Magyar Nemzet, 1999. december (62. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-20 / 296. szám
1999. december 20., hétfő Orbán Viktor állásfoglalására vár az országos választmány Változik-e a Fidesz vezetése? A Fidesz - Magyar Polgári Párt országos választmánya ma tárgyal arról a két hete a pártelnökségben felvetett kérdésről, hogy szétválasszák-e vagy sem a pártelnöki és a miniszterelnöki funkciót. A párt parlamenti képviselőcsoportjában néhány napja már napirendre került ez az ötlet, s mint utóbb kiderült, többen nem lelkesednének a pozíciók felosztásáért. A Fidesz választmányának elnöke valódi vitára számít a mai testületi ülésen. Várhegyi Attila viszont abban is biztos, hogy most nem születik végleges döntés e kérdésben; mint mondta, erre talán majd egy közeli, az alapszabály szerint minél gyorsabban, legkésőbb január végén bekövetkező, soron kívüli - és nem tisztújító - kongresszuson nyílik lehetőség. Munkatársunknak megerősítette: ő maga támogatná a funkciók szétválasztását, ám nem lesz könnyű ebben a kérdésben dönteni; a miniszterelnök-pártelnök álláspontja mindenesetre jelentősen megkönnyítheti ezt a folyamatot. Kövér László - aki a legesélyesebb elnökjelölt - szerint az, hogy a Fidesz parlamenti frakciójában többen ellenzik a két funkció szétválasztását, nem azt jelzi, hogy eleve rossz az ötlet. Kövér megerősítette: kizárólag azért vállalná el a megbízatást, mert az ember gyakran nem azzal kénytelen foglalkozni a politikában, amihez kedve van, hanem ami alól nem tud elfogadható indokkal kibújni. Aláhúzta, a maga részéről komolyan fel sem merülne ez a lehetőség, ha nem a mostani, történelmi szempontból szerencsétlennek, szükségszerűnek nevezhető helyzetben kerülne sor e fontos döntés meghozatalára. Kérdésünkre, hogy miután a koalíciós kormány főleg a Fidesz választási programját hajtja végre, elképzelhető-e, hogy a Fidesz - Magyar Polgári Párt leendő új elnöke és a kormányfő bizonyos helyzetben szembekerülhet egymással, a politikus azt mondta: bár a kormány koalíciós alapon működik, ez előfordulhat, de mindennek megvannak a maga előnyei és hátrányai egyaránt. „Persze nem vagyok meggyőződve arról, hogy a pozíciók szétválasztása elkerülhetetlen lépés, de látom benne a siker lehetőségét. Miután különösebben kockázata nincs e lépésnek, nyugodtan meghozhatjuk a döntést.” A Fidesz elnöksége póttagjának nincs kifogása a funkciók szétválasztása ellen. Annál is inkább, mert „az átalakítás következtében a jövőben a Fidesz markánsabb, határozottabb véleményt fogalmaz majd meg, s ez segítheti a kormány munkáját, ezzel szemben a koalíciós miniszterelnöknek mindvégig kompromisszumos álláspontot kellene képviselnie” - jegyezte meg Sasvári Szilárd. A politikus szerint politikailag egységes a Fidesz vezetése, jól leosztott szerepekkel, egymást kiegészítő feladatkörökkel. Orbán Viktor legitimitását senki sem kérdőjelezi meg, ezért attól sem kell tartani, hogy az erők szétforgácsolódhatnak. Sasvári úgy véli,a meccs még nem lefutott, a választmány döntése sokban függ majd a kormányfő-pártelnök végleges álláspontjától, aki a mai testületi ülésre ígérte annak kialakítását. De bárhogy döntsön is a párt, Orbán mindenképp első számú vezető marad a Fideszben - szögezte le. Szita Károly az érvek-ellenérvek ütközésére számít a ma választmányi ülésen, mert szemmel láthatóan megoszlanak a vélemények, de azt nem tudja megjósolni, hogy a mérleg serpenyője melyik irányba mozdul majd el. A választmány alelnöke szerint az erőviszonyokat elsősorban az határozza meg, hogy a miniszterelnök végül is milyen álláspontot képvisel az ügyben. Szita úgy érzi, hogy a funkciók szétválasztása mellett és ellen is lehet racionális érveket felhozni, ám maga egyelőre bizonytalan, legfeljebb kissé „szétválasztáspárti” e kérdésben. Szita az elnöki poszton Áder Jánost, Szájer Józsefet vagy Kövér Lászlót látná legszívesebben. (v. f.) Megegyeztek a közlekedő vonatok számáról Ma délig sztrájkolnak a vasutasok (Folytatás az 1. oldalról) A MÁV vezérigazgató-helyettese, Bajnai Gábor hangsúlyozta: a sztrájk miatt bevételkieséssel kell számolnia a MÁV-nak, ezért a 8,5 százalékos keresetnövekedést sem tudja garantálni. A szakszervezetek törvénysértőnek minősítették, hogy a MÁV nyilatkozattételre kötelezi a hétfőn szolgálatban lévőket arról, sztrájkolni kívánnak-e vagy sem. A MÁV elégséges szolgáltatások megállapítására benyújtott beadványára a Fővárosi Munkaügyi Bíróság szombaton úgy reagált: nincs jogköre meghatározni a sztrájk alatti szolgáltatások mértékét. A MÁV és a szakszervezetek szombati tárgyalásán megegyezés jött létre arról, hogy a ma hajnali három órától kezdődő, kilencórás sztrájk idején 285 személyvonat közlekedik. A szakszervezetek javaslatát fogadta el a vasúttársaság az elégséges szolgáltatások mértékével kapcsolatban. A sztrájk idején gyorsvonatok és InterCityk nem közlekednek. A 285 személyvonat közlekedése azt jelenti, hogy vonalanként egy vonatpár halad. A tehervonatforgalom szünetel, a nemzetközi járatok a határállomásokon várakoznak a kilencórás sztrájk idején. Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének ügyvezető alelnöke lapunknak elmondta: ha a munkabeszüntetés hatására sem emeli meg bérajánlatát a MÁV, akkor a három reprezentatív szakszervezet vezetése értékeli az eddig történteket, s nem zárható ki, hogy január első heteiben újabb vasutassztrájk vagy -sztrájkok lesznek. (Korábban már más vasutas szakszervezeti vezetők jelezték: ha a december 20-i sztrájk nem hoz kézzelfogható eredményt, akkor január első hetében újabb munkabeszüntetésre lehet számítani.) (v. gy.) Hazai tudósítások MDF-választmány Az egyensúlyra összpontosítanak A Magyar Demokrata Fórm országos választmánya elnökségének és a megyei elnökök grémiumának meggyőződése, hogy a politikusoknak főleg a társadalmi és a gazdasági egyensúly javítására kell összpontosítaniuk - nyilatkozta Székelyhídi Ágoston elnök. - Az MDF a jövőben is felelősséget vállal a rendszerváltozás programjának érvényesítéséért, ezért a 2000. évtől több területen nagyobb arányú egyensúlyjavító intézkedéseket kezdeményez - idézte az elnököt az MTI. Harmadik országba mennének a vajdasági magyarok Menekültfeszültségek résén A Magyar Helsinki Bizottság szerint hazánkban több mint félezer földönfutó vajdasági várja sorsa jobbra fordulását. Közülük nyolcvanan a Somogy megyei Vése egykori munkásszállásán elégedetlenkednek, mondván, a magyar hatóságok semmit sem tesznek azért, hogy menekültstátust kapjanak, letelepedjenek vagy továbbutazhassanak a tengerentúlra. A kétszáz menedékesnek otthont adó vései szálláson a vajdaságiak együtt élnek az idegenrendészeti törvény alapján „hazánkban tartott” bangladesiekkel, algériaiakkal, afgánokkal, ghánaiakkal, örményekkel. Hallani sem akarnak arról a vajdasági menekültek, hogy viszszatérjenek hazájukba. Habár helyzetük most azonos, az egykori Jugoszláviát különböző okok miatt hagyták el. Volt, aki szökni kényszerült, mert megtagadta a katonaságot, sokuk családját állítólag kiverték házaikból a szerbek, van, akinek már állampolgársága sincs és úti okmánynyal sem rendelkezik. Mindazonáltal egytől egyig abban bíznak: befogadja őket valamelyik gazdag ország, Amerika, Kanada vagy Ausztrália. Ám mert mára, a „gazdag országok” is megteltek menekültekkel, ígéret vagy befogadó vízum sehonnan sem érkezik. Ezért ostromolják a vésetek elkeseredett leveleikkel Göncz Árpádot, Orbán Viktort, Gönczöl Katalint és a karitatív szervezetek vezetőit, s azt remélik, segítenek rajtuk. A karácsony előtti héten úgy tapasztaltuk: elfogyott a vései menekülttábor vajdasági magyarjainak türelme. A BM Menekültügyi és Migrációs Hivatala előtt nem ismeretlen a véseiek panasza. Erdélyi István, a hivatal főigazgató-helyettese lapunknak elmondta, a belügyi tárca vállalta: megoldást keres a menedékesek gondjaira, azt azonban senki sem ígérheti nekik, hogy érvényes úti okmány nélkül bármely ország befogadja őket. Ideiglenes védelmükről hazánk gondoskodik, a befogadottakat megillető jogokat élvezik, és attól "ném kell tartaniuk, hogy bárki visszakényszeríti őket Szerbiába - fűzte hozzá a főigazgatóhelyettes. (gulyás) Számukra ez nem irodalom, hanem maga az élet MAGYAR NEMZET - ARCHÍV Átadták a Kisebbségekért Díjakat Együtt az ország sorsával köszönti A Magyarországon élő kisebbségek és a határon túli magyarság sorsa össze van kötve az ország egészének sorsával - erről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt azon a parlamenti ünnepségen, amelyen Göncz Árpád köztársasági elnök jelenlétében átadták az idei Kisebbségekért Díjakat. A kisebbségek napján minden évben azok részesülnek elismerésben, akik kiemelkedő tevékenységet végeztek a nemzetiségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban vagy a gazdaság területén. Orbán Viktor az ünnepségen kijelentette: a Magyarország területén élő kisebbségek