Magyar Nemzet, 2002. június (65. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-15 / 138. szám
gazdasag@magyarnemzet.hu Aligha tartható a jövőben a bérek mostani emelkedésének üteme a közszférában - vélik elemzők. A KSH szerint az év első négy hónapjában közel tizenkét százalékkal nőttek a reálkeresetek. A költségvetési szféra bruttó nominális bérnövekedése közel kétszerese volt a versenyszektoréval összevetve, miközben a foglalkoztatottság alig változott. HÍRÖSSZEFOGLALÓ J anuár és április között 18,2 százalékkal nőtt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó nominális átlagkeresete az előző év hasonló időszakával öszszevetve, a nettó bérek pedig 17,9 százalékkal emelkedtek - tudatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A reálkeresetek - a fogyasztói árak 6,2 százalékos növekedése mellett - 11,8 százalékkal gyarapodtak. Emlékezetes: 2001-ben ilyenkor a reálbérek bővülése még csak 4,9 százalékos volt az előző évvel összevetve, noha a bruttó bérek nominálisan már akkor is 17,3 százalékkal bővültek. A versenyszférában dolgozók idén a tavasz közepéig bruttó (azaz az infláció és egyéb terhek kiszűrése nélkül) 14,5 százalékkal, a közszféra alkalmazottai viszont 27,7 százalékkal kerestek többet - részben az idei illetményemelések miatt -, mint tavaly ilyenkor. Áprilisig a legjobban fizető ágazat a pénzügyi tevékenység volt, ahol bruttó 228,3 ezer forint volt az átlagkereset. A legkevesebbet, átlagosan 66,5 ezer forintot a textil- és bőrtermékeket, illetve lábbeliket gyártók vihettek haza. Január és március között átlagosan 2,7 millió főt alkalmaztak a költségvetési és társadalombiztosítási szervek, illetve az ötfősnél nagyobb cégek. Az alkalmazottak száma így közel annyi volt, mint egy éve ilyenkor - tudatta a KSH. Aligha tartható a jövőben a reálbérek mostani emelkedésének dinamikája a közszférában - vélekedtek egybehangzóan a lapunk által megkérdezett szakértők. Zsoldos István, a CA-IB Rt. elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyhavi, áprilisi nominális növekmény az állami szektorban csak 15 százalék körül volt. Ez viszont - a kormány ígéreteinek teljesítésével - ősszel időlegesen ismét 30-40 százalékra nőhet. Zsoldos szerint e bérnövelések csak kiigazítást jelenthetnek, hiszen még választási ígéretként sem lehet elhitetni, hogy e dinamika továbbra is tartható. Az áthúzódó hatások miatt a növekedés üteme 2003 szeptembere körül eshet vissza a közszférában. Sok múlik viszont azon, hogy az egész évi bővülés jövőre az 5-10 százalék közti sáv melyik részén lesz. A CA-IB elemzője nem látja fenntarthatónak a versenyszféra január-áprilisi, 8 százalék fölötti reálkereset-növekedését sem. Úgy vélte: 2003-ban az infláció várható emelkedése s a nominálbér ettől elmaradó gyarapodása várható, így a versenyszférában szerinte 11-12 százalékos keresetbővülésre van kilátás jövőre. A közszférában az idei első négy hónap növekedése részben a tavalyról áthúzódó fizetésemelési hatásokkal magyarázható - világított rá Nyeste Orsolya, a Postabank Értékpapír Rt. elemzője. A választási ígéretek miatt idén 9-10 százalékos reálbér-emelkedést jósolt a teljes foglalkoztatotti kör számára. Úgy vélte: ez egyelőre nem okoz komolyabb egyensúlyromlást a gazdaságban. A következő években a dinamika viszont minden bizonnyal csökken - vélte Nyeste -, noha az uniós csatlakozáshoz bérfelzárkózásra volna szükség. A lassulás feltétele, hogy a versenyszféra hitelesnek tarthassa a jegybank - öt százalék alatti - inflációs céljait. mtm Tizenkét százalékkal nőtt a reálbér Elemzők szerint ősz után megtörhet a bővülés dinamikája A Lakáskassza megveszi az Otthont Rövidesen egyesülhet a Lakáskassza és az Otthon, ha a felügyelet is jóváhagyja a döntést. A beolvadó pénztár ügyfélszerződéseinek feltételei változatlanok maradnak. A fúzióval bő kétszázezres szerződésállományú lakástakarék jön létre, s kiéleződhet a verseny a piacon. Bindfer István________________ Beolvasztja magába az Otthon Lakás-takarékpénztárat a Lakáskassza-Wüstenrot, így rövidesen háromszereplőssé szűkül a piac. