Magyar Nemzet, 1999. szeptember (62. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-02 / 204. szám
6 Majyar Nemzet Milyen nyári szezont zárt az idegenforgalom? A koszovói válság, a magyar közbiztonságról közzétett riasztó cikkek ellenére, úgy tűnik, az idén a tavalyinál jobb évet zár a honi idegenforgalom. Az év első nyolc hónapjának eredményei erre engednek következtetni. Az esztendő első félévében 1,1 milliárd dolláros bevételt ért el az ágazat. Az öttusa-világbajnokság, a napfogyatkozás, illetve a Forma-1-es futam tovább növelte a turizmus bevételeit. Jó hír: az idén a tavalyinál dinamikusabban növekedett a belföldi vendégforgalom is. Összeállításunkban egyebek mellett annak jártunk utána, hogy milyen szezont tudhatnak maguk mögött a szállodák, hogyan zárták az idényt a kempingek, s megnéztük, mi várható az őszi utószezonban. Már nem hozhat meglepetést az utószezon A szeptember a nyugdíjasoké Az idegenforgalmi utószezon kilátásai - az üdülőhelyek sajátosságaitól függően - változóak,általánosan jellemző azonban, hogy a vendégek jelentős hányada nyugdíjas. Szakemberek szerint további - immár évek óta tapasztalt sajátosság, hogy az őszi turisztikai kínálatot elsősorban a külföldiek keresik. A szeptember leginkább a nyugdíjasoké, akik az akciós lehetőségeket használják ki - tájékoztatott Halász Klára, a Tourinform Siófok irodavezetője. A kedvezmények változóak - a Hunguest-lánc keretében tíz és húsz százalék között mozognak -, ezzel együtt sem várható azonban, hogy az előző évekhez képest élénkebb belföldi érdeklődésre lehetne számítani. Hasonló a helyzet a külföldi, ugyancsak nyugdíjascsoportokkal is: nem valószínű, hogy a korábbiaknál lényegesen többen keresik fel a magyar tengert. Összességében tehát az utószezoni várakozások szerényebbek Siófokon, minden jel arra utal, hogy az őszi idegenforgalom már nem fogja az éves - a tavalyihoz képest stagnáló - eredményeket fellendíteni. Zalakaroson a szeptember még igazi főidény, az utószezon november derekától december közepéig tart. Mint Kiss Mihály jegyzőtől megtudtuk: nagy reményeket fűznek az őszi hónapok idegenforgalmához, azonban a gyógyfürdőt elsősorban a külföldiek keresik. A beutaló rendszerének összeomlása, a tb-támogatottság átszervezése és a vállalati üdültetés szétesése következtében jelentősen visszaesett a Zalakarosra látogató belföldi turisták száma: a magyar vendégeknek mintegy hetven százaléka lemorzsolódott mára. A külföldi - zömmel német és osztrák - vendégek viszont rendszeresen visszatérnek, sokan közülük kifejezetten az utószezonban. A fürdőhely vonzerejét növeli a márciusban átadott élményfürdő, a télen is nyitva tartó szállók, a tavaly épült új, négycsillagos hotel: mindez együtt nagyban hozzájárult, hogy az idén a tavalyinál több - összesen hétszázezer vendéget regisztrálhatnak. A soproni Tourinform-iroda tájékoztatása szerint augusztus 20-a óta jelentősen mérséklődött a turizmus, azonban az őszi rendezvények új lendületet adhatnak az idegenforgalomnak. Sopronban német nyelvű színházi előadásokkal, zenei estekkel, kiállításokkal várják az érdeklődőket, s a testvérvárosi kapcsolatok keretében egyéb érdekes műsorokat szerveznek. A tapasztalatok szerint elsősorban a szomszédos Ausztriából várhatók vendégek, bár a borbemutatóval egybekötött szüreti napok várhatóan a belföldiek érdeklődését is felkeltik. Ugyanakkor Sopron - egész évben - kedvelt úti célja a Bécsből és az ausztriai határszélről szervezett csillagtúráknak: a látogatók egy része a kulturális programok miatt, másik része bevásárlási céllal érkezik a városba. (v. é.) Növekszik a sátorral táborozók száma Véget ért a kempingezési idény A napfogyatkozás és a hungaroringi Forma-1-es verseny után a hazai kempingek látogatottsága hirtelen csökkent, s az idei szezon így lényegében már augusztus 15-ével lezárult. Ennek ellenére az