Magyar Nemzet, 2001. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-20 / 168. szám

NYILVÁNOS AJÁNLATTÉTEL Magyar Államkötvények forgalomba hozataláról­­ Általános információk A Magyar Állam (Kibocsátó) a kötvényről szóló 1982. évi 28. számú törvényerejű rendelet alapján és az éves költségvetési törvény szerint Magyar Államkötvény elnevezéssel államkötvényt (Államkötvény) hoz forgalomba. Az Államkötvényben a kibocsátó arra vállal kötelezettséget, hogy az abban megjelölt névértéket és annak a vásárlás időpontjában érvényes kamatfeltételek szerint járó kamatát, az értékpapír mindenkori tulajdonosának, illetve birtokosának megfizeti. Az Államkötvény névértékére és kamatára vonatkozó igény nem évül el. Az Államkötvény kibocsátásából befolyó összeg a központi költségvetés hiányának részbeni finanszírozására, valamint a lejáró államadósság megújítására szolgál. Az államkötvény által megtestesített adósság az államadósság részét képezi. 1. A forgalomba hozatalra kerülő Államkötvények adatai Elnevezése (ami egyben a sorozatszámot is jelöli): Magyar Államkötvény 2011/A A kötvény ISIN kódja: HU0000401922 Kibocsátás napja: 2000. augusztus 31. A lejárat napja: 2011. február 12. Hátralévő futamidő: 10 év, a kamatozás kibocsátás napjától a lejárat napjáig tart Alapcímlet: 10.000,­R, azaz tízezer forint Az előállítás módja: dematerializált értékpapír 2. A forgalomba hozatal feltételei Az államkötvény forgalomba hozatala aukció útján történik. Az aukció időpontja: 2001. július 26. Az aukciós ajánlatok benyújtásának határideje: 2001. július 26.11.00 óráig Aukciós értékesítésre meghirdetett mennyiség: 12.000.000.000,-Ft, azaz tizenkétmilliárd forint A teljesítés napja: 2001. augusztus 2. Ellenérték: felhalmozott kamattal növelt aukciós nettó árfolyam (2001. augusztus 2-án a felhalmozott kamat: 3,5137%) 3. Kamat, kamatfizetés és törlesztés Kamatozás: Az államkötvény fix kamatozású, féléves kamatfizetésű, a kamat évi 7,50%. A kifizetendő kamat mértéke az éves kamat időarányos része, amely a kamatfizetési időpontok között ténylegesen eltelt naptári napok és a 365 napos év alapján (0,01 %-ra kerekítetten) kerül meghatározásra. Az első kamatidőszak a kamatozás kezdőnapja és az első kamatfizetés közötti­­ időszak. A kamatfizetés félévente a következő napokon és mértékkel történik: 2001. február 12. 3,39% 2006. augusztus 12. 3,72% 2001. augusztus 12. 3,72% 2007. február 12. 3,78% 2002. február 12. 3,78% 2007. augusztus 12. 3,72% 2002. augusztus 12. 3,72% 2008. február 12. 3,78% 2003. február 12. 3,78% 2008. augusztus 12. 3,72% 2003. augusztus 12. 3,72% 2009. február 12. 3,78% 2004. február 12. 3,78% 2009. augusztus 12. 3,72% 2004. augusztus 12. 3,72% 2010. február 12. 3,78% 2005. február 12. 3,78% 2010. augusztus 12. 3,72% 2005. augusztus 12. 3,72% 2011. február 12. 3,78% 2006. február 12. 3,78% Törlesztés, visszaváltás: A névérték visszafizetése a lejáratkor egy összegben esedékes. A Magyar Államkötvényt a Kibocsátó a lejárat előtt nem váltja vissza. 4. Az Államkötvények vásárlóinak köre Az Államkötvényeket devizabelföldi és devizakülföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg. Devizakülföldiek az Államkötvényt a hatályos devizajogszabályok rendelkezései szerint vásárolhatják meg és ruházhatják át. Egyéb tájékoztatás Az Államkötvények forgalomba hozatalának és forgalmazásának általános feltételeit az „ISMERTETŐ ÁLLAMKÖTVÉNYEK NYILVÁNOS új FORGALOMBA HOZATALÁHOZ (2001. április 23.)* című dokumentum tartalmazza, mely megtekinthető a Magyar Államkincstár ú­j fiókhálózatában, valamint a forgalmazóhelyeken. Budapest, 2001. július 19. Államadósság Kezelő Központ Rt. i­­jyá Mi­­gá­z i ■C ÁLLAMI GARANCIÁVAL 2001. július 20., péntek Gazdaság Magyar Nemzet EB Előtérbe kerül az innováció és a logisztika Minőségi változást hozhat a Széchenyi-terv az ipari parkokban Az utóbbi időben az ipari parkok innovációs szerepével kapcsolat­ban igen kritikus megjegyzések jelentek meg a sajtóban, amelyek szerint a parkok ma még szerény szerepet játszanak a hazai inno­váció alakulásában. Egyetért-e ezzel a kritikával az Ipari Parkok Egyesület (IPE) tagsága? Erről faggattuk Rakusz Lajos elnököt. B Mayer GYrmr.