Magyar Nemzet, 1999. december (62. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-04 / 283. szám
1999. december 4., szombat A külkereskedelem KSH- és GM-adatai A tavalyinál kedvezőbb az októberi folyó fizetési mérleg A folyó fizetési mérleg hiánya 41 millió dollár volt októberben, ami közel 70 millió dollárral kevesebb, mint egy évvel ezelőtt - tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bank az előzetes adatok alapján pénteken az MTI-t. A mérleg szeptemberben 88 millió dolláros deficittel zárt. Az első tíz hónapban mért hiány 1,328 milliárd dollárt tesz ki, 117 millió dollárral marad el az előző év azonos időszakáétól. A piaci makroelemzők konszenzusos várakozása 130-150 millió dollárra tette a folyó fizetési mérleg októberi deficitjét. Az év tizedik hónapjának végén a jegybanki tartalékok állománya 10,2 milliárd dollár volt. Ez év októberében az áruforgalomnak a fizetési mérleget terhelő tételei 203 millió dollár deficitet mutattak. Az áruforgalmi egyenlegben az első tíz hónapban 1,743 milliárd dollárnyi deficit alakult ki, szemben az előző évi 1,761 milliárd dollárral. Az MTI végül hozzáteszi: a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett kereskedelmimérleg-adatokat vámstatisztikai alapon számítják, ezért eltérnek az MNB adataitól. A külkereskedelmi áruforgalom hiánya 22,531 milliárd dollár behozatal és 19,995 milliárd dollár kivitel különbségeként az első tíz hónapban 2,536 milliárd dollár volt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatójában pénteken az MTI-vel. Dollárban számolva az idei első tíz havi behozatal értéke 7,8 százalékkal, a kivitel pedig 6,9 százalékkal haladta meg a tavalyi év hasonló időszakáét, míg forintalapon az import 18,4 százalékkal, az export pedig 17,4 százalékkal nőtt. A KSH adatai alapján 1999 első kilenc hónapjában a behozatal 19,887 milliárd dollár volt, míg a kivitel 17,603 milliárd dollárt ért el. A szeptember végi hiány 2,284 milliárd dollárt tett ki. A KSH jelentése szerint a hiány növekedésének oka a gyakorlatilag stagnáló késztermékkivitel mellett jelentős mértékben a bérmunka céljára behozott anyagok értékének emelkedése volt. Ezt jelzi, hogy a fizetéssel nem járó tételek nélkül számított mérleghiány csak 2,035 milliárd dollárt tett ki október végén. Az árukivitel volumenindexének 13,4 százalékos emelkedésén belül továbbra is a gépek és a szállítóeszközök forgalma nőtt a legdinamikusabban, 26 százalékkal. Az export nyolc százalékát kitevő élelmiszerek, italok és dohánytermékek mennyisége ugyanakkor 12 százalékkal esett vissza a múlt év hasonló időszakához képest. A kivitel relációs megoszlását tekintve tovább emelkedett az Európai Unióba irányuló export részesedése. A kedvezőtlenné vált nemzetközi konjunktúra ellenére a magyar export a világkereskedelem ez évi várható növekedését meghaladó ütemben bővült - hangsúlyozta Bagó Eszter, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a külkereskedelem első tízhavi adatait ismertető sajtótájékoztatóján pénteken Budapesten. Kiemelte, hogy az import ellátására vonatkozó prognózisok nem váltak valóra: a behozatal dinamikája a kivitel növekedésének üteméhez igazodott, így a külkereskedelmi mérleg egyenlegének romlása csekély mértékű. Bagó Eszter aláhúzta, hogy októberben az export elérte mindenkori legmagasabb havi értékét: a kivitel 2,35 milliárd dollár volt, nyolc százalékkal magasabb, mint tavaly októberben. Bagó Eszter szerinta magyar gazdaság olyan egyensúlyi