Magyar Nemzet, 2001. december (64. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-01 / 280. szám

I Kál­mán Gyöngyt K­allós Zoltán néprajzkutató 1926. március 26-án született a romániai Válaszúton. 1946-ban Kolozsvárott tanítói oklevelet szer­zett, majd 1946-tól Magyarvistán ta­nított. 1951 és 1955 között a kolozs­vári Zeneművészeti Főiskolán ta­nult, ezután Lészpeden és a Gyimes völgyében tanított. 1958-ban bör­tönbüntetésre ítélték, ennek letölté­se után tisztviselő volt, 1969-ben szabadfoglalkozású lett. A zenefolk­lór és a népköltészet, különösen a ballada és a díszítőművészet kérdé­seivel foglalkozik. Nagy sikert ara­tott gyűjteményes kötete, a Balladák könyve, amelyben négy néprajzilag jelentős táj (Mezőség, Kalotaszeg, Moldva, Gyimes) balladaköltészetét mentette meg a művelődésnek. To­vábbi művei: Új guzsalyam mellett, Mikor Csíkból elindultam. A Ma­gyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja. 1990-ben Életfa-díjat, 1996- ban Kossuth-díjat kapott. N­emeskürty István irodalom­­történész, író, kritikus, film­esztéta 1925. május 14-én született Budapesten. 1956-tól szerkesztő a Magvető Könyvkiadónál, 1959-től a Budapest Filmstúdió vezetője, 1979-től a Színház- és Filmművé­szeti Főiskola tanára, 1984-86-ban a Magyar Filmintézet igazgatója volt. 1990-ben a Magyar Televízió elnökeként tevékenykedett. 1998— 2001 között millenniumi kormány­­biztos. Munkásságának fő területei a magyar irodalomtörténet, vala­mint a magyar filmtörténet. Törté­nelmi, kultúrtörténeti könyvei na­gyon népszerűek. 1992-ben Széche­­nyi-díjat kapott. 2001-ben a millen­niumi ünnepségsorozat emlékeze­tessé tételében, megszervezésében és lebonyolításában végzett mun­kásságáért a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével tün­tették ki. Főbb művei: A mozgó­képtől a filmművészetig, A mese­autó utasai, Ez történt Mohács után, Requiem egy hadseregért, Kis ma­gyar művelődéstörténet. O­láh György kémikus 1927. május 22-én született Buda­pesten. 1949-ben a Budapesti Mű­szaki Egyetem vegyészmérnöki ka­rán szerzett diplomát. Kutatóként már az ötvenes évek elején eredmé­nyesen kísérletezett szerves fluorve­­gyületekkel. 1954-től 1956-ig a Ma­gyar Tudományos Akadémia Vegy­tani Intézetének igazgatóhelyettese volt. Nevéhez fűződött a magyar­­országi műanyagipari kutatás és -gyártás megalapozása. Kutatásait - a szénhidrogének reakcióinak és át­alakítási jellemzőinek feltárására - még Budapesten kezdte. 1957-ben hagyta el Magyarországot. 1964-ig Kanadában élt, majd az Egyesült Ál­lamokban telepedett le. 1969-től ku­tatóprofesszor, 1977-től a Dél-kali­forniai Egyetem (USC) professzora lett, 1991-től pedig az USC Loker Szénhidrogén-kutató Intézet igazgatójaként dolgozott. 1994- ben kémiai Nobel-díjat, később Alexander von Humboldt-díjat, 1997-ben Magyarság hírnevéért díjat kapott. Tudományos publi­kációinak száma meghaladja az 1100-at, száz szabadalom szerzője és 15 monográfiát írt. Tagja az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájá­nak és más európai akadémiáknak, illetve tiszteletbeli tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. Szá­mos egyetem díszdoktorává válasz­totta. Z­sigmond Vilmos operatőr 1930-ban született Szegeden. A budapesti Színház- és Filmművé­szeti