Magyar Nemzet, 2000. június (63. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-10 / 135. szám

34 Magyar Nemzet A Madeira-szigetcsoport 16 szi­getből áll, közülük azonban csu­pán kettő lakott. A legnagyobb be­népesített sziget Madeira, amely­nek fővárosa Funchal. A kisebbik Porto Santo. Utóbbi, Madeira szi­getével ellentétben, a fürdőzők pa­radicsomának számít homokos tengerpartjával és gyógyvizeivel. Az Ilhas Desertas és az Ilhas Selvagens, vagyis a „csupasz” és a „vad” szigetek lakatlanok, csak apró vadak élnek rajtuk. Körülöt­tük nagy számban tanyáznak a szigetcsoport jelképállatának szá­mító fókák. A szigeteket már a XIV. század elején felfedezték olasz és portugál hajósok, de csak a XV. század elején kezdték bené­pesíteni a portugálok. Madeira 1497-ben került hivatalosan a portugál korona fennhatósága alá. Éghajlata miatt sok ismert embert, uralkodót, vezető politi­kust vonzott, akik közül néhá­ny­an éveket töltöttek a szigeten. Ismert volt Sisi, azaz Erzsébet ki­rályné vagy Winston Churchill vonzódása Madeirához. Az utolsó Habsburg uralkodó, egyben Ma­gyarország utolsó királya, IV. Károly is Madeirán élte le életé­nek utolsó éveit. A szigetek két legismertebb terméke a madeira bor és a madeirai hímzés. magazin Konferencia az örök tavasz szigetén A virágillatba burkolózó Madeira ■ Csontos Csaba Madeirára csak valamelyik portugál re­pülőtér érintésével lehet utazni, hiszen a sziget híresen rövid leszállópályájára csak az azt ismerő, speciálisan kikép­zett portugál pilóták ereszkedhetnek le. Talán ez is az oka annak, hogy viszony­lag kevés magyar turista jut el a Portu­gáliához tartozó szigetcsoportra A szi­getcsoport legnagyobbikán, a valamivel több mint 250 ezer lakosú Madeirán ta­valy mintegy 700 ezer turista járt, és kö­zel 4 millió 800 ezer vendégéjszakát töl­tött el. Elsősorban a britek kedvelik a párás levegőjű, ám szinte mindig egyen­letes, tavaszias hőmérsékletű szigetet: ők még a hazai, tehát portugál turisták­nál is nagyobb számban keresik fel Ma­deirát. Sokan közülük itt telepednek le, hiszen a klíma kellemesebb, mint oda­haza, és az árak is elfogadhatóbbak, mint Nagy-Britanniában. Természete­sen a mindenhová ellátogató németek közül is sokan utaznak Madeirára pi­henni. Többségük a zsúfolt spanyolor­szági és olaszországi partokat nem ked­velő idősebb korosztályból kerül ki. A Madeirára érkező utast azonnal körülveszi egy eleinte meghatározhatat­lan, édeskés illat. Ennek oka abban ke­resendő, hogy a szigetet meghódító por­tugálok a XV. század elején, hogy helyet csináljanak az építkezéseknek, feléget­ték az őserdők nagy részét, ám a helyük­re telepített, főleg brazíliai eredetű fák, virágok - tőlük származik az illat - kivá­lóan érzik magukat a mindig tavaszias időben, a szinte állandóan 20 Celsius­­fok körüli hőmérsékleten. A remek klímát és a természetes kör­nyezet varázsát nevezte Madeira fő vonz­erejének beszélgetésünkkor Joao Carlos Nunes Abreu, a madeirai auto­nóm kormány kulturális és idegenfor­galmi ügyekért felelős vezetője. Szerinte legalább ilyen fontos a vendégek számá­ra a biztonság és a nyugalom, a változa­tos táj kínálta aktív pihenési, kirándulá­si, sportolási lehetőségek sokasága, il­letve a kulturális, szórakozási lehetősé­gek. Abreu úgy véli: a madeirai turiszti­ka szempontjából rendkívüli jelentősé­gű, hogy a madridi