Magyar Nemzet, 2000. augusztus (63. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-24 / 198. szám

14 Magyar Nemzet D. A. Kilencedszer rendezik meg a hét végén a nemzetközi Kolibri­fesztivált, amelynek rangját mi sem jelzi jobban, mint hogy az UNIMA, a bábjátékosok nem­zetközi egyesülete, valamint az ASSITEJ, a gyermekszínházak nemzetközi szövetsége fővéd­nökséget vállalt a rendezvény­­sorozat fölött. A Jókai téren idén már két szabadtéri színpa­don (eső esetén a fedett szín­házteremben) folynak az elő­adások. Mint eddig, most is - augusz­tus 25-27. között - a bábművé­szet mellett találkozhatunk élő színházi produkciókkal, koncertekkel, s ott lesz az el­maradhatatlan bábszínész, Ke­mény Henrik is. Novák János, a Kolibri Színház igazgatója szerint ugyanis éppen Kemény Henriknek a társulathoz szer­ződése alapozta meg kilenc esztendővel ezelőtt a­­feszti­vált. A kiváló művész mellett fel­lépnek a nagy vidéki együtte­sek, a győri Vaskakas, a debre­ceni Vojtina, a pécsi Bóbita, a kecskeméti Ciróka bábszínhá­zak. Határon túlról, Marosvá­sárhelyről utazik hozzánk a ki­váló Ariél bábegyüttes. Mellet­tük vendégül látják a Bécsből érkező Trittbei­et. Egyetlen színész, Henri Brossman elő­adásában ismerhetjük meg az osztrák Vitéz László, Kasper furfangjait. Az Olasz Intézet igazgatója, Giorgio Pressbur­­ger segítségével pedig hazánk­ba érkezik a trevisói Gruppo Alcuni-Teatro Sant’ Anna tár­sulata. Régi fellépőnek számít az ötvenhatban Franciaország­ba távozott Michel Indali, aki híres Rinaldi Cirkuszával szó­rakoztatja a nagyérdeműt. Természetesen a vendéglá­tók is szolgálnak meglepetéssel ősbemutatók formájában. A Rege a csodaszarvasról című Arany János-művet állítja szín­padra Novák János.­­ A gyö­nyörű verssorokat Szabó Gyula tolmácsolja. Zenei aláfestést Liszt romantikus zenekari da­rabjaiból válogattunk, megha­tározó vizuális térről Orosz Klaudia gondoskodott” - így a rendező direktor. A Kolibri mű­vészei a felnőttekről sem feled­keztek meg, számukra Novák János és Horváth Péter Váljunk el! című zenés darabja szolgál­hat tanulságokkal. Esténként - a tavalyihoz ha­sonlóan - a fesztiválklubban szakmai beszélgetéseken ke­resnek választ a bábművészet gondjaira az alkotók, a kritiku­sok és az érdeklődők. A záró estén Kováts Kriszta és a Kolinda együttes ad ízelítőt a színművésznő legújabb albu­mából. Gólyalábasok, csepűrágók a Jókai téren Bábosok az Óperencián túlról Bábozni nemzetközi színvonalon tudunk Fotó: Somoskövy Béla Kultúra 20110. augusztus 24., csütörtök Bérgyilkolni csuda jó SZÉLESVÁSZON ■ Takács István A montreali fogorvos, Nicola Oz Oseransky (Matthew Perry), ahogy nálunk mondanánk: csu­pa ideg. Elviselhetetlenül nyivá­­koló, lépten-nyomon félrelépő, minden pénzt elköltő felesége, Sophie (Rosanna Arquette) és égetni való anyósa szívesen el­tennék láb alól szegény „Őzt”. Kapóra jön, hogy a szomszédba költözik Jimmy Tulipán Tudewski, a chicagói volt bér­gyilkos (Bruce Willis), aki a sitt­ről jött, s most ki akarja vonni magát a forgalomból. Legalább­is egy időre, mert elszámolni va­lója van a (mellesleg magyar!) maffiózóval, Yanni Gogolákkal (Kevin Pollack), aki meg őt akarja kinyírni. A fogorvosfele­ség megkéri Tulipánt arra a szomszédi szívességre, hogy puffantsa le férjét. A történet azonban bonyolódik, hiszen Jill, Oz feltűnően csinos, maffiara­jongó aszszisztensnője (Aman­da Peet), szívesen benne volna bárki lepuffantásában. Frankie Figs, az óriás termetű segédbér­gyilkos (Michael Clarke Dun­­can) Tulipán haverja, de Yanni bandájához