akkor lehetnek jó polgárai Magyarországnak, ha megmaradnak jó románoknak, szerbeknek, szlovákoknak, horvátoknak és így tovább. A díjat Orbán Viktor ebben az évben az aradi minorita rendháznak, Balassa Julianna dél-bánáti nyugdíjas pedagógusnak, Hegyi István székelyudvarhelyi MTI-FOTÓ nyugalmazott református lelkésznek, Szentandrássy István kortárs cigány festőművésznek, a többségében horvát nemzetiségű Szentpéterfa (Petrovo Selo) községnek, valamint a fennállásának 25. esztendejét ünneplő, főként szerb és horvát népzenét játszó Vujicsics-együttesnek ítélte. A miniszterelnök - a köztársasági elnök jelenlétében - Hegyi István református lelkészt Magyar Nemzet Nemzetiségiek kiállítása Akkor igaz egy kisebbség, ha megtartja a maga nemzeti identitását, és annyira szolidáris, amennyire igazságos a politika. Joga van abban a pillanatban lázadni, ha ez a politika igazságtalan - fogalmazott szombaton Gyurkovics Tibor Kossuth-díjas író a magyar kisebbségek képzőművészetét bemutató kiállítás megnyitóján Budapesten. Az író arról is beszélt: nem az a cél, hogy a kisebbségek asszimilálódjanak, hanem hogy saját identitásukat úgy találják meg, hogy közben szolidárisak is azzal a nemzettel, amely „a tenyerén tartja őket” - írja az MTI. Stumpf a kormány és Budapest viszonyáról Polgármesterek a fővárosért A kormány érdekelt abban, hogy Budapest Kelet-Közép-Európa régióközpontjává váljon, de ez csak úgy lehetséges, ha mindenki tisztában van azzal: az országnak van fővárosa, és nem a fővárosnak országa - hangoztatta Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a Polgármesterek a XXI. századi Budapestért című szombati rendezvényt követő sajtótájékoztatón - jelentette az MTI. Az eseményt a Fidesz budapesti választmányának önkormányzati kabinetje szervezte. Stumpf István elmondta: a kormány stratégiai együttműködésre törekszik a fővárossal, és annak ki kell terjednie az európai uniós csatlakozás feltételeinek megteremtésére, a térség- és regionális fejlesztési politikára, valamint a multinacionális cégekkel való megállapodásra, tartós jelenlétük biztosítására. Stumpf István álláspontja szerint a világváros jövőképének készítésekor a tágabb vonzáskörzet - vagyis a térség -, illetve az ország helyzetéből, adottságaiból célszerű kiindulni, feltételezve a város és környéke közötti együttműködést. Mitnyan György, a Fidesz budapesti választmányának elnöke, XII. kerületi polgármester az összvárosi érdekegyeztetést hiányolta. Szorgalmazta a kerületi együttműködés szélesebb körének kialakítását, a polgármesterek szövetségét és a főváros vezetésének szemléletváltását. Tímár Béla, a XIX. kerület polgármestere úgy vélte, hogy a kerületi érdekek jobb megjelenítése érdekében célszerű lenne megváltoztatni a Fővárosi Közgyűlés összetételére vonatkozó kétharmados törvényi szabályozást. Javaslata szerint a küldöttek mellett a polgármesterek alanyi jogon lehetnének a közgyűlés tagjai. Zárószavazás a jövő évi büdzséről Rendkívüli ülés, rendkívüli témák Az esztendő utolsó kétnapos parlamenti ülésén közel húsz törvényjavaslat és országgyűlési határozat vár végszavazásra. A T. Ház rendkívüli ülésének első munkanapján a plénum előtt leteszi az esküt a kabinet két új tagja. A napirend előtti felszólalásokat követően a képviselők meghallgatják az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének beszámolóját a bíróságok általános helyzetéről, lezárul az MTA, valamint a Történeti Hivatal beszámolója fölötti részletes vita. Az Országgyűlés holnap a parlamenti karácsonyfa alá teheti a Szent István-i államalapítás megörökítéséről és a Szent Koronáról szóló új törvényt, amelyet azonban csak január 1-jén hirdetnek ki. Holnap lesz a 2000. évi központi költségvetés zárószavazása, amely átcsoportosítja az önkormányzati és a központi forrásmegosztást, egyben át is írva kissé a helyhatóság alkotmányos fogalmát. Ami pedig a fővárost illeti, itt az országossal ellentétes a tendencia: a büdzsé tükrében mintha nem is a fővárosnak lennének kerületei, hanem a kerületeknek lenne fővárosuk... Zárószavazás előtt a kötelező gazdasági kamarai tagság megszüntetése, az orvosi praxisjog, a Btk. módosítása, a vitákat gerjesztő kitüntetési és a privatizációs törvény kiigazítása. Utolsó napirendként várhatóan dönthet a Ház arról annak a vizsgálóbizottságnak a felállításáról is, amely az olajügyek szervezett bűnözéssel való feltételezett összefonódását hivatott vizsgálni. (bodnár)