Magyar Nemzet, 2001. június (64. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-30 / 151. szám

EB Magyar Nemzet * Kultúra 2001. június 30., szombat Rovatvezető: Lőcsei Gabriella Egyén és társadalom KONFERENCIÁT RENDEZ a Magyar Polgári Együttműkö­dés társasága a Batthyány Lajos Alapítvány támogatá­sával ma délelőtt tíz órától Budapesten, a Szent Imre Gimnázium dísztermében (XI., Villányi út 27.) Egyén és társadalom címmel. Előadást tart Pokorni Zoltán, Rónai László, Tornai József és Kopp Mária. (A. B.) Az újraindulás tizedik évfordulóján A PÁPAI Református Gimnázi­um újraindulásának tizedik évfordulója alkalmából ma és holnap találkozót rendez egy­kori és jelenlegi tanárai s diákjai számára. (Sz. G.) Szent István ikonográfiája GYÖNYÖRŰ VOLT szál alakja címmel Knapp Éva a Borda Antikvárium millenniumi ki­adványaként könyvet állított össze Szent István ikonográfi­ájáról a sokszorosított grafi­kában. A könyvet Szörényi László, az MTA Irodalomtu­dományi Intézetének igazga­tója mutatja be július 2-án, hétfőn délután öt órakor Bu­dapesten, a Károlyi Mihály u. 16. szám alatti Petőfi Irodal­mi Múzeumban. (L. G. A.) Tóth Dávid szobrai a Gorka Múzeumban VERŐCÉN, a Gorka Múzeumban látható augusztus 6-ig naponta délelőtt kilenc és délután öt óra között Tóth Dávid szob­rászművész kiállítása. A világ­hírű keramikusok egykori ott­honában megtekinthető tárlat a Dunakanyar művészeti hetek egyik látványossága. (G. L.) Vácrátóti esték A VÁCI Szimfonikus Zenekar ma este hétkor kezdődő koncert­jén a vácrátóti botanikus kertben Johann Strausstól ját­szik indulókat, polkákat, ke­­ringőket és operettrészleteket. Közreműködik: Keszler Éva, Nagyági Marianna, Berkes Já­nos (ének), vezényel Farkas Pál. (K. Gy.) A főváros színházi díjai TIZENNEGYEDIK alkalommal adták át a fővárosi színházi dí­jakat tegnap a Thália Színház­ban. Az elmúlt évad legsikere­sebbnek és legszínvonalasabb­nak ítélt alkotásait, színészeit, társulatait öt kategóriában dí­jazták. Az évad legjobb női ala­kításáért járó díjat a Cselédek­ben nyújtott teljesítményéért Igó Éva kapta, a legjobb férfi színész Gálffi László (Nóra, Emund Kean) lett. A legjobb rendezőnek Zsótér Sándort vá­lasztották a legszínvona­lasabbnak ítélt alternatív szín­házi előadás díját pedig a Se­hova kapuja című előadás ér­demelte ki. Az elismerést Pin­tér Béla vette át. Szabó Réka társulata a Thomas Mann el­beszélése alapján készült A ki­választott című táncszínházi produkciójáért az altenatív színházi szemle fővárosi díját nyerte el. (N. M.) Mándy-novellák katalánul AZ ENCICLOPEDIA Catalana - Proa kiadó gondozásában A vén boltos és egyéb történetek (El véli bou­guer i altres contes) címmel megjelent vá­logatásban Mándy tizenkét el­beszélése szerepel. A novellá­kat Szijj Ildikó, az ELTE okta­tója és Montserrat Bayá bar­celonai műfordító ültette át katalán nyelvre. (MTI) És bárkát épített... Híven önmagunkhoz • Barankovics István írásai könyv alakban Wl Ari onczy Bái int___________ H íven önmagunkhoz - Baran­ kovics István összegyűjtött írásai a kereszténydemokráciáról címmel jelent meg kötet Kovács K. Zoltán és Gyorgyevics Miklós szer­kesztésében. A könyv a Baran­kovics Akadémia Alapítvány ki­adásában látott napvilágot, többek között a Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériuma és a német Konrad Adenauer Alapítvány tá­mogatásával. Régóta várt munkát vehettünk kézbe, mert a második világháború utáni politikus, a kommunista és fasiszta diktatúrák kérlelhetetlen ellenfelének életmű­,­ve nagyrészt kiadatlan. De Baran­kovics István nem csak politikus volt: hosszú éveken át a Magyar Nemzet munkatársaként dolgo­zott, sőt 1943-44-ben ő volt la­punk főszerkesztője. A kötetben válogatást olvasha­tunk Barankovics István publicisz­tikai munkásságából: megelevene­dik az erős tartású, nagy műveltsé­gű és keresztény hittel felvértezett gondolkodó nézetrendszere. Ady Endre bátorságáról írt személyes hangú tanulmányt, Teleki Pál és Bethlen István államférfiúi nagysá­gát méltatta többek között a kötet­be gyűjtött hírlapi cikkekben. Pethő Sándorra pedig így emlékezett 1943-ban: „A második