tartozik. Neki is van elintéznivalója Yannival, aki fogva tartja Cynthia Tudenskit (Natasha Henstridge), Tulipán feleségét. Az, amikor megismeri Cynthiát, azonnal beleszeret. A vonzalom kölcsönös lesz, s ettől nem csökkennek a bonyodal­mak, sőt. Viszont Tulipán és Jill is egymásra talál. Mi marad a vé­gére? Aki figyelt, ki tudja találni. Vagy nem. . A Bérgyilkos a szomszédom ugyanis, miközben ide-oda csű­­ri-csavarja a sztorit, s meglep váratlan fordulatokkal, a végé­re is tartogat meglepetést. Mitchel Kapner, a forgató­­könyv írója, és Jonathan Lynn rendező végre olyan krimiko­médiát hozott össze, amelyben sorozatban vannak ugyan a lö­völdözések, és hullanak a hul­lák is szép számmal, de az egésznek mégis van valami jó­pofa, szinte derűs humora. Ki­forgatják az untig ismert krimisablonokat. Gúnyolódnak a szériában gyártott, karakter nélküli figurákon. Rájátszanak a számtalan filmből ismert for­dulatokra, de mégsem paródiát csinálnak. Már csak azért sem, mert valamennyi figura kitűnő­en megrajzolt. Egyéniségeket látunk, akiknek megkülönböz­tethető arculatuk van. Ez talán nem is annyira meglepő, ha a színészek névsorát nézzük. Bruce Willisben persze a Drá­gán add az életed-sorozat he­kushőseként is kellő adag va­gány humor volt már, de ez a Tulipán itt most más. Ez úgy kapja elő a pisztolyát, úgy lő le szemrebbenés nélkül akárkit, hogy látszik: élvezi, amit csinál. Bérgyilkolni csudaja - ez su­gárzik a figurából, illetve Willis játékából. Egy bérgyakolásra szakosodott jó humorú, beleva­ló fickó ez, a becenevét a karjá­ra tetovált tulipánról kapott Jimmy Tudewski. És rátalál a hozzá méltó társra is. Jill épp­úgy élvezi a lövöldözéseket (és tehetségesen lő is), a balhékat, a ravasz cseleket, mint Tulipán, és éppúgy van akasztófahumo­ra is. Erre születtem! - az ő alakjából meg ez sugárzik. (Amanda Peet játéka a film egyik meglepetése). Ha a Bérgyilkos a szomszé­dom elődjét keresnénk, a tava­lyi Csak egy kis pánikot említ­hetnénk. És (van-e, aki még em­lékszik rá?) a messzi távolból föltűnik a Betörő az albérlőm, ez a bűbájos angol krimikomé­dia, Alec Guinnessel, Peter Sellerssel. Annak a fekete hu­mora volt olyan szellemes, szó­rakoztató, s mégis egy kicsit hátborzongató, mint a Bérgyá­­kos a szomszédomé. Tulipán (Bruce Willis) célra tart Fotó: Best Hollywood Elektra Gorsiumban Zs. M. A Székesfehérvártól mind­össze néhány kilométernyire fekvő Tác területén élte pezs­gő mindennapjait Gorsium, a Római Birodalom alsó-pannó­­niai városa. A földet 1958 óta faggatja Fitz Jenő régész, aki munkatársaival páratlan gaz­dagságú leletanyagra bukkant itt. A római romokat évek óta élettel töltik meg a rendezvé­nyek, így most augusztus 26-án a Lud Romani - Gorsiumi nyári játékokon Szophoklész Elektráját adják elő az ásatá­sok során feltárt görög-római jellegű színházban. Az ezer­kétszáz főt befogadó színház­ban a Devecseri Gábor fordí­totta Elektra címszerepét Farkasinszky Edit alakítja, Orestes Hegedűs Miklós lesz. Krytamnestrát Pécsi Ildikó, a nevelőt Cs. Németh Lajos, Aigisthost Horváth József, Krysothemist pedig Bakonyi Csilla játssza. A darabot Pé­csi Ildikó állította színpadra, zenéjét Szüts István szerez­te. Az augusztus 26-i előadást szeptember 3-án követi a má­sodik, a jegyeket a Fejér me­gyei Tourinformtól rendelhe­tik meg az ókori színház és hangulat kedvelői. Premiernézőben Visszavonhatatlanul vége felé közeledik a kánikulától terhes nyár. