Magyar Nemzet, 2000. október (63. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-02 / 231. szám
Magyar Nemzet • Gazdaság Rovatvezető: Schubauer Ferenc2000. október 2., hétfőn Politikai kérdés az olajár? Árfolyam- és OPEC-csúcs után • Késleltetett beavatkozás Tóth Botond_________________ Mióta az OPEC tavaly áprilisban 23 millió hordó/napra csökkentette a kitermelési kvótáját (a nemzetközi exportkorlátozás alá eső Irakot nem számítva), a piacok fokozatosan váltak egyre pesszimistábbá, és jelenleg a közeljövőben nem várnak nagyobb mértékű áresést. Az év elején Londonban a decemberi szállítású Brent kőolaj ára még húsz dollár alatt volt, most viszont harminc dollár körül van, ami viszont azt is jelzi, hogy a távolabbi határidők árainak segítségével nehezen jósolhatók meg az árak. Ezt figyelembe véve az elemzők mindössze jelzésértékűnek veszik, hogy a távoli határidőkkel üzletelők nem látnak sok esélyt középtávon a húsz dollár közeli olajárra: a 2001. decemberi szállítású Brent ára is több mint 26 dollár hordónként a londoni tőzsdén. Az USA döntése a stratégiai tartalékok megcsapolásáról és a szaúdi ígéretek a termelésnövelésről mindenesetre segítettek az árakat leszorítani a 36 dolláros csúcsról. Az OPEC nyolcszázezer hordós termelésnövelése tegnaptól érvényes, ami után az új hivatalos kitermelési kvóta 26,2 millió hordó naponként, ugyanakkor Mexikó is jelezte, hogy akár kétszázezer hordóval is növelheti napi kitermelését. Az egyedüli OPEC-tag, amelyik még képes jelentősen növelni a termelését, Szaúd-Arábia. Igaz, az ország már most is az új kvóta fölött termel, a további növelés ígérete pedig Irak éles kritikáját váltotta ki. A termelés növelésére irányuló amerikai sürgetést hatástalanná teheti, hogy Szaúd-Arábia nem ért egyet az Egyesült Államokkal Jeruzsálem státusa kérdésében, amely megakasztotta az izraeli-palesztin tárgyalásokat - különösen a szentföldi véres események után. Az olaj magas ára Európa-szerte belpolitikai feszültséget okozott. Nagy-Britanniában a kormány és az olajcégek szorosabb együttműködésre kényszerülnek, hogy biztosítsák az üzemanyag-szállítmányokat a tiltakozó fuvarosok ellenében. Az OPEC ugyanakkor az európai üzemanyagárak adótartalmának csökkentésére buzdítja a kormányokat, amelyek elvetik az ötletet. Andrew Oswald, a brit Warwick Egyetem tanára - aki azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy szoros statisztikai összefüggést talált az utóbbi három évtized olajárfolyamai és munkanélküliségi adatai között - legutóbbi tanulmányában az adók csökkentése ellen érvel. Véleménye szerint az adócsökkentésből az OPEC azt a következtetést vonná le, hogy az áremelkedések hatását a nyugati kormányok saját költségükre ellensúlyozzák. Ezután pedig az OPEC jó ideig büntetlenül szűkíthetné a keresletet. Ugyanakkor az üzemanyag-fogyasztáson alig látszik meg az áremelkedés, ezért a kivetett adók sem okoznak torzulást a gazdaságban, míg az adókulcs hirtelen megváltoztatása növelné a bizonytalanságot - fejti ki Oswald professzor. Washington politikájára is nagy hatással van az „olajhelyzet”. Szakértők kiemelik a hetvenes évek és a mai helyzet közötti hasonlóságok közül, hogy a Fed - csakúgy, mint 1979-ben - az infláció növekedésére hivatkozva jelentősebb kamatemelésre szánhatja el magát, ezúttal is - mint húsz évvel ezelőtt - röviddel az elnökválasztás előtt. Egy ilyen lépés az azt követő gazdasági lassulás miatt elemzők szerint a demokrata jelölt, Al Gore választási esélyeit rontaná, míg a kamatemelés