Magyar Nemzet, 1999. április (62. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-10 / 83. szám

20 Magyar Nemzet A NAPLÓ A KALÁKA együttes koncertet ad Sebő Ferenc és Jordán Tamás közreműködésével ma este fél hattól az angyalföldi József Attila Művelődési Központban, és este nyolc órától a Kispesti Kaszinó­ban (Budapest XIX., Fő u. 42.). A Gryllus testvérek Hegyi be­széd címmel tartanak előadást április 12-én, hétfőn a nyíradonyi római katolikus templomban. AZ OKTATÁSI TÁRCA a tör­vény által megszabott hatvan na­pon belül szólította fel az Ipar­­művészeti Főiskola megbízott rektorát arra, hogy semmisítsék meg az 1998. december 4-i rek­torválasztás eredményét, tegyék rendbe a szavazásra vonatkozó szabályzatot, és ismételjék meg a választást - közölte lapunkkal Kiss Ádám helyettes államtitkár pénteken. RÉGIÓK TALÁLKOZÁSA címmel rendez tanácskozást a Magyar Kultúra Alapítvány áp­rilis 11-én, vasárnap Budapesten, a Szentháromság téri székház­ban. Közreműködik a vajdasági Kyriána, a kárpátaljai Credo és a Kaláka együttes. INKOGNITÓ címmel irodalmi estet rendez április 11-én, vasár­nap este hat órakor a József Atti­la Kör a Műcsarnokban (Buda­pest XIV., Hősök tere). A szer­zőkkel Kovács Eszter és Boka László beszélget. TOLLAS TIBOR emlékét őrző kopjafát és domborművet avat a Népfőiskola Alapítvány április 11- én, vasárnap délelőtt tíz óra­kor, a lakiteleki Kölcsey-házban (Felsőalpár 3.). GIOVANNINO GUARESCHI Don Camillo című darabját ápri­lis 11-én, vasárnap este hét óra­kor mutatják be magyar nyelven az Olasz Kultúrintézetben (Buda­pest V., Bródy Sándor u. 8.). Ugyanitt ad koncertet a Honvéd Együttes április 12-én, hétfőn es­te hét órakor. MARC SADOUN, a Párizsi Po­litikatudományi Intézet egyetemi tanára tart előadást Az ötödik köztársaság születése és halála Franciaországban címmel április 12- én, hétfőn este hat órakor a Francia Intézetben (Budapest I. Főu. 17.). BERNAR VÉNET francia szob­rász Budapestnek ajándékozza egyik nagyméretű fémszobrát, amelyen még dolgozik - jelentet­te be a művész a Fémjelzés című kiállítás megnyitóján a Műcsar­nokban. Szóba került, hogy a művet esetleg­ a Kiscelli Múzeum melletti Európai szoborparkban állítják majd fel, de végleges döntés még nincs - közölte la­punkkal Schiffer János főpolgár­mester-helyettes. Bizonytalan az új Nemzeti sorsa Félbeszakadt a kormány és a főváros közötti tárgyalás Bár a Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériuma és a főváros vezetői is a pénteki megállapo­dásra készültek, Demszky Gábor főpolgármester váratlanul le­mondta a tárgyalást, és bejelen­tette: befejeződtek a tárgyalások a kormány és a főváros között az új Nemzeti Színházról. A vá­ros vezetése ugyanis úgy ítélte meg, hogy a kulturális tárca csütörtökön elküldött tizenhét pontos feltételrendszere alap­vető ellentétben áll nemcsak a korábbi tárgyalásokkal, hanem azzal a hétpontos megállapodás­sal is, amelyet mind Hámori Jó­zsef kultuszminiszter, mind Demszky Gábor főpolgármester a múlt héten aláírt. Ez pedig azt bizonyítja, hogy minden eddigi esemény csak színjáték volt, és a kormány tavaly november 6- án hozott döntése, amellyel leál­lította az Erzsébet téri építkezést és a Városligetet jelölte ki új helyszínnek, valójában azt a hátsó szándékot jelezte, hogy nincs színházépítési szándéka. A főváros kifogásolja, hogy a kormányzati javaslatcsomag­ból hiányzik a tervezett építke­zésekhez - Nemzeti Színház, nemzeti szalon, nemzeti kon­certterem - a bankgarancia ed­dig elfogadott szempontja, sőt a fővárostól kérnek garanciát arra, hogy 2002. március 15-ig meg­épüljön a városligeti színház. Az önkényesen kijelölt időpont­hoz azonban a főváros nem kí­ván pénzügyi garanciát vállalni. A tizenhét