Magyar Nemzet, 2000. május (63. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-29 / 124. szám

A Magyar Nemzet Ültetvények támogatásból Szőlő- és gyümölcstelepítés­re idén kétszer annyi gazda kért támogatást, mint az el­múlt évben. Ezt Tamás Ká­roly, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium közigazgatási államtit­kára közölte lapunkkal. ■ Bálint József Tamás Károly elmondta: attól eltekintve, hogy az igényelt ösz­­szeg is ennek arányában nőtt, az illetékes tárca számára nem okoz különösebb gondot a mi­hamarabbi átutalás. Miután ki­értékelik a pályázatokat, azon­nal hozzálátnak a kifizetések­hez, mert eltökélt szándékuk, hogy valamennyi igénylő már a nyár folyamán hozzájuthasson a pénzhez. Tamás Károly ugyanakkor elismeréssel szólt a magyar kertészekről, amikor a hét vé­gén megnyitotta, majd megte­kintette a Szegeden rendezett szakkiállításukat. Az üvegházaik­ban alkalmazott technológia szintje semmiben sem marad alul például a holland kertésze­kétől. Ami korrekcióra szorul, az csupán az üvegházak magas­ságára vonatkozik. Az államtit­kár szerint mintegy másfél mé­terrel magasítani kellene az üvegházakat, hogy fürtös para­dicsomból négyzetméterenként legalább 50 kilogramm terem­hessen. Úgy látja, óriási lehető­ség kínálkozik az intenzív kul­túrában, de csak akkor, ha a ha­szon a termelők zsebébe kerül. Ezért van nagy jelentősége az új típusú szövetkezések szerve­zésének, mert maguk a terme­lők gondoskodhatnak a beszer­zésről, a feldolgozásról, az érté­kesítésről, így hozzájuk, s nem a kupecokhoz, a kereskedők­höz, a közbeiktatott vállalko­zókhoz kerül a haszon. Belföld Ötszázalékos bevételnövekedés várható Rendkívül kedvezők a turizmus kilátásai ■ Gulyás J. Attila . Az év első három hónapja a ma­gyar turizmus történetének legsi­keresebb negyedéve volt. Az ide­genforgalomból származó bevé­tel kilenc százalékkal, 634 millió euróval haladta meg a múlt év hasonló időszakáét - nyiatkozta a Magyar Nemzetnek a hét végén Fonyódon Kraft Péter (képün­kön). A Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára rendkívül kedvezőnek tartja a turizmusin­dex idei mutatóit. Állítja: 2000 a magyar turizmus szép éve lesz, és minden okunk megvan rá, hogy bízzunk a 3-5 százalékos bevételnövekedésben. A turizmusért felelős gazda­sági minisztériumi vezető nem érkezett üres kézzel szombaton a dél-balatoni kisvárosba: a Ba­dacsony katamarán fedélzetén 250 milliós kamatmentes hitel­ről írt alá megállapodást a Mahart Balatoni Rt. igazgatójá­val, Horváth Gyulával. Ezt kö­vetően Kovács Árpáddal, az Ál­lami Számvevőszék elnökével közösen átvágta az avatásra vá­ró fonyódi vitorláskikötő nem­zeti színű szalagját, majd kérte: a balatoni hajóstársaságnak nyújtott hitelt fordítsák további kikötők építésére, szépítésére. Kraft Péter a BUX-indexhez hasonló funkciót betöltő turiz­musindexről lapunknak elmond­ta: e gazdasági barométer előre­jelzését a Gazdaságkutató Inté­zet a magyar turizmus szereplői­vel való rendszeres konzultáció alapján készíti el. A gazdaságku­tatók a szállodákkal, vendéglátó­­egységekkel, sőt a múzeumokkal is konzultálnak, s megkérdik őket: múként látják az elkövetke­ző hat hónapot. Ennek alapján a turizmus idei bevétele 3-5 száza­lékkal lehet magasabb a tavalyi­nál, a 17 millió vendégéjszaka 500-850 ezerrel növekedhet, amely megfelel Hévíz vagy Haj­dúszoboszló egyévi vendégéjsza­kájának - érzékeltette a nö­vekményt