Magyar Nemzet, 2001. január (64. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-20 / 17. szám

Tizenháromezer állástalan NógrádbanHideg napokra várva A kis-balatoni kombájnok már aratnák a nádat, de még mindig vékony a jég A múlt télen a novemberi hideget követő januári olvadás űzött rossz tréfát a kis-balatoni nádaratókkal, idén pedig azért késik a nádvágás, mert a három-négy centis jég nem bírja el a munka­gépeket. A több mint kétezer hektáros nádtenger aratásához a kézi szerszám - népi nevén a kacor - nem elegendő, a vastag ab­­roncsú Seiga kombájnt viszont nem bírja el az elárasztott Kis- Balaton. A szakemberek szerint egyébként aggasztóan csökken a kis-balatoni nád területe. M Gui.vAs I- Attila_______________ A fenékpusztai Berki kocsmá­ban, a nádaratók népszerű me­legedőhelyén vár bennünket kísé­rőnk, Laki István. A Nyugat-dunán­túli Vízügyi Igazgatóság kis-balato­ni kirendeltségének vezetőjével a Papkertbe, a nádtenger leglátványo­sabb részéhez vesszük az irányt. Egy hatalmas vetésivarjú-csapat kíséretében érkezünk a vörsi temp­lomhoz, ahol Kulics György vállalko­zó azzal fogad bennünket, hogy vissza kellett vonulnia embereivel, mert beszakadással fenyeget az ara­tási terület. Kedvünkért autóba ül két alkalmazottjával, és visszaté­rünk az aratás - környezetvédelmi kifejezéssel a tisztítás - helyszínére.­­ Aratásról a minőségi nád beta­karításakor beszélünk, most azon­ban itt környezet- és vízvédelmi szempontú területtisztítás folyik, pontosabban folyna, ha megenged­né az időjárás - világosít fel ben­nünket Laki István. Elmondta: a víz­ügyesek és a környezetvédők első­rendű feladata, hogy a csaknem 2200 hektáros területről letakarítsák az úgynevezett „többidejű nádat”. A két-három éves, avas növény ugyanis belerohad a vízbe, és gyor­san rontja annak minőségét. Már­pedig a Balaton biológiai szűrőjé­nek, a kis-balatoni védőrendszernek egészségesnek kell maradnia - fűzi hozzá a vízügyes vezető. Laki Ist­vántól megtudjuk, hogy idén egy al­földi, egy dinnyési és egy keszthelyi vállalkozóval kötöttek szerződést nádaratásra, ám közülük csak a keszthelyi Kulics György csapata kezdett munkához. - A tisztítás nem nagy falat egy vállalkozó számára, igaz, minél több avas nádat takarít be az egyik évben, a következő télen annál több kévébe köthető, minőségi nádra lel - mondja Kulics György. Az egykori vízügyestől megtudjuk: idehaza és külföldön is keresett a kis-balatoni nád. Tetőfedő anyag, nádszövet, nádpadló készül belőle, ezért is ke­resett Hollandiában, Németország­ban, Olaszországban és Szardínián is. A tehetősebb hazaiak pincéiket is náddal fedezik be, és egyre több nya­ralótulajdonos építtet a Balatonnál is nádfedeles házat. Dobogómajor­ba, a Keszthely és Hévíz között épü­lő üdülőfaluba nyolcezer kéve tető­fedő nádat szállítottunk. A minőségi nád hatvan százaléka exportra kerül - avat be bennünket a nádvágás és -felhasználás titkaiba Kulics György. Elmondja még, hogy a leg­keresettebb a ceruzabél vékonyságú nádszálakból kötött kéve. Egy kéve 250-300 forintba kerül, az úgyneve­zett 62-esből tizenkét kéve kell egy négyzetméter befedéséhez. Aztán elkomorul a vállalkozó ar­ca, mert mint mondja, idén egy hó­napot késett már a nádvágás. De­cember közepén kezdtek