pont közül három azt igazolja, hogy a tárca továbbra sem kíván tervpályázatot kiírni a Nemzetire, illetve korlátozni próbálja az önkormányzatnak mint teljes jogú tulajdonosnak a beleszólási jogát. Mindezek miatt a főváros vezetése fölszó­lítja a kormányt, hogy 1999. no­vember 6-ig rendezett állapot­ban juttassa vissza számára az Erzsébet teret, és bejelenti a földhivatalnál a tér tulajdonjo­gának visszajegyzésére irányuló igényét. „Természetesen a költ­ségek, károk és kamatok tekin­tetében élni fogunk igényeink­kel” - fogalmazott Demszky Gábor. Atkári János főpolgármester helyettes a Magyar Nemzetnek arra a felvetésére, hogy a fő­város tartozik a Nemzeti Szín­háznak egy telekkel, azt vála­szolta, eddig úgy tekintették, hogy ilyen az Erzsébet tér. A megállapodást nem a főváros mondta fel, sőt amikor a kor­mányzat részéről igény jelent­kezett újabb helyszínre, jelezték készségüket annak átadására is. Az opció nyitva áll, tette hozzá a főpolgármester, hogy a kor­mány befejezze az Erzsébet té­ren a megkezdett Nemzeti Szín­házat. Arra a kérdésünkre, hogy­­ milyen állapotban szeretné a főváros visszakapni a teret, és mi lesz a költségvetési pénzből épült ott lévő építménnyel, azt a választ kaptuk: a szerződés sze­rint továbbhasznosításra alkal­mas állapotban kell szerződés­­bontás esetén a teret visszaszol­gáltatni. Tehát lehet ott mélyga­rázs parkkal, ám közpénzpazar­lás lenne, ha az építési telekké alakított Erzsébet téren méreg­drága mélygarázs állna csak. Az erről folyó tárgyalások jövőbeni befejeződése lehet megállapo­dás és pereskedés egyaránt. A főváros mindenesetre arra tö­rekszik, hogy az elszámolás korrekt legyen. Ebbe bele­értendő, hogy meg kell állapíta­ni az építési telekké alakított és a még érintetlen állapotú Erzsé­bet tér értéke közötti különbsé­get. Egy óra múlva Várhegyi At­tila, a NKÖM politikai államtit­kára és Baán László helyettes államtitkár reagált a sajtó beje­lentésére. Várhegyi Attila el­mondta, az Erzsébet téri hely­szín elvetésének két oka volt, a költségvetési túllépés, valamint az, hogy a téren kívánatosabb lenne közpark kialakítása. A főváros és a tárca közötti tár­gyalások a Nemzeti Színházról sokáig nem voltak nyilvánosak, ám februárban megszületett a minisztérium kibővített ajánlata - melyben már több kulturális intézmény megépítése is szere­pelt, és az ajánlatot a főváros el­fogadta. Ezt jelzi, hogy a múlt héten a miniszter és a fő­polgármester alá is írta a hét­pontos megállapodást. A kor­mány egyébként új vállalásaival olyan feladatokat teljesítene, amelyeket a fővárosnak már évek, évtizedek óta el kellett volna végeznie, de nem tette. Az államtitkár elmondta, a főváros huszonnégy pontjára válaszul készített minisztériumi tizenhét pont azt a célt kívánta elérni, hogy garantálva legyen a színház tervezett, 2002-es befe­jezése, és ne fordulhasson elő, hogy bármelyik fél lassítja az építkezést. Ne lehessen külön­böző hivatkozásokkal kontrollá­latlanul húzni az időt. A másik szempont volt, hogy a főváros által igényelt kizárólagos kor­mányzati garanciavállalás he­lyett kétoldalú garanciavállalás legyen. Ezek után meglepetésként érte a minisztériumot a fővá­rostól pénteken délelőtt érkezett telefon, majd levél, amelyben azt közölték, nem látják értel­mét a további tárgyalásoknak. A tárca vezetői abban reményked­nek, a főváros átgondolja a dön­tését, ezért a jövő héten Hámori József miniszter újabb tárgyalá­sokat kezdeményez. Elfogadha­tatlan ugyanis Demszky Gábor­nak az az álláspontja, hogy vagy az Erzsébet téren épül meg az új Nemzeti Színház, vagy elfogad­ja a tárca a főváros huszonnégy pontját, és visszavonja a saját feltételeit. Várhegyi Attila véleménye szerint a két dokumentum - a