Magyar Nemzet, 2002. június (65. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-01 / 126. szám
A Magyar Nemzet Belföld 2002. június 1., szombat Mb, rovatvezető: Szajlai Csaba Kossuth-konferencia Monokon Kossuth-konferenciát rendezett tegnap, a miskolci székhelyű Kossuth Lajos Koszorúja Alapítvány, az államférfi születésének közelgő bicentenáriuma alkalmából. A Kossuth-ház udvarán tartott ünnepi konferenciára az ország minden részéről érkeztek történészek, Kossuthkutatók. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke koszorút küldött Kossuth Lajos szobrához - mondta el lapunknak Veres László múzeumigazgató. Katona Tamás történész előadásában Kossuth Lajos 1851-es, hat hónapos amerikai útjának részleteiről beszélt. (Cs. Sz) Pedagógusnapi ünnepségek Szeptembertől a közalkalmazotti tábla A1 kategóriája 50 ezer forint, F1 kategóriája 100 ezer forint lesz - jelentette be Hiller István, az oktatási tárca politikai államtitkára a tegnap Budaörsön tartott pedagógusnapi ünnepségen. A kerettantervek kötelező jellege megszűnik. Kiemelte: ezentúl mindig szeptember első munkanapján kezdődik és június második hetének utolsó munkanapján fejeződik be a tanítás. A pedagógusnap alkalmából ünnepséget rendeztek a Belügyminisztériumban és az agrártárcánál, ahol elismeréseket adtak át. (MTI) Nyelv és kultúra a XXI. században A nyelvoktatás és a kultúraközvetítés feladatairól rendeztek Nyelv és kultúra a XX. században címmel tudományos szimpóziumot a Balassi Bálint Intézetben tegnap Budapesten. A tanácskozás célja, hogy a Magyarországon működő külföldi kulturális intézetek, hungarológiai és oktatótevékenységet folytató társintézmények, külföldi magyar intézetek vezetői megismerjék a közelmúltban alakult Balassi Bálint Intézet arculatát, valamint feltárják és összehangolják a szakmai, tudományos együttműködés további lehetőségeit. (MTI) Rabi Ferenc a bányászok elnöke Rabi Ferencet, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének alelnökét választották meg a Bánya-és Energiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetség új elnökének. Mint ismert, februárban bekövetkezett haláláig Schalkhammer Antal töltötte be ezt a tisztet. A szervezet tegnapi, rendkívüli kongresszusán a küldöttek hatvanhat százalékának támogatását szerezte meg Rabi Ferenc, aki terveiről, elképzeléseiről jövő héten ad tájékoztatást. (BA) Program indul a hevesi cigányokért A megyében élő cigányság élethelyzetének javítását tűzte ki céljául a Heves megyei közgyűlés - hangzott el tegnap Egerben, az önkormányzat ülésén. Ennek érdekében már a közeljövőben elkezdődik egy program kidolgozása. A program tervezetét a megyegyűlés által létrehozott, a cigányság problémáival foglalkozó ad hoc bizottság előterjesztése alapján legkésőbb 2003. június 31-ig el kell fogadnia a közgyűlésnek. A helyi roma vezetők szerint a megyei program keretében olyan pályázatok kiírására van szükség, amelyek a roma vállalkozóknak biztosított kedvezmények révén előmozdítják a romák foglalkoztatását. (T. Zs.) Támadják a kultúrát Bizonytalanság a Terror Házában és a Millenáris Parkban Folytatás az 1. oldalról A fentiekről a Terror Házát működtető közalapítvány döntött a közelmúltban: intézkedéseiket a múzeum anyagi helyzete, illetve a jövőbeni állami támogatás bizonytalan volta indokolja. Értesülésünk szerint a Terror Háza homlokzati pengefalát talán mégsem kell lebontani. E tárgyban a közeljövőben kezdődnek meg a tárgyalások a fővárosi önkormányzattal. A