Magyar Nemzet, 2000. augusztus (63. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-24 / 198. szám
14 Magyar Nemzet D. A. Kilencedszer rendezik meg a hét végén a nemzetközi Kolibrifesztivált, amelynek rangját mi sem jelzi jobban, mint hogy az UNIMA, a bábjátékosok nemzetközi egyesülete, valamint az ASSITEJ, a gyermekszínházak nemzetközi szövetsége fővédnökséget vállalt a rendezvénysorozat fölött. A Jókai téren idén már két szabadtéri színpadon (eső esetén a fedett színházteremben) folynak az előadások. Mint eddig, most is - augusztus 25-27. között - a bábművészet mellett találkozhatunk élő színházi produkciókkal, koncertekkel, s ott lesz az elmaradhatatlan bábszínész, Kemény Henrik is. Novák János, a Kolibri Színház igazgatója szerint ugyanis éppen Kemény Henriknek a társulathoz szerződése alapozta meg kilenc esztendővel ezelőtt afesztivált. A kiváló művész mellett fellépnek a nagy vidéki együttesek, a győri Vaskakas, a debreceni Vojtina, a pécsi Bóbita, a kecskeméti Ciróka bábszínházak. Határon túlról, Marosvásárhelyről utazik hozzánk a kiváló Ariél bábegyüttes. Mellettük vendégül látják a Bécsből érkező Trittbeiet. Egyetlen színész, Henri Brossman előadásában ismerhetjük meg az osztrák Vitéz László, Kasper furfangjait. Az Olasz Intézet igazgatója, Giorgio Pressburger segítségével pedig hazánkba érkezik a trevisói Gruppo Alcuni-Teatro Sant’ Anna társulata. Régi fellépőnek számít az ötvenhatban Franciaországba távozott Michel Indali, aki híres Rinaldi Cirkuszával szórakoztatja a nagyérdeműt. Természetesen a vendéglátók is szolgálnak meglepetéssel ősbemutatók formájában. A Rege a csodaszarvasról című Arany János-művet állítja színpadra Novák János. A gyönyörű verssorokat Szabó Gyula tolmácsolja. Zenei aláfestést Liszt romantikus zenekari darabjaiból válogattunk, meghatározó vizuális térről Orosz Klaudia gondoskodott” - így a rendező direktor. A Kolibri művészei a felnőttekről sem feledkeztek meg, számukra Novák János és Horváth Péter Váljunk el! című zenés darabja szolgálhat tanulságokkal. Esténként - a tavalyihoz hasonlóan - a fesztiválklubban szakmai beszélgetéseken keresnek választ a bábművészet gondjaira az alkotók, a kritikusok és az érdeklődők. A záró estén Kováts Kriszta és a Kolinda együttes ad ízelítőt a színművésznő legújabb albumából. Gólyalábasok, csepűrágók a Jókai téren Bábosok az Óperencián túlról Bábozni nemzetközi színvonalon tudunk Fotó: Somoskövy Béla Kultúra 20110. augusztus 24., csütörtök Bérgyilkolni csuda jó SZÉLESVÁSZON ■ Takács István A montreali fogorvos, Nicola Oz Oseransky (Matthew Perry), ahogy nálunk mondanánk: csupa ideg. Elviselhetetlenül nyivákoló, lépten-nyomon félrelépő, minden pénzt elköltő felesége, Sophie (Rosanna Arquette) és égetni való anyósa szívesen eltennék láb alól szegény „Őzt”. Kapóra jön, hogy a szomszédba költözik Jimmy Tulipán Tudewski, a chicagói volt bérgyilkos (Bruce Willis), aki a sittről jött, s most ki akarja vonni magát a forgalomból. Legalábbis egy időre, mert elszámolni valója van a (mellesleg magyar!) maffiózóval, Yanni Gogolákkal (Kevin Pollack), aki meg őt akarja kinyírni. A fogorvosfeleség megkéri Tulipánt arra a szomszédi szívességre, hogy puffantsa le férjét. A történet azonban bonyolódik, hiszen Jill, Oz feltűnően csinos, maffiarajongó aszszisztensnője (Amanda Peet), szívesen benne volna bárki lepuffantásában. Frankie Figs, az óriás termetű segédbérgyilkos (Michael Clarke Duncan) Tulipán haverja, de Yanni bandájához tartozik. Neki