Magyar Nemzet, 2000. június (63. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-01 / 127. szám
2 Magyar Nemzet Herczog László: A reálbérek növelése a cél Elégedetlen Autonómok Az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatában a szakszervezeteket méltánytalan szerepre szorítja a kormány, pedig a csatlakozás az egész társadalmat érintő kérdés - mondta tegnap Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke a szervezet kongresszusán. Herczog László, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára nem értett egyet Borsik értékelésével, szerinte például a kormány a minimálbér tervezett emelésével régi szakszervezeti követelést teljesít. A Bakonyi Negyedik kongresszusát tartotta tegnap az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, és egyben tízéves fennállását is ünnepelte a szervezet. Borsik János értékelő beszédében elmondta: az 1998-ban alakult kormány szakszervezet-politikai szempontból rosszabb, mint az előző kettő, mindazok ellenére, hogy a munkavállalók a legnagyobb reálkereset-csökkenést a Bokros-csomag alatt szenvedték el. A kormány máig nem fogadta el partnernek a hazai szakszervezeteket, akik nem gyakorolhatják az alkotmányban biztosított ellenőrző szerepüket a munka világában - szögezte le Borsik. Hangsúlyozta: a kormány nem vonja be a szakszervezeteket az európai uniós tárgyalásokba. Az elnök kifogásolta, hogy a tervezett minimálbér-emelésből adódó bérfeszültségekért a kormány nem vállal felelősséget, továbbá, hogy a Munkaügyi Minisztérium megszüntetésével a munkaügyi kapcsolatok feladatait több minisztériumban osztotta fel. Borsik végül felhívta a figyelmet az érdekegyeztetés eddig sohasem tapasztalt hiányára. Ha egy külföldi végighallgatta volna a beszámolót, azt hinné, hogy egy romokban heverő országban van - mondta Herczog László, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, aki meghívottként volt jelen a rendezvényen. Hangsúlyozta: az ország gazdasági növekedése stabil, méghozzá úgy, hogy a fejlődés nem veszélyezteti a gazdasági egyensúlyt. - Csökken az infláció, nő a foglalkoztatottság, és ma már nem a reálbérek megőrzése, hanem annak növelése a cél - mondta az államtitkár. Hozzátette: a minimálbér-emeléssel a kormány a szakszervezetek régi követelését teljesítette, az ezzel arányos - 57 százalékos - további béremelés egyelőre valóban nem valósítható meg.A kongresszuson jelen voltak a szakszervezeti konföderációk vezetői is, akik hangsúlyozták: a strukturális összefonódásnál fontosabb egy egységes, világos program kialakítása, amelyben megoldásokat kínálnának a társadalom egészének. Gaskó István, a Liga és Sándor László, az MSZOSZ elnöke jelezte: szervezeteik továbbra is készek egy „szuperkonföderáció” létrehozására. Haltelepítés ■ Jezsó Ákos - A Tiszába folyó vizekre június 19-én feloldjuk a halászati tilalmat, mert az ottani populáció kevésbé sérült. Az anyamederben azonban mindaddig nem lehet ezt megszüntetni, amíg nem tudjuk pontosan, hogy milyen a halállomány eloszlása - mondta Gönczy János tiszaszamosi kormánybiztos, miután tegnap a vezsenyi kompnál ötezer előnevelt kecsegét engedtek a folyóba a Tisza Halászati Kft. munkatársai. A kormánybiztos tájékoztatása szerint jelenleg a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet a Tisza felső részén, valamint a Szamos hazai szakaszán méri a halállomány nagyságát. Mint mondta: a tapasztalatok azt mutatják, hogy a folyó egyes területein irreális halsűrűség alakult ki, mert a ciándugó elől a védettebb zugokban összetorlódott az állomány. Más helyen viszont eltűnt a hal. Biztatónak nevezte, hogy a Tiszán és a Szamoson is megindult az alacsonyabb rendű szervezetek fejlődése, az általában tömegesen előforduló fajok gyakorisága pedig már majdnem eléri az előző években tapasztalt