Magyar Nemzet, 2000. július (63. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-01 / 152. szám
2001. július 1., szombat Belföld Megérkezett a névjegyzék a vezérkartól Szabó János a listaügyről A Honvédelmi Minisztérium (HM) kontra Népszava per tárgyát képező 055-ös számú névjegyzék nem tartalmaz mást, mint azoknak a volt politikai tiszteknek az adatait, akik rendelkeznek a beosztásukhoz szükséges szakképzettséggel - nyilatkozta lapunknak Szabó János honvédelmi miniszter, aki a napokban kapta kézhez a vezérkartól a dokumentumot. A tárca vezetője bocsánatkérésre szólította fel azokat, akik korábban az úgynevezett listaügy kapcsán kétségbe vonták az ő szavahihetőségét. ■ Villányi - Érthetetlen, hogy a sajtó miért csodálkozik rá lépésről lépésre a haderőreform végrehajtására, hiszen már egy éve köztudott: a honvédség létszámát 65 ezerről 45 ezerre csökkentjük, és ezzel párhuzamosan több tiszt kikerül majd az állományból - közölte lapunkkal a honvédelmi miniszter. Hozzátette, hogy a médiumok közlései, illetve egyes szocialista politikusok zavart keltő nyilatkozatai káros hatást gyakorolnak a Magyar Honvédség egészére. - A magam részéről elfogadhatatlannak tartom az MSZP folyamatos hisztériakeltését Juhász Ferenc szocialista honatya például a bíróság előtt különböző listákat emleget és azzal kérkedik, hogy megbízható informátorai vannak a HM-ben - mondtaSzabó János. Véleménye szerint Juhász Ferenc akkor tanúsítana felelős országgyűlési képviselőhöz méltó magatartást ha a parlament határozatai szerint a tőle elvárható módon segítené a haderőreform végrehajtását, és ha gondja van, a minisztertől kérne tájékoztatást. Ám jelenleg nem ezt teszi, hanem különböző rágalmakat „szakozik”. Kérdésünkre a miniszter leszögezte: nincs semmiféle listaügy. Hozzátette: a Honvédelmi Minisztériumban nem készülnek listák, sem olyan összeállítások, mint amilyeneket az MSZP elődpártja, az MSZMP, illetve még korábban a Magyar Dolgozók Pártja készíttetett. A szocialisták, nem cáfolva utódpárt mivoltukat, szándékosan használják a lista kifejezést, amely a társadalomban meglehetősen kellemetlen emlékeket ébreszt. Az igazság az, hogy a tárca bizonyos szempontok alapján kimutatásokat, névjegyzékeket álított össze -folytatta Állítása szerint a HM kontra Népszava per tárgyát képező, titkos minősítéssel ellátott 055-ös számú névjegyzék azoknak a volt politikai tiszteknek az adatait tartalmazza, akik rendelkeznek a beosztásuk elátásához szükséges szakképzettséggel. Mint mondta szó szerint ez olvasható a dokumentum záradékában, amelyből kikövetkeztethető, hogy milyen célból is készült a névjegyzék. Megjegyezte, hogy a kimutatás célja az, ami megkülönbözteti a rossz emlékű listát a névjegyzéktől. Tájékoztatása szerint a HM- hez számos bejelentés érkezett, illetve folyamatosan érkezik, hogy egykori politikai tisztek nem rendelkeznek megfelelő szakképzettséggel, és mégis felelős beosztásban vannak. Szabó János felvetésünkre közölte: ilyen és ehhez hasonló névjegyzékek elkészítését a szolgálati törvény kifejezetten megengedi, az adatvédelmi törvény pedig nem tiltja - Kijelenthetem tehát, hogy a Honvédelmi Minisztériumban adatgyűjtéssel kapcsolatban nem történt törvénysértés, hiszen a meglévő információk - név, születési dátum, korábbi, illetve jelenlegi beosztás, iskolai végzettség, rendfokozat - rendszerezésén kívül nem történt semmi. A miniszter határozottan cáfolta azokat a szocialista körökből származó híreszteléseket, miszerint olyan lista készült volna a HM-ben, amely azoknak a tiszteknek az adatait tartalmazza, akiket politikai okokból el akarnak távolítani. Rendkívül sajnálom, hogy egyes képviselők - így például Juhász Ferenc - olyan mélyre süllyedtek, hogy hazugnak neveztek - fogalmazott Szabó János, aki arra kéri az őt bíráló szocialista politikust, hogy nagy nyivánosság előtt kérjen tőle bocsánatot, illetve vonja vissza szerinte becsületsértő állításait. A Budapesti Katonai Ügyészség a jövő hét végéig dönt Sásik László és Péter László ezredesek ügyében arról, hogy megtagadja, vagy lefolytatja az ellenük kezdeményezett nyomozati eljárást - adta hírül az MTI. Székely György dandártábornok, a Budapesti Katonai Ügyészség vezetője elmondta, hogy Fodor Lajos vezérkari főnök a feljelentéskiegészítés keretében előző nap az ügyészséghez újabb okmányokat juttatott el, amelyeket tanulmányozni kezdtek. Sásik László ezredes, a Honvéd Vezérkar humánszolgálati csoportfőnöke és Péter László ezredes, a Magyar Honvédség Kulturális és Média Igazgatóságának főigazgatója májusban tett tanúvallomást a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) a Honvédelmi Minisztérium kontra Népszava sajtó-helyreigazítási perben. A Népszava által említett listák létezését a bíróság előtt tett tanúvallomásában Sásik László és Péter László is megerősítette. A bíróság megállapította, hogy történt adatgyűjtés. A távirati iroda információi szerint a szaktárca még nem kapta kézhez az ítélet írásos változatát, de várhatóan fellebbezni fog az ellen. A Honvédelmi Minisztérium hónapokkal ezelőtt a Népszava három cikkének a helyreigazítását kérte. Az írások szerint a haderőreformmal kapcsolatos létszámleépítés előkészítése során lista készült a tisztek 1990 előtti politikai előéletéről. A Pesti Központi Kerületi Bíróság elsőfokú határozatában a HM kilencpontos keresetéből csupán kettőnek adott helyt. Juhász Ferenc (MSZP) az ítélet kihirdetését követően közölte: a bíróság a tárca vezetőjének szavahihetőségéről is döntött. Véleménye szerint Szabó János honvédelmi minisztertől elvárható lenne, hogy az európai politikai normáknak megfelelően dolgozzon, és egy ilyen szituációban le kellene vonnia a következtetéseket - vagyis fel kellene ajánlania a lemondását. Kilakoltatás esetén perel az MSZP Ingatlanokat kap vissza az állam Nem hiszem, hogy jelentős pénzügyi többletterhet jelent az MSZP-nek az, hogy a párt által használt állami ingatlanok egy részét vissza kell adni, ám komoly energiát és időt köt le az ezzel kapcsolatos ügyintézés - nyilatkozta lapunknak Kiss Péter, az MSZP ügyvezető alelnöke. Az MSZP több önkormányzattól ugyanolyan feltételekkel kap majd irodát, mint a Fidesz, ám feltehetően lesz olyan település, ahol piaci áron kell helyiséget bérelniük a szocialistáknak. ■ PÁSZTOR A nemrégiben elfogadott, június 24-én a Magyar Közlönyben is megjelent törvény értelmében a pártok vidéken 20, a fővárosban 10 állami ingatlant használhatnak ingyenesen. Ezek összalapterülete nem haladhatja meg az ötezer négyzetmétert. A törvény a megjelenésétől számított 15. napon lép életbe. Az ezután következő 45 nap alatt a pártoknak értesíteni kell a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot (KVI) arról, mely ingatlanokra tartanak igényt. A törvényjavaslat vitájában az MSZP élesen tiltakozott a kormány javaslata ellen, mert az szerintük az eddig a legtöbb ilyen ingatlant használó szocialista párt ellehetetlenítésére irányul. Nem hiszem, hogy jelentős pénzügyi többletterhet jelent az MSZP-nek az, hogy a párt által használt állami ingatlanok egy részét vissza kell adni, és ezek helyett újakat kell bérelni, ám komoly energiát és időt köt le az ezzel kapcsolatos ügyintézés, és sérülhet a párt szervezeti munkája is - nyilatkozta kérdésünkre Kiss Péter, az MSZP ügyvezető alelnöke. A politikustól azt is megtudtuk, végleges lista még nem készült a megmaradó ingatlanokról, ám azok száma 25-30 között várható. Kiss Péter tájékoztatása szerint általában minden megyében egy, a fővárosban pedig nagyjából öt ingatlanra tartanak igényt. Kiss Péter elmondta: mivel már régóta lehetett tudni, hogy mi a kormánytöbbség szándéka, a szocialisták több önkormányzattal már csaknem egy éve felvették a kapcsolatot, tudnak-e ingatlant biztosítani számukra Több helyen ugyanolyan feltételekkel, jelképes 1-10 forint négyzetméterenkénti áron kapunk irodát, mint a Fidesz - tette hozzá A politikus jelezte: többnyire ott sikerül megegyezni a kedvezményes ingatlanbérletről, ahol az MSZP megfelelő súllyal bír. Megjegyezte ugyanakkor, hogy feltehetően lesz olyan település, ahol a visszaadott állami ingatlan helyett piaci áron kell irodát bérelni. Az ügyvezető alelnök elmondta adategyeztetést kezdeményeznek a KVI-nél, mivel a vagyoni igazgatóság nyilvántartásában csaknem négyszáz MSZP-használatban lévő ingatlan szerepel, holott a párt csak 69-et működtet. A politikus tájékoztatott arról is, hogy kártérítési pert indítanak az állammal szemben, ha az eredetileg szocialista használatba adott ingatlanokból - amelyeket Kiss Péter elmondása szerint jelenleg többségében közintézmények használnak - ki akarják lakoltatni a bent lévőket. Az MSZP egyébként még nem határozott arról, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul-e a nemrégiben elfogadott jogszabály miatt, de vélhetően megteszi ezt a lépést. Nyugdíjasok: Nem az MSZDP-nek ■ Bakonyi - A Nyugdíjasok Pártja nem kíván csatlakozni a KDNP és a MSZDP választási együttműködéséhez - tájékoztatta lapunkat Michaletzky Vilmos, a Nyugdíjasok Pártjának elnöke. Mint arról lapnkban már beszámoltunk, választási együttműködésről írt alá szándéknyilatkozatot az előző hét végén a Kereszténydemokrata Néppárt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt. Az előzetes tájékoztatás szerint a szövetséghez várhatóan csatlakozott volna a Nyugdíjasok Pártja is. - A KDNP-vel korábban valóban tárgyaltunk az együttműködés lehetőségéről, azonban a Kapolyi László vezette szociáldemokratákkal nem kívánunk semmiféle szövetségre lépni - szögezte le Michaletzky. Hozzátette: a Bokros-csomag óta nyilvánvalóvá vált, hogy pártjuk gazdaságpolitikai felfogása szöges ellentéte a magukat baloldalinak, szocialistának nevező pártokénak. A Nyugdíjasok Pártja jelenleg a Társadalmi Szervezetek Konföderációjával tárgyal az együttműködés lehetőségeiről. A KDNP és az MSZDP az előzetes tervek szerint egyébként már ősszel összeállítja közös képviselőjelöltjeinek névsorát. Félévértékelő az ISM-ben Döntések helyben Eredményes félévet zárt az Ifjúsági és Sportminisztérium - értékelte az elmúlt hat hónapot Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter, aki a legmarkánsabbnak a fogyatékosok sportjában elért eredményeket tekinti. ■ Z. N. Az ifjúságpolitikában az egyik legfontosabb eredménynek a miniszter azt tartja, hogy megalakultak az ifjúsági regionális tanácsok és irodák, amelyek az idén 200 millió forint odaítéléséről döntenek. A szervezetek előnyének nevezte, hogy a pályázati pénzekről helyi szinten, a pályázókat ismerve döntenek. Deutsch Tamás megemlítette, hogy az év végéig elkészül egy 8 ezer fő megkérdezésén alapuló kutatás, amely a fiatalok helyzetét elemzi, s arról kérdezi őket: miként viszonyulnak a társadalom számára fontos kérdésekhez. A miniszter nagy előrelépésnek nevezte a Magyar Ifjúsági Konferencia létrejöttét, ahol a határon túli magyar ifjúsági szervezetek kapnak szerepet. A kábítószer-fogyasztás viszszaszorítására irányuló intézkedéseket és programokat jónak tartotta a miniszter. Mint mondta, az év eddigi adatai arra utalnak, hogy lehet esély Magyarországon a kábítószerhelyzet stabilizálódására. Magyar Nemzet 3 Enyhe, de gyógyír Élő Anita Két évig lehetett húzni, mára elfogyott a türelem. Egymást érik az egészségügyi demonstrációk. A döntéshozók kénytelenek észlelni, hogy az alulfinanszírozottság mára robbanásveszélyes helyzetet hozott létre Magyarországon. Elviselhetetlen az ellentmondás, amely a piacgazdasági körülmények között működő ország és a szocialista színvonal után is többnyire csak vágyódó egészségügy között megnyilvánul. Nem véletlen, hogy éppen a munkaerőpiac készül összeroppantani az ellátórendszert azzal, hogy elszippantja az alulfizetett egészségügyieket. A nagyvárosokból a nővéreket viszi el, a kisvárosokból meg az orvosokat, s mindenhonnan a hiányszakmának tekinthető röntgeneseket, altatóorvosokat, intenzív terápiás nővéreket. Gógl Árpád egészségügyi miniszter két éven át képes volt kezelni a feszültséget, konfliktuskerülő politizálása és orvoskamara-elnöki múltjának kapcsolatai segítették ebben. Mára nyilvánvalóvá vált, mindez kevés. 1992 és 1997 között 9,5 százalékról 6,6 százalékra esett vissza az ágazat részesedése a bruttó hazai termékhez viszonyítva. Az egy főre jutó egészségügyi kiadás görbéje úgy néz ki, mint az Ördög-árok, 1994 óta folyamatos a zuhanás, s aligha lehet sikernek tekinteni, ha a szocialisták alatti 2,5 százalékos GDP-csökkenést a jelenlegi kormánynak - majdnem - sikerült szinten tartani. Mindezt egy gazdasági fellendülés közepette nagyon nehéz elfogadni, amikor - ha alig érezhető mértékben is, de -a népesség döntő többségének emelkedik az életszínvonala. A kormány, érezve a feszültséget, 15 milliárd forint egyszeri juttatásban részesíti az egészségügyi dolgozókat, vagyis átlagosan százezer forintban, amiből nettó 40-50 ezer forintot vihetnek haza. A bérrendezés tengernyi pénzt igényel, és az egészségügynek ez csak az egyik gondja, a szakadt lepedők, az ötvenes évekből itt rekedt beteghordó kocsik, a túlkoros altató- és röntgengépek, a kórházi komfort növelése még ennél is nagyobb összeget emésztene fel. A helyzet tarthatatlan, és erre nemcsak az egymást követő demonstrációk (tíz nap múlva éppen az altatóorvosok terveznek tiltakozó akciót), hanem a romániai állapotok ellen fellépő egészségügyiek és a szlovákiai eset is rávilágít. Gógl miniszter 15 milliárdos