Magyar Nemzet, 1999. március (62. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-04 / 53. szám
1999. március 4., csütörtök Erdélyben egyetlen iskolát sem adtak vissza Tőkés László a Lónyay Gimnáziumban „A társadalmi igazságtétel keretében, Isten kegyelméből újraalakuló Lónyay Gimnázium vendégeként ennek az igazságosságnak a kiteljesedését várom a hajdani iskolaépület visszadása által. De még mielőtt ez megtörténne, hálát adok Istennek, és őszinte elismerésemet fejezem ki amiatt, hogy a Lónyay lelki háza már megépült. Madarász Imréné igazgatónő áldozatos munkájáért és munkatársai szolgálatáért Istené legyen a dicsőség” - ezekkel a sorokkal köszöntötte Tőkés László erdélyi református püspök a budapesti Lónyay Utcai Református Gimnázium tanárait és tanulóit az iskolában tett látogatásakor. Az ünnepség után beszélgettünk a püspökkel. Magyarországon a református egyháznak az óvodától az egyetemig összesen 96 oktatási intézménye van. Mi a helyzet Erdélyben? - Egyetlen iskolánkat sem kaptuk vissza - mondta el a püspök. - A Király-hágó melléki (Partium) egyházkerületben három középiskolát alapítottak újra (Zilah, Szatmárnémeti, Nagyvárad), az erdélyi részen nyolcat. Ezeket azonban nem úgy kell elképzelni, mint Magyarországon. Ezek csak református osztályok, megtűrtként kapnak helyet más iskolában. Az államtól egyetlen fillért nem kapunk az oktatáshoz. Az érdeklődés pedig óriási lenne, mert Erdélyben általános, hogy szinte mindenkit megkeresztelnek, mindenki konfirmál, és jár az istentiszteleti alkalmakra. A hetvenes, nyolcvanas években Erdélyben a népesség összetételét úgy igyekeztek megváltoztatni, hogy hatalmas lakótelepeket építettek, ahová Dél- és Kelet-Romániából telepítettek lakókat (románokat), így csökkent a magyar lakosság aránya. A ’89-es forradalom után viszont az erdélyi magyarság szinte önmagát fejezte le, hiszen az értelmiség nagy százaléka elvándorolt Magyarországra vagy Nyugatra. Hogy próbálnak változtatni ezen a helyzeten? Éppen az elment értelmiség pótlása miatt lenne szükség az egyházi felekezeti oktatási rendszer kiépítésére, az elkobzott egyházi iskolaépületek maradéktalan visszaszolgáltatására, a magyarországihoz hasonló normatív állami támogatásra a már meglévő iskolák számára. Jelenleg azonban ez csak álom, mert a román oktatáspolitika az egyházi tanügyi intézményeket a magánoktatás körébe utalja, és a magyar nyelvű állami oktatás is változatlanul tovább sorvad. - Temesváron Új Évezred Református Központ felépítését határozták el. Milyen cél szolgál majd az épület? - A temesvári református központ épületegyüttesének sokféle rendeltetése lesz. Ez temesvári, valamint bánsági egyházunk és magyarságunk sajátos helyzetéből fakad. Ennek megfelelően hajléka és „erős vára” kíván lenni kisebbségben és szórványban élő református egyházunk népének és ifjúságának, temploma a temesvári gyülekezetnek, szellemi-lelki fellegvára a temesközi reformátusoknak és kollégiuma a vidék tanulóifjúságának, nem utolsósorban pedig történelmi hagyományainknak és 1989 szellemének megfelelően központja az ökumenikus-etnikumközi kapcsolatoknak. (r. t.) Hiányos tankönyvigénylés Az iskolák alig fele küldte viszsza a március 1-jei határidőig tankönyvigényét - adta hírül az MTI. Az Oktatási Minisztérium döntése alapján az általános iskolák 5-8. évfolyamán a történelem, földrajz és biológia tárgyak esetében a rendelési határidő május 25-re módosult. A piac 92 százalékát uraló 12 kiadó, miután tárgyaltak Pokorni Zoltán oktatási miniszterrel, elfogadta a tárca döntését. A többi osztályban azonban a március 1-jei kötelező rendelési határidő változatlan maradt. Erről az iskolákat külön is értesítették. A Nemzeti Tankönyvkiadó szerint a késedelmes megrendelések lehetetlenné teszik a tankönyvgyártást. A kiadó csak azoknak az iskoláknak tudja a tankönyvek pontos szállítását garantálni, amelyek napokon belül postázzák igényüket. HIRDETMÉNY diszkont kincstárjegyek kibocsátásáról Kibocsátó a Magyar Állam, akit a kibocsátás során a Magyar Államkincstár Államadósság Kezelő Központ képvisel. A kibocsátás alapja a Magyar Köztársaság éves költségvetéséről szóló törvény. A kibocsátás célja a központi költségvetés hiányának részbeni finanszírozása és a lejáró államadósság megújítása. 