Magyar Nemzet, 1999. augusztus (62. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-02 / 178. szám

békés megyei könyvtár ----------------------------------------- T —Se81 BÉKÉSCSABA Keresztény demokrácia I H. * h Vfarfvar \imiyii :;r J1TJM2ITUI. 1 IV/IIIfJv/li .."i Ára: 49 Ft •__________________________________V··—^ ^ ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR________________________________LXII. 178., 1999. augusztus 2., hétfő Szobrot avattak Erdélyben Petőfi halálának 150. évfordulóján Támogatások a határon túli kultúrára HÍRÖSSZEFOGLALÓ - Több ezer Erdélyből és Magyarországról érkezett vendég, köztük a ma­gyar és a román kormány több tagja emlékezett meg szomba­ton a Segesvár melletti Fehér­egyházán Petőfi Sándor halálá­nak 150. évfordulójáról. A jubileumi központi rendezvényt Kiskunfélegyháza, Fehéregyháza és Segesvár közösen szervezte. (Folytatás all. oldalon) Fehéregyházán felavatták a költő szobrát, Máté István (a kép jobb szélén) alkotását mt­-fotó Lapunknak nyilatkozik Vuk Obradovics A demokratikus átmenethez idő kell Szerbiában BE­LGRÁD - „Szerbia már hullám­zik, gyógyul, s hiszek abban, hogy az egyre többek által oly várt vál­tozás hamarosan bekövetkezik!” - nyilatkozta lapunknak Vuk Obradovics, az egyik legfiatalabb, két éve alapított szerbiai párt, a Szociáldemokrácia elnöke, aki egyúttal a Szövetség a Változáso­kért ellenzéki tömb egyik vezető­je. A cél most - mint aláhúzta - Szerbia és Jugoszlávia visszaveze­tése az európai népek közösségé­be. ,Normális viszonyokat kell ki­alakítania az egész világgal, hi­szen anélkül Szerbia nem számít­hat a segítségére” - szögezte le, hozzátéve, hogy erre mielőbb szükség is lesz, hiszen az ország nem alaptalanul fél annyira a tél­től. Vuk Obradovics mindezek mellett továbbra is megbocsátha­tatlan hibának tartja a NATO bombázását, s elégedetlen a ko­szovói szerbek védelmével is. Az ellenzéki tömb Milosevics lemon­dása mellett legkorábban fél év múlva, de inkább később megtart­ható idő előtti választásokat köve­tel, amelyeket egy átmeneti kor­mány készíthetne elő. (Folytatás a 3. oldalon) 4 Stabilitásra várva Stabilitási egyezmény már van, de a stabilitásra még várni kell a Balkánon. Az állam- és kormányfők, valamint a nemzetközi szervezetek képviselői Szarajevóban kijelölték a fő irányokat, a daytoni megállapodás és a koszovói békefolyamat támogatását, a térségbeli országok demokratizálásának erősítését, közelíté­süket az Európai Unióhoz, továbbá a kisebbségek védelmét és a menekültek hazatelepítését. Önmagában jelentős az a tény, hogy a világ országai a második világháború óta - és az elmúlt tíz év keserű leckéi után - először ismerték fel: közös erőfeszítéseket kell tenni a Balkán stabilizálása érdekében. A csúcstalálkozó résztvevői ebből a célból politikai deklarációk sorát fogalmazták meg, ugyanakkor adósak maradtak azzal, hogy konkrét programokat határoz­zanak el az újjáépítésre, és általánosságban a gazdasági stabi­lizálásra. Elhangzottak bizonyos támogatási javaslatok, Clinton elnök is több százmillió dolláros segélyt ajánlott fel, de nem esett szó semmifajta konkrét „Marshall-tervről”, amely a második világháború után Európa talpra állását segítette. A jelek szerint ezen a téren a nyugati országok nem eléggé elszán­tak, pedig enélkül aligha képzelhető el a stabilitás tartós meg­teremtése. Mint ahogy a Nyugat azt sem tudja igazán, hogy mit kezdjen Jugoszláviával. Az egyezmény aláírói ezért csak azt az üzenetet fogalmazták meg, hogy Miloseviccsel Belgrád sem­milyen formában nem lehet