Magyar Nemzet, 2000. május (63. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-29 / 124. szám
A Magyar Nemzet Ültetvények támogatásból Szőlő- és gyümölcstelepítésre idén kétszer annyi gazda kért támogatást, mint az elmúlt évben. Ezt Tamás Károly, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára közölte lapunkkal. ■ Bálint József Tamás Károly elmondta: attól eltekintve, hogy az igényelt öszszeg is ennek arányában nőtt, az illetékes tárca számára nem okoz különösebb gondot a mihamarabbi átutalás. Miután kiértékelik a pályázatokat, azonnal hozzálátnak a kifizetésekhez, mert eltökélt szándékuk, hogy valamennyi igénylő már a nyár folyamán hozzájuthasson a pénzhez. Tamás Károly ugyanakkor elismeréssel szólt a magyar kertészekről, amikor a hét végén megnyitotta, majd megtekintette a Szegeden rendezett szakkiállításukat. Az üvegházaikban alkalmazott technológia szintje semmiben sem marad alul például a holland kertészekétől. Ami korrekcióra szorul, az csupán az üvegházak magasságára vonatkozik. Az államtitkár szerint mintegy másfél méterrel magasítani kellene az üvegházakat, hogy fürtös paradicsomból négyzetméterenként legalább 50 kilogramm teremhessen. Úgy látja, óriási lehetőség kínálkozik az intenzív kultúrában, de csak akkor, ha a haszon a termelők zsebébe kerül. Ezért van nagy jelentősége az új típusú szövetkezések szervezésének, mert maguk a termelők gondoskodhatnak a beszerzésről, a feldolgozásról, az értékesítésről, így hozzájuk, s nem a kupecokhoz, a kereskedőkhöz, a közbeiktatott vállalkozókhoz kerül a haszon. Belföld Ötszázalékos bevételnövekedés várható Rendkívül kedvezők a turizmus kilátásai ■ Gulyás J. Attila . Az év első három hónapja a magyar turizmus történetének legsikeresebb negyedéve volt. Az idegenforgalomból származó bevétel kilenc százalékkal, 634 millió euróval haladta meg a múlt év hasonló időszakáét - nyiatkozta a Magyar Nemzetnek a hét végén Fonyódon Kraft Péter (képünkön). A Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára rendkívül kedvezőnek tartja a turizmusindex idei mutatóit. Állítja: 2000 a magyar turizmus szép éve lesz, és minden okunk megvan rá, hogy bízzunk a 3-5 százalékos bevételnövekedésben. A turizmusért felelős gazdasági minisztériumi vezető nem érkezett üres kézzel szombaton a dél-balatoni kisvárosba: a Badacsony katamarán fedélzetén 250 milliós kamatmentes hitelről írt alá megállapodást a Mahart Balatoni Rt. igazgatójával, Horváth Gyulával. Ezt követően Kovács Árpáddal, az Állami Számvevőszék elnökével közösen átvágta az avatásra váró fonyódi vitorláskikötő nemzeti színű szalagját, majd kérte: a balatoni hajóstársaságnak nyújtott hitelt fordítsák további kikötők építésére, szépítésére. Kraft Péter a BUX-indexhez hasonló funkciót betöltő turizmusindexről lapunknak elmondta: e gazdasági barométer előrejelzését a Gazdaságkutató Intézet a magyar turizmus szereplőivel való rendszeres konzultáció alapján készíti el. A gazdaságkutatók a szállodákkal, vendéglátóegységekkel, sőt a múzeumokkal is konzultálnak, s megkérdik őket: múként látják az elkövetkező hat hónapot. Ennek alapján a turizmus idei bevétele 3-5 százalékkal lehet magasabb a tavalyinál, a 17 millió vendégéjszaka 500-850 ezerrel növekedhet, amely megfelel Hévíz vagy Hajdúszoboszló egyévi vendégéjszakájának - érzékeltette a növekményt a turisztikai szakember. Külön is