1. Az értékesítésre kerülő diszkont kincstárjegy adatai Értékpapír kódja: 0990616 ISSN azonosító: HU0000511753 Első kibocsátás napja: 1998. 06.17. Lejárat napja: 1999.06.16. Hátralévő futamidő: 3 hónap 2. Az értékesítés feltételei A diszkont kincstárjegy értékesítése aukció útján történik Az aukció napja: 1999.03.09. Meghirdetett mennyiség: 5 Mrd Ft Pénzügyi teljesítés napja: 1999.03.17. A kibocsátó az előző aukción kialakult átlaghozamtól való eltérés mértékét nem korlátozza. A másodpiaci forgalomban történő vásárlás esetén elérhető hozam (EHM) aktuális mértékét a forgalmazóhelyeken a Kormány 41/1997.(111.5.) Kormányrendelete alapján kifüggesztett árfolyam táblázat tartalmazza. Törlesztés, visszaváltás: A névérték visszafizetése lejáratkor egy összegben esedékes. A diszkont kincstárjegyeket a kibocsátó lejárat előtt nem váltja vissza. Címletezés: A diszkont kincstárjegy alapcímlete 10 000 Ft. A kibocsátó a diszkont kincstárjegyek sorozatait összevont címletben bocsátja ki, így a befektetők váltócímletek fizikai birtokába nem juthatnak. A vásárlók köre: Devizabelföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek. E körben a diszkont kincstárjegy futamideje alatt szabadon átruházható. Az aukció szabályait .A diszkont kincstárjegyek aukciós forgalmazásának üzleti feltételei (1998. november 23.)* tartalmazza: Budapest, 1999. március 3. Államadósság Kezelő Központ W 4/ falat ,,jg. ^(magyar állampapír^ ÁLLAMI GARANCIÁVAL Kultúra A közbeszerzési törvény kikerülhetetlen Viták és álláspontok az új Nemzetiről „A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma képviseletében a mai napon Várhegyi Attila politikai államtitkár tárgyalt a Magyar Építészkamara elnökével, Callmeyer Ferenccel. Az elnök tolmácsolta az építészkamara azon álláspontját, hogy a Nemzeti Színház beruházása kapcsán tervpályázat kiírása is szükséges. A tárca politikai államtitkára Schwajda György miniszteri biztosnak támogatólag adta át a pályáztatásra vonatkozó javaslatot, a továbbiakban a miniszteri biztos szolgál információkkal” - szól a minisztérium kedden kiadott közleménye. Schwajda György, ígérete szerint, lapunk szombati számában fejti ki véleményét. A Magyar Építészszövetség elnöke, Patonai Dénes elmondta, a Nemzeti Színház építésének jogi részét megítélni kamarai hatáskör, ugyanakkor megérti a kormánybiztosnak azt az álláspontját, hogy pályázat kiírására nincsen idő. A szövetség nevében hivatalos véleményt csak azután mondhatna, miután megkérdezte jogi szakértőjüket. Ám úgy érzi, egy állami beruházásra a közbeszerzési törvény előírásait kell alkalmazni. Ilyen esetben a jogkövető magatartás a példamutató. Úgy gondolja, az építésztársadalom annyiszor rugaszkodna neki újra a Nemzeti tervezésének, ahányszor felkérik erre. Mindenképpen az lenne a kívánatos, ha a színház társadalmi konszenzussal jönne létre. Siklós Máriát a szövetség elnöke csak munkáiból ismeri. Amit eddig tervezett, az jellemzően meglévő terek belső struktúrájának az átalakítása; ez nem zárja ki, hogy ragyogó Nemzeti-tervet tud készíteni. Mégsem elfogadható, hogy egy kijelölt személy legyen a tervező, s a szakma bevonása helyett a szakma megkerülésével döntsenek. A kamara nem akadékoskodik, tárgyalási javaslatával arra törekszik, hogy előbbre vigye a Nemzeti ügyét. A hatályos törvények szerint Igor Popov moszkvai építészmérnök nem vállalhat tervezési munkát Magyarországon, kivéve, ha tagja valamelyik hazai szakmai kamarának. A kormánybiztos döntése alapján ő készítené a színház műszaki koncepcionális terveit. Amint azt egy szakértő lapunknak nyiltakozta, még ha a kht. keretében folyik is a Nemzeti felépítése, mivel állami pénzt használnak fel, nem kerülhetik ki a közbeszerzési törvényt. Ez előírja, hogy 7,5 millió forint feletti szolgáltatás esetében kötelező a pályázat kiírása. A tervezés szolgáltatás. A megbízási díjat nem lehet szétaprózni több 7,5 millió