méretet. Gönczy János szerint a tápláléklánc ennek ellenére súlyosan megsérült, ezért most még csak ivadékhalakat lehet a folyóba juttatni. Belföld A munkavállalói érdekvédelem erősítésére a tervezettnél hamarabb, már a jövő év elején egyesülnek az élelmiszeripar szakszervezetei, s úgynevezett egységszakszervezetet hoznak létre - jelentette be az MTI tudósítása szerint tegnap Kapuvári József, az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége elnöke. Elmondta: jogilag az ágazati szakszervezetek töröltetik majd magukat a bírósági nyilvántartásból, és megalakítják az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetét. Rendőrdiplomák ■ M. M. A Közép-európai Rendőrakadémia idei diplomakiosztó ünnepségét a hagyományoknak megfelelően Budapesten rendezték. Magyar József ezredes, a magyar szekció igazgatója lapunknak elmondta: ezúttal nyolc országból - Svájc, Németország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia és Magyarország - 26-an vettek részt a három hónapos felderítőképző kurzuson. Hazánkat egy hölgy és három fiatalember képviselte. A tanfolyamra azok jelentkezhettek, akiknek felsőfokú - lehetőleg rendőri - végzettsége, és legalább középfokú nyelvvizsgája volt, az előadások ugyanis német nyelven hangzottak el. A csoport vezetőjéül az első napon a magyar lányt választották. A hallgatók végigjárták a nyolc országot, Magyarországon 12 napot töltöttek. A csoportvezetőtől - akinek neve éppen foglalkozása miatt nem közölhető a sajtóban - megtudtuk, hogy a svájci előadók elsősorban a gazdasági bűnözés, a csehek a határvédelem, a magyarok a szervezett bűnözés problémáival foglalkoztak. Volt szó a pénzmosás, pénzhamisítás, adócsalás, komputerbűnözés időszerű kérdéseiről is. A hallgatók tegnap vették át okleveleiket a Duna Palotában. Huszonhatan vettek részt a felderítő kurzuson Fotó: Nagy Zoltán Magyar oktatás túl a határokon Egyházi iskolafenntartók A tegnap véget ért, ...A templomot s az iskolát! címmel Pilisborosjenőn rendezett határon túli magyar egyházi iskolafenntartók konferenciája első volt a sorban, amelyet az Oktatási Minisztérium (OM), a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Határon Túli Magyarok Hivatala, valamint a négy történelmi egyház szervezett - tudtuk meg Pálinkás Józseftől, az OM politikai államtitkárától. ■ Hanczár János - A rendezvény egyik célja az volt, hogy folytatódjon a párbeszéd a határon túli és az anyaországi egyházi iskolafenntartók, valamint az oktatási tárca között - tette hozzá. Mintegy ötven résztvevője volt a tanácskozásnak, az összes környező ország képviseletében. A magyarországi egyházak bemutatták saját intézményeiket is a vendégeknek. Felmérték az egyházi fenntartású határon túli intézményeknek juttatott támogatások sorsát is, mert az oktatási kormányzat tudni akarta, hogy a további igények mellett milyen oktatási és kutatási szellemi kapacitások állnak rendelkezésre. Az 1998-ban létrehozott Apáczai Csere János Alapítvány félmilliárd forinttal, az OM Határon Túli Oktatási Intézmények Titkársága 400 millióval támogatja ezeket az iskolákat is, emellett az Illyés Alapítványtól kaphatnak segítséget. Az OM szülőföldön történő oktatás támogatásával kapcsolatos kormányzati elképzelése bevált - összegezte a politikai államtitkár. Még az idén létre kell jönnie az erdélyi magyar egyetemnek is, amely egyházi intézmény lesz - közölte Pálinkás József Most folyik a szervezés, a magyar kormány által kétmilliárd forinttal támogatott intézményt több erdélyi szellemi központba kihelyezett karral kívárják megvalósítani. A tárca nem kívánja megváltoztatni azt a rendelkezést, amely a diploma megszerzéséhez kötelező nyelvvizsgát ír elő. Pálinkás József hozzátette: mivel most végez az első olyan évfolyam, amely számára ezt már kormányrendelet írja elő, a szaktárca valóban vizsgálja annak lehetőségét, hogy átmeneti rendelkezés formájában előírja, mennyi haladékot kaphatnak a diákok a záróvizsgát követően a nyelvvizsga letételére. Ez arra az esetre lenne érvényes, ha a hallgatók nagyobb csoportja - nekik fel nem róható okból - nem tudná teljesíteni a nyelvvizsga-követelményt. A Bokros-csomag különösen érzékenyen érintette a nyelvi lektorátusokat, például sok helyen kénytelenek voltak elbocsátani a nyelvtanárokat. 