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy több színtársu­lat e héten tartotta meg évadnyitó társulati ülését. Kezdődik hát a munka, s a színházszeretők minden bizonnyal érdeklőd­ve várják, milyen meglepetésekben részelteti őket kedvenc teátrumuk. Tallózzunk hát a gazdag kínálatból! Ditzendy-MTI A Budapesti Kamaraszínház a Ti­voliban Miller klasszikusát, Az ügynök halálát mutatja be a kivá­ló filmrendező, az utóbbi idők­ben producerként működő Sán­dor Pál rendezésében. Főbb sze­repekben: Kern András, Bodnár Erika, Kamarás Iván, Alföldi Róbert és Szilágyi Tibor. Szikom János Eric-Emmanuel Schmitt Frederic című művét vi­szi színre, többek között Cser­halmi György, Vári Éva, Újvári Zoltán játékával. Az Ericsson Stúdióban Spiró György Szap­panoperájának premierét a pé­csi Harmadik Színház igazgatója, Vincze János irányításával állít­ják színpadra Andai Györgyi, Kránitz Lajos és Németh Kris­tóf főszereplésével. Mindenkép­pen különleges csemegének ígérkezik a Bódy Gábor utolsó forgatókönyvéből, Valerij Brju­­szov Tüzes angyal című adaptá­ciójából készülő előadás, amely­nek rendezője a friss diplomás Kottár Gábor lesz. Enquist Ének Phédráért című darabját annak idején Csiszár Imre vitte színre nagy sikerrel, Tímár Évával a főszerepben. Az idei felújítás rendezője Ács János, Phédrát Udvaros Dorottya személyesíti meg. A Kamaraszínház Shure Stúdiójában a filmrendező Pacs­­kovszky József a Krumplirózsa méltán elhíresült hollywoodi film eredetijéül szolgáló Frankie és Johnny című Terence McNally-darabot állítja közönség elé, Bocsa Ildikó és Pindroch Csaba főszereplésével, Róbert Cohen Fejedelemjével nyitja meg kapuit a Madách Szín­ház. A produkciót Márton And­rás, a Pécsi Nemzeti Színház tag­ja jegyzi rendezőként. A főbb szerepekben Tinkán Pétert, Vas­­vári Csabát, Timkó Esztert, Horesnyi Lászlót láthatjuk. A Madách Kamarában végre kö­zönség elé kerül a tavaly Avar István betegsége miatt elmaradt Mennyből az angyal című D. R. Wade-színmű. Schlanger András Békés Italával, Magyar Attilá­val, Pásztor Erzsivel és termé­szetesen Avar Istvánnal vitte színre a darabot. Boszorkányos esték elnevezéssel a teátrum Tolnay-szalonjába várják az ér­deklődőket egy könnyed hangu­latú zenés produkcióval. A Radnóti Színház Shakes­peare Athéni Timonjával kezdi évadját. Nem szokványos elő­adásban lesz részünk, hiszen a rendezői székben Zsótér Sán­dor ül, a produkció címszerepét Cserhalmi György alakítja. Var­ró Dániel új fordításában kerül színpadra Harold Pintér Szüle­tésnap című drámája Gothár Péter irányításával. A játszók közt megtalálhatjuk Miklóssy György, Csomós Mari, Tóth Jó­zsef, Gubás Gabi, Bálint And­rás, Szervét Tibor nevét. A hajdanán botránykőnek szá­mító Jarry-művet, az Übü királyt állítja színre az Új Színházban az együttes új művészeti vezetője, Kiss Csaba - Bánsági Ildikó és Gáspár Sándor főszereplésével. A stúdióban Halász Péter saját, Hogy is van ez... című, improvizá­ciók alapján készített alkotását eleveníti meg Takáts Katalin,­­Hirtling István, Egri Márta, Kecskés Karina és Kari Györ­gyi. Ismét Büchner-bemutatóra kerül sor a Paulay Ede utcai stú­dióban: Ács János a Woyzeck után idén a Leonce és Lénát ren­dezi. Főbb szerepekben Helyey László, Almási Sándor, Ráczke­­vei Anna, Vass György. A Vígszínház, hagyományai­hoz híven, klasszikusnak számí­tó viágirodalmi alkotásokkal várja közönségét. Újdonság, hogy zömében fiatal, pályakezdő rendezők álmodják színpadra e műveket. Shakespeare Lóvá tett lovagokját a Kaposvárról és az alternatív színjátszásból ismert Keszég László, Moliére képzelt betegét Rusznyák Gábor rende­zi. A Pesti Színházban Örkény Tóték című groteszkje a tavaly