Magyar Nemzet, 1999. december (62. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-04 / 283. szám

1999. december 4., szombat A külkereskedelem KSH- és GM-adatai A tavalyinál kedvezőbb az októberi folyó fizetési mérleg A folyó fizetési mérleg hiánya 41 millió dollár volt október­ben, ami közel 70 millió dollár­ral kevesebb, mint egy évvel ez­előtt - tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bank az előzetes ada­tok alapján pénteken az MTI-t. A mérleg szeptemberben 88 millió dolláros deficittel zárt. Az első tíz hónapban mért hiány 1,328 milliárd dollárt tesz ki, 117 millió dollárral marad el az előző év azonos időszakáétól. A piaci makroelemzők konszenzu­sos várakozása 130-150 millió dollárra tette a folyó fizetési mérleg októberi deficitjét. Az év tizedik hónapjának végén a jegybanki tartalékok állománya 10,2 milliárd dollár volt. Ez év októberében az áru­forgalomnak a fizetési mérleget terhelő tételei 203 millió dollár deficitet mutattak. Az áruforgal­mi egyenlegben az első tíz hó­napban 1,743 milliárd dollárnyi deficit alakult ki, szemben az előző évi 1,761 milliárd dollár­ral. Az MTI végül hozzáteszi: a Központi Statisztikai Hivatal ál­tal közzétett kereskedelmimér­­leg-adatokat vámstatisztikai ala­pon számítják, ezért eltérnek az MNB adataitól.­ A külkereskedelmi árufor­galom hiánya 22,531 milliárd dollár behozatal és 19,995 mil­liárd dollár kivitel különbsége­ként az első tíz hónapban 2,536 milliárd dollár volt - kö­zölte a Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatójában pénteken az MTI-vel. Dollár­ban számolva az idei első tíz havi behozatal értéke 7,8 szá­zalékkal, a kivitel pedig 6,9 százalékkal haladta meg a ta­valyi év hasonló időszakáét, míg forintalapon az import 18,4 százalékkal, az export pe­dig 17,4 százalékkal nőtt. A KSH adatai alapján 1999 első kilenc hónapjában a beho­zatal 19,887 milliárd dollár volt, míg a kivitel 17,603 milliárd dollárt ért el. A szeptember végi hiány 2,284 milliárd dollárt tett ki. A KSH jelentése szerint a hiány növekedésének oka a gya­korlatilag stagnáló késztermék­kivitel mellett jelentős mérték­ben a bérmunka céljára behozott anyagok értékének emelkedése volt. Ezt jelzi, hogy a fizetéssel nem járó tételek nélkül számí­tott mérleghiány csak 2,035 milliárd dollárt tett ki október végén. Az árukivitel volumeninde­xének 13,4 százalékos emelke­désén belül továbbra is a gépek és a szállítóeszközök forgalma nőtt a legdinamikusabban, 26 százalékkal. Az export nyolc százalékát kitevő élelmiszerek, italok és dohánytermékek mennyisége ugyanakkor 12 százalékkal esett vissza a múlt év hasonló időszakához képest. A kivitel relációs megoszlását tekintve tovább emelkedett az Európai Unióba irányuló ex­port részesedése. A kedvezőtlenné vált nem­zetközi konjunktúra ellenére a magyar export a világkereske­delem ez évi várható növekedé­sét meghaladó ütemben bővült - hangsúlyozta Bagó Eszter, a Gazdasági Minisztérium helyet­tes államtitkára a külkereskede­lem első tízhavi adatait ismerte­tő sajtótájékoztatóján pénteken Budapesten. Kiemelte, hogy az import ellátására vonatkozó prognózisok nem váltak valóra: a behozatal dinamikája a kivitel növekedésének üteméhez igazo­dott, így a külkereskedelmi mérleg egyenlegének romlása csekély mértékű. Bagó Eszter aláhúzta, hogy októberben az export elérte mindenkori legma­gasabb havi értékét: a kivitel 2,35 milliárd dollár volt, nyolc százalékkal magasabb, mint ta­valy októberben. Bagó Eszter szerint­­a ma­gyar gazdaság olyan egyensúlyi