Irak és az Egyesült Államok, illetve a világszervezet között. A hét elején ugyanis ellentmondásos jelentések láttak napvilágot az iraki ideggázprogramról. A nemzetközi ellenőrök által talált minták alapján egy amerikai jelentés megerősítette a halálos fegyver iraki jelenlétét, egy francia, illetve egy svájci laboratóriumi vizsgálat ugyanakkor úgy találta, hogy a bizonyítékok nem egyértelműek. Pénteken a Biztonsági Tanács úgy döntött, hogy áttekinti, Bagdad hogyan tartja be az ENSZ-határozatokat. Nem tett ígéretet - az amerikai ellenkezés nyomán - azonban arra, hogy kilátásba helyezi az Irak-ellenes szankciók feloldását. Ezt követte szombaton a Szaddám Huszein vezette iraki döntéshozó testületek ülésezése, majd az újabb bagdadi kihívás: Irak minden együttműködést megszüntet az ENSZ ellenőreivel, ameddig a BT fel nem oldja a szanciókat és „meg nem tisztítja” a nemzetközi csoportot „az amerikai kémektől és ügynököktől”. A Biztonsági Tanács elítélő állásfoglalását követően pedig az iraki alelnök vasárnap is megerősítette, hogy mindaddig kitartanak a döntésük mellett, ameddig fel nem oldják a nyolc éve életben lévő szankciókat. Washingtonban a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője a nemzetközi közösségnek szóló súlyos fenyegetésnek minősítette a bagdadi lépést, s Sandy Berger nemzetbiztonsági tanácsadó, valamint Madeleine Albright külügyminiszter a CIA igazgatója, a fehér házi kabinetfőnök, továbbá vezető diplomáciai és katonai tisztségviselők társaságában még szombaton tanácskozást tartott. A hét végén Clinton rendeletet írt alá az iraki politikai ellenzék további támogatásáról - pár nappal korábban a kongresszus nyolcmillió dollárt bocsátott az elnök rendelkezésére ebből a célból. A hivatalos washingtoni megfogalmazások nyitva tartják a katonai akció lehetőségét, ugyanakkor széles körű diplomáciai egyeztetés indult meg a szövetségesekkel és ENSZ-tisztségviselőkkel is. Az iraki válság legutóbbi kiéleződésekor, februárban Kofi Annan ENSZ-főtitkár hozta tető alá azt a megállapodást, amelyet most Szaddám Huszein felrúgott. (lambert) Nemzetközi élet Emlékezés a meggyilkolt Jichak Rabinra Netanjahu elveti az oslói egyezséget A Jasszer Arafattal közelmúltban kötött megállapodás ellenére Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szombaton kijelentette: nem hajlandó követni azt a politikai vonalat, amelyet Jichak Rabin egykor a palesztinokkal folytatott tárgyalásaival kijelölt. Eközben Izraelben százezrek emlékeztek meg a meggyilkolt izraeli miniszterelnökről. HÍRÖSSZEFOGLALÓ - Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy mélységesen megrendítette három évvel ezelőtt Rabin meggyilkolása, „rossz megegyezésnek” minősítette azonban a palesztin autonómiáról Oslóban kötött alkut. Netanjahu szerint az izraeli fél Wye Plantationben minden lehetségeset megtett annak érdekében, hogy „az Oslóban okozott károkat kijavítsa”. Netanjahu a televízióban nyilatkozott, ugyanakkor, amikor országszerte izraeliek sokasága emlékezett meg a három éve meggyilkolt Jichak Rabin haláláról. Szombat este Tel-Avivban nagygyűlést tartottak, s több mint százezren tettek hitet Rabin szellemi-politikai öröksége mellett. Rabint három évvel ezelőtt azon a demonstráción lőtték le, amelyet „a békéért, az erőszak ellen” felhívás jegyében szerveztek. A megemlékezés kezdetén a téren elhelyezett hatalmas képernyőkön részleteket vetítettek a volt kormányfőnek a merénylet előtt néhány perccel mondott beszédéből, s arról a történelmi pillanatról, amikor 1993-ban a washingtoni Fehér Házban kezet fogott Jasszer Arafattal - jelentette az MTI. A ciszjordániai Rámalláh városban összegyűlt palesztin vezetés a hét végén jóváhagyta a Wye Plantationben múlt pénteken aláírt izraeli-palesztin megállapodást - közölték hivatalosan. A palesztin vezetés nagy többséggel úgy döntött, hogy támogatja a Wye Plantationben kötött egyezményt, és teljesíti az egyezmény szerint reá háruló kötelezettségeket. A Hamasz szélsőséges muzulmán mozgalom vasárnap ugyanakkor válaszcsapást helyezett kilátásba a Palesztin Hatóság ellen, ha az nem hagy fel a szervezet elleni akcióival, maga a szervezet pedig ismét elítélte az október 23-án aláírt palesztin-izraeli megállapodást. Ezzel egy időben az ugyancsak szélsőséges Hezbollah szervezet Jasszer Arafat meggyilkolására szólította fel a palesztinokat. 