Magyar Nemzet, 2001. november (64. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-03 / 256. szám

Ú­J Magyar Nemzet Atomenergia 2001. november 3., szombat Szerkeszti: Ősz Edit Sikeresen befejeződött az OSART-vizsgálat Nemzetközi összehasonlításban is biztonságos a paksi atomerőmű Befejeződött a paksi atomerőmű üzemeltetési biztonságát ellen­őrző OSART- (Operational Safety Rewiew Team) vizsgálat, ame­lyet a magyar kormány felkérésére végeztek el a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakemberei. Mint Bertil Hansson, a csoport vezetője a vizsgálatot követően elmondta: tapasztala­taik alapján nagyra értékelik az erőmű általános rendjét, műkö­dését és nukleáris biztonságát. O­któber 25-én fejeződött be az a nemzetközi szakértői vizs­gálat, amely a magyar kormány felkérésére ellenőrizte a paksi atomerőmű üzemeltetési bizton­ságát. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szakemberei két és fél héten keresztül, kilenc munkacsoportban ellenőrizték az erőmű működését. Bertil Hansson, az OSART munkacsoport vezetője a vizsgálat befejezését követően sajtótájékoztatón ismertette meg­állapításaikat. Mint elmondta: a NAÜ előírá­sai, útmutatása és a nemzetközi tapasztalatok alapján végezték el az erőmű üzemeltetési gyakorla­tának ellenőrzését. Azt vizsgálták, hogy az atomerőmű szakemberei a különféle eljárásrendeket mi­ként zarják be, és hogyan alkal­mazzák a nemzetközi tapasztala­tokat. Az ilyen vizsgálatoknál ki­indulási pont, hogy az atomerő­művek műszaki követelményeit minden ország saját maga hatá­rozza meg, ennek ellenőrzése az adott ország nukleáris felügyeleti szervezetének a dolga. Ebbe nem szólhatnak bele, de nem is ez az ilyen projektek célja. Az elvégzett felülvizsgálat alapján javaslato­kat, észrevételeket fogalmaznak meg, melyet megküldenek az üze­meltetésért felelős hatóságnak, valamint az erőmű vezetőinek. A paksi vizsgálat végleges eredmé­nyét és a csoport javaslatait tar­talmazó dokumentumot 3-4 hó­napon belül fogják elkészíteni és elküldeni Magyarországra. Előze­tesen annyit mondhatnak el, hogy a csoport szakértői nagyra értéke­lik az erőmű általános rendjét, működését és a nukleáris bizton­ság szintjét. Örömmel tapasztal­ták a vizsgálati programban részt vevő partnerek a megkérdezett dol­gozók és a menedzsment együtt­működését, valamint az egy évvel ezelőtt, egy másik vizsgálatban meghatározott javaslatok megva­lósítását. Mindezek alapján elké­szítették előzetes ajánlásukat, amely 33 javító szándékú észrevé­telt tartalmaz. Rónaky József, az atomerőmű műszaki biztonságát felügyelő Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója a vizsgálat lezárását követően bejelentette: a magyar kormány nevében meghívta a NAÜ szakembereit, hogy másfél év múlva ismét jöjjenek el Paks­­ra, és ellenőrizzék a mostani vizs­gálat során tett javaslataik végre­hajtását. Mint Rónaky József elmondta: közismert, hogy az Európai Unió tagországaiban némi gyanakvás­sal figyelik a csatlakozni szándé­kozó kelet-európai országok szov­jet tervezésű atomerőműveit, a működtetésük biztonságát, általá­nos állapotukat. Magyarország esetében az uniós csatlakozási tár­gyalásokat megelőzően már több­ször felmérték a paksi atomerőmű állapotát és biztonságát a külön­böző nemzetközi szakértők. Min­den esetben megállapították, hogy a jövőre befejeződő paksi bizton­ságnövelő program nagyon sike­res, és az erőmű ezzel eléri azt a biztonsági szintet, mint a hasonló korú, Nyugat-Európában működő atomerőművek. A biztonságnak egy másik kérdésköre az úgyneve­zett „intézményi biztonság”, amely a törvényi hátteret, a jog­szabályokat, a nukleáris hatóságo­kat és működésüket fogja át, szin­tén elfogadta az unió. Ezt támaszt­ja alá az is, hogy a csatlakozási tár­gyalásokon ideiglenesen lezárták az energia- és a környezetvédelmi fejezetet, megállapítva: a paksi atomerőmű nem gátolja Magyar­­ország felvételét. Az erőmű üze­meltetési színvonala viszont nem került terítékre az uniós tárgyalá­sokon. Ezért a kormány nevében meghívták a NAÜ szakembereit erre a vizsgálatra, hogy tekintsék át ezt a témakört, vagyis az üze­meltetési biztonságot, és tegyenek javaslatokat