Magyar Nemzet, 2001. június (64. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-02 / 128. szám

­ Magyar Nemzet Külföld 2001. június 2., szombat Rovatvezető: Stier Gábor Szláv népek kongresszusa MOSZKVA. Ünnepélyes külsősé­gek között megnyílt Oroszor­szág, Fehéroroszország és Uk­rajna szláv népeinek kongresz­­szusa. A fórum szervezőbizott­ságának vezetését Gennagyij Szeleznyov, az orosz törvény­­hozás alsóházának elnöke vál­lalta magára, Vlagyimir Putyin elnök pedig külön üzenetben üdvözölte a tanácskozást. A kétnapos esemény végén közös nyilatkozatot fogadnak el a po­litikai szövetség erősítéséről, a szláv saját bank és beruházási társaság, valamint szláv hír­­ügynökség felállításáról dönte­nek, illetve megválasztják a zsi­natot, a szláv kongresszus ve­zető testületét. (MTI) Tűzharc a túszszedőkkel MANILA. A Fülöp-szigeteki moz­­lim szélsőségesek, akik húsz túszt, köztük három amerikait tartanak fogva, pénteken há­romórás csatát vívtak a kor­mánykatonákkal a déli Basilan szigetén. Két sorkatona elesett, 14 pedig megsebesült. A kor­­mánykatonák el akarták vágni az Abu Szajjáf csoport mene­külési útvonalát. (MTI) Wahid hajthatatlan JAKARTA. Az indonéz elnök pén­teken ismét kereken elvetette a lemondás gondolatát, noha néhány héten belül leváltás fe­nyegeti. Abdurrahman Wahid jakartai beszédében „kemény intézkedéseket” helyezett kilá­tásba Indonézia széthullásának megakadályozására. (MTI) Módosuló iraki szankciók NEW YORK. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja csütörtök esti, a világszervezet székhelyén megtartott ülésén megegyezett abban, hogy mó­dosítani fogja az Irak elleni korlátozásokat. Az Olajért élel­miszert programon az ameri­kai-brit álláspont szerint olyan módosításokat kell végrehajta­ni, hogy a korlátozások kevés­bé sújtsák az iraki lakosságot, és komolyabb veszteséget okozzanak az államnak. (MTI) Aktív a Valódi IRA LONDON. Pokolgép robbant pén­teken hajnalban az észak-íror­szági Sión Mills városában egy rendőrőrs előtt. A helyi hatósá­gokat már előzőleg értesítették a készülő robbantásról, így ki tudták telepíteni a közeli lako­sokat. Egyelőre nem vállalta senki az akciót, a Reuters azonban emlékeztet arra, hogy az elmúlt egy évben a Valódi IRA néven jelentkező, az Ír Köztársasági Hadseregből ki­szakadt szélsőséges csoport­nak róttak fel számos hasonló merényletet. (MTI) Havel a leghitelesebb PRÁGA­ Csehországban továbbra is az államfő a leghitelesebb közéleti szereplő: a prágai köz­vélemény-kutató intézet máju­si felmérése szerint Václav Havelben a lakosság 55 szá­zaléka bízik, ami jóval maga­sabb arány, mint a többi poli­tikai vezető személyiség eseté­ben. (MTI) Razziák Groznijban MOSZKVA. Groznij központi pia­cát és már forgalmas közterü­leteit pénteken páncélosok és belügyi erők vették körbe, s a szigorú razziák nyomán még a köztársasági kormányzat munkatársai is csak komoly késéssel tudtak eljutni munka­helyükre. (MTI) Zöld jelzés a német kárpótlásnak Nincs helye újabb amerikai követeléseknek • Stf­fan Lázár (Németország) R­égen nem jellemezte olyan egyetértés a német parla­mentben képviselt pártokat, mint amikor a képviselőknek politikai szinten is szentesíteniük kellett a „jogbiztonság” fogalmát. A frak­ciók közösen nyújtották be javas­latukat, amelyet azután a jelenlé­vő honatyák