Magyar Nemzet, 1999. március (62. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-04 / 53. szám

1999. március 4., csütörtök Erdélyben egyetlen iskolát sem adtak vissza Tőkés László a Lónyay Gimnáziumban „A társadalmi igazságtétel kere­tében, Isten kegyelméből újra­alakuló Lónyay Gimnázium ven­dégeként ennek az igazságosság­nak a kiteljesedését várom a haj­dani iskolaépület visszad­ása ál­tal. De még mielőtt ez megtör­ténne, hálát adok Istennek, és őszinte elismerésemet fejezem ki amiatt, hogy a Lónyay lelki háza már megépült. Madarász Imréné igazgatónő áldozatos munkájáért és munkatársai szolgálatáért Iste­né legyen a dicsőség” - ezekkel a sorokkal köszöntötte Tőkés László erdélyi református püs­pök a budapesti Lónyay Utcai Református Gimnázium tanárait és tanulóit az iskolában tett láto­gatásakor. Az ünnepség után be­szélgettünk a püspökkel.­­ Magyarországon a refor­mátus egyháznak az óvodától az egyetemig összesen 96 oktatási intézménye van. Mi a helyzet Er­délyben? - Egyetlen iskolánkat sem kaptuk vissza - mondta el a püs­pök. - A Király-hágó melléki (Partium) egyházkerületben há­rom középiskolát alapítottak új­ra (Zilah, Szatmárnémeti, Nagy­várad), az erdélyi részen nyol­cat. Ezeket azonban nem úgy kell elképzelni, mint Magyaror­szágon. Ezek csak református osztályok, megtűrtként kapnak helyet más iskolában. Az állam­tól egyetlen fillért nem kapunk az oktatáshoz. Az érdeklődés pedig óriási lenne, mert Erdély­ben általános, hogy szinte min­denkit megkeresztelnek, min­denki konfirmál, és jár az isten­­tiszteleti alkalmakra.­­ A hetvenes, nyolcvanas években Erdélyben a népesség összetételét úgy igyekeztek meg­változtatni, hogy hatalmas lakó­telepeket építettek, ahová Dél- és Kelet-Romániából telepítettek lakókat (románokat), így csök­kent a magyar lakosság aránya. A ’89-es forradalom után viszont az erdélyi magyarság szinte ön­magát fejezte le, hiszen az értel­miség nagy százaléka elvándo­rolt Magyarországra vagy Nyu­gatra. Hogy próbálnak változtat­ni ezen a helyzeten?­­ Éppen az elment értelmi­ség pótlása miatt lenne szükség az egyházi­ felekezeti oktatási rendszer kiépítésére, az elkobzott egyházi iskolaépületek maradék­talan visszaszolgáltatására, a ma­gyarországihoz hasonló norma­tív állami támogatásra a már meglévő iskolák számára. Jelen­leg azonban ez csak álom, mert a román oktatáspolitika az egyházi tanügyi intézményeket a magán­­oktatás körébe utalja, és a ma­gyar nyelvű állami oktatás is vál­tozatlanul tovább sorvad. - Temesváron Új Évezred Református Központ felépítését határozták el. Milyen cél szolgál majd az épület? - A temesvári református központ épületegyüttesének sok­féle rendeltetése lesz. Ez temes­vári, valamint bánsági egyhá­zunk és magyarságunk sajátos helyzetéből fakad. Ennek meg­felelően­ hajléka és „erős vára” kíván lenni kisebbségben és szórványban élő református egy­házunk népének és ifjúságának, temploma a temesvári gyüleke­zetnek, szellemi-lelki fellegvára a temesközi reformátusoknak és kollégiuma a vidék tanulóifjúsá­gának, nem utolsósorban pedig történelmi hagyományainknak és 1989 szellemének megfelelően központja az ökumenikus-etni­­kumközi kapcsolatoknak. (r. t.) Hiányos tankönyvigénylés Az iskolák alig fele küldte visz­­sza a március 1-jei határidőig tankönyvigényét - adta hírül az