felhívta a figyelmet a belföldi turizmus biztató tapasztalataira, hangsúlyozva: az úgynevezett aktív üdülés kínálata mellett a tourinform irodák kedvező ajánlatokkal állnak elő a családjukkal üdülőknek, és a Tiszáról is elkészült egy aggodalomoszlató programajánlat. A Siotour Rt. részvényeinek eladását a helyettes államtitkár nem tartja aggályosnak. Úgy véli, ha az új tulajdonos másmilyen (minőségibb) kempingeket alakít ki a déli parton, mert arra van kereslet, csak hasznára válik a turizmusnak. S abból sem származna hátránya az idegenforgalomnak, sőt örülni kellene, ha a Balatonnál új szállodák, panziók épülnének. Fotó: Burger Zsolt ■ MTI A Tanító szerzetesrendek az ezeréves Magyarországon című egész napos rendezvényt, amelynek fővédnöke Paskai László bíboros és Orbán Viktor miniszterelnök, a Budapesti Piarista Gimnázium, valamint a Magyar Piarista Diákszövetség szervezte. (Az országban körülbelül 30 férfi, illetve női tanító szerzetesrend működik, a mintegy 300 katolikus oktatási intézménynek hozzávetőlegesen a felét tartják fenn szerzetesrendek.) Pálinkás József, az Oktatási Minisztérium államtitkára köszöntőjében arról beszélt: a szerzetesi iskolák ereje abban rejlik, hogy diákjaik egyben tagjaivá válnak a szerzetesrendek nagy családjának. Semjén Zsolt, a kulturális tárca egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy erkölcsi megújulás nélkül semmiféle megújulás nem képzelhető el, és „a szentírás ismeretének hiányában nem lehet valaki szellemi értelemben európai”. Karl-Josef Rauber apostoli nuncius a találkozón II. János Pál pápa jókívánságát és apostoli áldását adta át. Rámutatott arra, hogy a bencések, a ciszterciek, a jezsuiták, a ferencesek, a piaristák, a pálosok, a premontreiek, az angolkisaszszonyok és az iskolanővérek példamutató oktatási, nevelési tevékenysége nyomán a szerzetesi iskolákból számtalan politikus, államférfi, tudós, tanár, kiváló keresztény került ki. Szűcs Ervin, a Magyar Piarista Diákszövetség elnöke, a rendezvény világi főszervezője köszöntőjében kijelentette: erkölcs és hit nélkül nem lehet szabad és boldog országot teremteni. Mint mondta: a szerzetesrendek egyre inkább biztosítják a hitre és hazaszeretetre nevelést, s „elitet adnak ennek a szegény kis országnak”. Tanító rendek találkozója A magyarországi tanító szerzetesrendek oktatási intézményeinek hozzávetőlegesen 2000 tanára, tanulója, valamikori diákja vett részt a Hit és haza elnevezésű millenniumi találkozón tegnap, a Budapest Kongresszusi Központban. 2000. május 20., hétfő Ismét pusztít a tűzelhalás Debrecenben Bodnár Csaba Hosszú bizonytalanság és gyanú után most már biztos, hogy megint megjelent a rettegett tűzelhalás nevű növénybetegség Debrecen környékén. Az almástermésűeket, köztük az alma- és a körtefákat is megtámadó súlyos kór tavaly és tavalyelőtt elkerülte Hajdú-Bihart, de 1997-ben egyszer már ott is felütötte a fejét. Bebizonyosodott, hogy a megyében több kiskertben és ültetvényen is jelen van a kórokozó. A védekezés megkezdődött, az érintett területeken permeteznek, a beteg ágakat, hajtásokat levágják, elégetik. A betegség megelőzése érdekében a tavasz első felében nagy területeken már végeztek megelőző jellegű permetezést, ez azonban a jelek szerint nem volt tökéletes. A kórt az almástermésű növények gazdái arról ismerhetik fel, hogy az új hajtásvégek pásztorbotszerűen