Magyar Nemzet, 2002. június (65. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-01 / 126. szám

A Magyar Nemzet Belföld 2002. június 1., szombat Mb, rovatvezető: Szajlai Csaba Kossuth-konferencia Monokon Kossuth-konferenciát rendezett tegnap, a miskolci székhelyű Kossuth Lajos Koszorúja Ala­pítvány, az államférfi születésé­nek közelgő bicentenáriuma al­kalmából. A Kossuth-ház udva­rán tartott ünnepi konferenciá­ra az ország minden részéről érkeztek történészek, Kossuth­­kutatók. Szili Katalin, az Or­szággyűlés elnöke koszorút kül­dött Kossuth Lajos szobrához - mondta el lapunknak Veres László múzeumigazgató. Kato­na Tamás történész előadásá­ban Kossuth Lajos 1851-es, hat hónapos amerikai útjának rész­leteiről beszélt. (Cs. Sz) Pedagógusnapi ünnepségek Szeptembertől a közalkalmazotti tábla A1 kategóriája 50 ezer forint, F1 kategóriája 100 ezer forint lesz - jelentette be Hiller István, az oktatási tárca politikai államtitkára a tegnap Budaörsön tartott pedagógus­napi ünnepségen. A kerettan­­tervek kötelező jellege meg­szűnik. Kiemelte: ezentúl min­dig szeptember első munka­napján kezdődik és június má­sodik hetének utolsó munka­napján fejeződik be a tanítás. A pedagógusnap alkalmából ünnepséget rendeztek a Bel­ügyminisztériumban és az agrártárcánál, ahol elismeré­seket adtak át. (MTI) Nyelv és kultúra a XXI. században A nyelvoktatás és a kultúraközvetí­tés feladatairól rendeztek Nyelv és kultúra a XX. században címmel tudományos szimpózi­umot a Balassi Bálint Intézet­ben tegnap Budapesten. A ta­nácskozás célja, hogy a Ma­gyarországon működő külföldi kulturális intézetek, hungaroló­giai és oktatótevékenységet folytató társintézmények, kül­földi magyar intézetek vezetői megismerjék a közelmúltban alakult Balassi Bálint Intézet ar­culatát, valamint feltárják és összehangolják a szakmai, tu­dományos együttműködés to­vábbi lehetőségeit. (MTI) Rabi Ferenc a bányászok elnöke Rabi Ferencet, a Magyar Szakszer­vezetek Országos Szövetségé­nek alelnökét választották meg a Bánya-és Energiaipari Dolgo­zók Szakszervezeti Szövetség új elnökének. Mint ismert, febru­árban bekövetkezett haláláig Schalkhammer Antal töltötte be ezt a tisztet. A szervezet teg­napi, rendkívüli kongresszusán a küldöttek hatvanhat százalé­kának támogatását szerezte meg Rabi Ferenc, aki terveiről, elképzeléseiről jövő héten ad tájékoztatást. (BA) Program indul a hevesi cigányokért A megyében élő cigányság élethely­zetének javítását tűzte ki céljául a Heves megyei közgyűlés - hangzott el tegnap Egerben, az önkormányzat ülésén. Ennek érdekében már a közeljövőben elkezdődik egy program kidol­gozása. A program tervezetét a megyegyűlés által létrehozott, a cigányság problémáival foglal­kozó ad hoc bizottság előter­jesztése alapján legkésőbb 2003. június 31-ig el kell fogad­nia a közgyűlésnek. A helyi ro­ma vezetők szerint a megyei program keretében olyan pá­lyázatok kiírására van szükség, amelyek a roma vállalkozóknak biztosított kedvezmények révén előmozdítják a romák foglal­koztatását. (T. Zs.) Támadják a kultúrát Bizonytalanság a Terror Házában és a Millenáris Parkban Folytatás az 1. oldalról­­ A fentiekről a Terror Házát mű­ködtető közalapítvány döntött a közelmúltban: intézkedéseiket a múzeum anyagi helyzete, illetve a jövőbeni állami támogatás bi­zonytalan volta indokolja. Értesü­lésünk szerint a Terror Háza hom­lokzati pengefalát talán mégsem kell lebontani. E tárgyban a közel­jövőben kezdődnek meg a tárgya­lások a fővárosi önkormányzattal. A múzeum neve