Magyar Nemzet, 1999. október (62. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-11 / 237. szám
1999. október 11., hétfő Gazdaság Idegenforgalmi fejlesztésekre lenne szükség Czeglédi József a múltról, a világturizmusról és az osztrák kapcsolatokról Az idegenforgalom évente jelentős összeggel javítja a fizetési mérleg egyenlegét. Az ágazat súlyát jelzi, hogy miniszterelnöki konferenciát és parlamenti nyílt napot tartanak ezen a héten az Országgyűlés épületében. Az idegenforgalomban több évtizedet eltöltött Czeglédi Józsefet - aki jelenleg a Közép-Duna-vidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság főtitkára, egyetemi docens és az ENSZ tanácsadó testületeként is működő AIEST idegenforgalmi világszervezet elnökségének tagja - arról faggattuk, hogyan növekedett a turizmus jelentősége a magyar gazdaságban és milyen jövő elé tekinthet az ágazat az elkövetkező években. - Harminc éve dolgozik az idegenforgalomban, részt vett több közép- és hosszú távú idegenforgalmi koncepció kidolgozásában. Ha visszatekint ezekre az évekre, hogyan látja, van értelme hosszú távra tervezni? - Nem várhatjuk, hogy egy hosszú távú terv úgy valósuljon meg, ahogy azt húsz évvel korábban megfogalmazták. De nem is ez a céljuk a koncepcióknak, hanem hogy segítséget nyújtsanak a fejlesztési, szervezési, koordinációs munkához. Az idegenforgalmi tervezés folyamatos tevékenység, az elkészült terveket rendszeresen korszerűsíteni kell, de ezt nagyon sokan figyelmen kívül hagyják. Az elmúlt évtizedekben jelentősen módosultak a turizmussal kapcsolatos céljaink. Emlékszik, mik voltak a nagy terveink? - Arról ábrándoztunk, hogy belátható időn belül elérjük majd az 1938-as év nagy eredményeit. Például azt, hogy 380 ezer külföldi érkezik Magyarországra, vagy hogy 30 ezres nagyságrendű lesz a szállodai kapacitás. Ma már mosolygunk ezen. Hiszen a háború előtti békeév rekorderedményét mára százszorosan túlteljesítettük: a 300 ezres külföldi forgalommal szemben a múlt évben 32 millió külföldit fogadtunk. A szállodai férőhellyel kapcsolatos nagy álmot is túlhaladta az idő. 1969-ben 25 ezer szállodai hellyel rendelkezett Magyarország, de ma már 100 ezer helyünk van. Az idegenforgalom a világ egyik legdinamikusabban fejlődő társadalmi és gazdasági jelensége. Lényegében bevált az a Turisztikai Világszervezet által húsz évvel ezelőtt készített prognózis, hogy az évezred végére ez az ágazat a legnagyobb iparággá válik: az idegenforgalom teljesítménye hasonló nagyságrendű, illetve valamivel nagyobb, mint az olajiparé és a fegyveriparé.A Turisztikai Világszervezet legfrissebb prognózisa szerint az ágazat további bővülésére lehet számítani a világban, de Európa domináns részesedése csökken. Megítélése szerint milyen jövő áll a magyar idegenforgalom előtt? A belföldi turizmusból származó bevétel a világban mintegy 4000 milliárd dollár, míg a nemzetközi ennek csupán egytizede: 450 milliárd dollár. Európa jelenleg ötven százalékkal részesedik ebből a bevételből, ami akkor is nagyon jelentős, ha korábban ez az arány kétharmad volt. Törvényszerű, hogy a gazdaság, a társadalom fejlődésével a korábbi elmaradottabb térségekben gyorsabb a növekedés. Magyarország helyzete összetett és bonyolult: a rendszerváltás után nagyobb konkurrenciával kell megküzdenünk. Ausztriával például mi már 1978-ban megállapodtunk a vízummentességről és a kötelező valutaváltás eltörléséről. Nekünk akkor ez versenyelőnyt jelentett, amit most már nem élvezünk. A konkurencia erősödésével a helyzetünk nehezebbé vált, de ennek ösztönöznie kell bennünket arra, hogy igenis fejleszteni kell s komoly beruházásokat megvalósítani. Magyarország - meggyőződésem szerint - kitűnő adottságokkal rendelkezik, valamennyi