Magyar Nemzet, 1999. december (62. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-20 / 296. szám

1999. december 20., hétfő Orbán Viktor állásfoglalására vár az országos választmány Változik-e a Fidesz vezetése?­ ­ A Fidesz - Magyar Polgári Párt országos választmánya ma tárgyal arról a két hete a pártelnökségben felvetett kér­désről, hogy szétválasszák-e vagy sem a pártelnöki és a miniszterelnöki funkciót. A párt parlamenti képviselőcso­portjában néhány napja már napirendre került ez az ötlet, s mint utóbb kiderült, többen nem lelkesednének a pozíciók felosztásáért. A Fidesz választmányának elnö­ke valódi vitára számít a mai tes­tületi ülésen. Várhegyi Attila vi­szont abban is biztos, hogy most nem születik végleges döntés e kérdésben; mint mondta, erre ta­lán majd egy közeli, az alapsza­bály szerint minél gyorsabban, legkésőbb január végén bekövet­kező, soron kívüli - és nem tiszt­újító - kongresszuson nyílik le­hetőség. Munkatársunknak meg­erősítette: ő maga támogatná a funkciók szétválasztását, ám nem lesz könnyű ebben a kérdésben dönteni; a miniszterelnök-pártel­nök álláspontja mindenesetre je­lentősen megkönnyítheti ezt a fo­lyamatot. Kövér László - aki a legesé­lyesebb elnökjelölt - szerint az, hogy a Fidesz parlamenti frak­ciójában többen ellenzik a két funkció szétválasztását, nem azt jelzi, hogy eleve rossz az ötlet. Kövér megerősítette: kizárólag azért vállalná el a megbízatást, mert az ember gyakran nem az­zal kénytelen foglalkozni a politi­kában, amihez kedve van, hanem ami alól nem tud elfogadható in­dokkal kibújni. Aláhúzta, a maga részéről komolyan fel sem me­rülne ez a lehetőség, ha nem a mostani, történelmi szempontból szerencsétlennek, szükségszerű­nek nevezhető helyzetben kerül­ne sor e fontos döntés meghoza­talára. Kérdésünkre, hogy miután a koalíciós kormány főleg a Fi­desz választási programját hajtja végre, elképzelhető-e, hogy a Fi­desz - Magyar Polgári Párt leen­dő új elnöke és a kormányfő bi­zonyos helyzetben szembekerül­het egymással, a politikus azt mondta: bár a kormány koalíciós alapon működik, ez előfordulhat, de mindennek megvannak a ma­ga előnyei és hátrányai egyaránt. „Persze nem vagyok meggyő­ződve arról, hogy a pozíciók szétválasztása elkerülhetetlen lé­pés, de látom benne a siker lehe­tőségét. Miután különösebben kockázata nincs e lépésnek, nyu­godtan meghozhatjuk a döntést.” A Fidesz elnöksége póttagjá­nak nincs kifogása a funkciók szétválasztása ellen. Annál is in­kább, mert „az átalakítás követ­keztében a jövőben a Fidesz mar­kánsabb, határozottabb véle­ményt fogalmaz majd meg, s ez segítheti a kormány munkáját, ezzel szemben a koalíciós mi­niszterelnöknek mindvégig kompromisszumos álláspontot kellene képviselnie” - jegyezte meg Sasvári Szilárd. A politikus szerint politikailag egységes a Fi­desz vezetése, jól leosztott szere­pekkel, egymást kiegészítő fel­adatkörökkel. Orbán Viktor legi­timitását senki sem kérdőjelezi meg, ezért attól sem kell tartani, hogy az erők szétforgácsolódhat­­nak. Sasvári úgy véli,­a meccs még nem lefutott, a választmány döntése sokban függ majd a kor­mányfő-pártelnök végleges állás­pontjától, aki a mai testületi ülés­re ígérte annak kialakítását. De bárhogy döntsön is a párt, Orbán mindenképp első számú vezető marad a Fideszben - szögezte le. Szita Károly az érvek-ellenér­­vek ütközésére számít a ma vá­lasztmányi ülésen, mert