Magyar Nemzet, 1999. április (62. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-10 / 83. szám
20 Magyar Nemzet A NAPLÓ A KALÁKA együttes koncertet ad Sebő Ferenc és Jordán Tamás közreműködésével ma este fél hattól az angyalföldi József Attila Művelődési Központban, és este nyolc órától a Kispesti Kaszinóban (Budapest XIX., Fő u. 42.). A Gryllus testvérek Hegyi beszéd címmel tartanak előadást április 12-én, hétfőn a nyíradonyi római katolikus templomban. AZ OKTATÁSI TÁRCA a törvény által megszabott hatvan napon belül szólította fel az Iparművészeti Főiskola megbízott rektorát arra, hogy semmisítsék meg az 1998. december 4-i rektorválasztás eredményét, tegyék rendbe a szavazásra vonatkozó szabályzatot, és ismételjék meg a választást - közölte lapunkkal Kiss Ádám helyettes államtitkár pénteken. RÉGIÓK TALÁLKOZÁSA címmel rendez tanácskozást a Magyar Kultúra Alapítvány április 11-én, vasárnap Budapesten, a Szentháromság téri székházban. Közreműködik a vajdasági Kyriána, a kárpátaljai Credo és a Kaláka együttes. INKOGNITÓ címmel irodalmi estet rendez április 11-én, vasárnap este hat órakor a József Attila Kör a Műcsarnokban (Budapest XIV., Hősök tere). A szerzőkkel Kovács Eszter és Boka László beszélget. TOLLAS TIBOR emlékét őrző kopjafát és domborművet avat a Népfőiskola Alapítvány április 11- én, vasárnap délelőtt tíz órakor, a lakiteleki Kölcsey-házban (Felsőalpár 3.). GIOVANNINO GUARESCHI Don Camillo című darabját április 11-én, vasárnap este hét órakor mutatják be magyar nyelven az Olasz Kultúrintézetben (Budapest V., Bródy Sándor u. 8.). Ugyanitt ad koncertet a Honvéd Együttes április 12-én, hétfőn este hét órakor. MARC SADOUN, a Párizsi Politikatudományi Intézet egyetemi tanára tart előadást Az ötödik köztársaság születése és halála Franciaországban címmel április 12- én, hétfőn este hat órakor a Francia Intézetben (Budapest I. Főu. 17.). BERNAR VÉNET francia szobrász Budapestnek ajándékozza egyik nagyméretű fémszobrát, amelyen még dolgozik - jelentette be a művész a Fémjelzés című kiállítás megnyitóján a Műcsarnokban. Szóba került, hogy a művet esetleg a Kiscelli Múzeum melletti Európai szoborparkban állítják majd fel, de végleges döntés még nincs - közölte lapunkkal Schiffer János főpolgármester-helyettes. Bizonytalan az új Nemzeti sorsa Félbeszakadt a kormány és a főváros közötti tárgyalás Bár a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a főváros vezetői is a pénteki megállapodásra készültek, Demszky Gábor főpolgármester váratlanul lemondta a tárgyalást, és bejelentette: befejeződtek a tárgyalások a kormány és a főváros között az új Nemzeti Színházról. A város vezetése ugyanis úgy ítélte meg, hogy a kulturális tárca csütörtökön elküldött tizenhét pontos feltételrendszere alapvető ellentétben áll nemcsak a korábbi tárgyalásokkal, hanem azzal a hétpontos megállapodással is, amelyet mind Hámori József kultuszminiszter, mind Demszky Gábor főpolgármester a múlt héten aláírt. Ez pedig azt bizonyítja, hogy minden eddigi esemény csak színjáték volt, és a kormány tavaly november 6- án hozott döntése, amellyel leállította az Erzsébet téri építkezést és a Városligetet jelölte ki új helyszínnek, valójában azt a hátsó szándékot jelezte, hogy nincs színházépítési szándéka. A főváros kifogásolja, hogy a kormányzati javaslatcsomagból hiányzik a tervezett építkezésekhez - Nemzeti Színház, nemzeti szalon, nemzeti koncertterem - a bankgarancia eddig elfogadott szempontja, sőt a fővárostól kérnek garanciát arra, hogy 2002. március 15-ig megépüljön a városligeti színház. Az önkényesen kijelölt időponthoz azonban a főváros nem kíván pénzügyi garanciát vállalni. A tizenhét