növekedési pályán van, amely a következő időszakban is lehetővé teszi a gazdaság jelentős bővülését. Aggodalmak az olajárváltozás miatt Jó évet jósol a jegybankelnök A jegybank elnöke szerint jövőre 4,5 százalékos GDP-növekedés és csökkenő infláció várható. Surányi György erről a Cégvezetők Klubja Mi várható a gazdaságban a 2000. évben? című rendezvényén beszélt pénteken, Budapesten. Surányi György az idei évet értékelve közölte: jó esély van arra, hogy 2-2,3 milliárd dollár körül alakuljon a folyó fizetési mérleg hiánya, s a GDP-hez viszonyított aránya a tavalyi 4,7 százalékról 4,3-1,5 százalékra csökkenjen. Várakozása szerint az ország nettó adósságállománya a tavalyi 8,9 milliárd dollárról idén nyolcmilliárd dollár alá csökken. Arra a kérdésre, hogy az olaj kiemelkedően magas világpiaci ára nem veszélyezteti-e a kormány jövő évi inflációs prognózisát, a jegybankelnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a magas ár nem lesz tartós. Hozzátette: amenynyiben az ár nagymértékben eltér a kormány által alapul vett hordónkénti 18 dollártól, úgy a többi, inflációt befolyásoló területen nagyobb erőfeszítéseket kell tenni, hogy hat-hét százalék körül legyen tartható a fogyasztói árindex. Az MNB elnöke úgy értékelte, hogy az idei év jó volt, s a következő is jó lesz, hozzátéve, 2000 lesz a negyedik olyan esztendő, amikor a GDP növekedésének üteme négy százalék fölött van. Ez azt mutatja, hogy a végrehajtott reformok és szerkezeti átalakítások tartósan jó feltételeket teremtettek a gazdaság számára. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa értékelése szerint az idei felemás év volt, amikor a növekedés és a recesszió egyszerre jelentkezett a gazdaságban. Erősödött a fejlődés szigetszerű jellege, vagyis a növekedés motorjai elsősorban a multinacionális, zömében vámszabad területeken tevékenykedő cégek voltak, miközben a közepes méretű vállalkozások teljesítménye stagnált. A kutató értékelése szerint nőttek a regionális különbségek, és a különböző ágazatok fejlődése között is markáns eltérések alakultak ki. Véleménye szerint aggasztó szerkezeti elmozdulások történtek, miközben a beruházások növekedési üteme mérséklődött, a fogyasztás szerepe megnőtt. A jövő évet illetően úgy vélekedett, hogy a külgazdasági feltételek javulnak, a belső piacon pedig a kormány által nem kommunikált megszorító gazdaságpolitika érvényesül majd. Ennek megfelelően az exportorientált cégek az ideinél jobb feltételekre, míg a döntően belső piacra termelők nehezebb körülményekre számíthatnak. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke elmondta: a magyar gazdaság jövőre a fenntartható növekedési pálya irányába mozdul el. A GKI prognózisa szerint a nemzetközi konjunktúra javulása jótékonyan hat a GDP alakulására, ezt azonban negatívan befolyásolhatja a magas energiaárak miatti cserearányromlás - tudósított az MTI. Gazdaság Magyar Nemzet 11 A kereskedők többsége még nem keresi a vevők kegyeit Egyre kiszolgáltatottabb a fogyasztó (Folytatás az 1. oldalról) Bár már vannak változások, alkalmanként előfordul, hogy a kereskedő fontosnak tartja az udvarias kiszolgálást, de a főigazgató szerint még nem ez a jellemző. A bevásárlóközpontok, üzletláncok sajátos kereskedelmi kultúrát, más technológiát honosítottak meg. A fogyasztók azonban rendkívül kiszolgáltatottak. Ezt az idei tapasztalatok is alátámasztják. Januártól nem kötelező a termékek forgalomba hozatal előtti bevizsgáltatása, s azóta a fogyasztóvédelem