Magyar Nemzet, 1999. május (62. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-03 / 101. szám
1999. május 3., hétfő Turistabuszt ért találat Koszovóban Kiszabadult a három hadifogoly ÚJVIDÉK - Belgrád elengedte az egy hónappal ezelőtt a macedón határnál foglyul ejtett három amerikai katonát. Jesse Jackson amerikai lelkész jószolgálati szerepvállalása eredménnyel járt. Milosevics jugoszláv elnök szombaton - miután találkozott az amerikai vallási közösségek Jackson vezette küldöttségével - elrendelte a foglyok szabadon bocsátását. Mint közölték, az elnök ezzel hálálta meg Jackson „erőfeszítéseit a béke helyreállítása érdekében”. Milosevics rendeletében egyebek között az áll, hogy az amerikai katonákban „nem az ellenséget látjuk, hanem ugyancsak a háború és a militarizmus áldozatait”. A három katona vasárnap már el is hagyhatta Jugoszláviát, s délután megérkezett a németországi Ramstein légitámaszpontjára. A katonák szabadon engedéséről szóló hírek nem törték meg a NATO- csapások lendületét. A repülőgépek szombat estétől az előzőeknél is nagyobb számban intéztek csapásokat. Lőtték Szerbiát is, Crna Gorát is, Koszovót is, s ezúttal sem maradhatott ki a Vajdaság. A Szabadkától hat kilométerre levő Vörösfalunál egy reléállomást lőttek ki, Pancsován a városban hallatszottak a robbanások, Újvidéken szintén. A NATO is megerősítette, hogy a jugoszláv légvédelem lelőtt egy F-16-ost Sabac térségében. Azt azonban nem, hogy a pilóta mentésére érkező helikopterek egyikét is megsemmisítették. A légitámadásoknak ismét voltak civil áldozatai is. A NATO-légierő eddigi egyik legsúlyosabb tévedéséről számoltak be a szerb tájékoztatási eszközök: szombaton délután fél kettő tájban Pristinától mintegy 15 kilométerre, a Podujevóba vezető úton, Luzane falu közelében, a Láb folyó hídján egy rakéta utasokkal teli buszt talált el - szerb források szerint - mintegy hatvan ember halálát okozva. A NATO harci gépe a hidat vette célba, ám éppen akkor, amikor leoldotta a rakétát, egy busz ért a folyó fölé. A telibe talált jármű szabályosan kettészakadt, és az egyik fele a vízbe zuhant. Csak néhányan élték túl a robbanást, azok is súlyos sérülésekkel. A gyorsan megérkező mentőket szörnyű kép fogadta. Az összeégett emberek többségén már nem lehetett segíteni. A kiégett roncsokból élőt nem húztak ki. A szerbiai sajtó felrója, hogy azt a közeli felüljárót is támadták, amelyen a mentőknek at Földrengés Szerbiában A Richter-skála szerinti 5,5-ös erősségű földrengés volt péntek hajnalban Belgrádban és Újvidéken - jelentette az MTI. Áldozatokról vagy károkról nem érkeztek jelentések. A jugoszláv fővárosban középeurópai idő szerint fél hatkor észlelték a földmozgást, amelynek következtében megremegtek a városközpont házai, kellett menniük, sőt az egyik mentőkocsit is állítólag találat érte, amikor a harci gépek másodszor támadták a hidat. Milosevics közben újfent elutasította a külföldi katonai jelenlét lehetőségét Koszovóban. A UPI hírügynökségnek adott interjújában egy ENSZ-missziót tartott elfogadhatónak, amelynek tagjai csak önvédelmi fegyverrel rendelkezhetnek. Milosevics egyébként az interjúban nyilvánosan első ízben ismerte el, hogy Koszovóban „történtek rossz dolgok”, de ezekért a fegyelmezetlen félkatonai csapatokat tette felelőssé. Jugoszláviából nézve mindazonáltal túl optimistának tűnik Solana NATO-főtitkár bejelentése, hogy a légicsapások záró szakaszukba érkeztek, s hogy a szövetséges erők hamarosan elérik céljukat. Igaz, később ezt Brüsszel is pontosította, mondván: addig támadnak, amíg a célokat el nem érik. Milosevics pénteken Viktor Csernomirgyinnel, az orosz elnök jugoszláviai különmegbízottjával folytatott tárgyalásokat. A volt orosz kormányfő szerint a koszovói válság békés rendezése bár nagyon nehezen, de előrehalad. Egyben közölte: Moszkva nem veszi figyelembe a Jugoszláviával szembeni olajembargóra vonatkozó felhívásokat. Kiss István: „A magyar társadalom többsége elutasítja a balkáni konfliktus háborús megoldását” - szól a Balkán Békéjéért mozgalom felhívásának