Magyar Nemzet, 2000. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-01 / 152. szám

200­1. július 1., szombat Belföld Megérkezett a névjegyzék a vezérkartól Szabó János a listaügyről A Honvédelmi Minisztérium (HM) kontra Népszava per tárgyát képező 055-ös számú névjegyzék nem tartalmaz mást, mint azoknak a volt politikai tiszteknek az adatait, akik rendelkez­nek a beosztásukhoz szükséges szakképzettséggel - nyilatkozta lapunknak Szabó János honvédelmi miniszter, aki a napokban kapta kézhez a vezérkartól a dokumentumot. A tárca vezetője bocsánatkérésre szólította fel azokat, akik korábban az úgyne­vezett listaügy kapcsán kétségbe vonták az ő szavahihetőségét. ■ Villányi - Érthetetlen, hogy a sajtó miért csodálkozik rá lépésről lépésre a haderőreform végrehajtására, hiszen már egy éve köztudott: a honvédség létszámát 65 ezerről 45 ezerre csökkentjük, és ezzel párhuzamosan több tiszt kikerül majd az állományból - közölte lapunkkal a honvédelmi minisz­ter. Hozzátette, hogy a médiu­mok közlései, illetve egyes szo­cialista politikusok zavart keltő nyilatkozatai káros hatást gya­korolnak a Magyar Honvédség egészére. - A magam részéről elfogadha­tatlannak tartom az MSZP folya­matos hisztériakeltését Juhász Ferenc szocialista honatya példá­ul a bíróság előtt különböző listá­kat emleget és azzal kérkedik, hogy megbízható informátorai vannak a HM-ben - mondta­­Szabó János. Véleménye szerint Juhász Ferenc akkor tanúsítana felelős országgyűlési képviselő­höz méltó magatartást ha a parla­ment határozatai szerint a tőle el­várható módon segítené a had­erőreform végrehajtását, és ha gondja van, a minisztertől kérne tájékoztatást. Ám jelenleg nem ezt teszi, hanem különböző rágal­makat „szakozik”. Kérdésünkre a miniszter le­szögezte: nincs semmiféle lista­ügy. Hozzátette: a Honvédelmi Minisztériumban nem készülnek listák, sem olyan összeállítások, mint amilyeneket az MSZP előd­pártja, az MSZMP, illetve még ko­rábban a Magyar Dolgozók Pártja készíttetett.­­ A szocialisták, nem cáfolva utódpárt mivoltukat, szándéko­san használják a lista kifejezést, amely a társadalomban meglehe­tősen kellemetlen emlékeket éb­reszt. Az igazság az, hogy a tárca bizonyos szempontok alapján ki­mutatásokat, névjegyzékeket álí­tott össze -folytatta Állítása szerint a HM kontra Népszava per tárgyát képező, tit­kos minősítéssel ellátott 055-ös számú névjegyzék azoknak a volt politikai tiszteknek az adatait tar­talmazza, akik rendelkeznek a beosztásuk elátásához szükséges szakképzettséggel. Mint mondta szó szerint ez olvasható a doku­mentum záradékában, amelyből kikövetkeztethető, hogy milyen célból is készült a névjegyzék. Megjegyezte, hogy a kimutatás célja az, ami megkülönbözteti a rossz emlékű listát a névjegyzék­től. Tájékoztatása szerint a HM- hez számos bejelentés érkezett, il­letve folyamatosan érkezik, hogy egykori politikai tisztek nem ren­delkeznek megfelelő szakkép­zettséggel, és mégis felelős beosz­tásban vannak. Szabó János felvetésünkre kö­zölte: ilyen és ehhez hasonló név­jegyzékek elkészítését a szolgá­lati törvény kifejezetten megen­gedi, az adatvédelmi törvény pe­dig nem tiltja - Kijelenthetem tehát, hogy a Honvédelmi Minisztériumban adatgyűjtéssel kapcsolatban nem történt törvénysértés, hiszen a meglévő információk - név, szü­letési dátum, korábbi, illetve je­lenlegi beosztás, iskolai végzett­ség, rendfokozat - rendszerezé­sén kívül nem történt semmi. A miniszter határozottan cáfolta azokat a szocialista körökből származó híreszteléseket, misze­rint olyan lista készült volna a HM-ben, amely azoknak a tisztek­nek az adatait tartalmazza, akiket politikai okokból el akarnak távo­lítani.