Magyar Nemzet, 2000. május (63. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-04 / 103. szám

200­1. május 4., csütörtök Multimédiás szótanító ROMTÁR ■ R. T. Kérem, válasszon egy feladatot! Az első leckéhez kattintson a jel­zett billenytűre! - ezekkel a mondatokkal indul a tanulás a PC-suli Német szótanító CD­­ROM-ján. A Zombori Ferenc ál­tal kifejlesztett számítógépes ko­rong abban segíti a nyelvtanulót, hogy a felhasználó ötezer német szót megismerjen, és azokat - elegendő gyakorlással - a fejébe véshesse. A helyes kiejtésben is segít a gép, a helyesírást pedig pontozza. A tanulás egyhangúsá­gát memóriajátékkal törheti meg az olvasó-hallgató. Azt maga a CD-ROM kifej­lesztője sem ígéri, hogy önma­gában a korong segítségével el­sajátítható a német nyelv. Az eredeti elképzelés szerint a multimédiás lemez a módsze­res tanulás kisegítőeszköze kí­ván csak lenni. Bár a CD-n vir­tuális tanár értékeli és igazítja el a diákot, a számítógép előtt ülőt, a multimédia önmagában nem helyettesíti az igazi tanárt, a nyelvtanfolyamot vagy az is­kolai tanórát. A szótár lapozá­sára szánt időt azonban erősen lerövidíti, és ezzel időt spórol. A nyelvtanulás modern eszkö­zének mégis talán a legfonto­sabb előnye, hogy változatossá, érdekessé teszi az idegen nyelv elsajátítását. ■ HELYESBÍTÉS Tegnapi lap­számunk tévéjegyzetében (Virtu­ális sztárok és uralkodók) hibá­san jelent meg a Vitriol című mű­sornak otthont adó televíziós csa­torna A fenti műsor nem az RTL Klubhoz tartozik, hanem a Tv2 műsorfolyamának része. Olvasó­inktól és az érintettektől ezúton kérünk elnézést. Kultúra Magyar Nemzet 15 Véget ért a Magyar Rádió országos énekversenye • • Ünnepi dalvarázslat az éteren át A vártnál is izgalmasabb és színvonalasabb versengést hozott a Magyar Rádió or­szágos énekversenye, amely tegnap este ért véget a Zene­­akadémián a díjkiosztó ün­nepséggel és a gálakoncert­tel. A Magyar Rádió megosz­tott első díját és a kulturális minisztérium megosztott kü­­löndíját, együttesen három­száz-háromszázezer forint értékben Létai-Kiss Gabriel­la mezzo és Kolonits Klára szoprán nyerte. ■ Devich Márton Sándor Judit Kossuth-díjas operaénekes, a zsűri elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy a háromfordulós verse­nyen, amelynek mottójául Eli­­sabeth Schwarzkopf gondola­tát választották a szervezők - „A daléneklés maga a költé­szet” -, igen sok tehetséges fia­tal vett részt, akik közül nem volt könnyű kiválasztani a leg­jobbakat. Az sem véletlen, hogy több díjat megosztva ítél­tek oda. A két győztes, Létai- Kiss Gabriella és Kolonits Klára mindhárom fordulóban kiemelkedő művészi teljesít­ményt nyújtott. A Magyar Rá­dió 250 ezer forintos második díját a csupán 23 éves Rőser Orsolya Hajnalka szoprán, a döntő legfiatalabb énekese nyerte. A harmadik díjat, amelynek összegét Bartók adó főszerkesztősége megemelte, a zsűri szintén megosztva adta ki 150-250 ezer forint értékben Schöck Atala és Palacková Adriana mezzónak. A főváros százezer forintos különdíját Kodály Zoltán Barcsai című népballadájának előadásáért Somlai Anita ugyancsak mez­zoszoprán énekesnő kapta. A döntő hetedik résztvevője, Hu­szár Klára több rangos fellé­pési lehetőséghez jutott, töb­bek között a Bartók rádióban és a soproni régizenei­ napo­­kon. A mostani versengésre het­ven, harminckét évesnél fia­talabb énekes jelentkezett, de időközben sokan visszaléptek közülük. Sándor Judit szerint nyilván voltak, akik nem ké­szültek el a műsorukkal, vagy eleve túl nehéznek találták a