Magyar Nemzet, 2001. február (64. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-06 / 31. szám
ED Magyar Nemzet • Kultúra 2001. február 6., kedd Rovatvezető: Lőcsei Gabriella Gyászmise Sinkovits Imréért FEBRUÁR 9-ÉN, péntek délután 16.15-kor szentmise lesz a pesti ferencesek templomában a januárban elhunyt Sinkovits Imre, a Pesti Magyar Színház, volt Nemzeti Színház színművészének lelki üdvéért. (MTI) Installációk 1992-1999 MILENA DOPITOVÁ cseh képzőművész Installációk 1992— 1999 című kiállításának megnyitóját csütörtökön 18 órakor tartják a budavári Ludwig Múzeumban. A művész munkásságát ismerteti Pavel Liska, a Brnói Művészetek Háza igazgatója. A tárlat március 11-ig látogatható. (Sz. A.) Muzsika Óbudán KÁROLYI PÁL szerzői estjén Szeverényi Ilona, Móri Beáta (cimbalom), Szigeti Szilvia (hegedű), Gyöngyössy Zoltán (fuvola) és Hargitai Imre (zongora) lép föl az Óbudai Társaskörben ma este 19 órakor (HL, Kiskorona u. 7.) (T. Z.) A narancs a tél gyümölcse A SPANYOL irodalomból szemelgetnek a Károlyi-palota Kulturális Központ Lotz Termében csütörtökön délután 6 órakor. A Nagyvilág-estek sorozatának ezúttal Luis Mateo Diaz író, a spanyol akadémia tagja és Fernando Perpina-Robert, Spanyolország budapesti nagykövete a vendége. Sztarenkij Pál színművész részleteket olvas föl A narancs a tél gyümölcse címen publikált modern spanyol elbeszéléskötetből, amelyet ez alkalommal mutatnak be. (M. K.) Babonáskönyv A MAGYAR KÖNYVKLUB bemutatja két új kiadványát, Sári László tibetológus A Himalája arca és Temesi Ferenc író Babonáskönyv című művét február 14-én 16 órakor a Helikon Könyvesházban (VI., Bajcsy-Zsilinszky út 37.). A szerzőkkel Tarján Tamás irodalomtörténész beszélget. (A. Sz.) Szerdai filmklub ANIMÁCIÓS filmklubot indít holnap Budapesten a Lucia Laura Caféban a Varga Stúdió. Szerdánként olyan, hazánkban eddig nem látott animációs filmösszeállításokat mutatnak be a Váralja u. 3. sz. alatti klubban este 8 órától, amelyek a külföldi tévéadók népszerű programjai, és számos fesztiváldíjat nyertek. Első alkalommal válogatást láthatunk a National Film Board of Canada rövidfilmjeiből. A bemutatót Varga Csaba animációs filmrendező kommentálja. (Sz. G.) Új igazgató az egri színház élén CSIZMADIA TIBORT választotta az egri Gárdonyi Géza Színház igazgató-főrendezőjévé a Heves megyei közgyűlés. A 48 éves színházrendező, aki korábban a szolnoki Szigligeti Színházban és a budapesti Népszínházban dolgozott igazgató-főrendezőként, augusztus elsejétől váltja fel a jelenlegi direktort, Beke Sándort a nemrégiben felújított egri teátrum vezetői székében. Csizmadia pályázatában szakmailag igényes, külföldön is elismert színház megteremtését ígérte a hevesi megyeszékhely közönségének. (Palágyi) Egy klarinétművésznő Izraelből Sharon Kam Penderecki-művel szerepelt Budapesten . Kálmán Gyöngyi Elevenség, derű és báj jellemzi Sharon Kam izraeli születésű klarinétművésznőt, akit előadóként virtuóz játékáért méltatnak a nemzetközi zenei szaklapok. A Zeneakadémia közönsége hétfőn találkozhatott vele először, amikor a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral, Hamar Zsolt vezényletével Penderecki klarinétversenyét adta elő. A Warner Music művészével délután beszélgettünk. A Haifában született Sharon Kam nem zenészcsaládból származik, de minden rokona rajong a muzsikáért. Édesanyja „véletlenül” lett szociális munkásból az izraeli filharmonikusok brácsistája. Tanácsára Sharon Kam zongorán kezdte zenei tanulmányait, vibráló egyénisége nem tudott alkalmazkodni a hangszerhez. Ezután hét év blockflötézés következett, ami ismét hiányérzetet keltett benne: nem tudott a péntek esti családi, baráti kamarazenélésekbe bekapcsolódni. S jött az ötlet: a klarinét pompás instrumentum, lehetőség mind a házi muzsikára, mind a szólista karrierre. Mellesleg a belőle előcsalogatható, hangok is vonzották. A jó döntést siker követte: 1992-ben Münchenben nemzetközi verseny győztese lett. Többé nem indult semmilyen megmérettetésen, mint mondja, olyan érzés zsűri előtt játszani, mintha bikiniben mutogatná magát egy hatalmas