Magyar Nemzet, 2001. november (64. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-02 / 255. szám
Vége felé tart az árvízi helyreállítás November 30-ig befejeződnek a tavaszi árvíz pusztításait követő helyreállítási és újjáépítési munkálatok. A beregi térség eddig csaknem 59 milliárd forintos állami, önkormányzati és civil támogatásban részesült - mondta szerdai sajtótájékoztatóján Bakondi György, a helyreállítási és újjáépítési bizottság elnöke. Jszsó Ákos________________ A márciusi tiszai árvíz miatt 46 településen található 3071 ingatlan károsodott, ebből 2866 épület volt magántulajdonban. Bakondi György szerint az újjáépítési kategóriába sorolt 712 épületből eddig 561 már elkészült, a fennmaradó 151 -et pedig november 30-ig átadják. A hónap végére a még hátralévő 156 helyreállítandó épület is maradéktalanul elkészül. Hozzátette: december közepéig a műszaki átadások is lezárulnak mindkét kategóriában, a károsultak tehát legkésőbb a jövő hónap közepére kivétel nélkül mind visszaköltözhetnek otthonaikba. Mint fogalmazott, a nemzetközileg is példátlan jellegű összefogás eredményeként az újjáépítés lényegében még az idén befejeződhet. Tavaszra már csak kisebb munkálatok húzódnak át: az évszakkal összefüggő mezőgazdasági és természetvédelmi teendők, a műemlékek restaurálása és néhány szociális intézmény felújításának befejezése. A református egyház rákosi műemlék templomának helyreállítása azonban már befejeződött - mondta. Bakondi számítása szerint a beregi térség a márciusi árvíz nyomainak eltüntetésére eddig csaknem 59 milliárd forintos állami, önkormányzati és civil támogatásban részesült. Ez az összeg tartalmazza a területfejlesztésre szánt pénzeket is. A tavasszal átszakadt tiszai töltést tíz kilométeres szakaszon, egy négymilliárd forintos beruházás részeként újították fel, idén elkészül a folyó menti gátak 51 kilométeres szakaszának megerősítése is, 8,7 milliárd forint értékben. Megszűnt intézet a zöldtárcánál Megszűnik a Környezetvédelmi Minisztérium (KÖM) háttérintézménye, a Környezetfejlesztési Intézet (Köfi). Feladatait részben a Környezetgazdálkodási Intézet (KGI), részben a tárca veszi át - jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Turi-Kovács Béla szakminiszter. A jövőben a Környezetgazdálkodási Intézet nemcsak a tárca tudományos igényű döntéselőkészítő munkálatait látja majd el, hanem a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzattal (KAC) kapcsolatos pénzügyi feladatokat is. A miniszter szerint a KAC-al kapcsolatos, valamennyi döntési jogkört igénylő feladat a minisztérium hatáskörébe kerül át. Hozzátette: kezdeményezni fogja, hogy a támogatások pénzügyi lebonyolításának átláthatóbbá tétele érdekében a banki tevékenység később egy állami pénzintézethez kerüljön. A miniszter a KGI új főigazgatójának az intézmény eddigi miniszteri biztosát, Bender Alajost nevezte ki. Turi- Kovács arra is kitért, hogy az idei KAC-keret már szinte teljes egészében le van kötve, határidőn túli, teljesítendő feladatokkal pedig már nem rendelkeznek. A jövőre induló nemzeti agrár-környezetvédelmi program kapcsán bejelentette: az agrártárca 2,2 milliárd forintos költségvetési keretet különített el erre a célra. Ebből a pénzből három térségi célprogram indul. 