Magyar Nemzet, 2002. február (65. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-20 / 43. szám
Iustn m mím Ésszerű párbeszéd Romániával A Külügyminisztérium politikai államtitkára és a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tegnap kétnapos erdélyi látogatást kezdett, amelynek első felében Kolozsvárott folytattak megbeszéléseket. Németh Zsolt és Szabó Tibor találkozott Markó Béla RMDSZ-elnökkel, akinek előbbi ebből az alkalomból átadta a magyarigazolványát is. _ Wagner T. István (Románia)__ A tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón a külügyi államtitkár kijelentette: az Orbán Viktor és Adrian Nastase miniszterelnökök által decemberben aláírt egyetértési nyilatkozat a határ mindkét oldalán lehűtötte a felhevült kedélyeket, és megteremtette az ésszerű párbeszéd lehetőségét. Németh Zsolt úgy értékelte, hogy a két kormányfő megállapodása azért is nagyon fontos volt, mert Magyarország az EU-csatlakozás, Románia pedig a NATO-csatlakozás tekintetében érkezett döntő jelentőségű időszakhoz. Kifejtette, hogy az elmúlt években egyszerre volt tapasztalható haladás Románia és Magyarország, illetve a magyarországi és az erdélyi magyarság öszszefogásában, emellett pedig - elsősorban a kedvezménytörvény révén - „sikerült erősíteni az öszszetartozás érzését a Kárpát-medencében élő egész magyarságban”. Markó Béla a kormányfői megállapodás jelentőségét abból a szempontból világította meg, miszerint az egyetértési nyilatkozat az egész térség számára az együttműködés üzenetét fogalmazta meg a konfrontációval szemben. Az RMDSZ elnöke kellemes meglepetésnek nevezte, hogy Németh Zsolt személyesen hozta el neki a magyarigazolványt, és ismét elmondta: számára az igazolvány jelképes üzenete a fontos. A hétfői budapesti románmagyar külügyminiszteri találkozó és a kormányközi vegyes bizottság ülése jó hangulatát ezúttal utólag az sem fogja beárnyékolni, ami nem is olyan régen még a román hivatalosságok dühét váltotta ki, nevezetesen, hogy a magyar külügyi államtitkár úgymond „ide-oda utazgat” Erdélyben. Németh Zsolt tegnap megbeszélést folytatott Vasile Soporan Kolozs megyei prefektussal és a megyei tanács elnökével is. Ezen a találkozón a két ország kapcsolatainak kérdéseit tekintették át, valamint a nagy gazdasági potenciállal bíró erdélyi megye és a magyarországi régiók együttműködési lehetőségeit. „Együttműködésre vagyunk ítélve, másképp nem cselekedhetünk. Ami jó a románoknak, az jó a magyaroknak is, és fordítva” - jelentette ki Németh Zsolt a Kolozs megyei kormánymegbízottal folytatott megbeszélése után. A magyarországi vendégek Kolozsváron meglátogatták a kedvezménytörvény romániai alkalmazását összehangoló központi információs irodát, találkoztak az erdélyi magyar történelmi egyházak elöljáróival, illetve a Sapientia magyar magánegyetem vezetőivel is. immmmmmm BUKARESTI ÉRTÉKELÉSEK. Miután az alapszerződés szellemében fejlődő magyar-román viszony a két kormányfő által tavaly decemberben aláírt egyetértési nyilatkozattal sikeresen kiállta a kedvezménytörvény próbáját, Románia és Magyarország kapcsolatai ma példaértékűeknek tekinthetők - ezt domborította ki a budapesti külügyminiszteri találkozóról beszámoló romániai sajtó kedden. Az Adevarul budapesti tudósítása szerint a román- magyar együttműködési és cselekvő partnerségi vegyes kormánybizottság mostani összejövetelén mindkét fél egybehangzóan megállapította: „a két ország közötti