koncertteremben, nagy létszámú publikum előtt a legnagyobb kihívást jelentő versenyművek előadása nem kelt benne ehhez mérhető szorongást. A versenyen ellenem van még a hallgatóság is, de a koncerten rám kíváncsiak valamennyien - summázza a vonzó külsejű, ifjú klarinétos, aki a világhírű Juilliard-iskolában Charles Neidich növendékeként szerezte meg diplomáját. Repertoárja igen széles, de ha a hangversenyei statisztikáját megvonja, eddig a legtöbbet Mozart, Beethoven és Copland versenyműveit játszotta. Kamarazenét is élvezettel ad elő (úgy tartja, a kamarázás a muzsikuspálya nagy ajándéka), ám egy négyesztendős kisfiú és egy tizenhárom hónapos kislány boldog édesanyjaként inkább zenekari estek szólistája, így ugyanis több ideje jut a családra. Korunk nagy lengyel zeneszerzőjével, Krzysztop Pendereckivel 1993-ban Schleswig-Holstein zenei fesztiválján találkozott Sharon Kam. Klarinétkvartettjének előadásával olyan mély benyomást tett Pendereckire, hogy felajánlotta, ír a művésznőnek egy concertót. Két év múltán elkészült a darab, amely hatalmas sikert, széles körű szakmai elismerést hozott Sharon Kamnak. A bemutatón maga Penderecki dirigált a cseh filharmonikusok élén, a koncertet rögzítették is. Az élő felvétel - más Penderecki- és Lutoslawski-művekkel egy CD-n - nálunk is kapható. A klarinétverseny színváltozatokban gazdag, érzelmileg fűtött, a publikum számára teljesen érthető-követhető alkotás - véli a művész, aki hétfői, budapesti bemutatkozásán ötödször tolmácsolta a művet. Sharon Kam közeli tervei közül a legszívesebben készülő ötödik, amerikai dzsessz-klarinétkoncertókat tartalmazó kompaktlemezéről beszélt. Hobbijára utaló kérdésemre meglepő válasszal szolgált: amellett, hogy szívesen néz különböző nemzetiségű, így koreai, kínai filmeket, előszeretettel „bütyköl” a ház körül: szétszedi, összerakja, felszereli korunk technikai vívmányait. A klarinétművésznő előszeretettel ,bütyköl a ház körül FOTÓ: NAGY ZOLTÁN Pannónia születése és antik emlékei BAkonyi Péter_______________ Sorozatunk címéül a múzsák templomát, a tudományok és a művészetek szentélyét választottuk... - jelzi az Enciklopédia Kiadó a Moiszeion-könysorozat címének magyarázatául. Amúgy otthonunk, a Kárpát-medence antik kultúráinak világába kalauzolnak a gusztusos, gazdagon illusztrált kötetek, amelyekből eddig három látott napvilágot: Fitz Jenő munkája, a Pannónia születése, Bíró Mária tollából a Pannóniái csontművészet, végül Gesztelyi Tamás könyve, a Pannóniát vésett ékkövek. A mediterrán világ kisugárzása földünkig is elért: a görög, majd a római kor civilizátorai is megvetették a lábukat Pannónia ősi földjén. A kultúra, amelyet részben magukkal hoztak, részben itt teremtettek, s mely a földben, a mai napig itt-ott használatos szerszámok formájában (például a Balaton-felvidéki szőlőmetsző késekében), beomlott sírok megőrzött kincseiben és faragott köveiben meg a romházak falain örökségként ránk maradt, bizonyítja, hogy ez a puszta táj, amelyet némelyek ázsiai jellegűnek mondanak, már eleink érkezése előtt is mélyen átitatódott a Földközi-tenger mellékének európai kultúrájával. A kultúra nem vész el. A népek úgy rétegződnek folyamatosan egymásra a történelem során, hogy egymás örökségét megőrzik. Persze oly módon, hogy hozzáteszik a maguk örökségét, hagyományaikat, hitük panteonját és formai leleményeiket is. Továbbfejlesztik a maguk világlátása szerint. A mi házfalainkban, faragott ékeinkben, hímzéseinkben és mindennapi álmainkban is ott kísértenek a hajdani mediterrán civilizátorok munkái, ahogy azt a Moiszeion-könyvsorozat is tanúsíthatja. kultura@magyarnemzet.hu Pályázat akadémiai ösztöndíjra A tervezhetőség és a kiszámíthatóság jegyében hozták létre 1997-ben a Bolyai-ösztöndíjat. Tegnap, a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott sajtótájékoztatóján Glatz Ferenc akadémikus, az MTA elnöke elmondta: az ösztöndíjjal három célt kívánnak szolgálni. Segítséget nyújtanak egy konkrét téma kidolgozásához, ösztönözni kívánják azt a teljesítményközpontú magatartást, amely sajnos nincs elég súllyal jelen a társadalmunk