Magyar Nemzet, 2001. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-21 / 169. szám

ED Magyar Nemzet Kultúra 2001. július 21., szombat Nyár a Millenáris színpadán PROGRAMOK JÚLIUS 21. SZOMBAT 10.00 Park egész területe: Családi nap. Kézműves foglalkozások, báb­színházi, utcaszínházi társulatok előadásai, koncertek; 11.00: Park, zenepavilon: Kórusok napja a Mil­lenárison; 11.00: Szabadtéri szín­pad: Mesterségünk címere - Ének­lő szakmai közösségek; 15.00: Sza­badtéri színpad: Templomaink művészete - Egyházi kórusok; 20.00: Szabadtéri színpad: „Éneklő Magyarország”; gálaest a kórusün­nep résztvevőivel; 21.00: Fogadó a Millenárishoz: Éjszakai kabaré. JÚLIUS 22. VASÁRNAP 10.00: Park egész területe: Régiók napja - Alföld. Hangversenyek a templomért SZÉKESFEHÉRVÁRON július 27-én, jövő pénteken este hét órakor a Prohászka-emlék­­templomban (Kaszap István út 1.) jótékonysági orgona­hangversenyt tartanak a templom rekonstrukciójának megsegítésére. Pálúr János koncertjének műsorán Liszt Ferenc-, Vierne-, Bach- és Guilmant-művek szerepelnek, befejezésül a művész saját szerzeményét, az Improvizá­ció francia korstílusokban cí­mű művét adja elő. A rekonst­rukciós munkálatokat 2005- re, Prohászka Ottokár püs­pökké szentelésének századik évfordulójára szeretnék befe­jezni, ennek érdekében a júli­usi nyitó hangverseny után októberig minden hónap utol­só péntekén jótékonysági koncertet tartanak, finn, ma­gyar és izlandi orgonaművé­szek részvételével. (Sz. G.) Véső Ágoston hetvenéves A VÁRMEGYE GALÉRIÁBAN, Budapesten (V., Vármegye u. 11.) a hetvenesztendős nagy­bányai festőművésznek, Véső Ágostonnak a műveiből rende­zett kiállítást nyitnak meg júli­us 31-én délután hat órakor. Köszöntőt Tőkés László püs­pök mond. A tárlat október 10-ig tekinthető meg, keddtől péntekig délelőtt tíz és délután hat óra között­. (A. B.) Művészeti napok Nagycenken A NYUGAT-DUNÁNTÚLI Nagy­cenken augusztus 3. és 12. között művészeti napokat rendeznek. A program gerin­cét a kamarazenei koncertek alkotják. Széchenyi István egykori lakhelyén a fiatal mű­vésznemzedék is bemutatko­zik. A zenei programokat sza­badtéri néptáncműsorok egé­szítik ki: a folklór kedvelői a nagycenki néptáncosok és a Kapuvári Néptáncegyüttes programját láthatják. (MTI) Visszajár a Danubiába, amíg csak teheti Szabó Rozália fuvolaművész szerint szeretni kell, amit csinálunk, és akkor jól is csináljuk Vasárnap, július 22-én folytatódik az Óbudai nyár 2001 elneve­zésű, fiatal magyar szólistákat bemutató koncertsorozat a Kiscelli Múzeum udvarán. Az este nyolckor kezdődő hang­­verenyen a Mendelssohn Kamarazenekar (művészeti vezető: Kováts Péter) Mozart-, Vivaldi-, Borne-, Arenszkij- és Grieg­­műveket szólaltat meg. Az esten közreműködik Szabó Rozália fuvolaművésznő, a Matáv-zenekar szólófuvolása. H­ázmán Gyöngyi_______­________ N­em kis feladat Szabó Rozáliát idehaza találni, vele időpontot egyeztetni­­ utazik, dolgozik, éli az ifjú muzsikusok „rohanós” életét. Ezen a héten történetesen Francia­­országból érkezett haza, ahol Cambrai-ben a jó évtizede alapí­tott Juventus kamarazenei feszti­válon (szervezője a párizsi színhá­zi szakember, Gara György) vett részt. A rendezvényen fiatal művé­szek kapnak koncertezési-bemu­­tatkozási lehetőséget: a magyar fu­­volista nemzetközi együttes közre­működésével adott szólóestet. A Cegléden született, majd Abonyban nevelkedett Szabó Ro­zália otthonról kapta a zene szere­­tetét, bár nincsenek muzsikusok a családjában. Az abonyi zeneisko­lában jó zenei alapokat kapott, a szüleitől pedig bizalmat, hogy ne­kivághasson a magasabb szintű tanulmányoknak a budapesti Bar­tók Konzervatóriumban, majd