Magyar Nemzet, 2001. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-01 / 204. szám

II T ' iW—I ii ' H—Ilii HK­ P Elmaradt a Ganz kilakoltatása Folytatás az 1. oldalról . Fitos Zoltán, a kft.-t tulajdonló Ganz Holding Rt. vezérigazgatója hangsúlyozta: bebizonyosodott, hogy a magyar igazságszolgáltatás a helyén van. A vezérigazgató beszámolt róla: mindent megtettek azért, hogy ve­vőik, beszállítóik és a céget finanszí­rozó bankok bizalmának megőrzé­se végett elkerüljék, hogy a kilakol­tatásról szóló bírói intézkedés nyil­vánosságra kerüljön. (Csak a Ma­gyar Nemzet szerzett információt erről, másfél nappal a tervezett kila­koltatás előtt, ezért lapunk is csak az utolsó pilanatban, tegnap tudta felhívni a figyelmet a méltánytalan bírói intézkedésre.) Szőke Károly, a Vasas Szakszer­vezeti Szövetség vezetője hangsú­lyozta: az ügynek nem kellett volna idáig fajulnia, és arról biztosította a Ganz Vagon dolgozóit, hogy ha kell, a szakszervezet tovább fog harcolni a Ganz Vagon munkásaiért. A Legfelsőbb Bíróság végzése ko­ra délután, 13 óra után három perc­cel jutott el a Ganz Vagonhoz, faxon. Eközben a végrehajtást kérő ellenér­dekű fél, az osztrák Jenbacher Ag. ér­dekeltségébe tartozó T. J. M. Kft. ál­tal felbérelt őrző-védő biztonsági szolgálat órák óta készen állt arra, hogy - az igazságügyi végrehajtó munkáját segítve - érvényt szerez­zen a Fővárosi Bíróság intézkedésé­nek, a kilakoltatásnak. A munkásgyűlés után rögtönzött sajtótájékoztatón megtudtuk: a Ganz-Hunslet hitelezői, miközben a termelés folytatására létrehozták a Ganz Vagon Kft.-t, egyidejűleg be­perelték a Jenbacher Ag.-t az ingat­lanvagyon csalárd elbirtoklásáért, mivel ennek következtében tűnt el a Postabank által nyújtott hitelek fe­dezete. Erre válaszolt az osztrák multi úgy, hogy felmondta a kime­nekített ingatlanra kötött bérleti szerződést a Ganz-Hunslettel, ami­ből aztán per lett. Mint arról tegnapi lapszámunk­ban részletesen beszámoltunk, két per is folyik annak a nagyértékű te­leknek a tulajdonjogáról, amelyen Ganz-Hunslet gyár található, illetve az arra kötött bérleti szerződéssel kapcsolatban a Jenbacher Ag. tulaj­donában lévő cégek, és a Ganz- Hunslet Rt., a Ganz Vagon Kft., va­lamint a Reorg-Apport Rt. között. A Fővárosi Bíróság a bérleti jogvitá­ban augusztus 31-re rendőri karha­talommal is „megsegített” előzetes végrehajtást rendelt el a Jenbacher­­tulajdonú T. J. M. javára a Ganz-te­­lepen. E végzés ellen Somos Iván, a Ganz Vagon ügyvédje az elmúlt idő­szakban szinte naponta nyújtott be panaszt a Fővárosi Bírósághoz, illet­ve a Legfelsőbb Bírósághoz. A kila­koltatásról szóló, Tőkés Géza bíró ál­tal hozott előzetes intézkedést szinte az utolsó pillanatban függesztette fel a Legfelsőbb Bíróság. Az ítélet végrehajtása egyébként a Ganz Vagon szerint fizikailag szin­te lehetetlen, hiszen az épületekbe darupályák, sínrendszerek, festő­rendszerek épültek be az elmúlt év­tizedekben. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bí­róság főtitkára a távirati irodának a döntésről azt nyilatkozta: a legfőbb jogorvoslati fórum azt mérlegelte, hogy a bérleti jogvitában a Fővárosi Bíróság kilakoltatást elrendelő vég­zése ellen „a panaszt benyújtó fél kellő alappal hivatkozott arra, hogy az előzetes végrehajtással időnek előtte pernyertesi pozícióba kerül­ne” perbéli ellenfele. Ugyanis az ingatlan tulajdonjo­gáról folyó per gyors lezárásának esélye csekély. Országimázs Központ: számvevőszéki kritika MTI Ö­rülök annak, hogy a miniszter­­elnök kérésére az ÁSZ soha nem látott részletességgel tekintette át az Országimázs Központ (OK) működését - közölte Tóth István Zoltán, az OK vezetője, aki hozzátet­te: még nem kapták meg az OK-ról készített Állami Számvevőszéki (ÁSZ) jelentést. A Népszabadság in­formációi szerint a dokumentum­ban helytelenítik, hogy az OK több­­milliárdos kiadásainak felhasználá­sa „gyakorlatilag nyomon követhe­tetlen”. Az ÁSZ szakemberei vita­tottnak tartják, hogy a számvevő­­szék - jogosultság híján - nem vizs­gálhatja meg a Happy End Kft. kü­lönböző magáncégekkel kötött szer­ződéseit.­­ Az egyeztetések során az ÁSZ munkatársai is megbizonyo­sodhattak, hogy a Miniszterelnöki Hivatal a nemzetközi szakmai stan­dardoknak megfelelő monitoring­vizsgálatokkal is dokumentálja a fel­adatok teljesítését, hatékonyságát és eredményességét - szögezte le Tóth István Zoltán. Az OK ÁSZ­ vizs­­gálatát Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezte tavaly a működés átláthatósága érdekében. 32001. szeptember 1., szombat Belföld Magyar Vermet Visszaadta védői megbízását Szőgyényi József az előzetes letar­tóztatásban lévő Szabadi Bélának, az FVM egykori kisgazda po­litikai államtitkárának ügyében - mondta el lapunknak az ügy­véd. Szőgyényi csak annyit árult el: egykori védence közös meg­egyezésével született a döntés. Eközben a Pesti Központi Kerü­leti Bíróság ismételten elutasította a kisgazda politikus sza­badon bocsátási kérelmét első fokon - tudtuk meg a bíróság saj­tóosztályán. A bíróság megállapította: politikai befolyását is lat­ba vetette, hogy megfélemlítse az eljáró ügyészségi nyomozókat, s kiengedjék előzetes letartóztatásából.­ ­ Szenvedi Zoltán Lőgyényi József a bíróság eluta­sító határozatát megfellebbezte, ám a jogerős döntést már nem az ő címére kézbesítik. A bíróság a kis­gazda politikus szabadon bocsátását elutasító végzésében a védelem ér­velését - amely szerint Szabadi a több mint 40 kihallgatott tanú egyi­kével sem kívánt kapcsolatba kerül­ni a nyomozás során, ezért nem kell félni a tanúk megfélemlítésétől, il­letve az összebeszéléstől - nem fo­gadta el, hiszen valóban nem került kapcsolatba Szabadi a tanúkkal, ám olyan tanúvallomás is született, amely arról számolt be, milyen ve­zetési stílust alkalmazott velük szemben az államtitkár. Sőt, a nyo­mozás során több adat is felmerült arra vonatkozóan, hogy a kisgazda államtitkár beosztottjai féltek főnö­küktől. A bíróság a védelem azon ér­velésével sem ért egyet, ami szerint olyan adat sincs, amely alátámaszt­ja, hogy Szabadinak lehetősége lett volna az iratok megsemmisítésére. A bíróság ezzel kapcsolatban megál­lapítja: a nyomozás adatai szerint Szabadi az FVM-ből való távozása előtt megsemmisített, illetve meg­­semmisíttetett a beosztottjaival kü­lönféle iratokat. A bírósági végzés arra is kitér, hogy Szabadi már a nyomozás alatt a még meglévő poli­tikai kapcsolatait igyekezett arra használni, hogy „megfélemlítse” az eljáró nyomozókat. Ennek kapcsán Szőgyényi elmondta: szó sem volt ilyenről, hiszen akkor miért nem tettek a nyomozók feljelentést ezzel kapcsolatban is Szabadi ellen. A bí­rósági végzés kimondja továbbá: az