2001. november 2., péntek Belföld . Halottainkra emlékezünk Dávid Ibolya: Az élőknek mindig megadatott, hogy elődeik bűneivel elszámoljanak Folytatás az 1. oldalról Tóth Ilona szobrának avatásán tegnap a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem kapujában a Fidesz és az MDF elnöke mondott beszédet. A forradalmár orvostanhallgatót 1957-ben végezték ki, az ellene zajló perben köztörvényes bűnözőként ítélték el. Pokorni Zoltán Fidesz-elnök kijelentette: a brutális kegyetlenség, a terror fölötti igazságtétel négy évtizeden keresztül csak reményeinkben élt, és 1990-ben, a polgári átalakulással jött el annak a lehetősége, hogy a megálmodott szabadság kivívása az igazságtétellel fonódjék össze. Tanulságosnak és elgondolkodtatónak nevezte, hogy 11 esztendő kellett a jogi elégtételhez egy névnek, egy emléknek, a kortársaknak, barátoknak és a családnak. Dávid Ibolya arról szólt, hogy sokan várták ezt a napot, akik számára Tóth Ilona arca nem szoborarc, hanem több annál. Az MDF elnöke megjegyezte: Tóth Ilona szigorló orvos mártíromsága hosszú éveken át a kommunista rendszer tabuja volt. A Magyarország földjén elesett magyar és külföldi katonák emlékére kegyeleti koszorúzásokat rendezett a halottak napja alkalmából a Honvédelmi Minisztérium szerdán. A rákoskeresztúri Új köztemetőben katonai tiszteletadás mellett a magyar katonák emlékművénél, az I. világháborús olasz, török, román, illetve szovjet katonai síroknál a Honvédelmi Minisztérium nevében Báli József védelempolitikai helyettes államtitkár, a honvéd vezérkar képviseletében pedig Frigyer László dandártábornok, logisztikai csoportfőnök helyezett el koszorúkat. A kegyeleti emlékezésen megjelentek az illető országok katonai attaséi és különböző társadalmi szervezetek képviselői is. Délután a Budaörsi úton az amerikai hősi emlékműnél, a német katonai temetőben, illetve a solymári angol, ausztrál, dél-afrikai, francia, kanadai, lengyel és új-zélandi közös katonai temetőben tartottak megemlékezést. E helyszíneken Kovács Zoltán dandártábornok, a vezérkar személyzeti csoportfőnöke koszorúzott. A szaktárca a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán délután tartott kegyeleti gyertyagyújtást, ahol Szabó János honvédelmi miniszter emlékezett meg az elesettekről. Holló József vezérőrnagy, a múzeum főigazgatója úgy fogalmazott: talán nincs olyan család Magyarországon, amely ne vesztett volna legalább egy apát, fiút, fivért, rokont, barátot történelmünk nemzetet próbáló háborúiban. - A lélekharang ma értük szól, a gyertya lángja ma nekik világít - fogalmazott. A főigazgató kitért arra, hogy Magyarország geopolitikai helyzeténél fogva nem maradhatott ki a XX. század első felének szörnyű háborúiból, és ahogyan minden esetben súlyos veszteségek érték a Kárpát-medencében élő népeket, így történt ez 1914— 1918, illetve 1941-1945 között is. A katonák emlékére Kocsis István ezredes, katolikus tábori esperes és Csuka Tamás dandártábornok, protestáns tábori püspök mondott kegyeleti imát, majd Szabó János honvédelmi miniszter és Fodor Lajos vezérezredes, vezérkari főnök gyújtott gyertyát. Lapzárta után tartotta hagyományos erdélyi halottak napi rendezvényét az Erdélyi Gyülekezet a Reménység szigetén. Istentiszteletet tartott Tőkés László püspök, és gyászmisét celebrált Czirják Árpád érseki helynök. MINDENSZENTEK ALKALMÁBÓL tegnap és ma, a halottak napján a szentekről és az elhunytakról való megemlékezés jegyében mondanak misét a római katolikus templomokban, és több százezren keresik fel az