Magyar Nemzet, 2001. december (64. évfolyam, 280-303. szám)
2001-12-01 / 280. szám
I Kálmán Gyöngyt Kallós Zoltán néprajzkutató 1926. március 26-án született a romániai Válaszúton. 1946-ban Kolozsvárott tanítói oklevelet szerzett, majd 1946-tól Magyarvistán tanított. 1951 és 1955 között a kolozsvári Zeneművészeti Főiskolán tanult, ezután Lészpeden és a Gyimes völgyében tanított. 1958-ban börtönbüntetésre ítélték, ennek letöltése után tisztviselő volt, 1969-ben szabadfoglalkozású lett. A zenefolklór és a népköltészet, különösen a ballada és a díszítőművészet kérdéseivel foglalkozik. Nagy sikert aratott gyűjteményes kötete, a Balladák könyve, amelyben négy néprajzilag jelentős táj (Mezőség, Kalotaszeg, Moldva, Gyimes) balladaköltészetét mentette meg a művelődésnek. További művei: Új guzsalyam mellett, Mikor Csíkból elindultam. A Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja. 1990-ben Életfa-díjat, 1996- ban Kossuth-díjat kapott. Nemeskürty István irodalomtörténész, író, kritikus, filmesztéta 1925. május 14-én született Budapesten. 1956-tól szerkesztő a Magvető Könyvkiadónál, 1959-től a Budapest Filmstúdió vezetője, 1979-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, 1984-86-ban a Magyar Filmintézet igazgatója volt. 1990-ben a Magyar Televízió elnökeként tevékenykedett. 1998— 2001 között millenniumi kormánybiztos. Munkásságának fő területei a magyar irodalomtörténet, valamint a magyar filmtörténet. Történelmi, kultúrtörténeti könyvei nagyon népszerűek. 1992-ben Széchenyi-díjat kapott. 2001-ben a millenniumi ünnepségsorozat emlékezetessé tételében, megszervezésében és lebonyolításában végzett munkásságáért a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével tüntették ki. Főbb művei: A mozgóképtől a filmművészetig, A meseautó utasai, Ez történt Mohács után, Requiem egy hadseregért, Kis magyar művelődéstörténet. Oláh György kémikus 1927. május 22-én született Budapesten. 1949-ben a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karán szerzett diplomát. Kutatóként már az ötvenes évek elején eredményesen kísérletezett szerves fluorvegyületekkel. 1954-től 1956-ig a Magyar Tudományos Akadémia Vegytani Intézetének igazgatóhelyettese volt. Nevéhez fűződött a magyarországi műanyagipari kutatás és -gyártás megalapozása. Kutatásait - a szénhidrogének reakcióinak és átalakítási jellemzőinek feltárására - még Budapesten kezdte. 1957-ben hagyta el Magyarországot. 1964-ig Kanadában élt, majd az Egyesült Államokban telepedett le. 1969-től kutatóprofesszor, 1977-től a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) professzora lett, 1991-től pedig az USC Loker Szénhidrogén-kutató Intézet igazgatójaként dolgozott. 1994- ben kémiai Nobel-díjat, később Alexander von Humboldt-díjat, 1997-ben Magyarság hírnevéért díjat kapott. Tudományos publikációinak száma meghaladja az 1100-at, száz szabadalom szerzője és 15 monográfiát írt. Tagja az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának és más európai akadémiáknak, illetve tiszteletbeli tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. Számos egyetem díszdoktorává választotta. Zsigmond Vilmos operatőr 1930-ban született Szegeden. A budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán Illés György tanítványa volt. 1956-ban hagyta el Magyarországot, s hamarosan Amerika egyik legkeresettebb operatőre volt. Az 1970-es évek elejétől figyelt fel filmjeire a világ A képek, a Hosszú búcsú, a Madárijesztő, a Gyilkos túra című alkotásokban nyújtott operatőri teljesítménye révén. Ezt olyan nagy filmek követték, mint a Sugarlandi hajtóvadászat, a Harmadik típusú találkozások (ezért kapta az Oscar-díjat 1977-ben), a Hiúság máglyája, Az utolsó valcer, a Szarvasvadász, A folyó (ez utóbbi kettőért Oscar-díjra jelölték), Az eastwicki boszorkányok. Kasszasikert aratott erotikus thrillerjével, a Sliverrel, valamint a Vágyak vonzásában című filmjével. Operatőre a hazánkban készülő Bánk bán című operafilmnek. 