Magyar Nemzet, 2001. július (64. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-14 / 163. szám
B Kálmán Gyöngyi_____________ F iatal, tehetséges, világjáró hazai szólisták közreműködésével az Óbudai Társaskör hangversenysorozatot rendez Óbudai nyár 2001 címmel a Kiscelli Múzeum udvarán. A zenerajongóknak jó hír, hogy a vasárnap esténként, nyolc órakor kezdődő koncertek rossz idő esetén sem maradnak el, ilyenkor az óbudai Szent Péter és Pál-templomban csendül fel a muzsika. E hét vasárnapján a Budapest Kamarazenekar játszik Alozart és Haydn műveiből. Haydn C-dúr csellóversenye Fenyő László tolmácsolásában szólal meg. Fiatal kora ellenére máris így szoktuk kezdeni, ha valakiről szólva ki akarjuk emelni rendkívüli képességeit, eredményeit - nos, ez teljes mértékben illik Fenyő László gordonkaművészre, aki igen fiatalon felhívta magára a figyelmet itthon és külföldön egyaránt. Nevét akkor ismertük meg igazán, amikor első díjat nyert a Magyar Rádió csellóversenyén. A vonzódást a zenéhez otthonról hozta, édesanyja csellista, édesapja a MÁV Szimfonikus Zenekar igazgatója, ütőhangszeres művész, László egyik nővére pedig hegedűs. A családi legendárium számon tart egy történetet: az ötéves László hogyan törte össze első hangszerét, egy hegedűt egy szekrényen. - Nem tudtam megbarátkozni a hangszerrel - idézi fel a gyermekkori esetet Fenyő László -, de szüleim szerencsére nem adták fel. Mivel kitűnő hallásom volt, még egy instrumentummal megpróbálkoztak. Jöjjön a gordonka! - azt mégiscsak nehezebb odavágni! Örülök, hogy így történt, a dolog bevált. A csellótanulmányokat később csak az bonyolította, hogy a növendék profi szinten focizott az akkor NB 111-ba tartozó Szentendre csapatában. Az edző családlátogatást tett Fenyőéknél, próbálta meggyőzni a szülőket, fényes sportpályafutás előtt áll gyermekük. Fenyő László úgy döntött - két országos hangszeres győzelemmel a háta mögött - hogy a labdapuffogtatás helyett a cselló bársonyos hangját választja. Gordonkázni édesanyjánál kezdett, majd Budapesten kilenc évig Mező Lászlónál tanult. Azután egy izraeli fesztiválon Dávid Geringas meghallotta játszani, s nyomban meghívta Fenyő Lászlót a lübecki zeneművészeti főiskolára. 1997-ben diplomázott. Geringas litván származású művész, Rosztropovics növendékeként az orosz gordonkaiskolán nevelkedett. - A művek zenei megközelítése, ez az az erősség, amely az orosz iskolát megkülönbözteti a többitől - véli a művész. Amikor tizekilenc évesen kikerült Lübeckbe, nem érte be a stúdiumokkal. Vonósnégyest szervezett, hogy az otthonról kapott anyagi támogatást kiegészítse. Játszottak esküvőn, temetésen. De ennél biztosabb jövedelemre is szüksége volt: elment egy évre a hamburgi Rádiózenekarhoz tuttistának. Majd a Mariban működő, 1957-ben Doráti Antal által alapított Philharmonia Hungarica zenekar szólócsellistát keresett - és meg is találta Fenyő László személyében. - Ez év januárjáig megvolt az állásom - folytatja eddigi pályafutásának eseményeit sorolva. - Közben haza-haza látogattam egy-egy koncertre. Első lettem a Magyar Rádió csellóversenyén. (A másik győztes Mérdi Tamás volt.) A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara meghívott szólóművésznek mindjárt ezután, de nem mondhattam igent, a Philharmonia Hungaricával rengeteget koncerteztünk. Végül két éve mégis vállaltam egy negyed állást - ez furán hangzik, de így van, évente tíz koncerttel jár, és én boldogan jövök, hogy Vásáry Tamás zongoraművész-karmesterrel és a zenekarral felléphessek. Miután a Philharmonia Hungaricától a német állam megvonta a támogatást, március elsejétől meg is szűnt. Fenyő László már januárban állás után nézett. A Frankfurti Rádió hat éve nem talált megfelelő szólógordonkást - idén januárban igen, s az nem lehetett más... - Most próbaéven vagyok, de azt csicsergik a madarak, hogy maradhatok tovább. A légkör kiváló, semmi vaskalaposság, mégis zeneorientált, igényes, és profi munka jellemző a frankfurtiakra - meséli. - Kapcsolatom a hazai zenei élettel