ország sírkertjeit. Mindenszentek napja mintegy fél évszázad után - a Munka Törvénykönyve módosítása nyomán - tavaly lett ismét munkaszüneti nap. Az ünnepen azon szentekről emlékeznek meg, akiknek nincs külön emléknapjuk. November 1-je a VIII. században jelent meg először a megemlékezés napjaként, és 844-ben vált egyetemes ünneppé. A halottak napja jóval későbbi eredetű: a X. század második felében alakult ki Franciaországban a holtakért való imádkozás szokása, amely a XIV. században vált általánossá. A váci rabtemetőt a katolikus, a református, az evangélikus és a baptista egyház képviselői szentelték fel fotó: beliczay LÁSZLÓ ÜNNEPI UTASGÚCS. A budapesti sírkertek közül az Új köztemetőnél, az Óbudai temetőnél, a Farkasréti temetőnél és a Megyeri temetőnél erősebb volt a forgalom tegnap délelőtt, de a BKV által indított mentesítő temetői járatok elegendőknek bizonyultak a forgalom lebonyolításához. A négynapos ünnep miatt sokan utaztak a MÁV járatain is. A Budapest-Nyíregyháza vonalon közlekedő mentesítő járatok száma kevésnek bizonyult, ezért a Partium nemzetközi gyorsvonatot Szolnoknál három kocsival kellett bővíteni, ezen a vonalon az előre betervezett mentesítő járatokon felül még egy vonatot kellett indítani. Egy vonattal kellett növelni a Nyíregyháza-Debrecen- Budapest vonalon közlekedő mentesítő járatok számát is. A világháború ismeretlen hősei Megnyílt a hadifoglyok, elesett katonák, munkaszolgálatosok emlékkiállítása Béke poraikra címmel nyílt kiállítás szerdán Budapesten, a Várban, a Hadtörténeti Múzeumban a második világháborúban elesett, eltűnt katonák, a hadifogolytáborban elhunytak és a munkaszolgálatban elhaltak emlékére. Elsőként Szabó János honvédelmi miniszter és Fodor Lajos vezérezredes, vezérkari főnök tisztelgett a hősök előtt. Mi 7.SOHÁR MF.I.TfmA____________ H osszú évtizedek némasága után követik meg azt a több százezer magyar katonát és polgári áldozatot, akik a második világháborúban haltak hősi halált a harcmezőkön, vagy vesztették életüket fogságban, betegségben, idegen földön. Bús János alezredes, történész évek óta missziót teljesít a Magyar Királyi Honvédség rehabilitálásáét, s kutatja a még föllelhető dokumentumokat, hogy összeállítsa az áldozatok névsorát, akiket nyom nélkül nyelt el a hatvan évvel ezelőtti kataklizma. Történésztársával, a gyűjteményvezető muzeológus Illésfalvi Péterrel válogatták a Hadtörténeti Múzeum kiállított anyagát, amelynek központi témája a Don-kanyar. Az itteni orosz áttörés pecsételte meg a 2. magyar hadsereg katonáinak sorsát 1943. január 12-ének reggelén. A keleti hadszíntéren 1941 és 1944 ősze között 75-80 ezer katona lelte halálát, a történelmi Magyarország hadműveleti területein további 45-60 ezren haltak meg, az oroszországi táborokban pedig több mint 300 ezren vesztették életüket. Nekik, s különösen azoknak a jószerivel névtelen és rang nélküli embereknek kívántak a kiállítással emléket állítani, akikről nem emlékeznek meg a történelemkönyvek, hangsúlyozta Bús János. A Honvédelmi Minisztérium központi irattárban évtizedeken át rejtőzködő zsoldkönyveket, leveleket, katonai levelezőlapokat, apróságokat és számos fotót helyeztek el a tárlókban. Vérrel átitatott igazolvány, féltve őrizgetett fénykép, karikagyűrű, rózsafüzér vezeti vissza egy boldogtalan korba a látogatót. A kiállítás a munkaszolgálatban elhunytak tragédiájáról is megemlékezik.