1999 februárjában az Amerikai Filmoperatőrök Társasága (ASC) életmű-kitüntetést adományozott a művésznek. Lovász László matematikus 1948. március 9-én született Budapesten. Még középiskolás korában megoldotta Tarski egy univerzális algebrai problémáját. Az e munkája nyomán megindult vizsgálatok ma is folynak. Megalkotta a törtefogások fogalmát, ami lehetővé tette a lineáris programozás módszereinek alkalmazását, és végül a perfekt gráfsejtés bizonyításához vezetett. Ő alkotta meg a geometriai hipergráf fogalmát. Ez többek között az alfa-kritikus gráfok elméletének teljes kiépítését tette lehetővé, és ennek a módszernek a mellékeredménye az ötszög Shanon-kapacitásának meghatározása is. Ez önmagában is világhírű információelméleti vonatkozásai miatt, jelentős eredményeket ért el az algoritmusok elméletében, ahol matematikai logikai módszereket alkalmazott. 1975-82 között a szegedi tudományegyetemen tanított, 1982 óta az ELTE egyetemi tanára, 1983 óta tanszékvezető. 1987-től a Princeton, majd a Yale egyetem tanára. 1985 óta az MTA rendes tagja. 1999-ben megosztott matematikai Wolf-díjat kapott kombinatorikai és számítástechnikai kutatásaiért. Szokolay Sándor zeneszerző 1931. március 30-án született Kunágotán. 1959-től 1966-ig tanított a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán, 1966— 94-ig egyetemi tanár. Elnöke a Magyar Kodály Társaságnak. 1960-ban Erkel Ferenc-díjat, 1966-ban Kossuth-díjat kapott, 1976-ban érdemes művész, 1986-ban kiváló művész lett. Drámai tehetségét oratóriumok, kórusművek és hangszeres darabok jelzik. 1964-ben mutatták be első operáját, a Garda Lorca drámája alapján készült Vérnászt. További operái: Hamlet, Sámson, Ecce Homo, Szávitri. Oratorikus művei: A Tűz márciusa, Karácsonyi pasztorál, Luther-kantáta. Irt több kórusművet, dalokat, versenyműveket. Mit jelent az ön számára a Corvin-lánc? - kérdeztük Szokolay Sándort, a legrangosabb állami és művészeti kitüntetések birtokosát. - Mindig örömmel fogadtam a kitüntetésekkel azt a szándékot, hogy kifejezzék az értéket. Magamat sohasem méricskéltem, műveimet az idő méri meg. Az sem foglalkoztatott soha, hogy kik mögött vagy kik előtt járom az utam, csak az, hogy ne térjek le róla. Megilletődött a kitüntetés nagysága, váratlansága tett. A Corvin-láncot nem művészi sikereim öszszegzésének, nem a magántulajdonomnak tekintem. Az adományozó szellemi értékeink további növelésére ösztönzi az adományozottakat, jövőnk érdekében. A kitüntetettek összekapcsolásában, „összeláncoltságában” a közösségi erő létrehozásának szándékát érzem. Megbecsültségünk alapján morális, etikai és igénynövelő tevékenységet várnak el tőlünk, azt, hogy vigyázzuk szellemiségünket, és nemzetünk régi rangját próbáljuk visszaszerezni a világban. -Ön a méltán világhíres magyar zeneművészetet is reprezentálja a tánc viselői között. Milyen felelősséget érez ezzel kapcsolatban? - E kitüntetés lényege nem szakmánk egyszemélyes képviselete, hanem hogy a különböző szellemi tevékenységek „összekapaszkodása” által közös inspirációval formáljuk a jövőt, hogy az ne lehessen a véletlenek játéka. Ennek érdekében hamarosan megalakul a Magyar Corvin-lánc Testület, de az alakuló ülés előtt ennél többet nem mondhatok. Bárcsak szerény, de hasznos „láncszemecskéje” lehetnék e testületnek! - Mit tud a jogosítványaikról, a feladataikról? - Valamennyiünkben közös vonás, hogy igyekszünk életünk értelmét a haza javára fordítani, a fiataloknak segítő kezet nyújtani. A kitüntetést nem mint a magunkét őrizzük, hanem „továbbadjuk” az új várományosoknak. Szerintem az is kitüntető, ha újabb feladatokat vállalunk, bár ezek pontosan még nem ismertek előttem. Bizalommal várom őket. S hogy szót értünk majd, tizenketten, abban biztos vagyok. - A Corvin-lánc egybefűzi a magyarságot határon innen és túl. Mit gondol az összefogásról, a sajnálatosan hiányzó nemzeti egységről? - Felélesztett hagyományok nélkül, közösen vállalt küzdelmek nélkül, ízekre szakadtan, közös normák és közösségvállalás, s bizony nemzeti egység nélkül mint a félszárnyú madarak, röpülni nem tudunk. Ha már e kitüntetéssel azt is várják tőlünk, hogy nyilvánosan is elmondjuk a véleményünket a nemzet fontos kérdéseiről - ahogy magamat ismerem, ezzel biztosan élni fogok. Legnagyobb öröm számomra, hogy nemzetünk értékein, becsületén szabad, sőt illik őrködnöm... Bátrabban mondom ma, Berzsenyi szavaival: „Bátran vigyázom!” S ezt köszönöm a Teremtőnek és e fogyatkozó nemzetnek... - Ön a közösség érdekében mindig felemeli szavát, de a legbensőbb énjét alig engedi felszínre. Ebben a kivételes pillanatban mi a legszemélyesebb öröme? - Életem summáznivalóival egyre többször találom magam szemben mostanában. Zeneszerzői „termésemet” elkezdtem számba venni. Eközben gyakran elgondolkodom: mi is az, aminek híján vagyok? Hogyan mondhat zenében az ember olyan tisztát, amit csak az utolsó szó jogán tudunk kimondani? E kérdések özönében a legszemélyesebb az, hogy a szellem annyi fényességével, akiknek most társa lehetek, a nagy titkokhoz mennyire kerülhetünk közelebb. A Corvin-lánc kitüntetés kapcsán valami ilyen isteni adományra számítok. 