válságkor­szakban, amikor a gátak ledőltek, és már nem a gátak alatt szivárgott át a víz, mely úgy fellazította a hazai talajt, amikor már zúgva öntötte el a kereszmés ár az országot, egy bárkát épített a Magyar Nemzetből, hogy az özönvíz elvonulásáig ide mentse a magyar értékeket.” A kötet másik nagyobb egysé­gében a politikus Barankovics Ist­ván gondolatait ismerhetjük meg, mindenekelőtt a honi, modern kereszténydemokrácia elméleti megalapozását, egyes elemeiben mai napig friss és életszerű prog­rampontjait. A nagy világégés okozta pusztítások helyreállításán fáradozó ország erőfeszítéseit és a kommunista párt hatalomszer­zési ambícióit látva a politikus a magyar államot a mindenfajta to­talitárius törekvés ellen védelmet nyújtó demokrácia által erősítette volna tovább. Fontosnak tartotta az emberi méltóságot, a szabad­ság védelmét, a kereszténység erős közéleti szerepvállalását, és hitte: erős, független és önálló or­szágot csak a szilárd erkölcs és a széles műveltség alapozhat meg. Ezt képviselte pártja, a Demokra­ta Néppárt az 1945-ös és az 1947- es választásokon is. 1947 után, immár az ország második legerő­sebb politikai erejeként (jóllehet a kommunisták manipulációi, a „kékcédulák”, a kirekesztő vá­lasztójogi rendeletek, a megfé­lemlítések miatt nem a valóságos erőviszonyokat tükrözték a vá­lasztási eredmények) vette föl a harcot a magyar függetlenség vé­delmében. Barankovics István azt tartotta - ez a könyvben külön fe­jezetet alkotó parlamenti beszé­dekből is kitűnik -, hogy minden eddiginél nagyobb veszélyt jelent a szovjet hadseregre támaszkodó kommunista párt erőszakos poli­tikája. A parlament 1947. október 30-i ülésén erről így beszélt: „A diktatúrás szándékok rendszerint mindenütt rangrejtve járnak, és e rangrejtve járó szándékok sok­szor a demokratikus formaságok között elég ügyesen tudják egy ideig elbújtatni a diktatúrás lé­nyeget.” Nem véletlen, hogy ilyen ke­mény kiállások után nem lehetett maradása Magyarországon. Ráko­si Mátyás személyesen szólította fel pártja feloszlatására. Baran­kovics István 1949-ben hagyta el az országot, 1951-től 1974-ben bekövetkező haláláig New York­ban élt, állandó kapcsolatot tartva a világban szétszóratott magyar­sággal. Fontos és értékes könyv a Hí­ven önmagunkhoz. Fontos, mert Barankovics István méltatlanul kevéssé él köztudatunkban; érté­kes, mert megismerhetjük a kiváló publicista és következetes politi­kus programját, elképzeléseit. Nem Barankovics Istvánon múlt, hogy elképzelései nem valósulhat­tak meg. Barankovics István Otthonra talál a Nemzeti Filharmónia » Munkatársunktól______________ A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nevében Rockenbauer Zoltán miniszter, a Tri-Gránit Rt. nevében Demján Sán­dor elnök és a Duna Sétány Székház Kft. részéről Sokorai István ügyveze­tő igazgató együttműködési megál­lapodást írt alá, melynek tárgya a Nemzeti Filharmónia felépítése a Millenniumi Városközpontban. A TriGránit cégcsoport által lét­rehozott Duna Sétány Székház Kft. már tavaly ősszel hasonló együtt­működési szerződést kötött, hogy a pesti Duna-part XI. kerületi, a Lágymányosi és a Petőfi híd közé eső, egyik legfontosabb és legszebb fekvésű területén felépüljön a Mo­dern Magyar Művészeti Múzeum és a Hagyományok Háza. A terüle­ten befektetőként a tulajdonos Du­na Sétány Székház Kft. hajt végre nagyszabású ingatlanfejlesztést. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma részt kíván venni a fejlesztésben, s a kulturális prog­ramhoz most a Nemzeti Filharmó­nia is csatlakozik. A tárca korábban felmérést készített az Erkel Színház nemzeti koncertteremmé történő átalakításának lehetőségeiről és költségeiről. A minisztérium így kí­vánt egy régóta megoldatlan kér­désre költségkímélő megoldást ta­lálni. Az alapos vizsgálat azonban megmutatta: a meglévő épület kor­szerű átalakítása kb. 1500 főt befo­gadó koncertteremmé mintegy 17 milliárd forintba kerülne, míg a minden igénynek megfelelő, akusz­tikailag tökéletes, operajátszásra is alkalmas Nemzeti Filharmóniává való átépítés közel húszmilliárd fo­rintot emésztene fel. A miniszté­rium bejelentésére, miszerint