elhalasztása jót tenne a demokratáknak. A Fed képviselői ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy nyitr piaci döntéseik során nem veszik figyelembe a választásokat. Mint azt a központi bank New York-i részlegének elnöke, William McDonough a mexikói El Mercurio napilapnak mondta: „Gyakran emlegetik, hogy következő ülésünkön semmit sem tehetünk, mert választások vannak. Ez hazugság.” A tőkepiacok, úgy tűnik, másképp gondolják: a Bloomberg által megkérdezett jelentősebb értékpapír-kereskedők a Fed nyitr piaci bizottságának keddi ülésétől egyáltalán nem várnak kamatemelést, viszont három elemző azt már lehetségesnek tartja, hogy a választások utáni első ülésen ilyen döntés születik. A Fed San Franciscó-i részlegének elnöke is úgy nyilatkozott pénteken Frankfurtban, hogy a kamatemeléssel kapcsolatban „inkább némileg késleltetett beavatkozásra van szükség, minthogy a figyelmeztetés nélküli szűkítés kockázatát vállajuk”. Az olajár negatív hatása tehát - legalábbis a kamatokon keresztül - egyelőre nem gyűrűzik át a tőkepiacokra. Megszületett a politikai döntés a napi kitermelési kvóták emeléséről FOTÓ: EPA/AFP—ADALBERTO ROQUE Eurószkepticizmus A dánok ismét nemmel szavaztak Dánia ismét bizonyságot tett eurószkepsziséről. A szót immár nem az eredeti értelmében, vagyis az integráció ütemét, illetve irányát kétségbevonó elvként, hanem az EU valamennyi tagállamában bevezetendő közös valuta időszerűsége megkérdőjelezéseként kell értelmeznünk. Amikor szeptember 28-án a büszke vikingek népszavazáson utasították vissza az euró, a közös valuta bevezetését országukban, egyúttal egy föderális Európa modelljét kérdőjelezték meg. Csakúgy, mint hét évvel korábban a maastrichti szerződés esetében, a dán „eurószkepszis” túlmutat az ország határain, és új kihívások elé állítja az uniót. M Harmati Gergely_______________ Az állampolgárok 53,1%-a a dán korona megtartása mellett voksolt, míg 46,9%-a gondolta úgy, hogy Dánia feltétlenül legyen részese a valutauniónak. A szavazás értékelésekor a dán miniszterelnök, Poul Nyrup Rasmussen nem leplezte csalódottságát. Mivel jelentős kampányt folytatott az „igen” szavazatokért, számára a népszavazás eredménye veszteségként könyvelhető el Míg a szélsőjobboldali Dán Nép Pártja győzelemként értékelte az eredményt, a jobboldali konzervatív párt egyik vezéralakja, Poul Schuster, korábbi miniszterelnök óva intette népét a túl nagy önbizalomtól. Schuster megítélése szerint a döntés közvetlen következményei lesznek, hogy ezután arányosan csökkennek a Dániába irányuló befektetések, jelentős spekulatív nyomás nehezedik majd a dán koronára, és a dán nemzeti banknak meg kell emelnie a kamatlábakat ahhoz, hogy rövid távon kivédje a spekulációból eredő esetleges támadásokat, illetve képes legyen az euróhoz kötött dán korona paritását megőrizni. Úgy látszik, Schusternek igaza volt, mert a korona kamatlábát a szavazás eredményének kihirdetése után ötven bázisponttal emelték 5,6%-ra. A nemmel szavazók között jelentős arányt képviseltek azok, akik úgy gondolták, hogy egy újabb „gyarmatosításhoz” vezetne, ha a dánok pénzügypolitikáját nem Koppenhágában, hanem Frankfurtban (ugyanis itt van az Európai Központi Bank székháza) határozzák majd meg. Sokáig volt a dán korona a német márkához kötve ahhoz, hogy a lakosság nagyobb része úgy érezze, a koronát nem szabad feladnia. Semleges szemmel nehezen érthető ez az álláspont, hiszen az európai valutakosárban éppen a német márka a legmeghatározóbb szereplő, és ez a függőség