Magyar Nemzet, 2000. október (63. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-02 / 231. szám
4Magyar Nemzet • Belföld 2000. október 2., hétfő Rovatvezető: Szerető Szabolcs wmmimmmmmmmmmmmmmmm Tízéves az új magyar önkormányzati rendszer Önállóan és demokratikusan intézhetik a helyi közügyeket ■ Nemzeti konszenzus kell a rendszer finomításához A magyarországi rendszerváltoztatási folyamat egyik alappilléreként 1990 őszén jött létre a helyi önkormányzati rendszer. A kommunizmus bukása utáni első szabadon választott Országgyűlés döntő többsége által elfogadott önkormányzati törvénycsomag alapján megtartott választásokkal véget ért a szovjet típusú tanácsrendszer. A települések élén álló polgármesterek, a helyi képviselők és az önkormányzati érdekképviseletek zöme szerint az elmúlt tíz év tapasztalatait hasznosítva, nemzeti konszenzus kell a rendszer finomításához és az EU-csatlakozáshoz elkerülhetetlen közigazgatási reformhoz is. Az Országgyűlés 2000 júniusában, a helyi önkormányzati rendszer létrejöttének tizedik évfordulója tiszteletére szeptember 30-át, az első helyhatósági választások napját a helyi önkormányzatok napjává nyilvánította. Ezzel a határozattal megerősítették az önkormányzati törvény egyik legfontosabb passzusát, amely szerint „A helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség elvét, helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.” Az önkormányzatok megalakulását ma szinte valamennyi mértékadó , politikai szereplő a demokratikus jogállam kiépülésének meghatározó eseményének tartja. Az 1990 óta - törvényben is megerősített módon - létrejött önkormányzati szövetségek nemrégiben egyöntetűen kifejezték azt a szándékukat, hogy az önkormányzatok továbbfejlődjenek, s a jövőben a lakosság érdekében még teljesében láthassák el közfeladataikat. Magyarországon jelenleg hét önkormányzati szövetség működik, közülük öten pedig - az egységes fellépés érdekében - megalakították társulásukat. Az érdekképviseletek azonban megállapodtak abban, hogy a legfontosabb kérdésekben rendszeresen egyeztetnek az Önkormányzatok Együttműködési Fórumának keretében. Települések, szövetségek Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke tíz éve Gödöllő polgármestere. Lapunknak elmondta: az önkormányzati törvény, mint a rendszerváltozás lejelentősebb jogszabálya, kiállta az idő próbáját. Az 1990-ben elkezdődött decentralizációs folyamat új energiákat szabadított fel Magyarország mintegy 3200 településén. - Az önkormányzati autonómia ma is megkérdőjelezhetetlen, ám a szükséges korrekciókat végre kell hajtani, hogy az EU-csatlakozás idejére szinkronban legyünk a tagországok által elfogadott helyi rendszerrel. A jövőben jóval nagyobb figyelmet kell fordítani a kistérségekre és a régiókra, amelyek akkor válhatnak valódi közigazgatási egységgé, ha önálló bevételeik lesznek - húzta alá Gémesi György, aki támogatja az érdekképviseletek egységesülési folyamatát. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára „sikeres vállalkozásnak” tartja az önkormányzati rendszer működtetését. Az elmúlt tíz évben különösen a kistelepülések előtt nyílt lehetőség a fejlődésre, az önszerveződésre. A helyi közügyek intézésében mindinkább előtérbe kerül a partnerség elve. A főtitkár az önkormányzati autonómiát még ma is hiányosnak tartja, mert az állam tíz évvel ezelőtt „elfelejtette” rendezni a finanszírozás kérdését, és jelenleg is az anyagi forrásokról szólnak a fő viták. Sajnálatosnak tartja, hogy főként a városokban, a tízezer lakos fölötti településeken átpolitizálódtak a helyi ügyek, ugyanakkor elismeri, hogy az állami