Magyar Nemzet, 2001. június (64. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-01 / 127. szám

Adatvédelmi biztos: új koalíciós jelölt A koalíciós partnerekkel egyetértésben új adatvédelmi biztos je­lölésére tett javaslatot a Fidesz. A kormánypártok új jelöltje Mol­nár Miklós, az ELTE jogi kara államigazgatási tanszékének veze­tője. Az MSZP még mérlegeli a javaslatot, az SZDSZ elveti azt. Szájer József bízik benne: az ombudsmanok kapcsán az MSZP- ben nem a „minél rosszabb annál jobb” elve érvényesül, és így a párt nem abban lesz érdekelt, hogy ne válasszanak új biztosokat. M­tf.A7.sovi­.s-MTI___________ M­ódosította az adatvédelmi biztos személyére tett koráb­bi személyi javaslatát a Fidesz. Szájer József, a Fidesz frakcióveze­tője lapunknak elmondta: a koalí­ciós partnerekkel egyetértésben Molnár Miklóst, az ELTE jogi kara államigazgatási tanszékének veze­tőjét jelölik ombudsmannak. Szájer József az új személyi javaslatról már tájékoztatta Nagy Sándort. Emlé­keztetett rá, hogy a koalíció korábbi jelöltje nem járult hozzá neve nyil­vánosságra hozatalához, ezért is sajnálatos, hogy a sajtó találgatá­sokba bocsátkozott. Ismeretes: fel­merült, hogy a koalíció Lábady Ta­más volt alkotmánybírót javasolta adatvédelmi biztosnak. Szájer József emlékeztetett rá: a Fidesz azt indítványozta, hogy a négy biztosból kettőt az ellenzék, kettőt pedig a koalíció javasoljon. Ezzel szemben az ellenzék a három eddigi biztos újraválasztását és Ta­kács Albert helyettes ombudsman­­ná választását javasolta. A szocialis­ták érvelése szerint a helyettes ombudsman jelölési joga az ellen­zéket illeti, 1995-ben ugyanis a ombudsmant, az adatvédelmi és a kisebbségi biztost az akkori kor­mánypártok, a helyettes ombuds­mant pedig az ellenzék jelölte. Szájer József szerint az MSZP „négy-nulla” ajánlata elfogadhatat­lan. A Fidesz ajánlata méltányos, s a jelenlegi parlamenti létszámará­nyokon alapszik, s hasonló meg­egyezés jött létre korábban az alkot­mánybírák jelölése kapcsán is - tet­te hozzá. Bízik abban, hogy az ombudsmanok kapcsán az MSZP- ben nem a „minél rosszabb, annál jobb” elve érvényesül majd, és a szocialistáknak sem érdeke, hogy az ombudsmani tisztségeket ne töltsék be. Hangsúlyozta: a Fidesz szerint az ombudsmani intézmény a parlament egyik legfontosabb szerve, amelyre mindenképpen szükség van. Az intézmény megújí­tása miatt fontosnak tartják új biz­tosok jelölését. Szájer József közölte azt is: az MSZP frakcióvezetőjével közösen azt javasolták Mádl Ferenc köztár­sasági elnöknek, hogy az ombuds­­manjelöléssel kapcsolatban keddre tervezett hatpárti egyeztetést ha­lasszák el néhány nappal. Erre frak­cióvezető szerint a két nagy párt to­vábbi egyeztetésének sikere érde­kében van szükség. Az MSZP a jövő hét elején ala­kítja ki álláspontját a koalíciós frak­cióknak az adatvédelmi biztosi posztra tett új jelöléséről - kom­mentálta a Fidesz bejelentését Nagy Sándor. Az SZDSZ továbbra sem tartja indokoltnak a jelenlegi ombudsmanok leváltását, változat­lanul a mostani országgyűlési biz­tosok újraválasztását szorgalmazza - közölte Hack Péter országgyűlési képviselő. Módosítják az élelmiszertörvényt HÍRÖSSZEFOGLALÓ E­gyszerűsödnek az élelmiszerek előállítására vonatkozó