nyomasztó fölénnyel szavaztak meg. Ezzel elhárult az utolsó akadály is a nemzetiszo­cialista Harmadik Birodalomban kényszermunkát végző külföl­dieknek nyújtandó anyagi kár­pótlás folyósítása elől. A Bundes­tag végleg elfogadta azt a tényál­lást, amit a gazdasági élet képvi­selői feltételként szabtak meg a jóvátételre előirányzott adomá­nyok kifizetésére: az USA-ban nem kerülhet sor arra, hogy az ottani bíróságok további kerese­teknek adjanak helyet és mindig újabb meg újabb követelésekkel álljanak elő. A „jogbiztonság” garantálása azt jelenti, hogy az Emlékezés­­felelősség a jövő nevet viselő ala­pítvány végre megkezdheti a ren­delkezésre álló tízmilliárd márka szétosztását a mintegy másfél mil­lió igényre jogosult, és ennek ér­dekében kérvényt benyújtott sze­mély között. Az összeg felét a szö­vetségi kormány, a másik felét, 6300 hazai vállalkozás bocsátotta rendelkezésre. A pozitív határozatot hozó parlamenti üléssel több mint há­romesztendős, idegőrlő viták so­rozata ért véget. A jóvátételi pe­rek 1998 márciusában kezdőd­tek: egy New York-i ügyvéd kere­sete a kölni Ford gyárral szemben a hasonló ügyek láncolatát vonta maga után. Gerhard Schröder - akkor még csak a szociáldemok­raták kancellárjelöltje - közölte, az SPD sikere esetén a küszöbön álló szövetségi választások során kormánya alapítványt hoz majd létre a volt kényszermunkások igényeinek kielégítésére. Első­ként a Volswagen gépkocsigyár jelentette be, hogy húszmillió márkával hajlandó támogatni az alapítványt, majd hasonlóan nyi­latkozott a Siemens is. 1999 júliusában Gerhard Schröder a szabad demokraták volt szövetségi gazdaságügyi mi­niszterét és pártelnökét, Otto Lambsdorffot bízta meg a további tárgyalások vezetésével. A liberá­lis politikus ettől kezdve minden erejét és idejét e feladat megoldá­sára összpontosította, és nem hagyta elbátortalanítani magát akkor sem, amikor az amerikai tárgyaló felek rendre nehézsége­ket okoztak neki, késleltetve a Berlin részéről annyira szorgal­mazott megoldás létrejöttét, így Lambsdorff gróf most személyes sikerként is elkönyvelheti a múlt dicstelen eseményeire visszanyúló ügy lezárását. Az Emlékezés-felelősség-jövő Alapítvány a vele együttműködő nemzeti szervezeteken keresztül június közepén kezdi meg a tíz­milliárd márka szétosztását. Atomerőmű-baleset Temelínben Változásokra várnak a cseh közszolgálati televízióban A Somogyi Mátyás (Prága) E­mberi mulasztás következté­ben a Temelíni Atomerőmű reaktorából a hét elején 50-60 ezer liter radioaktív víz szivárgott ki, amit a CEZ cseh energiaszolgálta­tó vállalat és az állami nukleáris biztonsági hivatal jelentéktelen eseménynek minősített. Az erőmű osztrák ellenzői és a cseh környe­zetvédők azonban a nehézvíz ki­szivárgása okának kivizsgálását követelik. A bajorországi E. ON energeti­kai konszern, a német környezet­­védők nyomására fontolóra veszi, hogy továbbra is vásároljon-e villanyáramot a CEZ energia­elosztó vállalattól. A CEZ áram­­termelésének mintegy 20 százalé­kát exportálja, s kivitelének 97 százaléka Németországba irá­nyul. Az esetleges szerződésfel­bontás hátterében a bajorországi sajtó szerint a Bund Naturschutz környezetvédelmi szervezet felhí­vása áll, amelyben a Temelínt üzemeltető CEZ-zel üzleti kap­csolatban álló E. ON cég bojkott­jára szólítja fel a