régióban a bélés külföldi turizmus fejlesztéséhez. Budapest természeti, kulturális, történelmi értékei miatt abszolút versenyképes hely. A legnagyobb magyar természeti idegenforgalmi adottság, a gyógyvízkincs világviszonylatban is sok vonatkozásban páratlan. Magyarország az észak-dél, kelet-nyugat útvonalak találkozásában fekszik, ezt is jobban ki kellene használni. Ha már a fejlesztésnél tartunk, készülünk az államalapítás ezeréves évfordulójára, tudunk a programokról, az előkészületekről, de mintha elmaradnának az idegenforgalmi beruházások. Ezelőtt húsz évvel 300 millió dollár idegenforgalmi fejlesztési hitelt vett fel az ország Ausztriától. Ebből épült a Fórum, az Átrium Hyatt, a Buda Penta, a Novotel, Hévízen és Sárváron egy-egy szálloda, összesen hétezer színvonalas hely, a kongresszusi központ, a tizenhat sávos hegyeshalmi határátkelő és a ferihegyi repülőtér 2. számú forgalmi épülete. Ez minőségi változást hozott a magyar idegenforgalomban. Hasonló nagyságrendű fejlesztés azóta sem volt, pedig lennének tennivalóink. Fel kellene készülnünk például a tranzitforgalom jobb ellátására, jobb utak építésére, nagyobb autópálya-hálózat kialakítására, az utak melletti szolgáltatások fejlesztésére. El tudok képzelni egy olyan - szállodákhoz kapcsolódó - balatoni uszodaépítési programot, amelynek eredményeképpen elérnénk, hogy a főszezon ne negyven napig tartson, hanem kora tavasztól késő őszig. Több kulturális, szórakozási és sportolási lehetőséget kellene kialakítani. Szükség lenne egy szórakoztatócentrumra, egy szabadidőparkra is, mert ilyen még nincs Magyarországon. Nagy lehetőségeink vannak többek között a gyógy- és kongresszusi turizmusban is. Mindez sok tízmilliárd forintos beruházást jelentene.Hét éven át volt a bécsi nemzeti idegenforgalmi képviselet vezetője. Mi az, amiben Magyarországnak még nagy a lemaradása egy ilyen turisztikailag rendkívül vonzó ország mögött? - Ausztria, ez a kis ország idegenforgalmi nagyhatalom, az egy lakosra jutó turisztikai bevételben első helyen áll a világon. Nagyon jó lenne az osztrák tapasztalatokból átvenni az idegenforgalom szervezésének és irányításának rendszerét, a parlamentnek elfogadni hasonló turizmustörvényt, mint ami ott van, illetve hasznosítani azokat a tapasztalatokat, amelyek ott felhalmozódtak. Ausztriában igen jól szervezett az információ áramlása, a propagandamunka, a koordináció: már 1500 településen van gazdája az idegenforgalomnak, így van, aki ellássa a területi értékek feltárásával összefüggő feladatokat. Nálunk október elején adták át a századik Tourinform-irodát Ópusztaszeren. Azaz Magyarországon csupán száz információs központ van, miközben legalább ezerre lenne szükség. Nagyon sok tapasztalatot át kellene venni a régiókkal kapcsolatban. Az idegenforgalmi régiók kialakításában ön is részt vett mint üdülőterületi miniszteri biztos. A központi régió főtitkáraként hogyan látja: bevált a jelenlegi felosztás? - Érdekes módon Magyarországon is kilenc idegenforgalmi régiót alakítottunk ki a múlt évben, éppen annyit, mint amennyi Ausztriában van. A régiók kialakítását az elmúlt tíz év legjelentősebb kormányzati intézkedésének tartom az idegenforgalomban. Úgy néz ki, hogy Magyarországon is bevált ez a rendszer, amit természetesen tovább kell fejleszteni. Jelenleg mindenhol van az idegenforgalomnak regionális gazdája. A regionális idegenforgalmi bizottságok (rib) feladata hasonló, mint Ausztriában: a marketingmunka, a termékfejlesztés és a tervek készítése. Olyan pénzügyi eszközökkel is rendelkeznek ma már a rib-ek, amelyek lehetővé teszik egy-egy terület fejlesztésének segítését. Visszatérve osztrák kapcsolataira: ma is a bécsi Club Pannónia magyar szekciójának elnöke. A napokban