maradhat, mivel Medgyessy Péter miniszterelnök a tegnapi kormányülésen úgy nyi­latkozott, nem tartja fontosnak az átkeresztelés kérdését. Gál J. Zol­tán kormányszóvivő ugyanakkor a kormányülést követően el­mondta, hogy visszavonják az elő­ző kormánynak a Terror Háza múzeummal kapcsolatos közala­pítványra vonatkozó bejegyzési kérelmét. Várhegyi Attila szerint „jól lát­ható szereposztás van Medgyessy Péter és Gál J. Zoltán között, s ha már a Terror Házáról van szó, úgy jellemezhető ez, ahogyan az 1950- es években szokás volt: egyikőjük a cigis­ávós, másikuk a botos”. A Fidesz kulturális kabinetjének ve­zetője kifejtette: jól láthatóan nem­csak az államigazgatásban, nem­csak a gazdasági életben, hanem a magyar kultúrában is rombolás és pusztítás folyik. „Mindazt, amit Magyarország polgárai az elmúlt években felépítettek épületben vagy lélekben, meg akarják sem­misíteni” - fogalmazott. A múzeu­mot egyébként három hónap alatt kilencvenezren látogatták meg. Tegnap az Európai Parlament el­nöke, Pat Cox és delegációja is megtekintette a Terror Házát, melynek kapui ezután is nyitva áll­nak a látogatók előtt. Pat Cox az Európai Parlament elnöke a Terror Házában fotó: burger zsolt belföld@magyarnemzet.hu Folytatódó tisztogatás az állami szférában Az új kormányzat folytatja a tisztviselők cseréjét. Menesztet­ték Gansperger Gyulát, a Buda­pest Airport Rt. elnök-vezér­igazgatóját és teljes igazgatósá­gát. Feltehetően Heizer Antal, a hivatal jelenlegi elnökhelyettese lesz a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) el­nöke. A lapunk úgy tudja, köz­ponti állományba helyezik a MeH mintegy 200 dolgozóját.­ ­ Munkatársainktól__________ G­ansperger Gyula helyébe vár­hatóan Apró Piroskát, a Medgyessy Péterrel szoros üzleti kapcsolatokban álló család tagját nevezik ki, a vezérigazgató pedig Hídvégi Gábor, a MOM korábbi el­ső embere, az ÁPV Rt. igazgatósági tagja lehet - értesült lapunk. Apró Piroska a hetvenes évek­ben a szófiai kereskedelmi kiren­deltségen kezdte pályáját, amelyet a nyolcvanas években gyors mi­nisztériumi, majd - a rendszervál­tást követően - a Videoton Külke­reskedelmi Vállalatban befutott karrier követett. A kilencvenes évek elején Apró Piroska előbb a Kossuth Kereskedőház Kft., majd a Realiza Kft. ügyvezető igazgatója­ként dolgozott. A Horn-kormány megalakulása után a miniszterel­nöki kabinetiroda vezetőjévé, cím­zetes államtitkárává nevezték ki. Az ezt követő négy évben a most új posztra esélyes vezető a Magyar Hitel Bank, a Hungexpo, a Magyar Export-Import Bank és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. igazgató­­sági elnökeként kamatoztatta tu­dását. A Budapest Airport egyéb­ként a ferihegyi repülőtér üzemel­tetője, amely 2002 januárjában, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazga­tóság utódjaként alakult. Korábbi lapinformációkkal szemben a Magyar Nemzet úgy tudja: az APEH új elnökévé Király László Györgyöt, az adóhatóság ed­digi Bács-Kiskun megyei igazgató­ját nevezik ki. Érdemi politikai körökből ugyan nem kapott még felkérést a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hi­vatal vezetői posztjának betöltésé­re Heizer Antal, a hivatal jelenlegi elnökhelyettese, ám feltehetően ő lesz az elnök. Heizertől megtudtuk: a kinevezésére akkor kerülhet sor, ha kijelölik a kisebbségi ügyeket felügyelő politikai államtitkár sze­mélyét. Kérdésünkre, miszerint Doncsev Toso, a NEKH előző elnö­ke esélyes-e a kisebbségi hivatal új­bóli vezetésére, Heizer Antal nem­mel válaszolt. Leszögezte: ez