Magyar Nemzet, 2002. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-20 / 43. szám

Iustn m m­ím Ésszerű párbeszéd Romániával A Külügyminisztérium politikai államtitkára és a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tegnap kétnapos erdélyi látoga­tást kezdett, amelynek első felében Kolozsvárott folytattak meg­beszéléseket. Németh Zsolt és Szabó Tibor találkozott Markó Béla RMDSZ-elnökkel, akinek előbbi ebből az alkalomból átad­ta a magyarigazolványát is. _ Wagner T. István (Románia)__ A tárgyalásokat követő sajtótá­jékoztatón a külügyi államtit­kár kijelentette: az Orbán Viktor és Adrian Nastase miniszterelnökök által decemberben aláírt egyetér­tési nyilatkozat a határ mindkét oldalán lehűtötte a felhevült kedé­lyeket, és megteremtette az éssze­rű párbeszéd lehetőségét. Németh Zsolt úgy értékelte, hogy a két kor­mányfő megállapodása azért is nagyon fontos volt, mert Magyar­­ország az EU-csatlakozás, Romá­nia pedig a NATO-csatlakozás te­kintetében érkezett döntő jelentő­ségű időszakhoz. Kifejtette, hogy az elmúlt években egyszerre volt tapasztalható haladás Románia és Magyarország, illetve a magyaror­szági és az erdélyi magyarság ösz­­szefogásában, emellett pedig - el­sősorban a kedvezménytörvény révén - „sikerült erősíteni az ösz­­szetartozás érzését a Kárpát-me­dencében élő egész magyarság­ban”. Markó Béla a kormányfői meg­állapodás jelentőségét abból a szempontból világította meg, mi­szerint az egyetértési nyilatkozat az egész térség számára az együtt­működés üzenetét fogalmazta meg a konfrontációval szemben. Az RMDSZ elnöke kellemes meg­lepetésnek nevezte, hogy Németh Zsolt személyesen hozta el neki a magyarigazolványt, és ismét el­mondta: számára az igazolvány jelképes üzenete a fontos. A hétfői budapesti román­magyar külügyminiszteri találko­zó és a kormányközi vegyes bi­zottság ülése jó hangulatát ezúttal utólag az sem fogja beárnyékolni, ami nem is olyan régen még a ro­mán hivatalosságok dühét váltot­ta ki, nevezetesen, hogy a magyar külügyi államtitkár úgymond „ide-oda utazgat” Erdélyben. Né­meth Zsolt tegnap megbeszélést folytatott Vasile Soporan Kolozs megyei prefektussal és a megyei tanács elnökével is. Ezen a talál­kozón a két ország kapcsolatainak kérdéseit tekintették át, valamint a nagy gazdasági potenciállal bíró erdélyi megye és a magyarországi régiók együttműködési lehetősé­geit. „Együttműködésre vagyunk ítélve, másképp nem cselekedhe­tünk. Ami jó a románoknak, az jó a magyaroknak is, és fordítva” - jelentette ki Németh Zsolt a Kolozs megyei kormánymegbí­zottal folytatott megbeszélése után. A magyarországi vendégek Ko­lozsváron meglátogatták a kedvez­ménytörvény romániai alkalmazá­sát összehangoló központi infor­mációs irodát, találkoztak az erdé­lyi magyar történelmi egyházak elöljáróival, illetve a Sapientia ma­gyar magánegyetem vezetőivel is. ­immmmmmm BUKARESTI ÉRTÉKELÉSEK. Miután az alapszerződés szellemében fejlő­dő magyar-román viszony a két kormányfő által tavaly decem­berben aláírt egyetértési nyilatkozattal sikeresen kiállta a ked­vezménytörvény próbáját, Románia és Magyarország kapcso­latai ma példaértékűeknek tekinthetők - ezt domborította ki a budapesti külügyminiszteri találkozóról beszámoló romániai sajtó kedden. Az Adevarul budapesti tudósítása szerint a román- magyar együttműködési és cselekvő partnerségi ve­gyes kormánybizottság mostani összejövetelén mindkét fél egybehangzóan megállapította: „a két ország közötti kapcsola­tokban példa