kiegyensúlyozottnak mondható, tavaly hívott a Rádió-, a Matáv-, a Dohnányi-, a MÁV-zenekar. Itthon mindig nagy élmény játszani - más a közönség, mint Németországban. Ott hozzátartozik a társasági élethez, hogy az emberek koncertre járnak. A magyar közönség elé azért jó kiülni, mert látom az arcokon, hogy élvezik a zenét. A mi koncertlátogatóink nem egymásért, hanem az előadásért jönnek - s ez az, ami egy művészt a leginkább inspirál. HMMHM Foci vagy zene? Természetesen zene! Fenyő László gordonkaművész a magyar közönség előtt szeret a legjobban játszani Fenyő László, aki igen fiatalon hívta fel magára a figyelmet fotó: burger zsolt 2001. július 14., szombat KultÚl*a N*fflZCÍ EB . Mélyrepülés Segesvárból Barguzinba Dracula Lanci - avagy hogyan kell eltüntetni nemzeti gyászhelyeket ? T.öcsfi Garrtfti a_____________ I gen ügyesen - bár, meglehet, akarata ellenére - játszik a kezére a román idegenforgalmi minisztérium annak a kis magyar csoportnak, amelyik azt hirdeti - az egybehangzó nemzetközi tudományos állásfoglalással is perbe szállva - nem Segesvárnál tűnt el e világból a nemzet költője, az egyetlen, valóban világhírű magyar poéta, Petőfi Sándor, hanem Barguzinban. Sighisoara (Segesvár) Erdély egyik legszebb középkori városa, ahová magyar királyok - II. Géza, III. Béla, II. Endre - telepítettek magukat szászoknak nevező, germán bevándorlókat, akiknek szorgalmát, meggyökeresedési igyekezetét különböző kiváltságokkal erősítették az uralkodók - eddig sem nagyon tisztelte a magyarok emlékezetét, amely úgy őrizte meg szomorúságában a település nevét, mint Mohácsot, Világost, Aradot. Nemzeti gyászhely gyanánt. Sighisoara eddig is Draculára emlékezett leginkább. Az öreg Mircea fiára, Vlad Tepesre, aki öt éven át, apja havasalföldi trónjának megszerzése előtt (Zsigmond magyar király védelmező szárnyai alatt, hercegi megbecsülésben részesülve!) a város lakója volt. A határban akkor is hatalmas tábla ajánlotta az idegenek figyelmébe a romantikus fércművek és rémséges giccspancsfilmek által elhíresült szörnyember - állítólagos - házában berendezett Dracula hotelt és éttermet, amikor mindenki a költő halálának százötvenedik évfordulójára, az 1848— 49-es szabadságharc elbukására emlékezett. 1999 nyarán az újságosok Dracula Magazint árultak, a könyvesboltok Dracula-átiratokat. A vármúzeum, ahol összetört csontváz (hiányos gerincoszloppal és bordasorral) a fő látványosság, meg a középkor legkedveltebb kínzóeszközei (helyes használatukat régi metszetek másolatai szemléltették, szemléltetik tán ma is), denevérekkel és véres fogakkal „ékes” pólókat kínált az idegennek. A régi megyeháza előtt, a város központjában szintén Dracula, szoboralakban. Petőfi bronzalakja a neoreneszánsz palota - a polgármesteri hivatal - megkerülése árán pillantható meg. Az ablakból talán ráesik olykor a tekintetük azoknak is a költő arcvonásaira, akik a magas hivatalban a Dracula Land tervét kisütötték. Éppen egy hete adták hírül ugyanis, hogy a segesvári polgármesteri hivatal költségére, kötvénykibocsátással, meg német segítséggel - a koncepció állítólag a Westernstadt Pullman City nevű német társaságtól származik, és erősen számítanak a Siemens együttműködésére is - hatvanhektárnyi területen Dracula Land néven szórakoztatóparkot létesítenek - úgymond, a Dracula-mítosz kereskedelmi hasznosítására. A várostól mintegy öt kilométerre tervezett park mintegy harmincnyolc millió euróba kerülne - nyilatkozta a román idegenforgalmi miniszter, akinek szívügye Dracula - a munkálatokat még az idén elkezdik (az elnevezést: Dracula Land, nemzetközi védjegyként már be is jegyeztették), és az elgondolásaik szerint három esztendő múlva be is fejezik. Ha tehát minden a megfelelő ütemben, a román idegenforgalmi minisztérium és a sighisoarai városvezetők elgondolása szerint halad, a segesvári ütközet és Petőfi Sándor eltűnésének százötvenötödik évfordulójára emlékező magyarság 2004-ben a csatamező, az ispánkúti (többször is összetört) Petőfi-emlékmű helyén olyan véres vigalmi negyedet