alatti tételre. (h. k.) Még nem dőlt el, a felvonulási tér melyik részén áll majd a Nemzeti Színház Kavran Zoltán felvétele Siklós Mária, a színháztervező Siklós Mária (1939) Ybl-díjas építész középület-tervezései között kiemelkedő szerepet játszottak színházrekonstrukciós tervei. A legfontosabbak: Állami Bábszínház (a Láng Rudolf tervei alapján épült székház földszintjén a belső udvar beépítésével több szinten alakult ki a 380 személyes nézőtér); Katona József Színház, ahol a század elején épült lakóház udvarában és a pince irányában ezer négyzetméteres bővítési lehetőséggel 352 személyes nézőteret tervezett; az Operaház üzemháza, amelyet az Operaház épületével az úttest alatt alagút köt össze; nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, ahol 130 tagú állandó társulat számára teremtett feltételeket a régi épület felújításával és új üzemi épületszárnyhoz való hozzácsatolásával; pécsi Nemzeti Színház és Kamaraszínház, a múlt század végén épült színház és a mellette levő táncterem összekapcsolásával és kiegészítésével kulturális centrumot alakított ki. Magyar Állami Operaház, az Ybl Miklós tervezte épület alapterületének egyharmadát korszerűsítette, funkcionális elrendezését szinte teljesen átalakította, és az épület külsőleg is teljesen megújult; az utóbbi években nevéhez fűződik a szolnoki Szigligeti Színház, a Vígszínház, a Thália, a Madách Színház és a Fővárosi Operettszínház felújítása is. Scheiber Sándor-díj Felkai László és Babits Antal kitüntetése Hámori József kulturális miniszter - a szakmai kuratórium javaslata alapján - Scheiber Sándordíjat adományozott szerdán Felkai László professzornak a magyar és a zsidó művelődéstörténet területén végzett több évtizedes munkásságáért, valamint Babits Antal szerkesztőnek a judaisztika és a középkori héber irodalom területén végzett kimagasló munkásságáért. Az elismerés Scheiber Sándor főrabbi halálának évfordulóján, március 3-án azoknak adományozható, akik kiemelkedőt alkottak a zsidó vallás-, művelődéstörténet, oktatás és a zsidók és nem zsidók közötti párbeszéd és tolerancia előmozdítása terén. A díj összegét a kulturális miniszter 1999-től 300 ezer forintra emelte. Felkai László a pedagógiai tudományok akadémiai nagydoktora. Megírta A Budapesti Zsidó Fiú- és Legánygimnázium történetét, a zsidó iskolák tanterveinek történetét, elemzésüket és a zsidó iskolák történetének rövid összefoglalását. Babits Antal 1989 óta a Magyar Rádióban, illetve a Magyar Televízióban rendszeresen közreműködik vallási és judaisztikai tárgyú műsorokban. 1990-től a Logos Kiadó vezetőjeként filozófiai és judaisztikai könyvek megjelentetésével is foglalkozik. 1996-tól az Országos Rabbiképző Intézetben a Yahalom zsidó művelődéstörténeti kutatócsoport egyik alapítója. A HÉT FILMJE Szükségállapot HOL VAN AZ A HATÁR, amikor a demokrácia védelmében fel lehet függeszteni a demokratikus jogokat? Meddig lehet provokálni egy közösséget az emberi jogok ürügyén? Végre valódi kérdések egy amerikai filmben. Legfeljebb azért szurkolhatunk, hogy a válaszok is megközelítsék a probléma felvetésének komolyságát. Szaúd-Arábiában pokolgéppel fölrobbantják az amerikai követséget. Nem késik az ellencsapás: bravúrosan megtervezett és végrehajtott akcióban elfogják a merénylet kitervelőjét, az iszlám fundamentalisták egyik vezetőjét, Ahmed bin Talal sejket. De hogy ki rabolta el, milyen céllal a terrorista vezért, azt nem tudjuk, mint ahogy nem értesül a hírről az FBI titkos ügynöke, Antony Hubbard sem. Így aztán, amikor New York belvárosában arab szélségesek túszul ejtenek egy buszt, s követelésük egyetlen mondat - „Engedjék szabadon!” -, nem igazán tudja, hogy a közellenségek közül kire vonatkozik a felhívás. Szerencsére a járművön csak festékbomba robban, így legfeljebb a környékbeli tisztítószalonok forgalma növekszik. Ám a következő buszmerénylet már áldozatokat követel. Aztán bomba robban egy színházi bemutatón, s végül a levegőbe repül az FBI székháza is. A hatszáz halottat követelő terrorakció rémülettel tölti el New York lakosságát. Bár az elhárítás éjt nappallá