a turisztikai szakem­ber. Külön is felhívta a figyelmet a belföldi turizmus biztató ta­pasztalataira, hangsúlyozva: az úgynevezett aktív üdülés kínála­ta mellett a tourinform irodák kedvező ajánlatokkal állnak elő a családjukkal üdülőknek, és a Tiszáról is elkészült egy aggoda­lomoszlató programajánlat. A Siotour Rt. részvényeinek eladását a helyettes államtitkár nem tartja aggályosnak. Úgy vé­li, ha az új tulajdonos másmi­lyen (minőségibb) kempingeket alakít ki a déli parton, mert arra van kereslet, csak hasznára vá­lik a turizmusnak. S abból sem származna hátránya az idegen­­forgalomnak, sőt örülni kellene, ha a Balatonnál új szállodák, panziók épülnének. Fotó: Burger Zsolt ■ MTI A Tanító szerzetesrendek az ezeréves Magyarországon című egész napos rendezvényt, amelynek fővédnöke Paskai László bíboros és Orbán Viktor miniszterelnök, a Budapesti Pia­rista Gimnázium, valamint a Magyar Piarista Diákszövetség szervezte. (Az országban körül­belül 30 férfi, illetve női tanító szerzetesrend működik, a mint­egy 300 katolikus oktatási in­tézménynek hozzávetőlegesen a felét tartják fenn szerzetes­­rendek.) Pálinkás József, az Oktatá­si Minisztérium államtitkára köszöntőjében arról beszélt: a szerzetesi iskolák ereje abban rejlik, hogy diákjaik egyben tagjaivá válnak a szerzetesren­dek nagy családjának. Semjén Zsolt, a kulturális tárca egyhá­zi ügyekért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy erkölcsi megújulás nél­kül semmiféle megújulás nem képzelhető el, és „a szentírás ismeretének hiányában nem lehet valaki szellemi értelem­ben európai”. Karl-Josef Rauber apostoli nuncius a találkozón II. János Pál pápa jókívánságát és apos­toli áldását adta át. Rámutatott arra, hogy a bencések, a cisz­terciek, a jezsuiták, a ference­sek, a piaristák, a pálosok, a premontreiek, az angolkisasz­­szonyok és az iskolanővérek példamutató oktatási, nevelési tevékenysége nyomán a szerze­tesi iskolákból számtalan poli­tikus, államférfi, tudós, tanár, kiváló keresztény került ki. Szűcs Ervin, a Magyar Pia­rista Diákszövetség elnöke, a rendezvény világi főszervezője köszöntőjében kijelentette: er­kölcs és hit nélkül nem lehet szabad és boldog országot te­remteni. Mint mondta: a szerze­tesrendek egyre inkább bizto­sítják a hitre és hazaszeretetre nevelést, s „elitet adnak ennek a szegény kis országnak”. Tanító rendek találkozója A magyarországi tanító szerzetesrendek oktatási intézmé­nyeinek hozzávetőlegesen 2000 tanára, tanulója, valamiko­ri diákja vett részt a Hit és haza elnevezésű millenniumi ta­lálkozón tegnap, a Budapest Kongresszusi Központban. 2000. május 20., hétfő Ismét pusztít a tűzelhalás Debrecenben­ ­ Bodnár Csaba Hosszú bizonytalanság és gyanú után most már biztos, hogy megint megjelent a ret­tegett tűzelhalás nevű nö­vénybetegség Debrecen kör­nyékén. Az almástermésűe­­ket, köztük az alma- és a kör­tefákat is megtámadó súlyos kór tavaly és tavalyelőtt el­kerülte Hajdú-Bihart, de 1997-ben egyszer már ott is felütötte a fejét. Bebizonyosodott, hogy a megyében több kiskertben és ültetvényen is jelen van a kór­okozó. A védekezés megkezdő­dött, az érintett területeken permeteznek, a beteg ágakat, hajtásokat levágják, elégetik. A betegség megelőzése érdeké­ben a tavasz első felében nagy területeken már végeztek meg­előző jellegű permetezést, ez azonban a jelek szerint nem volt tökéletes. A kórt az almástermésű nö­vények gazdái