Főiskolán Illés György tanítvá­nya volt. 1956-ban hagyta el Ma­gyarországot, s hamarosan Amerika egyik legkeresettebb operatőre volt. Az 1970-es évek elejétől figyelt fel filmjeire a világ A képek, a Hosszú búcsú, a Madárijesztő, a Gyilkos tú­ra című alkotásokban nyújtott ope­ratőri teljesítménye révén. Ezt olyan nagy filmek követték, mint a Sugar­­landi hajtóvadászat, a Harmadik tí­pusú találkozások (ezért kapta az Oscar-díjat 1977-ben), a Hiúság máglyája, Az utolsó valcer, a Szarvasvadász, A folyó (ez utóbbi kettőért Oscar-díjra jelölték), Az eastwicki boszorkányok. Kasszasi­kert aratott erotikus thrillerjével, a Sliverrel, valamint a Vágyak vonzá­sában című filmjével. Operatőre a hazánkban készülő Bánk bán című operafilmnek. 1999 februárjában az Amerikai Filmoperatőrök Társasá­ga (ASC) életmű-kitüntetést ado­mányozott a művésznek. L­ovász László matematikus 1948. március 9-én született Budapesten. Még középiskolás korában megoldotta Tarski egy univerzális algebrai problémáját. Az e munkája nyomán megindult vizsgálatok ma is folynak. Megal­kotta a tört­efogások fogalmát, ami lehetővé tette a lineáris programo­zás módszereinek alkalmazását, és végül a perfekt gráfsejtés bizonyítá­sához vezetett. Ő alkotta meg a geo­metriai hipergráf fogalmát. Ez töb­bek között az alfa-kritikus gráfok el­méletének teljes kiépítését tette le­hetővé, és ennek a módszernek a mellékeredménye az ötszög Sha­­non-kapacitásának meghatározása is. Ez önmagában is világhírű infor­mációelméleti vonatkozásai miatt, jelentős eredményeket ért el az al­goritmusok elméletében, ahol mate­matikai logikai módszereket alkal­mazott. 1975-82 között a szegedi tudományegyetemen tanított, 1982 óta az ELTE egyetemi tanára, 1983 óta tanszékvezető. 1987-től a Princeton, majd a Yale egyetem ta­nára. 1985 óta az MTA rendes tagja. 1999-ben megosztott matematikai Wolf-díjat kapott kombinatorikai és számítástechnikai kutatásaiért. S­zokolay Sándor zeneszerző 1931. március 30-án született Kunágotán. 1959-től 1966-ig taní­tott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán, 1966— 94-ig egyetemi tanár. Elnöke a Ma­gyar Kodály Társaságnak. 1960-ban Erkel Ferenc-díjat, 1966-ban Kos­suth-díjat kapott, 1976-ban érde­mes művész, 1986-ban kiváló mű­vész lett. Drámai tehetségét orató­riumok, kórusművek és hangszeres darabok jelzik. 1964-ben mutatták be első operáját, a Garda Lorca drá­mája alapján készült Vérnászt. To­vábbi operái: Hamlet, Sámson, Ecce Homo, Szávitri. Oratorikus művei: A Tűz márciusa, Karácsonyi paszto­­rál, Luther-kantáta. Irt több kórus­művet, dalokat, versenyműveket. M­it jelent az ön számára a Corvin-lánc? - kérdeztük Szokolay Sándort, a legrangosabb állami és művészeti kitüntetések birtokosát. - Mindig örömmel fogadtam a kitüntetésekkel azt a szán­dékot, hogy kifejezzék az értéket. Magamat sohasem mérics­kéltem, műveimet az idő méri meg. Az sem foglalkoztatott so­ha, hogy kik mögött vagy kik előtt járom az utam, csak az, hogy ne térjek le róla. Megilletődött­ a kitüntetés nagysága, váratlansága tett. A Corvin-láncot nem művészi sikereim ösz­­szegzésének, nem a magántulajdonomnak tekintem. Az ado­mányozó szellemi értékeink további növelésére ösztönzi az adományozottakat, jövőnk érdekében. A kitüntetettek