azért nem valószínű, mert Doncsev részt vett a Fidesz választási programjá­nak kidolgozásában. A lapunkhoz érkezett informá­ciók szerint központi állományba kívánják helyezni a Miniszterel­nöki Hivatal (MeH) mintegy 200 dolgozóját. Kiss Elemér, a MeH-et vezető miniszter egyelőre cáfolta a hírt. Elhalasztott Postabank-döntés Princz Gábor és társai ügyében további négy hónapig nyomoz az ügyészség Princz Gábor, a Postabank volt elnök-vezérigazgatója és négy egy­kori vezetőtársa, valamint a bank két könyvvizsgálója ügyében a Legfőbb Ügyészség az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósá­gának előterjesztésére október 3-ig hosszabbította meg a nyomozás határidejét - tudta meg lapunk Sódor István fővárosi főügyésztől. A volt postabankos vezetőket gazdasági társaság vezető tisztségvise­lőjének visszaélésével gyanúsítja a rendőrség.­ ­ Munkatársunktól___________ L­ apunk úgy tudja, a rendőrség­nek meg kell vizsgálnia a bank összes olyan hitelügyletét, amelyről 1998 decemberében - a nyomozás kezdetekor - azt gyanították, hogy veszteséget hordoz magában, s amelyre a bank vezetői az összesen 200 milliárd forintos céltartalékot képezték. Azt is ki kell deríteniük a nyomozóknak, hogy ezen ügyletek­ről előre lehetett-e látni, hogy eset­leg veszteségesek lesznek. Ezekhez majdnem ezres nagyságrendű - egyenként is milliárdos - ügylet kapcsolódott, amelyeket egyenként meg kell vizsgálnia a gazdasági nyo­mozóknak. A nyomozás rendkívül kiterjedt, a nemzetközi vizsgálódást számos nehézség bonyolítja. Például az, hogy a mintegy öt országra kiterjedt jogsegélykérelmek egy részére érke­zett csak válasz a rendőrségre, több­re még várni kell. Ilyen kérelmeket küldött a rendőrség Spanyolország­ba, Ausztriába, Csehországba, Szlo­vákiába és Angliába, hogy a bank nemzetközi pénzkihelyezéseit, in­gatlan- és portfólióvásárlásait, vala­mint Princz Gábor külföldi kapcso­latait ellenőrizze. Jelenleg nincs új gyanúsított a rendőrség látókö­rében, ami nem jelenti azt, hogy a későbbiekben nem kerülhet sor újabb személyek meggyanúsítására a mintegy 150 milliárd forintos va­gyonvesztést okozó ügyben. Mint ismeretes az 1998-as kor­mányváltást követően több állami szerv büntetőfeljelentést tett a Pos­tabanknál az előző ciklusban bekö­vetkezett gazdasági visszaélésekkel kapcsolatban. A nyomozáskor ko­rábban az igazgatóság és a felügye­lőbizottság több tagját meggyanúsí­tották, ám a felügyelőbizottsági ta­gok ügyében tavaly júliusban bizo­nyítékok hiányában megszüntették az eljárást. Ugyanakkor tavaly au­gusztusban az ORFK Szervezett Bű­nözés Elleni Igazgatóságán kihall­gatták a bank két korábbi könyv­­vizsgálóját, bűnsegédként elköve­tett, gazdasági társaság vezető tiszt­ségviselőjének visszaélése vétségé­nek alapos gyanúja miatt. Az ügyben polgári per is indult, melyben mintegy 170 milliárdos kártérítési keresetet nyújtott be a pénzintézet több korábbi nagytulaj­donosa, köztük a magyar állam a Postabank volt könyvvizsgálói ellen. Ejtett nyomozás a „kék dossziéról” Államfői hivatal lehet a Sándor-palotából HÍRÖSSZEFOGLALÓ Á­ llamfői hivatalnak javasolja a Sándor-palotát az a háromta­gú bizottság, amely Medgyessy Péter kormányfő felkérésére alakította ki álláspontját. A Glatz Ferenc, Katona Tamás és Ráday Mihály által alko­tott testület, tegnapi tanácskozásán úgy határozott: támogatják, hogy a köztársasági elnök hivatala a buda­vári Sándor-palotába kerüljön, s itt helyezzék el a köztársasági elnöki funkció gyakorlásához szükséges segédszemélyzetet és