növekedési pályán van, amely a következő időszakban is lehető­vé teszi a gazdaság jelentős bő­vülését. Aggodalmak az olajárváltozás miatt Jó évet jósol a jegybankelnök A jegybank elnöke szerint jövő­re 4,5 százalékos GDP-növeke­­dés és csökkenő infláció várha­tó. Surányi György erről a Cég­vezetők Klubja Mi várható a gazdaságban a 2000. évben? cí­mű rendezvényén beszélt pénte­ken, Budapesten. Surányi György az idei évet értékelve közölte: jó esély van arra, hogy 2-2,3 milliárd dollár körül ala­kuljon a folyó fizetési mérleg hiánya, s a GDP-hez viszonyí­tott aránya a tavalyi 4,7 száza­lékról 4,3-1,5 százalékra csök­kenjen. Várakozása szerint az ország nettó adósságállománya a tavalyi 8,9 milliárd dollárról idén nyolcmilliárd dollár alá csökken. Arra a kérdésre, hogy az olaj kiemelkedően magas világ­piaci ára nem veszélyezteti-e a kormány jövő évi inflációs prognózisát, a jegybankelnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a magas ár nem lesz tartós. Hozzátette: ameny­­nyiben az ár nagymértékben el­tér a kormány által alapul vett hordónkénti 18 dollártól, úgy a többi, inflációt befolyásoló terü­leten nagyobb erőfeszítéseket kell tenni, hogy hat-hét száza­lék körül legyen tartható a fo­gyasztói árindex. Az MNB elnöke úgy érté­kelte, hogy az idei év jó volt, s a következő is jó lesz, hozzátéve, 2000 lesz a negyedik olyan esz­tendő, amikor a GDP növekedé­sének üteme négy százalék fö­lött van. Ez azt mutatja, hogy a végrehajtott reformok és szerke­zeti átalakítások tartósan jó fel­tételeket teremtettek a gazdaság számára. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa értékelése szerint az idei felemás év volt, amikor a növekedés és a recesszió egy­szerre jelentkezett a gazdaság­ban. Erősödött a fejlődés szi­getszerű jellege, vagyis a növe­kedés motorjai elsősorban a multinacionális, zömében vám­szabad területeken tevékenyke­dő cégek voltak, miközben a közepes méretű vállalkozások teljesítménye stagnált. A kutató értékelése szerint nőttek a re­gionális különbségek, és a kü­lönböző ágazatok fejlődése kö­zött is markáns eltérések ala­kultak ki. Véleménye szerint aggasztó szerkezeti elmozdulá­sok történtek, miközben a beru­házások növekedési üteme mérséklődött, a fogyasztás sze­repe megnőtt. A jövő évet illetően úgy vé­lekedett, hogy a külgazdasági feltételek javulnak, a belső pia­con pedig a kormány által nem kommunikált megszorító gazda­ságpolitika érvényesül majd. Ennek megfelelően az export­­orientált cégek az ideinél jobb feltételekre, míg a döntően bel­ső piacra termelők nehezebb kö­rülményekre számíthatnak. Vértes András, a GKI Gaz­daságkutató Rt. elnöke el­mondta: a magyar gazdaság jö­vőre a fenntartható növekedési pálya irányába mozdul el. A GKI prognózisa szerint a nem­zetközi konjunktúra javulása jótékonyan hat a GDP alakulá­sára, ezt azonban negatívan be­folyásolhatja a magas energia­árak miatti cserearányromlás - tudósított az MTI. Gazdaság Magyar Nemzet 11 A kereskedők többsége még nem keresi a vevők kegyeit Egyre kiszolgáltatottabb a fogyasztó (Folytatás az 1. oldalról) Bár már vannak változások, al­kalmanként előfordul, hogy a ke­reskedő fontosnak tartja az udva­rias kiszolgálást, de a főigazgató szerint még nem ez a jellemző. A bevásárlóközpontok, üzletlán­cok sajátos kereskedelmi kultú­rát, más technológiát honosítot­tak meg. A fogyasztók azonban rendkívül kiszolgáltatottak. Ezt az idei tapasztalatok is alátámasztják. Januártól nem kö­telező a termékek forgalomba hozatal előtti bevizsgáltatása, s azóta