- A­z innovációt, mint megfogal­mazást valójában miként ér­telmezhetjük a gazdaságban? - Az innováció makroértelme­­zésben is változást, erre való képes­séget és készséget jelent. Az ipari parkok hazánkban az elmúlt tíz év új szerveződései, miközben a világ­ban több mint 80 év óta jelen van­nak a gazdasági folyamatokban, igaz, időközben jelentősen megvál­tozott funkciókkal. Magyarorszá­gon az elsőnek Győrött és Székesfe­hérvárott elindított ipari parki szer­veződések az eltelt tíz év alatt orszá­gos jelentőségűekké váltak. Ma már több mint 110 ezer ember dolgozik a parkokban, és az ipari termelés negyedét ezekben állítják elő, ter­melékenységük az országos ipari­­ átlagnak csaknem kétszerese. Az ipari parkokból származó export az elmúlt évben mintegy 6,9 milliárd dollár volt, miközben a központi költségvetés az eltelt öt évben ösz­­szesen annyi pénzzel támogatta az ipari parkokat - ma már 133 van belőlük -, hogy abból mindössze 3-4 parkot lehetett volna csak létre­hozni. Ugyanis egy park infrastruk­túrájának kiépítése 1-2 milliárd fo­rintot igényel. Az IPE úgy véli, mindez az innováció. Mégpedig az elmúlt évtized egyik legjelentősebb innovációja. Egy olyan időszak ki­emelkedő fejleménye, amikor az ipari kutatóintézeti hálózat össze­omlott, a GDP-n belül kutatásra és fejlesztésre fordított ráfordítások aránya harmadára csökkent, az ipari fejlesztő bázis 80 százaléka tönkrement. Ebben az időszakban jöttek létre olyan szervezetek, ame­lyek az ország felemelkedését, ver­senyképességének javítását példát­lanul gyors ütemben és jelentős súllyal mozdították és mozdítják elő. Olyan időszakban segítettek a munkaalkalom bővítésében, ami­kor reménytelenség kezdett elural­kodni. Olyan időszakban teremti meg a tőkebeáramlás EU-konform feltételeit, amikor a privatizációs le­hetőségek kimerültek, s a tőkebe­vonás közvetlen támogatáson ala­puló (eddig jól működő) gyakorla­tát be kell szüntetni.­­ Mindezeket elismerve azért azt látni kell, hogy az ipari parkok nem csodaszerek, inkább a modern kor követelményeit figyelembe vevő új struktúrák. Elfogadható ez a megfo­galmazás?­­ Alapvető funkciójuk mindin­kább a munkahelyteremtésen és a fejlesztési források előteremtésén túl, a versenyképesség javítása is. Azáltal, hogy az ipari parkok szol­gáltatást tudnak nyújtani a betele­pült és a környezetükben levő cé­­­geknek, azok költségeit tudják mér­sékelni. A parkokon belüli szakmai kooperáció áttételes módon, de ugyancsak ebbe az irányba visz. Ma már az ipari parkok - 25 kilométe­res vonzáskörzettel számolva -gyakorlatilag lefedik az ország terü­letét. Ez azt jelenti, hogy az egyes térségekben működő kisvállalko­zások több ipari parkkal is kapcso­latba léphetnek, szakmai profiljuk szerint alakíthatják ki partnerkap­csolataikat. A KKV-k „elérhetőkké” válhatnak, ha a kormányzat hatá­sosabb módon akarja őket támo­gatni akár logisztikailag, vagy szak­értői kör bevonásával, beszállítói pozíciók elnyerésének ösztönzésé­vel. Véleményünk szerint az „ipari parkok innováció nélkül” szlogen hamis. Az „ipari parkok­­ a nagy innovációs lehetőségek kiaknázása nélkül” már közelebb jár a valóság­hoz. Bárhol külföldön körülnéz a magyar vállalkozó, azt tapasztalja, hogy a kormányok az új technoló­giák, gyártmányok kifejlesztését tő­kejuttatással, jelentős (és persze évente csökkenő) támogatással mozdítják elő. Az inkubátorházak nem csupán az építéshez kapnak forrást, de évekig a működtetéshez is. A megújulást, a korszerűsítést, az együttműködést szorgalmazó erőfeszítések a kormányok által a leggondosabban támogatott (elis­mert) tevékenységek. Az