Magyar Nemzet, 2000. június (63. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-10 / 135. szám
34 Magyar Nemzet A Madeira-szigetcsoport 16 szigetből áll, közülük azonban csupán kettő lakott. A legnagyobb benépesített sziget Madeira, amelynek fővárosa Funchal. A kisebbik Porto Santo. Utóbbi, Madeira szigetével ellentétben, a fürdőzők paradicsomának számít homokos tengerpartjával és gyógyvizeivel. Az Ilhas Desertas és az Ilhas Selvagens, vagyis a „csupasz” és a „vad” szigetek lakatlanok, csak apró vadak élnek rajtuk. Körülöttük nagy számban tanyáznak a szigetcsoport jelképállatának számító fókák. A szigeteket már a XIV. század elején felfedezték olasz és portugál hajósok, de csak a XV. század elején kezdték benépesíteni a portugálok. Madeira 1497-ben került hivatalosan a portugál korona fennhatósága alá. Éghajlata miatt sok ismert embert, uralkodót, vezető politikust vonzott, akik közül néhányan éveket töltöttek a szigeten. Ismert volt Sisi, azaz Erzsébet királyné vagy Winston Churchill vonzódása Madeirához. Az utolsó Habsburg uralkodó, egyben Magyarország utolsó királya, IV. Károly is Madeirán élte le életének utolsó éveit. A szigetek két legismertebb terméke a madeira bor és a madeirai hímzés. magazin Konferencia az örök tavasz szigetén A virágillatba burkolózó Madeira ■ Csontos Csaba Madeirára csak valamelyik portugál repülőtér érintésével lehet utazni, hiszen a sziget híresen rövid leszállópályájára csak az azt ismerő, speciálisan kiképzett portugál pilóták ereszkedhetnek le. Talán ez is az oka annak, hogy viszonylag kevés magyar turista jut el a Portugáliához tartozó szigetcsoportra A szigetcsoport legnagyobbikán, a valamivel több mint 250 ezer lakosú Madeirán tavaly mintegy 700 ezer turista járt, és közel 4 millió 800 ezer vendégéjszakát töltött el. Elsősorban a britek kedvelik a párás levegőjű, ám szinte mindig egyenletes, tavaszias hőmérsékletű szigetet: ők még a hazai, tehát portugál turistáknál is nagyobb számban keresik fel Madeirát. Sokan közülük itt telepednek le, hiszen a klíma kellemesebb, mint odahaza, és az árak is elfogadhatóbbak, mint Nagy-Britanniában. Természetesen a mindenhová ellátogató németek közül is sokan utaznak Madeirára pihenni. Többségük a zsúfolt spanyolországi és olaszországi partokat nem kedvelő idősebb korosztályból kerül ki. A Madeirára érkező utast azonnal körülveszi egy eleinte meghatározhatatlan, édeskés illat. Ennek oka abban keresendő, hogy a szigetet meghódító portugálok a XV. század elején, hogy helyet csináljanak az építkezéseknek, felégették az őserdők nagy részét, ám a helyükre telepített, főleg brazíliai eredetű fák, virágok - tőlük származik az illat - kiválóan érzik magukat a mindig tavaszias időben, a szinte állandóan 20 Celsiusfok körüli hőmérsékleten. A remek klímát és a természetes környezet varázsát nevezte Madeira fő vonzerejének beszélgetésünkkor Joao Carlos Nunes Abreu, a madeirai autonóm kormány kulturális és idegenforgalmi ügyekért felelős vezetője. Szerinte legalább ilyen fontos a vendégek számára a biztonság és a nyugalom, a változatos táj kínálta aktív pihenési, kirándulási, sportolási lehetőségek sokasága, illetve a kulturális, szórakozási lehetőségek. Abreu úgy véli: a madeirai turisztika szempontjából rendkívüli jelentőségű, hogy a madridi székhelyű Turisztikai Világszervezet (WTO - nem tévesztendő össze az ugyanilyen rövidítéssel jelölt Kereskedelmi Világszervezettel!) európai ügyekért felelős bizottsága ezúttal Funchalban rendezte meg 36. tanácskozását. A WTO-nak mint az ENSZ szakosított szervezetének ugyanis csak országok lehetnek a rendes tagjai, a régiók, mint például Madeira, eddig csak társult tagok lehettek. A régiók szerepének növekedését dr. Peter Keller, a WTO európai bizottságának elnöke, a svájci turizmus első embere is fontosnak tartotta Kiemelte: az egyre nagyobb, globális méreteket öltő konkurenciában sokszor már nem az országok közötti mozgás az elsődleges. Jelenleg Európában már a turizmus 80 százaléka amolyan régióközi utazásként jelenik meg. Keller a kisebb térségek és a kis országok felértékelődésére számít a jövőben, így Magyarország turisztikai növekedésének is nagy jövőt jósol. „Az idegenforgalom sok-sok munkahelyet teremt, de az európai példák azt mutatják, hogy a helyi lakosságot sokszor csak a jobb munkalehetőségek érdeklik, és természetesen nem akar mindenki felszolgáló vagy szakács