meggörbülnek, rajtuk, illetve a terméskezdeményeken barnás baktériumcseppek jelennek meg. Ezzel párhuzamosan a levelek gyorsan elszáradnak, de nem hullanak le. A tűzelhalás azért nagyon veszélyes, mivel a szél, a madarak és rovarok közreműködésével egyrészt rendkívül gyorsan terjed, másrészt a megtámadott növény gyors pusztulását okozza. Magyarországon először 1996-ban regisztrálták a fertőzés megjelentét. Akkor egy nyárlőrinci 40 hektáros almás minden fáját csonkolni kellett. Később Zalában körtefák estek áldozatul. A tűzelhalást észlelő gazdáknak kötelességük az esetet a helyi Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomásokon jelezni. Hirdetmény A Postabank és Takarékpénztár Rt. székhelye: 1132 Budapest, Váci út 48. (a továbbiakban: Bank) által kibocsátott, lebélyegzésre, illetve cserére határidőben le nem adott, ezért a Bank Igazgatóságának18011999. (XII. 02.) sz. határozatával érvénytelenné nyilvánított részvények helyébe lépett, nyomdai úton újra előállított részvények I értékesítésére kiírt pályázat eredményes volt. A pályázati felhívásra három, a közjegyző által alakilag érvényesnek minősített pályázati anyag érkezett határidőben. A Bank tartalmilag két pályázati anyagot minősített érvényesnek, s egyet érvénytelennek. Az érvénytelenné nyilvánítás oka az, hogy a pályázati anyag vételár meghatározása nem felel meg a pályázati kiírás IV. 3. a), VI/1., VII/5. pontjainak, mivel a pályázatban a vételár - mind a részvények darabonkénti vételára tekintetében, mind a teljes vételár megjelölésénél forint mellett filért is tartalmaz, a fllér azonban nem minősül érvényes nemzeti fizetőeszköznek, mert a fillért a 2/1992. (III. 25.) és a 2/1996. (MK 22.) MNB-hirdetmények kivonták a forgalomból. A két érvényes ajánlat közül a Bank a magasabb ajánlati árat tartalmazó ajánlatot fogadta el, amely részvényenként 10 Ft A Bank a nyertes pályázóval 2000. június 08-ig megköti a részvény-adásvételi szerződést . Amennyiben a szerződéskötés vagy a vételár megfizetése bármilyen okból meghiúsulna, a Bank a másik érvényes pályázati anyagot | benyújtóval köt szerződést az általa ajánlott részvényenkénti 5 Ft | vételáron. Az érvénytelenné nyilvánított részvények tulajdonosai részvényeik egyidejű benyújtása mellett 2000. augusztus 1 -jétől jogosultak I részvényeik ellenértékének átvételére a Bank valamennyi budapesti és I vidéki fiókjában 2000. szeptember 30-ig ez után a határidő után pedig I a bank Budapest V. ker., Bécsi u. 5. sz. alatti fiókjában.I Magyar szerencsejáték-kalendárium „Isten áldd meg a magyart, jókedvvel, bőséggel” 7 szerencsejáték-típus 35 mérföldköve 1. A kb. 1022-ben íródott Szent István törvényei szigorúan tiltották az akkor népszerű dobókockák, sorsvetők használatát 2. Könyves Kálmán királyunk kb. 1105-ben megjelent törvényei megengedően nyilatkoztak a dobókockákról, sorsvetőkről, és az ezeket is használó jósnőket felmentették a kor rágalmai alól: „Boszorkányok pedig nincsenek.” 3. 1279-ben a Budán zsinatoló főpapság az egyre népszerűbbé váló szerencsejátékok visszaszorítására kimondta, hogy papi emberek ne merészeljenek kockajátékot játszani („Clenni ad aleas et taxillos non ludunt”). 4. 1364-ben Anjou I. (Nagy) Lajos királyunktól litvániai hadjárata során barátja, IV. Vilmos, Flandra uralkodója 660 aranyat nyert el kockajátékon. 5. 