kapcsolatokban példa nélküli fejlődés tapasztalható”. A Krónika című erdélyi közéleti napilap tudósítása rámutatott: „Martonyi János szavai szerint a kedvezménytörvény körüli vitát a két fél ésszerű kompromisszummal rendezte”, míg Mircea Geoana úgy fogalmazott, hogy „a két ország kapcsolata kiállta a kedvezménytörvény próbáját”. (MTI) HÁTTÉR A Vatikán és Moszkva újabb csatája Sitkei Levente em kap beutazási vízumot Oroszországba Walter Kasper bíboros, a vallások közötti párbeszéd pápai tanácsának elnöke. A bíboros útja segítette volna az egyházak közeledését, ugyanakkor mind a Vatikán, mind Moszkva tudja, az Oroszországban most felállított katolikus egyházkerületek ügye hátráltatja a párbeszéd folytatását. A Szovjetunió felbomlása után, 1991-ben nagy vihart kavart, amikor a Szentszék felállította az oroszországi apostoli adminisztratúrákat. A mostani pápai döntés, miszerint az ideiglenes közigazgatást egyházmegyei rangú érsekség váltja föl, az ortodoxok számára nyitt provokáció volt. Moszkva pátriárkái 1054, a nagy egyházszakadás óta azzal vádolják nyugati testvérüket, hogy missziós tevékenységet folytat Oroszországban. Sokat segíthetett volna Vlagyimir Putyin orosz elnök a kétoldalú kapcsolatok építésében, kijelentéseivel többször is a két egyházfő moszkvai találkozását szorgalmazta. II. Alekszij azonban azt mondta, hajlandó ugyan tárgyalni az idős nyugati vezetővel, de csak a hittérítés befejezése után. A kijelentés igazi patthelyzetet alakított ki. A Vatikán nem vonhatja vissza a moszkvai, a szaratovi, a novoszibirszki és az irkutszki egyházmegye státusát. Az egyházi személyiségek hangsúlyozzák, hogy adminisztrációs különbségeken túl semmilyen lényegi változás nem történt. Épp ezért egyes szakértők úgy vélik, II. János Pál pápa nem vette kellően figyelembe döntése meghozatalánál a várható következményeket. Az előnye szinte semmi - hátránya viszont óriási. Amit a borúlátók vártak, bekövetkezett. Moszkvában szinte pánik tört ki a „katolikus fenyegetés” miatt. Az ortodox egyházfő mellett a parlament is osztozott az aggodalomban. A duma döntése szerint az egyházmegyék felállítása nem áll összhangban a vallásszabadságot szavatoló alkotmányos rendelkezésekkel. A legbiztosabb üzenet pedig a vatikáni békebíró vízumkérelmének visszautasítása volt. Oroszország kapui újra bezárultak a párbeszéd előtt. A két rítus elkülönülése jól látszik a vallási térképen. Lengyelország keleti határától dél felé követi a Kárpátok hegyláncait, végig a Trianon előtti Magyarország határain. Ettől nyugatra Róma irányít, keletre azonban Moszkva vagy Konstantinápoly, néha Bukarest, esetleg Belgrád. A Vatikán visszautasította ezt a - mint mondták - térképpel való bűvészkedést. Érvelésük szerint a kommunista diktatúra alatt mindkét felekezet szenvedett, ezért össze kell fogniuk civilizációs felelősségük miatt. Félő azonban, hogy a Szentszék döntésére adott reakció évekre tönkreteszi a békefolyamatot. 