pont közül három azt igazolja, hogy a tárca továbbra sem kíván tervpályázatot kiírni a Nemzetire, illetve korlátozni próbálja az önkormányzatnak mint teljes jogú tulajdonosnak a beleszólási jogát. Mindezek miatt a főváros vezetése fölszólítja a kormányt, hogy 1999. november 6-ig rendezett állapotban juttassa vissza számára az Erzsébet teret, és bejelenti a földhivatalnál a tér tulajdonjogának visszajegyzésére irányuló igényét. „Természetesen a költségek, károk és kamatok tekintetében élni fogunk igényeinkkel” - fogalmazott Demszky Gábor. Atkári János főpolgármester helyettes a Magyar Nemzetnek arra a felvetésére, hogy a főváros tartozik a Nemzeti Színháznak egy telekkel, azt válaszolta, eddig úgy tekintették, hogy ilyen az Erzsébet tér. A megállapodást nem a főváros mondta fel, sőt amikor a kormányzat részéről igény jelentkezett újabb helyszínre, jelezték készségüket annak átadására is. Az opció nyitva áll, tette hozzá a főpolgármester, hogy a kormány befejezze az Erzsébet téren a megkezdett Nemzeti Színházat. Arra a kérdésünkre, hogy milyen állapotban szeretné a főváros visszakapni a teret, és mi lesz a költségvetési pénzből épült ott lévő építménnyel, azt a választ kaptuk: a szerződés szerint továbbhasznosításra alkalmas állapotban kell szerződésbontás esetén a teret visszaszolgáltatni. Tehát lehet ott mélygarázs parkkal, ám közpénzpazarlás lenne, ha az építési telekké alakított Erzsébet téren méregdrága mélygarázs állna csak. Az erről folyó tárgyalások jövőbeni befejeződése lehet megállapodás és pereskedés egyaránt. A főváros mindenesetre arra törekszik, hogy az elszámolás korrekt legyen. Ebbe beleértendő, hogy meg kell állapítani az építési telekké alakított és a még érintetlen állapotú Erzsébet tér értéke közötti különbséget. Egy óra múlva Várhegyi Attila, a NKÖM politikai államtitkára és Baán László helyettes államtitkár reagált a sajtó bejelentésére. Várhegyi Attila elmondta, az Erzsébet téri helyszín elvetésének két oka volt, a költségvetési túllépés, valamint az, hogy a téren kívánatosabb lenne közpark kialakítása. A főváros és a tárca közötti tárgyalások a Nemzeti Színházról sokáig nem voltak nyilvánosak, ám februárban megszületett a minisztérium kibővített ajánlata - melyben már több kulturális intézmény megépítése is szerepelt, és az ajánlatot a főváros elfogadta. Ezt jelzi, hogy a múlt héten a miniszter és a főpolgármester alá is írta a hétpontos megállapodást. A kormány egyébként új vállalásaival olyan feladatokat teljesítene, amelyeket a fővárosnak már évek, évtizedek óta el kellett volna végeznie, de nem tette. Az államtitkár elmondta, a főváros huszonnégy pontjára válaszul készített minisztériumi tizenhét pont azt a célt kívánta elérni, hogy garantálva legyen a színház tervezett, 2002-es befejezése, és ne fordulhasson elő, hogy bármelyik fél lassítja az építkezést. Ne lehessen különböző hivatkozásokkal kontrollálatlanul húzni az időt. A másik szempont volt, hogy a főváros által igényelt kizárólagos kormányzati garanciavállalás helyett kétoldalú garanciavállalás legyen. Ezek után meglepetésként érte a minisztériumot a fővárostól pénteken délelőtt érkezett telefon, majd levél, amelyben azt közölték, nem látják értelmét a további tárgyalásoknak. A tárca vezetői abban reménykednek, a főváros átgondolja a döntését, ezért a jövő héten Hámori József miniszter újabb tárgyalásokat kezdeményez. Elfogadhatatlan ugyanis Demszky Gábornak az az álláspontja, hogy vagy az Erzsébet téren épül meg az új Nemzeti Színház, vagy elfogadja a tárca a főváros huszonnégy pontját, és visszavonja a saját feltételeit. Várhegyi Attila véleménye szerint a két dokumentum - a fővárosé, illetve