közigazgatás és az önkormányzás közötti határvonalakat nem húzták meg kellően. Hozzátette: mindenképpen tisztázásra és módosításra szorulnak a feladat- és hatáskörök. A mindenkori kormányzatnak pedig vállalnia kellene, hogy finanszírozás nélkül nem szab újabb és újabb feladatokat az önkormányzatok számára. Láyer Józsefet, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés elnökét egy évvel ezelőtt választották meg az akkoriban alakult Magyar Önkormányzati Szövetségek Társulásának (MÖSZT) elnökévé. A Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségét, a Községi Önkormányzatok Szövetségét, a Magyar Faluszövetséget, a Megyei Jogú Városok Szövetségét és a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségét tömörítő szervezet vezetője szerint az elmúlt tíz év a helyi feladatok folyamatos bővülésének évtizede. Mindezek mellett az állami források nem vagy csak csekély mértékben bővültek, miközben a megyéknek nincsenek saját bevételeik. Bár az önkormányzati rendszer stabil, nagyon hiányzik az úgynevezett középszint, amelynek óriási feladata lesz például az EU-csatlakozási folyamatban. Ugyanakkor a közigazgatás reformját 2006 előtt valószínűleg nem lehet végrehajtani, mert a parlamenti erők között még nincs meg a szükséges egyetértés - véli az elnök. Az önkormányzatok még ma is „gyermekcipőben járnak”, s nincs vége az átalakulási folyamatnak - nyilatkozta lapunknak Nádor Rudolfod, a Községi Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Hosszúhetény - harmadik ciklusát töltő - polgármestere. Elmondta: Az 1990-es évek elejének eufóriája három-négy évig tartott, azóta az önkormányzatoknak egyre nehezebb pénzügyi feltételek között kell ellátni munkájukat. A feladatok rohamos bővülését és a finanszírozás kérdését ő is tisztázandónak tartja. Kiemelten fontosnak tartom, hogy a községek zömében nincsenek pártpolitikai csaták, és leginkább a civil szervezetek, a lakóhelyükért tenni akaró polgárok vállalnak polgármesteri vagy képviselői tisztséget - fűzte hozzá a polgármester asszony. Becze Lajos, a Magyar Faluszövetség elnöke, egyben 1990 óta Tar község polgármestere szerint a legnagyobb érték, hogy a magyar önkormányzatok fölött csak a törvények állnak, s gyakorlatilag önálló hatalmi ágként vesznek részt a magyar politikában. Javasolja, hogy az Országgyűlés pozitív diszkriminációt alkalmazzon a kistérségeknél, mert az európai uniós gyakorlatnak is ez felelne meg. 1960 óta az 500 lelkes települések száma 600-ról a duplájára, több mint 1200-ra nőtt. Sajnálatos tapasztalat, hogy a vidékfejlesztési pénzek jelentős része ma is a városokat, a kiemelt településeket gazdagítja. Bevételeinket kizárólag működésre fordíthatjuk, fejleszteni pedig csak pályázatok esetleges elnyerésével tudunk - állítja a polgármester. Lebegő megyék Kobold Tamás, Miskolc polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke kifejtette: az önkormányzati törvény óriási lehetőséget és szabadságot adott a településeknek. A helyi közösségek által választott testületek saját lakóhelyük sorsáról dönthetnek rendeletek és határozatok formájában. Szerinte a települések jogosítványai viszont csak az önkormányzati felelősséggel, a kötelezettségek és a törvényesség betartásával együtt értelmezhetők. • Nélkülözhetetlen, hogy a kormányzat hozzákezdjen az államháztartási és a közigazgatási reformhoz, illetve a decentralizáció folytatásához - fogalmazott Kobold Tamás. Magyar Levente, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségének elnöke, aki tíz éve áll Jászberény élén, lapunknak elmondta: az 1990-es önkormányzati választásokkal a demokratikus