9 2002. február 20., szerdaKülföld Ingvar Nem Követendő az ír példa Ma Brüsszelben és Hágában tárgyal Orbán Viktor Folytatás az 1. oldalról . A magyar miniszterelnök vendéglátója felé fordulva elismerő szavakkal szólt Írország integrációs teljesítményéről. Mint fogalmazott, Dublin a legsikeresebb újonnan csatlakozó volt a közösség történetében, nagyszerű eredményeket ért el az uniós támogatások maximális kihasználásában, ezek segítségével gazdasága fejlesztésében. Ebből tanulni akar Magyarország - zárta szavait Orbán Viktor. Az ír miniszterelnök többszöri kérdésre válaszolva a sajtótájékoztató végén ismét országa bővítés melletti elkötelezettségét hangsúlyozta. Az egyik ír bíráló észrevételére reagálva határozottan azt mondta, a maga részéről mindent megtett és megtesz ezután is azért, hogy felvilágosítsa országa lakosságát a bővítés szükségességéről. Ennek érdekében várhatóan az év végéig újból népszavazást tartanak Írországban, hogy így erősítsék meg az írek elkötelezettségét az új tagok felvétele mellett. Orbán Viktor ír kollégájával, Bernie Ahernnel találkozva méltatta Írország integrációs sikereit FOTÓ: MTI/ILLYÉS TIBOR Lengyel ultimátum ■ MTI____________________ J aroslaw Kalinowski lengyel mezőgazdasági miniszter, miniszterelnök-helyettes hétfőn Brüszszelben azt mondta, hogy amenynyiben az Európai Unió az uniós tagság kezdetétől nem érvényesíti a lengyel gazdákra is a teljes közvetlen támogatást, a kormány esetleg felfüggeszti az agrárkereskedelem liberalizálásáról a tizenötökkel zajló tárgyalásokat. A lengyel fél, az Európai Bizottság és az egyes EU-tagországok egymástól eltérő álláspontja az uniós bővítés pénzügyi feltételeiről növeli a kockázatát annak, hogy a csatlakozási tárgyalásokat nem sikerül befejezni a tervezett határidőre, 2002 végéig, ami meghiúsítaná Lengyelország 2004-es csatlakozását. Kalinowski, aki a kormánykoalíció részét képező Lengyel Parasztpárt elnöke, azt mondta: tisztában van a veszéllyel, de azt nem a lengyel fél idézte elő. Ez az unió tagországainak hibája, amelyek a csatlakozási tárgyalásokat össze akarják kapcsolni a közös agrárpolitika reformjával - tette hozzá. Az a kérdés, kész-e az unió egyáltalán a bővítésre? - mondta Kalinowski. A miniszter nem zárta ki, hogy Varsó az uniós csatlakozás után is fenntartja a piacvédő vámokat. Közölte, hogy követelni fogja magasabb termelési kvóták megállapítását a lengyel gazdák számára, mert az unió által ajánlott felső határok a 90-es évek közepének szintjére csökkentik a lengyel élelmiszer-termelést. Az Európai Bizottság feltételeinek elfogadása azt jelentené, hogy a csatlakozás utáni első évben Lengyelország nettó befizetővé válna, többet fizetne az uniós kasszába, mint amennyit kapna belőle - mondta. Danuta Hübner lengyel Európa-ügyi miniszter egy keddi rádióinterjúban kijelentette, hogy Kalinowski a vámok fenntartására vonatkozóan a saját, illetve pártja, nem pedig a lengyel kormány álláspontját képviselte Brüsszelben. Hübner szerint kissé elsietett volt Kalinowski nyilatkozata, mert a kormány álláspontját,, amelyet a miniszterelnök által életre hívott bizottság már kidolgozott, csak a következő napokban, valószínűleg pénteken fogja megvitatni az Európai Integrációs Bizottság. Milosevics keresztkérdései HÍRÖSSZEFOGLALÓ zlobodan Milosevics tegnap keresztkérdések sokaságát tette fel a hágai Nemzetközi Törvényszéken folyó perében az elsőként beidézett tanúnak, akit több alkalommal sikerült zavarba hoznia. Mahmut Bakalli, a koszovói parlament képviselője a vád tanújaként tett vallomásában azt állította, hogy a szerbek apartheidrendszert hoztak létre a tartományban, és megpróbálták kiszorítani az albánokat a közéletből. Bakalli - aki a hetvenes években a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének (JKSZ) koszovói vezetője, majd a JKSZ elnökségének tagja volt - vallomásában arról is beszámolt, hogy a koszovói szerb biztonsági erők