szemmel láthatóan megoszlanak a vélemé­nyek, de azt nem tudja megjósol­ni, hogy a mérleg serpenyője me­lyik irányba mozdul majd el. A választmány alelnöke szerint az erőviszonyokat elsősorban az ha­tározza meg, hogy a miniszterel­nök végül is milyen álláspontot képvisel az ügyben. Szita úgy ér­zi, hogy a funkciók szétválasztá­sa mellett és ellen is lehet racio­nális érveket felhozni, ám maga egyelőre bizonytalan, legfeljebb kissé „szétválasztáspárti” e kér­désben. Szita az elnöki poszton Áder Jánost, Szájer Józsefet vagy Kövér Lászlót látná legszíveseb­ben. (v. f.) Megegyeztek a közlekedő vonatok számáról Ma délig sztrájkolnak a vasutasok (Folytatás az 1. oldalról) A MÁV vezérigazgató-helyette­se, Bajnai Gábor hangsúlyozta: a sztrájk miatt bevételkieséssel kell számolnia a MÁV-nak, ezért a 8,5 százalékos keresetnöveke­dést sem tudja garantálni. A szakszervezetek törvénysértőnek minősítették, hogy a MÁV nyi­latkozattételre kötelezi a hétfőn szolgálatban lévőket arról, sztráj­kolni kívánnak-e vagy sem. A MÁV elégséges szolgálta­tások megállapítására benyújtott beadványára a Fővárosi Munka­ügyi Bíróság szombaton úgy rea­gált: nincs jogköre meghatározni a sztrájk alatti szolgáltatások mértékét. A MÁV és a szakszer­vezetek szombati tárgyalásán megegyezés jött létre arról, hogy a ma hajnali három órától kezdő­dő, kilencórás sztrájk idején 285 személyvonat közlekedik. A szakszervezetek javaslatát fogad­ta el a vasúttársaság az elégséges szolgáltatások mértékével kap­csolatban. A sztrájk idején gyors­vonatok és InterCityk nem közle­kednek. A 285 személyvonat közlekedése azt jelenti, hogy vo­nalanként egy vonatpár halad. A tehervonatforgalom szünetel, a nemzetközi járatok a határállo­másokon várakoznak a kilenc­órás sztrájk idején. Borsik János, a Mozdonyve­zetők Szakszervezetének ügyve­zető alelnöke lapunknak el­mondta: ha a munkabeszüntetés hatására sem emeli meg bér­ajánlatát a MÁV, akkor a három reprezentatív szakszervezet ve­zetése értékeli az eddig történte­ket, s nem zárható ki, hogy ja­nuár első heteiben újabb vas­utassztrájk vagy -sztrájkok lesz­nek. (Korábban már más vas­utas szakszervezeti vezetők je­lezték: ha a december 20-i sztrájk nem hoz kézzelfogható eredményt, akkor január első hetében újabb munkabeszünte­tésre lehet számítani.) (v. gy.) Hazai tudósítások MDF-választmány Az egyensúlyra összpontosítanak A Magyar Demokrata Fórm or­szágos választmánya elnökségé­nek és a megyei elnökök grémiu­mának meggyőződése, hogy a politikusoknak főleg a társadalmi és a gazdasági egyensúly javítá­sára kell összpontosítaniuk - nyi­latkozta Székelyhídi Ágoston el­nök. - Az MDF a jövőben is fe­lelősséget vállal a rendszerválto­zás programjának érvényesítésé­ért, ezért a 2000. évtől több terü­leten nagyobb arányú egyensúly­­javító intézkedéseket kezdemé­nyez - idézte az elnököt az MTI. Harmadik országba mennének a vajdasági magyarok Menekültfeszültségek résén A Magyar Helsinki Bizottság szerint hazánkban több mint fél­ezer földönfutó vajdasági várja sorsa jobbra fordulását. Közülük nyolcvanan a Somogy megyei Vése egykori munkásszállásán elégedetlenkednek, mondván, a magyar hatóságok semmit sem tesznek azért, hogy menekültstá­tust kapjanak, letelepedjenek vagy továbbutazhassanak a ten­gerentúlra. A kétszáz menedé­kesnek otthont adó vései szállá­son a vajdaságiak együtt élnek az idegenrendészeti törvény alapján „hazánkban