átalakulás alapjait tették le Magyarországon a rendszerváltoztató erők. Eközben azonban nem fordítottak elég figyelmet az állami-önkormányzati feladatok szétválasztására, sőt ma már az egész feladatkört újra kell osztani. Az elnök szerint a „lebegő megyék” helyzetét és a régiók tervezett szerepét mielőbb rendezni kell, ám ha a politikai pártok között nincs egyetértés, akkor komoly gondok jelentkezhetnek az önkormányzati szférában. Endre Sándor, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés elnöke, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökeként úgy véli: az önkormányzati érdekképviseletek egyre nagyobb szerepet vállalnak a kormányzati egyeztetések során, és az Országgyűlés is kikéri véleményeiket. Fontosnak nevezte, hogy a megyei önkormányzatok külön is megjelenítsék érdekeiket, ugyanis teljesen más problémákkal küszködnek, mint a települések. A területi szövetségek elkülönülése Európában is bevett gyakorlat - tette hozzá Endre Sándor. - A tízéves önkormányzatiság a demokráciánk szilárd alapja - nyilatkozta lapunknak Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere. Az ország legnagyobb önkormányzatának vezetője szerint az 1990-ben az önkormányzati charta alapján megalkotott törvény jó, tiszta és demokratikus, ám az elmúlt tíz esztendőben romlottak a feltételek. A főpolgármester emlékeztetett arra, hogy az államtól átvállalt feladatokat a központi költségvetésnek kell finanszíroznia, ám a források egyre szűkülnek. Demszky Gábor szerint a hibákat csak államháztartási reformmal lehet kijavítani, amelyben ténylegesen rögzíteni kell például a helyiadó-kivetés lehetőségeit. A főpolgármester szerint a rendszer kijavításához szükséges tudás és tapasztalat összegyűlt az elmúlt tíz évben, csupán a politikai szándék hiányzik. A fejlődés korszaka Tarlós István, Óbuda-Békásmegyer - 1990 óta háromszor is megválasztott - polgármestere az önkormányzati rendszer tízéves történetét a fejlődés korszakának tartja. Az önkormányzatok a polgári demokrácia legfőbb letéteményesei, ugyanakkor - főként Budapesten - elkerülhetetlen a közigazgatási reform. A hatásköröket és a felelősségi szinteket össze kell hangolni. A kerületi önkormányzatoknak sajnos ma még a kötelező feladatok teljes körű ellátására sincsenek meg a pénzügyi, személyi feltételei. A sokat hirdetett autonómia a fővárosban álságos, és csak arra alkalmas, hogy a közigazgatás szereplői saját felelősségüket hárítsák másokra - tette hozzá a polgármester. Szintén tíz éve áll Újpest élén Derce Tamás, aki szerint az elmúlt években azok az önkormányzatok tudtak „ötről hatra lépni”, ahol a polgármesterek és a képviselő-testületek tudatosan elkerülték a pártpolitikai vitákat. Hozzátette: tíz év alatt kiderült, hogy kik azok a vezetők, akik tényleg szeretik városaikat, településeiket. - Nagyon jó dolog az önkormányzatiság, azonban éles különbséget kell tenni az államigazgatás és a választott tisztségviselők feladatai között. A jövőben alapvető kérdés az európai kapcsolat, Budapesten pedig továbbra is szorgalmazom az úgynevezett szövetségi főváros kiépítését - húzta alá a IÁ kerület vezetője. ÖNKORMÁNYZATI TÖRVÉNYTÖRTÉNELEM A magyarországi rendszerváltoztatási folyamat egyik alappilléreként tíz évvel ezelőtt jött létre a helyi önkormányzati rendszer. A kommunizmus bukása utáni első szabadon választott - az MDF-FKGP-KDNP- koalíciós többségű - Országgyűlés 1990. augusztus 3-i ülésnapján, 99 százalékos többséggel, az ellenzék - az SZDSZ, a Fidesz és az MSZP - szavazataival fogadta el az önkormányzati törvénycsomagot. A Magyar Köztársaság alkotmányának módosított