MTI. Az Oktatási Minisztérium döntése alapján az általános is­kolák 5-8. évfolyamán a törté­nelem, földrajz és biológia tár­gyak esetében a rendelési határidő május 25-re módosult. A piac 92 százalékát uraló 12 kiadó, miután tárgyaltak Pokorni Zoltán oktatási minisz­terrel, elfogadta a tárca dönté­sét. A többi osztályban azonban a március 1-jei kötelező rende­lési határidő változatlan maradt. Erről az iskolákat külön is érte­sítették. A Nemzeti Tankönyv­­kiadó szerint a késedelmes meg­rendelések lehetetlenné teszik a tankönyvgyártást. A kiadó csak azoknak az is­koláknak tudja a tankönyvek pontos szállítását garantálni, amelyek napokon belül postáz­zák igényüket. HIRDETMÉNY diszkont kincstárjegyek kibocsátásáról Kibocsátó a Magyar Állam, akit a kibocsátás során a Magyar Államkincstár Állam­­adósság Kezelő Központ képvisel. A kibocsátás alapja a Magyar Köztársaság éves költségvetéséről szóló törvény. A kibocsátás célja a központi költségvetés hiányá­nak részbeni finanszírozása és a lejáró államadósság megújítása. 1. Az értékesítésre kerülő diszkont kincstárjegy adatai Értékpapír kódja: 0990616 ISSN azonosító: HU0000511753 Első kibocsátás napja: 1998. 06.17. Lejárat napja: 1999.06.16. Hátralévő futamidő: 3 hónap 2. Az értékesítés feltételei A diszkont kincstárjegy értékesítése aukció útján történik Az aukció napja: 1999.03.09. Meghirdetett mennyiség: 5 Mrd Ft Pénzügyi teljesítés napja: 1999.03.17. A kibocsátó az előző aukción kialakult átlaghozamtól való eltérés mértékét nem korlátozza. A másodpiaci forgalomban történő vásárlás esetén elérhető hozam (EHM) aktuális mértékét a for­galmazóhelyeken a Kormány 41/1997.(111.5.) Kormányrendelete alapján kifüggesztett árfolyam táblázat tartalmazza. Törlesztés, visszaváltás: A­ névérték visszafizetése lejáratkor egy összegben esedékes. A disz­kont kincstárjegyeket a kibocsátó lejárat előtt nem váltja vissza. Címletezés: A diszkont kincstárjegy alapcímlete 10 000 Ft. A kibocsátó a diszkont kincstárjegyek sorozatait összevont címletben bocsátja ki, így a befektetők váltócímletek fizikai birtokába nem juthatnak. A vásárlók köre: Devizabelföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szerve­zetek. E körben a diszkont kincstárjegy futamideje alatt szabadon átruházható. Az aukció szabályait .A diszkont kincstárjegyek aukciós forgalmazásának üzleti feltételei (1998. november 23.)* tartalmazza: Budapest, 1999. március 3. Államadósság Kezelő Központ W 4/ fal­at ,,jg. ^(magyar állampapír^ ÁLLAMI GARANCIÁVAL Kultúra A közbeszerzési törvény kikerülhetetlen Viták és álláspontok az új Nemzetiről „A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma képviseletében a mai napon Várhegyi Attila politi­kai államtitkár tárgyalt a Magyar Építészkamara elnökével, Call­­meyer Ferenccel. Az elnök tolmá­csolta az építészkamara azon ál­láspontját, hogy a Nemzeti Szín­ház beruházása kapcsán tervpá­lyázat kiírása is szükséges. A tár­ca politikai államtitkára Schwajda György miniszteri biztosnak támogatólag adta át a pályáztatás­ra vonatkozó javaslatot, a továb­biakban a miniszteri biztos szol­gál információkkal” - szól a mi­nisztérium kedden kiadott közle­ménye. Schwajda György, ígérete szerint, lapunk szombati számá­ban fejti ki véleményét. A Magyar Építészszövetség elnöke, Patonai Dénes elmondta, a