Magyar Nemzet, 2000. október (63. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-24 / 249. szám
■MMMMMNMI MMMMMMÜ Kókai feltámadt István-operája MUZSIKA-SZÓ - KF.RI.NYI MÁRIA_______________ Megszokhattuk már, hogy a Záborszky-márkanével hitelesített Szent István Király Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus szisztematikusan törleszti zeneéletünk nyomasztó adósságait, mégis meglepett (és meghatott), hogy a millennium alkalmával élve Kókai Rezső rég feledésre ítélt szcenikus oratóriumának előadására vállalkoztak. Az István királyt az 1938-ban meghirdetett pályázatra komponálta a harmincas évei elején járó szerző, aki korának rendkívül művelt muzsikusa volt: zeneszerzést Koesslernél - Bartók, Kodály és Dohnányi mesterénél - tanult, filozófiát Heideggernél hallgatott, disszertációját Liszt korai zongoraműveiről írta. Első jelentős alkotása a történelmi tárgyú oratóriumszövegkönyvét is maga állította össze Vitnyédi Német István katolikus pap-költő nyomán), s noha a mű dramaturgiája igencsak kezdetleges, nemes és invenciózus zenei anyaga - mindenekelőtt a kórustablók nagyszabású sorozata - leginkább színpadi keretbe foglalva érvényesül. A századelő kedvelt műfaja, az élőképek iránti vonzalom a két világháború között még általános volt, így a szcenikus oratórium - melynek realizálását az 1942-es operaházi ősbemutatón a zseniális Oláh Gusztáv jegyezte - joggal számíthatott széles körű közönségérdeklődésre. Ma már úgy tekintünk rá, mint - teszem azt - az art decóra: a korszellemet értékeljük benne, egy már lezárult időszak ízlésvilágának művészi megjelenítését, de tisztában vagyunk azzal, hogy sajátos nyelvét utánozni vagy napjainkra erőltetni anakronizmus volna. Horváth Zoltán impozánsan felépített, látványelemekben gazdag, képeskönyv-technikával operáló rendezése - amelyben Kókai István királya október 17- én és 18-án az Erkel Színház műsorán szerepelt - azért telitalálat, mert nem idézőjelbe teszi, hanem megvalósítja a zeneköltő eredeti szándékát: nemzeti múltunk kultikus alakját őszinte pátosszal és a nagyságnak kijáró hódolattal emeli piedesztálra. Pszeudozenedrámáról lévén szó, a halványan körvonalazott konfliktuselemeket (Koppány lázadása, Imre herceg halála) nem húzza alá tanáros pedantériával, a pazarul részletezett szertartásoknak (keresztelő, koronázás, Magyarok Nagyasszonya-apotézis) viszont megkülönböztetett figyelmet szentel. Pártay Lilla mutatós koreográfiáját a Kropf Táncegyüttes tehetséges tagjai és kitűnő szólisták (Metzger Márta, Czebe Tünde, Kéri Nagy Béla) vitték, sikerre, Kemenes Fanni a koronázási palást kivitelezésével remekelt. Ami pedig a zenei megvalósítást illeti: minden elismerést megérdemel Záborszky Kálmán karmesteri irányításával az igényes partitúra magával ragadó hangszeres és vokális tolmácsolása. A szólisták rangos csapatából kiemelkedett átszellemült alakításával a címszereplő Molnár András (a gyermek Vajkot illúziót keltően játszotta a művész kisfia, Dávid) és Berczely István szobrász vésőjére illő Géza fejedelme. Jellegzetes színfolt volt Schwimmer János mint Táltos, s a főpapi triász: Kállay Gábor, Hormai József, Szüle Tamás; szép baritonjával epizodistaként is feltűnt Káldi Kiss András és Massányi Viktor. (A Duna TV felvette s karácsonykor sugározza az előadást.) Elhunyt Boncz Géza humorista Az elmúlt hét szombatján elhunyt Boncz Géza. A Szegedről elszármazott humoristát 56. születésnapja után egy nappal érte a halál. A legnagyobb magyar rögtönzők egyike a közelmúltban A hét arcaként nyilatkozott lapunknak. Beszélt arról, hogyan lett műszaki kereskedőből raktári segédmunkás, majd az 1974-es humorfesztivál győztese. Azt is elmondta, hogy politikamentes humort művel, de hát ezt mi is tudtuk róla. Az is köztudott, hogy rendíthetetlen nyugalommal, minden különösebb karriervágy nélkül élte az életét, miközben utánozhatatlan képzettársításainak ezreivel halmozta el kollégáit és