a magyar és az osztrák nemzeti bank elnöke tartott előadást a társaság szervezésében az EU-csatlakozás kapcsán a banki, valutáris problémákról. Kik mennek el ezekre a rendezvényekre? -A Club Pannónia Osztrák-Magyar Társaság ausztriai szervezet, még 1992-ben alapítottuk meg Bécsben. Azt határoztuk el, hogy a különleges osztrák-magyar kapcsolatokat kihasználva a saját civil eszközeinkkel segítjük a gazdaság, az idegenforgalom, a kultúra, az információcsere fejlődését. Ennek megfelelően jelenleg a tagok mintegy fele vállalkozó, sok az újságíró, a diplomata. A tagok egyharmada különböző társaság, vállalat, szervezet. A rendezvényeinken már egy tucat magyar megyét bemutattunk Ausztriában. Nemrég hoztuk létre a jövőkutatási alapítványunkat. - Csaknem egy éve folynak az előkészületei a turizmussal foglalkozó szerdai parlamenti nyílt napnak. Mit várnak ettől? - Az elmúlt három év idegenforgami tevékenységét értékeljük. A szakmai munka elismerésének számít ömagában az a tény is, hogy a parlamentben a miniszterelnök, több miniszter, valamint az országgyűlési képviselők jelenlétében beszélhetünk az idegenforgalom eredményeiről, a turizmus irányítási rendszerének tapasztalatairól, a termékfejlesztésről, a marketingtevékenységről, a vendéglátásról, az ifjúsági és a belföldi turizmusról. Ma Magyarországon az idegenforgalomban mintegy 300 ezer ember dolgozik, az ágazat a GDP-hez kilenc százalékkal járul hozzá, s csaknem egyharmadát teszi ki az exportnak, ha hozzászámítjuk a „szürkeforgalomból” származó bevételeket is. Jelenleg a külgazdasági egyensúly javításának legfontosabb tényezője az idegenforgalom. A 2,5 milliárd dolláros hivatalosan kimutatott bevétel nagyon fontos az ország számára. Ráadásul ez az ágazat jelentősen javítja a fizetési mérleget, mégpedig mintegy másfél milliárd dollárral. Halász Csilla Az elmúlt évben harminckétmillió külföldi látogatott Magyarországra HAVRAN ZOLTÁN FELVÉTELE Húszmilliárd utakra - Jövőre 143 milliárd forintból gazdálkodhat a KHVM, a beruházási tervek között az árvízvédelem és a kormányprogramban is szereplő gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése élvez prioritást - nyilatkozta Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter az MTI-nek. Az idei forrásokhoz képest a közlekedési minisztérium 13 százalékos növekedéssel számolhat. 2000-ben tovább folytatódik az M3-as és az M7-es autópálya építése, megkezdik a szekszárdi híd építését. A költségvetés 20 milliárd forintot irányoz elő a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére, a tízéves program esedékes részének megvalósítása legalább 63 milliárd forintos hitelfelvételt igényel. Felére csökkent a vetésterület Novembertől drágulhat a cukor (Folytatás az 1. oldalról) A szezon végére akár hárommillió tonna répa kerülhet a gyárakba - tudtuk meg Szőke Gézától, a Cukorrépa-termelők Országos Szövetségének elnökétől. A száraz nyár végi időjárásnak köszönhetően kedvező, 15-16 százalékos átlagos cukortartalom miatt a feldolgozott idei édesítőszer mennyisége mintegy 330-340 ezer tonna lehet. A vetésterület csökkenése és több hazai cukorgyár bezárása miatt az elmúlt években a répatermelők száma is negyedére, 4500-ról 1100-ra csökkent. A gyárak tíz hektár alatt már senkivel sem szerződnek, az egy termelőre jutó átlagos szántóterület pedig 65 hektárra növekedett. A feldolgozók ebben az esztendőben 360-370 ezer tonna cukor előállítását tervezik. Ez kevesebb, mint a hazai szükséglet, ám a raktárakban még 60-70 ezer tonna tavalyi árukészlet van, ezért hiánytól nem kell tartanunk - jelentette ki lapunknak Koczka Zoltán, a Cukoripari Egyesülés illetékese. A szakember szerint mára stabilizálódott a piac, hiszen a répacukrot korábban