életében, végül szeretnék a fiatalabb generációt „hozzáilleszteni” az idősebbekhez. A különböző korosztályok szimbiózisát, együttélését szorgalmazzák. A nyitott, az átjárható Akadémiát, ahol a már beérkezettek nem élnek vissza a tudományos testület autonómiájával, és nem zárkóznak magukba. Gergely János, a Bolyai János kutatási ösztöndíj kuratóriumának elnöke az elhangzottakhoz hozzáfűzte, hogy a több mint hétszáz ösztöndíjas a fiatal kutatói korosztály legkiválóbbjait tömöríti, mivel a tizenegy szakmai kollégium gondos válogatás után választotta ki őket. A Magyar Nemzet megkérdezte, hogy a most negyedjére meghirdetett pályázat nyerteseinek mindöszsze havi bruttó 76 500 forintos támogatása megfelelő módon szolgálja-e a kitűzött célt? Válaszában Glatz Ferenc elmondta, hogy szeretnék elérni, hogy a Bolyai-ösztöndíjat emeljék be az Arany János Közalapítvány keretébe, hogy ez az összeg adómentes jövedelem legyen. Ehhez azonban még a Pénzügyminisztérum jóváhagyása szükséges. Arra a kérdésünkre, hogy mennyire van lehetőség interdiszciplináris érdekeltségű pályázat támogatására, Gergely János közölte: az egyes szakkuratóriumok elnökeinek felhatalmazása van arra, hogy más szakterületekről is felkérjen bírálót. Nyitottak tehát minden figyelemre méltó munka támogatására. A pályázati lap és szabályzat beszerezhető a doktori tanács titkárságán (Budapest, V. ker., Nádor u. 7.), illetve hozzáférhető a Magyar Tudományos Akadémia internetes honlapján (www.mta.hu-ösztöndíjak). Beadási határidő: 2001. február 28. Végzetes esztendők Tragédia a kastély tornácán • Csufu Balatongyörökön A RÁDIÓ MELLETT Ari onczy__________________________ K astélynak hívták a falubeliek a házat. Négyszázötven évvel ezelőtt építették, de azóta sem készült el - így kezdődik Veszélyes vidék címmel Thassy Jenő önéletírásának első része, amelyet aztán folytatásokban hallhattunk az elmúlt héten a Kossuth rádió műsorában. Nem véletlen, hogy a nagy sikerű, könyv formájában megjelent életírás után most Avar István előadásában is meghallgathattuk a nem mindennapi élettörténetet. Mert Thassy Jenőnek már a születése sem volt mindennapi: édesapját és bátyját kastélyuk tornácán lövik agyon a szétomlott országba bevonuló szerb martalócok, s ez a szörnyű tragédia édesanyja szeme előtt játszódik le. Az előtt az édesanya előtt, aki meghatározó alakja történetének, akiről Thassy mindig a legnagyobb szeretettel és melegséggel szól. Thassy Jenő születése után beleszól a történelem az idők folyamán megszokott rendbe: a Dráva menti kastély s a földek egy része megmaradt. Ám az ősi birtok nagyobbik része az újonnan megalakuló szerb-horvát-szlovén királyságba került. A fiatal özvegy tehát férj, a még csak gügyögő kisfiú apa, a megcsappant birtok gazda nélkül marad. Fordulatokban gazdag az önéletrajz, amelynek tökéletes elmondója a kiváló hangadottságokkal rendelkező Avar István. Megelevenednek előttünk egy letűnt kor alig ismert társadalmi osztályának életkörülményei a kifosztott ország szomorú mindennapjaiban. A fiatalabb generációknak mindenesetre kordokumentum, szinte élő történelemóra is ez a fél óra. Mint ahogy szinte élő történelem Takáts Gyula költő is, aki nemrég töltötte be a kilencvenedik évét. Verseiből hallhatunk összeállítást a Bartók rádióban. Takáts Gyuláról már sokan elmondták, hogy milyen nagyszerűen egyesíti költészetében a pannon táj hagyományait a parasztbarokk derűvel és a nyugateurópai szellemi áramlatokra mindig érzékenyen reagáló szellemi ember igényességével. Mégis szinte kézzelfoghatóan emberközeli lesz Takáts Gyula költészete az éter hullámain keresztül. Egyszerű, de hatásos ízelítő azoknak, akik még nem olvashatták Takáts verseit. Borzongatóan szép sorokat hallhattunk múltról, bölcseletről, költészetről, érzelmekről. Életszeretet és öröm villan meg a versekben. Egry József, Weöres Sándor vagy éppen Jékely Zoltán barát- és nemzedéktársa a magyar líra immár „nagy öregje” teljes szellemi frissességben és költészetének sokszínűségével remélhetőleg még sokáig megörvendezteti az igényes irodalmat kedvelő rádióhallgatókat és olvasókat.