Magyar Nemzet, 2000. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-05 / 80. szám

20 A Harmadik Birodalom szívós törvényei Elorozott műkincsek és a német jog Külön versenyt futott Hitler és Göring, hogy melyikük kaparint meg több zsákmányolt műalkotást. Göring Carinhallba hordana össze az akkori Németország, de talán egész Európa egyik legjelentősebb magángyűjteményét (e tárgy együttes méreteire abból következtethetünk, hogy „tulajdonosuk” csupán 1940-ben „hazájukat elhagyó franciaországi zsidók és szabadkőművesek” 203 gyűjteményére, összesen 21 ezer 903 tárgyra tette rá a kezét). Hitler (Alfred Rosenberg vezetésével) külön szervezetet állíttatott fel, hogy Linzben létrehozza Európa legszámottevőbb művészeti galériáját. Ezek az intézkedések félig-meddig magánjellegű kezdeményezésekként egészítették ki azokat a rendeleteket, amelyeket a Harmadik Birodalom törvényhozása először az izraelita vallású német állampolgároknak a gazdasági és a kulturális életből való kiszorítására, majd tényleges kifosztására fogadott el. 1934-től eleinte közvetve kényszerítettek arra zsidó családokat, hogy műgyűjteményüket hivatalosan értékesítsék, vagy állami múzeumok felügyelete alá helyezzék, így biztosítsák fennmaradásukat vagy a kivándorlásukhoz szükséges anyagi eszközöket. 1938. április 26-án már rendelet született a zsidó vagyonok bejelentéséről, majd december 3- án életbe lépett a zsidó vagyonok bevonásáról. 1941. november 25-én pedig a deportált zsidók vagyonának birodalmi tulajdonba vételéről szóló jogszabály. A Rosenberg-bizottság tevékenysége egyébként nemcsak a német jogrend alapját képező, Gustav Radbruch emlékére radbruchinak elnevezett jogelmélet szerint merítették ki a törvényhozói igazságtalanság fogalmát - ellentétben voltak azzal a hitleri Németország által ratifikált hágai nemzetközi jogi egyezménnyel is, amely megtiltja, hogy a hadviselő felek háború idején a művészet és a tudomány alkotásait zsákmányul ejtsék, illetve ilyen rendeltetésű létesítményeket lefoglaljanak vagy megrongáljanak. És mégis, több évtizeddel a második világháború befejezése után is heves viták folynak arról - világít rá a Weltkunst című folyóirat -, hogy mi valójában a német jog álláspontja azoknak a műkincseknek a tulajdonáról és visszaadásáról, amelyektől a Harmadik Birodalom idején fosztották meg tulajdonosaikat. A nehézségek abból erednek, hogy a legyőzött Németországot megszálló szövetséges hatalmak a Reich törvényei közül csak azokat helyezték hatályon kívül, amelyek származásuk, állampolgárságuk, felekezetük és világnézetük alapján hátrányosan megkülönböztetik az embereket, de egészében nem érvénytelenítették a Harmadik Birodalom jogrendszerét. Arra hivatkozva, hogy alkalmazásától nem kell többé tartani, nem vált semmissé az 1938. május 31-én elfogadott elkobzási törvény sem, vagyis az államnak az a joga, hogy rendkívüli, így háborús helyzetben korlátlanul rendelkezzék az anyagi javak bizonyos körével. Később a Német Szövetségi Köztársaság törvényhozása is felsőbírósági döntések eredményeként az ellen foglalt állást, hogy az „elfajzottnak” minősített művészeti alkotások térítés nélküli bevonása kimerítette volna az üldöztetés tényét, vagyis azt a helyzetet, amelynek elszenvedői a kártalanítási törvény szavatolta ellenszolgáltatásokra jogosultak. Érvelésük szerint az „elfajzott” művek elkobzása mindenkit sújtott, akinek ilyen alkotás volt a birtokában, függetlenül attól, hogy a művész vagy a tárgy tulajdonosa milyen származású volt és milyen nézeteket vallott. A szakmailag védhető jogi logika szerint a nemzetiszocialisták berlini gyűjtőhelyéről áruba bocsátott vagy csere útján külföldre került műtárgyak új tulajdonviszonya a megelőzőhöz hasonlóan hatályosnak tekinthető, ezért