versenyprogramot. A három fordulóban így is a várakozás­nak megfelelő létszámú „csapat”, negyvenöt fiatal mérte össze a tudását, közü­lük pedig tizenöt hölgy jutott a középdöntőbe, mezzók és szopránok. A férfiak hiányát Sándor Judit azzal magyaráz­za, hogy az énekesi pályát a mai világban a fiatalemberek nem tekintik megfelelő eg­zisztenciának. Legtöbbjük in­kább csak kedvtelésből kezd el énekelni, amolyan „próbál­juk meg!” alapon, márpedig ehhez a pályához elhivatott­ság kell. Aki nem teszi rá az életét, nem lesz sikeres. Az, hogy a középdöntőbe, majd a döntő­be jutott hölgyek között jóval több volt a mezzo, mint a szoprán, Sándor Judit szerint véletlen. A zsűri - amelynek tagja volt Csengery Adrien­né, Devich János, Kovács Já­nos, Oberfrank Géza, P. Sza­bó Anikó és Sólyom Nagy Sándor - az énekesek hang­ját, technikáját, kiállását, hangbiztonságát, stílusisme­retét figyelte, és azt, hogy a versenyzők megértették-e az előadandó mű tartalmát, illet­ve ennek alapján milyen mű­vészi átéléssel szólaltatták meg a darabot. - Világvi­szonylatban a rádió versenye a nehezebb versengések közé tartozott - véli Sándor Judit. Amíg sok helyen három­négy áriával „meg lehet úszni” a fellépést, addig itt igen sok­féle stílusban kellett énekel­ni, a verseny anyagában volt magyar nép­dal­feldolgozás, műdal és operaária, romanti­kus dal, klasszikus és barokk ária, romantikus operaária, kortárs kompozíció, zenekari ciklus. Ahhoz, hogy valaki a döntőbe jusson, mindent meg kellett mutatnia abból, amit egy jó énekesnek tudnia kell. A döntőben és a gálaesten a zenekari dalciklusokat az éne­kesek a Magyar Rádió Szimfo­nikus Zenekarának élén adták elő Kovács János vezényleté­vel. Létai-Kiss Gabriella a dön­tőben Wagner Wesendonk­­dalok című kompozícióját és Rossini Hamupipőke című operájából Angelina áriáját szó­laltatta meg a II. felvonásból. A harmincéves mezzo zenei ta­nulmányait zongorán kezdte, és gyermekkorától számos amatőr kórusban énekelt. Ti­zennyolc évesen kezdett komo­lyabb énektanulmányokba, és 1999-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneakadémián. Róth Márta és Keönch Boldizsár ta­nítványa. Érdeklődésünkre el­mondta, hogy a verseny előtt csak abban reménykedett, hogy eljut a középdöntőig. A döntőről vagy a versenygyőze­lemről nem is álmodott. Ami a fordulókat illeti, mindhárom egyformán nehéz volt a számá­ra. Ugyanígy vélekedik a másik győztes, a harmincegy éves Kolonits Klára is, akit vasárnap a Don Giovanni koncertszerű előadásán hallhat legközelebb a Zeneakadémia közönsége. Ő húszévesen kezdett énekelni. 1991 és 1995 között a Liszt Fe­renc Zeneakadémia tanárképző intézetében végezte tanulmá­nyait, majd két éven át a Debre­ceni Csokonai Színház tagja és a Magyar Állami Operaház ösz­töndíjasa volt. Forrai Zsuzsa és Schultz Katalin tanítványa. Kolonits Klára a döntőben Mu­szorgszkij A halál dalai és tán­cai című ciklusát, illetve Pucci­ni Manón Lescaut című operá­jából Manón áriáját énekelte a IV. felvonásból. A gálaest nem csak a győztesek, az egész ma­gyar énekestársadalom szép ünnepe volt. Megosztott első helyen: Létai-Kiss Gabriella és Kolonits Klára Fotó: Végel Dániel í­tAl.