szakemberei jóval több olyan áruval találkoznak, amelyeknek forgalmazását be kell tiltani. A játékokra, villamos berendezésekre, orvosi eszközökre, gázkészülékekre speciális EU-s direktívák vonatkoznak: nem kötelező ugyan bevizsgáltatni őket, de bizonyítani kell, hogy biztonságosak, s ha a gyártó nem teszi meg, akkor ez a kereskedő feladata. A főfelügyelőségnek azonban igen kedvezőtlen tapasztalatai vannak ezen a területen: nemrég fejeződött be a játékok ellenőrzése, s ennek során kiderült, hogy a gyártók és a kereskedők nem tudnak eleget tenni ennek a követelménynek: nemcsak a bizonyítási kötelezettségüknek nem tesznek eleget, de a termékek sok esetben nem is biztonságosak. Sok ám forgalmazását tiltja be a felügyelőség ilyen okok miatt. Míg tavaly egész évben 47 terméket tiltottak ki a piacról, idén eddig hetvenet. Hiányos tájékoztatás A kereskedők számára csak az a lényeg, hogy könnyebb lett piacra kerülni, de nem érzik, hogy jogi felelősségük van a termék biztonságáért - mondta a főigazgató. Ez abból is kiderül, hogy a vizsgálóintézetek megrendeléseinek száma drasztikusan csökkent. Jellemző, hogy a nagy cégek vagy bevizsgáltatják az importtemékeket, vagy már rendelkeznek azokkal a dokumentumokkal, amelyek a termék biztonságát szavatolják, a kis cégek azonban ezt nem teszik meg. Magyarországon nagyok a hiányosságok a vevők tájékoztatása területén is. Kötelező lenne minden termékhez magyar nyelvű használati útmutatót mellékelni, ám ez gyakran nem történik meg. Annak ellenére, hogy folyamatos az ellenőrzés, és a nagyobb áruházakra általában egymillió forintos bírságot is kiszabnak szabálytalanság esetén, átütő eredményt ezen a téren nem sikerült elérni - mondta Huszay Gábor. A gyártó és a kereskedő nem gondol arra, hogy az útmutató az önvédelem eszköze, s kevesebb lesz a reklamáció. Hazánkban 1994. január 1-jén lépett hatályba a termékfelelősségi törvény, de ennek alapján eddig egyetlen elmarasztaló bírósági ítélet sem született. Pedig Huszay Gábor szerint néhány súlyosabb ítélet rádöbbentené a gyártókat, mennyire fontos, hogy a termék senkinek az életében és egészségében ne okozzon kárt. Ilyen perek sorozata indult a hatvanas években az Egyesült Államokban, főleg az autógyárak ellen, s sikerült bizonyítani a bíróság előtt, hogy a termékeik nem biztonságosak. A balesetet szenvedetteknek kártérítést kellett fizetniük, s emiatt gyors biztonsági fejlesztéseket hajtottak végre. Az egészséges, biztonságos termékhez és szolgáltatáshoz való alapvető fogyasztói jogot Magyarországon az 1998 márciusában hatályba lépett fogyasztóvédelmi törvény rögzíti. Huszay Gábor szerint az új jogszabály rendet teremtett a káoszban: közel száz törvény, rendelet elemeit építette egybe. A fogyasztóvédelmi törvényhez kapcsolódóan sok más jogszabály megszületett, illetve van előkészület alatt. Az e területhez valamilyen módon kötődő joganyag hatalmas, ma már a speciális szolgáltatásokra vonatkozó szabályok is ide sorolhatók. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség mellett ugyanis szakmák szerint léteznek azok az intézmények, amelyek a fogyasztóvédelem speciális területeivel foglalkoznak. Ilyen hatósági feladatokat lát el például az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatba Közlekedési Főfelügyelet, az Állami Biztosításfelügyelet, a Magyar Energiahivatal. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségre és a megyei felügyelőségekre tavaly hatvanezer reklamáció érkezett, de ez önmagában nem jellemzi a fogyasztó helyzetét. Hat évvel ezelőtt 93 ezer, ’94-ben 120 ezer volt a panaszok száma. A legtöbb kifogás évek óta a cipők minősége ellen érkezik, ezt követi a textíliák, majd a műszaki cikkek elleni panasz. A fogyasztók gyakran tesznek bejelentést a nem megfelelő szolgáltatások miatt, így sok olyan beadvány érkezik, amely a távközlés területét, a közüzemi szolgáltatásokat érinti. Évente száz körül van a biztosítási ügyek száma, s előfordulnak banki panaszok is. Mintegy százkétszáz utazási iroda ellen tesz évente bejelentést a lakosság, s a vendéglátással kapcsolatban is vannak kifogások. A hatóság hetven százalékban a panaszosoknak ad igazat. Ahogy fejlődik a gazdaság, egyre kiszolgáltatottabb a fogyasztó - vélekedik Ritter Tamásné, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) jogásza. Az egyesülethez ebben az évben több mint 24 ezer panaszügy érkezett, egyre nagyobb arányban tárják fel egy-egy közösség, térség problémáit. A panaszok fele a közüzemi szolgáltatásokra vonatkozik. Vannak olyan problémák, amelyeket az egyesület egyelőre nem vállal fel, bár lenne rá igény: ilyen az orvosi és fogorvosi szolgáltatás területe. Ám ez nem jelenti azt, hogy a jövőben sem fog az OFE ezekkel a panaszokkal foglalkozni - mondta Ritter Tamásné. Korábban az is elképzelhetetlen volt, hogy a közüzemi szolgáltatásokat a fogyasztóvédelem vizsgálja. Nyugat-Európa bizonyos országaiban még a kilencvenes évek közepén is megütközést keltett, hogy Magyarországon ezt a problémát feszegetik. Mára az Európai Unióban és itthon is az élelmiszerbiztonság mellett a közüzemi és a pénzügyi szolgáltatások kerültek a fogyasztóvédelem középpontjába. A civil szféra rangja Az OFE mint civil fogyasztóvédő szervezet országos tanácsadó hálózatot tart fenn 36 irodával a panaszok fogadására. Ma már Pécsett és Szegeden napi hat-hét órában kereshetik fel a helyiek az irodát, de Győrben és Miskolcon is mindennap van félfogadás, s igen nagy a forgalom. Ritter Tamásné szerint az oktatás, a tájékoztatás, a panaszok intézése a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségtől - amelynek feladata egyre inkább csak a piacfelügyeleti tevékenység lesz - fokozatosan áttevődik a civil szférára. Nincs könnyű dolguk a panaszirodák munkatársainak: 55 olyan jogszabályt kell ismerniük, amely a fogyasztóvédelemhez leginkább kapcsolódik. A leggyakrabban utazási irodák szolgáltatása, illetve különböző építőipari munkák ellen érkezik bejelentés. Az OFE irodáiban a panaszosok ötven-hatvanféle mintalevél közül választhatnak: ezek a leggyakrabban előforduló hibák alapján készültek - például cipőszavatosság, jótállás, vízcsőtörés témában -, s az érintetteknek csak ki kell tölteniük azt. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesületbe érkező panaszok hatvan-hetven százaléka átkerül a békéltető testületekhez - ezt az új intézményt a fogyasztóvédelmi törvény hozta létre. A testületek ez év januárjától a kamarák mellett működnek, s feladatuk, hogy peren kívüli egyezséget hozzanak létre a vitázó felek között. Budapesten a harminctagú békéltető testület elnöke ugyanaz a Ritter Tamásné, aki az OFE jogásza. Rendhagyó módon az egyesület adott helyet a békéltető testületnek - mert egyébként ez a kamarák feladata. A fővárosban jóval hatékonyabban működik az új intézmény, mint a megyeszékhelyeken: eddig több mint száz ügyet tárgyaltak. A döntéseket háromtagú tanács hozza, de mint megtudtuk, igen nehéz a harminc emberből