össze­kapcsolásában, „összeláncoltságában” a közösségi erő létre­hozásának szándékát érzem. Megbecsültségünk alapján mo­rális, etikai és igénynövelő tevékenységet várnak el tőlünk, azt, hogy vigyázzuk szellemiségünket, és nemzetünk régi rangját próbáljuk visszaszerezni a világban. -Ön a méltán világhíres magyar zeneművészetet is repre­zentálja a tánc viselői között. Milyen felelősséget érez ezzel kap­csolatban? - E kitüntetés lényege nem szakmánk egyszemélyes kép­viselete, hanem hogy a különböző szellemi tevékenységek „összekapaszkodása” által közös inspirációval formáljuk a jö­vőt, hogy az ne lehessen a véletlenek játéka. Ennek érdekében hamarosan megalakul a Magyar Corvin-lánc Testület, de az alakuló ülés előtt ennél többet nem mondhatok. Bárcsak sze­rény, de hasznos „láncszemecskéje” lehetnék e testületnek! - Mit tud a jogosítványaikról, a feladataikról? - Valamennyiünkben közös vonás, hogy igyekszünk éle­tünk értelmét a haza javára fordítani, a fiataloknak segítő ke­zet nyújtani. A kitüntetést nem mint a magunkét őrizzük, ha­nem „továbbadjuk” az új várományosoknak. Szerintem az is kitüntető, ha újabb feladatokat vállalunk, bár ezek pontosan még nem ismertek előttem. Bizalommal várom őket. S hogy szót értünk majd, tizenketten, abban biztos vagyok. - A Corvin-lánc egybefűzi a magyarságot határon innen és túl. Mit gondol az összefogásról, a sajnálatosan hiányzó nem­zeti egységről? - Felélesztett hagyományok nélkül, közösen vállalt küzdel­mek nélkül, ízekre szakadtan, közös normák és közösségválla­lás, s bizony nemzeti egység nélkül mint a félszárnyú madarak, röpülni nem tudunk. Ha már e kitüntetéssel azt is várják tő­lünk, hogy nyilvánosan is elmondjuk a véleményünket a nem­zet fontos kérdéseiről - ahogy magamat ismerem, ezzel bizto­san élni fogok. Legnagyobb öröm számomra, hogy nemzetünk értékein, becsületén szabad, sőt illik őrködnöm... Bátrabban mondom ma, Berzsenyi szavaival: „Bátran vigyázom!” S ezt köszönöm a Teremtőnek és e fogyatkozó nemzetnek... - Ön a közösség érdekében mindig felemeli szavát, de a legbensőbb énjét alig engedi felszínre. Ebben a kivételes pilla­natban mi a legszemélyesebb öröme? - Életem summáznivalóival egyre többször találom ma­gam szemben mostanában. Zeneszerzői „termésemet” el­kezdtem számba venni. Eközben gyakran elgondolkodom: mi is az, aminek híján vagyok? Hogyan mondhat zenében az em­ber olyan tisztát, amit csak az utolsó szó jogán tudunk kimon­dani? E kérdések özönében a legszemélyesebb az, hogy a szel­lem annyi fényességével, akiknek most társa lehetek, a nagy titkokhoz mennyire kerülhetünk közelebb. A Corvin-lánc ki­tüntetés kapcsán valami ilyen isteni adományra számítok. 2001. december 1., szombat Kultúra Jlajstar Nemzet la A nemzeti összetartozás a magyar jövő Teljessé válik a Corvin-lánc birtokosainak köre: ma újabb hat kiválóság veszi át a kitüntetést Az Országház kupolacsarnokában ma délután három órakor Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke jelenlétében Orbán Viktor miniszterelnök a magyar művészeti és tudományos élet újabb hat kiemelkedő személyiségének ad át Corvin-lánc kitünte­tést: Oláh György Nobel-díjas kémikusnak, Lovász László Wolf­­díjas matematikusnak, Nemeskürty István Széchenyi-díjas