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) akár már a közeljövőben jóváhagyhatja a tranzakciót - értesült lapunk. Megkeresésünkre a két társaságnál egyelőre nem kommentálták a hírt. Információnk szerint az Otthonnál előtakarékoskodók szerződési feltételei változatlanok maradnak, így semmit sem éreznek meg az átállásból. Szakértők azt is hangsúlyozták: a váltással az ügyfelek a tőkeerős német Wüstenrotcsoport többségi tulajdonában lévő társasághoz kerülnek. A Magyar Nemzet számításai szerint az egyesített lakástakarék érvényes ügyfélszerződéseinek száma jelenleg mintegy 210 ezer darabra rúg. A megkötött együttes szerződéses összeg 136 milliárd forintot tesz ki. Ez azt jelenti: a fúzióval olyan új társaság jön létre, amely közel azonos méretű lesz a piacon ma második legnagyobb Fundamentával (utóbbi szerződéseinek száma áprilisban 235 ezer darab, szerződéses összege több mint 155 milliárd forint körül volt). A piacvezető - és az anyabank értékesítési csatornáit is jól kihasználó - OTP Ltp. pozícióját azonban egyelőre továbbra sem veszélyeztethetik. A versenytársainál közel egy évvel később, 1998 januárjában induló Otthon - amelynek április elején vezérigazgatóját is lecserélték - elemzők szerint nem tudott elegendő ügyfelet gyűjteni és elérni a gazdaságossá váló üzemméretet. A pénztár 1998-ban 226 millió forint, 1999-ben 363 millió, két éve 295 millió, tavaly pedig szintén bő 200 millió forintnyi indulási veszteséggel zárt (bár korábbi hírek szerint idén már nyereséget vártak volna). Az Otthonnál tavaly év végéig megkötött szerződések száma összesen 47 800 darab volt, miközben a nagy piaci versenytársak egyedül ebben az évben április végéig fejenként 14-40 ezer darab ügyfél-megállapodást tudtak öszszegyűjteni maguknak. A mostani beolvasztás megelőzően hosszú vita folyt az Otthon többségi tulajdonosai - az Erste és a vele azonos körhöz tartozó Stausparkasse, illetve a kisebbségi részvényes Kozumbank között a lakástakarék sorsáról. A Konzumbank már évek óta szeretett volna megszabadulni 14 százaléknyi tulajdonhányadától, s emiatt nem vett részt a pénztár számára szükséges tőkepótlási akciókban sem. A másik tulajdonos azonban nem kívánta átvenni a portfoliót. Egyelőre nem világos, hogy az Erste- csoportnak lesz-e kisebbségi tulajdona a Lakáskasszában. A fúzió az első lehet a hazai lakástakarékok piacán. Pár éve a Lakáskassza és a Fundamenta tulajdonosai már az egyesülési tárgyalások végső szakaszánál tartottak, de végül - máig ismeretlen okok miatt - megszakították a tárgyalásokat egymással. SIKERES PÉNZTÁRAK. Április végén a hazai lakástakarékoknak már befizetett betétállomány az állami támogatással, kamatokkal együtt meghaladta a 99,22 milliárd forintot. Az érvényben lévő összes szerződések száma több mint 817 ezer darab volt, amelyeket 535,68 milliárd forintra kötöttek az ügyfelek (egy szerződés értéke átlagosan 655 ezer forint volt). Idén több tízezer szerződés futamideje már le is jár, így a társaságok mintegy 30 milliárd forintnyi hitelt fizethetnek majd ki. 2002. június 15., szombat Gazdaság Magyar Nemzet ED Rovatvezető: Schubauer Ferenc mmmmmmmmmmummmmmmmmmmummmmmmmmmmmmmmmmmmummummmmmmmmmmmmmmmmmmmmummmmm A CIB-csoporttól vesz fel hitelt a Magyar Fejlesztési Bank A CIB-bankcsoport - az MFB egyik új ügyvezetőjének eddigi társasága - szervezi a fejlesztési bank új, háromszázmillió eurós konzorciális hitelfelvételét. Szakértők jogi képtelenségnek nevezték az MFB volt vezetője elleni vádakat. 