viszony idővel egyre jelentősebbé válik a dán korona euróhoz kötöttségével. Az Európai Bizottság elnöke, Romano Prodi azzal nyugtatta meg a kedélyeket, hogy a dán népszavazás nem lesz közvetlen hatással az euróra. Mindenesetre az euró nyár elutasítása rosszkor jött. Az igazi gond azonban nem a dánok negatív voksa, tudják ezt jól Brüsszelben, hanem inkább az, hogy ez volt az első népszavazás a közös valuta bevezetéséről az unió tagállamaiban. Várhatóan Nagy-Britanniában és a szomszédos Svédországban is felmérik majd a nép akaratát, de kérdés, mi lesz ezeknek a szavazásoknak az eredménye. A demokrácia játékszabályait figyelembe kell venni, még akkor is, amikor azok következetes betartása a közös akarat alapján létrejött Európai Unió fejlődésének lassításához vezet. A NÉMETEK IS ELUTASÍTANÁK AZ EURÓT. A németek többsége, ha most kellene voksolni róla, leszavazná a márka lecserélését euróra - derült ki egy hét végén kiadott felmérésből. Eszerint 55 százalék szavazna az euró ellen. Egy másik felmérés szerint három németből csak egynek van teljes bizalma az euró iránt. Németországban nem volt népszavazás az euró 1999. január 1-jei bevezetésével kapcsolatban, de kis tetszésnek örvend a németek körében az az elképzelés, hogy márkájuk helyett az euró legyen a fizetőeszköz. Ugyanakkor a pártok mindegyike támogatja a tervet, hogy 15 hónap múlva az euró legyen a fizetőeszköz Németországban is. Az ellenérzések zöme abból fakad, hogy majd át kell kalkulálni az árakat, miközben az ország megszokta, hogy ezeket márkában számolja. Nő az alternatív energiaforrások szerepe Mikor váltják fel az alternatív energiaforrások a kőolajat? Ez a kérdés egyre élesebben vetődik fel akkor, amikor a fekete arany ára történelmi magasságokba szökött. A jövő mindenképpen az egyre drágább szénhidrogének felváltása, tisztább és olcsóbb energiaforrások kutatása. Már ma is vannak azonban megvalósult lehetőségek. Németországban már léteznek elektromos autók, Ausztriában használnak biodízelt, és vannak napenergiával és fahulladékkal működő falufűtő rendszerek. Bohoczky Ferenc, a Gazdasági Minisztérium energetikai főosztályának szakfőtanácsosa felhívta a figyelmet arra, hogy a világ energiafelhasználásának nyolcvan százalékát az emberiség húsz százaléka használja, és a fejlődés következtében egyre többen, egyre nagyobb mennyiségben fogyasztanak energiát. H Skkarski Fruzsina______________ N incs olajválság - mondja a szakértő. Csak arról van szó, hogy drága a kőolaj ára, így az abból készült benzin és a gázolaj. Ezek a termékek azonban egyre inkább helyettesíthetőek lesznek, ráadásul már ma is léteznek olyan adalékok, amelyek segítségével a kőolajszármazékokból kevesebb energiahordozóra van szükség, felhasználásukkal kevésbé szennyezik a környezetet. Franciaországban és Csehországban a benzinbe bioetanolt kevernek. Németországban és Ausztriában a gázolaj helyettesítésére használnak biodízelt, ezek azonban nem olyan mennyiségek, amelyek képesek lennének helyettesíteni krízishelyzetben a fosszilis energiahordozókat. A biodízelről szólva Bohoczky Ferenc elmondta: vannak úgynevezett energetikai növények, ebbe beletartoznak a fás szárú, többéves ültetésű növények, különböző nagy szárazanyag-hozamú fűfélék és a nádak. Ezekből szilárd biomassza készül, amivel kazánokat is lehet fűteni. A másik irányzat követői olyan olajmagvakat termelnek, amelyek kisajtolásával hasznosítható olajhoz lehet jutni. A harmadik lehetőség pedig az, hogy olyan növényeket termelnek, amelyeket speciális