volna, de akkor tavaszias meleg volt, és most, január közepén sincs még igazi tél. Mikor lesz már 10-15 centis jég? - kérdezi. - Molnár László vagyok, és én kezelem a nádvágó gépet. Apám is nádarató volt, tőle tanultam a mes­terséget. Ő még kacérral, kézi kaszá­val is dolgozott. Az most otthon van a sufniban - veszi át a szót Kulics György egyik munkatársa. Molnár László szomorkásan mondja: idén még nem keresett pénzt nádaratás­sal, pedig ha kedvező lenne az idő, havi ötvenezret is hazavihetne. Ő azok közül való, akik a legjobban is­merik a kis-balatoni nádat, ezért készségesen mutogatja az egészsé­ges és a beteg vízinövényszálakat.­­ Nézze ezt a szép sárga szálat! Rajta van még a levél, mert a dél, a hideg és az északi szél sem csípte le róla. Amott, az a szürkés, az öreg nád. Attól kell megtisztítani a terü­letet. Az a baj, hogy az új belenő a ré­gibe. Ezért kell megtisztítani körü­lötte a területet. Közben megfeledkezünk arról, hogy a sással borított sekély víz fö­lött gyorsan megrepedhet a jég, ezért Molnár László figyelmeztet bennünket: oda lépjünk, ahol a nyár víz fagyott meg. Egyébként a gépek is a sással borított részeken szakad­nak be, és azokat bizony nem köny­nyű kivontatni onnan - mondja az aratómunkás. - A kis-balatoni nádrengeteg ép­pen kétszer akkora, mint a „nagy víz”, a Balaton nyáron zöld, télen sárga koszorúja. Itt is meg kell hagy­ni a nádas negyven százalékát a vízi­madaraknak. A természetvédők ki­váltképpen ügyelnek arra, hogy a ritka és értékes madárféleségek, pél­dául a rétisasok háborítatlanul élje­nek a Kis-Balatonnál. Fészkeiket a nádvágó­nak csak ötszáz méterre szabad megközelíteniük - tudtuk meg Futó Elemértől, aki a Balaton­­felvidéki Nemzeti Park szigorú kör­nyezetvédőként ismert kis-balatoni főembere. Futó Elemér sajnálkozva, mondja: az elárasztás óta a kétezer hektárnyi kis-balatoni nádasból öt­száz hektárnyi kipusztult. Félő, a késve kezdett tisztítás tovább rontja a helyzetet.­­ Utoljára tíz-tizenkét éve volt nádtelepítés a Kis-Balatonnál. Ak­kor az elárasztott terület új töltései­nek oldalába ültettek be nádgyöke­ret, remélve, hogy a vízinövény - amely a hullámveréstől védte volna a töltést - tovább terjed a víz felé. -Sajnos nem vált be a telepítés. Le­hetséges, hogy technológiai hiba történt. Ahol telepítettek, ott nem nőtt nád, beljebb, ahol hozzá sem nyúltak a nádashoz, nőni kezdett. Ahol az elárasztás előtt nem volt nád, ott helyenként most van. Fur­csa vízinövénnyel van dolgunk, vagy mondjuk inkább egyszerűen azt, hogy a nád természetesen nő - mondja búcsúzóul Laki István. A Balatonnál is késik a nádara­tás, noha az önkormányzatok jó ré­sze már felkészült a partvédő mun­kálatokra. A múlt hét közepén a környezetvédelmi hatóság és a bala­toni vízügyi kirendeltség emberei körbejárták a tavat, és még e hónap végén döntenek, kiknek adnak egyedi elbírálás alapján hozott vágá­si engedélyt. A balatoni nádvágók - jóllehet, van okuk bosszúságra - mindazo­náltal nem adják fel a reményt. Ab­ban bíznak, hogy március közepéig végeznek a téli munkákkal. Aggasztóan csökken a kis-balatoni nád területe fotó: magyar nemzet-archív A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ adatai szerint - az elmúlt évekhez képest - januárra a szokásosnak több mint a kétszere­sével, 755-tel nőtt az állásukat vesztett munkavállalók száma az északi megyében. Ekkora mérvű, 0,9 százalékos emelkedésre utoljára a rendszerváltás után, 1991-ben volt példa, így Nógrád megye a munkanélküliek számát tekintve ismét az országos rangsor harmadik helyére került.