visszaszorító, kukoricából készült Szabadegyházán gyártott - folyékony izoglükózból sem adható el már évente 120-130 ezer tonnánál több. A termelést a hagyományos cukorból négyszázezer tonnára szükséges növelni, erre a mennyiségre kérünk kvótát a csatlakozási tárgyalások során az Európai Uniótól is. A gyárak az új cukor feldolgozásakor általában ártárgyalásokat kezdenek a kereskedőkkel, amelynek során szeretnék elérni az édesítőszer drágulását. Erre az érdekvédelmi szervezet szerint most is szükség lenne, hiszen a cukor árának emelkedése az elmúlt években kétharmada volt az átlagos fogyasztói árindex növekedésének, és messze nem érte el a pénzromlás ütemét sem. (n. t.) Magyar Nemzet 9 A települési társulásoké a jövő Önkormányzati hitelgondok A helyi önkormányzatoknak csak szűk köre képes a településfejlesztési programok megvalósításához szükséges hitelfelvételre - állítják a téma szakértői. A helyhatóságok hitelpiaci jelenléte csak akkor erősödhet, ha pénzügyi helyzetük stabilizálódik, s ezzel megteremtődik a kölcsönfedezet előteremtésének és a törlesztés biztonságának feltétele. A jövő évi költségvetés tervezete e tekintetben nem ígér fordulatot, a helyhatóságok nem számíthatnak saját forrásaik bővülésére. A nagyobb településekkel és a városokkal szemben - amelyek képesek és alkalmasak a kölcsönfelvételre - elsősorban a kistelepülések szorultak ki a hitelpiacról - válaszolta lapunk kérdésére Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke. E kényszerű kivonulás oka, hogy az önkormáryzatok többsége elszegényedett, vagyonát felélte, s nincsenek olyan szabad, saját pénzforrásaik, amelyeket a pénzintézetek fedezetül elfogadhatnának. Legtöbbjük olyannyira szorult helyzetbe került, hogy nemritkán még a kötelező feladataik ellátásához rendelt pénzeiket is ki kell egészíteniük szabad forrásaikból. A hitelfelvétel azonban - még ha sikerül is a fedezetet felmutatni - csak az első lépés: a kölcsönt, terheivel együtt, vissza kell fizeti, ez pedig rendkívül kockázatos vállalkozás a szűkös anyagi lehetőségek tükrében. Erre igazából két forrás kínálkozik, egyfelől a személyi jövedelemadóból származó, a központi költségvetés által az önkormányzatokhoz visszautalt pénz, illetve a helyi adóbevételek. Az előbbi - bár mértéke csökken - legalább biztos, míg az utóbbi nem is bizonyos, hogy egyáltalán behajtható. Dióssy László szerint az önkormányzati hitelügylet tipikusan az „ördögi kör” képletét mutatja: ha nincs hitel, nincs fejlesztés, ha nincs fejlesztés, nincs települési gazdaság, ha nincs gazdasági élékülés, nincs adóbevétel. Jellemzően ma már az önkormányzatok többsége nem annyira a fejlesztésekre, mint a napi likvid gondok áthidalására veszi fel a kölcsönt - ez is jelzi, hogy egyik napról a másikra élnek, tartalékuk nincs. Kérdésünkre az elnök kifejtette: méltányolandó a kormány azon szándéka, hogy a jövő évi költségvetésben igyekszik megőrizni az önkormányzatoknak juttatott támogatás reálértékét, s 7,5 százakkal növeli a helyhatóságoknak juttatott forrásokat. Probléma azonban, hogy a költségvetés szerkezetében nem történik olyan elmozdulás, amely az önkormányzatok javát szolgálná, ugyanis sokkal inkább a központi normatívák szerepe nő meg, mint az önkormányzatok által szabadon felhasználható saját források mértéke. Jelzi ezt, hogy a személyi jövedelemadó helyben maradó része csökken, s ezt nem kompenzálhatják a helyi adók emeléséből származó pénzek, mert ez utóbbi adónem emelésének korlátai vannak. A saját források hiánya azonban nemcsak most, de távlatilag is komoly gátja lesz a fejlesztéseknek, hiszen valamennyi uniós pályázati pénz vagy Phare-forrás csak saját pénzeszközök felmutatásával nyerhető el. Dióssy László úgy látja, hogy az önkormányzati