az esetleges hiányos­ságok felszámolására. Az OSART- vizsgálat tehát az erőművet mű­ködtető szervezet, a dolgozók, a menedzsment biztonság iránti el­kötelezettségét méri fel. Összessé­gében nyolc területet vizsgáltak meg a nemzetközi szakértők, így terítékre került a vezetés, az okta­tás-képzés, az üzemvitel, a műsza­ki háttér, a karbantartás, a sugár­­védelem, a vegyészet és a nukleá­­risbaleset-elhárítás témaköre. A főigazgató szerint a fentiek miatt a háromhetes NAÜ-vizsgá­­lat nem az erőmű minősítésére irányult, hanem az atomerőmű összehasonlítására a legjobbnak elismert nemzetközi színvonallal. Természetesen nincs, sőt nem is lehet olyan erőmű a világon, amely minden tekintetben teljesíti ezt az egyébként nehezen megfo­galmazható színvonalat, de min­denkinek törekedni kell a legjobb minősítés elérésére. Ebben az ösz­­szehasonlításban három megálla­pítást tettek a csoport tagjai. Egy­részt összegyűjtötték azokat a ta­pasztalatokat, amelyekben a paksi erőmű a legjobb, hogy bemutas­sák a többi nukleáris erőmű veze­tői számára, mint követendő pél­dát. A másik témakör azokat a te­rületeket érinti, ahol javaslatokat tesznek bizonyos módosítások be­vezetésére. Végezetül pedig ösz­­szegzik azokat a lépéseket, ame­lyek megfelelőek ugyan biztonsági szempontokból, de lehet még javí­tani a követendő gyakorlaton. Rónaky József kiemelte, hogy az erőműben (köszönhetően a több mint száz belső intézkedési vizsgálatot tartalmazó, előzetes felkészülési programnak) nem ta­láltak olyan hiányosságot, amely bármilyen hatósági aggályt felvet­ne az üzemeltetéssel kapcsolato­san. Mindezek alapján megálla­pítható, hogy a paksi atomerőmű mind az erőmű üzemvitelének napi gyakorlatában, mind a fel­ügyeleti hatóság tekintetében ki­állta a próbát, és megfelelt a leg­szigorúbb nemzetközi követelmé­nyeknek is. Amint elkészül a bi­zottság végleges jelentése, azt az Országos Atomenergia Hivatal, egyeztetve a Paksi Atomerőmű Rt. vezetőivel, nyilvánosságra fogja hozni. A főigazgató végezetül jelezte, hogy az erőmű történetében ez már a második OSART-vizsgálat, ezt megelőzően 1988-ban volt ha­sonló felmérés Pakson. Ennek az volt az igazi jelentősége, hogy az akkori szocialista országok közül elsőnek Magyarország kérte: vé­gezze el a NAÜ ezt a biztonsági fe­lülvizsgálatot. Akkor a mostani­nál lényegesen több módosításra tettek javaslatot a nemzetközi szakértők, de már az a vizsgálat is összességében biztonságosnak minősítette a paksi atomerőmű­vet. Az időközben végrehajtott különféle biztonságnövelő prog­ramok hatására pedig már a mai, egyre szigorodó nemzetközi szín­vonalnak is megfelel a paksi atomerőmű. Az uniós csatlakozási tárgyalás során is megfelelőnek találták az erőművet FOTÓ: BELICZAY LÁSZLÓ Újjáéledt a Fadd-Dombori-holtág Természetrehabilitáció régiós összefogással • Visszatértek a turisták a kedvelt horgászparadicsomba Vészesen leromlott a kilencvenes évekre az egyre kedveltebb üdülőövezetnek számító Tolna megyei Holt-Duna-ágak vízmi­nősége, csökkent a vízszint, eliszaposodott és elalgásodott a meder, kihaltak az őshonos madarak és állatok, pusztulásnak indultak a védett növények. A végső ítéletet az ÁNTSZ mond­ta ki, amikor bezáratta a strandot, mert fürdésre alkalmatlan­nak ítélték a víz minőségét. Már-már reménytelennek látszott a holtág sorsa, amikor a paksi atomerőmű segítségével sike­rült megoldani a víz utánpótlását, és lassanként magához tért a természet. N­em gondolták a folyók sza­bályozásánál a szakembe­rek, hogy milyen negatív hatáso­kat vált ki többek között a holt­ágak életében, ha megszűnik a természetes vízutánpótlás. Nem csak az a probléma, hogy folya­matosan apad a vízszint, hanem a meglévő víz is zavaros, koszos, al­­gás lesz, idővel az egészségre ár­talmas mértékig leromolhat. A Tolna megyei Duna-szakaszon is több holtág keletkezett a folyó szabályozásakor. Az egyik ilyen holtág a Fadd-Dombori, amely az évek alatt az egyik legkedveltebb, legfelkapottabb üdülőövezetté vált a környéken. Sorra épültek a szebbnél szebb nyaralók, hétvégi házak, vállalati üdülők, horgász­telepek, nyaranta szinte a Bala­tont is felülmúló élet zajlott itt. Ezt