­*' A Nemzeti Kulturális Alapprogram népművészeti-táncművészeti pályázati felhívása A Népművészeti és Táncművészeti Kollégium közös pályázatot hirdet önálló jogi személyként bejegyzett szervezetek részére, folyamatosan és magas színvonalon működő nem hivatásos és független táncművészeti csoportok és együttesek új produkcióinak létrehozására, minden táncműfajban. A támogatás koreográfiai, zeneszerzői és jelmeztervezői tevékenység díjazására fordítható. A pályázatnak tartalmaznia kell a létrehozandó mű szinopszisát, a bemutatás időpontjának és helyszínének megjelölését, az alkotók és előadók megnevezését. A pályázónak az új produkciók létrehozására felkért koreográfus, zeneszerző, illetve jelmeztervező elfogadó nyilatkozatát is mellékelnie kell. A pályázónak vállalnia kell, hogy a produkciót legalább 10 alkalommal bemutatja. A kollégium kiemelten kezeli az államalapítás ezer éves évfordulója tiszteletére készülő produkciókat, valamint a gyermek és ifjúsági csoportok pályázatait. A pályázók nevezési díj címén 1500 Ft-ot kötelesek befizetni a pályázat benyújtásával egyidejűleg az NKA Igazgatósága 10032000- 01425200-00000000 pénzforgalmi jelzőszámra, az adatlaphoz tartozó számozott csekken. A befizetést igazoló feladószelvény másolatát a pályázathoz csatolni kell. Pályázni az NKA Igazgatóságának 2000. január 1-jé­től érvényes új adatlapján lehet. Minden pályázati témához külön adatlapot kell kitölteni és benyújtani. Az adatlapokat csak pontosan kitöltve, illetve az előírt mellékletekkel felszerelve fogadjuk el. A feltételeket nem teljesítő pályázatok érvénytelenek! Nem nyújthat be pályázatot az, aki korábbi, az alapprogram bármely kollégiumától kapott támogatással kapcsolatos elszámolási kötelezettségének nem tett eleget. A pályázattal kapcsolatos felvilágosítás az NKA Igazgatóságának címén és telefonszámán (351- 5461/141 -es mellék) az ügyfélszolgálattól kérhető. Az Igazgatóság felhívja a pályázók figyelmét, hogy 2000-ben valamennyi pályázónak (határon túli pályázók esetében a lebonyolítónak is) a pályázat beadásakor be kell nyújtania jogi dokumentációját az adatlaphoz mellékelt tájékoztatóban közölt követelmények szerint. Jelezzük azt is, hogy az államháztartásról szóló - többszörösen módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezései alapján nem nyújtható támogatás annak a nyertes pályázónak, akiknek esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása (adó, tb-járulék, vám) van. A nyertes pályázóknak a hatósági igazolásokat személyesen kell az elsőfokú adóhatóságoktól beszerezniük. A pályázatok 2000. május 18-ig beérkezően nyújthatóak be kizárólag postai úton az NKA Igazgatóságának címére (H-1062 Budapest, Bajza u. 32.). A határidőn túl érkező pályázatok érvénytelenek. A pályázathoz szükséges adatlap­ ugyanezen a címen szerezhető be személyesen. Az NKA Igazgatóságától adatlap - bélyeggel ellátott A/4- es válaszboríték mellékelésével - postai úton is igényelhető. Az alapprogramból nyújtott támogatás építési beruházásra, felújításra, állandó fenntartási és üzemeltetési kiadásokra, alaptőke emelésre nem használható fel, illetve harmadik fél részére át nem ruházható. A támogatás terhére a fenntartási és üzemeltetési kiadásokra a pályázó, vagy a lebonyolító - a pályázóval történő megállapodás alapján - a jóváhagyott összeg legfeljebb 5 %-át számolhatja el átalánydíjként, amennyiben a támogatási szerződés másként nem rendelkezik. A pályázatokat a kollégium a benyújtási határnaptól számított 60 napon belül bírálja el. A végleges döntésről további legfeljebb 30 napon belül a pályázó értesítést kap. A döntés felülbírálatát kérni nem lehet. Átadták Az év könyve-díjakat Kései megperzselődés ■ Ardai Titusz Az írószövetség klubjában teg­nap délben adták át az Artisjus ál­tal 1985-ben alapított Az év köny­ve-díjakat és ösztöndíjakat. A ti­zenhét tagú bírálóbizottság nevé­ben