Magyar Nemzet, 2000. január (63. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-03 / 1. szám
2000. január 3., hétfő Nemzetközi élet A megbízott orosz elnök a világ fejlődési tendenciáiról Visszafordíthatatlan az átalakulás • „Oroszország nem törekszik a konfrontáció időszaká nak, a kétpólusú világ egy új változatának a visszatérésére. Visszafordíthatatlanul a demokratikus és piaci átalakulást, a nemzetközi közösségbe történő integrációt választottuk. Ebben a szellemben aktivizálni törekszünk gazdasági és politikai kapcsolatainkat Közép- és Kelet-Európa országaival, így Magyarországgal is. Megértjük ezen államok átorientálódását az elmúlt évtizedben, s szerintünk van lehetőség a kölcsönösen előnyös együttműködés helyreállítására, bővítésére” - nyilatkozta Vlagyimir Putyin kormányfő, megbízott elnök a RIA Novosztyinak adott interjújában, amelyet a hírügynökség exkluzív jelleggel bocsátott lapunk rendelkezésére. A elkövetkező tíz év tendenciáiról. Oroszországnak a világban elfoglalt helyéről szólva Putyin leszögezte, folytatódni fog a két ellentétes társadalmi rendszert felváltó új berendezkedés formálódása. Ez a szocialista világrendszer felbomlásával indult folyamat, mint mondta, a vártnál sokkal hosszabbnak és nehezebbnek bizonyult. Ennek alapvető okát az ideiglenes államfő abban látja, hogy a Nyugat vezető politikusai a végbement változásokat a „győztesek és legyőzőnek” paradigmájának keretei között szemlélték. Innen erednek azok a próbálkozások is, húzza alá Putyin, hogy időnként Oroszországgal szemben erőpolitikát folytatnak, kizárva Moszkvát az egyenrangú partnerségből, figyelmen kívül hagyva nemzeti érdekeit s azt a jogát, hogy önállóan oldja meg belső problémáit. S ha részünkről ezek a próbálkozások elutasításba ütköznek, ismét az ellenség képét vázolják fel, figyelmeztetett a kormányfő, utalva arra, hogy a Nyugatnak ez a pozíciója koncentráltan jelenik meg a mostani csecsen válsággal kapcsolatban. „Mi nem a csecsen néppel harcolunk, hanem a nemzetközi terrorizmus csecsen területen lévő bázisait és osztagait számoljuk fel, s mind a katonai, mind a humanitárius tevékenység megfelel a kialakult helyzetnek, valamint a nemzetközi jog normáinak” - szögezte le Putyin, megalapozatlannak és jogtalannak tartva az Oroszországra gyakorolt nyomást. ,A világ új közösségét valóban egyenrangú partneri viszonyoknak kell jellemezniük, hiszen az egypólusú, egy vagy néhány állam hegemóniájára alapuló világ történelmileg már megbukott, s elfogadhatatlan Oroszország számára” - tette hozzá. „Teljes mértékben értjük, hogy a világ az integráció irányába halad, s Oroszország érdekelt az európai kontinensen a szorosabb gazdasági együttműködésben, amelynek legfőbb megtestesítője az Európai Unió” — emelte ki Putyin. Aláhúzta, hogy az orosz külkereskedelem pozitív szaldójának hetven százaléka az EU-országokkal folytatott kereskedelemből származik, s ők az ország legfőbb hitelezői s befektetői is. Egyszóval Putyin szerint a következő tíz év Oroszország és az EU új, magasabb szintű együttműködési formáinak gyakorlati kidolgozását hozhatja. A következő évizedben a figyelem középpontjában a megbízott államfő szerint a meglévő globális problémák — a béke megerősítése, a leszerelés folytatása, az ökológiai biztonság, a nyomor felszámolása, a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni harc - lesznek, amelyek csak együttes erőfeszítéssel oldhatók meg. Putyin országa helyzetét értékelve arra a következtetésre jutott, hogy a jövő évtizedben Oroszország gazdasági és szociális fejlődésében éles fordulat következik be. Ha ez elmarad, fennáll a veszélye, hogy Oroszország sokáig nem lesz a világ vezető országainak sorában, s e feladat