fővárosé, illetve a kultusztárcáé - nem áll ellentétben egymás­sal, csupán kiegészítések, jogi pontosítások történtek. A mi­nisztérium munkatársai ugyan­akkor már azt is vizsgálják, mi­lyen lehetőség van a Nemzeti megépítésére akkor, ha a fő­várossal nem születik szerződés. Leszögezte, hogy a tárca érde­kelt a megegyezésben. Arra a kérdésre, hogy mi­közben a kormány forráshiányra hivatkozva állította le az Erzsé­bet téri építkezést, elfogadta, hogy valójában ugyanakkora végösszegért több kulturális in­tézményt épít meg, Várhegyi Attila úgy reagált: lényegesen nagyobb lenne ez utóbbi hoza­­déka, és a főváros is jobban jár­na. Cáfolta azt a múlt heti fő­polgármesteri bejelentést is, hogy a huszonhárom pontos fővárosi javaslatnak csupán né­hány pontjáról nem született volna megegyezés. Idézve a tár­gyalások jegyzőkönyvét bizo­nyította, hogy Atkári János főpolgármester-helyettes is úgy nyilatkozott, a javaslat olyan zárt rendszer, amelynek minden eleméről meg kell egyezni. Ab­ban állapodtak meg, mindenki áttekinti még a javaslatot, és erről kezdik meg ezen a héten a tárgyalásokat. Ezek után érthe­tetlen, hogy a tárca tizenhét pontját a főváros kereken visz­­szautasította. Milyen kárigényt támaszthat a főváros a kormánnyal szem­ben az Erzsébet téri építkezés kapcsán? - hangzott el a kérdés. Az államtitkár leszögezte, az előző kormány és a főváros kö­zött született szerződésben fog­lalt minden kötelezettségüket teljesítik, arról viszont még tár­gyalni kell, mi lehet az Erzsébet téri megkezdett építkezés legal­kalmasabb hasznosítása. Baán László elmondta, az eredeti szerződésben nincs szó kár­igényről, így a főváros veze­tőinek ez a bejelentése nem értelmezhető. Ugyanakkor a tár­gyalások felmondása sem ért­hető, és nem is indokolható. Honthy Kinga Visegrád szellemében 2001-ig szóló együttműködési tervet írtak alá Pozsonyban POZSONY - Pozsonyban talál­kozik április 20-án a szlovák­magyar alapszerződés kulturá­lis és sajtókapcsolatokra vonat­kozó részének teljesítését segí­tő és felügyelő kormányközi vegyes bizottság - jelentette be pénteken Pozsonyban Milán Knazko szlovák kulturális mi­niszter, miután közel egyórás tárgyalást folytatott Hámori Jó­zseffel, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának ve­zetőjével. A tárgyalások befe­jeztével a két miniszter a sajtó nyilvánossága előtt aláírta a két ország kulturális együttműkö­déséről szóló egyezményt, amely 2001-ig tartalmazza a kétoldalú kapcsolatok kereteit. Megegyeztek abban is, hogy a műemlékek felújításának és fenntartásának munkájába be­vonják, elsősorban Ausztriát, illetve Csehországot és Len­gyelországot, mert - mint a szlovák kulturális miniszter mondta - „tudatosítani kell mindenkiben, hogy a kultúrá­ban tovább él Visegrád szelle­me”. Hámori József az egyez­mény aláírása után azt nyilat­kozta, hogy a kétoldalú együtt­működés fejlesztése és további országok bevonása érdekes kí­sérlet, amely üzenetértékű lehet a világ más országai számára, hiszen olyan országok kulturá­lis közeledéséről, a sajátos ér­tékek közös és kölcsönös meg­ismeréséről van szó, amelyek a történelem során évszázadokon át egy államalakulatban éltek. A magyar miniszter szerint az országok, illetve nemzetek kö­zeledését elősegítő kulturális együttműködés hozzájárulhat az érintett országok európai in­tegrációjához és felemelkedé­séhez. (neszméri) Kultúra Indul a 7-es Napi sorozat a Tv 2-n Új, saját finanszírozású napi so­rozatot indít a Tv 2 7-es csator­na címmel. Az első részt április 12-én, hétfőn délután öt óra előtt öt perccel vetítik, amit az­után minden hétköznap ugyan­ebben az időben követnek a to­vábbi, huszonnégy perces epi­zódok. A sorozat producere Gát György, vezető rendezője Zi­­lahy