Magyar Nemzet, 2001. február (64. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-01 / 27. szám

MIÉP-bírálat az MTV vezetésének Torgyán nem tart a vizsgálattól A kormányfő szerint valakinek vállalnia kell a következményeket Folytatás az 1. oldalról - Sem a felmentésemről, sem a tá­vozásomról nem volt szó a mi­niszterelnök és köztem lezajlott megbeszélésen - jelentette ki Torgyán József, miután tegnap másfél órás négyszemközti meg­beszélést folytatott Orbán Viktor­ral. Torgyán József szerint Szaba­di Bélának, az agrártárca politikai államtitkárának esetleges fel­mentése sem került szóba. A politikus egyetért azzal, hogy a Népszavában megjelent cikk és a hangkazetta valóságtar­talmát ki kell vizsgálni. - Kértem a miniszterelnököt, tegyenek meg minden intézkedést annak érde­kében, hogy mielőbb felderítsék az ügyet. Én nem kívánok semmit sem elkendőzni - fogalmazott. - Felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy valótlan vádról van szó - hangsúlyozta. Hozzá­tette azt is: tarthatatlan és elfo­gadhatatlan helyzet, hogy egy új­ság „rémregénybe illő fordula­tokkal, titkosszolgálati eszközök igénybevételével alakítson tény­állást, és abba most már a mi­niszter gyermekét is belevonja”. Arra a kérdésre, hogy mi törté­nik, ha mégis beigazolódik ,a ka­zetta valóságtartalma, Torgyán József hangsúlyozta: a vád hamis, egy „összeeszkábált, manipulált kazettáról” van szó. Kérdésre válaszolva az Agrár­innovációs Kht.-vel kapcsolatban azt mondta, a cég munkáját nem az agrárminiszter és nem a politi­kai államtitkár ellenőrizte, ha­nem a cég ügyvezető igazgatója és a felügyelőbizottság.­­ Meg kell nézni, hogy a Népszavában emlí­tett tanulmány elkészült-e vagy sem; ha nem, akkor vizsgálandó, hogy volt-e szándékuk ezt elké­szíteni. Én már korábban meg­szüntettem a kht.-t, a felszámoló­biztos feladata ebben az ügyben eljárni - szögezte le. A kisgazdapárt elnöke közölte azt is: a találkozón tájékoztatta a miniszterelnököt az FKGP valós helyzetéről. - Ezt a kormányfő ter­mészetesen nem kérte, de a kolíciós helyzetre való tekintettel szükségesnek láttam megadni a tá­jékoztatást - tette hozzá. A pártel­nök meglátása szerint az FKGP- ben zajló ügyek hátterében az áll, hogy a kisgazdapárt gyorsabban fejlődött, mint ahogyan az egy párt esetében kívánatos lenne. Ennek következtében nem a megfelelő „szűrőn keresztül” kerültek be emberek a pártba, illetve a képvi­selőcsoportba. A megbeszélést kö­vetően összeült az FKGP országos elnöksége, ahol információink sze­rint többen felvetették az agrártár­ca politikai államtitkárának esetle­ges menesztését, de a pártelnök er­ről nem volt hajlandó tárgyalni. Úgy tudjuk, Szabadi Béla távozását a kormányfő is szorgalmazza. Orbán Viktor felkérte Szájer Józsefet, a Fidesz frakcióvezetőjét, mielőbb lépjen kapcsolatba a kis­gazdapárt frakciójából kilépett képviselőkkel, és kössenek írásos megállapodást a kormányprog­ram és a kormány további támo­gatásáról. Erről a miniszterelnök szintén reggeli rádióinterjújában beszélt. Rámutatott: ezzel biztosí­tani lehet a nyugodt kormányzati munkához szükséges többséget, függetlenül attól, hogy a képvise­lők a kisgazdapárt frakcióján be­lül vagy azon kívül ülnek. Lányi Zsolt független képviselő a hírre