előbbieket figyelembe véve nem alaptalan a bíróság azon feltétele­zése, hogy Szabadi szabadon hagyása esetén az eljárás sikerét ve­szélyeztetné. A Világgazdaság információja szerint a Concordia és a Tartalék­gazdálkodási Kht. ügyeiben is meg­állapítható Szabadi Béla felelőssége, így számítani lehet arra, hogy az ügyészség ezen ügyek kapcsán is kéri a politikus mentelmi jogának felfüggesztését. Horányi Miklós, a Legfőbb Ügyészség osztályvezető ügyésze lapunknak elmondta: ez egy folyamatban lévő ügy, amelyről az ügyészség jelenleg nem kíván nyilatkozni. S­ mmmmmmmmammmmmmammmmmmm­mmmmam Szőgyényi nem védi Szabadit Az ügyészségi nyomozókat is megfélemlítette a politikus Torgyán áthárítja a felelősséget Torgyán József volt agrárminiszter szerint az FVM tevékenysé­gével szemben nem vetődhet fel kifogás, ha lett volna bármilyen visszásság, azért ő lenne a felelős, nem Orbán Viktor. A kisgaz­da pártelnök azt is hangsúlyozta az ellenzéki „részbizottság” előtt, hogy a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) minden intézkedés­ről tudott, mivel „ezerszázalékos volt a kontroll”. 88 Kis Ferin r­ endkívül szívélyes fogadtatás­ban részesült Torgyán József volt agrárminiszter az MSZP és az SZDSZ képviselői által létrehozott „munkacsoportban”, amely a kor­mányfő felelősségét vizsgálja a Sza­badi-ügyben. Keller László (MSZP) és Eörsi Mátyás (SZDSZ), akik ko­rábban a parlamentben többször élesen támadták Torgyán Józsefet, ezúttal nem voltak kíváncsiak az FVM tulajdonában lévő cégek kétes ügyleteire, csupán azt firtatták, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek milyen rálátása volt az agrártárca munkájára, és mennyiben befolyá­solta a döntéseket. Torgyán szerint a MeH „ezerszázalékos kontrollt” gyakorolt az FVM felett, hiszen he­tente egyeztettek és sokszor kemény vitát folytattak. Arról is szólt, hogy a kormányfő először január végén ki­fogásolta neki Szabadi Béla, akkori politikai államtitkár külföldi utazá­sait, de konkrétumokat akkor sem mondott. Tóth András (MSZP) idéz­te Stumpf István kancelláriaminisz­ter levelét, amely szerint a Kor­mányzati Ellenőrzési Hivatal 1998 júliusa óta 36 vizsgálatot végzett az FVM-nél. Torgyán erre annyit mon­dott: ő mindössze egy ellenőrzésről tudott. Hangsúlyozta: semmilyen gazdasági, pénzügyi kérdésben nem döntött. - Ha volna bármilyen fele­lősség az FVM-et illetően, azért én lennék a felelős, nem Orbán Viktor, de a minisztérium tevékenységéről csak szuperlatívuszokban lehet be­szélni - fogalma­zott. Keller László, a munkacsoport elnöke elismerte, hogy egyértelmű Torgyán József felelőssége, hiába próbálja azt másokra hárítani. Az MSZP-s politikus szerint most még nem lehet választ adni arra a kér­désre, hogy a miniszterelnök fele­lős-e az FVM-ben történtekért.­­ A volt agrárminiszter szerint a minisztérium tevékenységéről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni FOTÓ: BURGER ZSOLT Berki Ádám bízik a pártok konszenzusában Az adatvédelmi ombudsman posztjára jelölt Berki Ádám bízik abban, hogy a Mádl Ferenc köztársasági elnök által kezdemé­nyezett hétfői hatpárti egyeztetésen közelednek az álláspontok, s személyét illetően konszenzusra jutnak a frakciók képviselői.