innováció ma már a gazdaság lételeme. - Mit sorol az innovációs tevé­kenységhez az egyesület? - Az egyesület az innováció té­maköréhez sorol olyan elemeket is, amelyek ma még viszonylag kevés figyelmet kapnak. Az egyik az, hogy mindaz a változás, amely e téren lét­rejött, helyi kezdeményezés és meg­valósítás eredménye. A piacgazda­ság kiépülésének egyik történelmi­nek is nevezhető fejleménye, hogy helyi kezdeményezéssel is lehet strukturális változásokat eredmé­nyező iparfejlesztési teljesítményt felmutatni. Ehhez „mindössze” az kellett, hogy az egyes települések, városok, kistérségek önkormányza­ti vezetői, menedzserei, vállalkozói közösen alakítsanak ki fejlesztési célokat, fogalmazzanak meg prog­ramot. Az így létrejött feltételekre építve a kormányzati szervek is be­kapcsolódhattak a folyamatba, szi­gorú mérce mellett, szerény, de na­gyon fontos anyagi támogatást ad­va. Ezt az Európai Unióban úgy hív­ják, hogy „szubszidiaritás”, mely­nek lényege: a kormány a vállalko­zók, az érintettek mozgásterének szélesítését mozdítja elő. - Mennyiben segíti mindez a munkahelyteremtést? - A gazdaságfejlesztés fontos feladata - különösen az ország déli és keleti térségeiben - a munka­helyteremtés. De már jelen van és érződik az az igény is, hogy a par­kokban folyó munka nagyobb hoz­záadott értéket hozzon létre, a kuta­tás-fejlesztés is kapjon nagyobb te­ret. Stratégiai cél természetesen a vállalkozók beszállítóvá válása, s ez­zel a magas nemzetközi követelmé­nyeknek megfelelő, a betelepült külföldi cégek megtartását széles körű üzleti kapcsolatok kiépítésével elősegítő vállalati kör bővítése is. Az ipari parkok a gazdaságfejlesztés hatékony eszközeinek bizonyultak az elmúlt években. Megfigyelhető, hogy vannak parkok, amelyek tér­ségük (pl. Tatabányai Ipari Park), illetve szakterületek (pl.: elektroni­kában a Videoton Ipari Park, autó­iparban a Pannon Autóipari Klaszter Kezdeményezés stb.) szer­vezőerőiként is működnek. A ki­bontakozó folyamatok arra utalnak, hogy a legfejlettebb parkok mind erősebben hatnak más parkokra is, s képesek fejlesztési rendszerükbe kapcsolni a szakmailag, vagy terüle­tileg együttműködő gazdasági szer­vezeteket. A parkok integratív funk­ciójának megerősödése lehet az a stratégiai elem, amely a meglevő nagyszámú ipari parkokat a piaci, üzleti viszonyoknak megfelelően a hatékonyság szempontjai szerint strukturálja. Ez a folyamat termé­szetesen nem csupán a parkok kö­zötti kapcsolatokat rendezi át, ha­nem bevon a fejlesztési rendszerbe más, az üzleti kapcsolatok szem­pontjából fontos szervezeteket is (logisztikai parkok, szervezetek, vámügynökségek, közüzemi szol­gáltató társaságok). - Ez alapján tapasztalható, hogy a parkok felvállalják a logisztikai feladatokat is? - Az ipari parkok döntő többsé­ge az ott folyó munka miatt vállal logisztikai feladatokat is. Ez termé­szetes, hiszen a szállítási, raktáro­zási, s más logisztikai funkciók el sem különíthetők az egyéb tevé­kenységektől. Új elem azonban, hogy a parkok a kis- és középvállal­kozók számára igen hatékony lo­gisztikai támogatást tudnak adni, akkor is, ha azok nem települtek be. A parkokban korszerű technoló­giák, szervezési módszerek, új ipar­ágak jelentek meg, s váltak megha­tározóvá. Potenciális lehetőség nyílt a kisvállalkozóknak a beszállí­tói pozíció elfoglalására is. A Szé­­chenyi-terv az ipari parkok lehető­ségeit minőségileg képes megvál­toztatni. Nem csupán az ipari par­kokban elért eredményekre kell ez­után figyelni, hanem arra a kisu­gárzásra, szervező erőre is, amelyet térségük fejlesztésére gyakorolnak. Tekintettel kell lenni arra, hogy szinte minden ipari park egyben egy kisvállalkozás is, amely az ipari park létesítését, betelepítését, a szolgáltatások feltételeinek megte­remtését, majd lebonyolítását me­nedzseli. Az ipari parkok menedzs­mentjének mind több és átfogóbb, ugyanakkor változó, minőségében