együttműködő partner. A Szarajevóban megnyilvánult szolidaritás ennek ellenére rendkívül fontos, és a tanácskozás megerősítette a térséggel kapcsolatos magyar diplomáciai törekvések helyességét is. De a stabilitás megteremtéséhez az egyezmény önmagában kevés. Az elkövetkező időszakban mindenekelőtt arra van szükség, hogy a deklarációkat politikai, biztonsági, de mindenekelőtt gazdasági téren konkrét tartalommal, illetve programokkal töltsék meg. Pietsch Lajos Tiszta a Balaton Vizsgálják a tó vizét (Munkatársunktól) Jó látni, hogy egészséges emberek tízezrei spor­tolnak természetes vizeinkben, melyek közül egyre több felel meg az uniós követelményeknek - mondta lapunknak a hét végén Balatonbogláron a 19. tóátúszásra oda látogató Pepó Pál. A környe­zetvédelmi miniszter elmondta: a július 7. és 26. között végzett vizs­gálatokból kitűnik: a siófoki és a szemesi medencében kiváló, a szigligetiben és a keszthelyiben jó minőségű a Balaton vize. (Folytatás a 4. oldalon) Vita az agrárfejlesztésre szánt Sapard-pénzek felhasználásáról A reméltnél kisebb uniós segítség A vártnál kevesebbet, hét esztendőn keresztül évi tízmilliárd forint támogatást ítéltek meg Magyarországnak a napokban a brüsszeli hatóságok a mezőgazdaság és a vidék fejlesztésé­re szolgáló előcsatlakozási alap, a Sapard forrásainak fel­osztásakor. (Munkatársunktól) Lapunk in­formációi szerint a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztériumon belül és a különbö­ző tárcák között komoly vita zaj­lik arról, hogy ezt a pénzt elsőd­legesen az agrártermelők megse­gítésére vagy pedig más, az Eu­rópai Unió által is engedélyezett vidékfejlesztési célokra használ­ja fel az ország. Szakértők sze­rint gondot okoz, hogy akiknek vidéken valóban szükségük le­hetne az uniós segítségre, még nem igazán értesültek erről a le­hetőségről. A Sapard-program keretéből felhasználható pénz elosztására - a különféle felvetésekkel szem­ben - nem volt és nem is lehetett befolyással a magyar diplomácia - állapította meg lapunk érdeklő­désére Vajda László, az Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium európai integrációs fő­osztályának vezetője. Az előcsat­lakozási alapokra vonatkozó uniós szabályozás - a közel egy hónapja megjelent tanácsi rende­let - ugyanis egyértelműen a brüsszeli végrehajtó szerv, az Eu­rópai Bizottság hatáskörébe utal­ta ezt a kérdést. A felhasználásra vonatkozó korábbi hazai elképze­lések alapján évi mintegy 50-50 millió euró, azaz 13-15 milliárd forint támogatásban reményked­tünk. A bizottság által nekünk ítélt összeg ennél kevesebb, 38,4 millió euró, vagyis tízmilliárd fo­rint évente. A döntéshez az unió illetékesei a mezőgazdaságilag hasznosított földterület nagysá­gát, az agrárfoglalkoztatottak szá­mát, az egy főre jutó bruttó nem­zeti össztermék (GDP) mértékét, valamint a sajátos területi adott­ságokat vették figyelembe. (Folytatás a 9. oldalon) Huszonkilencszer több adó- és tb-csalás A gazdasági bűnözők tíz százaléka diplomás (Munkatársunktól) A gazdálko­dással összefüggő bűncselekmé­nyek száma az utóbbi húsz évben ugyan két és félszeresére emel­kedett, de az összbűnözésen be­lüli aránya lényegesen alacso­nyabb annál, mint amit a közvé­lemény általában feltételez - ál­lítja Vavró István címzetes egye­temi tanár, az Igazságügyi Mi­nisztérium kodifikációs, elemző és statisztikai főosztályának ve­zetője, aki szerint ennek elsősor­ban az az oka, hogy a laikusok gazdasági bűncselekménynek hiszik például a sikkasztás és a csalás bizonyos eseteit, amelye­ket a büntető törvénykönyv a va­gyon