tartott” banglade­siekkel, algériaiakkal, afgánok­kal, ghánaiakkal, örményekkel. Hallani sem akarnak arról a vajdasági menekültek, hogy visz­­szatérjenek hazájukba. Habár helyzetük most azonos, az egy­kori Jugoszláviát különböző okok miatt hagyták el. Volt, aki szökni kényszerült, mert megta­gadta a katonaságot, sokuk csa­ládját állítólag kiverték házaikból a szerbek, van, akinek már állam­­polgársága sincs és úti okmány­nyal sem rendelkezik. Mindazon­által egytől egyig abban bíznak: befogadja őket valamelyik gaz­dag ország, Amerika, Kanada vagy Ausztrália. Ám mert mára, a „gazdag országok” is megteltek menekültekkel, ígéret vagy befo­gadó vízum sehonnan sem érke­zik. Ezért ostromolják a vésetek elkeseredett leveleikkel Göncz Árpádot, Orbán Viktort, Gönczöl Katalint és a karitatív szervezetek vezetőit, s azt remélik, segítenek rajtuk. A karácsony előtti héten úgy tapasztaltuk: elfogyott a vései menekülttábor vajdasági magyarjainak türelme. A BM Menekültügyi és Migrációs Hi­vatala előtt nem ismeretlen a véseiek panasza. Erdélyi István, a hivatal főigazgató-helyettese la­punknak elmondta, a belügyi tár­ca vállalta: megoldást keres a menedékesek gondjaira, azt azonban senki sem ígérheti ne­kik, hogy érvényes úti okmány nélkül bármely ország befogadja őket. Ideiglenes védelmükről ha­zánk gondoskodik, a befogadot­takat megillető jogokat élvezik, és attól "ném kell tartaniuk, hogy bárki visszakényszeríti őket Szer­biába - fűzte hozzá a főigazgató­helyettes. (gulyás) Számukra ez nem irodalom, hanem maga az élet MAGYAR NEMZET - ARCHÍV ­ Átadták a Kisebbségekért Díjakat Együtt az ország sorsával köszönti A Magyarországon élő kisebbsé­gek és a határon túli magyarság sorsa össze van kötve az ország egészének sorsával - erről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt azon a parlamenti ünnepségen, amelyen Göncz Árpád köztársa­sági elnök jelenlétében átadták az idei Kisebbségekért Díjakat. A kisebbségek napján minden év­ben azok részesülnek elismerés­ben, akik kiemelkedő tevékeny­séget végeztek a nemzetiségek érdekében a közéletben, az okta­tásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tö­megtájékoztatásban vagy a gaz­daság területén. Orbán Viktor az ünnepségen kijelentette: a Ma­gyarország területén élő kisebb­ségek akkor lehetnek jó polgárai Magyarországnak, ha megmarad­nak jó románoknak, szerbeknek, szlovákoknak, horvátoknak és így tovább. A díjat Orbán Viktor ebben az évben az aradi minorita rend­háznak, Balassa Julianna dél-bá­náti nyugdíjas pedagógusnak, Hegyi István székelyudvarhelyi MTI-FOTÓ nyugalmazott református lelkész­nek, Szentandrássy István kortárs cigány festőművésznek, a több­ségében horvát nemzetiségű Szentpéterfa (Petrovo Selo) köz­ségnek, valamint a fennállásának 25. esztendejét ünneplő, főként szerb és horvát népzenét játszó Vujicsics-együttesnek ítélte. A miniszterelnök - a köztársasági elnök jelenlétében - Hegyi István református lelkészt Magyar­ Nemze­t Nemzetiségiek kiállítása Akkor igaz egy kisebbség, ha megtartja a maga nemzeti identi­tását, és annyira szolidáris, amennyire igazságos a politika. Jo­ga van abban a pillanatban lázadni, ha ez a politika igazságta­lan - fogalmazott szombaton Gyurkovics Tibor Kossuth-díjas író a magyar kisebbségek képzőművészetét bemutató kiállítás megnyitóján Budapesten. Az író arról is beszélt: nem az a cél, hogy a kisebbségek