bennünket, a közönséget. Ötleteiből, gegjeiből sokan megéltek, utánzói azonban rögtön lelepleződnek, mert nem tudják azt, amit Boncz: az igazi abszurd humor titkát, és azt a könnyed eleganciát lemásolni, amellyel írásai vezetik a mit sem sejtő publikum elméjét a végkifejlet, a kirobbanó nevetés felé. A nevettetés nagymestere nem igazán vágyott a színpadra, ha lehet, elkerülte a fellépést. Mégis, ki tudná elfelejteni a méreteit tekintve is hatalmas, harcsabajszú figurát, aki a Markos-Nádas duó mellé időnként betársulva sokszor egyszavas poénjaival vagy jól ismert karmozdulatával, egyetlen gesztussal képes volt egy országot megnevettetni a Televáró, a Telepoház vagy a televízió szilveszteri műsorában. Mesélt terveiről is, amelyek között egy családi album is szerepelt a századot túlélő Saárossy család történetéről, vagy arról a hóbortfesztiválról, amelyben mindenki megmutathatta volna „őrültségeit” a közönségnek. A napokban jelent meg Nádas Györggyel írt jókedvű szakácskönyve Fogjuk a hasunkat címmel, ám a népszerű humorista nem sejthette: utolsó poénjai már könnyeket csalnak ki az olvasók szeméből. (H. J.) Pécsi Rigoletto a XXI. századból Kortársi kulisszák között • A pőrére csupaszodon érzelmek világa » Dttzf.ndy Attii.a________________ N em sok fantázia kell ahhoz, hogy valaki elképzelje, mekkora botrány tört ki Victor Hugó A király mulat című műve ősbemutatóján. Azután ismét forradalmi hangulat hullámzott végig a színpadon, amikor felhangzott a mű Verdi muzsikájával a Rigoletto. De ez már nem a romantika, a liberális szellem, hanem a zene forradalma volt. Verdi csendben, mélyenszántós tanulmányokat mellőzve, wagneri értelemben vett zenedrámát alkotott. A művet most a Pécsi Nemzeti Színház operistái mutatták be Galgóczy Judit rendezésében. Rigolettót Massányi Viktor, Gildát Váradi Mariann, míg a herceget Győrffy István keltette életre. Verdi remekét előadták már kortársi kulisszák közt, de aktualizálva is. Galgóczy Judit előadása, a rendező szerint, a XXI. században játszódik. Ez nem jelenti, hogy valamely tudományos-fantasztikus film díszletei közt bonyolódna a cselekmény. A színpadkép puritán. A dráma egy nagyváros üvegkalitkájában bontakozik ki, s abban tükröződik vissza a szereplők széteső világa. - Itt már pőrére csupaszodtak az emberi viszonyok - magyarázza Galgóczy Judit. - Az amorális valósággal szembesülhetünk, amelyben az emberek képtelenek őszintén viselkedni. Rigoletto, aki családja előtt titkolja foglalkozását - azt, hogy a herceg udvari bolondja, akibe minden kegyenc beletörölheti cipőjét, leányát, Gildát el akarja zárni ez elől a világ elől. Hiába, az ártatlan teremtés kitör börtönéből. Találkozik az élettel. Beleszeret a hercegbe, akiről azt hiszi, szegény diák, s ettől a találkozástól eltörik benne valami. E logikának köszönhetően Gilda gondolkodó hőssé vált Galgóczy Judit színpadán. Már nem az az ártatlan, naiv kislány, aki körül megtörténnek a dolgok, anélkül, hogy ő maga tevékeny részesük lenne. Gilda szerelembe esik, s miután csalódnia kell a hercegben, egy világ omlik össze benne, ezért áldozza fel magát, már-már mondhatnánk, öngyilkos lesz - így Váradi Mariann, akit egy düsseldorfi operaházban eltöltött évad, majd egy gyermekáldástól gyönyörű esztendő után végre újra láthat és hallhat a pécsi közönség. Ebben a rendezésben Rigoletto jellemét sem pusztán púpja torzítja. - Nem meri vállalni az élethelyzeteket, amelyekbe kerül - mondja a rendező. - A herceg is több szimpla nőcsábásznál, a Gildából kitörő tavasz ébredése megtaníttatja vele, mi is az érzelem. A romantikus zene nem mond ellent elképzelésüknek, általa égnek hatalmas hőfokon a szerepek. A világ elsüllyedhet, de az emberi érzelmek megmaradnak, S így tovább lehet élni. tmmtBmmmmmmmmmmMmmmmimmmmmmmmmrtTtimmmF'tammmem ' ~mn --- -- r~mmmrmTmwnY himitinfrr Fejfák és emlékoszlopok Varga András népi fafaragó kiállítása ■ Sz. Gy.