­ ­ Tábori Gábris,t.i.B­erki Ádámot ezen a héten az Országgyűlés kisebbségi és al­kotmányügyi bizottsága is meghall­gatta, s ombudsmani megválasztá­sát javasolta a T. Háznak. A viták so­rán azonban egyértelműen kiderült, hogy az SZDSZ és az MSZP nem állt a jelölt mögé. A bizottsági ülésen az MSZP-s és SZDSZ-es képviselők ki­jelentették, szerintük a jelölt nem rendelkezik a törvényi előírásoknak megfelelő szakmai tapasztalattal. Berki lapunknak leszögezte: in­dokolatlannak tartja, hogy a két el­lenzéki párt adatvédelmi gyakorla­tot kér számon rajta. Mint mondta, a jogszabály azt írja elő, hogy az adatvédelmi biztos posztjára egy „kiemelkedő tudású elméleti vagy legalább 10 évi szakmai gyakorlattal rendelkező magyar állampolgár ke­rülhet, aki az adatvédelmet érintő eljárások lefolytatásában, felügye­letében vagy tudományos elméleté­ben jelentős tapasztalatokkal ren­delkezik”. Berki Ádám hangsúlyoz­ta, hogy a szakmai gyakorlattal - ami az általános jogászi szakmai gyakorlatot jelenti - értelemszerűen rendelkezik. Ami az adatvédelmet érintő eljárások lefolytatásában meglévő tapasztalatát illeti, utalt ar­ra, hogy többéves bírói, ügyvédi te­vékenysége ezt megalapozza, csak­úgy mint az iparjogvédelem, illetve a szerzői jogvédelem terén szerzett gyakorlati tudása, ami szorosan ro­konítható az adatvédelemmel.­­ A bizottsági meghallgatásokon hiányoltam a szakmai kérdéseket. Az volt a benyomásom, hogy az SZDSZ és az MSZP képviselői - szá­momra ismeretlen okok miatt - már letették a voksot Majtényi Lász­ló mellett - mondta Berki Ádám. Megválasztásának esélyeit latol­gatva Berki jelezte: abban az eset­ben, ha a képviselők „nem szavaz­nak át”, matematikailag nincs való­színűsége annak, hogy megszerzi a szavazatok kétharmadát. Ennek el­lenére bízik abban, hogy a Mádl Fe­renc köztársasági elnök által hétfőre összehívott hatpárti egyeztetésen közelednek az álláspontok. Répássy Róbert, a Fidesz frakció­vezető-helyettese az üggyel kapcso­latban korábban kijelentette: ha a két ellenzéki párt másodszor is meg­akadályozza az adatvédelmi biztos megválasztását, akkor számolniuk kell azzal, hogy ténylegesen megszű­nik a poszt, és ezért őket terheli a fe­lelősség. Emlékezetes: tavaszi hatpárti egyeztetések nem vezettek ered­ményre. Ezután Mádl Ferenc köz­­társasági elnök tett javaslatot az új országgyűlési biztosok személyére. A kormánypártok előre jelezték, hogy támogatják az államfő jelöltje­it. A parlament június 19-i ülésén megválasztották mind az állampol­gári jogok új országgyűlési biztosát, Lenkovics Barnabást, mind pedig helyettesét, Takács Albertet, s újra­választották Kaltenbach Jenő ki­sebbségi ombudsmant. Az adatvé­delmi posztra jelölt Maczonkai Mi­hály azonban nem kapta meg a kép­viselők kétharmadának támogatá­sát. Ezután az államfő Berki Ádám személyében újabb jelöltet nevezett meg a június 30-án leköszönt Majtényi László helyére. ■ A szocialisták szeretnék, ha az ál­lamfő Majtényi Lászlót jelölné újra adatvédelmi biztosnak, de készek arra is, hogy új személyi javaslatot tegyenek, vagy tárgyaljanak bárki­ről, aki a tisztséggel kapcsolatos törvényi előírásoknak megfelel - közölte Vastagh Pál országgyűlési képviselő az MTI tudósítása sze­rint. Egyben megerősítette azt az MSZP-s álláspontot: Berki Ádám ügyvéd, a köztársasági elnök jelölt­je szerintük nem felel meg a törvé­nyi követelményeknek, mert eddigi tevékenysége csak közvetett kap­csolatban áll az adatvédelemmel .

Next