a Zeneakadémián. - A fővárosban nehezen talál­tam a helyem - meséli a kezdeti nehézségekről -, de a problémáim oldódni kezdtek, amikor másod­évesként a budapesti nemzetközi fuvolaversenyen elnyertem a mos­tani hangszeremet - előtte ugyan­is nem volt saját fuvolám. Régi tí­pusú, jó minőségű ezüst hangszer ez, a mai napig őt fújom, szegényt. Szabó Rozália szerint a mai dara­bok előadásához technikailag mo­dernebb instrumentum alkalma­sabb lenne. A hangszerválasztás­nál az egyéniség is fontos szem­pont, van, akihez az ezüst-, van, akihez az aranyfuvola illik jobban. Az arany hangszernek nagyobb a hangja, ezért elfogadottabb a zene­karokban. - De ezüsttel is ugyan­olyan eredményeket lehet elérni, példa erre az én eddigi pályafutá­som - véli Szabó Rozália. Eredmények pedig voltak és vannak. A művész kétszer indult a müncheni nemzetközi fuvolaver­senyen, először különdíjas volt, majd öt évre rá, tavaly második lett (első díjat nem adtak ki). Ugyancsak ki nem adott első díj mellett második helyen végzett a prizsi Jean-Pierre Rampal-verse­­nyen 1998-ban.­­ Büszkeséggel tölt el, hogy Rampal a szavazatát adta rám, vé­leményt mondott a játékomról, tanácsokkal látott el, jó, hogy ak­kor még köztünk lehetett... A sike­reimmel együtt sem érzem azon­ban, hogy felkapott művész len­nék. Ma már a meghívások, kon­certlehetőségek inkább attól füg­genek, hogy kinek milyen kapcso­latokra sikerült szert tennie. Ezen a téren még van mit tanulnom, bár az egyéniségemtől távol áll, hogy „magamat eladjam”. Művészi fejlődésében kiemel­kedő szerepet játszott a Danubia Ifjúsági Szimfonikus Zenekar, amelynek alapító tagja. Közös „történetük” még a főiskolás évek elején indult, Rozália volt a Danubia első szólistája egy Bach h-moll szvit előadáson. - Emlékszem, nemegyszer én telefonáltam össze a társaságot, ha próba vagy koncert volt. Hálás vagyok a zenekarnak, sokat tanul­tam ott, különösen Héja Domon­kos karmestertől, aki nagyon mu­zikális, és különösen ért ahhoz, hogy hogyan kell összefogni egy zenekart. Amíg tehetem, még vissza-visszajárok, segítem őket. Persze az lenne a legjobb, ha ma­radhatnék közöttük. Gondolatban mindig velük vagyok, amikor ép­pen mtszanak. Diplomája megszerzése után (zeneakadémiai tanára Bálint Já­nos és Kovács Lóránt volt) a te­hetséges pályakezdőt azonnal fel­vették a Matáv-zenekarba. Jelen­leg is a kiváló együttes szólófuvo­lása, és ezzel egy időben felvételt nyert a stuttgarti zeneművészeti főiskolára, Jean-Claude Gérard professzorhoz. A sok utazás he­lyett kényelmesebb lett volna csak „beülni egy zenekarba”, de Szabó Rozáliát vonzották a to­vábbi tanulmányok, s hogy szét­nézhessen a világban. Körülbelül egy éve van hátra, hogy a legma­gasabb szintű, a szólistadiplomát is átvehesse. Gérard beajánlotta őt a híres-neves stuttgarti Nem­zetközi Bach Akadémiára, Hel­muth Rillingghez. - Ami élményszámba megy, az a magától értetődő, természetes atmoszféra, amelyben az ott mun­kálkodó művészek a régizene-ját­­szással foglalkoznak - meséli. - Rengeteget merítek a próbákból, hiszen nem csak zenéről, komplex művelődéstörténeti ismeretekről hallok, miközben készülünk a koncertekre. Van, hogy Rilling énekes- vagy karmesterkurzusain muzsikusként működöm közre. Amit kint eltanultam, az a menta­litás: szeretni kell azt, ami csiná­lunk ahhoz, hogy jól is csináljuk... E bölcs dolog mellé még egy kis önbizalomtöbblet hiányzik - mondja mosolyogva Rozália. - Sok emberre nagyon nagy tiszte­lettel nézek fel, és gyakran elfelejt­kezem a magam eredményeiről. Szabó Rozália: Nem érzem, hogy felkapott művész lennék FOTÓ BURGER ZSOLT Boldogasszony napján Zebegényben szobrot