Magyar Nemzet, 2002. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-01 / 27. szám

H Belföld 2002. február 1., péntek Mb, rovatvezető: Sengel Ferenc Elfogadták az MTV féléves üzleti tervét Egy tartózkodás mellett elfogadta a Magyar Televíziót felügyelő­ kuratórium a részvénytársaság idei első féléves üzleti tervét. Úgy tudjuk, hogy a köztévé nyereségre számít, bár tavaly kilencmilliárd forinttal több kiadása volt, mint bevétele. Is­meretes, hogy egyebek mellett a tőkepótlással és a kereskedel­mi tévéfrekvencia koncessziós díjának faktorálásával 17 mil­liárd forint folyt be az MTV kasszájába. A testület - utóla­gosan - jóváhagyólag tudomá­sul vette az MTV tavalyi máso­dik féléves üzleti tervét is. A ci­vil delegáltakkal kiegészült gré­mium döntött a televízió köz­­szolgálati műsor-szolgáltatási szabályzatáról. Köztudomású, hogy a médiahatóság ko­rábban több ponton módosí­tásra ajánlotta a dokumentu­mot. (MN) Feljelentéskiegészítés a szélsőbal ellen A BRFK feljelentőként tegnap meghallgatta a Független Ifjú­ság (FI) vezetőit. Ismeretes: a szervezet azért tett feljelentést, mert szerintük a HétköznaPI­­CSAlódások nevű szélsőbalol­dali punkzenekar konkrétan is uszít bizonyos jobboldali poli­tikusokkal szemben, és őszent­sége, II. János Pál pápa meg­gyilkolására szólít fel. - Nyolc napon belül feljelentéskiegé­szítést adunk be a nyomozó hatóságnak, de ennek részle­teiről még nem szeretnék be­szélni - mondta Gulyás Balázs, az FI országos elnöke. (D. F.) Újabb bulvárlap a piacon „Sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudom, hogy a Ringier AG bérbe adta volna a tulajdo­nát képező Mai Nap logóját a társaságnak, amelyik új bul­várlapot akar megjelentetni” - közölte Kovács Tibor, a cég humánpolitikai igazgatója. A felek tárgyalnak ugyan, de szerződéskötésről még nincs szó. Sajtóértesülések szerint az új bulvárlapot a Som-Média Rt. jelenteti meg, kiadását egy amerikai cég finanszírozza. Kezdetben Napi Lap címmel akarták közreadni az új lapot. Később tárgyalások kezdődtek arról, hogy Mai Nap címen fusson. A hírek szerint az új lap főszerkesztője Murányi Marcell lesz. (MTI) Ipolyszög elszakadna Balassagyarmattól Harminc év együttlét után újra önállósulni igyekszik Balassa­­gyarmat Ipolyszög városrésze. A településen február 3-án, vasárnap helyi népszavazással döntenek a hajdani település­­egyesítés megszüntetéséről. A 711 lelkes Ipolyszöget 1973-ban csatolták Balassa­gyarmathoz. (MTI) Elhunyt Joó Rudolf Rövid, súlyos betegség következté­ben Párizsban 56 éves korában elhunyt dr. Joó Rudolf rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követ, egyetemi magántanár - tudatta tegnap közleményben a Külügyminisztérium. Joó Rudolf az UNESCO társada­lomtudományi részlegének igazgatója volt. Korábban a Magyar Köztársaság genfi ál­landó ENSZ-képviseletének vezetőjeként, a Külügyminisz­térium volt helyettes államtit­káraként és a Honvédelmi Mi­nisztérium államtitkáraként töltött be felelős tisztséget és tevékenykedett a magyar kül­politika érdekében. (MN) Cél az egyenjogúság Szájer: Képviselni fogjuk nemzeti érdekeinket az EU-tárgyalásokon Magyarország képviselni fog­ja a nemzeti érdekeit az euró­pai uniós csatlakozási tárgya­lásokon - hangsúlyozta Szájer József tegnap egy nemzetközi konferencián. Az európai in­tegrációs ügyek országgyűlési bizottságának elnöke rámuta­tott: az a cél, hogy egy ember­öltő alatt utolérjük az európai uniós átlagot, akkor teljesít­hető, ha olyan megegyezés születik, amely biztosítja en­nek feltételeit. MVarga-MTI___________________ M agyarország szempontjá­ból a csatlakozási tárgyalá­sok tekintetében az előző fél év sikeres időszak volt, a menetren­det sikerült betartani - jelentette ki Szájer József, az európai integ­rációs ügyek országgyűlési bi­zottságának elnöke a tegnap kez­dődő nemzetközi konferencia megnyitóján, amelyet a XXI. Szá­zad