Nemzeti Színház építésének jogi részét megítélni kamarai ha­táskör, ugyanakkor megérti a kormánybiztosnak azt az állás­pontját, hogy pályázat kiírására nincsen idő. A szövetség nevé­ben hivatalos véleményt csak azután mondhatna, miután meg­kérdezte jogi szakértőjüket. Ám úgy érzi, egy állami beruházásra a közbeszerzési törvény e­­lőírásait kell alkalmazni. Ilyen esetben a jogkövető magatartás a példamutató. Úgy gondolja, az építésztársadalom annyiszor ru­gaszkodna neki újra a Nemzeti tervezésének, ahányszor felkérik erre. Mindenképpen az lenne a kívánatos, ha a színház társadal­mi konszenzussal jönne létre. Siklós Máriát a szövetség elnöke csak munkáiból ismeri. Amit eddig tervezett, az jellemzően meglévő terek belső struktúrájá­nak az átalakítása; ez nem zárja ki, hogy ragyogó Nemzeti-tervet tud készíteni. Mégsem elfogad­ható, hogy egy kijelölt személy legyen a tervező, s a szakma be­vonása helyett a szakma megke­rülésével döntsenek. A kamara nem akadékoskodik, tárgyalási javaslatával arra törekszik, hogy előbbre vigye a Nemzeti ügyét. A hatályos törvények szerint Igor Popov moszkvai építész­mérnök nem vállalhat tervezési munkát Magyarországon, kivéve, ha tagja valamelyik hazai szak­mai kamarának. A kormánybiz­tos döntése alapján ő készítené a színház műszaki koncepcionális terveit. Amint azt egy szakértő lapunknak nyiltakozta, még ha a kht. keretében folyik is a Nemze­ti felépítése, mivel állami pénzt használnak fel, nem kerülhetik ki a közbeszerzési törvényt. Ez elő­írja, hogy 7,5 millió forint feletti szolgáltatás esetében kötelező a pályázat kiírása. A tervezés szol­gáltatás. A megbízási díjat nem lehet szétaprózni több 7,5 millió alatti tételre. (h. k.) Még nem dőlt el, a felvonulási tér melyik részén áll majd a Nemzeti Színház Kavran Zoltán felvétele Siklós Mária, a színháztervező Siklós Mária (1939) Ybl-díjas építész középület-tervezései között kiemelkedő szerepet játszottak színházrekonstrukciós tervei. A legfontosabbak: Állami Bábszínház (a Láng Rudolf tervei alapján épült székház földszintjén a belső udvar beépí­tésével több szinten alakult ki a 380 személyes nézőtér); Kato­na József Színház, ahol a század elején épült lakóház udvará­ban és a pince irányában ezer négyzetméteres bővítési lehetőséggel 352 személyes nézőteret tervezett; az Operaház üzemháza, amelyet az Operaház épületével az úttest alatt alagút köt össze; nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, ahol 130 tagú állandó társulat számára teremtett feltételeket a régi épület felújításával és új üzemi épületszárnyhoz való hozzá­csatolásával; pécsi Nemzeti Színház és Kamaraszínház, a múlt század végén épült színház és a mellette levő táncterem össze­kapcsolásával és kiegészítésével kulturális centrumot alakított ki. Magyar Állami Operaház, az Ybl Miklós tervezte épület alapterületének egyharmadát korszerűsítette, funkcionális el­rendezését szinte teljesen átalakította, és az épület külsőleg is teljesen megújult; az utóbbi években nevéhez fűződik a szolno­ki Szigligeti Színház, a Vígszínház, a Thália, a Madách Szín­ház és a Fővárosi Operettszínház felújítása is. Scheiber Sándor-díj Felkai László és Babits Antal kitüntetése Hámori József kulturális minisz­ter - a szakmai kuratórium javas­lata alapján - Scheiber Sándor­­díjat adományozott szerdán