eljárási szabályok, ha a parlament elfogad­ja a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium előterjeszté­sét. A tegnap megkezdődött vitá­ban Kékkő­i Zoltán, a tárca államtit­kára elmondta: megszűnne az im­portélelmiszerek kötelező előzetes minőségvizsgálata. Emellett az ős­termelők felmentést kapnának a termék összetételét és előállítását leíró gyártmánylap készítésének kötelezettsége alól. A javaslat ezen pontját az MSZP és az SZDSZ is bí­rálta. Elhangzott: nem lenne szabad a szabályokat lazítani mindaddig, amíg nem épül ki az ellenőrzés megfelelő szervezeti háttere. A MIÉP a teljes előterjesztést bírálta, szerintük nem szolgálja a mezőgaz­daság érdekeit. A kormánypártok támogatásukról biztosították a ja­vaslatot. Átláthatóbbá vált az államháztartás Folytatás az 1. oldalról­­ Magyarország jelentős erőfeszítése­ket tett, hogy biztosítsa a pénzügyi rendszer magas fokú átláthatóságát - állapította meg az IMF, amely né­hány pontban kritikát is megfogal­mazott. Hiányolta a teljes állam­­háztartás konszolidált mérlegét, ideértve az ÁPV Rt. és a Nemzeti Autópálya Rt. működését. Megem­lítették: biztosítani kell, hogy az ál­lami pénzek elköltése a parlament által jóváhagyott költségvetés, vagy ha szükséges, pótköltségvetés kere­tei között történjék. Borókai Gábor kormányszóvivő a Magyar Nemzet kérdéseire azt vá­laszolta: mindig is lesznek ellenté­tes szempontok a pénzintézet, illet­ve a nemzeti kormányok álláspont­jai között. A magyar kormánynak eltökélt szándéka, hogy megerősít­se a hazai cégeket, amelyek alig egy évtizede működnek piacgazdasági körülmények között, tehát lehető­séget kell adni számukra, hogy kel­lő erővel tudjanak részt venni a ki­élezett piaci versenyben. A pénz­ügyi rendszert illetően hazánk je­lentősen előrehaladt - állapítja meg az IMF. A különböző felügyeletek összevonása megfelelő keretet ad a megmaradt gyengeségek leküzdé­sére. A Pénzügyi Szervezetek Álla­mi Felügyelete (PSZÁF) hatékony működéséhez azonban a korábbi­nál nagyobb függetlenségre lenne szüksége. Szükségesnek tartja az értékelés azt is, hogy erőteljesebbé, hatékonyabbá váljék a felügyelet a jogszabályok érvényesítésének ki­kényszerítésében. 2001. június 1., péntek Bett­­d Magyar Ventó Az FKGP önállóan indul 2002-ben Torgyán a közjogi méltóságok fellépését sürgeti a házelnökkel szemben Az FKGP elnöke nem tartaná szerencsésnek, ha pártja választá­si együttműködést kötne a Fidesszel, csupán a második forduló­ban lát lehetőséget a visszalépésekre, megfelelő ellenszolgálta­tás fejében. Torgyán József levélben kérte a közjogi méltóságo­kat, hogy lépjenek fel az Országgyűlés elnökének - szerinte - jogsértő intézkedésével szemben, amellyel Áder János figyel­men kívül hagyta a kisgazda frakcióból történt kizárását meg­semmisítő bírósági ítéletet. M Kis Ferenc________________ A jelenlegi helyzetben nem tar­tanám szerencsésnek, ha a legnagyobb kormánypárttal foly­tatnánk a tárgyalásokat a 2002-es választási együttműködésről - je­lentette ki tegnap Torgyán József. Az FKGP elnöke megjegyezte: leg­feljebb az első forduló eredményé­nek ismeretében alakulhat ki olyan helyzet, hogy megfelelő, kölcsönös ellenszolgáltatás fejé­ben megállapodjanak a visszalé­pésekről. - A párt