három tagot összeverbuválni. Valamennyien igen elfoglaltak, mert főállásban dolgoznak. Ritter Tamásné szerint a gyakorlat bebizonyította, hogy nem működőképes így a békéltető testület, inkább kevesebb emberrel, de hivatásosan ezzel foglalkozó tanácstagokat kellene alkalmazni. Nem szerencsés az sem, hogy a békéltető testületek a kamarák mellett működnek, ők ugyanis nem értenek a fogyasztóvédelemhez, és nem is szívügyük. A legnagyobb baj azonban az - vélekedik Ritter Tamásné -, hogy elfelejtették biztosítani a törvényi feltételeket. Ebben az évben és jövőre húszmillió forintot ütemeztek be a békéltető testületek működésére - ebből csupán egymillió jut a fővárosinak. A békéltető tanács leggyakrabban az ügyek felében - utazási irodákkal kapcsolatos panaszokat tárgyal, ezt követik a javító-karbantartó szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyek, a lakásfelújítás minden elemével, beleértve a vízszerelést, a festést, a mázolást, a tapétázást, a burkolást, a parkettázást. Fotót, videót is elfogad bizonyítékként a tanács. A tárgyaláson a cégek szinte kivétel nélkül ügyvéddel képviseltetik magukat. Ritter Tamásné szerint nagyon komolyan veszik a békéltető tanácsot, amit az is mutat, hogy az esetek túlnyomó többségében egyezség jön létre. Ha az érintettek nem tudtak egymás között megállapodni, eddig kivétel nélkül elfogadták a békéltető tanács javaslatát. Békéltetők békétlensége Nem az a lényeg, hová tartoznak a békéltető testületek, hiszen döntéseik meghozatalában függetlenek, a kamarák jelenleg csak a működési feltételeket biztosítják - vélekedik Vándor Béla, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara jogi igazgatója.Vannak olyan vállalkozók, akik nem értenek egyet azzal, hogy a kamaráknak kell biztosítani a működési feltételeket, különösen hogy esetleg a békéltető testület éppen ellenük dönt. Az állam mindössze húszmillió forintot biztosított erre a célra, s a többletköltséget a vállalkozók által befizetett pénzekből kell fedezni. De Vándor Béla szerint még ez is elfogadható: a kamaráknak is vannak ugyanis fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladataik, s küzdenek a tisztességtelen piaci magatartás ellen. Vándor Béla szerint a békéltető testületekkel kapcsolatos szabályozás mindeképpen módosításra szorul. Nagy problémának látja, hogy nagyon rövid, mindössze harmincnapos az elintézési határidő. Igaz, hogy a cél az volt, hogy olcsóbbak és gyorsabbak legyenek a bírósági eljárásnál, de azt nem vették figyelembe a jogszabályalkotók, hogy ezt a feladatot olyanok látják el, akiknek ez nem a fő tevékenységük. Az októberi adatok alapján országosan 223 ügy volt a békéltető testületek előtt, s eddig az időpontig 58-at be is fejeztek. Megtudtuk: az ügyek kétharmada egyezséges zárult a vitázó felek között. Az építőipari szolgáltatások területéről volt a legtöbb ügye a békéltető testületeknek. A fogyasztóvédelem szakembereinek tapasztalata, hogy a a gazdag országokban a jogkövető magatartás az emberek habitusába beleivódott. Ez jellemzi a fogyasztói kultúrát is. Svédországban elképzelhetetlen, hogy az üzletekben becsapjanak valakit, Németországban nem fordulhat elő, hogy az eladó durva hangon beszéljen. Magyarországon ezzel szemben a kereskedők többsége még nem jött rá, hogy érdeke lenne a vevők kedvében járni. Halász Csilla ■ Belső tatarozás. A leggyakrabban utazási irodák szolgáltatása, illetve különböző építőipari munkák ellen érkezik panasz magyar nemzet -archív