Intézet, a Budapesti Közgaz­daság-tudományi és Államigaz­gatási Egyetem politikatudomá­nyi tanszéke és a Miniszterelnöki Hivatal integrációs stratégiai hi­vatalának munkacsoportja ren­dezett. Mint mondta, Magyaror­szágnak szimbolikus értékű, hogy a szeptember 11-i tragikus események után sikerült teljesí­teni a megszigorított feltételeket a bel- és igazságügyi területen, így ezt a fejezetet novemberben ideiglenesen lezárhatták. Szájer hangsúlyozta: Magyarország a pénzügyi kérdésekben is arra tö­rekszik, hogy ugyanolyan egyen­jogú tagja legyen az uniónak, mint bármely más ország. A par­lament integrációs bizottságának elnöke leszögezte: hazánk nem­zeti érdeke, hogy az agrártámo­gatási alapból, a regionális alap­ból és a felzárkózási (kohéziós) alapból annyi forráshoz jusson, hogy lehetségessé váljon egy em­beröltő alatt felzárkózni az euró­pai átlaghoz. Az agrártámogatá­sok rendszerének kapcsán nehe­zen elképzelhetőnek tartotta, hogy bizonyos átmeneti időszak elfogadása mellett különböző tá­mogatások működjenek az unión belül. A konferencián felszólalt Pin­tér Sándor belügyminiszter is, aki a csatlakozási tárgyalásokon átmenetileg lezárt belügyi és igazságügyi fejezet néhány pont­ját emelte ki. Kijelentette, hogy Magyarország nem jelent bizton­sági kockázatot az Európai Unió számára. Sikerült átalakítani a szerve­zett bűnözés elleni rendszert, és Magyarország ma már tagja az Europolnak, ami komoly elisme­rés - mondta a belügyminiszter. A vízumpolitika kapcsán meg­említette a konzuli információs rendszer kiépítését, s hogy a jog­szabályi alapok megteremtették a konformitást a schengeni ha­tárőrizeti rendszerrel. Szólt arról is, hogy az 1998-as 600 ezerről 2001-re 465 ezerre csökkent a bűncselekmények száma, s a gépkocsilopások te­kintetében csak két európai or­szágban jobb a helyzet. Liliane Biom, a belga külügy­minisztérium európai uniós fő­osztályának vezetője felszólalá­sában Belgium előző éves elnök­ségi munkáját értékelte. Hatal­mas siker az Európai Uniónak, hogy sikerült megnyitni a tizen­két tagjelölt számára a következő egy év tárgyalási pozícióit - hangsúlyozta a belga politikus. Az Európai Unió bizottságá­nak az a javaslata, hogy a felvé­telt nyerő országok támogatását a mostani tagokra eső összeg egynegyedében határozza meg, sérti a nemzetek egyenjogúságá­nak elvét - hangsúlyozta Szent­­iványi István (SZDSZ). A parla­ment külügyi bizottságának el­nöke hozzátette: így a verseny­­semlegesség európai normája is csorbul, hiszen a majdani új ta­gok gazdálkodói sokkal kevesebb támogatásból kénytelenek fel­venni a versenyt más államok vállalataival. Szájer József VÁLTOZÓBAN A KÖZIGAZGATÁS. Még nem dőlt el, hogy a 19 megyére épülő magyar közigazgatási rendszer miként alakul át az uniós csatlakozásig - közölte Pintér Sándor az Európai Újságírók Szö­vetsége Magyar Tagozatának sajtóbeszélgetésén. A belügymi­niszter a továbbiakban utalt arra is, hogy nem tartaná szeren­csésnek, ha a közigazgatás kikerülne a Belügyminisztérium ha­tásköréből. Ekkor csak a rendészeti feladatok maradnának a mi­nisztériumnál, amire nincs példa az egész Európai Unióban. Átadják az utolsó árvízi házakat A kormányzati, az önkor­mányzati és a karitatív szer­vek összefogásának köszönhe­tően a beregi térségben befeje­ződtek a magánlakások hely­reállítási és újjáépítési mun­kálatai - mondta tegnap la­punknak Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője. Kijelentette: az újjáépítést nemzetközileg is figyelemre­­méltóan rövid idő alatt fejez­ték be. a JEZSŐ ÁKOS_____________________ B­ efejeződött a magánlakások helyreállítása és újjáépítése az árvíz sújtotta szatmár-beregi tele­püléseken, miután tegnap azzal a 47 családi házzal is elkészültek a munkálatokat végző konzorcium­­munkatársai, amelyeknek tavaly decemberben csak egy helyiségét tették lakhatóvá. Az épületek mű­szaki átadás-átvételét ma kezdik