­ ­ Péter László__________________ N­ em talál jelenleg állást magá­nak a munkaképes korú lakos­ság 14,7 százaléka, így számuk már eléri a 13 ezret. Az okokat a munka­ügyi központ kirendeltségeinek dol­gozói elsősorban abban látják, hogy nagy számban kérték nyilvántartás­ba vételüket azok az álláskeresők, akiknek a munkáltatók nem hosz­­szabbították meg a munkaszerződé­süket, illetve közös megegyezéssel szűnt meg a munkaviszonyuk de­cember végén. Kimondottan és ki­mondatlanul a minimálbér-emelés sem tett jót a foglalkoztatási kedv­nek, és a vállalkozások némelyike el­bocsátásokkal igyekszik a bérköltsé­geket szinten tartani. Ugyanakkor alaposan megcsappant a közmun­kán és a közhasznú munkán foglal­koztatottak száma is, míg az északi térségben erőteljesen beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségek. Talán csak a munkahellyel nem rendelkező pályakezdők száma (821) csökkent érdemlegesen, akik mára a nógrádi munkanélküliek­nek csupán a 6,3 százalékát képvi­selik. A regisztrálást kérő fiatalok több mint egyharmada először járt a munkaügyi kirendeltségeken, de a legnagyobb gond, hogy többsé­gük csak általános iskolai végzett­séggel rendelkezik. A tavalyi év utolsó hónapjában 4397-en részesültek rövidebb­­hosszabb ideig munkanélküli-ellá­tásban, amelyben az eltöltött idő 96 napra mérséklődött. Az ellátottak havi bruttó segélye 22 494 forint volt, míg szociális és jövedelempót­ló támogatást 5279-en kaptak. A munkanélküliek általános lét­számnövekedése ellenére a szellemi foglalkozású állománycsoportba tartozóak, a húsz évnél fiatalabbak és a közép-, valamint a felsőfokú végzettségűek aránya mérséklő­dött. A munkanélküli nők aránya is csökkenést mutat, ők az összes ál­láskereső 45 százalékát teszik ki. Az érintett szakemberek az elkövetke­ző hónapokban javulást várnak a nógrádi munkaerőpiacon, mivel a tavaszi idénymunkák, a most visz­­szafogottabban működő építőipar és a térségben a közelmúltban megkezdett nagyberuházások je­lentősen hozzájárulnak majd az új munkahelyek megteremtéséhez. Kétegyházi méregtelenítés ■ MTI______________________ M­ ajdnem 300 tonna veszélyes hulladékot rejtő, 1264 darab 200 literes hordó eltávolítása kez­dődik meg rövidesen és fejeződik be várhatóan március végére, ápri­lis elejére Kétegyházán, a volt Me­zőgép-telepen. Az országos kár­­mentesítési feladatok között sze­replő, az állam által megelőlegezett összegből, mintegy 24-25 millió fo­rint felhasználásával sorra kerülő mentesítésről tegnap a Körös-vidé­ki Környezetvédelmi Felügyelősé­gen tájékoztatták az MTI-t. A kétegyházi régi Mezőgép-tele­pen a jelenlegi tulajdonos, a helybe­li Kör-Bau Kft. veszélyes hulladék tárolására kapott engedélyt, amely érvényessége időközben lejárt. Mi­után a vállalkozás nem ártalmatla­nította az egykori gyártelepen őr­zött, hatalmas mennyiségű festék­maradékot, galvániszapot és olajos rongyot, a környezetvédelmi fel­ügyelőség kezdeményezésére a