1998. november 2., hétfő Továbbra is Jelcinnél van az atombőrönd Terv az orosz válság megfékezésére Intézkedési tervet fogadott el a válság megfékezésére az orosz kormány, amely az infláció kordában tartását, a bankrendszer szanálását és az adók csökkentését ígéri. Jevgenyij Primakov orosz kormányfő sajtóértekezletén kijelentette: „szó sem volt arról”, hogy Borisz Jelcin átadná jogköreit neki, azonnal a Szocsiban szabadságát töltő elnökhöz repül, amint az hívni fogja, és az atombőrönd továbbra is az államfő kezében van. Az orosz kormány szombati ülésén megvitatta és elfogadta a válságkezelő csomagtervet, amely szerint már a jövő év közepétől gazdasági élénküléssel lehet számolni, de csak akkor, ha Oroszország külföldi hitelekhez jut - jelentette az MTI. A dokumentum véglegesítése az észrevételek nyomán a november 5-re kitűzött újabb tanácskozás feladata lesz. Jevgenyij Primakov miniszterelnök újólag hangoztatta, hogy az intézkedési csomagot szükség szerint lehet majd módosítani és kiegészíteni. Andrej Sapovaljanc orosz gazdasági miniszter a Jurij Maszljukov első miniszterelnök-helyettes irányításával kidolgozott gazdasági csomagot előterjesztve azt emelte ki, hogy annak megvalósulása esetén az év végéig az infláció üteme nem emelkedne havi öt százalék fölé, jövőre pedig az egész éves pénzromlás nem lehet több harminc százaléknál. Sapovaljanc szerint az ipari termelés 1999 első felében csak három százalékkal mérséklődik, de ha elmarad a beavatkozás, akkor tizenegy százalékos visszaesés várható, s a GDP is valószínűleg ilyen arányban lesz kisebb. Az orosz gazdasági miniszter elismerte, hogy a külföldi hitelek elmaradása esetén más finanszírozási források után kell nézni, ami egyet jelent az infláció meglódulásával, a rubel értékvesztésével és az ipari termelés megtorpanásával. Primakov elmondta, hogy a Valutaalap szakértői már véleményt nyilvánítottak a tervezett lépésekről: az észrevételek egy része elfogadható, másik része viszont nem, egyebek között az állam gazdasági szerepének visszafogására tett javaslatok. „Oroszország nem az az ország, amely hanyatt vágná magát vagy térdre kényszerülne. Könnyebben állva maradunk, ha támogatást kapunk az IMF-től” - jelentette ki a miniszterelnök. Primakov ismerteti a programcsomag részleteit mai külföldi képszolgálata. Ma dönt a fellebbezésről a Lordok Háza Belga kereset Pinochet ellen Keresetet nyújtott be hat, Belgiumban élő chilei is egy belga bíróságon emberiség elleni bűncselekmény címén Augusto Pinochet volt chilei diktátor ellen - adta hírül az MTI. A Franciaországban, Spanyolországban, Svédországban és Svájcban élő chileiek hasonló kereseteket benyújtva azt szeretnék elérni, hogy a volt államfőt, aki jelenleg házi őrizetben van egy londoni kórházban, kiadják ezeknek az országoknak és ott felelősségre vonhassák. Pinochetet október 16-án vették őrizetbe Londonban azt követően, hogy Baltasar Garzon spanyol vizsgálóbíró nemzetközi letartóztatási parancsot adott ki ellene népirtással, terrorizmussal és emberek megkínzásával vádolva a chile szenátus örökös tagját. Múlt szerdán a londoni felső bíróság elutasította a spanyol folyamodványt, míg brit ügyészek hétfőn a Lordok Házában fellebbezést nyújtanak be a döntés ellen. A hat felperest képviselő ügyvéd most kijelentette: megtesznek minden tőlük telhetőt, mert ha Spanyolországnak nem sikerül elérnie Pinochet kiadatását, ők megkísérlik, hogy Belgium nevében folyamodjanak ugyanezért. Rosario Aguilar, az egyik felperes reményét fejezte ki, hogy a keresetük precedenst teremt. Ami Chilében történt, az megtörténhet másutt is, például Jugoszláviában - mondta. Az asszony húsz éve költözött Belgiumba, azt követően, hogy férjét Chilében letartóztatták, azóta sem bukkantak