asszimilálódjanak, hanem hogy saját identi­tásukat úgy találják meg, hogy közben szolidárisak is azzal a nemzettel, amely „a tenyerén tartja őket” - írja az MTI. Stumpf a kormány és Budapest viszonyáról Polgármesterek a fővárosért A kormány érdekelt abban, hogy Budapest Kelet-Közép-Európa ré­gióközpontjává váljon, de ez csak úgy lehetséges, ha mindenki tisztában van azzal: az országnak van fővárosa, és nem a főváros­nak országa - hangoztatta Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a Polgármeste­rek a XXI. századi Budapestért című szombati rendezvényt kö­vető sajtótájékoztatón - jelentette az MTI. Az eseményt a Fidesz budapesti választmányának ön­­kormányzati kabinetje szervezte. Stumpf István elmondta: a kormány stratégiai együttműkö­désre törekszik a fővárossal, és annak ki kell terjednie az európai uniós csatlakozás feltételeinek megteremtésére, a térség- és re­gionális fejlesztési politikára, va­lamint a multinacionális cégekkel való megállapodásra, tartós jelen­létük biztosítására. Stumpf István álláspontja szerint a világváros jövőképének készítésekor a tá­­gabb vonzáskörzet - vagyis a tér­ség -, illetve az ország helyzeté­ből, adottságaiból célszerű kiin­dulni, feltételezve a város és kör­nyéke közötti együttműködést. Mitnyan György, a Fidesz budapesti választmányának elnö­ke, XII. kerületi polgármester az összvárosi érdekegyeztetést hiá­nyolta. Szorgalmazta a kerületi együttműködés szélesebb köré­nek kialakítását, a polgármeste­rek szövetségét és a főváros ve­zetésének szemléletváltását. Tímár Béla, a XIX. kerület polgármestere úgy vélte, hogy a kerületi érdekek jobb megjelení­tése érdekében célszerű lenne megváltoztatni a Fővárosi Köz­gyűlés összetételére vonatkozó kétharmados törvényi szabályo­zást. Javaslata szerint a küldöttek mellett a polgármesterek alanyi jogon lehetnének a közgyűlés tagjai. Zárószavazás a jövő évi büdzséről Rendkívüli ülés, rendkívüli témák Az esztendő utolsó kétnapos parlamenti ülésén közel húsz törvényjavaslat és országgyűlési határozat vár végszavazásra. A T. Ház rendkívüli ülésének első munkanapján a plénum előtt le­teszi az esküt a kabinet két új tagja. A napirend előtti felszólalá­sokat követően a képviselők meghallgatják az Országos Igazságszolgáltatási Tanács el­nökének beszámolóját a bírósá­gok általános helyzetéről, lezá­rul az MTA, valamint a Törté­neti Hivatal beszámolója fölötti részletes vita. Az Országgyűlés holnap a parlamenti karácsony­fa alá teheti a Szent István-i ál­lamalapítás megörökítéséről és a Szent Koronáról szóló új tör­vényt, amelyet azonban csak ja­nuár 1-jén hirdetnek ki. Holnap lesz a 2000. évi köz­ponti költségvetés zárószavazá­sa, amely átcsoportosítja az ön­­kormányzati és a központi for­rásmegosztást, egyben át is írva kissé a helyhatóság alkotmányos fogalmát. Ami pedig a fővárost illeti, itt az országossal ellenté­tes a tendencia: a büdzsé tükré­ben mintha nem is a fővárosnak lennének kerületei, hanem a ke­rületeknek lenne fővárosuk... Zárószavazás előtt a kötele­ző gazdasági kamarai tagság megszüntetése, az orvosi praxis­jog, a Btk. módosítása, a vitákat gerjesztő kitüntetési és a privati­zációs törvény kiigazítása. Utol­só napirendként várhatóan dönt­het a Ház arról annak a vizsgá­lóbizottságnak a felállításáról is, amely az olajügyek szervezett bűnözéssel való feltételezett összefonódását hivatott vizsgál­ni. (bodnár)

Next