a kultusztárcáé - nem áll ellentétben egymással, csupán kiegészítések, jogi pontosítások történtek. A minisztérium munkatársai ugyanakkor már azt is vizsgálják, milyen lehetőség van a Nemzeti megépítésére akkor, ha a fővárossal nem születik szerződés. Leszögezte, hogy a tárca érdekelt a megegyezésben. Arra a kérdésre, hogy miközben a kormány forráshiányra hivatkozva állította le az Erzsébet téri építkezést, elfogadta, hogy valójában ugyanakkora végösszegért több kulturális intézményt épít meg, Várhegyi Attila úgy reagált: lényegesen nagyobb lenne ez utóbbi hozadéka, és a főváros is jobban járna. Cáfolta azt a múlt heti főpolgármesteri bejelentést is, hogy a huszonhárom pontos fővárosi javaslatnak csupán néhány pontjáról nem született volna megegyezés. Idézve a tárgyalások jegyzőkönyvét bizonyította, hogy Atkári János főpolgármester-helyettes is úgy nyilatkozott, a javaslat olyan zárt rendszer, amelynek minden eleméről meg kell egyezni. Abban állapodtak meg, mindenki áttekinti még a javaslatot, és erről kezdik meg ezen a héten a tárgyalásokat. Ezek után érthetetlen, hogy a tárca tizenhét pontját a főváros kereken viszszautasította. Milyen kárigényt támaszthat a főváros a kormánnyal szemben az Erzsébet téri építkezés kapcsán? - hangzott el a kérdés. Az államtitkár leszögezte, az előző kormány és a főváros között született szerződésben foglalt minden kötelezettségüket teljesítik, arról viszont még tárgyalni kell, mi lehet az Erzsébet téri megkezdett építkezés legalkalmasabb hasznosítása. Baán László elmondta, az eredeti szerződésben nincs szó kárigényről, így a főváros vezetőinek ez a bejelentése nem értelmezhető. Ugyanakkor a tárgyalások felmondása sem érthető, és nem is indokolható. Honthy Kinga Visegrád szellemében 2001-ig szóló együttműködési tervet írtak alá Pozsonyban POZSONY - Pozsonyban találkozik április 20-án a szlovákmagyar alapszerződés kulturális és sajtókapcsolatokra vonatkozó részének teljesítését segítő és felügyelő kormányközi vegyes bizottság - jelentette be pénteken Pozsonyban Milán Knazko szlovák kulturális miniszter, miután közel egyórás tárgyalást folytatott Hámori Józseffel, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezetőjével. A tárgyalások befejeztével a két miniszter a sajtó nyilvánossága előtt aláírta a két ország kulturális együttműködéséről szóló egyezményt, amely 2001-ig tartalmazza a kétoldalú kapcsolatok kereteit. Megegyeztek abban is, hogy a műemlékek felújításának és fenntartásának munkájába bevonják, elsősorban Ausztriát, illetve Csehországot és Lengyelországot, mert - mint a szlovák kulturális miniszter mondta - „tudatosítani kell mindenkiben, hogy a kultúrában tovább él Visegrád szelleme”. Hámori József az egyezmény aláírása után azt nyilatkozta, hogy a kétoldalú együttműködés fejlesztése és további országok bevonása érdekes kísérlet, amely üzenetértékű lehet a világ más országai számára, hiszen olyan országok kulturális közeledéséről, a sajátos értékek közös és kölcsönös megismeréséről van szó, amelyek a történelem során évszázadokon át egy államalakulatban éltek. A magyar miniszter szerint az országok, illetve nemzetek közeledését elősegítő kulturális együttműködés hozzájárulhat az érintett országok európai integrációjához és felemelkedéséhez. (neszméri) Kultúra Indul a 7-es Napi sorozat a Tv 2-n Új, saját finanszírozású napi sorozatot indít a Tv 2 7-es csatorna címmel. Az első részt április 12-én, hétfőn délután öt óra előtt öt perccel vetítik, amit azután minden hétköznap ugyanebben az időben követnek a további, huszonnégy perces epizódok. A sorozat producere Gát György, vezető rendezője Zilahy Tamás, rendezője Felvidéki