iroda­lomtörténésznek, Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutatónak, Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőrnek és Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerzőnek. Hatan már augusztusban átvették a kitüntetést, egy Mátyás király mellképét ábrázoló, XV. századi itáliai érem másolatát. Balogh János Kossuth- és Széchenyi-díjas zoológus-ökológus, Lámfalussy Sándor közgazdász-bankár, Lu­kács János (John Lukacs) történész, Makovecz Imre Kossuth-díjas építész és Szabó Magda Kossuth-díjas író Budapesten, Teller Ede atomfizikus - egészségi állapota miatt - egyesült államokbeli ott­honában vette át a Corvin-láncot. Az elismerés felelevenítése az 1930-ban alapított díjnak, amelyet a magyar tudomány és művé­szet, valamint a magyar művelődés terén kiemelkedő érdemeket szerzett tizenkét személynek ítél oda a kormányfő. Az ünnepség után a Corvin-lánc testülete megtartja első, alakuló ülését. Kallós Zoltán Nemeskürty István Oláh György Zsigmond Vilmos Lovász László Szokolay Sándor Ősz a Millenárison PROGRAMOK DECEMBER 1., SZOMBAT 10.00 Fogadó a Millenárishoz: Menjünk bábszínházba! Kemény Henrik: Vitéz László és a többiek 10.00-16.00 Fogadó a Millenáris­hoz: Mesterségbemutató - kézmű­ves-foglalkozások 11.00 Fogadó a Millenárishoz: Évkerék legendá­rium 15.00 Zöld Péter játszótér: Mesélő játszótér 16.00 Fogadó a Millenárishoz: Menjünk bábszín­házba! Kemény Henrik: Vitéz László kalandjai Rózsa Sándorral 20.00 Fogadó a Millenárishoz: Éj­szakai kabaré - Kamaszkorom leg­szebb nyara. Bemutatkozik a Szín­ház- és Filmművészeti Egyetem 8., 1 110­0 IV ^ I in­o­d­­ó­i Kulturális központ New Yorkban Rockenbauer Zoltán kultuszmi­niszter kedden nyitja meg a New York-i Magyar Kulturális Központot. A tárca vezetője néhány napja az Egyesült Álla­mokba utazott, hogy egyhetes látogatása alatt öt amerikai történésznek állami kitünteté­seket adjon át Mádl Ferenc köztársasági elnök megbízásá­ból. Kinttartózkodása alatt a miniszter az USA egyetemein oktató tanárokkal, neves szín­házi és filmkritikusokkal is ta­lálkozik. (D. A.) Jótékonysági árverés A Heim Pál­ gyermekkórház fej­lesztéséért alakult alapítvány és a Fény Galéria a gyermek­­kórház javára rendez jótékony­­sági aukciót ma délután három órakor a kórház rendelőinté­zetének hetedik emeleti Sár­kány Jenő Termében. A kala­pács alá kerülő festmények, grafikák, műtárgyak ugyanitt tekinthetők meg 10-14 óra között. Az árverési lista az in­terneten is megkereshető, a www.tar.hu/fenygaleria címen. (P. Sz. E.) A szent lecsó Jávor Béla tízévnyi publicisztikai írásait közreadó, A szent lecsó című kötetét tegnap mutatta be Mádl Ferenc köztársasági elnök Erdélyi Zsuzsanna nép­rajztudós, valamint Szikora Já­nos színházi rendező társasá­gában. A könyv szerzője, aki foglalkozását tekintve ügyvéd, alapító tagja a Keresztény Ér­telmiségiek Szövetségének, a Nemzeti Körnek és az Aposto­lok asztaltársaságának. Talán mondanunk sem kell: kedvenc étele a lecsó. (A. D.) Első 70 évem Galambos Erzsi születésnapi show-jára készül a József At­tila Színházban. Az előadás­ban, amelynek bemutatója december 7-én lesz, a legem­lékezetesebb darabokból vett részletekkel, a művésznő partnereinek emlékezései alapján elevenítik fel Galam­bos Erzsi pályáját. (K. Gy.)

Next