1 Munkatársünktól A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) új igazgatósága - a Pénzügyminisztérium egyetértése mellett - tegnapi ülésén döntött arról, hogy a bank 300 millió euró konzorciális hitelt vegyen fel. Információnk szerint, a hitelnyújtó konzorciumban a holland ABN Amro Bank és a német Commerzbank mellett a magyar CIB Bank és tulajdonosa, az itáliai Banca Intesa BCI vesz részt hitelszervezőként. Emlékezetes: Zdeborsky György, a társaság újonnan kinevezett egyik ügyvezetője egészen a közelmúltig a CIB Bank elnök-vezérigazgatójaként, majd tanácsadójaként tevékenykedett. Úgy tudjuk, a szakember az MFB-be érkezte után maga hagyta jóvá saját volt bankcsoportja hitelét (a fejlesztési bank szakemberei azonban állítólag már korábban kiválasztották a konzorciumot). Az MFB tőkeszükségleteit várhatóan őszig kielégítő kölcsönt a diákhitelekre, a szövetkezeti külső üzletrészek finanszírozására, a családi agrárkölcsönökre és a vidéki infrastruktúra fejlesztésére fordítják. Az MFB közleménye szerint az igazgatósági ülésen szó volt Baranyay László felmentett elnök-vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetéséről, de a döntést későbbre halasztották. Lapunknak megerősítették: Baranyayt az MFB tavaly nyári, 450 millió eurós kötvénykibocsátása miatt kívánják felelősségre vonni, és szerződésbontás helyett rendkívüli felmondással elküldeni. A vád szerint a bankvezér 1,3 milliárd forint kárt okozott volna, mert a kötvények révén befolyt, a Mal gázüzletágának megvételére szánt összeg hónapokig „parlagon hevert” a bankban. Kérdésünkre szakértők jogi képtelenségnek nevezték ezeket az állításokat. Az MFB egyrészt nem a Mol-gázüzletág megvételére, hanem egyéb célokra vont be forrást, amelyet fokozatosan fel is használt. A „rendelkezésre tartás” bevett - és szükséges - gyakorlat a mindenkori jegybanknál. esetenként az államigazgatásban is. A „károkozás” tényét ráadásul csak „elkövetése” után maximum 15 napig lehetett volna megállapítani. Végül a kötvénykibocsátást nem az MFB, hanem a bank felügyeletét akkor ellátó Pénzügyminisztérium hagyta jóvá. Dezinfláció Kelet-Európában Az elmúlt időszakban csökkenő tendenciát mutatott az infláció a kelet-közép-európai országokban, amihez hozzájárultak a kedvező külső körülmények is. Az államok többségében ugyanakkor az infláció szempontjából is fontos jövedelemkiáramlás nagyon magas. Barát Mihály Sikerült elérni, illetve fenntartani az alacsony inflációt az elmúlt másfél évben a kelet-középeurópai gazdaságok többségében, emellett idén is a dezinfláció folytatása várható - derül ki az ICEG nemzetközi gazdaságkutató intézet európai központjának tanulmányából. Ennek egyik oka, hogy a költséginfláció 2001-2002-ben jóval mérsékeltebb, mint a megelőző két év átlagában volt. Ezt elsősorban az importált infláció mérséklődése okozza. Miközben az olajárak 2000-ben jelentősen hozzájárultak az infláció növekedéséhez, addig 2001-2002-ben mérséklő hatással vannak a pénzromlás ütemére - állapítja meg a tanulmány. Tekintettel arra, hogy a fogyasztói kosárban és az árindexben is jelentős az élelmiszerek aránya, ezért az inflációt nagymértékben befolyásolja a mezőgazdasági és élelmiszerárak változása. Miközben 2000-ben a kínálatoldali sokkok kedvezőtlenül hatottak az inflációra, addig ez a tényező a gazdaságok többségében 2001-ben és 2002-ben is mérsékli az inflációs nyomást. Az olaj- és nyersanyagárak mérsékeltebb növekedése, valamint az élelmiszerárak csökkenése nyomán a termelői árindex emelkedése 2001-ben és vélhetően idén is a fogyasztói árindex alatt marad, szemben