a fogyasztóvédelem szak­emberei jóval több olyan áruval találkoznak, amelyeknek forgal­mazását be kell tiltani. A játé­kokra, villamos berendezésekre, orvosi eszközökre, gázkészülé­kekre speciális EU-s direktívák vonatkoznak: nem kötelező ugyan bevizsgáltatni őket, de bi­zonyítani kell, hogy biztonságo­sak, s ha a gyártó nem teszi meg, akkor ez a kereskedő feladata. A főfelügyelőségnek azonban igen kedvezőtlen tapasztalatai vannak ezen a területen: nemrég fejező­dött be a játékok ellenőrzése, s ennek során kiderült, hogy a gyártók és a kereskedők nem tudnak eleget tenni ennek a kö­vetelménynek: nemcsak a bizo­nyítási kötelezettségüknek nem tesznek eleget, de a termékek sok esetben nem is biztonságo­sak. Sok ám forgalmazását tiltja be a felügyelőség ilyen okok miatt. Míg tavaly egész évben 47 terméket tiltottak ki a piacról, idén eddig hetvenet. Hiányos tájékoztatás A kereskedők számára csak az a lényeg, hogy könnyebb lett piacra kerülni, de nem érzik, hogy jogi felelősségük van a ter­mék biztonságáért - mondta a főigazgató. Ez abból is kiderül, hogy a vizsgálóintézetek meg­rendeléseinek száma drasztiku­san csökkent. Jellemző, hogy a nagy cégek vagy bevizsgáltatják az importtemékeket, vagy már rendelkeznek azokkal a doku­mentumokkal, amelyek a termék biztonságát szavatolják, a kis cé­gek azonban ezt nem teszik meg. Magyarországon nagyok a hiányosságok a vevők tájékozta­tása területén is. Kötelező lenne minden termékhez magyar nyel­vű használati útmutatót mellékel­ni, ám ez gyakran nem történik meg. Annak ellenére, hogy folya­matos az ellenőrzés, és a na­gyobb áruházakra általában egy­millió forintos bírságot is kiszab­nak szabálytalanság esetén, átütő eredményt ezen a téren nem si­került elérni - mondta Huszay Gábor. A gyártó és a kereskedő nem gondol arra, hogy az útmu­tató az önvédelem eszköze, s ke­vesebb lesz a reklamáció. Hazánkban 1994. január 1-jén lépett hatályba a termékfe­lelősségi törvény, de ennek alap­ján eddig egyetlen elmarasztaló bírósági ítélet sem született. Pe­dig Huszay Gábor szerint néhány súlyosabb ítélet rádöbbentené a gyártókat, mennyire fontos, hogy a termék senkinek az életében és egészségében ne okozzon kárt. Ilyen perek sorozata indult a hat­vanas években az Egyesült Álla­mokban, főleg az autógyárak el­len, s sikerült bizonyítani a bíró­ság előtt, hogy a termékeik nem biztonságosak. A balesetet szen­vedetteknek kártérítést kellett fi­zetniük, s emiatt gyors biztonsági fejlesztéseket hajtottak végre. Az egészséges, biztonságos termékhez és szolgáltatáshoz va­ló alapvető fogyasztói jogot Ma­gyarországon az 1998 márciusá­ban hatályba lépett fogyasztóvé­delmi törvény rögzíti. Huszay Gábor szerint az új jogszabály rendet teremtett a káoszban: kö­zel száz törvény, rendelet elemeit építette egybe. A fogyasztóvédel­mi törvényhez kapcsolódóan sok más jogszabály megszületett, il­letve van előkészület alatt. Az e területhez valamilyen módon kö­tődő joganyag hatalmas, ma már a speciális szolgáltatásokra vo­natkozó szabályok is ide sorolha­tók. A Fogyasztóvédelmi Főfel­ügyelőség mellett ugyanis szak­mák szerint léteznek azok az in­tézmények, amelyek a fogyasztó­­védelem speciális területeivel foglalkoznak. Ilyen hatósági fel­adatokat lát el például az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, az Állami Népegészségügyi és Tisz­tiorvosi Szolgálatba Közlekedési Főfelügyelet, az Állami Biztosí­tásfelügyelet, a Magyar Energia­­hivatal. A Fogyasztóvédelmi Főfel­ügyelőségre és a megyei fel­ügyelőségekre tavaly