Judit és Verebes István - mondta el pénteken a Tv 2 műsorgazgatója, Laluk Márta budapesti sajtótájékozatójukon. A 7-es csatorna nem lesz teljesen ismeretlen a magyar nézőknek, hiszen több mint egy évvel ezelőtt már láthatták a Tv a város szélén című sorozat tucatnyi epizódját, amit a mostantól naponta jelentkező magyar sorozat tesztjének szántak. A gyártók figyelték a nézők reakcióit, és azt is, hogyan lehetséges - mert ilyennel eddig még nem próbálkoztak - Magyarországon saját gyártású napi sorozatot készíteni. A teszt feldolgozása után születtek meg azok az alapelvek, amelyekhez a 7-es csatorna készítői hűek kívánnak maradni. Ezek szerint a Tv 2 új sorozatának szereplői hétköznapi emberek, történeteik általános sorskérdéseket vetnek fel, foglalkoznak korunk társadalmi problémáival. A sorozat fontos eleme a humor. A főszerepeket népszerű színészekre bízzák a középpontban Bajor Imrével, aki mellett olyan nevek tűnnek fel, mint Tábori Nóra, Lorán Lenke, Tanai Bella, Bencze Ilona, Harkányi Endre, Cseke Péter és Gergely Róbert, a forgatókönyvet „profi” írók írják. A forgatásokat már néhány hónappal ezelőtt elkezdték (mintegy kétezer négyzetméteren, majdnem kétszázharminc közreműködővel zajlik a forgatás a pasaréti stúdiókban), így a 7-es csatorna első harmincöt része már elkészült, és folyamatosan gyártják a folytatást is. (v. b. e.) 1999. április 10., szombat Útközben Mózsi bácsi suszter volt a Fáy utcában. Hozzá hordta fél Angyalföld a reparálnivaló cipőket. Dilemma A gyerekek, akik a foltozásra, talpalásra váró cipőket vitték, körülülték az öreget, és nézték, ahogy az ajkai között tartogatott faszögekből egyet-egyet kivesz, beilleszti az árral kifúrt apró lyukba, aztán a kalapáccsal ráver. A foltokat is eltüntette az öreg, és amikor egy puha ronggyal áttörölte a lábbelit, csoda történt. Úgy tetszett, hogy új cipő született. E metamorfózis mindannyiszor megtörtént, amikor egy cipő kikerült az öreg suszter keze közül, így volt ez rendjén. Mert új cipője akkortájt nemigen tellett az angyalföldi polgároknak. Mózsi bácsi sietett segítségükre. Amikor az öreg elfáradt, letette a kalapácsot, a dikicset, és mesélni kezdett. Mindenféle mesét tudott, de legtöbbször Doberdóról szólt. Hullott a srapnel, pattogott a sok szikladarab, s a gyerekek úgy érezték, ők is ott vannak a lövészárokban. Mindennap elhangzott a kérés: „Mózsi bácsi, meséljen!" És újra és újra, sokadszor is megelevenedett Doberdo története. Mert az a szörnyűség volt Mózsi bácsi életének nagy élménye. Sose felejthető! Hanem a felesége! Szörnyű teremtés volt. Örökké veszekedett. Tányérokat csapdosott az öreghez, kiabált. A gyereksereget is kiebrudalta a kisszobából, amely műhely, lakóhely és konyha is volt egyszerre. Egy napon a gyerekek megdöbbenve látták, hogy Mózsi bácsi nem dolgozik, csak üldögél az apró széken, és a semmibe bámul. Faggatták, mi történt, miért szomorú. Kiderült, elhagyta a felesége. „Összepakolta a motyóját, aztán itthagyott’’ - panaszolta. Mózsi bácsi bezárta a műhelyt, és egy táblát tett ki az ablakba: „Zárva”. A lyukas, talpalásra, foltozásra váró cipők elvesztették gyámolítójukat. A gyereksereg naponta megjelent a műhely előtt, de az még mindig zárva volt. Egy nap aztán újra kinyílt a műhely. Mózsi bácsi hazahozta a feleségét. „A piacra ment - újságolta -, jófajta paprikás krumplit főz majd kolbásszal, az ám!" „Nem lehet vele élni - mondta, szinte magának. Aztán hozzátette: „De nélküle sem." Emlékező Üttünk a győri szerkesztőség kis szobájában, és beszélgettünk. Mindenféléről. Ő eligazította a reverendáját a térdén, aztán az életéről mesélt. Tanulóéveiről, s arról is, miért lett szerzetes, szüleiről. De