talál, amely a szadizmus, az embertelenség, a borzongás és a félelem szabad és költséges kiélésére nyújt változatos lehetőséget. Akik e rettentő plánumot kiagyalták, elsősorban a német turistákat „veszik célba”. Segesvárra csakugyan sok német látogat el családostul a nagy nyári vakáció idején, az elüldözött, „eladott”, elmenekült szászok leszármazottai. Úgy láttam, őseik keze munkáját, teremtő erejét keresik. Az Óratornyot, ami várkapuként is szolgált, a kolostortemplomot, az első iskolát, az aranyművesek, a kötélverők, a mészárosok tornyát, a Szarvas házat, a Velencei házat. Négy év múlva megtekinthetik Dracula (hollywoodi utánérzésekből épített?) birodalmát - föltehetőleg akciók közben. Egy kis vérszívás, nyaktörés, függőleges falon járás..., aki élve megússza a produkciót (amelyre bizonyára jó pénzért lehet majd jegyet váltani), vethet egy pillantást a középkori várra is, amelyet az UNESCO a világ kulturális örökségeinek a listájára is fölvett, és amelyet a Dracula Land bevételéből szeretne megmenteni a jelenlegi román idegenforgalmi miniszter a teljes pusztulástól. De mit nézünk meg 2004-ben mi, magyarok, Petőfi Sándor tisztelői a nemzeti gyászhelyen, mit lelkünkbe Segesvár néven égettek bele tanáraink, történészeink, irodalomtörténészeink? A Dracula Land kijáratánál elhelyezett táblát, amely Barguzin irányába mutat? Az egykori vár kelet felől nézve (1857-es metszet) mmmmmmmmmmmmmmmmmmssmm Új kultuszminiszter Lengyelországban? JERZY BUZEK kormányfő Andrzej Zielinski eddigi államtitkárt jelölte a múlt héten lemondott Kazimierz Michal Ujazdowski helyére a kultúra és nemzeti örökség miniszterének. Zielinski a varsói Fryderyk Chopin Zeneakadémia professzora, emellett hegedűosztályt vezet az akadémia bialystoki intézetében. (MTI) Dzsesszfesztivál Gyulán FOTÓKIÁLLÍTÁS mutatja be mától Gyulán, a Vártoronyban a városban tíz éve rendszeresen megrendezett jazzfesztivált. A X. Gyulai vár jazzfesztivál vendége ma este fél kilenctől a várszínpadon a cseh Jiri Stivin, Pege Aladár kvartettje, Kaltenecker Zsolt, Dés Zoltán, Lantos Zoltán és Ferenczi György. Vasárnap délután öt órától a Tószínpadon Westel dixie-fesztivált hirdetnek, amelyen a Benkó Dixieland Band, a Monár Dixieland Band és a Gyulai Ifjúsági Big Band lép fel. (Sz. G.) Családi nap a régészeti parkban A SZÁZHALOMBATTAI Matrica Múzeum szervezésében július 15-én, vasárnap délelőtt tíz órától római kori családi napot tartanak kézművesfoglalkozásokkal, ókori társasjátékokkal, mozaikkészítéssel és római kori játszóházzal. A Familia Gladiatoria csoport egész nap bemutatót tart korabeli ruhákból, támadó- és védőfegyverekből és használati eszközökből. (L. G.) Pásztorművészet Szarvason A HONFOGLALÁS koráig visszavezethető motívumokat őrző Körös vidéki pásztorművészet legszebb darabjaiból válogatott kiállítás nyílik meg ma Szarvason a Tessedik Sámuel Múzeumban. A több mint száz darabból álló válogatás java magángyűjteményekből került ideiglenesen a múzeumba. A Körös vize mind kiszaladt... című pásztorművészeti kiállításon látható anyag húsz százaléka a gyulai Erkel Ferenc Múzeumé; jó néhányat még e közgyűjtemény 1950 és 1958 közti igazgatója, Lükő Gábor gyűjtött. (MTI) Fischer Ádám Bayreuthban WAGNER TETRALÓGIÁJÁT, A Nibelung gyűrűjét négy évig vezényi Bayreuthban Fischer Ádám. Wolfgang Wagner, az ünnepi játékok vezetője áprilisban kérte fel a magyar dirigenst a hirtelen elhunyt Giuseppe Sinopoli utódjául. Fischer sokoldalú muzsikus. Wagner mellett főleg Mozartot és Haydnt dirigál, de a belcanto operák és Mahler szimfóniái is megtalálhatók a repertoárjában. Mannheimben vezényelte először A Nibelung gyűrűjét, a tetralógiának is ebben a szezonban volt a bemutatója. A dán rádió kamarazenekarának is vezető karmestere (itt a bayreuthi szerződésre való tekintettel több koncertjét átvették kollégái). Az Osztrák-Magyar Haydn Zenekarral Fischer Ádám - bár itt is át kellett adnia fellépéseket - a kismartoni fesztiválon szerepel, ezenkívül pedig több más hangversenyen is dirigál. (MTI)