Magyar Nemzet, 1999. augusztus (62. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-02 / 178. szám
békés megyei könyvtár ----------------------------------------- T —Se81 BÉKÉSCSABA Keresztény demokrácia I H. * h Vfarfvar \imiyii :;r J1TJM2ITUI. 1 IV/IIIfJv/li .."i Ára: 49 Ft •__________________________________V··—^ ^ ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR________________________________LXII. 178., 1999. augusztus 2., hétfő Szobrot avattak Erdélyben Petőfi halálának 150. évfordulóján Támogatások a határon túli kultúrára HÍRÖSSZEFOGLALÓ - Több ezer Erdélyből és Magyarországról érkezett vendég, köztük a magyar és a román kormány több tagja emlékezett meg szombaton a Segesvár melletti Fehéregyházán Petőfi Sándor halálának 150. évfordulójáról. A jubileumi központi rendezvényt Kiskunfélegyháza, Fehéregyháza és Segesvár közösen szervezte. (Folytatás all. oldalon) Fehéregyházán felavatták a költő szobrát, Máté István (a kép jobb szélén) alkotását mt-fotó Lapunknak nyilatkozik Vuk Obradovics A demokratikus átmenethez idő kell Szerbiában BELGRÁD - „Szerbia már hullámzik, gyógyul, s hiszek abban, hogy az egyre többek által oly várt változás hamarosan bekövetkezik!” - nyilatkozta lapunknak Vuk Obradovics, az egyik legfiatalabb, két éve alapított szerbiai párt, a Szociáldemokrácia elnöke, aki egyúttal a Szövetség a Változásokért ellenzéki tömb egyik vezetője. A cél most - mint aláhúzta - Szerbia és Jugoszlávia visszavezetése az európai népek közösségébe. ,Normális viszonyokat kell kialakítania az egész világgal, hiszen anélkül Szerbia nem számíthat a segítségére” - szögezte le, hozzátéve, hogy erre mielőbb szükség is lesz, hiszen az ország nem alaptalanul fél annyira a téltől. Vuk Obradovics mindezek mellett továbbra is megbocsáthatatlan hibának tartja a NATO bombázását, s elégedetlen a koszovói szerbek védelmével is. Az ellenzéki tömb Milosevics lemondása mellett legkorábban fél év múlva, de inkább később megtartható idő előtti választásokat követel, amelyeket egy átmeneti kormány készíthetne elő. (Folytatás a 3. oldalon) 4 Stabilitásra várva Stabilitási egyezmény már van, de a stabilitásra még várni kell a Balkánon. Az állam- és kormányfők, valamint a nemzetközi szervezetek képviselői Szarajevóban kijelölték a fő irányokat, a daytoni megállapodás és a koszovói békefolyamat támogatását, a térségbeli országok demokratizálásának erősítését, közelítésüket az Európai Unióhoz, továbbá a kisebbségek védelmét és a menekültek hazatelepítését. Önmagában jelentős az a tény, hogy a világ országai a második világháború óta - és az elmúlt tíz év keserű leckéi után - először ismerték fel: közös erőfeszítéseket kell tenni a Balkán stabilizálása érdekében. A csúcstalálkozó résztvevői ebből a célból politikai deklarációk sorát fogalmazták meg, ugyanakkor adósak maradtak azzal, hogy konkrét programokat határozzanak el az újjáépítésre, és általánosságban a gazdasági stabilizálásra. Elhangzottak bizonyos támogatási javaslatok, Clinton elnök is több százmillió dolláros segélyt ajánlott fel, de nem esett szó semmifajta konkrét „Marshall-tervről”, amely a második világháború után Európa talpra állását segítette. A jelek szerint ezen a téren a nyugati országok nem eléggé elszántak, pedig enélkül aligha képzelhető el a stabilitás tartós megteremtése. Mint ahogy a Nyugat azt sem tudja igazán, hogy mit kezdjen Jugoszláviával. Az egyezmény aláírói ezért csak azt az üzenetet fogalmazták meg, hogy Miloseviccsel Belgrád semmilyen formában