korábbi vezetőjétől szerzett értesülései szerint a szerbek a „felperzselt föld” módszerét akarták alkalmazni Koszovóban. Az albán politikus 1998 májusában személyesen is találkozott Miloseviccsel. A volt elnök megkérdezte tőle, hogy ha ekkor már tudott a „felperzselt föld” módszerének alkalmazására vonatkozó állítólagos tervekről, miért nem hozta szóba ezt a vele folytatott megbeszélésen. Bakalli nem tudott egyértelmű választ adni, bár elismerte, hogy ezt kellett volna tennie. Milosevics kérdéseinek többsége arra irányult, hogy kétségeket támasszon a tanú tájékozottsága és szavahihetősége felől. ■ Egy román kormánypárti szenátor „a horvátoknak szállított magyar fegyverekről” szóló hírekkel sietne Milosevics segítségére a hágai perben - írták a keddi román lapok. Mégpedig Adrian Paunescu szenátor, Ceausescu volt román diktátor egykori udvari költője, aki a kormányon levő Szociáldemokrata Párt (PSD) színeiben jutott be tavalyelőtt a román parlamentbe. S NAPI SAJTÓSZEMLE | Tóth Szargits összjártítása A Bush-adminisztráció stratégái még nem jutottak dűlőre abban a kérdésben, hogy meg kell-e buktatni az iraki Szaddám Huszeint, és ha igen, milyen úton - írja az amerikai napilap. A cikk szerint egy napokban tartott megbeszélésen a Fehér Ház és a Pentagon tisztviselői diplomatáknak azt hangoztatták, hogy május előtt semmiféle katonai akció nem várható Irak ellen. Jóllehet az Afganisztánban elért gyors sikerek megnövelték az esélyét egy esetleges Irak elleni támadásnak, a jelek szerint Amerika most főként a Fülöp-szigetekre és Szomáliára koncentrál, vezető tisztviselők pedig megpróbálják tompítani Bush elnök Irak-ellenes retorikáját. ■ Mindebből persze könnyelműség lehet messzemenő következtetéseket levonni, hiszen Amerika vezető napilapja, a ishu Jjorka Times arról számol be, hogy a Pentagon nemrégiben olyan információs egységet állított fel, amelynek célja, hogy a sajtón keresztül - lehetőleg a forrás titokban tartásával - a közvéleményt a terrorellenes hadjárat során befolyásolja. A lap írása szerint a tízmillió dolláros költségen felállított ügyosztály feladatai között szerepel, hogy szükség esetén dezinformációkat is elhelyezzen a napi sajtóban. ■ Láthatólag nem riasztja viszont a keményedő amerikai retorika az európai üzletembereket, hiszen a londoni FINANCIAL TIMES szerint az európai bankok Szaddám Huszein kormányának kegyeit keresik. Bagdad ugyanis úgy döntött, hogy megpályáztatja az ENSZ- szankciók által engedélyezett iraki olajügyletekhez kötődő bankszámlák kezelését, mely üzlet elnyeréséért az Irakkal enyhébb hangot megütő európai államok nagyobb pénzintézetei versengenek. És ebben aligha lehet szerepe annak, amiről a brit STxcSMlgtTeLegrAph ír. A konzervatív lap cikke szerint ugyanis a nyugati szövetségeseket a II. világháborúban és a vietnami háborúban is támogató Új-Zéland, költségtakarékosságra hivatkozva átfogó haderőreformot hajt végre, amelynek során légierejét teljes egészében megszüntette. A konzervatív londoni napilap beszámolója szerint egy napokban végzett légvédelmi gyakorlaton így fordulhatott elő, hogy az új-zélandi hadsereg ma-gánrepülőket bérel, hadihajóival csak így tudta gyakorolni a légitámadás elleni manővereket. A brit lap tegnapi számában egyébként egy másik furcsa katonai esetről is beszámol. Az újság madridi tudósítója arról ad hírt, hogy a hét végén negyven brit kommandós szállt partra Spanyolországban - tévedésből.