a nyomára. A diktátoroknak, gyilkosoknak értésére kell adni, hogy egy nap tetteikért felelniük kell - jelentette ki végezetül Rosario Aguilar. Enyhe republikánus fölény a kongresszusi választások előtt Clinton most nem téma WASHINGTON Ha Kenneth Starr különleges ügyész egy kicsit tovább várt volna a Clinton elnökről készített jelentése kongresszusi beterjesztésével, talán az elkövetkező két évben másként alakul az Egyesült Államok törvénykezése. Egy hónapja ugyanis, a botrány csúcspontján még úgy tűnt, hogy a republikánusok vastagon profitálnak a történtekből, s nemcsak hogy megerősítik jelenlegi többségüket a kongresszus alsó házában, a képviselőházban, de a szenátusi fölényüket is legalább 60:40-re növelik a demokratákkal szemben. Ez pedig azt jelentette volna, hogy a kisebbségi pártnak nem marad lehetősége a számukra kedvezőtlen törvények elfogadásának megakadályozására, az obstrukcióra - vagy miként Amerikában nevezik, a filibusterkedésre. Egy hónap alatt azonban fordult a világ, kiegyenlítődtek az erőviszonyok, s Tom Mann, a Brookings Intézet ismert politikai elemzője úgy látja, jelenleg az amerikai politika ott tart, mint egy éve. Nem várható földcsuszamlás, igaz, az sem valószínű, hogy a demokraták valóra váltanák dédelgetett álmukat és visszaszereznék a képviselőházat. Enyhe republikánus fölényt mutatnak a felmérések, de ez már nem annyira Clinton vétkének a következménye, mint inkább az időközi választások visszatérő jelensége, amely szerint az elnök pártja hátrányból indul. A köztársaságiak az utolsó hetekben még ráerősítettek, s mivel - mint hagyományosan - most is jóval több kampánypénzzel rendelkeztek, tízmillió dolláros, részben Clinton magatartását kipellengérező televíziós hirdetésekkel próbálták a fej fej melletti körzetekben elbillenteni a mérleg nyelvét. A hatás egyelőre kiszámíthatatlan. A felmérések azt mutatják, hogy a választási harc nem éleződött ki az elnök jövőjéről szóló referendummá, a szavazókat jobban izgatják a helyi dolgok és problémák. Ugyanakkor viszont - s ez már összefüggésbe hozható a szexbotránnyal - egy dolog, hogy ki mit gondol, s más kérdés, hogy ki megy el szavazni. S a feltételezések szerint a republikánusoknak jobban sikerülhet mozgósítani a Lewinskyügyön felháborodott hagyományos szavazórétegeiket, mint a demokratáknak a sajátjukat. Az előrejelzések egyébként is azt ígérik, hogy talán a szokásosnál is kevesebben, harmincvalahány százaléknyian keresik majd fel a szavazóhelyiségeket. Azonban nagyon nem mindegy, hogy ez a „valahány” pontosan mennyi is lesz: Mann szerint ha a részvételi arány 33 százalék alatt marad, a demokraták nagy bajba kerülhetnek. Harmincnégy szenátusi, valamennyi (435) képviselőházi mandátum és harminchat állam kormányzói tisztének a sorsa dől el kedden. A legvalószínűbbnek tartott forgatókönyv szerint a republikánusok növelik eddigi, huszonkét fős többségüket a képviselőházban, a szenátusi adok-kapok egyenlege pedig kettő-négy új hellyel egészítheti ki az eddigi ötvenötöt. Mindkét oldalon lehetnek olyan pozíciószerzések, amelyeknek a jelentőségét utólag a pártvezetés majd kihangsúlyozhatja. A republikánusok például valószínűleg eddigi harminckét kormányzói helyük számát is gyarapítják, ám a másik párt szerzi meg a legnagyobb államot, Kaliforniát, amelyre tizenhat éve hiába vágyott, s ahol esetleg a szociális programok demokrata műhelyét építhetik fel, szembeállítva az országos trenddel. A fő tanulságnak azonban az ígérkezik, hogy kifullad a konzervatív republikánusok morális megújulási lendülete, a kongresszusba bekerülő új arcok inkább mérsékelt, középutas politikát képviselhetnek. S mivel kedd után egyre több szó esik majd a 2000-es elnökválasztásokról, tanulságos lehet az is, hogy a köztársaságiak pillanatnyilag legnépszerűbb embere, a biztos újraválasztás előtt álló George Bush texasi kormányzó (a volt elnök fia) miért habozik az elnökjelölésről beszélni. Mint mondja, nem szívesen tenné ki se a saját, se a családja magánéletét mindannak, ami a Fehér Ház lakójára vár. Lambert Gábor