­­ Rendkívül sajnálom, hogy egyes képviselők - így például Ju­hász Ferenc - olyan mélyre sül­lyedtek, hogy hazugnak neveztek - fogalmazott Szabó János, aki ar­ra kéri az őt bíráló szocialista po­litikust, hogy nagy nyivánosság előtt kérjen tőle bocsánatot, illet­ve vonja vissza szerinte becsület­sértő állításait. A Budapesti Katonai Ügyész­ség a jövő hét végéig dönt Sásik László és Péter László ezredesek ügyében arról, hogy megtagadja, vagy lefolytatja az ellenük kezde­ményezett nyomozati eljárást - adta hírül az MTI. Székely György dandártábornok, a Budapesti Ka­tonai Ügyészség vezetője elmond­ta, hogy Fodor Lajos vezérkari fő­nök a feljelentéskiegészítés kere­tében előző nap az ügyészséghez újabb okmányokat juttatott el, amelyeket tanulmányozni kezd­tek. Sásik László ezredes, a Hon­véd Vezérkar humánszolgálati csoportfőnöke és Péter László ezredes, a Magyar Honvédség Kulturális és Média Igazgatóságá­nak főigazgatója májusban tett tanúvallomást a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) a Honvédelmi Minisztérium kontra Népszava sajtó-helyreigazítási perben. A Népszava által említett lis­ták létezését a bíróság előtt tett tanúvallomásában Sásik László és Péter László is megerősítette. A bíróság megállapította, hogy történt adatgyűjtés. A távirati iro­da információi szerint a szaktárca még nem kapta kézhez az ítélet írásos változatát, de várhatóan fellebbezni fog az ellen. A Honvédelmi Minisztérium hónapokkal ezelőtt a Népszava három cikkének a helyreigazítását kérte. Az írások szerint a haderőre­formmal kapcsolatos létszámleépítés előkészítése során lista ké­szült a tisztek 1990 előtti politikai előéletéről. A Pesti Központi Ke­rületi Bíróság elsőfokú határozatában a HM kilencpontos kereseté­ből csupán kettőnek adott helyt. Juhász Ferenc (MSZP) az ítélet ki­hirdetését követően közölte: a bíróság a tárca vezetőjének szavahi­hetőségéről is döntött. Véleménye szerint Szabó János honvédelmi minisztertől elvárható lenne, hogy az európai politikai normáknak megfelelően dolgozzon, és egy ilyen szituációban le kellene vonnia a következtetéseket - vagyis fel kellene ajánlania a lemondását. Kilakoltatás esetén perel az MSZP Ingatlanokat kap vissza az állam Nem hiszem, hogy jelentős pénzügyi többletterhet jelent az MSZP-nek az, hogy a párt által használt állami ingatlanok egy részét vissza kell adni, ám komoly energiát és időt köt le az ezzel kapcsolatos ügyintézés - nyilatkozta lapunknak Kiss Péter, az MSZP ügyvezető alelnöke. Az MSZP több ön­­kormányzattól ugyanolyan feltételekkel kap majd irodát, mint a Fidesz, ám feltehetően lesz olyan település, ahol piaci áron kell helyiséget bérelniük a szocialistáknak. ■ PÁSZTOR A nemrégiben elfogadott, június 24-én a Magyar Közlönyben is megjelent törvény értelmében a pártok vidéken 20, a fővárosban 10 állami ingatlant használhatnak ingyenesen. Ezek összalap­­területe nem haladhatja meg az ötezer négyzetmétert. A törvény a megjelenésétől számított 15. napon lép életbe. Az ezután kö­vetkező 45 nap alatt a pártoknak értesíteni kell a Kincstári Vagyo­ni Igazgatóságot (KVI) arról, mely ingatlanokra tartanak igényt. A törvényjavaslat vitájá­ban az MSZP élesen tiltakozott a kormány javaslata ellen, mert az szerintük az eddig a legtöbb ilyen ingatlant használó szocialista párt ellehetetlenítésére irányul.