nélküli fejlődés tapasztalható”. A Krónika című erdélyi közéleti napilap tudósítása rámutatott: „Martonyi János szavai szerint a kedvezménytörvény körüli vitát a két fél éssze­rű kompromisszummal rendezte”, míg Mircea Geoana úgy fo­galmazott, hogy „a két ország kapcsolata kiállta a kedvezmény­törvény próbáját”. (MTI) H­ÁTTÉR A Vatikán és Moszkva újabb csatája­ ­ Sitkei Levente em kap beutazási vízumot Oroszországba Walter Kasper bíboros, a vallások közötti pár­beszéd pápai tanácsának elnöke. A bíboros útja se­gítette volna az egyházak közeledését, ugyanakkor mind a Vatikán, mind Moszkva tudja, az Oroszor­szágban most felállított katolikus egyházkerületek ügye hátráltatja a párbeszéd folytatását. A Szovjet­unió felbomlása után, 1991-ben nagy vihart kavart, amikor a Szentszék felállította az oroszországi apos­toli adminisztratúrákat. A mostani pápai döntés, miszerint az ideiglenes közigazgatást egyházmegyei rangú érsekség váltja föl, az ortodoxok számára nyitt provokáció volt. Moszkva pátriárkái 1054, a nagy egyházszakadás óta azzal vádolják nyugati testvérüket, hogy misszi­ós tevékenységet folytat Oroszországban. Sokat se­gíthetett volna Vlagyimir Putyin orosz elnök a kétol­dalú kapcsolatok építésében, kijelentéseivel több­ször is a két egyházfő moszkvai találkozását szorgal­mazta. II. Alekszij azonban azt mondta, hajlandó ugyan tárgyalni az idős nyugati vezetővel, de csak a hittérítés befejezése után. A kijelentés igazi patthelyzetet alakított ki. A Va­tikán nem vonhatja vissza a moszkvai, a szaratovi, a novoszibirszki és az irkutszki egyházmegye státu­sát. Az egyházi személyiségek hangsúlyozzák, hogy adminisztrációs különbségeken túl semmilyen lé­nyegi változás nem történt. Épp ezért egyes szakér­tők úgy vélik, II. János Pál pápa nem vette kellően fi­gyelembe döntése meghozatalánál a várható követ­kezményeket. Az előnye szinte semmi - hátránya viszont óriási. Amit a borúlátók vártak, bekövetke­zett. Moszkvában szinte pánik tört ki a „katolikus fenyegetés” miatt. Az ortodox egyházfő mellett a parlament is osztozott az aggodalomban. A duma döntése szerint az egyházmegyék felállítása nem áll összhangban a vallásszabadságot szavatoló alkot­mányos rendelkezésekkel. A legbiztosabb üzenet pedig a vatikáni békebíró vízumkérelmének vissza­utasítása volt. Oroszország kapui újra bezárultak a párbeszéd előtt. A két rítus elkülönülése jól látszik a vallási térké­pen. Lengyelország keleti határától dél felé követi a Kárpátok hegyláncait, végig a Trianon előtti Ma­gyarország határain. Ettől nyugatra Róma irányít, keletre azonban Moszkva vagy Konstantinápoly, néha Bukarest, esetleg Belgrád. A Vatikán vissza­utasította ezt a - mint mondták - térképpel való bű­vészkedést. Érvelésük szerint a kommunista dikta­túra alatt mindkét felekezet szenvedett, ezért össze kell fogniuk civilizációs felelősségük miatt. Félő azonban, hogy a Szentszék döntésére adott reakció évekre tönkreteszi a békefolyamatot.­­ 9 2002. február 20., szerdaKülföld Ingvar Nem Követendő az ír példa Ma Brüsszelben és Hágában tárgyal Orbán Viktor Folytatás az 1. oldalról . A magyar miniszterelnök vendég­látója felé fordulva elismerő sza­vakkal szólt Írország integrációs teljesítményéről. Mint fogalma­zott, Dublin a legsikeresebb újon­nan csatlakozó volt a közösség történetében, nagyszerű eredmé­nyeket ért el az uniós támogatá­sok maximális kihasználásában, ezek segítségével gazdasága fej­lesztésében. Ebből tanulni akar Magyarország - zárta