lakosságot. A felhíváshoz rövid időn belül 77 ezren csatlakoztak. ■ A cseh parlament által nemrég megválasztott 15 tagú televíziós tanács elnöke, Jan Mrzena szerint a közszolgálati tévé körül az év elején kialakult válságért egyaránt felelősek az akkor sztrájkoló tévé­alkalmazottak, illetve az akkori vezetés. A 38 éves tanácselnök, a Dél-csehországi Színház eddigi igazgatója elsősorban közgazdász­nak tekinti magát, aki új megbíza­tásában egyik céljának azt tekinti, hogy „kordában tartsa a testületét alkotó entellektüelek és művészek becsvágyát”. A cseh televízió műsorszerke­zetében a tanács elnöke nagyobb teret kíván adni a régió életét tük­röző adásoknak, mert szerinte a vidéki nézőket már bántja a fővá­ros-központúság, az úgynevezett „pragocentrizmus”. Úgy véli, a közszolgálatiság megőrzésével a televíziónak olyan hiteles intéz­ménnyé kell válnia, hogy semmi­lyen politikai, művészeti vagy más érdekvédelmi csoportok ne élhes­senek vissza a köztévé képernyő­jével. „Ha bármilyen politikai nyomást éreznék, azonnal távo­zom” - nyilatkozta Mrzena. A temelíni atomerőmű üzembe állítása óta aggodalmat vált ki a környező országokból kuspol@magyarnemzet.hu Újabb ígéretek Izraelből Izrael nem fog több telepet építeni, sem több területet ki­sajátítani a zsidó telepek léte­sítéséhez - állította az izraeli külügyminiszter egy tegnapi lapnyilatkozatában. Eközben újabb támadásokat hajtottak végre palesztin fegyveresek iz­raeli célpontok ellen. Feszült hangulat uralkodott Feiszal Huszeini palesztin miniszter temetésén is, aki szívroham következtében halt meg csü­törtökön. HÍRÖSSZEFOGLALÓ S­imon Peresz a francia Le Fi­garo jobboldali napilap pén­teki számában megjelent interjú­ban kifejtette, hogy a telepek nem fognak akadályt jelenteni a Mitchell-jelentés ajánlásainak a gyakorlatba való átültetéséhez. Véleménye szerint Nátán Sa­­ranszki izraeli építési miniszter „hibát követett el” amikor úgy fogalmazott, hogy 710 új lakás építésére adott engedélyt. Peresz szerint a szóban forgó építmé­nyek már létező telepek bővítését jelentik, s az építésre még az elő­ző, Ehud Barak vezette kormány alatt adtak engedélyt. Palesztin fegyveresek aknatűz alá vették pénteken hajnalban Slav zsidó települést a Gázai öve­zet déli részén. Izraeli katonai for­rások szerint a lövedékek üres te­rületre hullottak, senki sem sérült meg. Az izraeli hadsereg az „ön­mérsékletre felszólító parancs” értelmében nem viszonozta a tü­zet, ám illetékesek jelezték, hogy a provokációk hosszú távon sem­miképp sem maradnak válasz nélkül. Tegnap temették el Feiszal Huszeini palesztin minisztert, aki csütörtökön hunyt el 60 esztendős korában, szívroham következté­ben Kuvaitban. Feiszal Huszeini tagja volt a Palesztinai Felszabadí­­tási Szervezet végrehajtó bizottsá­gának, a palesztin kormányban pedig ő volt a Jeruzsálemmel kap­csolatos ügyek felelőse. A politi­kust a béke és a párbeszéd embe­rének tartották Izraelben is. A Reutersnek nyilatkozó Arafat sze­rint az asztmával küszködő Hu­szeini két héttel ezelőtt egy cisz­­jordániai megmozduláson nagy mennyiségű könnygázt lélegzett be, és bár akkor sürgős kórházi el­látásban részesült, ez amúgy is sú­lyos légzési zavarai miatt végzetes­nek bizonyult. Veszélyben Románia integrációja Kritikus beszámolót készít az Európai Parlament • A vita belpolitikai síkra terelődött Tiltakozást és értetlenséget váltott ki hivatalos bukaresti körök­ben az a hír, amely szerint az Európai Parlament (EP) Romániá­ról készülő legújabb jelentése esetleg a csatlakozási tárgyalások felfüggesztését is javasolhatja.