1476. december 26-án Mátyás király az aragóniai Beatrix nápolyi királykisasszonnyal házasságot kötött, vele a reneszánsz művészetek, tudományok, királyi szerencsejátékok is beköltöztek a budai királyi udvarba. Mátyás király ügyes, okos, szerencsés játékosként gyakran hívta ki kockajátékra a főurakat akikkel általában addig játszott amíg a nyeresége el nem érte a zsoldos hadseregének, a „fekete seregnek" a költségvetéséből aktuálisan hiányzó összeget de volt, hogy egy éjszaka alatt összesen 10 000 aranyat nyert. 6. 1620-tól már a magyar városok hatóságai által ellenőrzött sorsjátékoknak is vannak nyomai. Az akkor már több mint 110 ünnepnap mindegyikének voltak szerencsejátékai, de helyi ünnepeken, búcsúk, vásárok alkalmával is szerveztek pénz- vagy tárgynyereményt kínáló tombolákat. Az olasz, porosz, francia, spanyol, bajor változatokhoz hasonlóan Magyarország területén is az 5/90-es paraméterekkel vezették be az első lottót A budai Batthyány téren tartották meg az első lottó sorsolását az Osztrák-Magyar Monarchia közös lottójának részeként Mona Terézia engedélyével. 1770 szeptemberében. 8. A lottójáték hatalmas népszerűsége miatt 1787-ben II. József uralkodó királyi fennhatóság alá vette annak irányítását és ellenőrzését. 9. 1813-ban I. Ferenc kiadta a 36 cikkelyből álló lottótörvényt amely szabályozta a lottó szervezését és megjátszási módszerét a birodalomban. 10. 1827-ben gróf Széchenyi István meghonosította a lóversenyt Magyarországon, és ezzel együtt elindult a magyar lóversenyfogadás is. 11. A kiegyezést követően, 1868-ban a XV. törvény szerint létrejött a Magyar Királyi Lottótársaság, és ezzel Magyarországon monopólium lett a sorsjáték. 12. 1878-tól több mint ezer magánsorsjátékra adtak ki engedélyt de csak jótékonysági vagy közművelődési célúra. 13. Az első piackutatás szerint 1889-ben egy magyar átlagosan 21 krajcár téttel játszott és a nyertes átlagosan 11,03 forintot nyert. A játékosoknak a 9 százaléka nyert 14. 1897. november 11 -12-én tartották az első magyar királyi osztálysorsjáték sorsolását amely játéktípus ötven évre kiszorította a lottót 15. A második világháború után az országok újjáépítését szolgáló jótékony játékoknál is népszerűbbek lettek a sportfogadási játékok. A Nyugat-Európában nagy népszerűségnek örvendő totójátékot 1947. október 19-én indították el Magyarországon. 16. 1952. augusztus 31 -én került a fogadók kezébe a góltotószelvény. Ez a góltotójáték 22 fogadási hetet élt meg. Ötven év alatt még három további góltotó-játéktípus kínált 125 ezer fogadónak totómérkőzéseire külön nyerési lehetőséget. 17. 1956. december 29-én született a kormányzati javaslat az országos lottójáték bevezetésének előkészítésére. Az 1956-os magyarországi politikai változások után a lottó gazdasági, politikai szempontból is hasznos volt a kormányzat számára. 18. Az első lottószámsorsolást Budapesten 1957. március 7-én, csütörtök este fél hatkor tartották a MEDOSZ Kultúrtázban, amikor is a 16, 61,71,77, 89 számokat sorsolták ki. 19. 1957. április 11 -én, a 6. sorsolásra született meg az 5/90 lottóban az első telitalálatom 855 000 forintot érő nyeremény, a 6 gyermekes özv. Ring Sándorné gyermekei közül négynek a korát (23, 26, 33, 37) és saját életkorának (66) számát játszotta meg. 20. 