Magyar Nemzet, 2000. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-03 / 1. szám

2000. január 3., hétfő Nemzetközi élet A megbízott orosz elnök a világ fejlődési tendenciáiról Visszafordíthatatlan az átalakulás • „Oroszország nem törekszik a konfrontáció időszaká­­ nak, a kétpólusú világ egy új változatának a visszatérésére. Visszafordíthatatlanul a demokratikus és piaci átalakulást, a nemzetközi közösségbe történő integrációt választottuk. Ebben a szellemben aktivizálni törekszünk gazdasági és politikai kapcsolatainkat Közép- és Kelet-Európa orszá­gaival, így Magyarországgal is. Megértjük ezen államok átorientálódását az elmúlt évtizedben, s szerintünk van le­hetőség a kölcsönösen előnyös együttműködés helyreállítá­sára, bővítésére” - nyilatkozta Vlagyimir Putyin kormány­fő, megbízott elnök a RI­A Novosztyinak adott interjújában, amelyet a hírügynökség exkluzív jelleggel bocsátott lapunk rendelkezésére. A elkövetkező tíz év tendenciái­ról. Oroszországnak a világban elfoglalt helyéről szólva Putyin leszögezte, folytatódni fog a két ellentétes társadalmi rendszert felváltó új berendezkedés formá­lódása. Ez a szocialista világ­­rendszer felbomlásával indult folyamat, mint mondta, a vártnál sokkal hosszabbnak és nehezebbnek bizonyult. Ennek alapvető okát az ideiglenes államfő abban lát­ja, hogy a Nyugat vezető po­litikusai a végbement válto­zásokat a „győztesek és le­győzőnek” paradigmájának keretei között szemlélték. In­nen erednek azok a próbálko­zások is, húzza alá Putyin, hogy időnként Oroszország­gal szemben erőpolitikát folytatnak, kizárva Moszkvát az egyenrangú partnerségből, figyelmen kívül hagyva nem­zeti érdekeit s azt a jogát, hogy önállóan oldja meg bel­ső problémáit. S ha részünk­ről ezek a próbálkozások el­utasításba ütköznek, ismét az ellenség képét vázolják fel, figyelmeztetett a kormányfő, utalva arra, hogy a Nyugatnak ez a pozíciója koncentráltan jelenik meg a mostani csecsen válsággal kapcsolatban. „Mi nem a csecsen néppel harcolunk, hanem a nem­zetközi terrorizmus csecsen terü­leten lévő bázisait és osztagait számoljuk fel, s mind a katonai, mind a humanitárius tevékenység megfelel a kialakult helyzetnek, valamint a nemzetközi jog nor­máinak” - szögezte le Putyin, megalapozatlannak és jogtalan­nak tartva az Oroszországra gya­korolt nyomást. ,A világ új kö­zösségét valóban egyenrangú partneri viszonyoknak kell jelle­mezniük, hiszen az egypólusú, egy vagy néhány állam hegemó­niájára alapuló világ történelmi­leg már megbukott, s elfogadha­tatlan Oroszország számára” - tette hozzá. „Teljes mértékben értjük, hogy a világ az integráció irányá­ba halad, s Oroszország érdekelt az európai kontinensen a szoro­sabb gazdasági együttműködés­ben, amelynek legfőbb megteste­sítője az Európai Unió” — emelte ki Putyin. Aláhúzta, hogy az orosz külkereskedelem pozitív szaldójának hetven százaléka az EU-országokkal folytatott keres­kedelemből származik, s ők az ország legfőbb hitelezői s befek­tetői is. Egyszóval Putyin szerint a következő tíz év Oroszország és az EU új, magasabb szintű együttműködési formáinak gya­korlati kidolgozását hozhatja. A következő évizedben a fi­gyelem középpontjában a megbí­zott államfő szerint a meglévő globális problémák — a béke megerősítése, a leszerelés folytatása, az ökológiai biz­tonság, a nyomor felszámo­lása, a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni harc - lesznek, amelyek csak együttes erőfeszítéssel old­hatók meg. Putyin országa helyzetét értékelve arra a következte­tésre jutott, hogy a jövő év­tizedben Oroszország gaz­dasági és szociális fejlődé­sében éles fordulat követke­zik be. Ha ez elmarad, fenn­áll a veszélye, hogy Orosz­ország sokáig nem lesz a vi­lág vezető országainak sorá­ban, s e feladat megoldását