Magyar Nemzet, 1999. november (62. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-27 / 277. szám
1999. november 27., szombat Művészet A veronai ősbemutató kosztüm- és látványterveit Ferruccio Villagrossi készítette 1988-ban a veronai fesztiválon a megszokott operaprodukciók mellett színre vitt balett egy ősbemutató volt, a Zorba, a görög című táncjáték, amely világszenzáció lett. Az amerikai születésű, de orosz származású rendező és koreográfus, Lorca Massine, a világ egyik legjobb táncosa a moszkvai VladimírVasziljev és a görög zeneszerző-karmester Mikisz Theodorakisz triója káprázatos sikerű szuperprodukciót alkotott a „Grande Aréna” színpadán. 1988 augusztusában Veronában szem- és fültanúja voltam a Zorba, a görög diadalmenetének, és interjúkat készíthettem az alkotókkal. Lorca Massine a következőket mondta: Ez a kétfelvonásos, 22 képből álló hatalmas balettkompozíció a veronai Aréna számára készült, augusztus 6-án volt a világpremierje. Bizonyára sokan emlékeznek még a Nikosz Kazantzakisz regényéből készült és 1965-ben bemutatott Zorba, a görög című filmre Anthony Quinnel a címszerepben. A balett alapja azonban tulajdonképpen nem a film, hanem a regény. Hosszú ideig éltem Görögországban, jól ismerem a görög néptánc stílusát, ezt igyekeztem színpadra állítani. Arra törekedtem, hogy a görög lélek üzenetét közvetítsem: az élet, az élni akarás, az életöröm legyőzi a nehézségeket és fájdalmakat. A veronai előadásokat a nagyszerű zeneszerző, Mikisz Theodorakisz vezényelte. Az ő forradalmi életútja közismert. Egyike azoknak a személyiségeknek, akik a modern Görögországot szimbolizálják. A nagy sikerű előadás után vele is beszélgettem. - Úgy tűnik, ön a veronai Aréna számára teljesen átalakította a Zorba zenéjét, hatalmas oratorikus kórusokat és nagy zenekart alkalmazott. - Igen - válaszolta Theodorakisz - a „Zorba-balett” részemről egy kísérlet, amelyben a népzenét egybeolvasztom a szimfonikus zenével. Az utóbbi harminc évben összegyűjtöttem a régi görög népi énekeket, és ezekre építem a zenét, amelyet készítettem. Nagy probléma volt számomra, hogy a népzenét hogyan kapcsoljam egybe a klasszikus orchesterrel, mert nem akartam, hogy a nagy szimfonikus zenekar egyszerűen csak lejátssza ugyanazt, amit korábban kis népi hangszerek játszottak. A régi énekeket mai eszközökre dolgoztam fel, és a gyakorlat azt bizonyította, hogy a közönség befogadja ezt a feldolgozási módszert. Művemben oratorikus részletek is vannak nagy kórussal, ezeken több mint egy évig dolgoztam. Részben emiatt is voltam kénytelen a szimfonikus zene felé fordulni, és előadni azt, amit mi, görögök alig ismerünk. Mi ugyanis a szimfonikus zene perifériáján vagyunk, mert a szimfonikus zene szülőhazája Közép-Európa. Az az érzésem, hogy ez a veronai kísérlet sikeres volt, sőt a siker kettős, mert a közönség mind a zenei feldolgozást, mind a táncbéli megvalósítást nagy tetszéssel fogadta. A címszerepet táncoló Vladimír Vasziljev Zorba-alakításával valósággal megőrjítette a közönséget. Az előadás után vele is találkoztam. A következőket mondta: Sokan látták a Zorba című filmet Anthony Quinn-nel, és ezután nagyon sokan akarták a történetet mind prózai, mind balettszínházakban előadni. Az egyik legtehetségesebb koreográfus és balettrendező, a régi Dragilev balettiskola neveltje, Lorca Massine kért fel, hogy táncoljam el Zorbát a veronai Arénában. Nem tudtam kik lesznek a munkatársaim, de gondolkodás nélkül elvállaltam, mert nagyon vágytam szavak nélkül, táncban megformálni Zorba alakját. Az egész világon ismert Theodorakisz-zene annyira plasztikus, hogy szinte természetesnek tűnt számunkra Zorba