Tamás, rendezője Felvidéki Judit és Verebes István - mond­ta el pénteken a Tv 2 műsorgaz­­gatója, Laluk Márta budapesti sajtótájékozatójukon. A 7-es csatorna nem lesz teljesen ismeretlen a magyar né­zőknek, hiszen több mint egy évvel ezelőtt már láthatták a Tv a város szélén című sorozat tu­catnyi epizódját, amit a mostan­tól naponta jelentkező magyar sorozat tesztjének szántak. A gyártók figyelték a nézők reak­cióit, és azt is, hogyan lehetsé­ges - mert ilyennel eddig még nem próbálkoztak - Magyaror­szágon saját gyártású napi soro­zatot készíteni. A teszt feldolgo­zása után születtek meg azok az alapelvek, amelyekhez a 7-es csatorna készítői hűek kívánnak maradni. Ezek szerint a Tv 2 új sorozatának szereplői hétközna­pi emberek, történeteik általá­nos sorskérdéseket vetnek fel, foglalkoznak korunk társadalmi problémáival. A sorozat fontos eleme a humor. A főszerepeket népszerű színészekre bízzák­­ a középpontban Bajor Imrével, aki mellett olyan nevek tűnnek fel, mint Tábori Nóra, Lorán Lenke, Tanai Bella, Bencze Ilo­na, Harkányi Endre, Cseke Pé­ter és Gergely Róbert­­, a forga­tókönyvet „profi” írók írják. A forgatásokat már néhány hónap­pal ezelőtt elkezdték (mintegy kétezer négyzetméteren, majd­nem kétszázharminc közremű­ködővel zajlik a forgatás a pasa­réti stúdiókban), így a 7-es csa­torna első harmincöt része már elkészült, és folyamatosan gyártják a folytatást is. (v. b. e.) 1999. április 10., szombat Útközben Mózsi bácsi suszter volt a Fáy utcában. Hozzá hordta fél An­gyalföld a reparálnivaló cipő­ket. Dilemma A gyerekek, akik a foltozás­ra, talpalásra váró cipőket vit­ték, körülülték az öreget, és néz­ték, ahogy az ajkai között tarto­gatott faszögekből e­gyet-e­gyet kivesz, beilleszti az árral kifúrt apró lyukba, aztán a kala­páccsal ráver. A foltokat is el­tüntette az öreg, és amikor egy puha ronggyal áttörölte a láb­belit, csoda történt. Úgy tetszett, hogy új cipő született. E meta­morfózis mindannyiszor megtör­tént, amikor egy cipő kikerült az öreg suszter keze közül, így volt ez rendjén. Mert új cipője ak­kortájt nemigen tellett az an­gyalföldi polgároknak. Mózsi bácsi sietett segítségükre. Amikor az öreg elfáradt, le­tette a kalapácsot, a dikicset, és mesélni kezdett. Mindenféle me­sét tudott, de legtöbbször Do­­berdóról szólt. Hullott a srap­nel, pattogott a sok szikladarab, s a gyerekek úgy érezték, ők is ott vannak a lövészárokban. Mindennap elhangzott a kérés: „Mózsi bácsi, meséljen!" És új­ra és újra, sokadszor is megele­venedett Doberdo története. Mert az a szörnyűség volt Mózsi bácsi életének nagy élménye. Sose felejthető! Hanem a felesé­ge! Szörnyű teremtés volt. Örökké veszekedett. Tányérokat csapdosott az öreghez, kiabált. A gyereksereget is kiebrudalta a kisszobából, amely műhely, la­kóhely és konyha is volt egy­szerre. Egy napon a gyerekek meg­döbbenve látták, hogy Mózsi bácsi nem dolgozik, csak üldö­gél az apró széken, és a semmi­be bámul. Faggatták, mi történt, miért szomorú. Kiderült, el­hagyta a felesége. „Összepakol­ta a motyóját, aztán itthagyott’’ - panaszolta. Mózsi bácsi be­zárta a műhelyt, és egy táblát tett ki az ablakba: „Zárva”. A lyukas, talpalásra, foltozásra váró cipők elvesztették gyámolí­­tójukat. A gyereksereg naponta megjelent a műhely előtt, de az még mindig zárva volt. Egy nap aztán újra kinyílt a műhely. Mó­zsi bácsi hazahozta a feleségét. „A piacra ment - újságolta -, jófajta paprikás krumplit főz majd kolbásszal, az ám!" „Nem lehet vele élni - mondta, szinte magának. Aztán hozzátette: „De nélküle sem." Emlékező Üttünk a győri szerkesztőség kis szobájában, és beszélget­tünk. Mindenféléről. Ő eligazí­totta a reverendáját a térdén, aztán az életéről mesélt. Tanu­lóéveiről, s