­­ Nem hiszem, hogy jelentős pénzügyi többletterhet jelent az MSZP-nek az, hogy a párt által használt állami ingatlanok egy ré­szét vissza kell adni, és ezek he­lyett újakat kell bérelni, ám ko­moly energiát és időt köt le az ez­zel kapcsolatos ügyintézés, és sé­rülhet a párt szervezeti munkája is - nyilatkozta kérdésünkre Kiss Péter, az MSZP ügyvezető alelnö­ke. A politikustól azt is megtud­tuk, végleges lista még nem ké­szült a megmaradó ingatlanok­ról, ám azok száma 25-30 között várható. Kiss Péter tájékoztatása szerint általában minden megyé­ben egy, a fővárosban pedig nagyjából öt ingatlanra tartanak igényt. Kiss Péter elmondta: mivel már régóta lehetett tudni, hogy mi a kormánytöbbség szándéka, a szocialisták több önkormány­zattal már csaknem egy éve fel­vették a kapcsolatot, tudnak-e in­gatlant biztosítani számukra Több helyen ugyanolyan feltéte­lekkel, jelképes 1-10 forint négy­zetméterenkénti áron kapunk iro­dát, mint a Fidesz - tette hozzá A politikus jelezte: többnyire ott si­kerül megegyezni a kedvezmé­nyes ingatlanbérletről, ahol az MSZP megfelelő súllyal bír. Meg­jegyezte ugyanakkor, hogy felte­hetően lesz olyan település, ahol a visszaadott állami ingatlan he­lyett piaci áron kell irodát bérelni. Az ügyvezető alelnök elmond­ta adategyeztetést kezdemé­nyeznek a KVI-nél, mivel a vagyo­ni igazgatóság nyilvántartásában csaknem négyszáz MSZP-haszná­­latban lévő ingatlan szerepel, holott a párt csak 69-et működ­tet. A politikus tájékoztatott arról is, hogy kártérítési pert indítanak az állammal szemben, ha az ere­detileg szocialista használatba adott ingatlanokból - amelyeket Kiss Péter elmondása szerint je­lenleg többségében közintézmé­nyek használnak - ki akarják la­­koltatni a bent lévőket. Az MSZP egyébként még nem határozott arról, hogy az Alkotmánybíróság­hoz fordul-e a nemrégiben elfo­gadott jogszabály miatt, de vélhe­tően megteszi ezt a lépést. Nyugdíjasok: Nem az MSZDP-nek ■ Bakonyi - A Nyugdíjasok Pártja nem kí­ván csatlakozni a KDNP és a MSZDP választási együttműkö­déséhez - tájékoztatta lapunkat Michaletzky Vilmos, a Nyugdíja­sok Pártjának elnöke. Mint arról lapnkban már beszámoltunk, vá­lasztási együttműködésről írt alá szándéknyilatkozatot az előző hét végén a Kereszténydemok­rata Néppárt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt. Az előze­tes tájékoztatás szerint a szövet­séghez várhatóan csatlakozott volna a Nyugdíjasok Pártja is. - A KDNP-vel korábban va­lóban tárgyaltunk az együttmű­ködés lehetőségéről, azonban a Kapolyi László vezette szociál­demokratákkal nem kívánunk semmiféle szövetségre lépni - szögezte le Michaletzky. Hozzá­tette: a Bokros-csomag óta nyil­vánvalóvá vált, hogy pártjuk gazdaságpolitikai felfogása szö­ges ellentéte a magukat balol­dalinak, szocialistának nevező pártokénak. A Nyugdíjasok Pártja jelenleg a Társadalmi Szervezetek Konföderációjával tárgyal az együttműködés lehe­tőségeiről. A KDNP és az MSZDP az elő­zetes tervek szerint egyébként már ősszel összeállítja közös képviselőjelöltjeinek névsorát. Félévértékelő az ISM-ben Döntések helyben Eredményes félévet zárt az Ifjúsági és Sportminisztéri­um - értékelte az elmúlt hat hónapot Deutsch Tamás if­júsági és sportminiszter, aki a legmarkánsabbnak a fo­gyatékosok sportjában elért eredményeket tekinti. ■ Z. N. Az ifjúságpolitikában az egyik legfontosabb eredménynek a miniszter azt tartja, hogy meg­alakultak az ifjúsági regionális tanácsok és irodák, amelyek az idén 200 millió forint odaítélé­séről döntenek. A szervezetek előnyének nevezte, hogy a pá­lyázati pénzekről helyi szinten, a pályázókat ismerve döntenek. Deutsch Tamás megemlítette, hogy az év végéig elkészül egy 8 ezer fő megkérdezésén alapuló kutatás, amely a fiatalok hely­zetét elemzi, s arról kérdezi őket: miként viszonyulnak a társadalom számára fontos kér­désekhez. A miniszter nagy elő­relépésnek nevezte a Magyar If­júsági Konferencia létrejöttét, ahol a határon túli magyar ifjú­sági szervezetek kapnak szere­pet. A kábítószer-fogyasztás visz­­szaszorítására irányuló intézke­déseket és programokat jónak tartotta a miniszter. Mint mondta, az év eddigi adatai ar­ra utalnak, hogy lehet esély Ma­gyarországon a kábítószerhely­zet stabilizálódására. Magyar Nemzet 3 Enyhe, de gyógyír Élő Anita Két évig lehetett húzni, mára elfogyott a türelem. Egymást érik az egészségügyi demonstrációk. A döntéshozók kény­telenek észlelni, hogy az alulfinanszírozottság mára rob­banásveszélyes helyzetet hozott létre Magyarországon. Elviselhetetlen az ellentmondás, amely a piacgazdasági körülmények között működő ország és a szocialista szín­vonal után is többnyire csak vágyódó egészségügy között megnyilvánul. Nem véletlen, hogy éppen a munkaerőpiac készül össze­roppantani az ellátórendszert azzal, hogy el­szippantja az alulfizetett egészségügyieket. A nagyváro­sokból a nővéreket viszi el, a kisvárosokból meg az orvoso­kat, s mindenhonnan a hiányszakmának tekinthető rönt­­geneseket, altatóorvosokat, intenzív terápiás nővéreket. Gógl Árpád egészségügyi miniszter két éven át képes volt kezelni a feszültséget, konfliktuskerülő politizálása és orvoskamara-elnöki múltjának kapcsolatai segítették eb­ben. Mára nyilvánvalóvá vált, mindez kevés. 1992 és 1997 között 9,5 százalékról 6,6 százalékra esett vissza az ága­zat részesedése a bruttó hazai termékhez viszonyítva. Az egy főre jutó egészségügyi kiadás görbéje úgy néz ki, mint az Ördög-árok, 1994 óta folyamatos a zuhanás, s aligha lehet sikernek tekinteni, ha a szocialisták alatti 2,5 száza­lékos GDP-csökkenést a jelenlegi kormánynak - majdnem - sikerült szinten tartani. Mindezt egy gazdasági fellendü­lés közepette nagyon nehéz elfogadni, amikor - ha alig érezhető mértékben is, de -a népesség döntő többségének emelkedik az életszínvonala. A kormány, érezve a feszültséget, 15 milliárd forint egy­szeri juttatásban részesíti az egészségügyi dolgozókat, vagyis átlagosan százezer forintban, amiből nettó 40-50 ezer forintot vihetnek haza. A bérrendezés tengernyi pénzt igényel, és az egészségügynek ez csak az egyik gondja, a szakadt lepedők, az ötvenes évekből itt rekedt beteghordó kocsik, a túlkoros altató- és röntgengépek, a kórházi kom­fort növelése még ennél is nagyobb összeget emésztene fel. A helyzet tarthatatlan, és erre nemcsak az egymást köve­tő demonstrációk (tíz nap múlva éppen az altatóorvosok terveznek tiltakozó akciót), hanem a romániai állapotok ellen fellépő egészségügyiek és a szlovákiai eset is rávilá­gít. Gógl miniszter 15 milliárdos ajándéka nem