állítanak Szőnyi Istvánnak . Munkatársunktól______________ A XIX. század elején a magyar­­országi bencés monostorok­ról kiadott könyv szerzője „Szent Márton fő­monostorának”, azaz Pannonhalmának az iratanyagára hivatkozva azt állítja: a zebegényi (szebegényi, szöbögényi, szöbö­­gény-hegyi) Boldogságos Szűz Mária apátság 1251-ben már vi­rágzott. (Hogy mikor és miért ha­nyatlott le a Duna mentén, az esz­tergomi főegyházmegyében alapí­tott apátság, arról a latinul írt mo­nostortörténet sem ad számot.) Ezekre a leírásokra is hagyat­kozva a mai Zebegény község ró­mai katolikus egyházközsége fenn­állásának hétszázötvenedik évfor­dulóját ünnepli a Kós Károly tervei alapján épült Havas Boldogasszony templomban két hét múlva, au­gusztus 5-én, vasárnap. E napon, a zebegényi búcsú napján avatják fel a település egykori, híres lakójának, Szőnyi Istvánnak a mellszobrát is­­ az esztendeje eltüntetett másik he­lyett. Vilt Tibor alkotása a Szőnyi Ist­vánról elnevezett, csöndes kis park­ban állt, talapzatának „megkegyel­meztek” az ismeretlen tettesek, akik 2000 tavaszán a bronzbüsztöt „eltulajdonították”. A község ön­­kormányzata - Szőnyi művészeté­nek és emberségének nagy tisztelői - meghívásos pályázatot írt ki a szobor tervére. A szakemberekből toborzott zsűri annak a Nagy Atti­lának a munkáját ítélte megvalósít­hatónak, akinek a szomszédos tele­pülés, Szob múzeumában látható e napokban - a Dunakanyar művé­szeti hetek rendezvényeként - kiál­lítása, s aki a Római Magyar Akadé­mia ösztöndíjasaként szobortervét a legilletékesebbel, Szőnyi István lányával tudta megtárgyalni. Az új szobrot a régi talapzatára helyezik, ám nem a Szőnyi-parkban állítják föl, hanem a falu főterén, az iskola előtt. Ott éber tekintetek vigyázzák, hogy ez a műalkotás ne lehessen a rosszlelkű pusztítók áldozata. A zebegényi római katolikus templomot Kós Károly tervezte fotó: mű- archív Andrew Vajna itthon forgat a Pósa Zoltán___ A­ndrew, népszerű nevén Andy Vajna, magyar származású amerikai producer Budapesten, az Intercom Rt.-székházban tegnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy szeptemberben Budapesten három héten át forgatják az I spy (Kém vagyok vagy Kémkedek) cí­mű amerikai szuper-krimivígjáté­­kot. Vájna mintegy hat évvel ez­előtt vásárolta meg az ötvenes-hat­vanas évek azonos című népszerű tévésorozatának újrafilmezési jo­gát. Ebben a sorozatban egy fehér és egy néger detektív derít föl csa­varos bűnügyeket. A humor egyik forrása az új mozifimes változat­ban is az lesz, hogy a két szereplő igen jó barátságban van egymás­sal, ám együtt dolgozni mégsem szeretnek, mivel alaptermészetük és vérmérsékletük igencsak külön­böző. Várná rendezőnek Betty Thomast, többek között az Intim részletek és a Dr. Doolittle című si­kerfilmek „karmesterét” kérte föl. A férfi főszerepeket Eddie Murphy és Owen Wilson alakítja. Ez lesz az első olyan amerikai film, ahol Bu­dapest, Magyarország fővárosa sa­ját magát játssza. Andy Vajna tu­datosan törekszik arra, hogy a tu­ristacsalogató Budapest legcsodá­latosabb részei, a budai Vár, a Ha­lászbástya, a Citadella, a Hősök te­re minél előnyösebb megvilágítás­ban szerepeljen. Az sem közömbös számára - hangsúlyozta -, hogy a magyarországi filmszakma a Mafilmtől a Magyar Filmlaborató­riumig az elő- és az utómunkála­tok révén legalább hat héten át elő­nyös munkalehetőségekhez jut. Számos magyar színész és statiszta szerepelhet ebben a munkában. Szeretem a hazámat, s a magam területén ezt igyekszem is minél többször kifejezésre juttatni - mondta befejezésül ,az amerikai­magyar filmproducer. Kém vagyok - ez lesz a címe Vajna új filmjének FOTÓ: KONC GYÖRGY

Next