lenni” - mondja Keller, aki szerint Magyarországnak nem szabad megijednie akkor sem, ha a mostani gyors turisztikai bevételnövekedés egy idő után esetleg megtorpan. Minden ország turizmusnövekedésének megvan ugyanis az elérhető csúcsa A madeirai WTO-tanácskozás másik fő témája - az európai idegenforgalom elemzése mellett - a légi közlekedés helyzete, ennek a turizmusban játszott szerepe volt. Több hozzászólásban felvetődött a kérdés: a globalizáció, a légitársaságokat is elérő egyesülési, felvásárlási hullám, a nagy légi közlekedési szövetségek kialakulása után meddig maradnak fenn a nemzeti vállalatok, különösen a kis országok kis légiflottával rendelkező társaságai. Ezzel kapcsolatban tartott előadást dr. Kraft Péter, a Gazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára, aki öniróniától sem mentesen mutatta be a Malév sikertelen privatizációjának és visszaállamosításának történetét. A tanácskozáson határozták el, hogy jövőre Budapest rendezheti a szervezet hasonló szintű konferenciáját. Ez pedig, akárhogy is nézzük, a magyar turizmus színvonalának elismerése. Bár a tanácskozás hivatalos napirendjén nem szerepelt, megkerülhetetlen téma volt a turistákra mind gyakrabban leselkedő erőszak veszélye. A világ egyre több pontján válnak terrorakciók, emberrablások célpontjaivá a külföldiek. Egy-egy ilyen incidens pedig akár tönkre is teheti egyegy szegényebb ország idegenforgalmi bevételekre alapozott költségvetését. „A turizmusban nem csak az infrastruktúra fejlesztése számít elvégzendő házi feladatnak” - fogalmazott dr. Keller, hangsúlyozva, hogy a vendégek biztonságának megteremtése is éppilyen fontos. Peter Keller azért hozzátette: Svájcban ő is gyakran tapasztalta, hogy a külföldi útjukat tervezők gyakran eleve keresik az úgynevezett rizikós helyeket. „De nem tilthatjuk meg az embereknek, hogy mondjuk Jemenbe utazzanak, ahol nagyon gyakori a külföldiek elrablása. Mi csak figyelmeztethetünk ezekre a veszélyekre” - tette hozzá a svájci szakember. David de Villiers, a WTO főtitkárhelyettese úgy véli, a Turisztikai Világszervezet is sokat tehet az utazások biztonságosabbá tételéért. A WTO szorosan együttműködik az Interpollal, valamint a tagországok rendőri szerveivel. A szervezet országonként kidolgozta azokat az irányelveket, amelyek betartásával De Villiers szerint növelni lehet a biztonságot. Ezek a gyakorlati tanácsok abban segíthetik a helyi biztonsági szerveket és a rendőrséget, hogy miként lehet felhívni a veszélyekre a látogatók figyelmét, hogyan lehet megóvni bizonyos helyzetektől a turistákat. A WTO szemináriumokat szervezett a témáról a különösen veszélyessé vált országokban, mint például Dél-Afrikában vagy Oroszországban. „A legnagyobb probléma az, hogy az országok többsége csak egy-egy incidens után ébred rá a veszélyekre. Akkor, amikor már nem lehet megelőzni a bajt, hanem az éppen adott krízishelyzetet kell megoldani. És ilyenkor merülnek fel a kérdések: milyen intézkedéseket kell tenni, hogyan kell tájékoztatni a sajtót az eseményekről, és hogyan kell megvédeni az országot attól, hogy egy-egy ilyen eset ne tegye tönkre az országról kialakult képet” - tette hozzá De Villiers. Madeirán sétálgatva a turistának nem kell tartania semmiféle támadástól. Ez ugyanis a nyugalom szigete. A fővárosban, Funchalban az éjszaka közepén is biztonságban érzi magát az ember. Jól is esik a séta egy kiadós halvacsora, az édességek és az utánozhatatlan zamatú helyi desszertbor, a vinho de Madeira után Funchal belvá rosának szűk, apró lámpácskákkal kivilágított, mindig ünnepi fényben pompázó, macskaköves sétálóutcáin. Pedig Madeira az EU egyik legelmaradottabb régiója Az is igaz viszont, hogy ide még nem köszöntött be a jólét önzése és pöffeszkedése. A madeiraiakon látszik, hogy évszázadok óta keményen meg kellett küzdeniük a megélhetésért. Éppen ezért nagyon megbecsülik a külföldi vendégeket. Az unió alapjaiból áramló pénzeken most indultak be igazán az infrastrukturális beruházások, ám a helyiek bíznak abban, hogy a nagy építkezésekkel nem teszik tönkre a világörökség részének tekintett természetes környezetet. Az odautazni szándékozókat érdekelhetik a madeira árak is. Nos, ezek egy kicsivel magasabbak, mint Portugália szárazföldi területén, ám még mindig alacsonyabbak, mint Nyugat-Európa nagy részén, így a magyarok számára is megfizethetők. Madeira nem tipikus üdülősziget, mégis