reagálva közölte: egyetértenek Or­bán Viktor elképzelésével és vár­ják Szájer József megkeresését. Kormánybiztos kinevezését tartja szükségesnek a Magyar Televízió élére a MIÉP - jelen­tette be tegnap Csurka István pártelnök. A politikus élesen bírálta a közszolgálati tévé pénzügyi igazgatóját, aki teg­nap lemondott posztjáról. W PAI: Gábor-Tábori Gabriella__ • • Ö­sszeomlás szélén áll a Magyar Televízió - véli a MIÉP elnö­ke. Csurka István szerint ez rész­ben annak köszönhető, hogy az intézmény pénzügyi főigazgatója egy börtönviselt személy, akit a Duna Bank vezérigazgató-helyet­teseként okirat-hamisításért el­ítéltek. Elmondta: Pilli Gyula elő­zőleg a győri székhelyű pénzinté­­­­zetnél a jegyzett tőkét 5,8 milliárd­­ forintról levitte mínusz 2,8 mil­­­­liárdra. A bank igazgatója Horváth Tibor volt, aki 1990-ben az MSZP listáján szerepelt - tette hozzá Csurka István. A politikus közölte: Pilli Gyula havi fizetése egymillió forint körüli, s éppen akkor vett fel 18 millió forintos jutalmat,­­amikor az MTV-nek 11 milliárd forintos hiánya keletkezett. Meg­említette azt is: a jövedelmező rek­lámtevékenységet kiadták egy Lichtensteinben bejegyzett isme­retlen kft.-nek, amelynek megen­gedték, hogy a befolyt négymil­liárdos bevétellel csak negyed­évente számoljon el. - Tiszta, vilá­gos múltú embert kell kineveznie a kormánynak a televízió élére - jelentette ki Csurka István. Tegnap köözös megegyezéssel távozott a Magy­ar Televízió pénz­­­­­ügyi főigazgatója. Pilli Gyula maga kezdeményezte munkaviszonyá­nak megszüntetését a személyét ért méltánytalan támadások mi­att. Az ellene felhozott vádakat ne­vetséges, személyes bosszúnak minősítette. Elmondta: 1999-ben a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságon valóban született egy ítélet, amelyben másodfokon 50 ezer forint pénzbüntetés kifizeté­sére ítélték. A végzés értelmében vezetőként tudnia kellett arról, hogy két beosztottja egy emlékez­tetőt visszadátumozott. Mint fo­galmazott, ez azonban a Duna Bankot megvásárló ING Bankot sem tartotta vissza attól, hogy őt 1999 februárjáig ügyvezető igaz­gatóként alkalmazza. Hozzátette: nyugodt lelkiismerettel néz a MIÉP által kezdeményezett ügyészségi vizsgálat elébe. Az MTV álláspontja az, hogy a pénzügyi főigazgató minden tőle elvárhatót megtett az intézmény gazdasági stabilitásának megte­remtéséért és megtartásáért - kommentálta az esetet Bende Gyöngyi, a tévé szóvivője. Csurka István Bősi ügy: nullszaldós megoldás? ■ MTI______________________ S­zlovákia bizonyos feltételek teljesülése esetén kész tudo­másul venni, hogy a Duna ma­gyarországi szakaszán most és az elkövetkező évtizedekben sem épül alsó vízierőmű, ugyanis nem áll rendelkezésére olyan jogi eszköz, mellyel Magyarországot egy ilyen beruházás megvalósítá­sára kényszeríthetné. Erről Szé­kely László kormánybiztos tájé­koztatta tegnap az újságírókat, ismertetve a most lefordított szlovák válasz egyik fontos meg­állapítását. Szlovákia a bősi kérdés rende­zésére tett 1999. decemberi ma­gyar javaslatra válaszolt, s ennek előzetes értékelése készült el most a kormánybiztosi irodán. Székely utalt arra, hogy a „bizonyos feltételek” címén Szlo­vákia többek között kártérítést követel a nagymarosi erőmű be­ruházás