téve dolgozik, megnyugtató eredményt nem tud felmutatni. Az Egyesült Államok elnöke elrendeli a szükségállapot bevezetését a metropolisban. Devereaux tábornok páncélosaival hermetikusan elzárja a várost, s megkezdődik az arab férfilakosság deportálása. Újfajta félelem lesz úrrá New Yorkon. AZ ÜGYESEN KIGONDOLT, valódi problémákat felvető alapszituáció a politikai krimi hagyományának jól kitaposott ösvényén halad a végkifejlet felé. S ezzel együtt maszatossá válik minden. A film befejező részében megkapjuk a figyelmeztetést: nem a terroristák veszélyeztetik a demokráciát, hanem az erőskezű amerikai tábornokok. De ne szaladjunk ennyire előre, nézzük meg, mitől romlott el az, ami jó is lehetett volna. Például attól, hogy összeültek a producerek, a forgatókönyvírók, az ötletmesterek, és szemrevételezték az alapsztori hibáit és hiányosságait. Az nem lehet, hogy csak az arab terroristákat leplezi le a film, az amerikai erőszakszervezeteket pedig békén hagyja. A CIA, az FBI és a hadsereg közül melyiket tüntessék fel jó színben? Túl sok mozidarab dicsérte az utóbbi időben a katonákat, ideje egy kicsit a körmükre koppintani. Aztán az is nyilvánvaló, hogy minden tábornokban egy Pinochet bújik meg, a gyengébbek kedvéért majd bevágnak a film végén egy-két szögesdrótos stadiont. A KÜLSŐ ELHÁRÍTÁS megszokott képén nem érdemes változtatni, maradjon meg a sötét alakok gyülekezetének. Legyen az FBI a jó fiú, s hogy ne érhesse az alkotókat a rasszizmus vádja, a titkos ügynök szerepét Denzel Washingtonra osztják, segítője pedig egy libanoni származású nyomozó lesz. Bruce Willis majd csak elboldogul a nagy fehér tábornok ellenszenves szerepével. De hol marad a szerelmi szál? Az lenne a legszerencsésebb, ha a CIA zavaros múltú ügynöknője (Anette Bering) beszervezne egy New Yorkban élő arab egyetemi tanárt, aki még nem döntötte el magában, hogy terrorista legyen vagy az évezredes kultúra közvetítője. Egymásba szeretnek, s így azt is megtudhatjuk, hogy mi játszódik le egy iszlám férfi lelkében. S hogy mit nem sikerült elrontani Edward Zwick rendező filmjében? Hatásosak az üldözési jelenetek, feszültek a terrorakciókat megelőző pillanatok, most is lenyűgöző, ahogy beindul a nyomozás gépezete. Szabolcs Imre Magyar Nemzet 9 NAPLÓ A BELÜGYMINISZTÉRIUM Duna művészegyüttesének táncosai tegnap érkeztek haza Olaszországból, ahol a Római Magyar Akadémián két, jellegében eltérő előadást tartottak. A közönség és a szakma is magasra értékelte produkciójukat. A produkció a dél-szicíliai Agrigentóban megrendezett nemzetközi folklórfesztiválon első díjat kapott. A fesztivál szépe címet is az együttes tagja, Klausz Bernadett kapta meg. NAGY ATTILA KRISTÓFRA, a harmincöt évesen elhunyt költőre emlékezik ma este nyolc órai kezdettel Budapesten az R. S. 9. Színházban (Budapest VII., Rumbach Sebestyén u. 9.) Fedor Zoltán A vers teste című irodalmi műsorával. KELECSÉNYI CSILLA tárlata ma délután öt órakor nyílik meg a Budapest Galériában (Budapest III., Lajos u. 158.). KILENCVENEZER továbbtanulni vágyó fiatal jelentkezési lapját regisztrálták eddig az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda munkatársai. Végleges adatokkal a jövő hét elején tudnak szolgálni. 42 ezer jelentkezőt lehet felvenni az államilag finanszírozott nappali alapképzésre, az állam 9 ezer főiskolás, illetve egyetemista tanítását fizeti esti és a levelező tagozatos képzésben. Az akkreditált iskolai rendszerű képzésben ezren tanulhatnak tandíjmentesen. Az intézmények által meghirdetett költségtérítéses helyekre további 20 ezer hallgatót várnak. DEMÉNY MIKLÓS hatvanadik születésnapja alkalmából virtuális kiállítást nyitnak meg festményeiből március 5-én, péntek délután öt órakor a közgazdaság-tudományi egyetem Technológiatranszfer Központjában (Budapest V., Veres Pálné u. 36.). ANDRÉ KERTÉSZ munkáiból március 5-től tekinthető meg kiállítás az ’56-os Galériában (Budapest V., Fálk Miksa u. 7.). A tárlat, melynek megnyitója március 5-én, péntek délután öt órakor lesz, keddtől szombatig déli tizenkét óra és délután hat óra között tekinthető meg.