fordulhat elő, hogy ilyen alkotások jóhiszemű megszerzése németországi árveréseken ma is lehetséges, a más országokban felbukkanó ilyen tárgyak további sorsát, eredeti tulajdonosukhoz való visszakerülésük lehetőségét viszont az adott ország jogrendszere befolyásolja. (sz. p.) Minitilalom A kambodzsai kormány leparancsolta a miniszoknyát a televízió képernyőjéről. Hun Sen miniszterelnök élesen kikelt az ellen, hogy fiatal popénekesnők a délkelet-ázsiai ország hagyományaihoz méltatlanul kihívó öltözékben jelennek meg a képernyőn. Egyúttal elrendelte, hogy a jövőben csak különengedéllyel lehet rövid szoknyában fellépni televíziós közvetítéseken. Ellenkező esetben megvonják a működési engedélyt az illető televíziótól. Az előzményekhez tartozik, hogy a kormány a múltban több alkalommal is hiába figyelmeztette a televíziós társaságokat: gondoskodjanak az énekesnők tisztességes öltözékéről - emlékeztet a DPA jelentése. Uszu vulkán / Újabb gőz- és hamukitörés készül Japánban az Uszu tűzhányó kedden ismét gőzt és hamut lövellt ki magából, szakértők szerint újabb erős kitörés készülődik. Az újabb kitörés eshetősége miatt egyelőre nem szüntethető meg az Uszu hegy lábánál elterülő Szobetszu város mintegy 15 ezer lakosának kényelmetlensége, mert nem költözhetnek vissza otthonukba a kialakított szükségszállásokból - jelentette az MTI. A szakemberek eközben megerősítették, hogy újabb hasadékok keletkeztek a vulkanikus hegy lejtőjén, ott, ahol először, múlt pénteken gőz és hamu tört fel. (Már hétfőn is fedeztek fel újabb hasadékokat.) Szerintük ez azt is jelentheti, hogy a terület alatt egy lávakupola jön létre - jelentette az NHK állami televízió. Okada Hiromu, a hokkaidói egyetem professzora elmondta: lehetséges, hogy az új lávakupola kitör, és akkor forró hamut, gázt és köveket lövell ki magából, aminek súlyos következményei lehetnek. Mivel azonban a környéket már kiürítették, egy ilyen esetleges kitörés emberéletet nem fog veszélyeztetni - mondta. A Hokkaido szigetén található Uszu tűzhányó 22 évvel ezelőtt tört ki utoljára. A mostani kitörés pénteken kezdődött, majd szombaton folytatódott. A kráterből 2000 méter magasságba lövellt fel füst és hamu. A televízió beszámolt arról, hogy a kitöréskor egy 70 kilogramm tömegű kő egy kilométer távolságba repült a krátertől, és a már kiürített lakott terület egyik utcájára zuhant. Filmet is forgatnak az asztronauták Feléled a Mir űrállomás A kazahsztáni Bajkonur űrrepülőteréről kedd reggel, középeurópai idő szerint egy perccel hét óra után sikeresen startolt a Szojuz-TM űrhajó, fedélzetén Szergej Zaljotyin parancsnokkal és Alekszandr Kaleri fedélzeti mérnökkel. Az orosz űrpáros a tervek szerint ma dokkol a Mir űrállomáshoz automatikus vezérlés mellett. Zaljotyin - aki először jár az űrben - és Kaleri - akinek ez a harmadik űrutazása - a tervek szerint hetven napot tölt az űrbázison - jelentette az MTI. A Mir űrállomás 14 éve, 1986 eleje óta üzemel, az űrkomplexum hat modulból áll - csaknem 400 köbméter hasznos térrel-, s összesen 11,5 tonnányi tudományos berendezés található a fedélzetén. Az űrbázis értékét csaknem hárommilliárd dollárra becsülik, s noha már többszörösen kiszolgálta idejét, az orosz szakértők szerint másfél milliárd dollárnyit „még megérnek a Mir tudományos lehetőségei”. A Miren eddig összesen 104 űrhajós járt, közülük 62 külföldi tíz különböző országból. Az űrállomás tavaly augusztus vége óta lakatlan, elsősorban finanszírozási nehézségek miatt. A mostani expedíciót is többször halasztották, míg végül részint állami, részint külföldi forrásokból sikerült megteremteni az út anyagi feltételeit. Korábbi tervek szerint egy film forgatására is sort kerítettek volna, ezért a felkészülési programban az utolsó pillanatokig