bí­róság majdnem négymillió forint pénzbírsággal sújtotta a céget. A büntetés behajtása még nem zárult le, ráadásul az állam a céggel igyekszik majd megfizettetni a mé­regtelep rendbetételének költségeit is. A gyulai székhelyű Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség egy budapesti társaságot bízott meg a kétegyházi mentesítéssel. A felügyelőségen elmondták: a fővá­rosi vállalkozó maga dönti el, hogy milyen módon szabadítja meg Kétegyházát a hatalmas mennyisé­gű méregtől, amelynek egy része bi­zonyára a galgamácsai veszélyes hulladéklerakó telepre kerül. A hor­dók elszállítása után a környezetvé­delmi szakemberek próbafúrások­kal ellenőrzik a kétegyházi ipartelep talajának állapotát, így állapítva meg a talaj esetleges fertőzöttségé­­nek fokát. Épülő hajdúvárosok ■ Gőz_______________________ U szodaépítésbe fogtak Hajdú­­böszörményben a gyermekek eredményesebb úszásoktatásának céljából. A létesítményt a városi strand területére képzelik a terve­zők. A beruházás költsége 186 mil­lió forintra rúg, amelynek felét az Ifjúsági és Sportminisztérium állja, míg a másik felét a városi önkor­mányzat teremti elő. A tervek szerint a legkisebbek részére megvalósítandó medence 8x12 méteres lesz, míg a tanmeden­ce méretei - 11x25 méter - alkal­massá teszik azt rövid pályás úszó­versenyek rendezésére is. A közbe­szerzési eljárás megindult, előrelát­hatólag márciusban kezdenek az építkezéshez. Az uszoda átadására 2002 márciusában kerül sor. Hajdúdorogon a görög katoli­kus székesegyház felújítására költe­nek ebben az évben 88 millió forin­tot. A felújítást az állammal történt 1998-as megállapodás alapján vég­zik el, amely a kiemelkedő egyházi műemlékek renoválására ad költ­ségvetési pénzt. A XVII. században épült székesegyházat - amely ebbe a kategóriába tartozik - legutóbb 1930-ban újították fel. A hajdúdorogi görög katolikus püs­pökség e szép templomának tavaly a sisakját, az idén a torony és az épület tetőzetének, valamint külse­jének a felújítását végzik. Ezzel egy időben készülnek a műemlék belső felújításának a tervei is. 2001. január 20., szombatBelföld Magyar Nemzete GYENGE NÁDSZÜRET A HORTOBÁ­­ GYON. Debrecennek nótában is megénekelt vize, a Horto­bágy nem fagyott be az idén, de még a hortobágyi halasta­vak vize is csak fodrozódik. Mivel a helyi nádgazdaság gépeinek nagyobb része csak jégen dolgozhat, ez nagyban hátráltatja a nádaratást. A Hortobágyi Nádgazdaság Kft. Európa második legna­gyobb nádszállítójának szá­mít, termelésük 95 százaléka nyugati exportra van leköt­ve. A Magyarországról ki­szállítandó hárommillió ké­ve nád hatvan százalékát a Hortobágyon kellene learat­ni. Eddig ennek a mennyi­ségnek csak a kétharmadát tudták betakarítani, azt is csak azért - mondta Bujdosó Attila ügyvezető igazgató -, mert kézi munkával már no­vemberben hozzákezdtek a nádaratáshoz. Az aratásnak ezt a részét zömmel a kör­nyékbeli ötszáz idénymun­kás végzi. A halastavaknál azonban csakis a jégen törté­­­­nő gépi munka képzelhető el - már ha van jég. Mivel a nemzetközi szerződéseknek mindenképpen eleget kell tenniük, ha a tél továbbra is késlekedik, előfordulhat, hogy Ukrajnából kell megvá­sárolniuk a szükséges meny­­nyiségű nádat, amit aztán re­exportálnak. (G. J. M.)

Next