egész évet figyelembe véve - a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére is - a múlt évhez viszonyítva a vendégéjszakák számának szolid emelkedése várható. Napfogyatkozáskor szinte egy gombostűnyi hely sem volt kihasználatlanul a balatoni kempingekben, augusztus közepe óta viszont egyre nagyobb a pangás, jelentős változásra már nem számítunk - összegezte az idei idegenforgalmi eredményeket Koncsik Béla, a Magyar Camping és Caravanning Club (MCCC) elnöke. Állítja, hogy a nyár végi utószezon elmaradásának a kedvezőtlen időjárás az oka. Magyarországon a kempingek működését elsősorban a helyi polgármesteri hivatalok engedélyezik, s minthogy nincs központi nyilvántartás a táborhelyekről, valószínűleg senki nem tudja pontosan, hány ilyen jellegű pihenő-, üdülőhely üzemel ma itthon. Az 1965-ben alakult MCCC belföldön jelenleg mintegy 180 kempingel áll közvetlen kapcsolatban, az elnök szerint ez alig felét teszi ki a hazai kínálatnak. A klub tagjai mindenesetre az általuk ismert táborokban 10-15 százalékos kedvezményt vehettek igénybe, sőt Európában is hasonló engedményre jogosít az MCCC-tagság, így például most nyáron egy átlagcsalád balatoni nyaralás esetén legkevesebb tizenötezer forintot spórolhatott meg. A szervezet a napfogyatkozás idején klubtagjainak ezer forintért biztosított helyet a magyar tenger partján lévő kempingekben az átlagos 3000 forintos árral szemben. Koncsik Béla elmondta: az elmúlt évben 12 százalékkal nőtt a klub tagsága, így ma már több mint háromezer család használhatja ki az MCCC által nyújtott kedvezményeket. - Kialakulóban vannak a lakókocsival, szinte karavánban kempingezők csoportjai, de egyre jobban növekszik a sátorral táborozók száma is - közölte az elnök. Két éve még alig voltak sátras klubtagok, ebben az évben már a taglétszám egyharmadát adták. (szabó) Közelkép 1999. szeptember 2., csütörtök Jó eredményeket hozott a májusi offenzíva További bővülést vár az ágazat Az idegenforgalom eredményes félévet tudhat maga mögött - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kraft Péter. A Gazdasági Minisztérium turisztikai helyettes államtitkára szerint az első hat hónapban elért 1,1 milliárd dolláros bevétel reálisan feljogosít arra a reményre, hogy folytatódik az ágazat dinamikus bővülése. Az első félévi eredmények azért is biztatóak, mert a tárca korábban, a koszovói válság kirobbanásakor nem zárta ki a konfliktus káros, az idegenforgalmat kedvezőtlenül befolyásoló hatásait - szögezte le a helyettes államtitkár. Ennek alapján májusban, az esetleges következmények kompenzálására indított offenzíva részeként számításba vették az idegenforgalomban esetlegesen jelentkező bevételkiesést, amit kedvező esetben ötszázmillió, a pesszimista változat szerint pedig egymilliárd dollárban prognosztizálták a tavalyi, 2,5 milliárd dollárnyi éves bevételhez képest. Ezzel szemben a 76 napos bombázás nem okozott behozhatatlan kiesést, a háború miatt a potenciális növekedés nem torpant meg. Az idegenforgalmi egyenleg - köszönhetően a devizabevételek növekedésének, a belföldi turizmus élénkülésének és a csökkenő devizakiadásoknak - javult, s összességében a turizmus jelentősen javította a fizetési mérleget. Kérdésünkre Kraft Péter emlékeztetett rá: mindezen pozitív fejleményeket az idegenforgalom megmentésére indított májusi offenzíva alapozta meg. Az országkép javítására, a marketing megerősítésére komoly összegeket áldozott a tárca, Németországban például százmillió forintot költöttek idegenforgalmi ismertetőkre. A nagyságrendekre jellemző, hogy 114 kültéri hirdetőtáblán, kilenc nagyvárosban 3824 óriásplakáton, valamint hat vásáron népszerűsítették a magyar idegenforgalmat. Ausztriában ugyancsak ötvenmillió forintot szenteltek e célokra. A további számadatokról szólva a helyettes államtitkár közölte, a kereskedelmi szálláshelyeken 1 