Jókai Anna Kossuth-díjas író, a zsűri elnöke a múlt év leg­jobb könyveinek járó kitüntetést a következőknek nyújtotta át Vers kategóriában Lakatos Istvánnak a Kései megperzselő­dés (CET Kiadó) című verses­könyvéért. Kisprózai művéért (Képeslapok a barlangszájból; Palatínus Kiadó) Podmaniczky Szilárdnak. Regényéért Görgey Gábor (Adria szirénje; Európa Ki­adó) részesült díjban. Esszék ka­tegóriában Szabó Magdát tüntet­ték ki A csekei monológ (Európa Kiadó) című munkájáért. Tatus és szörnyei című drámájáért (Orpheusz Kiadó) Marsall László kapott díjat Szociográfia kategó­riában a vajdasági Burány Bélát illette az elismerés (így éltünk a Délvidéken; Nap Kiadó). A mű­fordítói kitüntetést Vörös István költő kapta, aki Vladimír Holan A létezés művészete (Orpheusz Kiadó) című munkáját ültette át anyanyelvünkre. A kritikusi mű­vek közül a zsűri Alexa Károly A szerecsen komornyik (Kortárs Kiadó) című munkáját ítélte a legkiemelkedőbbnek. Gyermek- és ifjúságiirod­alom-díjat kapott Tarbay Ede Árnyék és kóc (Fe­kete Sas Könyvkiadó) című mű­véért. A bírálóbizottság a hagyomá­nyoknak megfelelően átadta a 2000. évre szóló Arany János­­ösztöndíjakat is, amelyeket ez alkalommal Fehér Béla író és Jónás Tamás költő kapott. Játék és mágia Az Arany János Alapítvány kuratóriumának egyik idei kitünte­tettje Fehér Béla író. Korábbi kötetei, a Zöldvendéglő, a Török­méz és az Egyenes Kecske sikerkönyv volt. Összetéveszthetet­len írói szemléletében elegyül a látomásosság, a groteszk és a mindennapok vaskossága. Játék és mágia. A közeli könyvhétre jelenik meg új műve, a Filkó című regény. Erről a művéről és most alakuló új prózájáról beszélt munkatársunknak az író. - Új könyvem kicsit eltér az elő­zőektől. Talán nem tévedek, ha főművemnek mondom. Átszövi egymást benne a múlt és a jelen. Egy teherszállító sofőr és egy út­­szél prostituált szerelmének tör­ténete és különös beteljesülése. Annyiban kötődik korábbi mun­káimhoz, hogy azok legendáriu­mának szereplőrendszeréből nőtt ki ez a nehezen megfogható sofőr, de mai miliőbe helyezve. A könyv az elembertelenedett világ előterében játszódik. A főhős negyvenöt esztendős, falusi férfi, aki néha haza-hazalátogat. Van egy gyereke, akiről nem tud. A gyerek a prostituálthoz kerül. Ez tulajdonképpen „romantikus szál”, hisz a véletlen hozza össze a „nevelőnőt” meg a „titkos apát”. A főhős persze ismeri a gyereket, de nem tudja, hogy az övé. Itt bejön a regénybe egy markánsan ezoterikus szál, neve­zetesen (ahogy Márkus Béla írja rólam) a „mágikus realizmus” vonulata, amely összetartja a szerteágazó történetet. Miután ezzel készen vagyok, befejezek egy új prózát. A műfa­ját sem tudom meghatározni. Öt éve kínlódom vele. Előveszem, elrakom. Eddig úgy éreztem, éretlen vagyok hozzá. De most, hogy a Filkó végére pontot tet­tem, váratlanul meglódult. Ez lesz a nyári programom, tehát a Triptichon megírása - mert ez lesz az új könyv címe. Azért trip­tichon, mert egy festőről szól, aki maga sem tudja, milyen tehetsé­ges. Mai jeleneteket fest közép­kori és reneszánsz modorban. Élete nagy álma, hogy egy olyan hármas képet fessen, aminek bal szárnya a múlt, a középső táblája a jelen, a jobboldali pedig a jövő. Van a szerzőnek egy festménye, hogy „mágikus realizmusomat” megvilágítsam, amelynek címe: Angyali üdvözlet a benzinmotor­nak. Ez a munkám is, amelyre még legalább fél esztendőt szá­nok, a hagyomány meg a mai apokaliptikus világ határmezs­gyéjén egyensúlyoz. Fehér Béla: Szerteágazó törté­netről írok Fotó: Nagy Zoltán

Next