2000. június 1., csütörtök Közbeszerzési vita A Pest megyei Szigetszentmiklós képviselő-testülete többszörösen is törvényt sértett március 30-i ülésén - derül ki a közigazgatási hivatal észrevételéből. Kifogásolják, hogy a képviselők nem írtak ki közbeszerzési eljárást a város parkfenntartási munkáira. ■ Szabó Zsolt Szigetszentmiklós képviselőinek június 15-ig kell megszüntetnie azokat a törvénysértéseket, amelyekre május 8-i levelében Petrik János, a Pest megyei Közigazgatási Hivatal vezetője hívta föl a testület figyelmét. Az önkormányzat parkfenntartási és közterületi munkáira fordítandó összegek kifizetésekor ugyanis figyelmen kívül hagyták a Magyar Köztársaság idei költségvetését és a közbeszerzési törvényt. A képviselők határozata szerint negyedévi bontásokban összesen 30 millió forintot utal át az önkormányzat többségi tulajdonában álló Aries Kft.-nek. A jegyzőkönyv alapján most 28 millió forint átadásáról döntöttek. Barkóczy Tamás, a közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzési főosztályának vezetője lapunknak elmondta: a hatályos jogszabályok szerint 2000. december 31-éig szolgáltatás megrendelése esetén az önkormányzatoknak nyolcmillió forintos értékhatár fölött közbeszerzési eljárást kell kiírni. A testület csak így állíthatja helyre a törvényességet. A nyilvánosság kizárásával a bizottsági helyek újraosztásáról tanácskoztak. Amennyiben a testület nem szünteti meg a törvénytelenséget, a közigazgatási hivatal bírósághoz fordul. - Az önkormányzat haladékot kér, mert június 22-én lesz a következő ülés - mondta el Pető Terézia jegyző. A jegyzőkönyvre vonatkozó észrevételt nem érti, mert a rendeletek szövegét mellékelték, ám ha kell, ismét elküldik a hivatalnak. Szerinte a zárt ülés problémáját is megoldották már azzal, hogy a bizottsági tagok leváltásának, illetve megválasztásának testületi anyagát nyilvánosságra hozták, s a jegyzőkönyvrészlet a polgármesteri hivatalban megtekinthető. A közbeszerzés ügyét pedig kiadják a gazdasági bizottságnak. Szarvas Tibor, a gazdasági bizottság szocialista elnöke, egyben az ügyben érintett Aries Kft. ügyvezető igazgatója szerint szó sincs törvénysértésről. A cégtől nem munkát rendelt meg az önkormányzat, hanem „támogatást” adott. Elfogadhatatlannak tartja mindezt Urbán Szabó József, a Magyar Családok Országos Szövetségének önkormányzati képviselője, aki még tavasszal felvetette a cég közbeszerzési ügyeit. Múlt heti interpellációjában újabb vádakkal illette az önkormányzat több tisztségviselőjét. Szerinte sikkasztással, csalással és okirat-hamisítással gyanúsíthatók azok az önkormányzati képviselők, akik a város gazdasági társaságaiban betöltött tisztségükben - jogellenesen és ellenszolgáltatás nélkül - fizetést vesznek fel gépjármű-használati díjként. Utolsó munkanap ra veszi át a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium (KVM) irányítását Nógrádi László. A tárca távozó vezetője, Katona Kálmán tegnap töltötte utolsó munkanapját a minisztériumban, mától hivatalosan az MVM Rt. elnökvezérigazgatója. ■ PATSAY Katona Kálmán tegnapi utolsó sajtótájékoztatóján nagy jelentőséget tulajdonított a megkezdett vasúti reformnak, a kormány által elfogadott légügyi stratégiának, kiemelte a hírközlés és az informatika fejlődését, valamint az árvízvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Mint elmondta, a vasúti reformot mindenképpen folytatni kell, hiszen mindez az államháztartási reform meghatározó része. Véleménye szerint még az idén elfogadhatják az egységes hírközlési törvényt (eht), és döntés születhet az elektronikus aláírás szabályozásáról, s folyamatban van a személyszállítási törvény megalkotása is. Katona a távközlésről és az informatikáról elmondta, hogy az elmúlt években itt ment végbe a legnagyobb fejlődés, ennélfogva az uniós csatlakozásra Magyarország e területeken nem kért derogációt. A vízüggyel kapcsolatban a volt miniszter hozzátette: a minisztériumi munkára rányomta bélyegét a három árvíz, amely rengeteg időt és pénzt emésztett fel. Utolsó minisztériumi munkanapján kitüntetésben részesítette az árvízi védekezésben kiemelkedő munkát végzőket. Maradnak a kórházi ágyak Folytatás az 1. oldalon Mint ismeretes, 1996-ban a Bokros-csomaghoz illeszkedve tízezer kórházi ágy megszüntetéséről hozott törvényt a parlament Akkor élőláncokkal, tüntetésekkel, aláírásgyűjtésekkel megakadályozták az eredetileg tervbe vett, több mint húsz kis vidéki kórház megszüntetését. A jogszabály szerint a kapacitások szűkítésére minden évben sort kellett volna keríteni, ám azóta az Országgyűlés kétszer is felfüggesztette a törvény végrehajtását, de a jogszabályt azóta sem helyezték hatályon kívül. Emlékezetes, hogy Gógl Árpád még az orvosi kamara elnökeként élesen bírálta a kapacitásszűkítési törvényt. A Magyar Nemzet egyéb minisztériumi forrásból megtudta, hogy a kórházi ágylétszám kérdését az úgynevezett kórháztörvénynyel szerette volna a minisztérium rendezni, ám Orbán Viktor kormányfő idén tavasszal mátraházi programalkotó beszédében a fekvőbeteg-intézmények reforjának időpontját 2002-ben jelölte meg, emiatt a törvény elfogadása is csúszik. A tb idei költségvetésében szerepel a kapacitástörvény végrehajtásának ütemezése, ezért megkezdődött az ezzel kapcsolatos jogalkotási folyamat. A törvény értelmében az egészségbiztosítónak 2001-től a jelenlegi 84 ezer helyett 77 ezer ágyat kell kötelezően finanszíroznia A fennmaradó hétezer ágy sorsáról a miniszter saját hatáskörben dönthet. Mindezzel a szaktárca nem egy újabb kórházamputálási programot szeretne elindítani, hanem lehetőséget kínálni arra, hogy a fenntartók átgondolják, az egyes szakmákban hány ágyra van szükségük. A minisztérium jelenlegi álláspontja szerint a jogszabályban szereplő számok ajánlásként értelmezendők, a szaktárca nem fogja kierőszakolni a szakmai indokoltság alapján az ágyak megszüntetését - hangsúlyozta a lapunknak nyilatkozó minisztériumi szakember. A megyei egyeztető fórumok számára megküldik a törvény szerint rájuk jutó ágymennyiséget, és az országosan kívánatosnak tartott szakmánkénti megoszlást. Ez utóbbi még nem ismeretes, jelenleg a tavalyi ágykihasználtsági mutatók alapján dolgoznak ezen a minisztériumban. Annyi mindenesetre tudható, hogy 1998-ban az aktív, gyógyító ágyak kihasználtsága 75,8 százalékos volt, ami alacsonynak mondható. Orvosszakmánként nagyok az eltérések, túlzsúfoltak egyes belgyógyászatok, az onkológiai részlegek, miközben a gyermekkórházak, a szülészetek és a nőgyógyászatok nagyon sok felesleges ággyal rendelkeznek. A javaslatokat a megyék augusztusig tehetik meg, novemberben kötik meg az új finanszírozási rendeletet, a fenntartók januártól változtathatnak a kapacitásukon. A jogszabály ugyanakkor lehetőséget nyújt a szakrendelők számára, hogy részben vagy egészben privatizálják tevékenységüket. Erre a minisztérium adatai szerint csaknem félszáz intézmény vár, amelyek most az önkormányzattal kötendő, a területi ellátási kötelezettség átvállalásáról szóló megállapodás birtokában szerződést köthetnek az egészségbiztosítóval szolgáltatásuk finanszírozására