el, és vélhetőleg egy héten belül befe­jezik. Bakondi György lapunk kérdé­sére elmondta: a most elkészült la­kásokkal együtt összesen 713 új családi ház épült a múlt év március 6-i árvíz sújtotta Beregben, 1644 megrongálódott otthont pedig fel­újítottak a kormány által biztosí­tott központi költségvetési keret­ből. Hozzátette: a beregi térségben ezzel nem zárultak le a munkála­tok, hiszen még több programot is folytatnak. A vidékfejlesztési prog­ram során 800 millió forintos ke­retből 26 településen építenek jár­dát, vízelvezető csatornát vagy új közösségi házat. Ezek a fejlesztések már túlmutatnak az árvízi helyre­­állításon. Megtudtuk: a szociális programot is folytatják, amelynek köszönhetően a térség tíz települé­sén építenek öregek napközi ottho­nát és szociális ellátóközpontokat. Az egyházi műemlékek felújítását is folytatják. Mint Bakondi György fogalmazott, ez speciális program, mert az épületek helyreállítását ál­lami keretből, a felújítást pedig egyházi forrásokból végzik. Az OKF vezetője szerint a bere­gi térségben a helyreállítást és az újjáépítést nemzetközileg is figye­­lemreméltóan rövid idő alatt fejez­ték be.■ Első fokú árvízvédelmi készültsé­get rendeltek el tegnap a Tisza vá­­sárosnaményi szakaszán, miután a hóolvadás hatására megemelke­dett a folyó vízszintje. A Felső-Ti­­sza-vidéki Vízügyi Igazgatóság közlése szerint ugyancsak fenn­tartják a legalacsonyabb szintű ké­szültséget a Szamos és a Kraszna gátjainál, a Túr mentén pedig to­vábbra is másodfokú a készenlét. A négy folyó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei határszelvényében azon­ban már apadást észlelnek a szak­emberek. belpol@magyarnemzet.hu Vadász ismét sztrájkra buzdít A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszerveze­te (KKDSZ) kész egy országos közalkalmazotti sztrájkban részt venni, ha a kormány nem tesz elfogadható bérajánlatot 2002-re. A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elis­merte a közszektor munkavállalóinak nehézségeit, ugyanak­kor hangsúlyozta: azokat egy átfogó, közalkalmazotti életpá­­lyamodell megalkotásával lehet orvosolni. M Bakonyi Apám______________ H­a a Közalkalmazottak Orszá­gos Munkaügyi Tanácsa február 6-án esedékes ülésén a kormány nem tesz elfogadható bérajánlatot, a KKDSZ kész egy országos közalkalmazotti sztrájk­ban való részvételre - jelentette be tegnap Vadász János. A Közgyűjteményi és Közmű­velődési Dolgozók Szakszerveze­tének elnöke hangsúlyozta: az esetleges munkabeszüntetés egy­ben a Szakszervezetek Együttmű­ködési Fóruma február 7-i, szö­vetségi tanácsának döntésétől is függ, ahol a konföderáció a 2002- es bértárgyalásokat, valamint a kormánnyal kötött megállapo­dásban foglaltak teljesülését ér­tékeli. Ha a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma egy or­szágos közalkalmazotti sztrájkról dönt, a közgyűjteményi dolgozók csatlakoznak ahhoz. - A kormány hibás bérpoliti­kája miatt 2002. január 1-jétől 551 ezer közalkalmazott közül a minimálbér-emeléssel 360 ezer­nek lesz azonos, nettó 37 700 fo­rint a bére - hangsúlyozta Va­dász János. A KKDSZ elnöke sze­rint az intézkedés így megalázó helyzetbe hozza a közszféra munkavállalóit, és leértékeli azok társadalomért végzett munkáját. A KKDSZ ezért azt követeli, hogy a közalkalmazotti bértábla legkisebb kategóriája 2002. ja­nuár 1-jétől a mindenkori mini­málbér összegével legyen egyen­lő, illetve a további kategóriák ennek megfelelően emelkedje­nek. Bár a szakszervezeti követe­lés megvalósításához a közalkal­mazotti és a költségvetési tör­vény módosítására van szükség, a közgyűjteményi dolgozók állás­pontja szerint erre mind a for­rás, mind a törvényi lehetőségek rendelkezésre állnak. - A kormány megérti a köz­szféra munkavállalóinak problé­máit, amelyek sajnos hosszú év­tizedekre nyúlnak vissza - fogal­mazott lapunknak Őry Csaba. A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára hangsúlyozta, hogy a kormány éppen ezért kezdett bele egy világos munkarendbe, amelynek első állomása a köz­­tisztviselői, második állomása pedig a fegyveres és rendvédelmi dolgozók életpályamodelljének megalkotása volt. - Ezt követően szerettünk volna a legkevesebbet keresők helyzetén javítani a radikális mi­nimálbér-emeléssel - mondta a politikus. Őry elismerte, hogy az emelés átmenetileg valóban fe­szültségeket okoz a közszférá­ban, ugyanakkor hangsúlyozta: a szektor munkavállalóinak egy­­harmadát pozitívan érintette az intézkedés. - Ebben az átmeneti helyzet­ben éppen a közös munkára kel­lene koncentrálnunk, hogy a­ szociális partnerekkel létrehoz­zuk, a 2003-as költségvetési év­ben pedig bevezethessük a köz­alkalmazotti életpályarendszert - hangsúlyozta Őry Csaba. Emléknap a Tiszáért Illés Zoltán szigorú ítéleteket vár a ciánkatasztrófa pereiben . Munkatársunktól__________ F­elhívást intézett Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédel­mi bizottságának fideszes elnöke a kormányzathoz, az önkormányza­tokhoz, a társadalmi szervezetek­hez, az egyházakhoz és a sajtóhoz, hogy méltóképpen emlékezzenek meg ma a Tisza élővilágának em­léknapjáról. A politikus emlékezte­tett arra: a parlament 2000 nyarán elfogadott határozata alapján min­den év február első napján megem­lékezünk a tiszai ciánkatasztrófá­ról. Mint ismeretes, 2000. január 30-án a nagybányai Aurul SA válla­lat nagytározójának gátszakadása miatt 100 ezer köbméternyi vízben oldódó, nehézfémekkel kötött cia­nid-komplexek kerültek a Tiszába, majd a Dunába és a Fekete-tenger­be. A cianid mennyisége 100 tonná­ra becsülhető. A szennyeződés a fo­lyók élővilágának nagymértékű pusztulását okozta. Illés reményét fejezte ki, hogy a folyamatban lévő pereket követő szigorú ítéletek el­rettentő erővel bírnak a jövőben, és a vétkesek megtérítik a károkat. Tízen a korrupció ellen A Munkatársunktól__________ K­orlátozások nélkül használhat titkosszolgálati eszközöket az a speciális csoport, amely ma reggel­től állt munkába az Országos Rend­őr-főkapitányság Szervezett Bűnö­zés Elleni Igazgatóságának köteléké­ben. A tízfős, korrupciós bűncselek­mények elleni osztály - amelynek vezetője Bezsenyi Mihály alezredes - valamennyi tagját C típusú átvilá­gítási és speciális pszichológiai vizs­gálatoknak vetették alá, mivel kor­rupcióellenes tevékenységüket felső vezetők és bizalmas beosztásban dolgozók körében fejtik ki. Felada­tuk a politikai szférában a közigaz­gatás felső szintjén tapasztalt kor­rupcióval összefüggő visszaélések feltárása, vesztegetési ügyek, hivata­li vesztegetés, befolyással üzérkedés, illetve korrupciógyanús gazdasági tevékenységek felderítése. Az egység - amely szoros együttműködésben dolgozik a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatallal - emellett átve­szi a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium, valamint az alárendeltségében működő cégek ügyében múlt évben indított tucat­nyi nyomozást. Nem kapták meg vi­szont Medgyessy Péter lobbiügyét; ez a jelenlegi rendelkezések szerint marad a nyomozást elrendelő rend­őri egységnél. FELJELENTETT FEDETT NYOMOZÓK. Két fedett, azaz titkos nyomozást vég­ző rendőrnyomozót saját feletteseik jelentettek fel másfél évvel ezelőtt, amikor egy csatornaberuházásnál korrupció gyanújára bukkantak - tudta meg az RTL Klub híradója. A helyszínen szer­zett információik a Környezetvédelmi Minisztérium és a Fidesz érintettségéről szóltak. A nyomozók főnökei újra ellenőrizték az adatokat, de azok valódiságát nem tudták alátámasztani, így a két fedett nyomozó ellen eljárást indítottak. A hírműsorból kiderült, hogy az ügyet végül a Budapesti Katonai Ügyészség vizsgálta. Az eljárás során meghallgatott tanúk viszont megerősítették a vesz­tegetési kísérletet. Az ügyészség ezek után megszüntette a vizsgá­latot a két rendőr ellen.

Next