Magyar Nemzet, 2001. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-01 / 204. szám
II T ' iW—I ii ' H—Ilii HK P Elmaradt a Ganz kilakoltatása Folytatás az 1. oldalról . Fitos Zoltán, a kft.-t tulajdonló Ganz Holding Rt. vezérigazgatója hangsúlyozta: bebizonyosodott, hogy a magyar igazságszolgáltatás a helyén van. A vezérigazgató beszámolt róla: mindent megtettek azért, hogy vevőik, beszállítóik és a céget finanszírozó bankok bizalmának megőrzése végett elkerüljék, hogy a kilakoltatásról szóló bírói intézkedés nyilvánosságra kerüljön. (Csak a Magyar Nemzet szerzett információt erről, másfél nappal a tervezett kilakoltatás előtt, ezért lapunk is csak az utolsó pilanatban, tegnap tudta felhívni a figyelmet a méltánytalan bírói intézkedésre.) Szőke Károly, a Vasas Szakszervezeti Szövetség vezetője hangsúlyozta: az ügynek nem kellett volna idáig fajulnia, és arról biztosította a Ganz Vagon dolgozóit, hogy ha kell, a szakszervezet tovább fog harcolni a Ganz Vagon munkásaiért. A Legfelsőbb Bíróság végzése kora délután, 13 óra után három perccel jutott el a Ganz Vagonhoz, faxon. Eközben a végrehajtást kérő ellenérdekű fél, az osztrák Jenbacher Ag. érdekeltségébe tartozó T. J. M. Kft. által felbérelt őrző-védő biztonsági szolgálat órák óta készen állt arra, hogy - az igazságügyi végrehajtó munkáját segítve - érvényt szerezzen a Fővárosi Bíróság intézkedésének, a kilakoltatásnak. A munkásgyűlés után rögtönzött sajtótájékoztatón megtudtuk: a Ganz-Hunslet hitelezői, miközben a termelés folytatására létrehozták a Ganz Vagon Kft.-t, egyidejűleg beperelték a Jenbacher Ag.-t az ingatlanvagyon csalárd elbirtoklásáért, mivel ennek következtében tűnt el a Postabank által nyújtott hitelek fedezete. Erre válaszolt az osztrák multi úgy, hogy felmondta a kimenekített ingatlanra kötött bérleti szerződést a Ganz-Hunslettel, amiből aztán per lett. Mint arról tegnapi lapszámunkban részletesen beszámoltunk, két per is folyik annak a nagyértékű teleknek a tulajdonjogáról, amelyen Ganz-Hunslet gyár található, illetve az arra kötött bérleti szerződéssel kapcsolatban a Jenbacher Ag. tulajdonában lévő cégek, és a Ganz- Hunslet Rt., a Ganz Vagon Kft., valamint a Reorg-Apport Rt. között. A Fővárosi Bíróság a bérleti jogvitában augusztus 31-re rendőri karhatalommal is „megsegített” előzetes végrehajtást rendelt el a Jenbachertulajdonú T. J. M. javára a Ganz-telepen. E végzés ellen Somos Iván, a Ganz Vagon ügyvédje az elmúlt időszakban szinte naponta nyújtott be panaszt a Fővárosi Bírósághoz, illetve a Legfelsőbb Bírósághoz. A kilakoltatásról szóló, Tőkés Géza bíró által hozott előzetes intézkedést szinte az utolsó pillanatban függesztette fel a Legfelsőbb Bíróság. Az ítélet végrehajtása egyébként a Ganz Vagon szerint fizikailag szinte lehetetlen, hiszen az épületekbe darupályák, sínrendszerek, festőrendszerek épültek be az elmúlt évtizedekben. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság főtitkára a távirati irodának a döntésről azt nyilatkozta: a legfőbb jogorvoslati fórum azt mérlegelte, hogy a bérleti jogvitában a Fővárosi Bíróság kilakoltatást elrendelő végzése ellen „a panaszt benyújtó fél kellő alappal hivatkozott arra, hogy az előzetes végrehajtással időnek előtte pernyertesi pozícióba kerülne” perbéli ellenfele. Ugyanis az ingatlan tulajdonjogáról folyó per gyors lezárásának esélye csekély. Országimázs Központ: számvevőszéki kritika MTI Örülök annak, hogy a miniszterelnök kérésére az ÁSZ soha nem látott részletességgel tekintette át az Országimázs Központ (OK) működését - közölte Tóth István Zoltán, az OK vezetője, aki hozzátette: még nem kapták meg az OK-ról készített Állami Számvevőszéki (ÁSZ) jelentést. A Népszabadság információi szerint a dokumentumban helytelenítik, hogy az OK többmilliárdos kiadásainak felhasználása „gyakorlatilag nyomon követhetetlen”. Az ÁSZ szakemberei vitatottnak tartják, hogy a számvevőszék - jogosultság híján - nem vizsgálhatja meg a Happy End Kft. különböző magáncégekkel kötött szerződéseit. Az egyeztetések során az ÁSZ munkatársai is megbizonyosodhattak, hogy a Miniszterelnöki Hivatal a nemzetközi szakmai standardoknak megfelelő monitoringvizsgálatokkal is dokumentálja a feladatok teljesítését, hatékonyságát és eredményességét - szögezte le Tóth István Zoltán. Az OK ÁSZ vizsgálatát Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezte tavaly a működés átláthatósága érdekében. 32001. szeptember 1., szombat Belföld Magyar Vermet Visszaadta védői megbízását Szőgyényi József az előzetes letartóztatásban lévő Szabadi Bélának, az FVM egykori kisgazda politikai államtitkárának ügyében - mondta el lapunknak az ügyvéd. Szőgyényi csak annyit árult el: egykori védence közös megegyezésével született a döntés. Eközben a Pesti Központi Kerületi Bíróság ismételten elutasította a kisgazda politikus szabadon bocsátási kérelmét első fokon - tudtuk meg a bíróság sajtóosztályán. A bíróság megállapította: politikai befolyását is latba vetette, hogy megfélemlítse az eljáró ügyészségi nyomozókat, s kiengedjék előzetes letartóztatásából. Szenvedi Zoltán Lőgyényi József a bíróság elutasító határozatát megfellebbezte, ám a jogerős döntést már nem az ő címére kézbesítik. A bíróság a kisgazda politikus szabadon bocsátását elutasító végzésében a védelem érvelését - amely szerint Szabadi a több mint 40 kihallgatott tanú egyikével sem kívánt kapcsolatba kerülni a nyomozás során, ezért nem kell félni a tanúk megfélemlítésétől, illetve az összebeszéléstől - nem fogadta el, hiszen valóban nem került kapcsolatba Szabadi a tanúkkal, ám olyan tanúvallomás is született, amely arról számolt be, milyen vezetési stílust alkalmazott velük szemben az államtitkár. Sőt, a nyomozás során több adat is felmerült arra vonatkozóan, hogy a kisgazda államtitkár beosztottjai féltek főnöküktől. A bíróság a védelem azon érvelésével sem ért egyet, ami szerint olyan adat sincs, amely alátámasztja, hogy Szabadinak lehetősége lett volna az iratok megsemmisítésére. A bíróság ezzel kapcsolatban megállapítja: a nyomozás adatai szerint Szabadi az FVM-ből való távozása előtt megsemmisített, illetve megsemmisíttetett a beosztottjaival különféle iratokat. A bírósági végzés arra is kitér, hogy Szabadi már a nyomozás alatt a még meglévő politikai kapcsolatait igyekezett arra használni, hogy „megfélemlítse” az eljáró nyomozókat. Ennek kapcsán Szőgyényi elmondta: szó sem volt ilyenről, hiszen akkor miért nem tettek a nyomozók feljelentést ezzel kapcsolatban is Szabadi ellen. A bírósági végzés kimondja továbbá: az előbbieket figyelembe véve nem alaptalan