múzeum neve maradhat, mivel Medgyessy Péter miniszterelnök a tegnapi kormányülésen úgy nyilatkozott, nem tartja fontosnak az átkeresztelés kérdését. Gál J. Zoltán kormányszóvivő ugyanakkor a kormányülést követően elmondta, hogy visszavonják az előző kormánynak a Terror Háza múzeummal kapcsolatos közalapítványra vonatkozó bejegyzési kérelmét. Várhegyi Attila szerint „jól látható szereposztás van Medgyessy Péter és Gál J. Zoltán között, s ha már a Terror Házáról van szó, úgy jellemezhető ez, ahogyan az 1950- es években szokás volt: egyikőjük a cigisávós, másikuk a botos”. A Fidesz kulturális kabinetjének vezetője kifejtette: jól láthatóan nemcsak az államigazgatásban, nemcsak a gazdasági életben, hanem a magyar kultúrában is rombolás és pusztítás folyik. „Mindazt, amit Magyarország polgárai az elmúlt években felépítettek épületben vagy lélekben, meg akarják semmisíteni” - fogalmazott. A múzeumot egyébként három hónap alatt kilencvenezren látogatták meg. Tegnap az Európai Parlament elnöke, Pat Cox és delegációja is megtekintette a Terror Házát, melynek kapui ezután is nyitva állnak a látogatók előtt. Pat Cox az Európai Parlament elnöke a Terror Házában fotó: burger zsolt belföld@magyarnemzet.hu Folytatódó tisztogatás az állami szférában Az új kormányzat folytatja a tisztviselők cseréjét. Menesztették Gansperger Gyulát, a Budapest Airport Rt. elnök-vezérigazgatóját és teljes igazgatóságát. Feltehetően Heizer Antal, a hivatal jelenlegi elnökhelyettese lesz a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) elnöke. A lapunk úgy tudja, központi állományba helyezik a MeH mintegy 200 dolgozóját. Munkatársainktól__________ Gansperger Gyula helyébe várhatóan Apró Piroskát, a Medgyessy Péterrel szoros üzleti kapcsolatokban álló család tagját nevezik ki, a vezérigazgató pedig Hídvégi Gábor, a MOM korábbi első embere, az ÁPV Rt. igazgatósági tagja lehet - értesült lapunk. Apró Piroska a hetvenes években a szófiai kereskedelmi kirendeltségen kezdte pályáját, amelyet a nyolcvanas években gyors minisztériumi, majd - a rendszerváltást követően - a Videoton Külkereskedelmi Vállalatban befutott karrier követett. A kilencvenes évek elején Apró Piroska előbb a Kossuth Kereskedőház Kft., majd a Realiza Kft. ügyvezető igazgatójaként dolgozott. A Horn-kormány megalakulása után a miniszterelnöki kabinetiroda vezetőjévé, címzetes államtitkárává nevezték ki. Az ezt követő négy évben a most új posztra esélyes vezető a Magyar Hitel Bank, a Hungexpo, a Magyar Export-Import Bank és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. igazgatósági elnökeként kamatoztatta tudását. A Budapest Airport egyébként a ferihegyi repülőtér üzemeltetője, amely 2002 januárjában, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság utódjaként alakult. Korábbi lapinformációkkal szemben a Magyar Nemzet úgy tudja: az APEH új elnökévé Király László Györgyöt, az adóhatóság eddigi Bács-Kiskun megyei igazgatóját nevezik ki. Érdemi politikai körökből ugyan nem kapott még felkérést a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal vezetői posztjának betöltésére Heizer Antal, a hivatal jelenlegi elnökhelyettese, ám feltehetően ő lesz az elnök. Heizertől megtudtuk: a kinevezésére akkor kerülhet sor, ha kijelölik a kisebbségi ügyeket felügyelő politikai államtitkár személyét. Kérdésünkre, miszerint Doncsev Toso, a NEKH előző elnöke esélyes-e a kisebbségi hivatal újbóli vezetésére, Heizer Antal nemmel válaszolt. Leszögezte: ez azért nem