hatvanezer reklamáció érkezett, de ez önma­gában nem jellemzi a fogyasztó helyzetét. Hat évvel ezelőtt 93 ezer, ’94-ben 120 ezer volt a pa­naszok száma. A legtöbb kifogás évek óta a cipők minősége ellen érkezik, ezt követi a textíliák, majd a műszaki cikkek elleni pa­nasz. A fogyasztók gyakran tesz­nek bejelentést a nem megfelelő szolgáltatások miatt, így sok olyan beadvány érkezik, amely a távközlés területét, a közüzemi szolgáltatásokat érinti. Évente száz körül van a biztosítási ügyek száma, s előfordulnak banki panaszok is. Mintegy száz­kétszáz utazási iroda ellen tesz évente bejelentést a lakosság, s a vendéglátással kapcsolatban is vannak kifogások. A hatóság hetven százalékban a panaszo­soknak ad igazat. Ahogy fejlődik a gazdaság, egyre kiszolgáltatottabb a fo­gyasztó - vélekedik Ritter Ta­­másné, az Országos Fogyasztó­­védelmi Egyesület (OFE) jogá­sza. Az egyesülethez ebben az évben több mint 24 ezer panasz­ügy érkezett, egyre nagyobb arányban tárják fel egy-egy kö­zösség, térség problémáit. A pa­naszok fele a közüzemi szolgál­tatásokra vonatkozik. Vannak olyan problémák, amelyeket az egyesület egyelőre nem vállal fel, bár lenne rá igény: ilyen az orvosi és fogorvosi szolgáltatás területe. Ám ez nem jelenti azt, hogy a jövőben sem fog az OFE ezekkel a panaszokkal foglalkoz­ni - mondta Ritter Tamásné. Ko­rábban az is elképzelhetetlen volt, hogy a közüzemi szolgálta­tásokat a fogyasztóvédelem vizs­gálja. Nyugat-Európa bizonyos országaiban még a kilencvenes évek közepén is megütközést keltett, hogy Magyarországon ezt a problémát feszegetik. Mára az Európai Unióban és itthon is az élelmiszerbiztonság mellett a közüzemi és a pénzügyi szolgál­tatások kerültek a fogyasztóvé­delem középpontjába. A civil szféra rangja Az OFE mint civil fogyasz­tóvédő szervezet országos ta­nácsadó hálózatot tart fenn 36 irodával a panaszok fogadására. Ma már Pécsett és Szegeden na­pi hat-hét órában kereshetik fel a helyiek az irodát, de Győrben és Miskolcon is mindennap van félfogadás, s igen nagy a forga­lom. Ritter Tamásné szerint az oktatás, a tájékoztatás, a pana­szok intézése a Fogyasztóvédel­mi Főfelügyelőségtől - amely­nek feladata egyre inkább csak a piacfelügyeleti tevékenység lesz - fokozatosan áttevődik a civil szférára. Nincs könnyű dolguk a panaszirodák munkatársainak: 55 olyan jogszabályt kell ismer­niük, amely a fogyasztóvé­delemhez leginkább kapcsoló­dik. A leggyakrabban utazási irodák szolgáltatása, illetve kü­lönböző építőipari munkák ellen érkezik bejelentés. Az OFE iro­dáiban a panaszosok ötven-hat­­vanféle mintalevél közül vá­laszthatnak: ezek a leggyakrab­ban előforduló hibák alapján ké­szültek - például cipőszavatos­ság, jótállás, vízcsőtörés témá­ban -, s az érintetteknek csak ki kell tölteniük azt. Az Országos Fogyasztóvé­delmi Egyesületbe érkező pana­szok hatvan-hetven százaléka át­kerül a békéltető testületekhez - ezt az új intézményt a fogyasztó­­védelmi törvény hozta létre. A testületek ez év januárjától a ka­marák mellett működnek, s fel­adatuk, hogy peren kívüli egyez­séget hozzanak létre a vitázó fe­lek között. Budapesten a harminctagú békéltető testület elnöke ugyan­az a Ritter Tamásné, aki az OFE jogásza. Rendhagyó­ módon az egyesület adott helyet a békélte­tő testületnek - mert egyébként ez a kamarák feladata. A fővá­rosban jóval hatékonyabban mű­ködik az új intézmény, mint a megyeszékhelyeken: eddig több mint száz ügyet tárgyaltak. A döntéseket háromtagú tanács hozza, de mint megtudtuk, igen nehéz a harminc