elmaradásáért. Mivel Magyarország is felsorakoztat­hatja kárigényeit, így a nullszal­dós megoldás Szlovákiának is kedvező lehet a kormánybiztos szerint. A válasz alapján Szlová­kia is kész a Dunacsúny-Szap szakaszon a mellékágak és a Du­na főmedre menti természeti ér­tékek megóvása érdekében meg­felelő vízhozamot biztosítani erre a területre, valamint együttmű­ködni a műszaki intézkedések­ben. Ugyanakkor még meglehe­tősen nagy az eltérés a két ország között az itt szükséges vízhozam mennyiségének megítélésében. 2001. február 1., csütörtök Belföld Magyar Nemzet­e A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG TEGNAP átküldte a Fővárosi Főügyészséghez a Népszava feljelentését és az ahhoz kapcsolódó hangkazettát - tájé­koztatta lapunkat Horányi Miklós, a Legfőbb Ügyészség szóvivője. Elmondta: a Legfőbb Ügyészségen meghallgatták a kazettát, azt ösz­­szevetették a feljelentéssel, de érdemi, tartalmi vizsgálatot nem foly­tattak. Ezt a vizsgálatot a Fővárosi Főügyészség által kijelölt illetékes hatóságnak kell elvégeznie - közölte a szóvivő. A Népszava tegnap újabb cikkben próbálta bizonyítani állítását, miszerint agrárvállal­kozók közvetítőn keresztül kenőpénzt juttattak el Torgyán Attilához, az agrárminiszter fiához. A lap tegnapi írása szerint dokumentu­mokkal igazolható, hogy közpénzekből származik a Torgyán Attilá­nak szánt pénz. Torgyán Attila szerdán közleményben tudatta, hogy a Népszavától példaértékű kártérítést kér és a hamisan vádlók fele­lősségre vonását kezdeményezi. Szerinte a lap az egész magyar hír­közlés lejáratásáért is felelős. Az MSZP a törvényalkotásról : Pásztor_________________________ H­atpárti egyeztetést szorgalma­zott a parlament tekintélyének visszaállítása érdekében tegnapi saj­tótájékoztatóján Szili Katalin, az Or­szággyűlés szocialista alelnöke. Úgy vélte, 1998 óta lecsökkent a parla­ment ellenőrző szerepe, amit jól pél­dáz, hogy szerinte lehetetlen ellen­zék által kezdeményezett vizsgálóbi­zottságot létrehozni. Sérelmezte azt is, hogy többszörösére nőtt a kor­mánypárti képviselők által elhang­zott kérdések, azonnali kérdések, il­letve interpellációk száma. Szili Ka­talin visszautasította azokat a véle­ményeket, miszerint az MSZP obst­ruálná a parlamenti munkát. Kifej­tette: a frakció az érdemi törvények 47 százalékát, az összes döntés csak­nem kétharmadát támogatta. A po­litikus az 1994-1996 és az 1998- 2000 közötti időszakot összevetve kifejtette: az utóbbiban egyharmad­­dal kevesebb új törvényt és 15 száza­lékkal kevesebb törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés. Új társadalmi centrum jelent meg Politológusok értékelése az ország helyzetéről Folytatás az 1. oldalról • A negatív folyamatok közül Schlett István az FKGP körül zajló botrány­sorozatot tartja a legaggasztóbb­­nak. Leszögezte: mindezek nem­csak a kisgazdapártra, a koalícióra, hanem a teljes politikai elitre és végső soron a társadalomra is káro­san hatnak. A sorozatosan napvi­lágra kerülő korrupciós vagy kor­rupciógyanús ügyek, a szakszerűt­lenség, az ostobaság, a stílustalan­­ság mind-mind a demokrácia defi­citjeként jelentkeznek; az egész po­litikai elitet tönkretehetik. Megje­gyezte, ha a közvélemény bizalma tovább csökken a politikában, ak­kor mindez radikalizálódáshoz, il­letve a jogállamiság létének veszé­lyeztetéséhez vezethet.