történetét táncban bemutatni. A szirtaki zenéje képezi a balett alapját, és ez közérthető zene. A nyugati ízlés részben a klasszikus, részben a modern baletthez szokott, a Zorbát azonban nem nevezhetem sem klasszikusnak, sem modernnek. Jelentős mértékben folklór, tulajdonképpen egy újfajta hatásra irányuló kísérlet. Lorca Massine igen hosszú ideig élt Görögországban, nagyon jól ismeri a görög néptánc stílusát, és arra törekedett, hogy azt vigye színpadra. Mi nagyon boldogok vagyunk, hiszen nem is reméltük, hogy ekkora sikere lesz a balettnek itt, Veronában. Bár ez a balett ilyen monumentális méretekben csak itt, a Grande Arénában valósítható meg, mégis szeretném, ha ezt Európa többi országában is láthatnák. Remélem, hogy a mű budapesti bemutatására is sor kerül egyszer. Most, tizenegy évvel a veronai szuperprodukció után a mű színre kerül nálunk. Ma, november 27-én, szombaton és holnap, november 28-án, vasárnap este hét órakor az Erkel Színházban egy új felfogású Zorbát láthat a közönség. Az új Zorbát Keveházi Gábor állítja színpadra - akinek ez egyben a búcsúelőadása. Az előzményekről azt mondja: - Most tavasszal a kezembe került a Theodorakisz-féle teljes zene. Azt nem mindenki tudja, hogy Theodorakisz nemcsak a filmzenét írta meg, hanem írt egy nagy szimfonikus művet is, ezt kissé lerövidítettük, és ebből egy kétfelvonásos balettet csináltunk, terveim szerint nyárra, szabadtérre, a Margitszigetre. Közben azonban az történt, hogy az Operának egy tervezett nagy balettbemutatója, az Elfújta a szél elmaradt, így azután Harangozó Gyuszi megkérdezte: meg tudom-e csinálni a Zorbát most november 27-ére? Elvállaltam! - Mi az alapja a produkciónak? - Amit alapul vettem, az egyrészt a Kazantzakisz-regény, másodsorban pedig a film, ami azt hiszem, a filmművészet egyik legjelentősebb alkotása. Mi a lényege? Történhet veled bármi a földön, lehetsz beteg, meghalhatnak szerelmeid, elvesztheted vagyonodat, tehát bármi lehet, akkor is próbáld meg ezt az életet, amit a földön élsz, boldogan és örömmel élni. Ez az igazi mondanivalója a Zorbának. Én megpróbálom visszaadni a közönségnek azt a történetet. Három nagy dráma van benne: megölik az özvegyet, öngyilkos lesz a fiú, aki szerelmes az özvegybe, azután meghal Bubulina, az író, az angol pedig elveszti teljes vagyonát, és itt van az a pont, amikor az angol azt mondja Zorbának: taníts meg engem táncolni! - Hallhatnánk valamit a szereposztásról? - Néhány szereplő nagy lehetőséget kapott. Hágai Katalin az özvegy szerepében nagyon jó. Pongor Ildikó Bubulinaként bizonyíthatja, hogy balettkirálynő, a második szereposztásban Volf Kati látható. A Zorbát többen táncolják: Szakály Gyuri és Nagy Zoli. Az angolt ifj. Nagy Zoltán alakítja. Nem Görögországban és nem Krétán játszódik a darab, én semleges környezetben kortalanná és tértelenné próbálom tenni az egészet, hiszen ez a történet bárhol, bármikor, bárkivel megtörténhet. És a mondanivalója is egyetemes. Itt a személyiség ábrázolása az, ami nagyon fontos, és a zenével való együttélés. Ezért tettem ezt az egész darabot tulajdonképpen nem konkrét helyszínre, a címe sem Zorba a görög, hanem csak „Zorba”. Viola György Örök mondanivaló új felfogásban A Zorba az Erkel Színházban Mikisz Theodorakisz: A Zorba-balett részemről egy kísérlet, amelyben a népzenét egybeolvasztom a szimfonikus zenével Keveházi Gábor Pongor Ildikóval a Zorba próbáján Veronában a címszerepet játszó Vladimír Vasziljev alakításával valósággal megőrjítette a közönséget A szirtaki jellegzetes mozdulatait gyakorolja a balettkar, középen ifj. Nagy Zoltán és Szakály György mezey Béla felvételei Magyar Nemzet 25