hitelfelvétel leginkább kivitelezhető formájának ma az látszik, ha - s erre sok jó példa van - a települések összefogva, társulásokat létrehozva lépnek ki a kölcsönpiacra. Ilyen kezdeményezések már ismeretesek: számos olyan - települési határokon átívelő - infrastrukturális és környezetvédelmi fejlesztés van napirenden, amelyek ebben a konstrukcióban megvalósíthatók. Az OTP kommunikációs osztályának tájékoztatása szerint az ország 3200 önkormányzata közül mintegy 2900 vezeti számláját a banknál, s míg tavaly év végére az önkormányzati hitelállomány 31,4 milliárd forintot, addig az idén júniusban 35,8 milliárdot tett ki, ez év március vége óta pedig 6,9 milliárd forinttal emelkedett. A bank nyilvántartása szerint - június végén - az OTP nyújtotta az önkormányzatok hiteleinek 72 százalékát. A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. üzletág-igazgatója, Négyesi János lapunknak elmondta: általában a közepes nagyságú önkormányzatokkal van kapcsolatuk, a kicsikkel azért kevésbé, mert a működési hitelek felvétele esetén saját forrásokra van szükség, amely e körnek korlátozottan áll rendelkezésére. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a fejlesztésekre - például a közvilágításra - felvett kölcsönöket a szállító igényli, s az önkormányzatok adóstársként, illetve kezesként - társulásokat létrehozva - csatlakoznak a hiteligénylő mögé. A pénzintézet számára az önkormányzatok is fontos ügyfelek, azonban az tény: a piac lassú, a döntési folyamatok nehézkesek - és politikai változásoknak is alárendeltek -, így gondot okoz az előkészítés megszervezése. Jellemző, hogy nemritkán a fejlesztési elképzelésektől a megvalósítás megkezdéséig évek telnek el. A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. speciális projektfinanszírozó részleget működtet, amely települési önkormányzatok hitelezésével is foglalkozik. (vasvári) Telecom ’99: sláger a videotelefon (Munkatársunktól) A genfi szervezőknek valószínűleg pillanatok alatt eltelt az a négy év, amióta 1995-ben az előző telekommunikációs kiállítás kapuit bezárták. Azóta a technika hét mérföldes csizmával haladt előre, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a 2000. év előtt néhány hónappal a Telecom kiállítás és az Interaktív ’99 együtt mutatkozik be. A világ legnagyobb telekommunikációs kiállítását a genfi Palexpón Yoshio Utsumi, a Nemzetközi Telekommunikációs Unió főtitkára nyitotta meg a hét végén. A 189 országból érkezett résztvevők egy húszhektáros parkban, 90 ezer négyzetméteren mutatják be újdonságaikat. A kiállításon nemzeti napokat tartanak: tegnap az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország volt reflektorfényben, ma Kína, Franciaország, Németország és Svájc mutatkozik be. A mostani kiállítás egyébként jelentősen különbözik az 1995-östől - állítja Maradi István, a Westel 900 GSM Rt. üzemeltetési igazgatója. Szerinte míg az előző kiállításon elsősorban a telekommunikációt kiszolgáló berendezéseké volt a fő szerep, most mindenki elsősorban az alkalmazást mutatja be a képernyőkön, vagyis a technológiát lefordítják hétköznapi nyelvre. Úgy véli, egyre inkább jellemző, hogy az újdonságokkal a nagy cégek rukkolnak elő. Az idei kiállítás slágerei a különféle videotelefonok, az elvékonyított számítógépes és televíziós képernyők. Előbbiekhez persze hozzá kell igazítani a technológiát: ezt igen sűrűn hangoztatják a cégek standjain. A színes mozgókép átvételéhez ugyanis az eddigieknél sokkal nagyobb sávszélesség szükségeltetik. Már nem kell sokatvárni arra sem, hogy olyan készülék legyen a kezünkben, amellyel digitális fényképet készítünk az otthon maradt családnak, s a fotót három másodpercen belül telefonvonalon hazaküldjük. (őszy tóth)