szavait Or­bán Viktor. Az ír miniszterelnök többszöri kérdésre válaszolva a sajtótájé­koztató végén ismét országa bőví­tés melletti elkötelezettségét hang­súlyozta. Az egyik ír bíráló észre­vételére reagálva határozottan azt mondta, a maga részéről mindent megtett és megtesz ezután is azért, hogy felvilágosítsa országa lakosságát a bővítés szükségessé­géről. Ennek érdekében várható­an az év végéig újból népszava­zást tartanak Írországban, hogy így erősítsék meg az írek elkötele­zettségét az új tagok felvétele mellett. Orbán Viktor ír kollégájával, Bernie Ahernnel találkozva méltatta Írország integrációs sikereit FOTÓ: MTI/ILLYÉS TIBOR Lengyel ultimátum ■ MTI____________________ J­ aroslaw Kalinowski lengyel me­zőgazdasági miniszter, minisz­terelnök-helyettes hétfőn Brüsz­­szelben azt mondta, hogy ameny­­nyiben az Európai Unió az uniós tagság kezdetétől nem érvényesíti a lengyel gazdákra is a teljes köz­vetlen támogatást, a kormány esetleg felfüggeszti az agrárkeres­kedelem liberalizálásáról a tizen­ötökkel zajló tárgyalásokat. A lengyel fél, az Európai Bizott­ság és az egyes EU-tagországok egymástól eltérő álláspontja az uniós bővítés pénzügyi feltételei­ről növeli a kockázatát annak, hogy a csatlakozási tárgyalásokat nem sikerül befejezni a tervezett határidőre, 2002 végéig, ami meg­hiúsítaná Lengyelország 2004-es csatlakozását. Kalinowski, aki a kormánykoalíció részét képező Lengyel Parasztpárt elnöke, azt mondta: tisztában van a veszél­lyel, de azt nem a lengyel fél idézte elő. Ez az unió tagországainak hi­bája, amelyek a csatlakozási tár­gyalásokat össze akarják kapcsol­ni a közös agrárpolitika reformjá­val - tette hozzá. Az a kérdés, kész-e az unió egyáltalán a bőví­tésre? - mondta Kalinowski. A miniszter nem zárta ki, hogy Varsó az uniós csatlakozás után is fenntartja a piacvédő vámokat. Közölte, hogy követelni fogja ma­gasabb termelési kvóták megálla­pítását a lengyel gazdák számára, mert az unió által ajánlott felső határok a 90-es évek közepének szintjére csökkentik a lengyel élel­miszer-termelést. Az Európai Bizottság feltételei­nek elfogadása azt jelentené, hogy a csatlakozás utáni első évben Lengyelország nettó befizetővé válna, többet fizetne az uniós kasszába, mint amennyit kapna belőle - mondta. Danuta Hübner lengyel Euró­­pa-ügyi miniszter egy keddi rá­dióinterjúban kijelentette, hogy Kalinowski a vámok fenntartására vonatkozóan a saját, illetve pártja, nem pedig a lengyel kormány ál­láspontját képviselte Brüsszelben. Hübner szerint kissé elsietett volt Kalinowski nyilatkozata, mert a kormány álláspontját,, amelyet a miniszterelnök által életre hívott bizottság már kidolgozott, csak a következő napokban, valószínűleg pénteken fogja megvitatni az Eu­rópai Integrációs Bizottság. Milosevics keresztkérdései HÍRÖSSZEFOGLALÓ zlobodan Milosevics tegnap keresztkérdések sokaságát tette fel a hágai Nemzetközi Tör­vényszéken folyó perében az első­ként beidézett tanúnak, akit több alkalommal sikerült zavarba hoz­nia. Mahmut Bakalli, a koszovói parlament képviselője a vád tanú­jaként tett vallomásában azt állí­totta, hogy a szerbek apartheid­rendszert hoztak létre a tarto­mányban, és megpróbálták kiszo­rítani az albánokat a közéletből. Bakalli - aki a hetvenes évek­ben a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének (JKSZ) koszovói vezetője, majd a JKSZ elnökségé­nek tagja volt - vallomásában ar­ról is beszámolt, hogy a koszovói szerb biztonsági erők korábbi ve­zetőjétől