technológiával, bioalkohollá lehet átalakítani. Ez jóval drágább, mint a gázolaj, hiszen ma Magyarországon egy tonna repce 50 ezer forint körül van, így egy kilogramm natúr repceolaj hozzávetőleg 150 forint. Ezután kell majd megépíteni a metilészterező üzemeket, és így készíthető a motorokban használható hajtóanyag. Ahhoz, hogy a bioolaj használata elterjedjen, a motorgyártók teljes garanciavállalása szükséges. Ez a rendszer csak akkor működik majd gördülékenyen, ha megkezdik a biodízellel is használható motorok gyártását. Az elektromos autónak akkor van jövője a szakértő szerint, ha például napelemeket raknak fel az autópályák védőfalára. Az így begyűjtött elektromosságot elvezetik a legközelebbi parkolóig, ahol kapcsolódási lehetőségeket teremtenek, amelyekről egy gyorstöltő segítségével az autós feltöltheti a motort helyettesítő akkumulátorait. Egy ehhez hasonló rendszert már meg is valósítottak Kölnben. Annak érdekében azonban, hogy ez minél szélesebb körben elterjedjen, először az ellátórendszert kell kiépíteni. Kérdésünkre, mely szerint lehetséges-e, hogy az olajjal szemben megerősödnek az alternatív energiaforrások, Bohoczky Ferenc azt válaszolta: a világnak fel kell készülnie arra, hogy csökken a meglévő fosszilis energiahordozók mennyisége, így a kutatásoknak azzal kell foglalkoznia, hogy milyen formában lehet pótolni a hagyományos energiahordozókat. Ugyanis ahogy megy fel a kőolaj ára, amit természetesen a világpiacon követ a földgáz ára is, olyan mértékben lesz egyre gazdaságosabb a megújuló energiaforrások használata. Megújuló energiaforrásoknak azokat a természeti jelenségeket nevezzük, amelyeknek felhasználás következtében nem csökken a mennyiségük, vagy azokról a területekről ugyanannyi energiahordozót le lehet venni az elkövetkezendő időkben is. Ilyen a napenergia, szélenergia, geotermikus energia, hulladék biomassza, valamint az energetikai növénytermesztés. Ezek a megújuló energiaforrások, úgymond laza energiaforrások, ami annyit jelent, hogy egységnyi mennyiségnek kisebb az energiatartalma, mint a fosszilis tüzelőanyagoké. Ennek következtében ugyanolyan teljesítményhez sokkal nagyobb betakarító-, átalakító-, felhasználóberendezés szükséges, tehát hiába ingyenes vagy kevesebb költséggel járó az energiahordozó, a hozzá tartozó berendezések sokasága miatt a beruházás jóval költségesebb. A szakértő szerint meg kell figyelni az európai trendeket, hiszen az Európai Unión belül vannak olyan országok, ahol a primer energiafelhasználás 25 százalékát immár a megújuló energiaforrások fedezik. Egyes államokban ez az arány az összes felhasználás alig 0,7-1 százaléka. Ezen a területen a legjobban Ausztria és Svédország áll. Az európai átlag 6 százalék körüli, Magyarországnak a megújuló energia felhasználása az EU átlag alatti 3,6 százalék. Ausztria nagyon kedvező helyzetben van - magyarázta Bohoczky -, hiszen a vízerőművek következtében a villamos energia jelentős részét így állítják elő, valamint Európa egyik erdőben leggazdagabb országa, ezért sok a fafeldolgozóüzem, és a fahulladékot felhasználják részben helyi fűtőberendezésekben, részben pedig úgynevezett falufűtő mű-rendszerekben. A rendszer kiépítése drágább, mint a hagyományos. De azáltal, hogy nem használnak fosszilis tüzelőanyagot - hanem mindenki a saját fahulladékát adja be a fűtőrendszer működtetéséhez -, a tüzelőanyag annyiba kerül, amennyi a fűtőrendszer előtti tárolás, illetve aprítás kerül. Tehát a beruházás nagyon drága, de a működtetés majdnem ingyen van.