nem lehet együttműködő partner. A Szarajevóban megnyilvánult szolidaritás ennek ellenére rendkívül fontos, és a tanácskozás megerősítette a térséggel kapcsolatos magyar diplomáciai törekvések helyességét is. De a stabilitás megteremtéséhez az egyezmény önmagában kevés. Az elkövetkező időszakban mindenekelőtt arra van szükség, hogy a deklarációkat politikai, biztonsági, de mindenekelőtt gazdasági téren konkrét tartalommal, illetve programokkal töltsék meg. Pietsch Lajos Tiszta a Balaton Vizsgálják a tó vizét (Munkatársunktól) Jó látni, hogy egészséges emberek tízezrei sportolnak természetes vizeinkben, melyek közül egyre több felel meg az uniós követelményeknek - mondta lapunknak a hét végén Balatonbogláron a 19. tóátúszásra oda látogató Pepó Pál. A környezetvédelmi miniszter elmondta: a július 7. és 26. között végzett vizsgálatokból kitűnik: a siófoki és a szemesi medencében kiváló, a szigligetiben és a keszthelyiben jó minőségű a Balaton vize. (Folytatás a 4. oldalon) Vita az agrárfejlesztésre szánt Sapard-pénzek felhasználásáról A reméltnél kisebb uniós segítség A vártnál kevesebbet, hét esztendőn keresztül évi tízmilliárd forint támogatást ítéltek meg Magyarországnak a napokban a brüsszeli hatóságok a mezőgazdaság és a vidék fejlesztésére szolgáló előcsatlakozási alap, a Sapard forrásainak felosztásakor. (Munkatársunktól) Lapunk információi szerint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumon belül és a különböző tárcák között komoly vita zajlik arról, hogy ezt a pénzt elsődlegesen az agrártermelők megsegítésére vagy pedig más, az Európai Unió által is engedélyezett vidékfejlesztési célokra használja fel az ország. Szakértők szerint gondot okoz, hogy akiknek vidéken valóban szükségük lehetne az uniós segítségre, még nem igazán értesültek erről a lehetőségről. A Sapard-program keretéből felhasználható pénz elosztására - a különféle felvetésekkel szemben - nem volt és nem is lehetett befolyással a magyar diplomácia - állapította meg lapunk érdeklődésére Vajda László, az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium európai integrációs főosztályának vezetője. Az előcsatlakozási alapokra vonatkozó uniós szabályozás - a közel egy hónapja megjelent tanácsi rendelet - ugyanis egyértelműen a brüsszeli végrehajtó szerv, az Európai Bizottság hatáskörébe utalta ezt a kérdést. A felhasználásra vonatkozó korábbi hazai elképzelések alapján évi mintegy 50-50 millió euró, azaz 13-15 milliárd forint támogatásban reménykedtünk. A bizottság által nekünk ítélt összeg ennél kevesebb, 38,4 millió euró, vagyis tízmilliárd forint évente. A döntéshez az unió illetékesei a mezőgazdaságilag hasznosított földterület nagyságát, az agrárfoglalkoztatottak számát, az egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék (GDP) mértékét, valamint a sajátos területi adottságokat vették figyelembe. (Folytatás a 9. oldalon) Huszonkilencszer több adó- és tb-csalás A gazdasági bűnözők tíz százaléka diplomás (Munkatársunktól) A gazdálkodással összefüggő bűncselekmények száma az utóbbi húsz évben ugyan két és félszeresére emelkedett, de az összbűnözésen belüli aránya lényegesen alacsonyabb annál, mint amit a közvélemény általában feltételez - állítja Vavró István címzetes egyetemi tanár, az Igazságügyi Minisztérium kodifikációs, elemző és statisztikai főosztályának vezetője, aki szerint ennek elsősorban az az oka, hogy a laikusok gazdasági bűncselekménynek hiszik például a sikkasztás és a csalás bizonyos eseteit, amelyeket a büntető