arról ismerhetik fel, hogy az új hajtásvégek pásztorbotszerűen meggörbül­nek, rajtuk, illetve a termés­kezdeményeken barnás bakté­riumcseppek jelennek meg. Ez­zel párhuzamosan a levelek gyorsan elszáradnak, de nem hullanak le. A tűzelhalás azért nagyon veszélyes, mivel a szél, a mada­rak és rovarok közreműködé­sével egyrészt rendkívül gyor­san terjed, másrészt a megtá­madott növény gyors pusztulá­sát okozza. Magyarországon először 1996-ban regisztrálták a fertőzés megjelentét. Akkor egy nyárlőrinci 40 hektáros al­más minden fáját csonkolni kellett. Később Zalában körte­fák estek áldozatul. A tűzelhalást észlelő gazdák­nak kötelességük az esetet a helyi Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomásokon je­lezni. Hirdetmény­­ A Postabank és Takarékpénztár Rt. székhelye: 1132 Budapest, Váci út­­ 48. (a továbbiakban: Bank) által kibocsátott, lebélyegzésre, illetve­­ cserére határidőben le nem adott, ezért a Bank Igazgatóságának­­­18011999. (XII. 02.) sz. határozatával érvénytelenné nyilvánított­­ részvények helyébe lépett, nyomdai úton újra előállított részvények I értékesítésére kiírt pályázat eredményes volt. A pályázati felhívásra három, a közjegyző által alakilag érvényesnek­­ minősített pályázati anyag érkezett határidőben.­ A Bank tartalmilag két pályázati anyagot minősített érvényesnek, s egyet érvénytelennek. Az érvénytelenné nyilvánítás oka az, hogy a­­ pályázati anyag vételár meghatározása nem felel meg a pályázati­­ kiírás IV. 3. a), VI/1., VII/5. pontjainak, mivel a pályázatban a vételár -­­ mind a részvények darabonkénti vételára tekintetében, mind a teljes­­ vételár megjelölésénél­­ forint mellett filért is tartalmaz, a fllér­­ azonban nem minősül érvényes nemzeti fizetőeszköznek, mert a fillért­­ a 2/1992. (III. 25.) és a 2/1996. (MK 22.) MNB-hirdetmények­­ kivonták a forgalomból. A két érvényes ajánlat közül a Bank a magasabb ajánlati árat tartalmazó­­ ajánlatot fogadta el, amely részvényenként 10 Ft A Bank a nyertes­­ pályázóval 2000. június 08-ig megköti a részvény-adásvételi szerződést . Amennyiben a szerződéskötés vagy a vételár megfizetése bármilyen­­ okból meghiúsulna, a Bank a másik érvényes pályázati anyagot | benyújtóval köt szerződést az általa ajánlott részvényenkénti 5 Ft | vételáron.­­ Az érvénytelenné nyilvánított részvények tulajdonosai részvényeik­­ egyidejű benyújtása mellett 2000. augusztus 1 -jétől jogosultak I részvényeik ellenértékének átvételére a Bank valamennyi budapesti és I vidéki fiókjában 2000. szeptember 30-ig ez után a határidő után pedig I a bank Budapest V. ker., Bécsi u. 5. sz. alatti fiókjában.I Magyar szerencsejáték­-kalendárium „Isten áldd meg a magyart, jókedvvel, bőséggel” 7 szerencsejáték-típus 35 mérföldköve 1. A kb. 1022-ben íródott Szent István törvényei szigorúan tiltották az akkor népszerű­ dobókockák, sorsvetők használatát 2. Könyves Kálmán királyunk kb. 1105-ben megjelent törvényei megengedően nyilatkoztak a dobókockákról, sorsvetőkről, és az ezeket is használó jósnőket felmentették a kor rágalmai alól: „Boszorkányok pedig nincsenek.” 3. 1279-ben a Budán zsinatoló főpapság az egyre népszerűbbé váló szerencsejátékok visszaszorítására kimondta, hogy papi emberek ne merészeljenek kockajátékot játszani („Clenni ad aleas et taxillos non ludunt”). 4. 1364-ben Anjou I. (Nagy) Lajos királyunktól litvániai hadjárata során barátja, IV. Vilmos, Flandra uralkodója 660 aranyat nyert el kockajátékon. 