Felkai László professzornak a magyar és a zsidó művelődés­­történet területén végzett több év­tizedes munkásságáért, valamint Babits Antal szerkesztőnek a judaisztika és a középkori héber irodalom területén végzett kima­gasló munkásságáért. Az elisme­rés Scheiber Sándor főrabbi halá­lának évfordulóján, március 3-án azoknak adományozható, akik kiemelkedőt alkottak a zsidó val­lás-, művelődéstörténet, oktatás és a zsidók és nem zsidók közötti párbeszéd és tolerancia előmoz­dítása terén. A díj összegét a kul­turális miniszter 1999-től 300 ezer forintra emelte. Felkai László a pedagógiai tudományok akadémiai nagy­doktora. Megírta A Budapesti Zsidó Fiú- és Legánygimnázium történetét, a zsidó iskolák tanter­veinek történetét, elemzésüket és a zsidó iskolák történetének rövid összefoglalását. Babits Antal 1989 óta a Ma­gyar Rádióban, illetve a Magyar Televízióban rendszeresen köz­reműködik vallási és judaisztikai tárgyú műsorokban. 1990-től a Logos Kiadó vezetőjeként filo­zófiai és judaisztikai könyvek megjelentetésével is foglalkozik. 1996-tól az Országos Rabbi­képző Intézetben a Yahalom zsi­dó művelődéstörténeti kutató­­csoport egyik alapítója. A HÉT FILMJE Szükségállapot HOL VAN AZ A HATÁR, amikor a demokrá­cia védelmében fel lehet függeszteni a demokrati­kus jogokat? Meddig lehet provokálni egy közös­séget az emberi jogok ürügyén? Végre valódi kérdések egy amerikai filmben. Legfeljebb azért szurkolhatunk, hogy a válaszok is megközelítsék a probléma felvetésének komolyságát. Szaúd-Arábiában pokolgéppel fölrobbantják az amerikai követséget. Nem késik az ellencsa­pás: bravúrosan megtervezett és végrehajtott ak­cióban elfogják a merénylet kitervelőjét, az isz­lám fundamentalisták egyik vezetőjét, Ahmed bin Talal sejket. De hogy ki rabolta el, milyen céllal a terrorista vezért, azt nem tudjuk, mint ahogy nem értesül a hírről az FBI titkos ügynöke, Antony Hubbard sem. Így aztán, amikor New York belvárosában arab szélségesek túszul ejte­nek egy buszt, s követelésük egyetlen mondat - „Engedjék szabadon!” -, nem igazán tudja, hogy a közellenségek közül kire vonatkozik a felhívás. Szerencsére a járművön csak festékbomba rob­ban, így legfeljebb a környékbeli tisztítószalonok forgalma növekszik. Ám a következő buszme­rénylet már áldozatokat követel. Aztán bomba robban egy színházi bemutatón, s végül a levegőbe repül az FBI székháza is. A hatszáz ha­lottat követelő terrorakció rémülettel tölti el New York lakosságát. Bár az elhárítás éjt nappallá té­ve dolgozik, megnyugtató eredményt nem tud felmutatni. Az Egyesült Államok elnöke elrendeli a szükségállapot bevezetését a metropolisban. Devereaux tábornok páncélosaival hermetikusan elzárja a várost, s megkezdődik az arab férfila­kosság deportálása. Újfajta félelem lesz úrrá New Yorkon. AZ ÜGYESEN KIGONDOLT, valódi problémákat felvető alapszituáció a politikai krimi hagyományának jól kitaposott ösvényén halad a végkifejlet felé. S ezzel együtt masza­­tossá válik minden. A film befejező részében megkapjuk a figyelmeztetést: nem a terroristák veszélyeztetik a demokráciát, hanem az erőskezű amerikai tábornokok. De ne szalad­junk ennyire előre, nézzük meg, mitől romlott el az, ami jó is lehetett volna. Például attól, hogy összeültek a producerek, a forgatókönyv­írók, az ötletmesterek, és