legtöbbet édesanyjáról, akit nagyon szeretett, és akitől a könyvek szeretetét örökölte. A hitről is. Ó, nem idézte a Bibliát, de mindannyian éreztük, hogy egy tiszta szívű, igazán hívő ember szavait halljuk. Akkor már vártuk gyermekünk születését. Megígértette velem, hogy ő lesz a kicsi keresztelője, így is történt. A szertartás után egy pohár borral koccintottunk kislányunk egészségére. Aztán belém karolt, és azt magyarázta, milyen szép hivatás az apaság, és mekkora felelősséggel jár. Én nem lehettem apa, mondta, de szeretem a kisgyerekeket. Szép férfi volt. Magas, már erősen őszülő. Amikor fehér reverendájában végigment a Baross utcán, a nők megfordultak utána. A barátunk volt. Nem felejthetem. Emlékezem rá. Arany Paszkál volt a neve. Csatár Imre Meghalt Hegedűs Géza Életének 87. évében, pénteken elhunyt Hegedűs Géza író - tájékoztatta a Magyar Írószövetség az MTI-t. Temetéséről később intézkednek. A népszerű írót, Budapest díszpolgárát, a városháza egykori tanácsosát a főváros saját halottjának tekinti, és díszsírhelyet biztosít számára - közölte Demszky Gábor főpolgármester. Homérosszal, Arisztotelészszel, a „léha Ovidiusszal" társalkodótt, „együtt bolyongott Daniéval” , barátja volt Shakespearenek és Voltaire-nek éppúgy, mint a magyar irodalom nagyjainak. A fővárosban született, itt szerzett diplomát a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Szerkesztett folyóiratot, igazgatta a Magvető Könyvkiadót, készített vagy ezer rádióműsort, írt több mint száz könyvet, kultúrtörténeti, történelmi, irodalomtörténeti műveket, esszéket - és persze tanított, egész életében, a Pázmányon, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán és mindenütt, ahol megszólalt. „Író vagyok és tanár. Amit tudok, azt elmondom" - jelentette ki a Rákosi-korszakban, elhárítva az ajánlatot, amikor államtitkárrá akarták kinevezni. Szeretett „fecsegni”, ahogy mondta. Szeretett úgy tanítani, hogy szórakoztasson, és úgy szórakoztatni, hogy tanulni lehessen belőle. Egyik utolsó kötete, a hatvan év lírai termését összefoglaló Szóvarázs címe jelképes. Hegedűs Géza az írott vagy a kimondott szóval varázsolta el olvasóit és hallgatóit. Beutazta a világot, de otthon csak Budapesten volt. Ez a „sajátos budapesti, ez a magyar nagyvárosi szellem” alakította tudat- és ízlésvilágát. Itt nemcsak itthon volt, hanem szeretett is itthon lenni - nyilatkozta lapunknak díszpolgárrá avatásakor. Most mégis itthagyta ezt a mi kis világunkat, és valahonnan mosolyogva, amúgy „tanítóbácsisan” integet. (fordi) Nyaralás Tirolban HOTEL**** * 1 éjszaka 630 ATS/fő 3 éjszaka 1830 ATS/fő 5 éjszaka 2950 ATS/fő 6 éjszaka 3480 ATS/fő 7 éjszaka 3990 ATS/fő Az árak félpanzióval és 2 ágyas elhelyezéssel (fürdőszoba v. tusoló /WC, tévé, minibár, hajszárító stb.), valamint ingyenes szauna-, gőzfürdő- és konditerem-használattal értendők. Gyermekeknek 0-10 éves korig ingyenes, 10-16 éves korig 250/ATS/nap/félpanzióval. Változatos programok egyénileg. Ingyenes, vezetett vándortúrák. n Magyar nyelvű prospektust küldünk, Á HOTEL**** CENTRAL E ; A-6020Innsbruck. Gilmstr. 5. jf’ : { Tel.: 00-43-512-5920. ■ Fax:00-43-512-580310 I <•. -------- 0 —_ PEGAZUS ... A Pegazus Tours akciós ajánlatai: • Thassos - a szirének szigete: 16 900 Ft/fő/hét utazás, szállás • Stavros-Halkidiki félsziget: 14 900 Ft/fő/hét utazás, szállás • Török Riviéra: 57 900 Ft-tól/ fő/hét utazás repülővel • Kappadókia szépségei: körút tengerparti üdüléssel, 88 900 Ft-tól/fő utazás repülővel. A részletekről szívesen szolgálunk további információval az alábbi címen: Pegazus Exclusive Tours 1053 Bp., Ferenciek tere 5. Tel.: 317-1644, 318-2100 Fax: 267-0171