a turisták paradicsoma. Nem tengerpartjaival vonzza az ide látogatókat: a természet nyugalma, a virágos parkok és a sajátos hangulat ejti rabul a vendégeket. A Turisztikai Világszervezet európai ügyekért felelős bizottsága ezúttal Funchalban rendezte meg 36. tanácskozását. Fotók: Koncz György 2000. június 10., szombat Versenyben a világgal ■ Cs. Cs. A turizmusban, akárcsak a gazdaság más ágazataiban, óriási verseny bontakozott ki az elmúlt években: egyre élesebb a harc a vendégekért és a bevételekért. Magyarországnak ebben a versengésben olyan társakkal kell megmérkőznie, mint a turisztikai nagyhatalomnak számító Olaszország, Spanyolország és Franciaország. A magyar idegenforgalom kiváló első negyedévet zárt. Ez azt jelenti, hogy az idén felül lehetne múlni a tavalyi 3,4 milliárd dolláros turisztikai bevételt. A magyar turizmus irányítói most újabb lendületet akarnak adni ennek a növekedésnek. Az elmúlt évben beindított offenzív külföldi kampány részeként rövid időn belül három új képviseleti irodát nyitott, illetve nyit a Magyar Turizmus Rt. Az első volt a sorban a madridi képviselet, ezt követte a tel-avivi iroda, és a sort a dublini kirendeltség zárja majd. Kérdésünkre, hogy miért éppen ebben a három városban létesült új képviselet, dr. Kraft Péter, a Gazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára elmondta: „A magyar turisztikai bevételek növelésének egyik módja az lehet, hogy megpróbálunk behatolni a magyar idegenforgalom számára nem tradicionális piacokra” Az államtitkár-helyettes konkrét adatokkal kívánta megindokolni a nyitás fontosságát. Eszerint az elmúlt évben csupán 80 ezer spanyol látogató érkezett Magyarországra, és csak 175 ezer vendégéjszakát töltött nálunk, míg Franciaországból közel 250 ezren, Olaszországból pedig több mint 400 ezren utaztak hozzánk. Kraft Péter szerint a most megnyitott képviselet munkájának eredményeként két-három éven belül a Magyarországra érkező spanyol turisták száma megközelítheti a francia látogatók számát, és ez szerényen számolva is legalább évi 100 millió dolláros pluszbevételt jelent az országnak, de nem elérhetetlen a 200-300 millió dolláros bevételnövekedés sem. Az Izraelből érkező turistákkal kapcsolatban a helyettes államtitkár megjegyezte: jelenleg kétféle csoport látogat hozzánk. Az egyiket az idősebb generációhoz tartozó, valaha Magyarországról elszármazottak alkotják, akik rokonlátogatás, régi emlékeik felelevenítése céljából utaznak hozzánk. A másik csoport kifejezetten a kaszinók, játéktermek miatt érkezik Budapestre. A magyar turizmus irányítói azt a célt tűzték maguk elé, hogy a hazánkba látogatók körét kibővítsék, ugyanis az egyik csoportba tartozók életkoruk, a másikba tartozók pedig a kaszinók csökkenő száma miatt egyre kevesebben jönnek majd a jövőben. Írországban is sok tartalék rejlik még, hiszen az elmúlt évben csupán 17 ezren érkeztek Magyarországra a szigetországból. Kraft úgy érzi, hogy a magyarhoz hasonlóan kicsiny és sokfelé szétszóródott népnek számító írekben nagy a szimpátia irántunk. Magyarország pedig most lehet igazán érdekes célpont számukra, mivel az egyre gazdagodó írek első utazási hulláma már elérte a hozzájuk közelebb fekvő országokat, a második körben távolabbi, számukra „egzotikusabb” tájakra, városokra lehetnek kíváncsiak. Az irodanyitások eredményét várhatóan csak két-három év múltán lehet érzékelni. Erre jó példa a Japánban három éve nyitott képviselet esete, hiszen az ottani munka eredménye tavaly kezdett beérni: a japán turisták száma 59 százalékkal nőtt. ,A magyar turizmust olyan gyárhoz hasonlítanám, amely csak kapacitásának 50 százalékát használja ki. Meggyőződésem, hogy még nagyon nagy tartalékaink varrnak” - fejtette ki a helyettes államtitkár. Szerinte meg lehet duplázni turisztikai bevételeinket, tehát nem elképzelhetetlen az évi hétmilliárd dolláros bevétel sem. Ezzel a bevétellel olyan országok társaságába kerülnénk, mint Görögország vagy Mexikó, amelyeket a világ turisztikai iparában jelentős szereplőkként ismernek el. Az sem mellékes, hogy a magyar idegenforgalmi bevételek az ország devizabevételeinek 15- 20 százalékát is elérhetik. 1990-ben Magyarország idegenforgalomból származó bevételei csak 800 millió dollárt tettek ki, míg 1999-ben elérték a 3,4 milliárd dollárt. Ezt a rendkívül figyelemreméltó növekedési ütemet szeretné tovább gyorsítani a Magyar Turizmus Rt.