megoldását elősegítik a már most is érezhető pozitív gazdasági jelenségek. „Célunk, hogy minőségi lökést adjunk a megkezdődött fejlődésnek, s ennek rendeltük alá Oroszország hosszú távú, a posztindusztriális társadalom kialakítását középpontba helyező nemzeti stratégiáját is, amelynek megvalósításával 2015-ig számolunk” - húzta alá Putyin. (stter) Vlagyimir Putyin: Aktivizáljuk kapcsolatainkat Közép-Európával mti fotó Nyugat-párti fordulatot jelez a péterváriak látványos előretörése Szilárduló „feudális demokrácia” • A szakértők által „feudális demokráciaként” leírt orosz berendezkedés megszilárdulásaként értékeli Szilágyi Ákos, a térség szakavatott elemzője Jelcin elnök lemondását, amely a választásokon immár szinte biztosan Putyin kormányfő „ trónra emelését” hozza majd. Mindez tökéletesen megfelel az orosz mentalitásnak, ugyanakkor a fiatal, reformokra elszánt, az államot megerősíteni szándékozó, az oligarchákkal szemben is fölénybe került társaság előretörése egyértelmű Nyugat-párti fordulatot jelent. Az elnök idő előtti távozása Szilágyi Ákos szerint egyáltalán nem tekinthető teljesen váratlannak. Október vége óta egyre nyilvánvalóbbnak látszott, hogy a dumaválasztásokon győzni fognak az egyfelől az oligarchaklánok, másfelől a pétervári fiatal reformerek kompromisszumán nyugvó, Kreml körül gyülekező erők. A Putyin utódlási esélyeit erősítő év végi lemondásról pedig már augusztus vége óta keringtek hírek, s az APN már a dátumot is közölte november 19-én. Természetesen ez csak az egyik forgatókönyv volt, amelynek életbe léptetését erősítette azonban a decemberi dumaválasztások eredménye, így ugyanis három hónappal megrövidül az elnökválasztásig hátralévő idő. Ez azért nagyon fontos, figyelmeztet a szakértő, mert nem szabad elfelejteni, hogy Putyin fantasztikus népszerűsége még mindig nem politikai teljesítményen, hanem a csecsen háborún alapul. A látványos előretörés média-, valamint katonai teljesítmény, ami mögött kétségtelenül ott van, hogy felszökött a kőolaj világpiaci ára, megkönnyítve az adósságszolgálatot, a nyugdíjak kifizetését. Természetesen figyelemre méltó az ipari termelés tízszázalékos növekedése is, de ezen tendenciák tartósságában senki sem bízik. A váltással kapcsolatosan Szilágyi Ákos felhívja a figyelmet két pszichológiai mozzanatra is. Jelcin döntésében ugyanis véleménye szerint nagyon fontos szerepet játszott közvetlen családtagjainak teljes körű biztonsága és érinthetetlensége, amelyet az ideiglenesen kinevezett Putyin első ukáza garantál is. Azonkívül a döntés melletti nyomós érv lehetett, hogy a távozás egy nagy politikus dicsőséges lelépéseként fogható fel. Persze a hatalomhoz az ópiumszívó megszállottságával ragaszkodó Jelcint egyetlen politikai erő sem tudta volna minderről meggyőzni. Ehhez a család, minden bizonnyal lánya, az 1996-ban Csuhajsz és Berezovszkij által ,fátalált” Tatyjana Gyjacsenko kellett. A másik szubjektív mozzanathoz az orosz társadalmi pszichológiát kell ismerni. Az időzítés pillanata, az újév, amely Oroszországban gyakorlatilag a karácsonyt is jelenti, az újjászületés a kulturális szimbolika, s a meggyőzés szempontjából is a legjobban kiválasztott pillanat volt. A váltás egyébként is láthatóan felépített, az orosz mentalitásnak tökéletesen megfelel. Egy elnök számára a választási legitimáció ugyanis a néplélekben nem elégséges. Nem elég a kinevezés sem, az utódnak valóban örökösnek is kell bizonyulnia. Jelen esetben pedig a legitimáció minden eleme megvolt, húzza alá Szilágyi Ákos. Putyin bizonyított, a csecsenföldi akcióval megmutatta cári karizmáját, s amire ezután rátette a kezét, az megdicsőült. Ezt követte, hogy az öreg cár átadta a hatalmat, ami után a választás