a bíróság azon feltételezése, hogy Szabadi szabadon hagyása esetén az eljárás sikerét veszélyeztetné. A Világgazdaság információja szerint a Concordia és a Tartalékgazdálkodási Kht. ügyeiben is megállapítható Szabadi Béla felelőssége, így számítani lehet arra, hogy az ügyészség ezen ügyek kapcsán is kéri a politikus mentelmi jogának felfüggesztését. Horányi Miklós, a Legfőbb Ügyészség osztályvezető ügyésze lapunknak elmondta: ez egy folyamatban lévő ügy, amelyről az ügyészség jelenleg nem kíván nyilatkozni. S mmmmmmmmammmmmmammmmmmmmmmmam Szőgyényi nem védi Szabadit Az ügyészségi nyomozókat is megfélemlítette a politikus Torgyán áthárítja a felelősséget Torgyán József volt agrárminiszter szerint az FVM tevékenységével szemben nem vetődhet fel kifogás, ha lett volna bármilyen visszásság, azért ő lenne a felelős, nem Orbán Viktor. A kisgazda pártelnök azt is hangsúlyozta az ellenzéki „részbizottság” előtt, hogy a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) minden intézkedésről tudott, mivel „ezerszázalékos volt a kontroll”. 88 Kis Ferin r endkívül szívélyes fogadtatásban részesült Torgyán József volt agrárminiszter az MSZP és az SZDSZ képviselői által létrehozott „munkacsoportban”, amely a kormányfő felelősségét vizsgálja a Szabadi-ügyben. Keller László (MSZP) és Eörsi Mátyás (SZDSZ), akik korábban a parlamentben többször élesen támadták Torgyán Józsefet, ezúttal nem voltak kíváncsiak az FVM tulajdonában lévő cégek kétes ügyleteire, csupán azt firtatták, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek milyen rálátása volt az agrártárca munkájára, és mennyiben befolyásolta a döntéseket. Torgyán szerint a MeH „ezerszázalékos kontrollt” gyakorolt az FVM felett, hiszen hetente egyeztettek és sokszor kemény vitát folytattak. Arról is szólt, hogy a kormányfő először január végén kifogásolta neki Szabadi Béla, akkori politikai államtitkár külföldi utazásait, de konkrétumokat akkor sem mondott. Tóth András (MSZP) idézte Stumpf István kancelláriaminiszter levelét, amely szerint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 1998 júliusa óta 36 vizsgálatot végzett az FVM-nél. Torgyán erre annyit mondott: ő mindössze egy ellenőrzésről tudott. Hangsúlyozta: semmilyen gazdasági, pénzügyi kérdésben nem döntött. - Ha volna bármilyen felelősség az FVM-et illetően, azért én lennék a felelős, nem Orbán Viktor, de a minisztérium tevékenységéről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni - fogalmazott. Keller László, a munkacsoport elnöke elismerte, hogy egyértelmű Torgyán József felelőssége, hiába próbálja azt másokra hárítani. Az MSZP-s politikus szerint most még nem lehet választ adni arra a kérdésre, hogy a miniszterelnök felelős-e az FVM-ben történtekért. A volt agrárminiszter szerint a minisztérium tevékenységéről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni FOTÓ: BURGER ZSOLT Berki Ádám bízik a pártok konszenzusában Az adatvédelmi ombudsman posztjára jelölt Berki Ádám bízik abban, hogy a Mádl Ferenc köztársasági elnök által kezdeményezett hétfői hatpárti egyeztetésen közelednek az álláspontok, s személyét illetően konszenzusra jutnak a frakciók képviselői. Tábori Gábris,t.i.Berki Ádámot ezen a héten az Országgyűlés kisebbségi és alkotmányügyi bizottsága is meghallgatta, s ombudsmani