részt vett Vlagyimir Sztyeklov orosz színész is. A film producerei azonban nem teljesítették finanszírozási kötelezettségeiket, így a színész expedícióban való részvételét visszamondta az űrhivatal. Viszont Zaletyin és Kaleri egyes epizódokat leforgat a Mir űrállomáson. Az űrexpedíció egyik legfontosabb feladata azoknak a réseknek a felkutatása, amelyeken keresztül szivárog a levegő a bázisról. A Mirt „felpumpálták” a teherűrhajóval érkezett levegővel - s a bázis pályájának magasságát is megemelték a szükséges szintre -, de a szivárgás változatlanul komoly probléma. Az orosz űrpárosnak a Mir felélesztéséhez meg kell javítania a napelemeket tájoló rendszert és a fedélzeti tájolórendszert. A tudományos program keretében is tesznek űrsétát, továbbá egy újabb teherűrhajó rakományát is ki kell majd pakolniuk. A Szojuz-TM indításának pillanata MTI-FOTÓ-EPA □ TÁBLA A FALON Rubinyi Mózes Ritkán emeljük tekintetünket szemmagasság fölé az utcán, ritkán vesszük észre az emléktáblákat, az olyanokat, amilyen a XI. kerületben, a Bartók Béla út 10- 12. számú ház falán látható. E házban élt és dolgozott 1939-től haláláig Rubinyi Mózes (1881-1965) akadémikus, nyelvész, irodalomtörténész, a szegedi egyetem tanára, a Magyar PEN Club alelnöke Budapesten és Lipcsében végezte az egyetemet. A két háború között polgári, illetve kereskedelmi iskolai tanár volt. A főváros kulturális ügyeinek előadója 1945-48 között, 1947-ben lett magántanár. Jelentős tevékenységet fejtett ki az általa alapított Vajda János Társaságban. Munkásságából nyelvesztétikai, nyelvtudomány-történeti és Mikszáth Kálmán művészetével foglalkozó írásai emelkednek ki. (v. s.) Magyar Nemzet 2000. április 5., szerda KÉTEZER LEÜTÉS Aki fanyar, velünk tart! , (A Citrom című Dáridó-betét jelmondata) Búvópatakként itt csörgedez-e a magyar ugar alatt 1956 öröksége? Ha eddig kétségeink lettek volna efelől, most íme a bizonyosság. A forradalom szállóigévé lett felszólítása („Aki magyar, velünk tart!”) annyira ott él az ifjú szívekben, hogy még reklámszlogen anyagául is alkalmasnak találják. Az időjós, akinek kitelt az ideje, nem sokáig ette a munkanélküliek komiszkenyerét: a Tv 3 likvidátora, a Tv 2 rekordidő alatt saját műsorlehetőséget ajánlott neki. Ebből is látszik, hogy a hazai kereskedelmi televíziózásban a tehetség nem vész el, csak átalakul. (Persze szépek az analógiák, de ezt azért mégse hívjuk a tehetségmegmaradás törvényének.) Annyi gatyaletolás, fócán hullámzás, neobunkó kabaréprodukció után - amelyek együttesen már bízvást kimerítik „a képtudók árulása” médiaértelmiségi bűnét - pedig kézenfekvő, hogy egy családi csatorna is a humor finomabb formái felé tapogatózzék. Ha Lagzi Lajcsit, a kolbászcsászárt Zámbó Jimmy, „a király" hivatott ellensúlyozni az öldöklő nézettségi háborúban, a „citromos” Horváth II. Szilárd meg talán Gálla Miklóst. Aki ugye „abszurd" - magyarul fanyar. Valahogy úgy, mint a „magyar narancs”, ami elegánsan összerántja a kulturális ízlelőbimbókat - ellentétben a „manccsal”, ami odasújt, ahova köll. A citromozás meg '56 közös asszociációs mezőbe való helyezése némiképp mégis túllép a fanyar értelmiségi humorizálás hatókörén. Nem biztos, hogy a „családi tévé" jól dönt, mikor a „forradalmamat egy poénért” üzletet megköti. A porosz uralkodó, miután ráunt Voltaire udvari szolgálataira, azt találta mondani a felvilágosult abszolutizmus uszályába került fdozófusról: kifacsarom, mint egy citromot, azután eldobom, mint a héját. A kulturális piac mechanizmusának e mélyreható ismerete azóta is intő példa minden alkalmazott értelmiségi számára. (Ezt nevezzük „felvilágosodásnak”.) Már csak az a kérdés: a mindenkori mecénás milyen elbánást eszel ki a citrompótlókkal szemben? OSSZIÁN Négy bolygó együttállása