­ ­ Wagner T. István (Románia) A­z EP külügyi bizottságának egyik tagja, a Romániáért fe­lelős jelentéstevő Emma Nichol­­son de Winterbourne bárónő, a Financial Timesnak adott minapi nyilatkozatában a csatlakozási tárgyalások felfüggesztésének le­hetőségét főleg azzal indokolta, hogy Romániában semmi javulás nem tapasztalható az állami gon­dozásban lévő gyermekek helyze­tében. Nem csökkent ezzel egy időben a korrupció és a bürokrá­cia sem, és semmi jele sincs an­nak, hogy a gazdasági szerkezet­átalakítás folyamata kimozdulna a holtpontról. A Bukarestben elsőként rea­gáló Nicolae Vacaroiu, a román szenátus elnöke, volt miniszter­­elnök, alaptalannak nevezve azt a megfogalmazást, miszerint nincs előrehaladás az elhagyott, illetve az árva gyermekek gondo­zása tekintetében. A kérdéskör­rel foglalkozó országos intéz­mény igazgatója „meglepőnek” mondta a jelentés ezen részeit, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szociális Demokrácia Romá­niai Pártja (PDSR) által az év ele­jén megalakított kabinet olyan terveket dolgozott ki a helyzet javítása érdekében, amelyeket az Európai Unió is nagyra értékelt. Brandusa Predescu arról nem beszélt, hogy megvalósult-e va­lami eddig a kormány vonatkozó elképzeléseiből. Emma Nichol­­son egy másik mondatát a ro­mán gyermekvédelmi és adop­­ciós hatóság vezetője egyenesen „súlyosnak és megmagyarázha­tatlannak” nevezte. Az ET- rapportőr ugyanis azt is kijelen­tette, hogy a román hatóságok és a nemzetközi adopciós ügynök­ségek között szoros kapcsolat létezik. A román kormányfő szerint az ország csatlakozási tárgyalá­sait esetleg akkor lehetne felfüg­geszteni, ha Bukarest az integrá­ció politikai kritériumait nem teljesítené. A miniszterelnök nem tagadta, hogy sok még a tennivaló az említett területen, de hozzátette: az elmúlt tíz év so­rán a romániai árva gyerekek ügye annak az „imázsjátéknak” a részévé vált, amelyet külföldön űznek különböző érdekcsopor­tok. Az ügy természetesen azon­nal belpolitikai síkra terelődött. Valeriu Stoica, az ellenzéki Nem­zeti Liberális Párt (PNL) elnöke a csatlakozási tárgyalások fel­függesztésének lehetőségét „sú­lyos figyelmeztetésnek” nevezte az EP részéről, és emlékeztetett arra, hogy az unióval 1999-ben megkezdett intézményes párbe­széd során ilyesmire még nem volt példa,­­Románia különben az utolsó helyen áll ilyen téren a tagjelöltek között, eddig csupán hat fejezetet tudott lezárni a har­mincegyből.)- A státustörvény kérdésében tanú­sított magyar rugalmasságot az a tény magyarázza, hogy a készülő jogszabály nemcsak Romániában, hanem más európai országokban is kérdéseket vetett fel - jelentette ki Mircea Geoana román külügy­miniszter a Jurnalul National cí­mű román lapnak adott nyilatko­zatában. Külön hangsúlyozta, hogy a Magyarországgal tartott kapcsolatok olyan fontos viszonyt jelentenek Románia számára, amelyet fejleszteni kívánnak. „Szeretnénk minél gyorsabban túljutni ezen a pillanaton is, amely valós nehézségeket okozott mind a román közvéleményben, mind a térségben” - tette hozzá.

Next