bevezetője, amelyhez szombaton kezdték el gyűjteni a támogató aláírásokat. A felhívás felszólítja az Egyesült Államokat, hogy tartsa be a nemzetközi jogot, s a NATO-államok kormányait - köztük a magyar kormányt -, hogy azonnal kezdjék meg a konfliktus tárgyalásos rendezését az ENSZ és az EBESZ bevonásával. Továbbá sürgetik, hogy azonnal függesszék fel a bombázásokat a mielőbbi tárgyalások érdekében; a magyar kormány éljen NATO-tagság adta jogaival, a vétójoggal és a konstruktív tartózkodással, s gyakoroljon nyomást szövetségeseire, hogy a háború ne terjedjen ki sem Magyarországra, sem a környező államokra. Az aláírók továbbá kifejezik szolidaritásukat a háború minden ártatlan áldozatával - a koszovói albánsággal, a túszhelyzetbe került újvidéki magyarsággal és a konfliktusba belesodort szerb néppel -, egyben elítélik az etnikai tisztogatást s a rasszizmus minden formáját. Jesse Jackson és a közbenjárására elengedett katonák MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT - AP Brüsszel elismeri a tévedést BRÜSSZEL Élve a kedvező időjárás nyújtotta lehetőséggel, a hét végén minden korábbinál intenzívebb bevetéseket hajtottak végre NATO-harcigépek jugoszláviai célpontok ellen. Szövetségi részről is elismerték, hogy találat ért egy koszovói turistabuszt, rendkívül sajnálatosnak nevezve, hogy vétlen civilek az áldozatok. A bevetések során lezuhant egy amerikai F- 16-os vadászgép: szerb állítások szerint lelőtték, a NATO katonai szóvivője óvatosan úgy fogalmazott, hogy egyelőre ismeretlen okokból származó motorhiba okozta a gép elvesztését. Ez a második ilyen veszteség: a légi akciók első hetében egy „lopakodó” F-117-est lőtt le a jugoszláv légvédelem. A gép pilótáját most is sikerült kimenekíteni. A NATO üdvözölte az amerikai foglyok szabadon engedését is, ám leszögezték: sem ez, sem bármilyen levél sem vihet közelebb a rendezéshez, amíg nincs szó érdemi módosulásról a szerb álláspontban. (fóris) A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Pénzügyi Bizottsága PÁLYÁZATOT ÍR KI önkormányzati biztos feladatok ellátására jelölhető személyek kiválasztására. A pályázat feltételeit a részletes pályázati kiírás tartalmazza, amely térítésmentesen átvehető a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzati Hivatal (6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.) I. emelet 112. számú irodájában, illetve levélben igényelhető. A pályázatok benyújtásának, beérkezésének határideje: 1999. május 25-én 9 óra. A pályázat benyújtásának feltétele a részletes kiírás átvétele, megkérése. Dr. Ferenczi István főjegyző 3 Bolgár embargó a határzárral Bulgária lezárta Jugoszláviával közös határát. Május elsejétől megszűnt a személy- és gépjárműforgalom a bolgár-jugoszláv határon - közölte vasárnap a BTA, s jelentése alapján az MTI. A korlátozással a hivatalos bolgár szervek szeretnék megakadályozni, hogy ,időhatárforgalom” keretében jusson üzemanyag Jugoszláviába. A bolgár olajipari termékek állami és magáncégeken keresztül történő forgalmazását néhány nappal ezelőtt már megszüntették, és ezzel Szófia gyakorlatilag csatlakozott az Európai Unió által Jugoszlávia ellen meghirdetett olajembargóhoz. Nemzetközi élet Orosz és amerikai képviselők titkos egyeztetése Bécsi béketerv Amerikai és orosz törvényhozók szerint egyszerre kellene megvalósítani a rendezés három legfontosabb feltételét: a NATO-csapások leállítását, a szerb csapatok visszavonását Koszovóból és az UCK fegyveres tevékenységének a beszüntetését. E feltételek teljesülését követően az ENSZ BT öt állandó tagja a macedón, az albán, a jugoszláv kormány képviselőivel, illetve a „koszovói albánok elismert vezetőivel közösen megállapodna a tartomány igazgatására hivatott fegyveres nemzetközi erő összetételéről. Az amerikai és orosz törvényhozók közötti titkos megbeszélésekre egy bécsi szállodában orosz kezdeményezésre került sor - írta az MTI. A duma küldöttségét Vlagyimir Rizskov, a Otthonunk, Oroszország mozgalom frakcióelnöke vezette. Hagwtanzet 3 Erősödő diplomáciai erőfeszítések a belgrádi engedmény