ez az átalakítás az ésszerűtlenséget meg­haladó költségek miatt vállalhatat­­lan, a TriGránit ajánlattal állt elő: a Nemzeti Filharmónia elhelyezése méltó módon megoldható lenne a Millenniumi Városközpontban, a tervezés alatt álló Modern Magyar Művészeti Múzeum és a Hagyomá­nyok Háza szomszédságában. Az új épület létrehozása zöldmezős beru­házás esetén költséghatékonyabb, jobban tervezhető, az igényeket maximálisan figyelembe vevő meg­oldás, míg egy meglévő épület át­formálása szükségszerű kényszer­­megoldásokkal jár. A TriGránit és a Duna Sétány Székház a minisztériumnak el­küldte az általa javasolt fejlesztési tervet. A tárca megvizsgálta és megvalósíthatónak találta, a dön­tést segítette a mind erősebben ta­pasztalható társadalmi igény, hi­szen Budapestnek a túlterhelt Ze­neakadémián kívül nincs az akusz­tikai kívánalmaknak megfelelő és a magyarországi zenei közélethez, a fellépő magyar és külföldi művé­szekhez méltó koncertterme. A vál­laláshoz hozzájárult a Fidesz orszá­gos elnökségének áprilisi állásfog­lalása is, melyben a kormánynak azt javasolták: a kulturális centrum beruházásához nyújtson költség­­vetési támogatást. A megállapodás megkötésével a főváros igazi, XX. századi igénye­ket kielégítő, modern koncertte­remmel gazdagodhat, amely a Nemzeti Filharmóniai Zenekar, Énekkar és Kottatár otthonául is szolgál majd, és érdeklődők újabb ezreit csábítja a városközpontba. kultura@magyarnemzet.hu Tibeti hétköznapok a budai Várban M IIf.ddái. _______________________E­ gy nap Lhásza városában cím­mel kiállítás látható Budapes­ten, a Magyar Kultúra Alapítvány (I., Szentháromság tér 6.) épületé­ben, a Kínai Népköztársaság nagy­­követsége és az Országos Széché­’­nyi Könyvtár szervezésében. A ti­beti város hétköznapjait mintegy ötven fénykép mutatja be. Tibet ötven éve tartozik Kíná­hoz. A régió politikai, gazdasági és kulturális központja az 1300 éves múltra visszatekintő Lhásza. A csaknem 52 négyzetkilométeren elterülő várost kétszázezer ember lakja, 87 százalékban tibetiek. Buddha szent földjének - ezt jelen­ti a város neve - fő nevezetessége a település központjában található Potala-palota, amely a VII. század­ban épült. Tíz évszázaddal később az ötödik dalai lámás felújíttatta a közel 116 méter magas, 13 emele­tes épületet. A történelmi épületek mellett az elmúlt években több új, tibeti stílusú építménnyel bővült a város. A Lhasa Hotel, a Lhasa Szín­ház, a Tibet Stadion, a Tibet Múze­um modern jelleget ad a városnak. A kiállítás célja, hogy bemutas­sák Lhásza városának életét, az embereket munka és­ ima közben, hétköznapjaikat és a város fejlődé­sét - mondta a kínai nagykövetség kulturális tanácsosa, Liu Wen Qing. Egy tibeti népviseletben lévő férfi mobiltelefonon hív valakit, ti­beti asszonyok imamalmot forgat­va csodálkoznak a fényképész sza­lonjának kirakata előtt... ( FOTÓ: WANG XINOCHUAN „Anna-bál, első a bálok között” Tisztelettel meghívjuk a 176. Anna-bálra 2®ffilo jjálius 28-ám ( Árikáé Motel díssztekrmélkem,, Jegyárak, amelyek magukba foglalják a részvételi jegyet, a vacsorát és a hölgyek nyakába kerülő herendi porcelánszívecskét: Árkádok alatt: 25 000 Ft Étteremben: 30 000 Ft Díszterem előterében: 40 000 Ft Közreműködik: Mendelssohn Kamarazenekar Veszprém Táncegyüttes Bergendi Szalonzenekar Éjfél után bálkirálynő-választás. További információ és jegyrendelés: Tourinform Iroda, 8230 Balatonfü­red, Széchenyi u. 47. * Tel.: 06-87/580-480 vagy 06-87/482-577, fax: 06-87/580-481; e-mail: balatonfured@tourinform.hu www.balatonfured.iu Szeretettel várjuk a Balaton-part legrégebb és legpatinásabb bálján. Balatonfü­red Város önkormányzata A bál főszponzora: Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. Főtámogató: Westel Mobil Távközlési Rt. Támogatók: Füred Vagyonhasznosító Kft. Danubius Szállodacsoport Balatonfüredi Önálló Egysége: Hotel Annabella, Hotel Marina, Blaha Lujza Szálloda és Étterem, Mahart Rt., Kékkúti Ásványvíz Rt., Balatontourist Rt. Fő médiatámogató: Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft. Médiatámogató: Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft.

Next