megválasztását javasolta a T. Háznak. A viták során azonban egyértelműen kiderült, hogy az SZDSZ és az MSZP nem állt a jelölt mögé. A bizottsági ülésen az MSZP-s és SZDSZ-es képviselők kijelentették, szerintük a jelölt nem rendelkezik a törvényi előírásoknak megfelelő szakmai tapasztalattal. Berki lapunknak leszögezte: indokolatlannak tartja, hogy a két ellenzéki párt adatvédelmi gyakorlatot kér számon rajta. Mint mondta, a jogszabály azt írja elő, hogy az adatvédelmi biztos posztjára egy „kiemelkedő tudású elméleti vagy legalább 10 évi szakmai gyakorlattal rendelkező magyar állampolgár kerülhet, aki az adatvédelmet érintő eljárások lefolytatásában, felügyeletében vagy tudományos elméletében jelentős tapasztalatokkal rendelkezik”. Berki Ádám hangsúlyozta, hogy a szakmai gyakorlattal - ami az általános jogászi szakmai gyakorlatot jelenti - értelemszerűen rendelkezik. Ami az adatvédelmet érintő eljárások lefolytatásában meglévő tapasztalatát illeti, utalt arra, hogy többéves bírói, ügyvédi tevékenysége ezt megalapozza, csakúgy mint az iparjogvédelem, illetve a szerzői jogvédelem terén szerzett gyakorlati tudása, ami szorosan rokonítható az adatvédelemmel. A bizottsági meghallgatásokon hiányoltam a szakmai kérdéseket. Az volt a benyomásom, hogy az SZDSZ és az MSZP képviselői - számomra ismeretlen okok miatt - már letették a voksot Majtényi László mellett - mondta Berki Ádám. Megválasztásának esélyeit latolgatva Berki jelezte: abban az esetben, ha a képviselők „nem szavaznak át”, matematikailag nincs valószínűsége annak, hogy megszerzi a szavazatok kétharmadát. Ennek ellenére bízik abban, hogy a Mádl Ferenc köztársasági elnök által hétfőre összehívott hatpárti egyeztetésen közelednek az álláspontok. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese az üggyel kapcsolatban korábban kijelentette: ha a két ellenzéki párt másodszor is megakadályozza az adatvédelmi biztos megválasztását, akkor számolniuk kell azzal, hogy ténylegesen megszűnik a poszt, és ezért őket terheli a felelősség. Emlékezetes: tavaszi hatpárti egyeztetések nem vezettek eredményre. Ezután Mádl Ferenc köztársasági elnök tett javaslatot az új országgyűlési biztosok személyére. A kormánypártok előre jelezték, hogy támogatják az államfő jelöltjeit. A parlament június 19-i ülésén megválasztották mind az állampolgári jogok új országgyűlési biztosát, Lenkovics Barnabást, mind pedig helyettesét, Takács Albertet, s újraválasztották Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsmant. Az adatvédelmi posztra jelölt Maczonkai Mihály azonban nem kapta meg a képviselők kétharmadának támogatását. Ezután az államfő Berki Ádám személyében újabb jelöltet nevezett meg a június 30-án leköszönt Majtényi László helyére. ■ A szocialisták szeretnék, ha az államfő Majtényi Lászlót jelölné újra adatvédelmi biztosnak, de készek arra is, hogy új személyi javaslatot tegyenek, vagy tárgyaljanak bárkiről, aki a tisztséggel kapcsolatos törvényi előírásoknak megfelel - közölte Vastagh Pál országgyűlési képviselő az MTI tudósítása szerint. Egyben megerősítette azt az MSZP-s álláspontot: Berki Ádám ügyvéd, a köztársasági elnök jelöltje szerintük nem felel meg a törvényi követelményeknek, mert eddigi tevékenysége csak közvetett kapcsolatban áll az adatvédelemmel .