után Óvatos washingtoni reagálás WASHINGTON - Washingtonban óvatosan reagáltak a három amerikai hadifogoly belgrádi szabad ■ don bocsátására, aminek ténye nem sokkal azt követően vált ismertté, hogy Bill Clinton szigorította a Jugoszlávia elleni gazdasági szankciókat. Az elnök szombaton írásos nyilatkozatban jelentette be, hogy számos további termékre, így az olajra is kiterjeszti a megszigorításokat, amelyek a gyógyszerek és élelmiszerek kivételével gyakorlatilag mindenre kiterjednek. Ezáltal „csökkenteni fogjuk a belgrádi rezsim lehetőségeit az elnyomás és a szembeszegülés kampányának a folytatására”, fogalmazott a Fehér Ház közleménye. Az intézkedések ugyanakkor nem vonatkoznak Montenegróra. Jesse Jackson tiszteletes nem sokkal ezt követően tájékoztatta telefonon Sandy Berger nemzetbiztonsági tanácsadót arról, hogy magánküldetése - amelyet a Fehér Ház előzetesen veszélyesnek buszt ért téves találat éppúgy befolyásolhatja a gyorsan változó közhangulatot, mint a vasárnapi lapok címoldalán a kép. Jackson Miloseviccsel és más jugoszláv tisztségviselőkkel kézen fogva imádkozik. Név nélkül nyilatkozó amerikai tisztségviselők elismerik, hogy ilyen körülmények között nehezebb hitelesíteni a további kemény hangú fenyegetéseket. Jackson, aki levelet visz Milosevicstől Clintonhoz, személyes találkozót javasolva a válság megoldására, ismét „a politikai térképre” helyezte a jugoszláv elnököt. Másrészt viszont, bár a Clinton-adminisztráció megpróbálta lebeszélni útjáról a tiszteletest, az utóbbi napokban visszafogta a Milosevicsre vonatkozó kritikák élét is, s a hét végi sajtóban több olyan kiszivárogtatás, illetve cikk jelent meg, amelyek szerint bizonytalan, hogy a jugoszláv elnököt háborús bűnösként felelősségre tudják vonni, hogy újítsák fel az erőfeszítéseket a koszovói válság „békés és becsületes” megoldására. Jesse Jackson a CNN-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy „meg kell törni az erőszak (ördögi) körét”. „Milosevics diplomáciai gesztust tett. Remélem, megragadjuk a pillanatot, nem szabad veszni hagyni egyetlen alkalmat sem a párbeszédre” - mondta. A CNN közben beszámolt arról is, hogy értesülései szerint Milosevics a Jesse Jacksonnal folytatott megbeszélésen kifejtette, hogy négy elv alapján képzeli el a jugoszláv válság tárgyalásos rendezését: a háborúskodás és mindenféle erőszak azonnali beszüntetése; minden jugoszláviai menekült hazatérésének lehetővé tétele függetlenül a menekült nemzetiségétől és vallási hovatartozásától; széles körű autonómia biztosítása Koszovónak Szerbia határain belül az összes koszovói polgár és nemzetiség teljes egyenjogúsága alapján; egy ENSZ-misszió fogadása a tartományban. A Clintonnak küldött levélben állítólag jelezte: ezek alapján kész tárgyalni. Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettes szerint a levél csak propagandafogás, a közvélemény megtévesztésére szolgál. (lambert) * Vasárnap este bejelentették, hogy Bill Clinton amerikai elnök hétfőn Washingtonban fogadja Viktor Csernomirgyint. A Kreml sajtószolgálatának közlése szerint erről az orosz és az amerikai elnök vasárnap telefonon állapodott meg. A beszélgetést ezúttal Borisz Jelcin kezdeményezte, aki legutóbb alig egy hete tárgyalt az amerikai elnökkel telefonon. Clinton ezek nyomán fogadja az orosz elnöki megbízottat, aki Borisz Jelcin személyes üzenetével érkezik Washingtonba. A Kreml közölte azt is, hogy tervek szerint Csernomirgyin a Clintonnal folytatott tárgyalásait követően Kofi Annan ENSZ-főtitkárral is tárgyalóasztalhoz ül. A sajtószolgálat nem tett említést arról, hogy a megbízott esetleg európai fővárosokba is ellátogatna a jövő héten. Korábban Moszkvában diplomáciai források arról számoltak be, hogy az orosz balkáni közvetítő a héten Londont és Párizst is felkeresi. A befolyásos tiszteletes Az 57 éves Jesse Jackson baptista tiszteletes Martin Luther King óta az egyik legbefolyásosabb fekete amerikai vezető. Dél- Karolinából származik, és nagy szegénységből küzdötte fel magát odáig, hogy a nyolcvanas években két elnökválasztáson is jelentős hatást gyakorolt a demokrata programra. 