5. 1476. december 26-án Mátyás király az aragóniai Beatrix nápolyi királykisasszonnyal házasságot kötött, vele a reneszánsz művésze­tek, tudományok, királyi szerencsejátékok is beköltöztek a budai királyi udvarba. Mátyás király ügyes, okos, szerencsés játékosként gyakran hívta ki kockajátékra a főurakat akikkel általában addig játszott amíg a nyeresége el nem érte a zsoldos hadseregének, a „fe­kete seregnek" a költségvetéséből aktuálisan hiányzó összeget de volt, hogy egy éjszaka alatt összesen 10 000 aranyat nyert. 6. 1620-tól már a magyar városok hatóságai által ellenőrzött sorsjátékoknak is vannak nyomai. Az akkor már több mint 110 ünnepnap mindegyi­kének voltak szerencsejátékai, de helyi ünnepeken, búcsúk, vásárok alkalmával is szerveztek pénz- vagy tárgynyereményt kínáló tombolákat­­. Az olasz, porosz, francia, spanyol, bajor változatokhoz hasonlóan Magyarország területén is az 5/90-es paraméterekkel vezették be az első lottót A budai Batthyány téren tartották meg az első lottó sorsolását az Osztrák-Magyar Monarchia közös lottójának része­ként Mona Terézia engedélyével. 1770 szeptemberében. 8. A lottójáték hatalmas népszerűsége miatt 1787-ben II. József uralkodó királyi fennhatóság alá vette annak irányítását és ellenőrzését. 9. 1813-ban I. Ferenc kiadta a 36 cikkelyből álló lottótörvényt amely szabályozta a lottó szervezését és megjátszási módszerét a birodalomban. 10. 1827-ben gróf Széchenyi István meghonosította a lóversenyt Magyarországon, és ezzel együtt elindult a magyar lóversenyfogadás is. 11. A kiegyezést követően, 1868-ban a XV. törvény szerint létrejött a Magyar Királyi Lottótársaság, és ezzel Magyarországon monopó­lium lett a sorsjáték. 12. 1878-tól több mint ezer magánsorsjátékra adtak ki engedélyt de csak jótékonysági vagy közművelődési célúra. 13. Az első piackutatás szerint 1889-ben egy magyar átlagosan 21 krajcár téttel játszott és a nyertes átlagosan 11,03 forintot nyert. A játékosoknak a 9 százaléka nyert 14. 1897. november 11 -12-én tartották az első magyar királyi osztálysorsjáték sorsolását amely játéktípus ötven évre kiszorította a lottót 15. A második világháború után az országok újjáépítését szolgáló jótékony játékoknál is népszerűbbek lettek a sportfogadási játékok. A Nyugat-Európában nagy népszerűségnek örvendő totójátékot 1947. október 19-én indították el Magyarországon. 16. 1952. augusztus 31 -én került a fogadók kezébe a góltotószelvény. Ez a góltotójáték 22 fogadási hetet élt meg. Ötven év alatt még három további góltotó-játéktípus kínált 1­­25 ezer fogadónak totómérkőzéseire külön nyerési lehetőséget. 17. 1956. december 29-én született a kormányzati javaslat az országos lottójáték bevezetésének előkészítésére. Az 1956-os magyaror­szági politikai változások után a lottó gazdasági, politikai szempontból is hasznos volt a kormányzat számára. 18. Az első lottószámsorsolást Budapesten 1957. március 7-én, csütörtök este fél hatkor tartották a MEDOSZ Kultúrt­ázban, amikor is a 16, 61,71,77, 89 számokat sorsolták ki. 19. 1957. április 11 -én, a 6. sorsolásra született meg az 5/90 lottóban az első telitalálatom 855 000 forintot érő nyeremény, a 6 gyer­mekes özv. Ring Sándorné gyermekei közül négynek a korát (23, 26, 33, 37) és saját életkorának (66) számát játszotta meg. 20. 