­­ Vagyis a politikának mielőbb megoldást kell találnia a problémá­ra, egy legyintéssel, semmittevéssel mindezt már nem lehet megoldani, a kivárás pedig nem józan taktika - hangsúlyozta Schlett István. Aggasztónak tartja azt is, hogy nem erősödött a szabálykövető ma­gatartás, mái nemcsak a politikai elitre, hanem az élet minden terüle­tére jellemző. - Egyre gyakoribb je­lenség, hogy következmények nél­kül lehet megszegni a szabályokat, elég, ha a közlekedési morálra gon­dolunk, de említhetném a képvise­lői vagyonnyilatkozatokkal kapcso­latos jogvitát is - mondta Schlett István. Megjegyezte: mindenki a joghézagokra, a rossz törvényekre hivatkozik, holott a törvények ural­ma és a törvénytisztelet a demokrá­cia egyik alapelve. - Ezen a folya­maton változtatni kell, ez minden­kinek érdeke és feladata - szögezte le Schlett István, aki kevesli az erre tett erőfeszítéseket, mind az állami szervek, a politikai elitek, mind a civil szervezetek, az egyházak és az egyes emberek részéről. A szakember a politikai hang­nem eldurvulásával kapcsolatos fé­lelmeket eltúlzottnak érzi, vélemé­nye szerint ez az értelmiség politi­­kaellenességéből fakad. - Termé­szetes folyamat, hogy a politikai élet szereplői ütköztetik érveiket, vitáznak - jegyezte meg. - Nem értek egyet azokkal a vé­leményekkel, amelyek szerint diktatórikus kormányzás folyik Magyarországon - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Török Gábor politológus. Úgy vélte, azzal sincs komoly gond, amit a Fidesz vezette koalíció tett a törvénykezés terén, hiszen „meg kell adni a lehetőséget, hogy egy politikai irányzat saját prioritásainak megfelelő döntése­ket hozzon”. Török Gábor szerint a probléma az, amit nem tett tett meg a kormány. Példaként említette az adó- és egészségügyi reformot. A politológus értékelése szerint a Fidesz vezette koalíció első évében „valódi, jó szakmapolitikai dönté­sek születtek, azóta viszont csak szimbolikusak, mintha ügyvezető kormány működne Magyarorszá­gon”. Úgy vélte, ennek oka lehet, hogy a nagy reformok végigvitele sok ellentétet szült volna a társada­lom különböző csoportjai között. Török Gábor szerint a tavalyi év jelentős fordulatot hozott a belpoli­tikában. Úgy vélte, a pártpreferen­ciák ugyan nem változtak jelentő­sen, ám a kormány megalakulásá­tól tavaly őszig a koalíciós pártok határozták meg, hogy mi legyen a politika napirendjén, azóta viszont nem. A kormánypártok deffen­­zívába mentek át - állapította meg Török Gábor. Ráadásul a kisgazda­­párt körüli események miatt a koa­líciós együttműködés is megválto­zott, kényszerkoalíció alakult ki. A politológus szerint a kialakult hely­zet semmilyen tekintetben sem használ a Fidesznek, úgy véli, a kis­gazda szavazók nem csatlakoznak a legnagyobb koalíciós partner tábo­rához. Sőt, kárt okoz a Fidesznek, mert lényegesen nehezebben tudja kommunikálni az eredményeket, hiszen­ a történtek elterelik a figyel­met a sikerekről. Megjegyezte azt is: tíz évvel a rendszerváltozás után a gazdaság és a politika olyan mértékben elvált egymástól, hogy a botrányok nem tudják azt befo­lyásolni. Úgy vélte viszont, hogy azok lehetőséget adnak