székhelyű Turiszti­kai Világszervezet (WTO - nem tévesz­tendő össze az ugyanilyen rövidítéssel jelölt Kereskedelmi Világszervezettel!) európai ügyekért felelős bizottsága ez­úttal Funchalban rendezte meg 36. ta­nácskozását. A WTO-nak mint az ENSZ szakosított szervezetének ugyanis csak országok lehetnek a rendes tagjai, a ré­giók, mint például Madeira, eddig csak társult tagok lehettek. A régiók szerepének növekedését dr. Peter Keller, a WTO európai bizottságá­nak elnöke, a svájci turizmus első embe­re is fontosnak tartotta Kiemelte: az egyre nagyobb, globális méreteket öltő konkurenciában sokszor már nem az országok közötti mozgás az elsődleges. Jelenleg Európában már a turizmus 80 százaléka amolyan régióközi utazásként jelenik meg. Keller a kisebb térségek és a kis országok felértékelődésére számít a jövőben, így Magyarország turisztikai növekedésének is nagy jövőt jósol. „Az idegenforgalom sok-sok munkahelyet teremt, de az európai példák azt mutat­ják, hogy a helyi lakosságot sokszor csak a jobb munkalehetőségek érdek­lik, és természetesen nem akar minden­ki felszolgáló vagy szakács lenni” - mondja Keller, aki szerint Magyaror­szágnak nem szabad megijednie akkor sem, ha a mostani gyors turisztikai bevételnövekedés egy idő után esetleg megtorpan. Minden ország turizmusnö­vekedésének megvan ugyanis az elérhe­tő csúcsa A madeirai WTO-tanácskozás másik fő témája - az európai idegenforgalom elemzése mellett - a légi közlekedés helyzete, ennek a turizmusban játszott szerepe volt. Több hozzászólásban fel­vetődött a kérdés: a globalizáció, a légi­­társaságokat is elérő egyesülési, felvá­sárlási hullám, a nagy légi közlekedési szövetségek kialakulása után meddig maradnak fenn a nemzeti vállalatok, kü­lönösen a kis országok kis légiflottával rendelkező társaságai. Ezzel kapcsolat­ban tartott előadást dr. Kraft Péter, a Gazdasági Minisztérium turizmusért fe­lelős helyettes államtitkára, aki öniróni­ától sem mentesen mutatta be a Malév sikertelen privatizációjának és visszaál­lamosításának történetét. A tanácskozá­son határozták el, hogy jövőre Budapest rendezheti a szervezet hasonló szintű konferenciáját. Ez pedig, akárhogy is nézzük, a magyar turizmus színvonalá­nak elismerése. Bár a tanácskozás hivatalos napi­rendjén nem szerepelt, megkerülhe­tetlen téma volt a turistákra mind gyakrabban leselkedő erőszak veszé­lye. A világ egyre több pontján válnak terrorakciók, emberrablások célpont­jaivá a külföldiek. Egy-egy ilyen inci­dens pedig akár tönkre is teheti egy­­egy szegényebb ország idegenforgalmi bevételekre alapozott költségvetését. „A turizmusban nem csak az infrast­ruktúra fejlesztése számít elvégzendő házi feladatnak” - fogalmazott dr. Keller, hangsúlyozva, hogy a vendé­gek biztonságának megteremtése is éppilyen fontos. Peter Keller azért hozzátette: Svájcban ő is gyakran ta­pasztalta, hogy a külföldi útjukat ter­vezők gyakran eleve keresik az úgyne­vezett rizikós helyeket. „De nem tilt­hatjuk meg az embereknek, hogy mondjuk Jemenbe utazzanak, ahol na­gyon gyakori a külföldiek elrablása. Mi csak figyelmeztethetünk ezekre a veszélyekre” - tette hozzá a svájci szakember. David de Villiers, a WTO főtitkárhelyettese úgy véli, a Turiszti­kai Világszervezet is sokat tehet az utazások biztonságosabbá tételéért. A WTO szorosan együttműködik az Interpollal, valamint a