április 6-án Tavaszi csillagászati csemegék Az égistestek különleges mozgása nemcsak a szakemberek érdeklődését váltja ki, de azokét is, akik nem ezt a tudományt választották élethivatásul. Az évszázad vége több csemegével szolgál a hivatásos és amatőr csillagászoknak. Elég, ha csak a tavalyi teljes napfogyatkozást említjük, amit az ezredvégi generációnak volt szerencséje megcsodálni. Csillagászati csemegének számít a bolygók együttállása. Márciusban már volt hasonló látványosság, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz és a Hold együttállása volt megfigyelhető, illetve lett volna, ha derült az ég, de sajnos elég sok felhő takarta el az égitesteket. E hónap 6-án este hét órakor a Hold, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz szoros együttállása figyelhető meg. Az együttállás kifejezést arra a jelenségre használják a csillagászok, amikor a Földről nézve több égitest egy vonalban, egymáshoz nagyon közel látható. Ez a közelség természetesen csalóka, mert valójában nagyon messze vannak egymástól, csak a megfigyelő pozíciójából nézve látszanak egymás közelében. Egyébként a bolygók áprilisban nem nagyon vizsgálhatók, láthatóságuk márciushoz képest még tovább romlott. A Vénusz és a Merkúr egyáltalán nem vizsgálható, a Mars a hó elején két, a végén másfél órával nyugszik le a Nap után, ezért rövidesen hónapokig láthatatlan lesz; most még megtalálható a nyugati látóhatár közelében. A bolygók együttállása megmozgatja az emberek fantáziáját, sokan valami rendkívüli eseménytől tartanak az égi jelenség idején. Ez olyannyira meghatározó, hogy például a XII. században élt neves vallásfilozófus - Maimonides - szerint „a Messiás eljövetele akkor várható, amidőn a Jupiter és a Szaturnusz a Halak jegyében találkozik” (a zsidók nem tekintették a próféták által megjövendölt messiásnak Jézust). A betlehemi csillagot is több szakember bolygóegyüttállásnak tulajdonítja, méghozzá a Jupiter és a Szaturnusz legnagyobb együttállásának. Szép „fölvonulás” lesz május 11-én, amikor a Merkúr, a Vénusz, a Nap, a Jupiter, a Szaturnusz kerül látszólag egymás mellé, sőt, elhalad közelükben a Mars és a Hold is. (hankó) Megfojtotta boszorkány nagynénjét Puszta kézzel megfojtotta nagynénjét egy 35 éves belga férfi Ageaille-ban, mert boszorkánynak hitte - írja az MTI-Panoráma. Lapjelentések szerint a férfi szemére vetette 53 éves nagynénjének, hogy a „fekete mágiának” hódol. Amikor az asszony semmit nem válaszolt erre, az unokaöcs - mint vallotta - „kiolvasta a szeméből, hogy igaza van”. A férfi vallomásában azt hozta fel további bizonyítékként, hogy korábban három varázsló is megerősítette neki: nagynénje „boszorkány”. Öt magyar szakember az egyiptológiai kongresszuson Szenzáció a Dzsehutimesz-sír Az egyiptomi és a külföldi - köztük magyar - régészeti missziók által az utóbbi években feltárt leletekből rendeztek kiállítást a kairói Egyiptomi Múzeumban. A bemutató központi darabjai közé tartoznak a nyugatthébai nemesi temetőben a Kákosy László akadémikus, az ELTE professzora által feltárt, II. Ramszesz-korabeli Dzsehutimesz-sír leletei, a sír tulajdonosának és feleségének festett mészkőszobrai. Az Al- Ahram Weekly című egyiptomi hetilap legújabb száma a kiállításról írt beszámolóját az igen nagy jelentőségűnek tartott Kákosy-féle leletek nagyméretű fotójával illusztrálta - értesült az MTI. A kiállítás abból az alkalomból nyílt, hogy Kairóban március 28. és április 2. között megrendezték a VIII. nemzetközi egyiptológiai kongreszszust. Ezen öt magyar szakember vett részt, közülük négyen tartottak előadást: Kákosy László, illetve Győri Hedvig és Hubai Péter, a Szépművészeti Múzeum kutatói, valamint Vörös Győző, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem óraadója.