elősegítik a már most is érezhető pozitív gazdasági jelenségek. „Célunk, hogy minőségi lökést adjunk a megkezdődött fejlődésnek, s ennek rendeltük alá Oroszország hosszú távú, a posztindusztriális társadalom kialakítását közép­pontba helyező nemzeti stratégiá­ját is, amelynek megvalósításával 2015-ig számolunk” - húzta alá Putyin. (stter) Vlagyimir Putyin: Aktivizáljuk kap­csolatainkat Közép-Európával mti fotó Nyugat-párti fordulatot jelez a péterváriak látványos előretörése Szilárduló „feudális demokrácia” • A szakértők által „feudális demokráciaként” leírt orosz berendezkedés megszilárdulásaként értékeli Szilágyi Ákos, a térség szakavatott elemzője Jelcin elnök lemondását, amely a választásokon immár szinte biztosan Putyin kor­mányfő „ trónra emelését” hozza majd. Mindez tökéletesen megfelel az orosz mentalitásnak, ugyanakkor a fiatal, re­formokra elszánt, az államot megerősíteni szándékozó, az oligarchákkal szemben is fölénybe került társaság előretö­rése egyértelmű Nyugat-párti fordulatot jelent. Az elnök idő előtti távozása Szi­lágyi Ákos szerint egyáltalán nem tekinthető teljesen váratlan­nak. Október vége óta egyre nyil­vánvalóbbnak látszott, hogy a dumaválasztásokon győzni fog­nak az egyfelől az oligarchaklá­nok, másfelől a pétervári fiatal reformerek kompromisszumán nyugvó, Kreml körül gyülekező erők. A Putyin utódlási esélyeit erősítő év végi lemondásról pe­dig már augusztus vége óta ke­ringtek hírek, s az APN már a dá­tumot is közölte november 19-én. Természetesen ez csak az egyik forgatókönyv volt, amelynek életbe léptetését erősítette azon­ban a decemberi dumaválasztá­sok eredménye, így ugyanis há­rom hónappal megrövidül az el­nökválasztásig hátralévő idő. Ez azért nagyon fontos, figyelmeztet a szakértő, mert nem szabad elfe­lejteni, hogy Putyin fantasztikus népszerűsége még mindig nem politikai teljesítményen, hanem a csecsen háborún alapul. A látvá­nyos előretörés média-, valamint katonai teljesítmény, ami mögött kétségtelenül ott van, hogy fel­szökött a kőolaj világpiaci ára, megkönnyítve az adósságszolgá­latot, a nyugdíjak kifizetését. Ter­mészetesen figyelemre méltó az ipari termelés tízszázalékos növe­kedése is, de ezen tendenciák tar­tósságában senki sem bízik. A váltással kapcsolatosan Szilágyi Ákos felhívja a figyel­met két pszichológiai mozzanatra is. Jelcin döntésében ugyanis vé­leménye szerint nagyon fontos szerepet játszott közvetlen csa­ládtagjainak teljes körű biztonsá­ga és érinthetetlensége, amelyet az ideiglenesen kinevezett Putyin első ukáza garantál is. Azonkívül a döntés melletti nyomós érv le­hetett, hogy a távozás egy nagy politikus dicsőséges lelépéseként fogható fel. Persze a hatalomhoz az ópiumszívó megszállottságá­val ragaszkodó Jelcint egyetlen politikai erő sem tudta volna minderről meggyőzni. Ehhez a család, minden bizonnyal lánya, az 1996-ban Csuhajsz és Be­­rezovszkij által ,fátalált” Tatyja­na Gyjacsenko kellett. A másik szubjektív mozzanathoz az orosz társadalmi pszichológiát kell is­merni. Az időzítés pillanata, az újév, amely Oroszországban gya­korlatilag a karácsonyt is jelenti, az újjászületés a kulturális szim­bolika, s a meggyőzés szempont­jából is a legjobban kiválasztott pillanat volt. A váltás egyébként is látha­tóan felépített, az orosz mentali­tásnak tökéletesen megfelel. Egy elnök számára a választási legiti­máció ugyanis a néplélekben nem elégséges. Nem elég a kine­vezés sem, az utódnak valóban örökösnek is kell bizonyulnia. Je­len esetben pedig a legitimáció minden eleme megvolt, húzza alá Szilágyi Ákos. Putyin bizonyí­tott, a csecsenföldi akcióval meg­mutatta cári karizmáját, s amire ezután rátette a kezét, az megdi­­csőült. Ezt követte, hogy az öreg cár átadta a hatalmat, ami után a választás már csak a tények