csökken­tette a tüntetési kedvet. Nem egyszeri akcióra, hanem a jö­vedelmek és az egészségügyi kiadások rendezésére volna szükség. Az Orbán-kormány csődtömeget örökölt ezen a téren. Többletforrás nincs, a minisztérium célkitűzései en­nek híján pedig nem valósulhatnak meg. A mostani 15 mil­liárd mégis eredmény, s ha nem is vezet ki a gödörből, de legalább előre tett lépés. Lakni kell! Csákó Attila A lakáshoz jutás egyéni és társadalmi érdek is. Az otthon­­teremtés megvalósításáért tíz feladatot határozott el, fele­lősöket megnevezve a polgári kormány. Ennek első lépése­ként idén februártól a többgyermekes és a fiatal családok otthonteremtése vált a korábbiaknál könnyebbé, és a jel­­záloghitelekhez kapcsolódó támogatás eredményeképpen a lakás­ház építés és újlakás-vásárlás polgárokra nehe­zedő terhei csökkentek. A választási ígéreteket betartva a kormány a lakástá­mogatási rendszer továbbfejlesztéséről döntött: a mai naptól valamennyi magyar házaspár és gyermekét egye­dül nevelő szülő egy alkalommal igénybe veheti a kiegészí­­tő kamattámogatást, ennek eredményeként legfeljebb évi 8 százalékos kamat terheli a lakásépítésre, -vásárlásra fel­vett kölcsönt. Ezzel egyidejűleg a kabinet megszüntette a kedvezmény 35 év felettiekre vonatkozó korlátozását. Mindemellett 8 millió forintról 10 millió forintra emelte a kedvezményes kamattámogatással igénybe vehető össze­get. A kormány megszüntette azt a korlátozást is, hogy a kedvezményes hitelt csak az első lakás esetében lehet fel­venni, hiszen a mai naptól valamennyi új lakás építéséhez vagy vásárlásához igénybe vehető. Az elérhető árú új la­kások építésének támogatásáról is döntés született. A je­lenlegi építési kamattámogatási rendszert át kell alakíta­ni. Megszűnik a nagy értékű lakások építéséhez kapcsoló­dó kamattámogatás, azonban a kiemelt kamattámogatás igénybevételének lehetőségét a kormány kiterjeszti azok­ra a vállalkozókra, közhasznú társaságokra és lakásszö­vetkezetekre is, amelyek legfeljebb 30 millió forint értékű lakásokat építenek. Vannak, akik politikai érdekektől vezérelve szociális ér­zéketlenséggel vádolják az Orbán-kormány­t. De akkor az előző kormány „csodagyermekét”, a Bokros-csomagot mi­lyen megítélésben részesítik?.A válaszuk ismerős, bár nem bizonyított: a bevezetett megszorító intézkedések alapoz­ták meg az ország és a polgári kormány eredményeit. A nadrágszíj megszorításán kívül a Horn-kormány milyen lépéseket tett abba az irányba, hogy a fiataloknak ne kell­jen albérletről albérletre vándorolniuk? Egy ötmillió forin­tos, tizenöt éves lejáratú átlagos lakáshitel havi tör­lesztőrészlete tavaly 104 ezer forint volt. Mostantól az ál­lamilag támogatott jelzáloghitelek esetében viszont 59 ezer, a kiegészítő kamattámogatással pedig 48 ezer forin­tot kell havonta befizetni. Abban igazuk van a gáncsoskodóknak, hogy az ala­csony hazai átlagbérek miatt nem mindenkinek ny­ik lehe­tősége a hitelfelvételre. A kormány azonban elfogadta a bér­lakásépítésekről szóló programot is. Ennek értelmében az önkormányzatok állami támogatásra pályázhatnak majd olcsó bérlakások építéséhez. Erre idén kétmilliárd, jövőre négymilliárdot fordít az „érzéketlen” kabinet. Vagyis: amíg az előző koalíciónak négy év is kevés volt ahhoz, hogy meg­rajzolja az új lakáskoncepció alapjait, addig az Orbán-kor­­mánynak a fele idő elegendő volt az alapok lerakásához.

Next