arról is, miért lett szerzetes, szüleiről. De legtöb­bet édesanyjáról, akit nagyon szeretett, és akitől a könyvek szeretetét örökölte. A hitről is. Ó, nem idézte a Bibliát, de mindannyian éreztük, hogy egy tiszta szívű, igazán hívő ember szavait halljuk. Akkor már vár­tuk gyermekünk születését. Meg­­ígértette velem, hogy ő lesz a ki­csi keresztelője, így is történt. A szertartás után egy pohár bor­ral koccintottunk kislányunk egészségére. Aztán belém ka­rolt, és azt magyarázta, milyen szép hivatás az apaság, és mek­kora felelősséggel jár. Én nem lehettem apa, mondta, de szere­tem a kisgyerekeket. Szép férfi volt. Magas, már erősen őszülő. Amikor fehér reverendájában végigment a Baross utcán, a nők megfordultak utána. A ba­rátunk volt. Nem felejthetem. Emlékezem rá. Arany Paszkál volt a neve. Csatár Imre Meghalt Hegedűs Géza Életének 87. évében, pénteken elhunyt Hegedűs Géza író - tájé­koztatta a Magyar Írószövetség az MTI-t. Temetéséről később in­tézkednek. A népszerű írót, Bu­dapest díszpolgárát, a városháza egykori tanácsosát a főváros saját halottjának tekinti, és díszsírhe­lyet biztosít számára - közölte Demszky Gábor főpolgármester. Homérosszal, Arisztotelész­­szel, a „léha Ovidiusszal" társal­kodótt, „együtt bolyongott Dan­iéval” , barátja volt Shakespeare­­nek és Voltaire-nek éppúgy, mint a magyar irodalom nagyjainak. A fővárosban született, itt szerzett diplomát a Pázmány Péter Tudo­mányegyetemen. Szerkesztett fo­lyóiratot, igazgatta a Magvető Könyvkiadót, készített vagy ezer rádióműsort, írt több mint száz könyvet, kultúrtörténeti, történel­mi, irodalomtörténeti műveket, esszéket - és persze tanított, egész életében, a Pázmányon, a Színház- és Filmművészeti Főis­kolán és mindenütt, ahol megszó­lalt. „Író vagyok és tanár. Amit tudok, azt elmondom" - jelentet­te ki a Rákosi-korszakban, elhá­rítva az ajánlatot, amikor állam­titkárrá akarták kinevezni. Szere­tett „fecsegni”, ahogy mondta. Szeretett úgy tanítani, hogy szó­rakoztasson, és úgy szórakoztat­ni, hogy tanulni lehessen belőle. Egyik utolsó kötete, a hatvan év lírai termését összefoglaló Szóvarázs címe jelképes. Hege­dűs Géza az írott vagy a kimon­dott szóval varázsolta el olvasóit és hallgatóit. Beutazta a világot, de otthon csak Budapesten volt. Ez a „sajátos budapesti, ez a ma­gyar nagyvárosi szellem” alakí­totta tudat- és ízlésvilágát. Itt nemcsak itthon volt, hanem sze­retett is itthon lenni - nyilatkozta lapunknak díszpolgárrá avatá­sakor. Most mégis itthagyta ezt a mi kis világunkat, és valahonnan mosolyogva, amúgy „tanítóbá­csi­san” integet. (fordi) Nyaralás Tirolban HOTEL**** * 1 éjszaka 630 ATS/fő 3 éjszaka 1830 ATS/fő 5 éjszaka 2950 ATS/fő 6 éjszaka 3480 ATS/fő 7 éjszaka 3990 ATS/fő Az árak félpanzióval és 2 ágyas elhelyezéssel (fürdőszoba v. tusoló /WC, tévé, minibár, hajszárító stb.), valamint ingyenes szauna-, gőzfürdő- és konditerem-használattal értendők. Gyermekeknek 0-10 éves korig ingyenes, 10-16 éves korig 250/ATS/nap/félpanzióval. Változatos programok egyénileg. Ingyenes, vezetett vándortúrák. n Magyar nyelvű prospektust küldünk, Á HOTEL**** CENTRAL E ; A-6020Innsbruck. Gilmstr. 5. jf’ : { Tel.: 00-43-512-5920. ■ Fax:00-43-512-580310 I <•. -------- 0 —_ PEGAZUS ... A Pegazus Tours akciós ajánlatai: • Thassos - a szirének szigete: 16 900 Ft/fő/hét utazás, szállás • Stavros-Halkidiki félsziget: 14 900 Ft/fő/hét utazás, szállás • Török Riviéra: 57 900 Ft-tól/ fő/hét utazás repülővel • Kappadókia szépségei: körút tengerparti üdüléssel, 88 900 Ft-tól/fő utazás repülővel. A részletekről szívesen szolgálunk további információval az alábbi címen: Pegazus Exclusive Tours 1053 Bp., Ferenciek tere 5. Tel.: 317-1644, 318-2100 Fax: 267-0171

Next