a korábbi évekkel, amikor a viszony fordított volt. Az inflációra keresleti és kínálati oldalról erőteljesen hat a nominális bérek alakulása, illetve a reálbérek változásának viszonya a munkatermelékenység változásához - állapítja meg a tanulmány. A két tényező alakulását vizsgálva ellentétes következtetést lehet levonni az inflációhoz történő hozzájárulásukat illetően, mert a bérek növekedése gyorsult, ugyanakkor a gazdaságok többségében a termelékenység és reálbérek közötti rés a korábbinál kedvezőbben alakult. A nominális bérek alakulásában jelentős eltérés mutatható ki az országok kisebb csoportja és a többség között, ahol a gazdaság erőteljesen lassult, vagy kiigazító programot hajtottak végre, a nominális bérek növekedése látványosan lassult. Ezzel szemben a gazdaságok többségében a nominális bérek és jövedelmek kiáramlása felgyorsult, amiben a lazuló fiskális és jövedelempolitikák - például Magyarországon -, esetenként a politikai ciklus hatásai, illetve a gyors jövedelembővülés által a korábbi reálbércsökkenés kompenzálása játszott szerepet. Átadás-átvétel az ÁPV Rt.-nél Megtörtént az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-ben a vezérigazgatói munkakör átadás-átvétele - tájékoztatta tegnap lapunkat az ÁPV Rt. Ez a folyamat, és a jegyzőkönyv aláírása a társaság működésének folyamatosságát eredményezte. Mint ismert, az új kormány felmentette Faragó Csabát, az ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatói posztjáról, és Kamarás Miklóst nevezte ki a társaság vezérigazgatójává. (H. E.) Nyolcvanötezer diákhitel Június közepén már 85,4 ezer felsőoktatási hallgatónak volt diákhitel-szerződése, ami az összes jogosult több mint 26 százaléka - közölte a Diákhitel Központ Rt. A közelmúltban újabb 2,1 ezer hallgató csatlakozott a diákkölcsönt igénylők táborához. A központ így a tegnapig folyósított utolsó kölcsönrészlettel együtt már 15,1 milliárd forint hitelt nyújtott az érintetteknek. (B. I.) Gyorsan növekvő pénzállomány Májusban a monetáris bázis az előző év azonos időszakához képest 18,7 százalékkal nőtt - közölte tegnap előzetes adatok alapján az MNB. A monetáris bázis - amely a forgalomban lévő készpénzt és a monetáris intézmények MNB-nél lévő tartalék-, és egyéb forintszámláinak havi átlagos állományát tükrözi - ez év május végén 1594 milliárd forintot tett ki. (B. M. T.) Háromsávosra bővült az M7-es Az M7-es autópályán Martonvásár és Érd között, a 29 és 19 kilométeres szakaszon már három sávon haladhatnak a gépjárművezetők hétfőtől Budapest felé. Az M7-es Budapest felé tartó pályáján a bővítési munkálatok november 30-ig, július végéig pedig a már elkezdett szakaszok felújítása fejeződik be. (MTI) Nőtt a szlovák exportunk A Szlovákiába irányuló magyar export 2001-ben - az előző évihez képest - 44 százalékkal növekedett, és elérte a 412 millió dollárt; a két ország árucsere-forgalma pedig egymilliárd dollárra emelkedett. A szlovák export tavaly 7 százalékkal javult, és elérte a 603 millió dollárt, így a két ország kereskedelmi forgalmában mutatkozó magyar deficit jelentősen mérséklődött. (MTI) Hullámsírban a szczecini hajógyár Csődeljárást kért a szczecini hajógyár igazgatósága a súlyos helyzetbe került, több hónapja álló nagyüzem ellen - jelentették be tegnap. A hajógyár tavaly októberben veszítette el likviditását, amikor a bankok megtagadták tőle a hajóépítéshez szükséges hiteleket. (MTI) Privatizálják az Aeroflotot? Az orosz kormány levette az Aeeroflot nemzeti légitársaságot a tartósan állami tulajdonban maradó, stratégiai cégek listájáról. Az Aeroflotot, az elnök jóváhagyása esetén privatizálhatná az Oroszországban a vagyonügynökség szerepét betöltő állami vagyonügyi minisztérium. (MTI)