elleni bűncselekmények közé sorol. A Btk. kategorizálása szerint a gazdaságinak minősülő bűn­­cselekmények száma 1979-ben alig haladta meg az 5300-at, ta­valy pedig már több mint 13 400 ilyen bűncselekményt rögzített a statisztika. E jelentős számszerű növekedés dacára ezeknek a bűncselekményeknek az összbű­nözésen belüli aránya négy szá­zalékról egy-két százalékra csök­kent... Időközben a gazdasági bűnözés szerkezete is átalakult. Egy időben a vám- és deviza­bűncselekményekből követtek el a legtöbbet, ezek tették ki akkor az összes gazdasági bűncselek­mény majdnem háromnegyedét. Ez a hetven százalék fölötti arány azóta csaknem a negyedé­re csökkent, tavaly a gazdasági bűncselekményeken belül már mindössze 21 százalékot ért el. A pénzhamisítás húsz évvel ez­előtt kivételesnek számított. Ak­kor egy év alatt 19 ilyen eset ju­tott a hatóságok tudomására, ta­valy ellenben 1926 pénzhamisí­tási ügy vált ismertté. (Folytatás a 4. oldalon) I­I Megkoszorúzzák a Lánchíd „eredetijét” Angliában Vízi emléktúra Széchenyi nyomában (Munkatársunktól) Hlarmincöt fok meleg, fekete felsőben izza­dó tengerészek, az árnyékban hűsölő érdeklődők­­ a Hajógyá­ri-sziget Viking Marina Yacht­­klub hajójának fedélzetén va­gyunk. Innen indultak szomba­ton harmadik emléktúrájukra a Gróf Széchenyi Ödön Magyar Hajózási és Yachtegylet tagjai. A tömegben, sötét Pierre Cardin öltönyben feltűnik Széchenyi Géza, a névadó unokája is. Az újságírók kíváncsian megrohan­ják, ám hamarosan távoznak: a gróf nem tud magyarul. - Nem utazom velük. Túl sok idő. Én csak a keresztapa vagyok, persze jó értelemben - mondja, s mosolyog hozzá. (Folytatás a 16. oldalon) A túra előtt sétautat tehettek az érdeklődők KERTÉSZ GÁBOR FELVÉTELE Olcsóbb a hagyományosnál Hívjon interneten (Munkatársunktól) Mostantól a vezetékes és a mobil-előfizetők számára is lehetővé válik a tele­fonálás a világhálón keresztül. A Hírközlési Főfelügyelet (Híf) ugyanis jogot adott a PanTel Rt.­­nek arra, hogy az internet igény­­bevételével hangátviteli szolgál­tatást nyújthasson. Horváth Pál, a társaság vezérigazgatója sze­rint az internetes telefonálás 10-30 százalékkal is olcsóbb le­het a hagyományos hívás díjánál. A Híf tavasszal már kiadott világhálós hangátvitelre vonatko­zó engedélyt a PanTel-nek, de ezt csak olyanok vehetik igénybe, akik közvetlenül csatlakoznak a társaság internethálózatához. Az újabb engedély azoknak is lehető­vé teszi az ilyesfajta telefonálást, akik hagyományos, vezetékes vo­nallal rendelkeznek csak. . Az információs szupersztrá­da segítségével korábban is lehe­tőség volt beszédtovábbításra. Nem kellett hozzá más, mint egy megfelelő számítógép, a beszé­det adatátviteli jelfolyammá át­alakító szoftver - amely egyéb­ként lehívható volt az internetről -, valamint megfelelő hangkár­tya, mikrofon és hangszóró. (Folytatás a 9. oldalon) Úszó Európa-bajnokság Kovács Ágnes harmadik aranya Az 50 és 100 méteres távon ara­tott győzelem után Kovács Ág­nes a 200 méteres mellúszást is megnyerte az isztambuli úszó Európa-bajnokságon. A 18 éves úszócsillag, Kiss László tanítvá­nya így immár öt kontinensbaj­noki címmel dicsekedhet. Amennyire papírforma-ered­mény volt Kovács harmadik si­kere, annyira kellemes meg­lepetésnek mondható a kétszeres Universiade-győztes, a tavalyi perth-i vébén negyedik Lengyel Imre ezüstérme a férfi műugrók háromméteres versenyében. Lengyel bravúrját megelőzően legutóbb negyvenegy éve szü­letett műugrásban magyar Eb­érem: 1958-ban Budapesten Új­vári László első lett. (Tudósításunk a 13. oldalon)

Next