1967. december 2-án került magyarok kezébe a borítékos sorsjegy, amivel szinte minden évben minden magyar játékos 1 -2-szer nyert 21. A kaszinóipar újjáéledésére 1981 -ben került sor, amikor megnyitották a Hilton szálló 6. emeletén, a középkori budai Vár szívében a „Hilton kaszinót”. 1992-95-ben további kaszinókat nyitottak meg Székesfehérváron, Nyíregyházán, Budapesten, Debrecenben, Pécsett Győrött Hévízen, Sopronban, Kecskeméten, Szentendrén. 22. 1988. október 29-én, szombaton tartották a 6/45-ös lottó első sorsolását, amire 10 578 331 szelvény érkezett be, és az egyetlen 5+1 találatra 13 540 264 Ft nyeremény jutott ami minden addigi lottó-nyereményösszeget meghaladott, bár a kihúzott 3, 16, 24, 26, 36, 40 + 27-es számokkal telitalálat nem volt 23. Megjelent 1989. június 1 -jétől a havi egy televíziós sorsolásra épülő passzív számsorsolás, a Bongó, amely 4 éven keresztül 48 adásával 27 millió játékos, néző többlépcsős szórakozását szolgálta. A Bongó játékot 1993. november 6-ától a szintén passzív számsorsjáték, a Joker váltotta fel. 24. 1991. január 1 -jéig a magyar szerencsejáték-iparág a Sportfogadás és Lottóigazgatóság által kontrollálva működött, mint az Országos Takarékpénztár része. Ettől a naptól kezdve a Szerencsejáték Rt mint az előző intézmény jogutódja működik tovább. 25. 1991 -ben létrejött az engedélyező hatóság Magyarországon, a Szerencsejáték Felügyelet amely az 1991 -es szerencsejáték-törvény alkalmazásával felügyelte a liberalizáltabbá váló piacot Egy év alatt több mint 30 vállalkozás több mint 50 sorsjátékot indított el az országban. 26. 1991. július 12-én az Országgyűlés elfogadta a szerencsejáték-törvényt 27. A Szerencsejáték Rt 1991. szeptember 20-án meghirdetett világtenderének nemcsak az automata adatfeldolgozás volt a célja, hanem egy biztonságos fogadási rendszer megalkotása is, amelyet a svéd EssNet nyert meg. 28. Az új rendszer off-line része 1993. november 1 -jétől, míg az on-line terminálok 1993. december 6-tól szolgálják ki a magyar szerencsejátékosokat 29. 1995 decemberében a Szat Telemázli néven új típusú kaparós sorsjegyjátékkal jelent meg a magyar piacon. Nemcsak a sorsjegy maga tartalmazza a szokásos módon a nyerési esélyt de még egy tv-show-ban való részvétel esélyét is kínálja. A tv-show-beli részvételi esélyt nyerők közül egy-egy játékossorsolással néhányan további pénznyereményeket kaphatnak. 30. 1996. március 18-án Magyarországon is beindult az 1992-ben Expo-lottónak tervezett napi bukméken számsorsjáték, a 10/20/80-as Kenó. 31.1996. július 1 -jén a tv-show-beli játékok és az azokbeli halmozódott főnyeremény révén 75 300 000 forintnál is nagyobb összeget nyerhettek. 32. 1997. január 6-ától a legismertebb szerencsejátékok (totó, góltotó, 5/90 és 6/45 lottó, joker) már telefonon keresztül is megjátszhatók, 1998- tól interneten keresztül is lehet fogadni, és a telefonon, szerencsekártyával, interneten megjátszható játékok köre folyamatosan bővül. 33. 1997 októberében a szerencsejáték-törvény módosítása lehetőséget biztosított az angol típusú, bukmékeri sportfogadások sikeres meghonosítására, minek eredményeképpen 1997. november 24-én elindult a tippmix sportfogadás. 34. 1999. október 11 -én megjelent Skandináv lottó néven, szerdai, dupla sorsolással 7/35-ös paraméterű on line lottó. 35. Az 1999. szeptember 18-i 5/90-es lottósorsolás szolgáltatta a magyar szerencsejátékok eddigi legnagyobb nyereményét Egy játékos 1 059 498 762 forintot nyert. (Pálffy László)