jóvá­hagyása lesz. Oroszország egyelőre to­vábbra is „feudális demokrácia” marad, ahol nem a pártok, a nép­tömegek adják a meghatározó szereplőket, hanem a hercegsé­gek, vármegyék, adott esetben - mint a dumaválasztások eredmé­nye is mutatja­­ a régiók. A jö­vőt, mint a váltás is mutatja, to­vábbra is a klánok, bojárok dön­tik el, s erre csatlakoztatják rá a médiák segítségével a tömegek akaratát, hívja fel a figyelmet a szakértő, hozzátéve, hogy a Putyinnal fémjelzett fordulat mindezek mellett Nyugat-párti, s nem ért egyet azokkal a vélemé­nyekkel, amelyek sztálini, and­­ropovi fordulattól tartanak. Biz­tosíték lehet erre egyebek mellett az európai iskolát követő refor­mer pétervári iskola látványos előretörése. Putyin a Néva-parti város egykori polgármesterének, Anatolij Szobcsaknak a tanítvá­nya, de innen jött a kampány­stábja élén álló Csubajsz, aki a leendő miniszterelnök lehet, s a duma új elnöke, Sztyepasin ex­­kormányfő is. Putyin program­jának egyébként legfőbb felisme­rése, hogy erős állam nélkül Oroszország képtelen a piacgaz­daság útjára lépni, s a moderni­zációs versenyben behozni a le­maradást, húzza alá Szilágyi Ákos. Stier Gábor Magyar Vizot 3 Az ügyvezető államfő jogi mentességet biztosított elődjének Megnyílt az út Putyin előtt (Folytatás az 1. oldalról) A moszkvai televízióban el­­mondott váratlan beszédében a 68 éves államfő közölte: „Meg­bízatásom lejárta előtt távozom. Tisztában vagyok vele, hogy meg kell tennem­ Oroszország­nak új politikusokkal, új arcok­kal, új, intelligens, erős, energi­kus emberekkel kell átlépnie a millennium küszöbén, és ne­künk, akik éveken át voltunk hatalmon, távoznunk kell.” „Nem állhatok a történelem természetes menetének útjába - mondta a leköszönt államfő, aki nyolc évet töltött el tisztségé­ben, és 2000 júniusáig kellett volna hivatalban maradnia. Mi­ért ragaszkodnék további hat hónapig a hatalomhoz, amikor az ország rendelkezik olyan erős személyiséggel, aki méltó az államfői tisztségre? Miért állnék az útjába? Miért várnék? Nem egyezne a jellememmel.” A már hosszabb ideje beteges­kedő Jelcin hónapokkal ezelőtt közölte, hogy az 1999 augusztu­sában kormányfővé kinevezett Vlagyimir Putyint tartja méltó utódjának. A televíziós beszédét aka­dozva, szemmel láthatóan bete­gen elmondó Jelcin bocsánatot kért Oroszország azon lakosai­tól, akiknek az álmai nem telje­sedtek be elnöksége idején és csalatkozniuk kellett remé­nyeikben. „Bocsánatot kérek, mert nem tudtam elérni, hogy a szürke, stagnáló, totalitárius múltból egyetlen ugrással a tisz­ta, gazdag, civilizált jövőbe jus­sunk. Elmegyek. Megtettem, amit tudtam”, fejezte be az or­szág népéhez intézett üzenetét. A leköszönt orosz elnök pénteken a Kremlben átadta a megbízott államfőnek az elnöki feladatokat, köztük az orosz nukleáris erő vezérléséhez szük­séges „atombőrönd” kezelését. Az orosz államhatalom köz­pontjának elhagyása előtt Jelcin átadta Putyinnak az elnöki tiszt­ség szimbólumait, Oroszország alkotmányát és a Haza Szolgá­latáért Érdemrend első fokoza­tát. A ceremónián II. Alekszij, egész Oroszország pátriárkája is részt vett, s előzőleg megáldotta az ügyvezető államfői tisztet el­látó Vlagyimir Putyint, aki a ké­sőbb kiírandó elnökválasztás idejéig egyszerre tölti be a kor­mányfői és az államfői posztot. A hatalomátadás része, hogy a Kremlbe összehívták az orosz biztonsági tanácsot, amelynek ülését már Putyin vezette. Ez­után az ideiglenes államfő kije­lentette, Oroszország külpoliti­kája nem fog megváltozni. Jelcin lemondása ellenére az előzetes tervekkel összhangban január 5-én elutazik háromna­pos jeruzsálemi és betlehemi út­jára, közölte az ITAR-TASZSZ- szal Dmitrij Jakuskin, a volt ál­lamfő szóvivője, aki szerint le­hetséges, hogy Putyin ügyveze­tő államfő is elkíséri útjára. Az ügyvezető államfő első rendeletében biztosított mentes­séget elődjének minden jogi el­járással szemben. Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint a rendelet kimondja: „A tisztségéről lemondott elnök im­munitást élvez. Nem lehet jogi vagy államigazgatási eljárás ke­retében felelősségre vonni, őri­zetbe venni vagy letartóztatni, házkutatást tartani nála, kihall­gatni vagy személyi motozás­nak alávetni.” Mint több hírügy­nökség is emlékeztetett rá, Jel­cint­ az utóbbi időben komoly bírálatok érték az Oroszország­ban - a hatalom csúcsain is - el­harapózott korrupció miatt. Legszűkebb környezete s csa­ládja tagjait - főleg a lányát, Tatyjana Gyjacsenkót - tör­vénytelen pénzügyi műveletek­kel hozták kapcsolatba. Putyin már az atomtáska birtokában tett villámlátogatást Cse­­csenföldön, ahol újabb komoly csapás érte Groznijt reuters-fotó Elismerés Jelcinnek, bizalom a vezetők új nemzedéke iránt Clinton együttműködést ígért HÍRÖSSZEFOGLALÓ - Elis­merés Jelcinnek, bizalom az orosz vezetők új nemze­déke iránt - ez a két gondo­lat fogalmazódott meg a vi­lág vezető politikusainak nyilatkozataiban az orosz elnök lemondása után. A politikusok nagyon bátorí­­tónak nevezték önmagában azt a tényt, hogy alkotmá­nyos keretek közt megy végbe Oroszországban a hatalomváltás. Telefonon biztosította Bill Clinton amerikai elnö­köt a lemondott orosz állam­fő arról, hogy Oroszország elkötelezett marad a demok­rácia, a szabad piac, a fegy­verzet-ellenőrzés és az al­kotmányosság mellett. Az amerikai elnök méltatta a Jelcin hivatali ideje alatt megvalósult orosz demokra­tikus változásokat, és ígére­tet tett arra, hogy továbbra is együtt fog működni az orosz nép­pel, Jelcin kijelölt utódjával, illet­ve a közelgő elnökválasztás maj­dani győztesével. Clinton tízper­ces telefonbeszélgetést folytatott az ügyvezető államfővel is, amelyben a véleménykülönbsé­gek is - különösen az oroszok csecsenföldi támadásával kap­csolatban - egyértelműen felszín­re kerültek, állította a Reuters.­­ Az Európai Bizottság elnöke, Romano Prodi gratulált és jókí­vánságait fejezte ki Putyin ügy­vezető elnöknek kinevezése al­kalmából. Párizs másokhoz ha­sonlóan nem vár és nem is kíván irányváltást Oroszországban, de­rült ki Hubert Védrine francia külügyminiszter MTI által ismer­tetett nyilatkozatából. Jelcin tíz­éves elnökségének mérlegét megvonva Védrine nagyon jelen­tős eredménynek mondta azt, hogy a most leköszönt elnök ha­zájában „meggyökereztette a de­mokráciát”, de hozzátette, hogy ami most következik, „egy társa­­dalmilag, gazdaságilag mo­dern Oroszország felépítése sokkal bonyolultabb, hosz­­szabb folyamat”. Csiang Cö­­min kínai elnök személyes üzenetben biztosította Jelcint arról, hogy nagyra értékeli „történelmi jelentőségű hoz­zájárulását” a két ország kap­csolatainak fejlődéséhez. Térségünk vezető politi­kusai is sorra reagáltak a moszkvai eseményekre. „Véget ért Borisz Jelcin kor­szaka, amely nagyon fontos és egyúttal nagyon nehéz időszak volt Európának eb­ben a részében”, jelentette ki Jerzy Buzek lengyel minisz­terelnök, míg Václav Havel cseh államfő azt szögezte le, hogy a volt orosz államfőt „történelmi személyiségnek” tekinti. Borisz Jelcin személyé­ben az orosz közélet és a nemzetközi politika megha­tározó jelentőségű államférfija távozott az elnöki tisztségből, áll a Külügyminisztérium közle­ményében, melyet Horváth Gá­bor szóvivő juttatott el az MTI- hez. Jelcin elnökségét a ma­gyar-orosz kapcsolatok szem­pontjából is kiemelten fontosnak értékeljük. Magyarország abban érdekelt, hogy Oroszországban folytatódjanak a politikai és gazdasági stabilitást és fejlődést alátámasztó reformok, áll a köz­leményben. A világ vezető politikusai méltatták Jel­cin történelmi érdemeit mti fotó

Next