Magyar Nemzet, 2001. január (64. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-20 / 17. szám
Tizenháromezer állástalan NógrádbanHideg napokra várva A kis-balatoni kombájnok már aratnák a nádat, de még mindig vékony a jég A múlt télen a novemberi hideget követő januári olvadás űzött rossz tréfát a kis-balatoni nádaratókkal, idén pedig azért késik a nádvágás, mert a három-négy centis jég nem bírja el a munkagépeket. A több mint kétezer hektáros nádtenger aratásához a kézi szerszám - népi nevén a kacor - nem elegendő, a vastag abroncsú Seiga kombájnt viszont nem bírja el az elárasztott Kis- Balaton. A szakemberek szerint egyébként aggasztóan csökken a kis-balatoni nád területe. M Gui.vAs I- Attila_______________ A fenékpusztai Berki kocsmában, a nádaratók népszerű melegedőhelyén vár bennünket kísérőnk, Laki István. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kis-balatoni kirendeltségének vezetőjével a Papkertbe, a nádtenger leglátványosabb részéhez vesszük az irányt. Egy hatalmas vetésivarjú-csapat kíséretében érkezünk a vörsi templomhoz, ahol Kulics György vállalkozó azzal fogad bennünket, hogy vissza kellett vonulnia embereivel, mert beszakadással fenyeget az aratási terület. Kedvünkért autóba ül két alkalmazottjával, és visszatérünk az aratás - környezetvédelmi kifejezéssel a tisztítás - helyszínére. Aratásról a minőségi nád betakarításakor beszélünk, most azonban itt környezet- és vízvédelmi szempontú területtisztítás folyik, pontosabban folyna, ha megengedné az időjárás - világosít fel bennünket Laki István. Elmondta: a vízügyesek és a környezetvédők elsőrendű feladata, hogy a csaknem 2200 hektáros területről letakarítsák az úgynevezett „többidejű nádat”. A két-három éves, avas növény ugyanis belerohad a vízbe, és gyorsan rontja annak minőségét. Márpedig a Balaton biológiai szűrőjének, a kis-balatoni védőrendszernek egészségesnek kell maradnia - fűzi hozzá a vízügyes vezető. Laki Istvántól megtudjuk, hogy idén egy alföldi, egy dinnyési és egy keszthelyi vállalkozóval kötöttek szerződést nádaratásra, ám közülük csak a keszthelyi Kulics György csapata kezdett munkához. - A tisztítás nem nagy falat egy vállalkozó számára, igaz, minél több avas nádat takarít be az egyik évben, a következő télen annál több kévébe köthető, minőségi nádra lel - mondja Kulics György. Az egykori vízügyestől megtudjuk: idehaza és külföldön is keresett a kis-balatoni nád. Tetőfedő anyag, nádszövet, nádpadló készül belőle, ezért is keresett Hollandiában, Németországban, Olaszországban és Szardínián is. A tehetősebb hazaiak pincéiket is náddal fedezik be, és egyre több nyaralótulajdonos építtet a Balatonnál is nádfedeles házat. Dobogómajorba, a Keszthely és Hévíz között épülő üdülőfaluba nyolcezer kéve tetőfedő nádat szállítottunk. A minőségi nád hatvan százaléka exportra kerül - avat be bennünket a nádvágás és -felhasználás titkaiba Kulics György. Elmondja még, hogy a legkeresettebb a ceruzabél vékonyságú nádszálakból kötött kéve. Egy kéve 250-300 forintba kerül, az úgynevezett 62-esből tizenkét kéve kell egy négyzetméter befedéséhez. Aztán elkomorul a vállalkozó arca, mert mint mondja, idén egy hónapot késett már a nádvágás. December közepén kezdtek volna, de akkor tavaszias meleg volt, és most, január közepén sincs még igazi tél. Mikor lesz már 10-15 centis jég? - kérdezi. - Molnár László vagyok, és én kezelem a nádvágó gépet. Apám is nádarató volt, tőle tanultam a mesterséget. Ő még kacérral, kézi kaszával is dolgozott. Az most otthon van a sufniban - veszi át a szót Kulics György egyik munkatársa. Molnár László szomorkásan mondja: idén még nem keresett pénzt nádaratással, pedig ha kedvező lenne az idő, havi ötvenezret is hazavihetne. Ő azok közül való, akik a legjobban ismerik a kis-balatoni nádat, ezért készségesen mutogatja az egészséges és a beteg vízinövényszálakat. Nézze ezt a szép sárga szálat! Rajta van még a levél, mert a dél, a hideg és az északi szél sem csípte le róla. Amott, az a szürkés, az öreg nád. Attól kell megtisztítani a területet. Az a baj, hogy az új belenő a régibe. Ezért kell megtisztítani körülötte a területet. Közben megfeledkezünk arról, hogy a sással borított sekély víz fölött gyorsan megrepedhet a jég, ezért Molnár László figyelmeztet bennünket: oda lépjünk, ahol a nyár víz fagyott meg. Egyébként a gépek is a sással borított részeken szakadnak be, és azokat bizony nem könynyű kivontatni onnan - mondja az aratómunkás. - A kis-balatoni nádrengeteg éppen kétszer akkora, mint a „nagy víz”, a Balaton nyáron zöld, télen sárga koszorúja. Itt is meg kell hagyni a nádas negyven százalékát a vízimadaraknak. A természetvédők kiváltképpen ügyelnek arra, hogy a ritka és értékes madárféleségek, például a rétisasok háborítatlanul éljenek a Kis-Balatonnál. Fészkeiket a nádvágónak csak ötszáz méterre szabad megközelíteniük - tudtuk meg Futó Elemértől, aki a Balatonfelvidéki Nemzeti Park szigorú környezetvédőként ismert kis-balatoni főembere. Futó Elemér sajnálkozva, mondja: az elárasztás óta a kétezer hektárnyi kis-balatoni nádasból ötszáz hektárnyi kipusztult. Félő, a késve kezdett tisztítás tovább rontja a helyzetet. Utoljára tíz-tizenkét éve volt nádtelepítés a Kis-Balatonnál. Akkor az elárasztott terület új töltéseinek oldalába ültettek be nádgyökeret, remélve, hogy a vízinövény - amely a hullámveréstől védte volna a töltést - tovább terjed a víz felé. -Sajnos nem vált be a telepítés. Lehetséges, hogy technológiai hiba történt. Ahol telepítettek, ott nem nőtt nád, beljebb, ahol hozzá sem nyúltak a nádashoz, nőni kezdett. Ahol az elárasztás előtt nem volt nád, ott helyenként most van. Furcsa vízinövénnyel van dolgunk, vagy mondjuk inkább egyszerűen azt, hogy a nád természetesen nő - mondja búcsúzóul Laki István. A Balatonnál is késik a nádaratás, noha az önkormányzatok jó része már felkészült a partvédő munkálatokra. A múlt hét közepén a környezetvédelmi hatóság és a balatoni vízügyi kirendeltség emberei körbejárták a tavat, és még e hónap végén döntenek, kiknek adnak egyedi elbírálás alapján hozott vágási engedélyt. A balatoni nádvágók - jóllehet, van okuk bosszúságra - mindazonáltal nem adják fel a reményt. Abban bíznak, hogy március közepéig végeznek a téli munkákkal. Aggasztóan csökken a kis-balatoni nád területe fotó: magyar nemzet-archív A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ adatai szerint - az elmúlt évekhez képest - januárra a szokásosnak több mint a kétszeresével, 755-tel nőtt az állásukat vesztett munkavállalók száma az északi megyében. Ekkora mérvű, 0,9 százalékos emelkedésre utoljára a rendszerváltás után, 1991-ben volt példa, így Nógrád megye a munkanélküliek számát tekintve ismét az országos rangsor harmadik helyére került. Péter László__________________ N em talál jelenleg állást magának a munkaképes korú lakosság 14,7 százaléka, így számuk már eléri a 13 ezret. Az okokat a munkaügyi központ kirendeltségeinek dolgozói elsősorban abban látják, hogy nagy számban kérték nyilvántartásba vételüket azok az álláskeresők, akiknek a munkáltatók nem hoszszabbították meg a munkaszerződésüket, illetve közös megegyezéssel szűnt meg a munkaviszonyuk december végén. Kimondottan és kimondatlanul a minimálbér-emelés sem tett jót a foglalkoztatási kedvnek, és a vállalkozások némelyike elbocsátásokkal igyekszik a bérköltségeket szinten tartani. Ugyanakkor alaposan megcsappant a közmunkán és a közhasznú munkán foglalkoztatottak száma is, míg az északi térségben erőteljesen beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségek. Talán csak a munkahellyel nem rendelkező pályakezdők száma (821) csökkent érdemlegesen, akik mára a nógrádi munkanélkülieknek csupán a 6,3 százalékát képviselik. A regisztrálást kérő fiatalok több mint egyharmada először járt a munkaügyi kirendeltségeken, de a legnagyobb gond, hogy többségük csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A tavalyi év utolsó hónapjában 4397-en részesültek rövidebbhosszabb ideig munkanélküli-ellátásban, amelyben az eltöltött idő 96 napra mérséklődött. Az ellátottak havi bruttó segélye 22 494 forint volt, míg szociális és jövedelempótló támogatást 5279-en kaptak. A munkanélküliek általános létszámnövekedése ellenére a szellemi foglalkozású állománycsoportba tartozóak, a húsz évnél fiatalabbak és a közép-, valamint a felsőfokú végzettségűek aránya mérséklődött. A munkanélküli nők aránya is csökkenést mutat, ők az összes álláskereső 45 százalékát teszik ki. Az érintett szakemberek az elkövetkező hónapokban javulást várnak a nógrádi munkaerőpiacon, mivel