Magyar Nemzet, 2001. november (64. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-03 / 256. szám
ÚJ Magyar Nemzet Atomenergia 2001. november 3., szombat Szerkeszti: Ősz Edit Sikeresen befejeződött az OSART-vizsgálat Nemzetközi összehasonlításban is biztonságos a paksi atomerőmű Befejeződött a paksi atomerőmű üzemeltetési biztonságát ellenőrző OSART- (Operational Safety Rewiew Team) vizsgálat, amelyet a magyar kormány felkérésére végeztek el a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakemberei. Mint Bertil Hansson, a csoport vezetője a vizsgálatot követően elmondta: tapasztalataik alapján nagyra értékelik az erőmű általános rendjét, működését és nukleáris biztonságát. Október 25-én fejeződött be az a nemzetközi szakértői vizsgálat, amely a magyar kormány felkérésére ellenőrizte a paksi atomerőmű üzemeltetési biztonságát. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szakemberei két és fél héten keresztül, kilenc munkacsoportban ellenőrizték az erőmű működését. Bertil Hansson, az OSART munkacsoport vezetője a vizsgálat befejezését követően sajtótájékoztatón ismertette megállapításaikat. Mint elmondta: a NAÜ előírásai, útmutatása és a nemzetközi tapasztalatok alapján végezték el az erőmű üzemeltetési gyakorlatának ellenőrzését. Azt vizsgálták, hogy az atomerőmű szakemberei a különféle eljárásrendeket miként zarják be, és hogyan alkalmazzák a nemzetközi tapasztalatokat. Az ilyen vizsgálatoknál kiindulási pont, hogy az atomerőművek műszaki követelményeit minden ország saját maga határozza meg, ennek ellenőrzése az adott ország nukleáris felügyeleti szervezetének a dolga. Ebbe nem szólhatnak bele, de nem is ez az ilyen projektek célja. Az elvégzett felülvizsgálat alapján javaslatokat, észrevételeket fogalmaznak meg, melyet megküldenek az üzemeltetésért felelős hatóságnak, valamint az erőmű vezetőinek. A paksi vizsgálat végleges eredményét és a csoport javaslatait tartalmazó dokumentumot 3-4 hónapon belül fogják elkészíteni és elküldeni Magyarországra. Előzetesen annyit mondhatnak el, hogy a csoport szakértői nagyra értékelik az erőmű általános rendjét, működését és a nukleáris biztonság szintjét. Örömmel tapasztalták a vizsgálati programban részt vevő partnerek a megkérdezett dolgozók és a menedzsment együttműködését, valamint az egy évvel ezelőtt, egy másik vizsgálatban meghatározott javaslatok megvalósítását. Mindezek alapján elkészítették előzetes ajánlásukat, amely 33 javító szándékú észrevételt tartalmaz. Rónaky József, az atomerőmű műszaki biztonságát felügyelő Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója a vizsgálat lezárását követően bejelentette: a magyar kormány nevében meghívta a NAÜ szakembereit, hogy másfél év múlva ismét jöjjenek el Paksra, és ellenőrizzék a mostani vizsgálat során tett javaslataik végrehajtását. Mint Rónaky József elmondta: közismert, hogy az Európai Unió tagországaiban némi gyanakvással figyelik a csatlakozni szándékozó kelet-európai országok szovjet tervezésű atomerőműveit, a működtetésük biztonságát, általános állapotukat. Magyarország esetében az uniós csatlakozási tárgyalásokat megelőzően már többször felmérték a paksi atomerőmű állapotát és biztonságát a különböző nemzetközi szakértők. Minden esetben megállapították, hogy a jövőre befejeződő paksi biztonságnövelő program nagyon sikeres, és az erőmű ezzel eléri azt a biztonsági szintet, mint a hasonló korú, Nyugat-Európában működő atomerőművek. A biztonságnak egy másik kérdésköre az úgynevezett „intézményi biztonság”, amely a törvényi hátteret, a jogszabályokat, a nukleáris hatóságokat és működésüket fogja át, szintén elfogadta az unió. Ezt támasztja alá az is, hogy a csatlakozási tárgyalásokon ideiglenesen lezárták az energia- és a környezetvédelmi fejezetet, megállapítva: a paksi atomerőmű nem gátolja Magyarország felvételét. Az erőmű üzemeltetési színvonala viszont nem került terítékre az uniós tárgyalásokon. Ezért a kormány nevében meghívták a NAÜ szakembereit erre a vizsgálatra, hogy tekintsék át ezt a témakört, vagyis az üzemeltetési biztonságot, és tegyenek