1967. december 2-án került magyarok kezébe a borítékos sorsjegy, amivel szinte minden évben minden magyar játékos 1 -2-szer nyert 21. A kaszinóipar újjáéledésére 1981 -ben került sor, amikor megnyitották a Hilton szálló 6. emeletén, a középkori budai Vár szívében a „Hilton kaszinót”. 1992-95-ben további kaszinókat nyitottak meg Székesfehérváron, Nyíregyházán, Budapesten, Debrecenben, Pécsett Győrött Hévízen, Sopronban, Kecskeméten, Szentendrén. 22. 1988. október 29-én, szombaton tartották a 6/45-ös lottó első sorsolását, amire 10 578 331 szelvény érkezett be, és az egyetlen 5+1 találatra 13 540 264 Ft nyeremény jutott ami minden addigi lottó-nyereményösszeget meghaladott, bár a kihúzott 3, 16, 24, 26, 36, 40 + 27-es számokkal telitalálat nem volt 23. Megjelent 1989. június 1 -jétől a havi egy televíziós sorsolásra épülő passzív számsorsolás, a Bongó, amely 4 éven keresztül 48 adá­sával 2­7 millió játékos, néző többlépcsős szórakozását szolgálta. A Bongó játékot 1993. november 6-ától a szintén passzív szám­sorsjáték, a Joker váltotta fel. 24. 1991. január 1 -jéig a magyar szerencsejáték-iparág a Sportfogadás és Lottóigazgatóság által kontrollálva működött, mint az Orszá­gos Takarékpénztár része. Ettől a naptól kezdve a Szerencsejáték Rt mint az előző intézmény jogutódja működik tovább. 25. 1991 -ben létrejött az engedélyező hatóság Magyarországon, a Szerencsejáték Felügyelet amely az 1991 -es szerencsejáték-törvény alkal­mazásával felügyelte a liberalizáltabbá váló piacot Egy év alatt több mint 30 vállalkozás több mint 50 sorsjátékot indított el az országban. 26. 1991. július 12-én az Országgyűlés elfogadta a szerencsejáték-törvényt 27. A Szerencsejáték Rt 1991. szeptember 20-án meghirdetett világtenderének nemcsak az automata adatfeldolgozás volt a célja, ha­nem egy biztonságos fogadási rendszer megalkotása is, amelyet a svéd EssNet nyert meg. 28. Az új rendszer off-line része 1993. november 1 -jétől, míg az on-line terminálok 1993. december 6-tól szolgálják ki a magyar sze­rencsejátékosokat 29. 1995 decemberében a Sz­at Telemázli néven új típusú kaparós sorsjegyjátékkal jelent meg a magyar piacon. Nemcsak a sorsjegy maga tartalmazza a szokásos módon a nyerési esélyt de még egy tv-show-ban való részvétel esélyét is kínálja. A tv-show-beli rész­vételi esélyt nyerők közül egy-egy játékossorsolással néhányan további pénznyereményeket kaphatnak. 30. 1996. március 18-án Magyarországon is beindult az 1992-ben Expo-lottónak tervezett napi bukméken számsorsjáték, a 10/20/80-as Kenó. 31.1996. július 1 -jén a tv-show-beli játékok és az azokbeli halmozódott főnyeremény révén 75 300 000 forintnál is nagyobb összeget nyerhettek. 32. 1997. január 6-ától a legismertebb szerencsejátékok (totó, góltotó, 5/90 és 6/45 lottó, joker) már telefonon keresztül is megjátszhatók, 1998- tól interneten keresztül is lehet fogadni, és a telefonon, szerencsekártyával, interneten megjátszható játékok köre folyamatosan bővül. 33. 1997 októberében a szerencsejáték-törvény módosítása lehetőséget biztosított az angol típusú, bukmékeri sportfogadások sikeres meghonosítására, minek eredményeképpen 1997. november 24-én elindult a tippmix sportfogadás. 34. 1999. október 11 -én megjelent Skandináv lottó néven, szerdai, dupla sorsolással 7/35-ös paraméterű on­ line lottó. 35. Az 1999. szeptember 18-i 5/90-es lottósorsolás szolgáltatta a magyar szerencsejátékok eddigi legnagyobb nyereményét Egy játé­kos 1 059 498 762 forintot nyert. (Pálffy László)

Next