debütált Réthly Attila elképzelé­sei szerint Gyuriska János, Blaskó Péter, Börcsök Enikő és a főiskolás Hámori Gabriella elő­adásában kerül publikum elé. A fővárosi József Attila Szín­ház eszmeileg és szakmailag is azt a fajta szórakoztató színházat kívárja éltetni, amelyet az an­gyalföldi teátrum képvisel a bu­dapesti színházak sorában. En­nek jegyében a nagyszínpadon négy új vígjáték-bemutatót tart a társulat. Az első prentier a Fejes Endre tollából született Vonó Ig­nác című darab lesz, és Nádasdy Ádám új fordításában a Makran­cos hölgy. A jövő év márciusától egy angol bohózatot játszanak, amelynek címe: Nincs hely a sze­relemnek. Majd előadják a 3:1 a szerelem javára című zenés vígjá­tékot. Az új bemutatók között is­mét műsorra tűzi a teátrum a Pál utcai fiúk című produkciót, új szereposztással. A tervek szerint a Fanny girl című népszerű musi­calt a Pécsi Nemzeti Színház tár­sulatával közösen szeretnék szín­re vinni. Ugyancsak az évadot gazdagíthatja a Zilahy Lajos Ha­lálos tavasz című regénye alapján készülő Görgey Gábor-dráma A színház kamarájában, a Gál Erzsi Stúdióban is tartanak bemutatót­­ Moliére Dandin György című drámájából. A premiereket meg­előző szeptember 21-én, a ma­gyar dráma ünnepén immár ha­gyományosan megrendezik a Jó­zsef Attila Színházban a drámaíró versenyt. Ezúttal három, határon túli - erdélyi, kárpátaljai és vajda­sági - tehetséges fiatal hót hívtak a megmérettetésre. Plusz egy Bartók Hangtár ■ Kálmán Lapunk nemrég adott hírt a Hun­garoton legendás, első hangzó Bartók-összkiadásának újbóli, CD-re felvett sorozatáról. A vál­lalkozás meglepetése egy világ­­premierként megjelenő, plusz egy korongnyi anyag, amely Bar­tók Béla 1897 és 1916 között komponált műveiből válogat. A zeneszerző zsengéit és ritkán hallható műveit ezen az első hangzófelvételen is kiváló elő­adóművészeink tolmácsolják: MéLáth Andrea (szoprán), Virág Emese és Kassai István (zongo­ra), Kállay Gábor (blockflőte), valamint a Honvéd Együttes férfi­kara (vezényli Tóth András). A negyvenegy percnyi, felfedezés­számba menő hangfelvétel önál­lóan is és az összkiadás 29. albu­maként is megjelenik. Az új korongon szerepel a Kossuth szimfóniái költemény zárórészéből komponált Gyász­induló. Harsány­ Kálmán Est cí­mű versére két vokális művet is írt, a dalváltozat után elkészült egy kórusműpályázatra szánt nyolcszólamú férfikarra írt darab. Az énekhangra írt kompo­zíciók között érdekes színfolt a Négy dal (1902). A Pósa Lajos verseire zeneakadémista korá­ban költött népies műdalok cik­lusa egyike az első nyomtatásban megjelent opusoknak. Bartók, miután felismeri a né­pies műdalok és az igazi folklór közti különbséget, 1905-ben meg­kezdi népzenegyűjtő munkáját, és ezzel egy időben a népdalok feldolgozása felé fordul. Néme­lyik kedvencéből több variációt is készített, ilyen a Gyergyóból, három Csík megyei népdal furu­lyára és zongorára, amelyre első erdélyi gyűjtőútján bukkant rá s amelynek zongoraváltozata az is­mertebb, bár a „tilinkós” az ere­deti variáns. A korongon szlová­kul megszólaló Négy szlovák népdal dallamai igen kedvesek voltak a zeneszerző számára, né­melyikük előbukkan a Gyerme­keknek zongorafüzetben is. A Bartók életműve iránt érdeklő­dők bizonyára nagy örömmel fo­gatják, hogy az albumon felcsen­dül a szerző első népdalfeldolgo­zása, a Székely népdal (Piros al­ma). Eredetiét 1904 nyarán hal­lotta Gerlice-pusztán, ahol elő­ször találkozott valódi paraszt­dalokkal, és ez az élmény - tud­juk - egész életére meghatározó jelentőségű volt (Hungaroton Classic).

Next