javaslatokat az esetleges hiányosságok felszámolására. Az OSART- vizsgálat tehát az erőművet működtető szervezet, a dolgozók, a menedzsment biztonság iránti elkötelezettségét méri fel. Összességében nyolc területet vizsgáltak meg a nemzetközi szakértők, így terítékre került a vezetés, az oktatás-képzés, az üzemvitel, a műszaki háttér, a karbantartás, a sugárvédelem, a vegyészet és a nukleárisbaleset-elhárítás témaköre. A főigazgató szerint a fentiek miatt a háromhetes NAÜ-vizsgálat nem az erőmű minősítésére irányult, hanem az atomerőmű összehasonlítására a legjobbnak elismert nemzetközi színvonallal. Természetesen nincs, sőt nem is lehet olyan erőmű a világon, amely minden tekintetben teljesíti ezt az egyébként nehezen megfogalmazható színvonalat, de mindenkinek törekedni kell a legjobb minősítés elérésére. Ebben az öszszehasonlításban három megállapítást tettek a csoport tagjai. Egyrészt összegyűjtötték azokat a tapasztalatokat, amelyekben a paksi erőmű a legjobb, hogy bemutassák a többi nukleáris erőmű vezetői számára, mint követendő példát. A másik témakör azokat a területeket érinti, ahol javaslatokat tesznek bizonyos módosítások bevezetésére. Végezetül pedig öszszegzik azokat a lépéseket, amelyek megfelelőek ugyan biztonsági szempontokból, de lehet még javítani a követendő gyakorlaton. Rónaky József kiemelte, hogy az erőműben (köszönhetően a több mint száz belső intézkedési vizsgálatot tartalmazó, előzetes felkészülési programnak) nem találtak olyan hiányosságot, amely bármilyen hatósági aggályt felvetne az üzemeltetéssel kapcsolatosan. Mindezek alapján megállapítható, hogy a paksi atomerőmű mind az erőmű üzemvitelének napi gyakorlatában, mind a felügyeleti hatóság tekintetében kiállta a próbát, és megfelelt a legszigorúbb nemzetközi követelményeknek is. Amint elkészül a bizottság végleges jelentése, azt az Országos Atomenergia Hivatal, egyeztetve a Paksi Atomerőmű Rt. vezetőivel, nyilvánosságra fogja hozni. A főigazgató végezetül jelezte, hogy az erőmű történetében ez már a második OSART-vizsgálat, ezt megelőzően 1988-ban volt hasonló felmérés Pakson. Ennek az volt az igazi jelentősége, hogy az akkori szocialista országok közül elsőnek Magyarország kérte: végezze el a NAÜ ezt a biztonsági felülvizsgálatot. Akkor a mostaninál lényegesen több módosításra tettek javaslatot a nemzetközi szakértők, de már az a vizsgálat is összességében biztonságosnak minősítette a paksi atomerőművet. Az időközben végrehajtott különféle biztonságnövelő programok hatására pedig már a mai, egyre szigorodó nemzetközi színvonalnak is megfelel a paksi atomerőmű. Az uniós csatlakozási tárgyalás során is megfelelőnek találták az erőművet FOTÓ: BELICZAY LÁSZLÓ Újjáéledt a Fadd-Dombori-holtág Természetrehabilitáció régiós összefogással • Visszatértek a turisták a kedvelt horgászparadicsomba Vészesen leromlott a kilencvenes évekre az egyre kedveltebb üdülőövezetnek számító Tolna megyei Holt-Duna-ágak vízminősége, csökkent a vízszint, eliszaposodott és elalgásodott a meder, kihaltak az őshonos madarak és állatok, pusztulásnak indultak a védett növények. A végső ítéletet az ÁNTSZ mondta ki, amikor bezáratta a strandot, mert fürdésre alkalmatlannak ítélték a víz minőségét. Már-már reménytelennek látszott a holtág sorsa, amikor a paksi atomerőmű segítségével sikerült megoldani a víz utánpótlását, és lassanként magához tért a természet. Nem gondolták a folyók szabályozásánál a szakemberek, hogy milyen negatív hatásokat vált ki többek között a holtágak életében, ha megszűnik a természetes vízutánpótlás. Nem csak az a probléma, hogy folyamatosan apad a vízszint, hanem a meglévő víz is zavaros, koszos, algás lesz, idővel az egészségre ártalmas mértékig leromolhat. A Tolna megyei Duna-szakaszon is több holtág keletkezett a folyó szabályozásakor. Az egyik ilyen holtág a Fadd-Dombori, amely az évek alatt az egyik legkedveltebb, legfelkapottabb üdülőövezetté vált a környéken. Sorra épültek a szebbnél szebb nyaralók, hétvégi házak, vállalati üdülők, horgásztelepek, nyaranta szinte a Balatont is felülmúló élet zajlott itt. Ezt