IX. fejezete, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján még az év szeptember 30-án és október 14-én megtartották az önkormányzati választások első, majd második fordulóját. A választópolgárok 40,18, illetve 28,94 százalékának részvételével lezajlott aktussal lezárult a szovjet mintájú tanácsrendszer, megszűntek a tanácselnöki és a vb-titkári posztok. Az 1994-es országgyűlési választásokon hatalomra került MSZP-s, SZDSZ-es kormánykoalíció 72 százalékos parlamenti többsége birtokában, az MDF, a KDNP, az FKGP és a Fidesz alkotta ellenzék tiltakozása ellenére - jelentősen, megváltoztatta az önkormányzati és az önkormányzati választási törvényt. A módosításban több olyan változtatás is volt, amelyet a korábbi évek tapasztalatai szakmailag indokoltak. Az 1994. december 11 -i önkormányzati választáson - 43 százalékos részvétellel - összesen 3147 településen választottak képviselőket és polgármestereket. A legutóbbi, sorrendben harmadik önkormányzati választást, a szavazásra jogosultak 45,66 százalékos részvételével, 1998. október 18-án tartották. Mádl Ferenc köztársasági elnök szerint tíz évvel ezelőtt példaértékű gyorsasággal épült ki az önkormányzati rendszer fotó: Konczgyörgy Helyi közösségek, teljes önállóság M Zsohtár_____________________________________ - Az önkormányzatiság kétségkívüli legnagyobb sikere, hogy fantasztikus energiákat szabadított fel helyben - jelentette ki Kara Pál, a Belügyminisztérium önkormányzati ügyekért felelős helyettes államtitkára. Tíz évvel ezelőtt a parlament nagyszerű döntése volt, hogy a legkisebb helyi közösségnek is megadta a helyi kormányzás jogát. A rendszert leginkább az elaprózottsága miatt illeti vád, ám ez a honi településszerkezet jellegéből fakad. A gazdaságtalan működésre hivatkozni sem helytálló, még jó, hogy nem nyereségességet várnak - nyomatékosította. A települési önkormányzatok kiugró fejlesztéseket hajtottak végre a tíz esztendő alatt. Természetesen több eredményt mutathatnának föl, ha több pénzből gazdálkodhattak volna, de a közpénzek, s a helyi források együtteséből ennyire futotta - mondja a szakember. A polgármesterek mintegy fele a harmadik ciklusát tölti a szabad választások óta. Kara Pál szerint a rendszer fogyatékossága a középszinteken mutatkozik meg, a megyék nagy vérveszteséget szenvedtek az 1990-ben elfogadott önkormányzati törvény kompromisszumos megalkotásakor. A megyei jogú városok, de különösképpen a régiók státusa nem egyértelmű, az előbbieké olykor túl erős, az utóbbiaké nem eléggé körülhatárolt, s számos tekintetben kialakulatlan. A közigazgatási hivatalok által gyakorolt állami ellenőrzési rendszer is féloldalasan működik, a hivataloknak nincsen igazán eszközük a törvényellenes működés szankcionálására. Az önkormányzati szakértő úgy véli, az ellenőrzés helyett a felügyeleti jog oldaná meg ezt az ellentmondást. A normatív támogatási szisztémát is az önkormányzatiság gyenge pontjaként szokták megjelölni, ám ez nem elsősorban önkormányzati kérdés - szögezi le Kara Pál. Ha a központi költségvetés más elvek mentén juttatná a helyhatóságokhoz az őket megillető pénzt, ez önmagában akkor sem lenne több. A GDP emelkedése hozza magával a kényelmesebb gazdálkodást, ha bekövetkezik, mutatott rá. A helyettes államtitkár a főváros „túlsúlya” kapcsán elmondta: Bécsben például hivatali elöljáróságok működnek a kerületekben, Budapesten azonban elképzelhetetlen, hogy a tradicionálisan választott testületekkel regnáló kerületi önkormányzatok jogai csorbuljanak. A kétszintű önkormányzatiság problémáinak megoldására a feladat- és hatáskörök pontos körülhatárolását javasolja.