ajándéka nem csökkentette a tüntetési kedvet. Nem egyszeri akcióra, hanem a jövedelmek és az egészségügyi kiadások rendezésére volna szükség. Az Orbán-kormány csődtömeget örökölt ezen a téren. Többletforrás nincs, a minisztérium célkitűzései ennek híján pedig nem valósulhatnak meg. A mostani 15 milliárd mégis eredmény, s ha nem is vezet ki a gödörből, de legalább előre tett lépés. Lakni kell! Csákó Attila A lakáshoz jutás egyéni és társadalmi érdek is. Az otthonteremtés megvalósításáért tíz feladatot határozott el, felelősöket megnevezve a polgári kormány. Ennek első lépéseként idén februártól a többgyermekes és a fiatal családok otthonteremtése vált a korábbiaknál könnyebbé, és a jelzáloghitelekhez kapcsolódó támogatás eredményeképpen a lakásház építés és újlakás-vásárlás polgárokra nehezedő terhei csökkentek. A választási ígéreteket betartva a kormány a lakástámogatási rendszer továbbfejlesztéséről döntött: a mai naptól valamennyi magyar házaspár és gyermekét egyedül nevelő szülő egy alkalommal igénybe veheti a kiegészítő kamattámogatást, ennek eredményeként legfeljebb évi 8 százalékos kamat terheli a lakásépítésre, -vásárlásra felvett kölcsönt. Ezzel egyidejűleg a kabinet megszüntette a kedvezmény 35 év felettiekre vonatkozó korlátozását. Mindemellett 8 millió forintról 10 millió forintra emelte a kedvezményes kamattámogatással igénybe vehető összeget. A kormány megszüntette azt a korlátozást is, hogy a kedvezményes hitelt csak az első lakás esetében lehet felvenni, hiszen a mai naptól valamennyi új lakás építéséhez vagy vásárlásához igénybe vehető. Az elérhető árú új lakások építésének támogatásáról is döntés született. A jelenlegi építési kamattámogatási rendszert át kell alakítani. Megszűnik a nagy értékű lakások építéséhez kapcsolódó kamattámogatás, azonban a kiemelt kamattámogatás igénybevételének lehetőségét a kormány kiterjeszti azokra a vállalkozókra, közhasznú társaságokra és lakásszövetkezetekre is, amelyek legfeljebb 30 millió forint értékű lakásokat építenek. Vannak, akik politikai érdekektől vezérelve szociális érzéketlenséggel vádolják az Orbán-kormányt. De akkor az előző kormány „csodagyermekét”, a Bokros-csomagot milyen megítélésben részesítik?.A válaszuk ismerős, bár nem bizonyított: a bevezetett megszorító intézkedések alapozták meg az ország és a polgári kormány eredményeit. A nadrágszíj megszorításán kívül a Horn-kormány milyen lépéseket tett abba az irányba, hogy a fiataloknak ne kelljen albérletről albérletre vándorolniuk? Egy ötmillió forintos, tizenöt éves lejáratú átlagos lakáshitel havi törlesztőrészlete tavaly 104 ezer forint volt. Mostantól az államilag támogatott jelzáloghitelek esetében viszont 59 ezer, a kiegészítő kamattámogatással pedig 48 ezer forintot kell havonta befizetni. Abban igazuk van a gáncsoskodóknak, hogy az alacsony hazai átlagbérek miatt nem mindenkinek nyik lehetősége a hitelfelvételre. A kormány azonban elfogadta a bérlakásépítésekről szóló programot is. Ennek értelmében az önkormányzatok állami támogatásra pályázhatnak majd olcsó bérlakások építéséhez. Erre idén kétmilliárd, jövőre négymilliárdot fordít az „érzéketlen” kabinet. Vagyis: amíg az előző koalíciónak négy év is kevés volt ahhoz, hogy megrajzolja az új lakáskoncepció alapjait, addig az Orbán-kormánynak a fele idő elegendő volt az alapok lerakásához.