bizonyítja az is, hogy kiépítették a nemzetközi előírásoknak megfelelő kajak-kenu pályát, amelyen máig emlékezetes versenyeket rendeztek. Ám a természet évszázadok alatt kialakult rendjébe nem lehet büntetlenül beavatkozni. A kiszáradó patakok miatt folyamatosan romlásnak indult a víz minősége, teljesen megszűnt a dunaszentgyörgyi lápvilág, a mezőgazdasági művelés is veszélybe került a kiszáradó talaj miatt, és a Fadd-Dombori-holtág vize pedig már fürdésre sem volt alkalmas. Elpártoltak a turisták, az üdülőtulajdonosok, és a környező települések lakói és vezetői megkongatták a vészharangot. A fordulat 1994-ben következett be, amikor a térség önkormányzatai összefogtak, valamint segítségükre sietett a Paksi Atomerőmű Rt. vezetése is. Az elkészült tervek szerint az atomerőmű klímaberendezéseinek hűtővizét - amelyet addig egyszerűen visszavezettek a Dunába - egy másfél kilométeres csatornaszakasz kiépítésével csatlakoztatják a paksfaddi főcsatornához, és ezen keresztül a holtágba vezetik az eddig veszendőbe menő hűtővizet. Az elképzelést az érintettek összefogásával, valamint százmillió forint befektetésével sikerült megvalósítani. A szükséges pénz egyik felét az atomerőmű, az érintett önkormányzatok és a Tolnai Dunáért Alapítvány adta össze, a másik felét pedig pályázat segítségével az állami költségvetésből kapták. A beruházás révén a holtág vizének utánpótlása mellett a környékbeli mezőgazdasági termelők is ingyen öntözővízhez jutottak. Kocsner Antal faddi polgármester szerint az utolsó pillanatban érkezett a segítség. Mint mondta: amikor 1896-ban a belvíz rendezését megoldották, nem gondolták a szakemberek, hogy egy évszázad alatt mennyire leromlik a holtág és környékének vízhelyzete. Elkezdődött az öregedési folyamat, lecsökkent a talajvíz szintje, megszűnt a természetes vízutánpótlás. Az addigi rendszeresen visszatérő árvizek átmosták a holtágat, biztosították a lápvidék vízszintjét. Mivel ez a természet biztosította lehetőség megszűnt, fokozatosan megváltozott és kiszáradt a környék. Talán mondani sem kell, hogy az elmaradó turisták, az üdülők leértékelődése, a holtág vizének romlása egyre nagyobb riadalmat keltett az itt élőkben, hiszen a fadd-tolnai holtágrendszer Magyarország legnagyobb ilyen, mintegy ötszáz hektáros vízfelülete. A közös öszszefogással megvalósított rehabilitáció szerencsére mára láthatóan meghozta az eredményét. Megemelkedett a vízszint, újra létezik a holtág élővilága, visszatértek a madarak, nyílnak a védett virágok. Hirmann Béla, a faddi önkormányzat területfejlesztési vezetője (korábban az üdülőhely vezetője volt) elmondta azt is, hogy az elmúlt öt évben szinte teljesen visszaállt az eredeti természet a holtágban. Amikor átadták az elkészült csatornaszakaszt, nyolc napig tartott, hogy megjelenjen az erőmű vize a kiszáradt patakban. Azóta teljesen megváltozott a holtág élete, visszatértek a turisták, fürdőzők, háztulajdonosok. Nyaranta egy-egy hétvégén 15-20 ezren látogatnak el a holtághoz, ez pedig a 4600 lakosú Fadd nagyközségben élők négy-ötszöröse. Természetesen az eddigi rehabilitációt folytatni kell, mert az egész régió vízcseréjét meg kellene oldani ahhoz, hogy véglegesen viszszaálljon a természeti egyensúly. Lényeges ez azért is, mert a holtág az ország egyik legkedveltebb horgászparadicsoma. Itt fogták ki az Európa-rekordot jelentő 98,3 kilós harcsát, de 40-50 kilós példányok rendszeresen horogra akadnak. Természetesen a horgászok számára az atomerőmű közvetlen közelében lévő másik, 72 hektáros tórendszer (ebből 22 hektár nevelőtó) is kiváló kikapcsolódási lehetőséget jelent - tette hozzá Kováts Balázs, a Paksi Atomerőmű Rt. tájékoztatási vezetője. Mint mondta: az atomerőmű horgászegyesülete már 1977-ben, az erőmű építésének időszakában megalakult. Az eltelt évtizedek alatt komoly vonzereje lett az erőmű kerítésénél kezdődő természeti környezetnek, amely egyúttal bemutatja azt is, miként lehet az energiatermelés mellett a környezet ésszerű felhasználásával és megóvásával szórakozási és pihenési lehetőséget teremteni. Az oldalt írta: Mayer György