valószínű, mert Doncsev részt vett a Fidesz választási programjának kidolgozásában. A lapunkhoz érkezett információk szerint központi állományba kívánják helyezni a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) mintegy 200 dolgozóját. Kiss Elemér, a MeH-et vezető miniszter egyelőre cáfolta a hírt. Elhalasztott Postabank-döntés Princz Gábor és társai ügyében további négy hónapig nyomoz az ügyészség Princz Gábor, a Postabank volt elnök-vezérigazgatója és négy egykori vezetőtársa, valamint a bank két könyvvizsgálója ügyében a Legfőbb Ügyészség az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának előterjesztésére október 3-ig hosszabbította meg a nyomozás határidejét - tudta meg lapunk Sódor István fővárosi főügyésztől. A volt postabankos vezetőket gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélésével gyanúsítja a rendőrség. Munkatársunktól___________ L apunk úgy tudja, a rendőrségnek meg kell vizsgálnia a bank összes olyan hitelügyletét, amelyről 1998 decemberében - a nyomozás kezdetekor - azt gyanították, hogy veszteséget hordoz magában, s amelyre a bank vezetői az összesen 200 milliárd forintos céltartalékot képezték. Azt is ki kell deríteniük a nyomozóknak, hogy ezen ügyletekről előre lehetett-e látni, hogy esetleg veszteségesek lesznek. Ezekhez majdnem ezres nagyságrendű - egyenként is milliárdos - ügylet kapcsolódott, amelyeket egyenként meg kell vizsgálnia a gazdasági nyomozóknak. A nyomozás rendkívül kiterjedt, a nemzetközi vizsgálódást számos nehézség bonyolítja. Például az, hogy a mintegy öt országra kiterjedt jogsegélykérelmek egy részére érkezett csak válasz a rendőrségre, többre még várni kell. Ilyen kérelmeket küldött a rendőrség Spanyolországba, Ausztriába, Csehországba, Szlovákiába és Angliába, hogy a bank nemzetközi pénzkihelyezéseit, ingatlan- és portfólióvásárlásait, valamint Princz Gábor külföldi kapcsolatait ellenőrizze. Jelenleg nincs új gyanúsított a rendőrség látókörében, ami nem jelenti azt, hogy a későbbiekben nem kerülhet sor újabb személyek meggyanúsítására a mintegy 150 milliárd forintos vagyonvesztést okozó ügyben. Mint ismeretes az 1998-as kormányváltást követően több állami szerv büntetőfeljelentést tett a Postabanknál az előző ciklusban bekövetkezett gazdasági visszaélésekkel kapcsolatban. A nyomozáskor korábban az igazgatóság és a felügyelőbizottság több tagját meggyanúsították, ám a felügyelőbizottsági tagok ügyében tavaly júliusban bizonyítékok hiányában megszüntették az eljárást. Ugyanakkor tavaly augusztusban az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán kihallgatták a bank két korábbi könyvvizsgálóját, bűnsegédként elkövetett, gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése vétségének alapos gyanúja miatt. Az ügyben polgári per is indult, melyben mintegy 170 milliárdos kártérítési keresetet nyújtott be a pénzintézet több korábbi nagytulajdonosa, köztük a magyar állam a Postabank volt könyvvizsgálói ellen. Ejtett nyomozás a „kék dossziéról” Államfői hivatal lehet a Sándor-palotából HÍRÖSSZEFOGLALÓ Á llamfői hivatalnak javasolja a Sándor-palotát az a háromtagú bizottság, amely Medgyessy Péter kormányfő felkérésére alakította ki álláspontját. A Glatz Ferenc, Katona Tamás és Ráday Mihály által alkotott testület, tegnapi tanácskozásán úgy határozott: támogatják, hogy a köztársasági elnök hivatala a budavári Sándor-palotába kerüljön, s itt helyezzék el a köztársasági elnöki funkció gyakorlásához szükséges segédszemélyzetet és