is van elintéznivalója Yannival, aki fogva tartja Cynthia Tudenskit (Natasha Henstridge), Tulipán feleségét. Az, amikor megismeri Cynthiát, azonnal beleszeret. A vonzalom kölcsönös lesz, s ettől nem csökkennek a bonyodalmak, sőt. Viszont Tulipán és Jill is egymásra talál. Mi marad a végére? Aki figyelt, ki tudja találni. Vagy nem. . A Bérgyilkos a szomszédom ugyanis, miközben ide-oda csűri-csavarja a sztorit, s meglep váratlan fordulatokkal, a végére is tartogat meglepetést. Mitchel Kapner, a forgatókönyv írója, és Jonathan Lynn rendező végre olyan krimikomédiát hozott össze, amelyben sorozatban vannak ugyan a lövöldözések, és hullanak a hullák is szép számmal, de az egésznek mégis van valami jópofa, szinte derűs humora. Kiforgatják az untig ismert krimisablonokat. Gúnyolódnak a szériában gyártott, karakter nélküli figurákon. Rájátszanak a számtalan filmből ismert fordulatokra, de mégsem paródiát csinálnak. Már csak azért sem, mert valamennyi figura kitűnően megrajzolt. Egyéniségeket látunk, akiknek megkülönböztethető arculatuk van. Ez talán nem is annyira meglepő, ha a színészek névsorát nézzük. Bruce Willisben persze a Drágán add az életed-sorozat hekushőseként is kellő adag vagány humor volt már, de ez a Tulipán itt most más. Ez úgy kapja elő a pisztolyát, úgy lő le szemrebbenés nélkül akárkit, hogy látszik: élvezi, amit csinál. Bérgyilkolni csudaja - ez sugárzik a figurából, illetve Willis játékából. Egy bérgyakolásra szakosodott jó humorú, belevaló fickó ez, a becenevét a karjára tetovált tulipánról kapott Jimmy Tudewski. És rátalál a hozzá méltó társra is. Jill éppúgy élvezi a lövöldözéseket (és tehetségesen lő is), a balhékat, a ravasz cseleket, mint Tulipán, és éppúgy van akasztófahumora is. Erre születtem! - az ő alakjából meg ez sugárzik. (Amanda Peet játéka a film egyik meglepetése). Ha a Bérgyilkos a szomszédom elődjét keresnénk, a tavalyi Csak egy kis pánikot említhetnénk. És (van-e, aki még emlékszik rá?) a messzi távolból föltűnik a Betörő az albérlőm, ez a bűbájos angol krimikomédia, Alec Guinnessel, Peter Sellerssel. Annak a fekete humora volt olyan szellemes, szórakoztató, s mégis egy kicsit hátborzongató, mint a Bérgyákos a szomszédomé. Tulipán (Bruce Willis) célra tart Fotó: Best Hollywood Elektra Gorsiumban Zs. M. A Székesfehérvártól mindössze néhány kilométernyire fekvő Tác területén élte pezsgő mindennapjait Gorsium, a Római Birodalom alsó-pannóniai városa. A földet 1958 óta faggatja Fitz Jenő régész, aki munkatársaival páratlan gazdagságú leletanyagra bukkant itt. A római romokat évek óta élettel töltik meg a rendezvények, így most augusztus 26-án a Lud Romani - Gorsiumi nyári játékokon Szophoklész Elektráját adják elő az ásatások során feltárt görög-római jellegű színházban. Az ezerkétszáz főt befogadó színházban a Devecseri Gábor fordította Elektra címszerepét Farkasinszky Edit alakítja, Orestes Hegedűs Miklós lesz. Krytamnestrát Pécsi Ildikó, a nevelőt Cs. Németh Lajos, Aigisthost Horváth József, Krysothemist pedig Bakonyi Csilla játssza. A darabot Pécsi Ildikó állította színpadra, zenéjét Szüts István szerezte. Az augusztus 26-i előadást szeptember 3-án követi a második, a jegyeket a Fejér megyei Tourinformtól rendelhetik meg az ókori színház és hangulat kedvelői. Premiernézőben Visszavonhatatlanul vége felé közeledik a kánikulától terhes nyár. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy több színtársulat e héten tartotta meg évadnyitó társulati ülését. Kezdődik hát a munka, s a színházszeretők minden bizonnyal érdeklődve várják, milyen meglepetésekben részelteti őket kedvenc teátrumuk. Tallózzunk hát a gazdag kínálatból! Ditzendy-MTI A Budapesti Kamaraszínház a Tivoliban Miller klasszikusát, Az ügynök halálát mutatja be a kiváló filmrendező, az utóbbi időkben producerként működő Sándor Pál rendezésében. Főbb szerepekben: Kern András, Bodnár Erika, Kamarás Iván, Alföldi Róbert és Szilágyi Tibor. Szikom János Eric-Emmanuel Schmitt Frederic című művét viszi színre, többek között Cserhalmi György, Vári Éva, Újvári Zoltán játékával. Az Ericsson Stúdióban Spiró György Szappanoperájának premierét a pécsi Harmadik Színház igazgatója, Vincze János irányításával állítják színpadra Andai Györgyi, Kránitz Lajos és Németh Kristóf főszereplésével. Mindenképpen különleges csemegének ígérkezik a Bódy Gábor utolsó forgatókönyvéből, Valerij Brjuszov Tüzes angyal című adaptációjából készülő előadás, amelynek rendezője a friss diplomás Kottár Gábor lesz. Enquist Ének Phédráért című darabját annak idején Csiszár Imre vitte színre nagy sikerrel, Tímár Évával a főszerepben. Az idei felújítás rendezője Ács János, Phédrát Udvaros Dorottya személyesíti meg. A Kamaraszínház Shure Stúdiójában a filmrendező Pacskovszky József a Krumplirózsa méltán elhíresült hollywoodi film eredetijéül szolgáló Frankie és Johnny című Terence McNally-darabot állítja közönség elé, Bocsa Ildikó és Pindroch Csaba főszereplésével, Róbert Cohen Fejedelemjével nyitja meg kapuit a Madách Színház. A produkciót Márton András, a Pécsi Nemzeti Színház tagja jegyzi rendezőként. A főbb szerepekben Tinkán Pétert, Vasvári Csabát, Timkó Esztert, Horesnyi Lászlót láthatjuk. A Madách Kamarában végre közönség elé kerül a tavaly Avar István betegsége miatt elmaradt Mennyből az angyal című D. R. Wade-színmű. Schlanger András Békés Italával, Magyar Attilával, Pásztor Erzsivel és természetesen Avar Istvánnal vitte színre a darabot. Boszorkányos esték elnevezéssel a teátrum Tolnay-szalonjába várják az érdeklődőket egy könnyed hangulatú zenés produkcióval. A Radnóti Színház Shakespeare Athéni Timonjával kezdi évadját. Nem szokványos előadásban lesz részünk, hiszen a rendezői székben Zsótér Sándor ül, a produkció címszerepét Cserhalmi György alakítja. Varró Dániel új fordításában kerül színpadra Harold Pintér Születésnap című drámája Gothár Péter irányításával. A játszók közt megtalálhatjuk Miklóssy György, Csomós Mari, Tóth József, Gubás Gabi, Bálint András, Szervét Tibor nevét. A hajdanán botránykőnek számító Jarry-művet, az Übü királyt állítja színre az Új Színházban az együttes új művészeti vezetője, Kiss Csaba - Bánsági Ildikó és Gáspár Sándor főszereplésével. A stúdióban Halász Péter saját, Hogy is van ez... című, improvizációk alapján készített alkotását eleveníti meg Takáts Katalin,Hirtling István, Egri Márta, Kecskés Karina és Kari Györgyi. Ismét Büchner-bemutatóra kerül sor a Paulay Ede utcai stúdióban: Ács János a Woyzeck után idén a Leonce és Lénát rendezi. Főbb szerepekben Helyey László, Almási Sándor, Ráczkevei Anna, Vass György. A Vígszínház, hagyományaihoz híven, klasszikusnak számító viágirodalmi alkotásokkal várja közönségét. Újdonság, hogy zömében fiatal, pályakezdő rendezők álmodják színpadra e műveket. Shakespeare Lóvá tett lovagokját a Kaposvárról és az alternatív színjátszásból ismert Keszég László, Moliére képzelt betegét Rusznyák Gábor rendezi. A Pesti Színházban Örkény Tóték című groteszkje a