bizonyítja az is, hogy kiépítet­ték a nemzetközi előírásoknak megfelelő kajak-kenu pályát, amelyen máig emlékezetes verse­nyeket rendeztek. Ám a természet évszázadok alatt kialakult rendjé­be nem lehet büntetlenül beavat­kozni. A kiszáradó patakok miatt folyamatosan romlásnak indult a víz minősége, teljesen megszűnt a dunaszentgyörgyi lápvilág, a me­zőgazdasági művelés is veszélybe került a kiszáradó talaj miatt, és a Fadd-Dombori-holtág vize pedig már fürdésre sem volt alkalmas. Elpártoltak a turisták, az üdülőtu­lajdonosok, és a környező telepü­lések lakói és vezetői megkongat­ták a vészharangot. A fordulat 1994-ben követke­zett be, amikor a térség önkor­mányzatai összefogtak, valamint segítségükre sietett a Paksi Atom­erőmű Rt. vezetése is. Az elkészült tervek szerint az atomerőmű klí­maberendezéseinek hűtővizét - amelyet addig egyszerűen vissza­vezettek a Dunába - egy másfél kilométeres csatornaszakasz ki­építésével csatlakoztatják a paks­­faddi főcsatornához, és ezen ke­resztül a holtágba vezetik az eddig veszendőbe menő hűtővizet. Az elképzelést az érintettek összefo­gásával, valamint százmillió forint befektetésével sikerült megvalósí­tani. A szükséges pénz egyik felét az atomerőmű, az érintett önkor­mányzatok és a Tolnai Dunáért Alapítvány adta össze, a másik fe­lét pedig pályázat segítségével az állami költségvetésből kapták. A beruházás révén a holtág vizének utánpótlása mellett a környékbeli mezőgazdasági termelők is ingyen öntözővízhez jutottak. Kocsner Antal faddi polgár­­mester szerint az utolsó pillanat­ban érkezett a segítség. Mint mondta: amikor 1896-ban a bel­víz rendezését megoldották, nem gondolták a szakemberek, hogy egy évszázad alatt mennyire le­romlik a holtág és környékének vízhelyzete. Elkezdődött az örege­dési folyamat, lecsökkent a talaj­víz szintje, megszűnt a természe­tes vízutánpótlás. Az addigi rend­szeresen visszatérő árvizek át­mosták a holtágat, biztosították a lápvidék vízszintjét. Mivel ez a természet biztosította lehetőség megszűnt, fokozatosan megválto­zott és kiszáradt a környék. Talán mondani sem kell, hogy az elma­radó turisták, az üdülők leértéke­lődése, a holtág vizének romlása egyre nagyobb riadalmat keltett az itt élőkben, hiszen a fadd-tol­­nai holtágrendszer Magyarország legnagyobb ilyen, mintegy ötszáz hektáros vízfelülete. A közös ösz­szefogással megvalósított rehabi­litáció szerencsére mára látható­an meghozta az eredményét. Megemelkedett a vízszint, újra lé­tezik a holtág élővilága, visszatér­tek a madarak, nyílnak a védett virágok. Hirmann Béla, a faddi önkor­mányzat területfejlesztési vezető­je (korábban az üdülőhely vezető­je volt) elmondta azt is, hogy az elmúlt öt évben szinte teljesen visszaállt az eredeti természet a holtágban. Amikor átadták az el­készült csatornaszakaszt, nyolc napig tartott, hogy megjelenjen az erőmű vize a kiszáradt patakban. Azóta teljesen megváltozott a holtág élete, visszatértek a turis­ták, fürdőzők, háztulajdonosok. Nyaranta egy-egy hétvégén 15-20 ezren látogatnak el a holtághoz, ez pedig a 4600 lakosú Fadd nagy­községben élők négy-ötszöröse. Természetesen az eddigi rehabili­tációt folytatni kell, mert az egész régió vízcseréjét meg kellene ol­dani ahhoz, hogy véglegesen visz­­szaálljon a természeti egyensúly. Lényeges ez azért is, mert a holtág az ország egyik legkedveltebb horgászparadicsoma. Itt fogták ki az Európa-rekordot jelentő 98,3 kilós harcsát, de 40-50 kilós pél­dányok rendszeresen horogra akadnak. Természetesen a horgászok számára az atomerőmű közvetlen közelében lévő másik, 72 hektáros tórendszer (ebből 22 hektár neve­lőtó) is kiváló kikapcsolódási le­hetőséget jelent - tette hozzá Kováts Balázs, a Paksi Atomerő­mű Rt. tájékoztatási vezetője. Mint mondta: az atomerőmű hor­gászegyesülete már 1977-ben, az erőmű építésének időszakában megalakult. Az eltelt évtizedek alatt komoly vonzereje lett az erő­mű kerítésénél kezdődő természe­ti környezetnek, amely egyúttal bemutatja azt is, miként lehet az energiatermelés mellett a környe­zet ésszerű felhasználásával és megóvásával szórakozási és pihe­nési lehetőséget teremteni. Az oldalt írta: Mayer György

Next