200 000 magyar turista 2 700 000 vendégéjszakát töltött el - a legnagyobb létszámemelkedés a három-, négy- és ötcsillagos szállodákban következett be -, s hatmilliárd forinttal, 28 százalékkal többet költött el, mint a tavalyi első félévben. Mindez azt jelzi: az idei esztendő - a múlt évihez hasonlóan - eredményes lesz. Ennek persze az is feltétele, hogy a közbiztonság és a vendégek kiszolgálása terén további kedvező változások történjenek. E tekintetben konkrét megállapodások születtek, a rendőrség munkáját például a tárca - a turisztikai célelőirányzatból - nyolcvanmillió forinttal támogatja, mely összeg egy részéhez, 25 százalékához, kifejezetten a bűncselekmények visszaszorításának arányában juthat hozzá a rendvédelmi szerv. Az idegenforgalom dinamikus fejlesztése azonban további tőkebevonást is szükségessé tesz. Kraft Péter elmodta, hogy a szakma jövőre 4-4,5 milliárd forintot tervez - adó formájában - befizetni a költségvetésnek, s ugyanennyit szeretne extra forrásként visszakapni. Erről még folynak a tárgyalások, hiszen a jelenlegi gyakorlat szerint nem a teljes befizetett összeget kapja vissza az ágazat. Nemcsak a központi költségvetés forrásaira, hanem a vállalkozói tőke megmozdulására is szükség lesz, lévén további beruházásokat igényel az idegenforgalom. A jövőben egyebek mellett konferenciaközpontokat hoznak létre - ezt indokolja, hogy a konferenciára érkező turista napi kétszáz dollárt költ, szemben az átlagos vendég 93 dolláros napi költekezésével -, s tíz termálszálló építését is tervezik. Ez utóbbit a vállalkozói tőke bevonásával, a beruházásokhoz kamattámogatást biztosítva - mondta végezetül Kraft Péter. (vasvári) Az idegenforgalom dinamikus fejlesztése további tőkebevonást tesz szükségessé Kavran Zoltán felvétele Csalódottak a balatoni kiskereskedők Több támogatást igényelnek a tóparti önkormányzatok A turizmus eddiginél jelentősebb állami támogatását szorgalmazzák a balatoni önkormányzati vezetők. Balatonföldvár polgármestere, Berkes László szerint a helyi önkormányzatok nem képesek megbirkózni a magyar tenger környékének infrastrukturális gondjaival: a közlekedés, a hulladékkezelés és a környezetvédelem akut problémáinak megoldatlansága miatt ma még a Balaton sem versenyképes üdülőkörzet az Európai Unióban. A Balatoni Szövetség, a tóparti önkormányzatokat összefogó grémium társelnöke, Sós Zoltán boglári polgármester is elégedetlen az állami szerepvállalás mértékével. Állítja: a tóparton alig érződik az idegenforgalomért felelős tárca gondoskodó, koordináló szerepe. Az elnök szerint az önkormányzatok idegenforgalmi bevételei csak töredékét teszik ki annak az összegnek, amelyet fejlesztésre kellene fordítani. Egyébként több turisztikai szakember is úgy vélekedik, a sok tárca között elvész a Balaton, az üdülőkörzet fejlesztésére szánt pénz, ezért meggondolandó: nem lenne-e célszerű egy turisztikai minisztériumot felállítani. Ez idő szerint ugyanis - jóllehet, csaknem félszáz különböző gazdasági és egyéb szervezet bábáskodik a magyar tengernél - gazdátlannak tűnik a Balaton, és kiváltképp bosszantja az itteni önkormányzatokat, hogy - szemben a megyei és a regionális fejlesztési tanácsokkal - a balatoninak csaknem teljesen üres a kasszája. Szeptember eleje lévén, a tóparti önkormányzatok és turisztikai szervezetek még nem készítettek „idegenforgalmi kasszát”, az azonban sejthető: a helyi erőből vállalt beruházások, az önkormányzatok gondozásában lévő strandok és közterületek korszerűsítésére, csinosítására fordított milliók nem térülnek meg. Csalódottak a privát vendéglátók, a szobakiadók is, a déli part csaknem háromezer kiskereskedőjének többsége deficites nyarat zárt. A Balaton-part legnagyobb turisztikai cége, a Siótour augusztus végéig tíz százalékkal több vendéget fogadott, mint 1998 hasonló időszakában. Augusztus 10-én éjjel - a