arra, hogy az MDF és az SZDSZ némileg megerősödjön, ami feltétlenül je­lenti, hogy létrejön egy harmadik politikai erő. Úgy vélte, igaz ez a megállapítás a MIÉP-re is; véle­ménye szerint Magyarországon egy radikális párt támogatottsága soha nem haladhatja meg az 5-10 százalékot. Tavaly megerősödött az 1998-as kormányváltás után, a Fidesz veze­tésével létrejött politikai és társa­dalmi centrum, amely a régi, örö­költ társadalom politikai centru­mával szemben valós erőt jelent - fejtette ki értékelésében Fricz Ta­más politológus. Hozzátette: a má­sodik centrum megerősödése mind a politikai, mind a gazdasági és kul­turális területen, illetve a civil szfé­rában alternatív mozgástereket hoz létre. Az önérvényesítési törekvé­sek sokoldalúan, nem csak egy po­litikai centrum égisze alatt juthatnak érvényre, amely vitalitást ad a társadalomnak. A szakember szerint az új társa­dalmi-politikai centrum kialakítá­sával magyarázható az a durva, il­letve arrogáns parlamenti hang­nem, amelyet a Fidesz időnként al­kalmaz. Hozzátette: az új centrum kialakítása nem kis erőfeszítést igé­nyelt, és a különböző egyezkedések gátolták volna a folyamatot. Az időnként durva hangnemet az el­lenzék is viszonozta, vagyis mind­két tábor egyaránt felelősnek te­kinthető - tette hozzá. Fricz Tamás rámutatott arra is: az új centrum megerősödésével az erős hangnem feleslegessé, diszfunkcionálissá vá­lik és háttérbe szorul. - Jelentős változás, hogy a tava­lyi évben érezhető gazdasági növe­kedés, fejlődés indult el az ország­ban - mondta a szakember. Mindennek eredményeként ez az első kormány, amely enyhítheti a társadalmi feszültségeket, pozitív irányba befolyásolja a közvélemény hangulatát. Emlékeztetett rá, hogy a kormány elkezdte, és idén folytat­ja a különböző társadalmi csopor­tok igényeinek kielégítését. Példa­ként említette a bér- és nyugdíj­­emelést, az otthonteremtést, a szo­ciális támogatások emelését. - Ter­mészetesen vannak területek, ahol a változás némileg elmaradt, ilyen például az adóreform - jegyezte meg Fricz Tamás. Hozzátette: az egészségügyi reformra - az új mi­niszter hivatalba lépésével - még lát esélyt. ,­­ A tavalyi év értékelésekor fon­tos megemlíteni a korrupciós ügye­ket, az olajszőkítést, amely sajátos módon az egész politikai elitre rá­nyomta a bélyegét - mondta a poli­tológus. Az olajbizottság munkája csodát ugyan nem hozott, de a tár­sadalom számára azt mutatta, hogy a politikai elit felismerte a problé­mát és szembenéz azzal - fűzte hozzá. Emellett nyilvánvalóvá vált az is: a tét a politikai elit lejáratódá­­sa, amellyel szemben a politikusok egységesen léptek fel, és a tisztessé­ges politizálás fontosságát közvetí­tették. A POLITIKAI ÉVAD KEZDETÉN, február első csütörtökén, azaz ma tartja Orbán Viktor miniszterelnök országértékelő beszédét a Pesti Vigadó­ban. A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére a kor­mányfő idén immár harmadik alkalommal számol be az ország helyze­téről. A beszédet az m1 televíziós csatorna 18 óra 20 perctől közvetíti. Az országértékelésre először kaptak meghívást ellenzéki politikusok. Az MTI-nek Szili Katalin (MSZP) és Csurka István (MIÉP) jelezte rész­vételét, Demszky Gábor (SZDSZ) viszont nem lesz jelen az eseményen.

Next