önállóan indul mind a 176 egyéni választókerü­letben, a képviselőjelöltek kivá­lasztása gőzerővel folyik - közölte. G. Nagyné Maczó Ágnes alel­­nök sajtóhírekre utalva úgy fogal­mazott: tisztelettel felkéri a Fi­deszt, ne avatkozzon az FKGP bel­­ügyeibe azzal, hogy néhány kis­gazda képviselővel külön megálla­podást akar kötni. Az alelnök ar­ról is szólt, hogy megkereste őt Szabó János kisgazda honvédelmi miniszter, de a tárgyalás elma­radt. Maczó Ágnes hangsúlyozta: egyeztető megbeszéléseket foly­tatnak mindazokkal, akik nem ha­tárolódtak el az FKGP-től. Tor­gyán József ugyanakkor a Szabó János vezette Független Kisgazdák Demokratikus Szövetségéről (FKDSZ) úgy vélekedett: a szerve­zet célja a zavarkeltés, a tagság megtévesztése, miközben a Fidesz segítségével szeretnének begyalo­golni a parlamentbe az MKDSZ mintájára. Információnk szerint Szabó János és az FKDSZ képvise­lői kiegyeznének Maczó Ágnessel és híveivel, ha Torgyán József visszalépne az elnökségtől. A törvényes rend védelme ér­dekében Torgyán József levélben sürgetett intézkedéseket az állam­főnél, a kormányfőnél, az Alkot­mánybíróság elnökénél és a Leg­felsőbb Bíróság elnökénél. Szerin­te a legfőbb ügyésznek is fel kell lépnie Áder János házelnökkel szemben a Fővárosi Bíróság jog­erős ítéletének érvényesítéséért, amely megsemmisítette a kisgazda képviselőcsoportból történt kizá­rásáról szóló frakcióhatározatot. Torgyán Józsefék csupán a második fordulóban lépnének vissza a Fidesz javára, megfelelő ellenszolgáltatás fejében FOTÓ: BURGER ZSOLT POKORNI ZOLTÁN, A FIDESZ ELNÖKE úgy látja, nem a sajtón keresztül kell a választási együttműködéssel kapcsolatos kérdéseket megbeszélni. Torgyán József kijelentéseire reagálva elmondta: ha a két párt között korábban létrejött megállapodást az FKGP nem tartja már indokoltnak, akkor ezt bármikor jelezheti a Fi­desznek. Ismert, hogy egy évvel ezelőtt, a köztársaságielnök-je­­lölés kapcsán a két párt vezetői írásban rögzítették, hogy 2002- ben közös képviselőjelölteket állítanak, illetve a választások eredményeként a nagyobbik párt delegálja majd a kormányfőt, a kisebb pedig az államfőt. A Fidesz részéről már többször­ el­hangzott, hogy kizárólag egy kiegyensúlyozott kisgazdapárttal kötendő választási szövetségben érdekelt, hiszen az FKGP csak így tudja mozgósítani szavazóbázisát. (B. L.) mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmemmmmmmsammmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmemmmmtmmtamm Őrizetbe vétel a Concordia-ügyben Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán őrizetbe vette B. Csabát, a Concordia Közraktár Rt. többségi tulajdoná­ban lévő GMS 96 Kft. volt ügyvezető igazgatóját - tudtuk meg Garamvölgyi Lászlótól, az ORFK szóvivőjétől. Az ügyészség teg­nap kezdeményezte B. Csaba előzetes letartóztatását, amelyről ma dönt a bíróság. A gabonakereskedéssel foglalkozó GMS 96 Kft. volt vezetőjét hűtlen kezeléssel és sikkasztással gyanúsítja a rendőrség - jelentette ki Garamvölgyi László. ■ TORKOS-SZF.NIF.il_______________ S­zerdán házkutatást tartott az ORFK a GMS-nél, iratokat fog­lalt le, majd még ugyanazon a na­pon gyanúsítottként hallgatta ki B. Csabát. Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és je­lentős értékre elkövetett sikkasztás gyanúja miatt B. Csaba előzetes le­tartóztatására nyújtott be indít­ványt a Fővárosi Főügyészség teg­nap a Pesti Központi Kerületi Bíró­ságra - tudtuk meg Borbély Zoltán­tól, az ügyészség szóvivőjétől. A GMS 96 Kft. egykori ügyvezetőjét, majd kereskedelmi igazgatóját fik­tív raktárbérleti szerződés megkö­tésével gyanúsítják, melynek kárér­téke több mint 77 millió forint. B. Csabát egy tőzsdei veszteség kap­csán egy 36 millió forint értékű ga­bonaszállítmány elsikkasztásával is meggyanúsították. Borbély Zoltán elmondta: az ügyészség azért indít­ványozza B. Csaba előzetes letar­tóztatását, mert tartani lehet a gya­núsított szökésétől, az összebeszé­léstől, valamint az esetleges bizo­nyítékok eltüntetésétől. A Magyar Nemzet Concordia Rt. közeli forrásból származó érte­sülése szerint körülbelül 600 millió forintra becsülhető az a kár, amely a GMS 96 Kft. rossz gazdálkodásá­nak következtében érte a társasá­got. A kft. például takarmánykuko­ricát étkezésibúza-áron vásárolt fel privilegizált gazdáktól. A GMS 96 igen sajátságos mó­don kereskedett a tőzsdén. Az ügy­leteit intéző brókercég rendre saját tulajdonosának leánya érdekeltsé­gébe tartozó kft.-vel kötötte meg az üzletet, és figyelemre méltó módon a GMS 96 mindig rosszul járt. Ami­kor a búza ára elindult felfelé, a GMS 96 érthetetlen módon az ere­deti felvásárlási áron szabadult meg készleteitől a tőzsdén bróker­cége segítségével. Előfordult az is, hogy fiktív raktárbérleti szerződést kötött a cég zárolásra, vagyis nem zárolt semmit, úgy fizetett bérleti díjat 77 millió forint értékben. Sepsey Tamás, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) elnöke a nyomozás érdekeire hivatkozva nem kívánt részletes tájékoztatást adni, azt azonban nem titkolta, hogy a KEHI a közeljövőben több büntetőfeljelentést tesz a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) felügyelete alá tartozó cégek, illetve közhasznú társaságok ügyében. Büntetőeljárás kezdeményezését tervezik a Con­cordia Rt.-nél történt visszaélések gyanúja miatt is, de feljelentésre készülnek az Agrármarketing Cent­rum és a szervezet által alapított Agrár Vidékfejlesztési Kft. ügyé­ben is. (Az Agrárintervenciós Kht. ügyét két vezetője előzetes letartóz­tatása mellett már szintén vizsgálja a rendőrség.) Sepsey elmondta azt is, hogy a KEHI egy tegnap tartott értekezleten megosztotta ellenőrzé­si tapasztalatait az állami felügyele­tek vezetőivel. Felhívta a figyelmet a közhasznú társaságok ellenőrzése során tapasztalt kockázati ténye­zőkre. A KEHI-vizsgálatok során szerzett tapasztalatokat hasznosíta­ni kívánják, ezért törvénymódosí­tást kezdeményeznek, hogy a köz­hasznú társaságoknak adott sza­badságot olyan mértékűre korlá­tozhassa az Országgyűlés, hogy az ne veszélyeztesse az adófizetők pénzét - húzta alá Sepsey Tamás. Imrédy Szabolcs, a FVM szóvi­vője elmondta: a sajtóból értesültek a GMS volt ügyvezetőjének letar­tóztatásáról. Az FVM-et eddig nem kereste meg a nyomozó hatóság, és nem is tájékoztatta az eljárásról. Értesülésünk szerint a GMS Kft. ma taggyűlést tart, ezen a működé­séhez szükséges tőkeemelésre ki­dolgozott javaslatról tárgyalnak, és új felügyelőbizottságot állítanak fel.

Next