már csak a tények jóváhagyása lesz. Oroszország egyelőre továbbra is „feudális demokrácia” marad, ahol nem a pártok, a néptömegek adják a meghatározó szereplőket, hanem a hercegségek, vármegyék, adott esetben - mint a dumaválasztások eredménye is mutatja a régiók. A jövőt, mint a váltás is mutatja, továbbra is a klánok, bojárok döntik el, s erre csatlakoztatják rá a médiák segítségével a tömegek akaratát, hívja fel a figyelmet a szakértő, hozzátéve, hogy a Putyinnal fémjelzett fordulat mindezek mellett Nyugat-párti, s nem ért egyet azokkal a véleményekkel, amelyek sztálini, andropovi fordulattól tartanak. Biztosíték lehet erre egyebek mellett az európai iskolát követő reformer pétervári iskola látványos előretörése. Putyin a Néva-parti város egykori polgármesterének, Anatolij Szobcsaknak a tanítványa, de innen jött a kampánystábja élén álló Csubajsz, aki a leendő miniszterelnök lehet, s a duma új elnöke, Sztyepasin exkormányfő is. Putyin programjának egyébként legfőbb felismerése, hogy erős állam nélkül Oroszország képtelen a piacgazdaság útjára lépni, s a modernizációs versenyben behozni a lemaradást, húzza alá Szilágyi Ákos. Stier Gábor Magyar Vizot 3 Az ügyvezető államfő jogi mentességet biztosított elődjének Megnyílt az út Putyin előtt (Folytatás az 1. oldalról) A moszkvai televízióban elmondott váratlan beszédében a 68 éves államfő közölte: „Megbízatásom lejárta előtt távozom. Tisztában vagyok vele, hogy meg kell tennem Oroszországnak új politikusokkal, új arcokkal, új, intelligens, erős, energikus emberekkel kell átlépnie a millennium küszöbén, és nekünk, akik éveken át voltunk hatalmon, távoznunk kell.” „Nem állhatok a történelem természetes menetének útjába - mondta a leköszönt államfő, aki nyolc évet töltött el tisztségében, és 2000 júniusáig kellett volna hivatalban maradnia. Miért ragaszkodnék további hat hónapig a hatalomhoz, amikor az ország rendelkezik olyan erős személyiséggel, aki méltó az államfői tisztségre? Miért állnék az útjába? Miért várnék? Nem egyezne a jellememmel.” A már hosszabb ideje betegeskedő Jelcin hónapokkal ezelőtt közölte, hogy az 1999 augusztusában kormányfővé kinevezett Vlagyimir Putyint tartja méltó utódjának. A televíziós beszédét akadozva, szemmel láthatóan betegen elmondó Jelcin bocsánatot kért Oroszország azon lakosaitól, akiknek az álmai nem teljesedtek be elnöksége idején és csalatkozniuk kellett reményeikben. „Bocsánatot kérek, mert nem tudtam elérni, hogy a szürke, stagnáló, totalitárius múltból egyetlen ugrással a tiszta, gazdag, civilizált jövőbe jussunk. Elmegyek. Megtettem, amit tudtam”, fejezte be az ország népéhez intézett üzenetét. A leköszönt orosz elnök pénteken a Kremlben átadta a megbízott államfőnek az elnöki feladatokat, köztük az orosz nukleáris erő vezérléséhez szükséges „atombőrönd” kezelését. Az orosz államhatalom központjának elhagyása előtt Jelcin átadta Putyinnak az elnöki tisztség szimbólumait, Oroszország alkotmányát és a Haza Szolgálatáért Érdemrend első fokozatát. A ceremónián II. Alekszij, egész Oroszország pátriárkája is részt vett, s előzőleg megáldotta az ügyvezető államfői tisztet ellátó Vlagyimir Putyint, aki a később kiírandó elnökválasztás idejéig egyszerre tölti be a kormányfői és az államfői posztot. A hatalomátadás része, hogy a Kremlbe összehívták az orosz biztonsági tanácsot, amelynek ülését már Putyin vezette. Ezután az ideiglenes államfő kijelentette, Oroszország külpolitikája nem fog megváltozni. Jelcin lemondása ellenére az előzetes tervekkel összhangban január 5-én elutazik háromnapos jeruzsálemi és betlehemi útjára, közölte az ITAR-TASZSZ- szal Dmitrij Jakuskin, a volt államfő szóvivője, aki szerint lehetséges, hogy Putyin ügyvezető államfő is elkíséri útjára. Az ügyvezető államfő első rendeletében biztosított mentességet elődjének minden jogi eljárással szemben. Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint a rendelet kimondja: „A tisztségéről lemondott elnök immunitást élvez. Nem lehet jogi vagy államigazgatási eljárás keretében felelősségre vonni, őrizetbe venni vagy letartóztatni, házkutatást tartani nála, kihallgatni vagy személyi motozásnak alávetni.” Mint több hírügynökség is emlékeztetett rá, Jelcint az utóbbi időben komoly bírálatok érték az Oroszországban - a hatalom csúcsain is - elharapózott korrupció miatt. Legszűkebb környezete s családja tagjait - főleg a lányát, Tatyjana Gyjacsenkót - törvénytelen pénzügyi műveletekkel hozták kapcsolatba. Putyin már az atomtáska birtokában tett villámlátogatást Csecsenföldön, ahol újabb komoly csapás érte Groznijt reuters-fotó Elismerés Jelcinnek, bizalom a vezetők új nemzedéke iránt Clinton együttműködést ígért HÍRÖSSZEFOGLALÓ - Elismerés Jelcinnek, bizalom az orosz vezetők új nemzedéke iránt - ez a két gondolat fogalmazódott meg a világ vezető politikusainak nyilatkozataiban az orosz elnök lemondása után. A politikusok nagyon bátorítónak nevezték önmagában azt a tényt, hogy alkotmányos keretek közt megy végbe Oroszországban a hatalomváltás. Telefonon biztosította Bill Clinton amerikai elnököt a lemondott orosz államfő arról, hogy Oroszország elkötelezett marad a demokrácia, a szabad piac, a fegyverzet-ellenőrzés és az alkotmányosság mellett. Az amerikai elnök méltatta a Jelcin hivatali ideje alatt megvalósult orosz demokratikus változásokat, és ígéretet tett arra, hogy továbbra is együtt fog működni az orosz néppel, Jelcin kijelölt utódjával, illetve a közelgő elnökválasztás majdani győztesével. Clinton tízperces telefonbeszélgetést folytatott az ügyvezető államfővel is, amelyben a véleménykülönbségek is - különösen az oroszok csecsenföldi támadásával kapcsolatban - egyértelműen felszínre kerültek, állította a Reuters. Az Európai Bizottság elnöke, Romano Prodi gratulált és jókívánságait fejezte ki Putyin ügyvezető elnöknek kinevezése alkalmából. Párizs másokhoz hasonlóan nem vár és nem is kíván irányváltást Oroszországban, derült ki Hubert Védrine francia külügyminiszter MTI által ismertetett nyilatkozatából. Jelcin tízéves elnökségének mérlegét megvonva Védrine nagyon jelentős eredménynek mondta azt, hogy a most leköszönt elnök hazájában „meggyökereztette a demokráciát”, de hozzátette, hogy ami most következik, „egy társadalmilag, gazdaságilag modern Oroszország felépítése sokkal bonyolultabb, hoszszabb folyamat”. Csiang Cömin kínai elnök személyes üzenetben biztosította Jelcint arról, hogy nagyra értékeli „történelmi jelentőségű hozzájárulását” a két ország kapcsolatainak fejlődéséhez. Térségünk vezető politikusai is sorra reagáltak a moszkvai eseményekre. „Véget ért Borisz Jelcin korszaka, amely nagyon fontos és egyúttal nagyon nehéz időszak volt Európának ebben a részében”, jelentette ki Jerzy Buzek lengyel miniszterelnök, míg Václav Havel cseh államfő azt szögezte le, hogy a volt orosz államfőt „történelmi személyiségnek” tekinti. Borisz Jelcin személyében az orosz közélet és a nemzetközi politika meghatározó jelentőségű államférfija távozott az elnöki tisztségből, áll a Külügyminisztérium közleményében, melyet Horváth Gábor szóvivő juttatott el az MTI- hez. Jelcin elnökségét a magyar-orosz kapcsolatok szempontjából is kiemelten fontosnak értékeljük. Magyarország abban érdekelt, hogy Oroszországban folytatódjanak a politikai és gazdasági stabilitást és fejlődést alátámasztó reformok, áll a közleményben. A világ vezető politikusai méltatták Jelcin történelmi érdemeit mti fotó