a tavaszi idénymunkák, a most viszszafogottabban működő építőipar és a térségben a közelmúltban megkezdett nagyberuházások jelentősen hozzájárulnak majd az új munkahelyek megteremtéséhez. Kétegyházi méregtelenítés ■ MTI______________________ M ajdnem 300 tonna veszélyes hulladékot rejtő, 1264 darab 200 literes hordó eltávolítása kezdődik meg rövidesen és fejeződik be várhatóan március végére, április elejére Kétegyházán, a volt Mezőgép-telepen. Az országos kármentesítési feladatok között szereplő, az állam által megelőlegezett összegből, mintegy 24-25 millió forint felhasználásával sorra kerülő mentesítésről tegnap a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségen tájékoztatták az MTI-t. A kétegyházi régi Mezőgép-telepen a jelenlegi tulajdonos, a helybeli Kör-Bau Kft. veszélyes hulladék tárolására kapott engedélyt, amely érvényessége időközben lejárt. Miután a vállalkozás nem ártalmatlanította az egykori gyártelepen őrzött, hatalmas mennyiségű festékmaradékot, galvániszapot és olajos rongyot, a környezetvédelmi felügyelőség kezdeményezésére a bíróság majdnem négymillió forint pénzbírsággal sújtotta a céget. A büntetés behajtása még nem zárult le, ráadásul az állam a céggel igyekszik majd megfizettetni a méregtelep rendbetételének költségeit is. A gyulai székhelyű Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség egy budapesti társaságot bízott meg a kétegyházi mentesítéssel. A felügyelőségen elmondták: a fővárosi vállalkozó maga dönti el, hogy milyen módon szabadítja meg Kétegyházát a hatalmas mennyiségű méregtől, amelynek egy része bizonyára a galgamácsai veszélyes hulladéklerakó telepre kerül. A hordók elszállítása után a környezetvédelmi szakemberek próbafúrásokkal ellenőrzik a kétegyházi ipartelep talajának állapotát, így állapítva meg a talaj esetleges fertőzöttségének fokát. Épülő hajdúvárosok ■ Gőz_______________________ U szodaépítésbe fogtak Hajdúböszörményben a gyermekek eredményesebb úszásoktatásának céljából. A létesítményt a városi strand területére képzelik a tervezők. A beruházás költsége 186 millió forintra rúg, amelynek felét az Ifjúsági és Sportminisztérium állja, míg a másik felét a városi önkormányzat teremti elő. A tervek szerint a legkisebbek részére megvalósítandó medence 8x12 méteres lesz, míg a tanmedence méretei - 11x25 méter - alkalmassá teszik azt rövid pályás úszóversenyek rendezésére is. A közbeszerzési eljárás megindult, előreláthatólag márciusban kezdenek az építkezéshez. Az uszoda átadására 2002 márciusában kerül sor. Hajdúdorogon a görög katolikus székesegyház felújítására költenek ebben az évben 88 millió forintot. A felújítást az állammal történt 1998-as megállapodás alapján végzik el, amely a kiemelkedő egyházi műemlékek renoválására ad költségvetési pénzt. A XVII. században épült székesegyházat - amely ebbe a kategóriába tartozik - legutóbb 1930-ban újították fel. A hajdúdorogi görög katolikus püspökség e szép templomának tavaly a sisakját, az idén a torony és az épület tetőzetének, valamint külsejének a felújítását végzik. Ezzel egy időben készülnek a műemlék belső felújításának a tervei is. 2001. január 20., szombatBelföld Magyar Nemzete GYENGE NÁDSZÜRET A HORTOBÁ GYON. Debrecennek nótában is megénekelt vize, a Hortobágy nem fagyott be az idén, de még a hortobágyi halastavak vize is csak fodrozódik. Mivel a helyi nádgazdaság gépeinek nagyobb része csak jégen dolgozhat, ez nagyban hátráltatja a nádaratást. A Hortobágyi Nádgazdaság Kft. Európa második legnagyobb nádszállítójának számít, termelésük 95 százaléka nyugati exportra van lekötve. A Magyarországról kiszállítandó hárommillió kéve nád hatvan százalékát a Hortobágyon kellene learatni. Eddig ennek a mennyiségnek csak a kétharmadát tudták betakarítani, azt is csak azért - mondta Bujdosó Attila ügyvezető igazgató -, mert kézi munkával már novemberben hozzákezdtek a nádaratáshoz. Az aratásnak ezt a részét zömmel a környékbeli ötszáz idénymunkás végzi. A halastavaknál azonban csakis a jégen történő gépi munka képzelhető el - már ha van jég. Mivel a nemzetközi szerződéseknek mindenképpen eleget kell tenniük, ha a tél továbbra is késlekedik, előfordulhat, hogy Ukrajnából kell megvásárolniuk a szükséges menynyiségű nádat, amit aztán reexportálnak. (G. J. M.)