______________________ Kopjafák félköréből magasló kereszt, gyertyák lobogó lángja és a pesti utcát jelző macskakövek karéja fogadja a belépőt Varga András népi fafaragó művész tárlatán. E kompozíció az Emlékezés az 1956. októberi utcára címet viseli, míg a kiállítás címadó gondolatát a Szentírásból kölcsönözte a művész, nevezetesen Ézsaiás próféta könyvéből: „Én te rólad meg nem feledkezem”. Ezzel tiszteleg az 1956-ban és az azt követő években a mártírhalált halt hősök előtt, akik életüket áldozták egy igazabb Magyarországért. Faragásaiban a hagyományos népi használati tárgyak mellett főbb munkái a fejfák és emlékoszlopok (a váci II. világháborús áldozatok emlékoszlopa, a kárpátaljai Szolyván látható hat meggyilkolt magyar honvéd fejfája, a felvidéki Pányon a tizenöt magyar hősi halott katona emlékműve, valamint a művész egyik nagybátyjának, Magócsi István református teológusnak monori fejfája). Bibliából vett igéket formál meg a Teremtés, a Családfa, és a Vörös-tengeri átkelés című munkáiban is. A Mint a szép híres patakra című opus is zsoltári ihletésű. A stílusosan november 4-ig nyitva tartó tárlat a Független Női Szövetség és az FKGP Országos Központja Értelmiségi Klubjának kiállítótermében (Budapest V., Belgrád rakpart 24.) tekinthető meg. Tisztelgés az 1956-os forradalomban és az azt követő években mártírhalált halt hősök előtt FOTÓ: TÓTH TIBOR Lyoni szólisták Budapesten ■ F. M._______________________. Franciaország egyik legjobb zenekarának muzsikusai, a Lyoni Nemzeti Zenekar szólistái koncerteznek ma este fél nyolckor a budapesti Francia Intézetben. A közönség Claude Debussy, Kurtág György, Pascal Dusapin, Pierre Boulez műveit hallhatja majd. Az olasz származású Giovanni Radivo, a lyoniak szuperszólistája hegedűn játszik; Corinne Contardo a zenekar első brácsása; Elisabeth Rigollet, a zongorista, számos nemzetközi zenei verseny győztese, három lemeze közül az egyiken Bartók kétzongorás műveit adja elő Béatrice Hindelyvel. Francois Sauzeau a klarinétot szólaltatja meg, Edouard Lapey- Triomphe a gordonkát - ő Amerikában Starker Jánosnál tökéletesítette tudását. A szólisták a nagyzenekar előhírnökei. A Lyoni Nemzeti Zenekar két éve adott emlékezetes koncerteket Emmanuel Krivine vezényletével Magyarországon. Az idén decemberben újra találkozhatunk velük Budapesten, Debrecenben, Győrben és Pécsett. De ekkor már új művészeti igazgatójuk, az év karmesterének megválasztott David Robertson dirigálja a zenekart. A magyarországi francia nagykövetség ezzel a koncertsorozattal ad ünnepi felhangot európai uniós elnöksége utolsó napjainak. 2000. október 24., keddKultúra Magyar Nemzet 15 mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmtammmmmmsmmmmmmmmmmam Justh Zsigmond nyomában 18 Kákonyi PFter___,___________ J usth Zsigmondnak, a múlt század vége jelentős írójának és irodalomszervezőjének rövid, nyugtalan, mégis eseményekben gazdag élet adatott. Mindössze harmincegy évet élt, írói munkássága a maga félbemaradt módján is jelentékeny. Bár arisztokrata família sarja, egyik fő feladatának a szegény nép nevelését és felemelését tartja, ezért is szervezi meg szülőfalujában, az Orosháza közelében fekvő Pusztaszenttoronyán nevezetes parasztszínházát. Szophoklész, Shakespeare, Moliére és a korabeli alkotók, Czóbel Minka, Tóth Ede és természetesen a maga színpadi műveit játssza a lelkes kis társulat. Gádoros, a békési falu, melyhez Justh Zsigmond ezernyi szállal kötődött, mai napig ápolja nagy fia emlékét. Gondozzák a családi emlékhelyeket, s a millennium alkalmából kiadványsorozatot jelentetnek meg, melynek első, gazdagon illusztrált példánya a Justh Zsigmond nyomában, a közeli napokban meg is jelent. Beszámol az író életéről, utazásairól (Justh szinte az egész világot bejárta), alkotásairól és szerteágazó levelezéséről, de írói utóéletéről is, példamutatóan dokumentálva, hogyan teremthet magának hagyományokat és ápolandó örökséget egy öszszeforrott, kis közösség.