1984-ben az első fekete volt, aki elnökjelölti előválasztást nyert, négy évre rá pedig hétmillió szavazatot kapott, s a később George Bushsal szemben alulmaradó Michael Dukakis mögött a második legsikeresebb demokrata elnökjelölt volt. Szavazói bázisa a feketékből, liberálisokból, fehér szegényekből és spanyol származásúakból álló „Szivárvány-koalíció", amelyből befolyásos nonprofit önsegélyező szervezetet is formált. Jackson nyíltan szimpatizál Clintonnal, a szexbotrány idején is határozottan az elnök mellé állt. A múltban már többször folytatott magánemberként kényes tárgyalásokat Szíriában, Kubában és Irakban, amerikai túszokat szabadítván ki. Bár a mostani útjától a Fehér Ház elhatárolta magát, nem lenne meglepő, ha valaha kiderülne, hogy most sem teljesen magánemberi missziót teljesített, és rosszul időzítettnek nyilvánított sikerrel járt. A fehér házi szóvivő tájékoztatása szerint Berger „pozitív fejleménynek” minősítette a foglyok szabadon engedését. A hírt amerikai hivatalos körökben vegyes érzésekkel fogadták. Az érthető megkönnyebbülés mellett ugyanis a NATO a hét végén éppen ott gyengült meg, ahol eddig a legsikeresebb volt: a propagandafronton. Az újabb amerikai gép - egy F-16- os - lelövése, a civileket szállító AKLA egyébként korábban két jugoszláv tisztet ejtett foglyul és adott át az amerikaiaknak. A CNN-ben nyilatkozó Tom Lantos demokrata képviselő szerint most viszonzásképpen őket is szabadon kellene engedni. Vasárnap Trent Lott, az amerikai szenátus republikánus többségének elnöke vasárnap kijelentette, hogy esélyt kell adni a békének a NATO és Jugoszlávia konfliktusában. A szenátor felszólította Bill Clinton elnököt és a konfliktus más résztvevőit. És! A NATO hat elvétett csapása Jugoszláviában Hat jugoszláviai melléfogása, azaz téves becsapódással végződött támadása volt a NATO-nak a légicsapások március 24-i kezdete óta. A szövetség ezt jelentéktelennek minősíti a hat hete tartó légitámadások egészéhez képest, szerb források szerint viszont ezek csaknem 230 polgári áldozattal jártak - írta összesítő anyagában az AFP nyomán az MTI. Április 5-én egy laktanya ellen indult légitámadás a Tanjug hírügynökség szerint 17 embert megölt Aleksinacban. Másnap a Pentagon elismerte, hogy a bomba nyilvánvalóan célt tévesztett. Április 9-én a NATO közölte, hogy lakóházakat talált el egy pristinai telefonközpont közelében. Április 12-én egy hídra kilőtt rakéta az oda érkező vonatot találta el a dél-szerbiai Grdelica közelében, és Belgrád szerint 55 ember életét kioltotta. Wesley Clark amerikai tábornok, a NATO-erők európai főparancsnoka „nagyon sajnálatosnak” nevezte az esetet. Április 14-én a NATO járműoszlopokat bombázott a délnyugat-koszovói Djakovica térségében. A támadásnak Belgrád szerint 75 ember - nagyrészt albán menekült - esett áldozatául. Öt nappal később a szövetség azzal védekezett, hogy valójában katonai járműveket akartak megsemmisíteni, de a gépek két különböző járműoszlopra nyitottak tüzet, az egyikben civil járművek is voltak. Április 28-án a szövetség a jugoszláv hadsereg laktanyáját vette célba Surdulica városában. A célpontot azonban elvetette: egy lakónegyedet bombázott. A rakéták mintegy 20 polgári személyt megöltek szerb források szerint. A NATO hivatalosan elismerte, hogy „tévedésből” polgári személyek halálát okozhatta. Május 1-jén egy NATO-gép a Pristinától 20 kilométerre északra lévő Luzane település hídját támadta, ám a kilőtt rakéta a hídon haladó autóbuszt találta el, szerb források szerint legkevesebb hatvan ember életét kioltva. A NATO az áldozatok számának megerősítése nélkül közölte: a hidat szerette volna eltalálni, és nem akart polgári személyeket megölni. A legutóbbi tévedés után egyébként a spanyol El País közzétette a madridi diplomácia irányítójával készített interjúját. Ebben Ábel Matutes úgy vélte, a NATO pilótáinak akár a „valamivel nagyobb kockázatot” is vállalniuk kellene, hogy elkerülhessék az olyan eseteket, amikor tévedésből civileket bombáznak.