tavaly debütált Réthly Attila elképzelései szerint Gyuriska János, Blaskó Péter, Börcsök Enikő és a főiskolás Hámori Gabriella előadásában kerül publikum elé. A fővárosi József Attila Színház eszmeileg és szakmailag is azt a fajta szórakoztató színházat kívárja éltetni, amelyet az angyalföldi teátrum képvisel a budapesti színházak sorában. Ennek jegyében a nagyszínpadon négy új vígjáték-bemutatót tart a társulat. Az első prentier a Fejes Endre tollából született Vonó Ignác című darab lesz, és Nádasdy Ádám új fordításában a Makrancos hölgy. A jövő év márciusától egy angol bohózatot játszanak, amelynek címe: Nincs hely a szerelemnek. Majd előadják a 3:1 a szerelem javára című zenés vígjátékot. Az új bemutatók között ismét műsorra tűzi a teátrum a Pál utcai fiúk című produkciót, új szereposztással. A tervek szerint a Fanny girl című népszerű musicalt a Pécsi Nemzeti Színház társulatával közösen szeretnék színre vinni. Ugyancsak az évadot gazdagíthatja a Zilahy Lajos Halálos tavasz című regénye alapján készülő Görgey Gábor-dráma A színház kamarájában, a Gál Erzsi Stúdióban is tartanak bemutatót Moliére Dandin György című drámájából. A premiereket megelőző szeptember 21-én, a magyar dráma ünnepén immár hagyományosan megrendezik a József Attila Színházban a drámaíró versenyt. Ezúttal három, határon túli - erdélyi, kárpátaljai és vajdasági - tehetséges fiatal hót hívtak a megmérettetésre. Plusz egy Bartók Hangtár ■ Kálmán Lapunk nemrég adott hírt a Hungaroton legendás, első hangzó Bartók-összkiadásának újbóli, CD-re felvett sorozatáról. A vállalkozás meglepetése egy világpremierként megjelenő, plusz egy korongnyi anyag, amely Bartók Béla 1897 és 1916 között komponált műveiből válogat. A zeneszerző zsengéit és ritkán hallható műveit ezen az első hangzófelvételen is kiváló előadóművészeink tolmácsolják: MéLáth Andrea (szoprán), Virág Emese és Kassai István (zongora), Kállay Gábor (blockflőte), valamint a Honvéd Együttes férfikara (vezényli Tóth András). A negyvenegy percnyi, felfedezésszámba menő hangfelvétel önállóan is és az összkiadás 29. albumaként is megjelenik. Az új korongon szerepel a Kossuth szimfóniái költemény zárórészéből komponált Gyászinduló. Harsány Kálmán Est című versére két vokális művet is írt, a dalváltozat után elkészült egy kórusműpályázatra szánt nyolcszólamú férfikarra írt darab. Az énekhangra írt kompozíciók között érdekes színfolt a Négy dal (1902). A Pósa Lajos verseire zeneakadémista korában költött népies műdalok ciklusa egyike az első nyomtatásban megjelent opusoknak. Bartók, miután felismeri a népies műdalok és az igazi folklór közti különbséget, 1905-ben megkezdi népzenegyűjtő munkáját, és ezzel egy időben a népdalok feldolgozása felé fordul. Némelyik kedvencéből több variációt is készített, ilyen a Gyergyóból, három Csík megyei népdal furulyára és zongorára, amelyre első erdélyi gyűjtőútján bukkant rá s amelynek zongoraváltozata az ismertebb, bár a „tilinkós” az eredeti variáns. A korongon szlovákul megszólaló Négy szlovák népdal dallamai igen kedvesek voltak a zeneszerző számára, némelyikük előbukkan a Gyermekeknek zongorafüzetben is. A Bartók életműve iránt érdeklődők bizonyára nagy örömmel fogatják, hogy az albumon felcsendül a szerző első népdalfeldolgozása, a Székely népdal (Piros alma). Eredetiét 1904 nyarán hallotta Gerlice-pusztán, ahol először találkozott valódi parasztdalokkal, és ez az élmény - tudjuk - egész életére meghatározó jelentőségű volt (Hungaroton Classic).