szemrevételezték az alapsztori hibáit és hiányosságait. Az nem le­het, hogy csak az arab terroristákat leplezi le a film, az amerikai erőszakszervezeteket pedig békén hagyja. A CIA, az FBI és a hadsereg kö­zül melyiket tüntessék fel jó színben? Túl sok mozidarab dicsérte az utóbbi időben a katoná­kat, ideje egy kicsit a körmükre koppintani. Aztán az is nyilvánvaló, hogy minden tábor­nokban egy Pinochet bújik meg, a gyengébbek kedvéért majd bevágnak a film végén egy-két szögesdrótos stadiont. A KÜLSŐ ELHÁRÍTÁS megszokott képén nem érdemes változtatni, maradjon meg a sötét alakok gyülekezetének. Legyen az FBI a jó fiú, s hogy ne érhesse az alkotókat a rasszizmus vádja, a titkos ügynök szerepét Denzel Wa­shingtonra osztják, segítője pedig egy libanoni származású nyomozó lesz. Bruce Willis majd csak elboldogul a nagy fehér tábornok ellen­szenves szerepével. De hol marad a szerelmi szál? Az lenne a legszerencsésebb, ha a CIA za­varos múltú ügynöknője (Anette Bering) beszer­vezne egy New Yorkban élő arab egyetemi ta­nárt, aki még nem döntötte el magában, hogy terrorista legyen vagy az évezredes kultúra közvetítője. Egymásba szeretnek, s így azt is megtudhatjuk, hogy mi játszódik le egy iszlám férfi lelkében. S hogy mit nem sikerült elrontani Edward Zwick rendező filmjében? Hatásosak az üldözési jelenetek, feszültek a terrorakciókat megelőző pillanatok, most is lenyűgöző, ahogy beindul a nyomozás gépezete. Szabolcs Imre Magyar Nemzet 9 ­ NAPLÓ A BELÜGYMINISZTÉRIUM Duna művészegyüttesének tán­cosai tegnap érkeztek haza Ola­szországból, ahol a Római Ma­gyar Akadémián két, jellegében eltérő előadást tartottak. A kö­zönség és a szakma is magasra értékelte produkciójukat. A produkció a dél-szicíliai Agri­­gentóban megrendezett nemzet­közi folklórfesztiválon első dí­jat kapott. A fesztivál szépe cí­met is az együttes tagja, Klausz Bernadett kapta meg. NAGY ATTILA KRISTÓFRA, a harmincöt évesen elhunyt köl­tőre emlékezik ma este nyolc órai kezdettel Budapesten az R. S. 9. Színházban (Budapest VII., Rumbach Sebestyén u. 9.) Fedor Zoltán A vers teste című irodalmi műsorával. KELECSÉNYI CSILLA tárla­ta ma délután öt órakor nyílik meg a Budapest Galériában (Bu­dapest III., Lajos u. 158.). KILENCVENEZER továbbta­nulni vágyó fiatal jelentkezési lapját regisztrálták eddig az Or­szágos Felsőoktatási Felvételi Iroda munkatársai. Végleges adatokkal a jövő hét elején tud­nak szolgálni. 42 ezer jelentke­zőt lehet felvenni az államilag finanszírozott nappali alapkép­zésre, az állam 9 ezer főiskolás, illetve egyetemista tanítását fi­zeti esti és a levelező tagozatos képzésben. Az akkreditált isko­lai rendszerű képzésben ezren tanulhatnak tandíjmentesen. Az intézmények által meghirdetett költségtérítéses helyekre további 20 ezer hallgatót várnak. DEMÉNY MIKLÓS hatvana­dik születésnapja alkalmából vir­tuális kiállítást nyitnak meg fest­ményeiből március 5-én, péntek délután öt órakor a közgazda­ság-tudományi egyetem Techno­lógiatranszfer Központjában (Bu­dapest V., Veres Pálné u. 36.). ANDRÉ KERTÉSZ munkáiból március 5-től tekinthető meg ki­állítás az ’56-os Galériában (Bu­dapest V., Fálk Miksa u. 7.). A tárlat, melynek megnyitója már­cius 5-én, péntek délután öt óra­kor lesz, keddtől szombatig déli tizenkét óra és délután hat óra között tekinthető meg.

Next