adminisztrá­ciót. Számba vették azokat a lehető­ségeket, amelyek a Sándor-palota hasznosításával kapcsolatban ko­rábban felmerültek. Megállapítot­ták: a palota egyértelműen az állam­elnöki hivatalnak felel meg. Az épület jelenlegi beosztása ideális két- vagy többoldalú államközi ta­lálkozók megrendezésére, a ha­zánkban tartózkodó diplomáciai vezetőkkel való kapcsolattartásra, nemzetközi és hazai sajtótájékozta­tók rendezésére, valamint szűk kö­rű magas szintű politikai konzultá­ciók folytatására. A bizottság indít­ványozza, hogy a kormány haladék­talanul kezdjen tárgyalásokat Mádl Ferenccel arról: az épületben jelen­leg kialakított személyi lakosztály hogyan igazítható, bővíthető a köz­­társasági elnök életmódjához, sze­mélyes kívánságaihoz, hogy a lak­osztály, ha szükséges, akár a köztár­sasági elnök rezidenciájaként is működhessen. M Szf.nvi­di Zoltán____________ M­egtagadta az ügyészség a nyomozást az SZDSZ visz­­szaélései miatt tett feljelentés, az úgynevezett kék dosszié ügyében - tudta meg lapunk. A Fővárosi Főügyészségen információnkat sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánták. Sódor István fő­ügyész mindössze annyit mon­dott: tegnap kézbesítették a dön­tést a feljelentőnek, Horváth Béla volt kisgazda képviselőnek. - A levél tartalmáról neki kell nyilat­kozni - tette hozzá Sódor. Ismert: az SZDSZ ügyeit érin­tő eljárás kapcsán március ele­jén újabb dokumentumokat jut­tatott el a legfőbb ügyészhez Horváth Béla, aki tavaly - ingat­lanügyletek, mérleghamisítás, valamint egy váltóügylet kap­csán - milliárdos nagyságrendű gazdasági visszaéléseket tárt fel a Szabad Demokraták Szövetsé­génél. A kisgazda politikus tavaly novemberben az Állami Számve­vőszékhez, a legfőbb ügyészhez, a belügyminiszterhez, valamint a pénzügyi tárca vezetőjéhez for­dult - és az érintettekhez eljutta­tott - kék dosszié néven elhíre­­sült dokumentumok alapján a vizsgálat megindítását kérte. Horváth Béla lapunk megke­resésére azt közölte, hogy amíg a határozatot kézhez nem kapja, nem kíván reagálni a hírre. Nem mindenki kapta meg az Orbán-levelet A Magyar Posta Orbán Viktor miniszterelnöki mandátumá­nak lejártával magyarázza, hogy csak a nyugdíjasok egy része kapta meg a neki szánt kormányfői levelet.­ ­ Munkatársunktól___________ C­sak a nyugdíjasok egy része kapta meg Orbán Viktor exminiszterelnök levelét, amelyet az előző kormány által jóváha­gyott 4,5 százalékos kiegészítő nyugdíjemeléssel együtt postáz­tak. Ebben a már említett juttatá­son túl a volt kormányfő tájékoz­tatást ad az elmúlt négy év időse­ket segítő intézkedéseiről. A Magyar Posta Rt. tájékozta­tása szerint azért nem kapta meg minden nyugdíjas a levelet, mert a posta és a Miniszterelnöki Hivatal között létrejött szerződés szerint a küldeményt csak addig az időpon­tig kézbesíthették, amíg Orbán Viktor Magyarország miniszterel­nöke volt, hiszen ilyen minőségé­ben szerepelt aláírása a papíron. Az exkormányfő megbízatása - ügyvezetői minőségében is - meg­szűnt május 27-én. Tehát azok az idősek, akik ezután kapták meg a nyugdíj-kiegészítést (a kifizetés május 31-ig tartott), már nem kaphattak „Orbán-levelet”. Az üggyel kapcsolatban bead­vány érkezett az adatvédelmi biz­toshoz, vitatva, hogy a nyugdíjfo­lyósító intézet jogszerűen adta ki több mint hárommillió idős em­ber címét. Az ombudsman egyelő­re még nem foglalt állást az ügy­ben. A Népszabadság információi szerint Varga Mihály volt pénz­ügyminiszter külön uta­sítására adták ki a nyugdíjasok címlistáját a Magyar Postának.

Next