szerzett értesülései sze­rint a szerbek a „felperzselt föld” módszerét akarták alkalmazni Ko­szovóban. Az albán politikus 1998 májusában személyesen is találko­zott Miloseviccsel. A volt elnök megkérdezte tőle, hogy ha ekkor már tudott a „felperzselt föld” módszerének alkalmazására vo­natkozó állítólagos tervekről, mi­ért nem hozta szóba ezt a vele foly­tatott megbeszélésen. Bakalli nem tudott egyértelmű választ adni, bár elismerte, hogy ezt kellett volna tennie. Milosevics kérdéseinek többsége arra irányult, hogy kétsé­geket támasszon a tanú tájékozott­sága és szavahihetősége felől. ■ Egy román kormánypárti szenátor „a horvátoknak szállított magyar fegyverekről” szóló hírekkel sietne Milosevics segítségére a hágai per­ben - írták a keddi román lapok. Mégpedig Adrian Paunescu szená­tor, Ceausescu volt román diktátor egykori udvari költője, aki a kor­mányon levő Szociáldemokrata Párt (PSD) színeiben jutott be ta­valyelőtt a román parlamentbe. S NAPI SAJTÓSZEMLE | Tóth Szargi­ts összjártítása A Bush-adminisztráció stratégái még nem jutottak dűlőre ab­ban a kérdésben, hogy meg kell-e buktatni az iraki Szaddám Huszeint, és ha igen, milyen úton - írja az amerikai napilap. A cikk sze­rint egy napokban tartott megbeszélésen a Fehér Ház és a Pentagon tisztviselői dip­lomatáknak azt hangoztatták, hogy május előtt semmiféle katonai akció nem várható Irak ellen. Jóllehet az Afga­nisztánban elért gyors sike­rek megnövelték az esélyét egy esetleges Irak elleni tá­madásnak, a jelek szerint Amerika most főként a Fü­­löp-szigetekre és Szomáliára koncentrál, vezető tisztvise­lők pedig megpróbálják tom­pítani Bush elnök Irak-elle­­nes retorikáját. ■ Mindebből persze könnyelműség lehet messzemenő következ­tetéseket levonni, hiszen Amerika vezető napilapja, a ishu Jjork­a Times arról számol be, hogy a Pen­tagon nemrégiben olyan in­formációs egységet állított fel, amelynek célja, hogy a sajtón keresztül - lehetőleg a forrás titokban tartásával - a közvé­leményt a terrorellenes hadjá­rat során befolyásolja. A lap írása szerint a tízmillió dollá­ros költségen felállított ügy­osztály feladatai között szere­pel, hogy szükség esetén dezinformációkat is elhelyez­zen a napi sajtóban. ■ Láthatólag nem riasztja viszont a keményedő amerikai retorika az európai üzletembereket, hiszen a londoni FINANCIAL TIMES szerint az európai bankok Szaddám Huszein kormányá­nak kegyeit keresik. Bagdad ugyanis úgy döntött, hogy megpályáztatja az ENSZ- szankciók által engedélyezett iraki olajügyletekhez kötődő bankszámlák kezelését, mely üzlet elnyeréséért az Irakkal enyhébb hangot megütő eu­rópai államok nagyobb pénz­intézetei versengenek. És ebben aligha lehet szerepe an­nak, amiről a brit STxc­SMlg­tTeLegrAph ír. A konzervatív lap cikke szerint ugyanis a nyugati szövetségeseket a II. világhá­borúban és a vietnami hábo­rúban is támogató Új-Zé­­land, költségtakarékosságra hivatkozva átfogó haderőre­formot hajt végre, amelynek során légierejét teljes egészé­ben megszüntette. A konzer­vatív londoni napilap beszá­molója szerint egy napokban végzett légvédelmi gyakorla­ton így fordulhatott elő, hogy az új-zélandi hadsereg ma-­­­gánrepülőket bérel, hadiha­jóival csak így tudta gyako­rolni a légitámadás elleni manővereket.­­ A brit lap tegnapi számában egyébként egy másik furcsa katonai esetről is beszámol. Az újság madridi tudósítója arról ad hírt, hogy a hét végén negyven brit kommandós szállt partra Spanyolország­ban - tévedésből.

Next