tagországok rendőri szerveivel. A szervezet orszá­gonként kidolgozta azokat az irányel­veket, amelyek betartásával De Villiers szerint növelni lehet a bizton­ságot. Ezek a gyakorlati tanácsok ab­ban segíthetik a helyi biztonsági szer­veket és a rendőrséget, hogy miként lehet felhívni a veszélyekre a látoga­tók figyelmét, hogyan lehet megóvni bizonyos helyzetektől a turistákat. A WTO szemináriumokat szervezett a témáról a különösen veszélyessé vált országokban, mint például Dél-Afriká­­ban vagy Oroszországban. „A legna­gyobb probléma az, hogy az országok többsége csak egy-egy incidens után ébred rá a veszélyekre. Akkor, amikor már nem lehet megelőzni a bajt, ha­nem az éppen adott krízishelyzetet kell megoldani. És ilyenkor merülnek fel a kérdések: milyen intézkedéseket kell tenni, hogyan kell tájékoztatni a sajtót az eseményekről, és hogyan kell megvédeni az országot attól, hogy egy-egy ilyen eset ne tegye tönkre az országról kialakult képet” - tette hoz­zá De Villiers. Madeirán sétálgatva a turistának nem kell tartania semmiféle támadás­tól. Ez ugyanis a nyugalom szigete. A fővárosban, Funchalban az éjszaka kö­zepén is biztonságban érzi magát az ember. Jól is esik a séta egy kiadós hal­vacsora, az édességek és az utánozha­tatlan zamatú helyi desszertbor, a vinho de Madeira után Funchal belvá­ rosának szűk, apró lámpácskákkal ki­világított, mindig ünnepi fényben pom­pázó, macskaköves sétálóutcáin. Pedig Madeira az EU egyik legelmaradottabb régiója Az is igaz viszont, hogy ide még nem köszöntött be a jólét önzése és pöffeszkedése. A madeiraiakon látszik, hogy évszázadok óta keményen meg kellett küzdeniük a megélhetésért. Ép­pen ezért nagyon megbecsülik a külföl­di vendégeket. Az unió alapjaiból áramló pénzeken most indultak be iga­zán az infrastrukturális beruházások, ám a helyiek bíznak abban, hogy a nagy építkezésekkel nem teszik tönkre a világörökség részének tekintett ter­mészetes környezetet. Az odautazni szándékozókat érde­kelhetik a madeira­ árak is. Nos, ezek egy kicsivel magasabbak, mint Portugá­lia szárazföldi területén, ám még mindig alacsonyabbak, mint Nyugat-Európa nagy részén, így a magyarok számára is megfizethetők. Madeira nem tipikus üdülősziget, mégis a turisták paradicsoma. Nem tengerpartjaival vonzza az ide látogatókat: a természet nyugalma, a virágos parkok és a sajátos hangulat ejti rabul a vendégeket. A Turisztikai Világszervezet európai ügyekért felelős bizottsága ezúttal Funchalban rendezte meg 36. tanácskozását. Fotók: Koncz György 2000. június 10., szombat Versenyben a világgal ■ Cs. Cs. A turizmusban, akárcsak a gazdaság más ágazataiban, óriási verseny bon­takozott ki az elmúlt években: egyre élesebb a harc a vendégekért és a be­vételekért. Magyarországnak ebben a versengésben olyan társakkal kell megmérkőznie, mint a turisztikai nagyhatalomnak számító Olaszország, Spanyolország és Franciaország. A magyar idegenforgalom kiváló első negyedévet zárt. Ez azt jelenti, hogy az idén felül lehetne múlni a tavalyi 3,4 mil­liárd dolláros turisztikai bevételt. A ma­gyar turizmus irányítói most újabb len­dületet akarnak adni ennek a növeke­désnek. Az elmúlt évben beindított of­fenzív külföldi kampány részeként rövid időn belül három új képviseleti irodát nyitott, illetve nyit a Magyar Turizmus Rt. Az első volt a sorban a madridi kép­viselet, ezt