napfogyatkozás látványára várva - 13 311 hazai és külhoni vendéget regisztráltak a cég kempingjeiben és nyaralótelepein. A Siótourkempingekben az idén már a 40 százalékot is elérte a hazai sátorozók aránya, a nyaralótelepi lakosztályokban viszont még mindig jóval magasabb - 80 százalékos - a külhoniak aránya. Miközben a kiskereskedők csalódottak a szerény forgalom miatt, a szántódi Oázis szupermarketben volt olyan főszezoni nap, amikor tízezernél is több vásárló fordult meg. Ezért is döntött úgy az élelmiszer-áruház gazdája, hogy még októberben is nyitva tartanak. A balatoni hajókon augusztus 20-áig csaknem másfél millióan utaztak, és ez 1998 hasonló időszakához képest 3,7 százalékos növekedést mutat. A kompforgalom másfél százalékkal haladta meg a múlt évit, a zenés sétahajókra viszont hét százalékkal kevesebben váltottak jegyet, mint tavaly nyáron. (gulyás) Az idén költekezőbbek leszünk szilveszterkor Egyre több a hazai vendég Idén - az elmúlt évhez képest - bár kevesebb turista kereste fel hazánkat, ugyanakkor többet költöttek. Az öttusa-világbajnokság, a napfogyatkozás, illetve a Forma-1 tovább növelte a szállodák bevételeit. Az ezredforduló utolsó szilvesztere pedig újabb nagy bevételekkel kecsegtet. -Az 1999-es év első nyolc hónapjában - a tavalyi esztendő hasonló időszakához képest - mintegy öt százalékkal kevesebb turista kereste fel hazánkat, s ennek legfőbb oka a koszovói háború volt - nyilatkozta lapunknak Rubovszky András. Persze ez csak az átlag, hiszen van olyan hotel, amely 8-10 százalékkal több vendéget fogadott, viszont akad olyan is, amely az idén elvesztette ügyfelei egynegyedét. A Magyar Szállodaszövetség elnöke ugyanakkor örömmel konstatálta, hogy a vendégek több pénzt költöttek el hazánkban, mint tavaly. Mint megtudtuk, általában azokat a szállodákat érte veszteség, amelyek kizárólag turisták elszállásolásával foglalkoznak. Ellenben amelyek az üzletemberek fogadására alapozták a jövőjüket, sokkal kevesebbet veszítettek. A koszovói háború befejezése után - júniusban és júliusban - a hozzánk látogató külföldiek száma emelkedett, a budapesti szállodák nem panaszkodhattak, hiszen az öttusa-világbajnokság és a Forma-1-futam ideje alatt jelentősen megnövekedett a forgalom. Az augusztus 12-ei égi jelenség pedig azt eredményezte, hogy ez idő alatt a Balatonon szinte százszázalékos volt a kihasználtság. Rubovszky András szerint az év utosó négy hónapjában a hotelek be tudják hozni a nyár elejei lemaradást. A jelek szerint az idei szilveszteren - az 1900-as évek utolsó napján - az emberek sokkal költekezőbbek lesznek, mint máskor. Az idei szállodaforgalommal kapcsolatban leszűrhető általános tapasztalat, hogy míg tavaly a vendégeknek csupán 37 százaléka volt magyar, idén a szállóvendégek majdnem föld - több mint 45 százaléka „hazai vendég”. Rubovszky szerint éppen ezért a hoteleknek egyre inkább arra kell törekedniük, hogy egyenletesen jó színvonalú szolgáltatást nyújtsanak egész évben, s ne csupán a külföldi turistákból próbáljanak megélni. Ennek a jelenségnek egyébként nem csak az az oka - mint azt gondolnánk -, hogy honfitársaink a drága külföldi utak helyett az olcsóbb belföldit választják, hanem az is, hogy sokan a külföldi nyaralás után szívesen töltenek el egy-két hetet a hazai kirándulóhelyeken is. A szállodaszövetség elnöke úgy látja, azért is népszerűek az egyhetes szállodai akciók, mert megfizethetők: az idén a szövetség 57 hotele kínált olyan egyhetes üdülést, amelyért egy-két csillagos hotelben húszezer forintot, háromcsillagosban 25-30 ezer forintot kellett fizetni. Mindez azt mutatja, hogy igenis érdemes a szállodáknak a belföldi forgalommal is foglalkozni. Rubovszky szerint a szálloda- és vendéglátóipar előbbutóbb leszokik arról, hogy kizárólag a külföldi vendégekből próbáljon megélni. (őszy-tóth) Az oldalt szerkesztette: Szilágyi Béla