2001. december 1., szombat Kultúra Jlajstar Nemzet la A nemzeti összetartozás a magyar jövő Teljessé válik a Corvin-lánc birtokosainak köre: ma újabb hat kiválóság veszi át a kitüntetést Az Országház kupolacsarnokában ma délután három órakor Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke jelenlétében Orbán Viktor miniszterelnök a magyar művészeti és tudományos élet újabb hat kiemelkedő személyiségének ad át Corvin-lánc kitüntetést: Oláh György Nobel-díjas kémikusnak, Lovász László Wolfdíjas matematikusnak, Nemeskürty István Széchenyi-díjas irodalomtörténésznek, Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutatónak, Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőrnek és Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerzőnek. Hatan már augusztusban átvették a kitüntetést, egy Mátyás király mellképét ábrázoló, XV. századi itáliai érem másolatát. Balogh János Kossuth- és Széchenyi-díjas zoológus-ökológus, Lámfalussy Sándor közgazdász-bankár, Lukács János (John Lukacs) történész, Makovecz Imre Kossuth-díjas építész és Szabó Magda Kossuth-díjas író Budapesten, Teller Ede atomfizikus - egészségi állapota miatt - egyesült államokbeli otthonában vette át a Corvin-láncot. Az elismerés felelevenítése az 1930-ban alapított díjnak, amelyet a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar művelődés terén kiemelkedő érdemeket szerzett tizenkét személynek ítél oda a kormányfő. Az ünnepség után a Corvin-lánc testülete megtartja első, alakuló ülését. Kallós Zoltán Nemeskürty István Oláh György Zsigmond Vilmos Lovász László Szokolay Sándor Ősz a Millenárison PROGRAMOK DECEMBER 1., SZOMBAT 10.00 Fogadó a Millenárishoz: Menjünk bábszínházba! Kemény Henrik: Vitéz László és a többiek 10.00-16.00 Fogadó a Millenárishoz: Mesterségbemutató - kézműves-foglalkozások 11.00 Fogadó a Millenárishoz: Évkerék legendárium 15.00 Zöld Péter játszótér: Mesélő játszótér 16.00 Fogadó a Millenárishoz: Menjünk bábszínházba! Kemény Henrik: Vitéz László kalandjai Rózsa Sándorral 20.00 Fogadó a Millenárishoz: Éjszakai kabaré - Kamaszkorom legszebb nyara. Bemutatkozik a Színház- és Filmművészeti Egyetem 8., 1 1100 IV ^ I inodói Kulturális központ New Yorkban Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter kedden nyitja meg a New York-i Magyar Kulturális Központot. A tárca vezetője néhány napja az Egyesült Államokba utazott, hogy egyhetes látogatása alatt öt amerikai történésznek állami kitüntetéseket adjon át Mádl Ferenc köztársasági elnök megbízásából. Kinttartózkodása alatt a miniszter az USA egyetemein oktató tanárokkal, neves színházi és filmkritikusokkal is találkozik. (D. A.) Jótékonysági árverés A Heim Pál gyermekkórház fejlesztéséért alakult alapítvány és a Fény Galéria a gyermekkórház javára rendez jótékonysági aukciót ma délután három órakor a kórház rendelőintézetének hetedik emeleti Sárkány Jenő Termében. A kalapács alá kerülő festmények, grafikák, műtárgyak ugyanitt tekinthetők meg 10-14 óra között. Az árverési lista az interneten is megkereshető, a www.tar.hu/fenygaleria címen. (P. Sz. E.) A szent lecsó Jávor Béla tízévnyi publicisztikai írásait közreadó, A szent lecsó című kötetét tegnap mutatta be Mádl Ferenc köztársasági elnök Erdélyi Zsuzsanna néprajztudós, valamint Szikora János színházi rendező társaságában. A könyv szerzője, aki foglalkozását tekintve ügyvéd, alapító tagja a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének, a Nemzeti Körnek és az Apostolok asztaltársaságának. Talán mondanunk sem kell: kedvenc étele a lecsó. (A. D.) Első 70 évem Galambos Erzsi születésnapi show-jára készül a József Attila Színházban. Az előadásban, amelynek bemutatója december 7-én lesz, a legemlékezetesebb darabokból vett részletekkel, a művésznő partnereinek emlékezései alapján elevenítik fel Galambos Erzsi pályáját. (K. Gy.)