követte a tel-avivi iroda, és a sort a dublini kirendeltség zárja majd. Kérdésünkre, hogy miért éppen eb­ben a három városban létesült új képvi­selet, dr. Kraft Péter, a Gazdasági Mi­nisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára elmondta: „A magyar tu­risztikai bevételek növelésének egyik módja az lehet, hogy megpróbálunk be­hatolni a magyar idegenforgalom szá­mára nem tradicionális piacokra” Az államtitkár-helyettes konkrét adatokkal kívánta megindokolni a nyi­tás fontosságát. Eszerint az elmúlt év­ben csupán 80 ezer spanyol látogató érkezett Magyarországra, és csak 175 ezer vendégéjszakát töltött nálunk, míg Franciaországból közel 250 ezren, Olaszországból pedig több mint 400 ez­ren utaztak hozzánk. Kraft Péter sze­rint a most megnyitott képviselet mun­kájának eredményeként két-három éven belül a Magyarországra érkező spanyol turisták száma megközelítheti a francia látogatók számát, és ez szeré­nyen számolva is legalább évi 100 mil­lió dolláros pluszbevételt jelent az or­szágnak, de nem elérhetetlen a 200-300 millió dolláros bevételnövekedés sem. Az Izraelből érkező turistákkal kap­csolatban a helyettes államtitkár meg­jegyezte: jelenleg kétféle csoport láto­gat hozzánk. Az egyiket az idősebb ge­nerációhoz tartozó, valaha Magyaror­szágról elszármazottak alkotják, akik rokonlátogatás, régi emlékeik felele­venítése céljából utaznak hozzánk. A másik csoport kifejezetten a kaszinók, játéktermek miatt érkezik Budapest­re. A magyar turizmus irányítói azt a célt tűzték maguk elé, hogy a hazánk­ba látogatók körét kibővítsék, ugyanis az egyik csoportba tartozók életko­ruk, a másikba tartozók pedig a kaszi­nók csökkenő száma miatt egyre ke­vesebben jönnek majd a jövőben. Írországban is sok tartalék rejlik még, hiszen az elmúlt évben csupán 17 ezren érkeztek Magyarországra a sziget­­országból. Kraft úgy érzi, hogy a ma­gyarhoz hasonlóan kicsiny és sokfelé szétszóródott népnek számító írekben nagy a szimpátia irántunk. Magyaror­szág pedig most lehet igazán érdekes célpont számukra, mivel az egyre gazda­godó írek első utazási hulláma már elér­te a hozzájuk közelebb fekvő országo­kat, a második körben távolabbi, szá­mukra „egzotikusabb” tájakra, városok­ra lehetnek kíváncsiak. Az irodanyitá­sok eredményét várhatóan csak két-há­rom év múltán lehet érzékelni. Erre jó példa a Japánban három éve nyitott képviselet esete, hiszen az ottani munka eredménye tavaly kezdett beérni: a ja­pán turisták száma 59 százalékkal nőtt. ,A magyar turizmust olyan gyárhoz hasonlítanám, amely csak kapacitásá­nak 50 százalékát használja ki. Meggyő­ződésem, hogy még nagyon nagy tarta­lékaink varrnak” - fejtette ki a helyettes államtitkár. Szerinte meg lehet duplázni turisztikai bevételeinket, tehát nem el­képzelhetetlen az évi hétmilliárd dollá­ros bevétel sem. Ezzel a bevétellel olyan országok társaságába kerülnénk, mint Görögország vagy Mexikó, amelyeket a világ turisztikai iparában jelentős sze­replőkként ismernek el. Az sem mellé­kes, hogy a magyar idegenforgalmi be­vételek az ország devizabevételeinek 15- 20 százalékát is elérhetik. 1990-ben Ma­gyarország idegenforgalomból szárma­zó bevételei csak 800 millió dollárt tet­tek ki, míg 1999-ben elérték a 3,4 milli­árd dollárt. Ezt a rendkívül figyelemre­méltó növekedési ütemet szeretné to­vább gyorsítani a Magyar Turizmus Rt.

Next