emberből há­rom tagot összeverbuválni. Va­lamennyien igen elfoglaltak, mert főállásban dolgoznak. Rit­ter Tamásné szerint a gyakorlat bebizonyította, hogy nem műkö­dőképes így a békéltető testület, inkább kevesebb emberrel, de hivatásosan ezzel foglalkozó ta­nácstagokat kellene alkalmazni. Nem szerencsés az sem, hogy a békéltető testületek a kamarák mellett működnek, ők ugyanis nem értenek a fogyasztóvéde­lemhez, és nem is szívügyük. A legnagyobb baj azonban az - vé­lekedik Ritter Tamásné -, hogy elfelejtették biztosítani a törvé­nyi feltételeket. Ebben az évben és jövőre húszmillió forintot üte­meztek be a békéltető testületek működésére - ebből csupán egy­millió jut a fővárosinak. A békéltető tanács leggyak­rabban­­ az ügyek felében - uta­zási irodákkal kapcsolatos pana­szokat tárgyal, ezt követik a javí­tó-karbantartó szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyek, a lakásfelújí­tás minden elemével, beleértve a vízszerelést, a festést, a mázo­lást, a tapétázást, a burkolást, a parkettázást. Fotót, videót is el­fogad bizonyítékként a tanács. A tárgyaláson a cégek szinte kivé­tel nélkül ügyvéddel képviselte­tik magukat. Ritter Tamásné sze­rint nagyon komolyan veszik a békéltető tanácsot, amit az is mutat, hogy az esetek túlnyomó többségében egyezség jön létre. Ha az érintettek nem tudtak egy­más között megállapodni, eddig kivétel nélkül elfogadták a bé­kéltető tanács javaslatát. Békéltetők békétlensége Nem az a lényeg, hová tar­toznak a békéltető testületek, hi­szen döntéseik meghozatalában függetlenek, a kamarák jelenleg csak a működési feltételeket biz­tosítják - vélekedik Vándor Bé­la, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara jogi igazgatója.Van­­nak olyan vállalkozók, akik nem értenek egyet azzal, hogy a ka­maráknak kell biztosítani a mű­ködési feltételeket, különösen hogy esetleg a békéltető testület éppen ellenük dönt. Az állam mindössze húszmillió forintot biztosított erre a célra, s a több­letköltséget a vállalkozók által befizetett pénzekből kell fedezni. De Vándor Béla szerint még ez is elfogadható: a kamaráknak is vannak ugyanis fogyasztóvéde­lemmel kapcsolatos feladataik, s küzdenek a tisztességtelen piaci magatartás ellen. Vándor Béla szerint a békél­tető testületekkel kapcsolatos szabályozás mindeképpen módo­sításra szorul. Nagy problémá­nak látja, hogy nagyon rövid, mindössze harmincnapos az el­intézési határidő. Igaz, hogy a cél az volt, hogy olcsóbbak és gyorsabbak legyenek a bírósági eljárásnál, de azt nem vették fi­gyelembe a jogszabályalkotók, hogy ezt a feladatot olyanok lát­ják el, akiknek ez nem a fő tevé­kenységük. Az októberi adatok alapján országosan 223 ügy volt a békél­tető testületek előtt, s eddig az időpontig 58-at be is fejeztek. Megtudtuk: az ügyek kétharma­da egyezséges zárult a vitázó fe­lek között. Az építőipari szolgál­tatások területéről volt a legtöbb ügye a békéltető testületeknek. A fogyasztóvédelem szak­embereinek tapasztalata, hogy a a gazdag országokban a jogkö­vető magatartás az emberek ha­bitusába beleivódott. Ez jellemzi a fogyasztói kultúrát is. Svédor­szágban elképzelhetetlen, hogy az üzletekben becsapjanak vala­kit, Németországban nem fordul­hat elő, hogy az eladó durva han­gon beszéljen. Magyarországon ezzel szemben a kereskedők többsége még nem jött rá, hogy érdeke lenne a vevők kedvében járni. Halász Csilla ■ Belső tatarozás. A leggyakrabban utazási irodák szolgáltatása, illetve különböző építőipari munkák ellen érkezik panasz magyar nemzet -archív

Next