is átalakuló (beruházás, marketing, szolgáltatás) tevékenységet kell el­látnia. Az eddigiekben vázolt folya­matot nehéz nem innovációként értelmezni. De természetesen az is kitűnik, hogy a folyamat elején va­gyunk. Csak rajtunk múlik, hogy a lehetőségeket milyen mértékben tudjuk kihasználni. Úgy véljük, nem az elért eredmények megkér­dőjelezése, a kockázatot vállalók teljesítményének utólagos lebecsü­lése, hanem a tettekkel való megha­ladása az, amit követnünk kell. Rakusz Lajos NYILVÁNOS AJÁNLATTÉTEL Magyar Államkötvények forgalomba hozataláról Általános információk A Magyar Állam (Kibocsátó) a kötvényről szóló 1982. évi 28. számú törvényerejű rendelet alapján és az éves költségvetési törvény szerint Magyar Államkötvény elnevezéssel államkötvényt (Államkötvény)­­hsz forgalomba. Az Államkötvényben a kibocsátó arra vállal kötelezettséget, hogy az abban megjelölt névértéket és annak a vásárlás időpont­jában érvényes kamatfeltételek szerint járó kamatát, az értékpapír mindenkori tulajdonosának, illetve birtokosának megfizeti. Az Államkötvény névértékére és kamatára vonatkozó igény nem évül el. Az Államkötvény kibocsátásából befolyó összeg a központi költségvetés hiányának részbeni finanszírozására, valamint a lejáró államadósság megújítására szolgál. Az államkötvény által megtestesített adósság az államadósság részét képezi. 1­1. Az értékesítésre kerülő államkötvény adatai Elnevezése (ami egyben a sorozatszám): Magyar Államkötvény 2004/J ISIN kód: HU0000402029 Kibocsátás napja: 2001. július 5. A lejárat napja: 2004. október 12. Hátralévő futamidő: 3 év, a kamatozás kibocsátás napjától a lejárat napjáig tart Alapcímlet: 10.000,-Ft, azaz tízezer forint Az előállítás módja: dematerializált értékpapír 2. A forgalomba hozatal feltételei Az Államkötvények forgalomba hozatala aukció útján történik. Az aukció időpontja: 2001. július 26. Az aukciós ajánlatok benyújtásának határideje: 2001. július 26.11.00 óráig Aukciós értékesítésre meghirdetett mennyiség: 26.000.000.000,-Ft, azaz huszonhatmilliárd forint A teljesítés napja: 2001. augusztus 2. Ellenérték: felhalmozott kamattal növelt aukciós nettó árfolyam (2001. augusztus 2-án a felhalmozott kamat: 0,6521%) 3. Kamat, kamatfizetés és törlesztés Kamatozás: Az államkötvény fix kamatozású, féléves kamatfizetésű, a kamat évi 8,50%. A kifizetendő kamat mértéke az éves kamat időarányos része, amely a­­­ kamatfizetési időpontok között ténylegesen eltelt naptári napok és a 365 napos év alapján (0,01 %-ra kerekítetten) kerül meghatározásra. Az első kamatidőszak a kibocsátás napja és az első kamatfizetés közötti időszak.­ A kamatfizetés félévente a következő napokon és mértékkel történik: 2002. április 12 6,54% 2002. október 12. 4,26% 2003. április 12. 4,24% 2003. október 12. 4,26% 2004. április 12. 4,24% 2004. október 12. 4,26% Törlesztés, visszaváltás: A névérték visszafizetése a lejáratkor egy összegben esedékes. A Magyar Államkötvényt a Kibocsátó a lejárat előtt nem váltja vissza. 4. Az Államkötvények vásárlóinak köre Az­ Államkötvényeket devizabelföldi és devizakülföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg. Devizakülföldiek az Államkötvényt a hatályos devizajogszabályok rendelkezései szerint vásárolhatják meg és ruházhatják át. Egyéb tájékoztatás i­v Az Államkötvények forgalmyiba hozatalának és forgalmazásának általános feltételeit az „ISMERTETŐ ÁLLAMKÖTVÉNYEK NYILVÁNOS I” FORGALOMBA HOZATALÁHOZ (2001. április 23.)* című dokumentum tartalmazza, mely megtekinthető a Magyar Államkincstár fiókhálózatában, valamint a forgalmazóhelyeken. Budapest, 2001. július 19. Államadósság Kezelő Központ Rt. magyarollani­papír^ ÁLLAMI GARANCIÁVAL _____Z_____­_____SCI____________.......................................................­____________________ - - -________■ - ■ - - -- - - - --■ - -________----_______________■____________________________________

Next