adminisztrációt. Számba vették azokat a lehetőségeket, amelyek a Sándor-palota hasznosításával kapcsolatban korábban felmerültek. Megállapították: a palota egyértelműen az államelnöki hivatalnak felel meg. Az épület jelenlegi beosztása ideális két- vagy többoldalú államközi találkozók megrendezésére, a hazánkban tartózkodó diplomáciai vezetőkkel való kapcsolattartásra, nemzetközi és hazai sajtótájékoztatók rendezésére, valamint szűk körű magas szintű politikai konzultációk folytatására. A bizottság indítványozza, hogy a kormány haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat Mádl Ferenccel arról: az épületben jelenleg kialakított személyi lakosztály hogyan igazítható, bővíthető a köztársasági elnök életmódjához, személyes kívánságaihoz, hogy a lakosztály, ha szükséges, akár a köztársasági elnök rezidenciájaként is működhessen. M Szf.nvidi Zoltán____________ Megtagadta az ügyészség a nyomozást az SZDSZ viszszaélései miatt tett feljelentés, az úgynevezett kék dosszié ügyében - tudta meg lapunk. A Fővárosi Főügyészségen információnkat sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánták. Sódor István főügyész mindössze annyit mondott: tegnap kézbesítették a döntést a feljelentőnek, Horváth Béla volt kisgazda képviselőnek. - A levél tartalmáról neki kell nyilatkozni - tette hozzá Sódor. Ismert: az SZDSZ ügyeit érintő eljárás kapcsán március elején újabb dokumentumokat juttatott el a legfőbb ügyészhez Horváth Béla, aki tavaly - ingatlanügyletek, mérleghamisítás, valamint egy váltóügylet kapcsán - milliárdos nagyságrendű gazdasági visszaéléseket tárt fel a Szabad Demokraták Szövetségénél. A kisgazda politikus tavaly novemberben az Állami Számvevőszékhez, a legfőbb ügyészhez, a belügyminiszterhez, valamint a pénzügyi tárca vezetőjéhez fordult - és az érintettekhez eljuttatott - kék dosszié néven elhíresült dokumentumok alapján a vizsgálat megindítását kérte. Horváth Béla lapunk megkeresésére azt közölte, hogy amíg a határozatot kézhez nem kapja, nem kíván reagálni a hírre. Nem mindenki kapta meg az Orbán-levelet A Magyar Posta Orbán Viktor miniszterelnöki mandátumának lejártával magyarázza, hogy csak a nyugdíjasok egy része kapta meg a neki szánt kormányfői levelet. Munkatársunktól___________ Csak a nyugdíjasok egy része kapta meg Orbán Viktor exminiszterelnök levelét, amelyet az előző kormány által jóváhagyott 4,5 százalékos kiegészítő nyugdíjemeléssel együtt postáztak. Ebben a már említett juttatáson túl a volt kormányfő tájékoztatást ad az elmúlt négy év időseket segítő intézkedéseiről. A Magyar Posta Rt. tájékoztatása szerint azért nem kapta meg minden nyugdíjas a levelet, mert a posta és a Miniszterelnöki Hivatal között létrejött szerződés szerint a küldeményt csak addig az időpontig kézbesíthették, amíg Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke volt, hiszen ilyen minőségében szerepelt aláírása a papíron. Az exkormányfő megbízatása - ügyvezetői minőségében is - megszűnt május 27-én. Tehát azok az idősek, akik ezután kapták meg a nyugdíj-kiegészítést (a kifizetés május 31-ig tartott), már nem kaphattak „Orbán-levelet”. Az üggyel kapcsolatban beadvány érkezett az adatvédelmi biztoshoz, vitatva, hogy a nyugdíjfolyósító intézet jogszerűen adta ki több mint hárommillió idős ember címét. Az ombudsman egyelőre még nem foglalt állást az ügyben. A Népszabadság információi szerint Varga Mihály volt pénzügyminiszter külön utasítására adták ki a nyugdíjasok címlistáját a Magyar Postának.