törvénykönyv a vagyon elleni bűncselekmények közé sorol. A Btk. kategorizálása szerint a gazdaságinak minősülő bűncselekmények száma 1979-ben alig haladta meg az 5300-at, tavaly pedig már több mint 13 400 ilyen bűncselekményt rögzített a statisztika. E jelentős számszerű növekedés dacára ezeknek a bűncselekményeknek az összbűnözésen belüli aránya négy százalékról egy-két százalékra csökkent... Időközben a gazdasági bűnözés szerkezete is átalakult. Egy időben a vám- és devizabűncselekményekből követtek el a legtöbbet, ezek tették ki akkor az összes gazdasági bűncselekmény majdnem háromnegyedét. Ez a hetven százalék fölötti arány azóta csaknem a negyedére csökkent, tavaly a gazdasági bűncselekményeken belül már mindössze 21 százalékot ért el. A pénzhamisítás húsz évvel ezelőtt kivételesnek számított. Akkor egy év alatt 19 ilyen eset jutott a hatóságok tudomására, tavaly ellenben 1926 pénzhamisítási ügy vált ismertté. (Folytatás a 4. oldalon) II Megkoszorúzzák a Lánchíd „eredetijét” Angliában Vízi emléktúra Széchenyi nyomában (Munkatársunktól) Hlarmincöt fok meleg, fekete felsőben izzadó tengerészek, az árnyékban hűsölő érdeklődők a Hajógyári-sziget Viking Marina Yachtklub hajójának fedélzetén vagyunk. Innen indultak szombaton harmadik emléktúrájukra a Gróf Széchenyi Ödön Magyar Hajózási és Yachtegylet tagjai. A tömegben, sötét Pierre Cardin öltönyben feltűnik Széchenyi Géza, a névadó unokája is. Az újságírók kíváncsian megrohanják, ám hamarosan távoznak: a gróf nem tud magyarul. - Nem utazom velük. Túl sok idő. Én csak a keresztapa vagyok, persze jó értelemben - mondja, s mosolyog hozzá. (Folytatás a 16. oldalon) A túra előtt sétautat tehettek az érdeklődők KERTÉSZ GÁBOR FELVÉTELE Olcsóbb a hagyományosnál Hívjon interneten (Munkatársunktól) Mostantól a vezetékes és a mobil-előfizetők számára is lehetővé válik a telefonálás a világhálón keresztül. A Hírközlési Főfelügyelet (Híf) ugyanis jogot adott a PanTel Rt.nek arra, hogy az internet igénybevételével hangátviteli szolgáltatást nyújthasson. Horváth Pál, a társaság vezérigazgatója szerint az internetes telefonálás 10-30 százalékkal is olcsóbb lehet a hagyományos hívás díjánál. A Híf tavasszal már kiadott világhálós hangátvitelre vonatkozó engedélyt a PanTel-nek, de ezt csak olyanok vehetik igénybe, akik közvetlenül csatlakoznak a társaság internethálózatához. Az újabb engedély azoknak is lehetővé teszi az ilyesfajta telefonálást, akik hagyományos, vezetékes vonallal rendelkeznek csak. . Az információs szupersztráda segítségével korábban is lehetőség volt beszédtovábbításra. Nem kellett hozzá más, mint egy megfelelő számítógép, a beszédet adatátviteli jelfolyammá átalakító szoftver - amely egyébként lehívható volt az internetről -, valamint megfelelő hangkártya, mikrofon és hangszóró. (Folytatás a 9. oldalon) Úszó Európa-bajnokság Kovács Ágnes harmadik aranya Az 50 és 100 méteres távon aratott győzelem után Kovács Ágnes a 200 méteres mellúszást is megnyerte az isztambuli úszó Európa-bajnokságon. A 18 éves úszócsillag, Kiss László tanítványa így immár öt kontinensbajnoki címmel dicsekedhet. Amennyire papírforma-eredmény volt Kovács harmadik sikere, annyira kellemes meglepetésnek mondható a kétszeres Universiade-győztes, a tavalyi perth-i vébén negyedik Lengyel Imre ezüstérme a férfi műugrók háromméteres versenyében. Lengyel bravúrját megelőzően legutóbb negyvenegy éve született műugrásban magyar Ebérem: 1958-ban Budapesten Újvári László első lett. (Tudósításunk a 13. oldalon)